Valakinek meg van esetleg pdf-ben a 12-es történelem tankönyv? (NT-17442)

1458-1490 1479 1485

TÖRTÉNELEM TANMENET 12. ÉVFOLYAM TANÉV

2 Alkalmazott tankönyv: Boronkay, Kaposy, Katona, Száray: Történelem 12 A tanmenetjavaslatban használt rövidítések: F: a leckében kialakításra kerülő fogalmak N: a leckében szereplő fontosabb személyek É: évszámok T: topográfia ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak 1. 1.Háborús együttműködésből békés szembenállás I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPOLÚSÚ VILÁG Előzetes tudás: a második világháború eseményei Felelevenítjük a szövetségesek együttműködését a háborúban. A tanulók megértik a lecke forrásainak segítségével, hogy miért az USA és a Szovjetunió vált szuperhatalommá. Bemutatjuk az ENSZ létrejöttének okait, a 12. forrás felhasználásával ismertetjük a működését. A tanulók megértik, hogyan biztosította az ENSZ felépítésében és működésében a győztes nagyhatalmak vezető szerepét. Megbeszéljük a nürnbergi per szerepét a háborús bűnösök felelősségre vonásában. 5., 6. és 7. forrás (Vonjon le következtetéseket a három táblázat (5., 6. és 7.) adataiból! Nézze meg részletesen az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra vonatkozó adatokat! Hasonlítsa össze a védelmi kiadások és a mögötte rejlő gazdasági erő kapcsolatát az egyes nagyhatalmak esetében! Mely államok tekinthetők atomhatalmaknak?) 8. forrás (Miért lehetett előnyös a szabadkereskedelem kiterjesztése F: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, kétpólusú világ, +atombomba, +Biztonsági Tanács, +vétójog N: , Truman É: 1945 (az ENSZ létrejötte),

3 A 13. forráshoz kapcsolódó feladatot otthoni feladatnak adjuk. Ha olyan tanteremben vagyunk, ahol van internethozzáférés, számítógépek vagy más IKT-eszköz (pl. okostelefon), akkor a tanórán is utána tudnak nézni a tanulók ezeknek a feladatoknak. és a tőkekivitelt elősegítő pénzügyi szervezetek felállítása a második világháborút követően mind az Egyesült Államoknak, mind a tőkeszegény országoknak?) július-augusztus (a potsdami értekezlet, (az ENSZ megalakulása) T: +New York A hidegháború kibontakozása Előzetes tudás: a sztálinizmus jellemzői, az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai. Az általános iskolában tanultak felidézése: vasfüggöny, a fultoni beszéd. Megmagyarázzuk a hidegháború fogalmát. A tanulók megértik, hogy a hidegháború több egymással összefüggő okra vezethető vissza, melyek hátterében a szovjet-amerikai rivalizálás áll. 12. forrás (Kövesse nyomon egy döntés megszületését az ENSZ-ben! Mely államoknak van kitüntetett szerepe a világszervezetben?) 13. forrás (Nézzen utána, mi történt a nürnbergi bíróság elé nem kerülő náci vezetőkkel!) 5. forrás (Milyen jelenséget vázol fel Churchill? Milyen megoldást javasol? Mely történelmi tapasztalatok segítették Churchill felismerését? Határozza meg a vasfüggöny fogalmát!) Tájékozódás időben és térben: 7. forrás (Hol húzódik a vasfüggöny Churchill szerint? Mi történt ezzel a térséggel az 1930-as évek ÉK: történelmi idő, ok és következmény, [változás és folyamatosság] TK: gazdasági rendszer, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, politika, állam, emberi jog, szuverenitás, diktatúra F: vasfüggöny, hidegháború, KGST, NATO, [SZEB] +feltartóztatási politika, +Marshall-terv, +kétpólusú világ N: Truman, Churchill É: 1947 (a Truman-elv), 1949 (a NATO, a KGST létrejötte) (a fultoni beszéd) T:

4 Összehasonlítjuk Churchill és Truman a világpolitikai helyzetelemzését. A tanulók megfogalmazzák Truman beszédének értelmezése alapján a feltartóztatási politika lényegét és okait. Értékeljük a Marshall-terv gazdasági és politikai szerepét a hidegháború történetében. A tanulók felismerik, hogy kétpólusú világ jött létre. második felében? Keressen történelmi okokat a jelenség magyarázatára!) 8. forrás (Határozza meg a szöveg alapján, mit értenek Truman-elven! Hasonlítsa össze a szöveget a fultoni beszéddel! Melyek az azonosságok és a különbségek? Milyen súllyal bír a két beszéd? Vesse össze Truman üzenetét Roosevelt 1944-es beszédével!) ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás. TK: társadalom, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, piac, gazdasági válság, politika, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, demokrácia A párizsi béke és a német kérdés Előzetes tudás: a jaltai konferencia. Az általános iskolában tanultak felidézése: az 1947-es párizsi békeszerződések, a berlini felhúzása. Értékeljük a párizsi békeszerződést. A tanulók megértik, hogy miért a békeszerződések aláírása után került sor két szuperhatalom nyílt szembenállására. 13. forrás (Milyen összegű segélyprogramról volt szó? Mely rendezőelv figyelhető meg a részvétel terén? Milyen okokkal magyarázható az egyes országoknak juttatott öszszegek mértéke?) Tájékozódás időben és térben: 5. forrás (Mely területeket vesztette el Németország? Milyen volt e területek etnikai összetétele?) 11. forrás (Kövesse nyomon a térképvázlat alapján a két német állam kialakulását!) F: kétpólusú világ, NATO, , berlini fal, [szociális piacgazdaság] N: Adenauer É: 1947 (a párizsi béke), 1949 (az NSZK, az NDK), 1961 (a berlini fal építése)

5 Bemutatjuk a lecke forrásainak felhasználásával a két német állam létrejöttének okait, nemzetközi körülményeit. A tanulók felismerik, hogy a német kérdés miatt elmélyül a szembenállás. A tanulók megértik miért került sor a berlini fal felépítésére, és miért vált a megosztottság szimbólumává Berlin. Összehasonlítjuk a két német állam politikai rendszerét. 16. forrás (Milyen szerepet játszott az Egyesült Államok az NSZK második világháború utáni történelmében? Fogalmazza meg, hogy mit üzen a beszéd Nyugat-Európa, és mit a szovjet tömbhöz tartozó országok lakosságának! Mely kommunizmussal kapcsolatos nézeteket igyekszik cáfolni a beszéd? Hogyan cáfolja? Mit jelent Kennedy értelmezésében a Berlini vagyok. állítás?) Koncentráció: Földrajz: Németország földrajza (a berlini blokád), (NSZK-t felvették a NATO-ba) T: NSZK, NDK, [Berlin] +Kelet-Berlin, +Nyugat-Berlin ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpont, [változás és folyamatosság, jelentőség] TK: migráció, életmód, város, nemzetiség, adó, gazdasági rendszer, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, pénzgazdálkodás, piacgazdaság, gazdasági válság, államforma, parlamentarizmus, emberi jog, diktatúra, szuverenitás, demokrácia A szovjet tömb kialakulása és jellemzői Előzetes tudás: a sztálinizmus jellemzői. A tanulók megismerik a szovjetizálás fogalmat és szakaszait. A tanulók megmagyarázzák, hogy miért 1947 után gyorsul fel a folyamat. A lecke 2. forrásának segítségével megnevezik a szovjetizált országokat és a kommunista hatalomátvétel évét. A tanulók a 11. forrás elemzésével megértik, hogy a szovjetizálással oktrojált politikai rendszerek jönnek létre a régióban. Tájékozódás időben és térben: 2. forrás (Mikor került sor az egyes országokban a kommunista hatalomátvételre? Mely tényezők befolyásolták az időpontokat?) Kritikai gondolkodás 11. forrás (Milyen alapon határozta meg az Egyesült Államok a csatlós államok fogalmát? Gyűjtse F: vasfüggöny, , [SZEB, földosztás] +Kominform N: , [Tito] É: 1947 (a Truman-elv) T: +Köztes-Európa

6 Összehasonlítjuk a Kominform állásfoglalását Truman kongresszusi beszédével. össze, hogy mely tényezőkön alapult a szovjet befolyás a csatlós államokban! Keressen konkrét példákat az anatómia igazolására a csatlós államokban!) ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont, [változás és folyamatosság, jelentőség] 12. forrás (Mi a valós tartalma a szövegben többször szereplő demokráciának? Hogyan értékeli a nemzetközi helyzetet a Kominform? Milyen irányba haladnak a politikai események az állásfoglalás szerint? Hasonlítsa össze a Kominform állásfoglalását Truman kongresszusi üzenetével (2. lecke, 8. forrás)!) TK: társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, migráció, életmód, nemzet, gazdasági rendszer, gazdasági szereplő, államszervezet, népképviselet, emberi jog, állampolgári jog, szuverenitás, vallásüldözés A gyarmati rendszer felbomlása Előzetes tudás: A gyarmatok helyzete a két világháború között. Megmagyarázzuk az 1. forrás felhasználásával a gyarmati rendszer felbomlásának gazdasági és politikai okait. Kiemeljük a legjelentősebb konfliktusokat. A tanulók felismerik, hogy a gyarmati rendszer felbomlása helyi háborúk sorával kapcsolódott össze, és ezek a konfliktusok mind a mai napig kihatnak. Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Orwell. 1. forrás (Mely gazdasági és politikai tényezők vezettek a gyarmati rendszer felbomlásához? Vesse össze a kérdéssel foglalkozó apró betűs részt az ábrával!) Tájékozódás időben és térben: F: harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, , ENSZ + bandungi tíz elv N: Mao Ce-tung, Ben Gurion, +Nehru, +Nasszer

7 A tanulók meghatározzák a 14. forrás segítségével a harmadik világ fogalmát. Bemutatjuk az el nem kötelezettek mozgalmának céljait. Elemezzük a bandungi tíz elvet. A tanulók megértik, hogy a harmadik világ belső ellentétei és gazdasági fejletlenségük miatt nem tudták ezeket az elveket érvényesíteni. 12. forrás (Kövesse nyomon Izrael létrejöttét és területének alakulását! Miért nem támaszkodhattak a NATO katonai segítségére az angolok és a franciák?) 14. forrás (Határozza meg az ábra segítségével, mit jelent a harmadik világ fogalma!) 15. forrás (Gyűjtse össze az általános emberi jogokkal és a nemzeti önállósággal foglalkozó pontokat! Mi volt a Tíz elv politikai jelentősége? Mennyiben játszottak szerepet az elvek a gyarmati felszabadító mozgalmak sikerében és a harmadik világ önszerveződésében? Mely pontok jelenthettek állásfoglalást a két szuperhatalom politikájával szemben?) É: 1947 (India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (a Kínai Népköztársaság létrejötte), 1956 (a szuezi válság) (a bandungi nyilatkozat) T: Izrael, Vietnam, +Pakisztán, +Tajvan ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpont, [változás és folyamatosság, jelentőség] TK: társadalom, identitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, gazdasági tevékenység, , erőforrás, gazdasági teljesítmény, birodalom, emberi jog, szuverenitás, centrum, periféria, diktatúra, vallás, vallásüldözés A hidegháború és az enyhülés kezdete Az egyik tematikai egység a hidegháború kibontakozása és a szovjet politika Sztálin után; a másik Hruscsov külpolitikája az ötvenes években, a kubai rakétaválság Koncentráció: Földrajz: a gazdasági fejlettség a területi különbségei. 4. forrás (Miért nem tudtak békét kötni a két Korea képviselői? Mit F: hidegháború, fegyverkezési verseny, Varsói Szerződés +hidrogénbomba, +katonai egyensúly

8 és az ellentétek a Szovjetunió és Kína között. Előzetes tudás: a sztálinizmus jellemzői, az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai. Az általános iskolában tanultak felidézése: válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában. A tanulók megértik a hidegháború és a klasszikus hidegháború kapcsolatát. Bemutatjuk a lecke forrásainak felhasználásával a konfrontáció fő területeit. A tanulók felismerik, hogy minden konfliktus hátterében a szovjet-amerikai rivalizálás áll. A tanulók megértik, hogy a szembenállás miért nem vezetett közvetlen katonai összeütközéshez a két szuperhatalom között. A tanulók megmagyarázzák a lecke forrásainak felhasználásával, hogy a kubai rakétaválság miért volt fordulópont a két szuperhatalom viszonyában. Felhívjuk a tanulók figyelmét a magyar forradalom, a lengyel események és a szuezi válság kapcsolataira. Megmagyarázzuk a lecke forrásainak felhasználásával, hogyan akarta Hruscsov stabilizálni a hatalmát a Szovjetunióban. jelent a demarkációs vonal kifejezés? Mely eseményekkel kapcsolatban találkoztunk már vele? (11. évfolyamos tankönyv, 30. lecke.)) 6. forrás (Állapítsa meg, hogy kit tesz a szerző felelőssé a terrorért! Mivel indokolja Hruscsov a beismerő vallomásokat? Fogalmazza meg röviden, hogy mi volt a beszéd célja! Hogy viszonyul Hruscsov a szovjet rendszerhez? Vegye számba a beszéd bel- és külpolitikai hatásait!) 12. forrás (Magyarázza meg, mi a lényegi változás Ausztria helyzetében! Tárja fel ennek a világpolitikai jelentőségét! Hogyan értelmezték a nagyhatalmak Ausztria felelősségét a második világháborúban?) 13. forrás (Mi az alapvető oka a forrás szerint annak, hogy az amerikaiak nem avatkoztak be Magyar- N: Hruscsov, Kennedy, Mao Ce-tung, Sztálin +Gagarin, +Castro, +Gomulka É: 1949 (a szovjet atombomba), (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (Gagarin űrrepülése, a berlini fal építése), 1962 (a kubai rakétaválság) (a Varsói Szerződés létrejötte), (munkástüntetés Lengyelországban, a magyar forradalom) T: Kuba, Korea ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont, [jelentőség] T K: társadalom, identitás, életmód, politika, állam, államforma, diktatúra, birodalom, szuverenitás

9 Értékeljük az SZKP XX. kongresszusának a szerepét a folyamatban. A tanulók megfogalmazzák, hogy mi volt Hruscsov beszédének a célja. Megvitatjuk, hogy mely tényezők játszottak szerepet a két szuperhatalom közeledésében. országon? Milyen érvekkel támasztja még alá álláspontját Eisenhower?) Tájékozódás időben és térben: 17. forrás (Miért jelentett az Egyesült Államok számára hatalmas veszélyt a kubai szovjet jelenlét?) 18. forrás (Az esemény mely jellegzetességét emeli ki a karikatúra?) 8. Összegezés Gyakorló óra A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi kérdések és a tanár által összeállított feladatok alapján. Koncentráció: Kémia: a hidrogénbomba, nukleáris fegyverek. Ismeretek alkalmazása: Összegezés 1. forrás (Miben különbözött a korábbi hatalmi szembenállástól a hidegháború? Milyen szerepet játszott a hidegháborúban a fegyverkezési verseny? Mi jellemezte a helyi konfliktusokat? ) ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont, [változás és folyamatosság, jelentőség] TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, , gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,

10 9. Ellenőrző, számon kérő óra Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és a tanulóknak. gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés II. MAGYARORSZÁG KÖZÖTT A háború után kiszolgáltatott ország Előzetes tudás: a szovjet megszállás jellemzői. Felelevenítjük a szovjetizálás folyamatát a térségben, a magyarországi kommunista hatalom átvétel évszámát és módját. Ehhez felhasználhatjuk a 4. lecke 2. forrását. Értékeljük a szovjet jelenlétet a lecke 1. forrásának elemzésével. A tanulók felismerik, hogy a szovjet hadműveletek elsőleges célja a birodalmuk további kiterjesztése volt. 1. forrás (Vitassák meg, hogy a két fogalom (megszállás, felszabadítás) mennyiben és mikor áll egymással ellentétben!) 4. forrás (Vegye számba az arányokat! Mely pártok hiányoznak, s melyek vannak felülreprezentálva?) F: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, , földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt N: Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Nagy Imre +Dálnoki Miklós Béla

11 A tanulók megértik, hogy a szovjet csapatok miért támogatták kezdettől tudatosan a kommunista pártot. A tanulók megneveznek moszkovita politikusakat. Bemutatjuk a lecke forrásainak felhasználásával a háború utáni belpolitikai helyzetet. A tanulók megértik, hogy a SZEB fennhatósága miatt az ország elvesztette szuverenitását, és kezdettől érvényesült szovjet akarat a politikában. Értékeljük a lecke 11., 12. és 13. forrásának felhasználásával a földosztás társadalmi, gazdasági és politikai jelentőségét. 9. forrás (Milyen célból készülhettek a fotók? Hogyan mutatják be a földosztást?) 14. forrás (Keressen az interneten hasonló sorsú politikusokat a korszakból!) É: március (földosztás), , április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon)> T: ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont, [változás és folyamatosság] Út a diktatúra felé Előzetes tudás: A szovjet megszállás jellemzői. Az általános iskolában tanultak felidézése: a második köztársaság és az új forint. Felelevenítjük a választási rendszerekről tanultakat. 1. forrás (Mutassa be a választási eredményeket! Keressen okokat a végeredmény alakulására! Vesse össze a választási eredményeket a kormány összetételével! Milyen okai lehetnek a koalíciós kormányzásnak?) TK: társadalom, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, alsó réteg, életmód, nemzetiség, politika, parlamentarizmus, szuverenitás, demokrácia, diktatúra F: háborús bűnös, népbíróság, +infláció, +Gazdasági Főtanács, +szalámitaktika N: Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna

12 A párizsi béke és a diktatúra előkészítése Jellemezzük a választójogot 1945-ben. Megbeszéljük az 1. forrás segítségével a választási eredményeket. A tanulók megértik, miért alakítottak a kisgazdák koalíciós kormányt. A tanulók megfogalmazzák a 20. forrás alapján a szalámitaktika lényegét. Bemutatjuk a lecke forrásainak felhasználásával a gazdaság helyzetét. Megvitatjuk miért volt szükség az új értékálló pénz bevezetésre. Megbeszélhetjük, hogy miért forint lett az új valuta neve. A tanulók megértik, hogy az újjáépítés eredményei miért erősítették a kommunistákat. Előzetes tudás: A párizsi béke és a német kérdés. Az általános iskolában tanultak felidézése: a kékcédulás választások, a párizsi béke. Felelevenítjük a kisebbségvédelem fogalmát és az 1947-es év fő világpolitikai eseményeit. A tanulók megismerik a források felhasználásával a németek kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsereegyezmény nemzetközi hátterét és a két folyamat összefüggéseit. A tanulók megértik a lecke forrásainak segítségével, hogy az 1947-es esztendő 3., 4. és 5. forrás (Alkosson képet az ország helyzetéről a képek alapján! Vázolja fel a helyreállítás nehézségeit! Mi volt az egyetlen erőforrás, amiből a helyreállítás megvalósult?) 20. forrás (Fogalmazza meg az ábra és a forrás (21.) segítségével, hogy mi volt a szalámitaktika lényege!) 1. forrás (Mivel indokolja a rendelkezés a kitelepítést? Milyen alapon határozták meg, hogy ki minősül németnek? Kik képeztek kivételt? Mi történt a kitelepítendők vagyonával? Mely polgári szabadságjogokat sértette meg a törvény?) 4. forrás (Milyen cél vezette a csehszlovák államot az egyezmény kierőszakolásakor? Milyen jogokat kaptak az egyezmény értelmében a É: 1946 (a forint bevezetése) (a Baloldali Blokk megalakulása) T: – ÉK: ok és következmény, [jelentőség] TK: életmód, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, politika, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, népképviselet F: háborús bűnös, kitelepítés, lakosságcsere +kisebbségvédelem, +Benešdekrétumok, +reszlovakizáció, N: Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla. É: február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások) T:

13 miért lett az éles politikai küzdelem időszaka, megmagyarázzák a nemzetközi események magyar belpolitikára gyakorolt hatásait. Megvitatjuk a magyar politikai élet lehetőségeit a mozgástér és a kényszerpálya szempontjából. Értékeljük a lecke forrásai alapján a kékcédulás választások eredményeit. Bizonyítjuk a szovjet politikai nyomás erősödését a belpolitikai események bemutatása során. csehszlovák hatóságok Magyarországon? Hogyan hatott az egyezmény során létrejött lakosságcsere a magyarországi szlovákság helyzetére?) Tájékozódás időben és térben: 6. forrás (Vesse össze az amerikai javaslatot az etnikai határokkal! Hogyan viszonyul az amerikai tervezet a kisgazda javaslathoz? ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont, [jelentőség]. TK: identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, nemzet, nemzetiség, politika, állam, parlamentarizmus, szuverenitás, népképviselet, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog A Rákosi-korszak Az egyik tematikai egység a fordulat éve, a totális diktatúra létrejötte, az államosítások; a másik az egyházak elleni támadás, a félelem szerepe és Rákosi személyi kultusza. Előzetes tudás: a szovjet tömb kialakulása és jellemzői. Az általános iskolában tanultak felidézése: Rákosi, a diktátor, a személyes szabadság korlátozása. 14. forrás (Vesse össze a két választás eredményeit! Melyek a különbségek és a hasonlóságok? Figyelje meg a polgári erők helyzetének változását!) 4. forrás (Mennyiben tér el a népköztársaság államszervezete a polgári demokrácia kívánalmaitól? Vitassák meg, hogy mi volt a szerepe a parlamentáris intézményeknek!) 5. forrás (Milyen tendenciák ismerhetők fel a folyamatban? Mi volt a végső cél?) F: Magyar Dolgozók Pártja (MDP), népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, reakciós, +Elnöki Tanács, +Állam- és Egyházügyi Hivatal, +AVO, +sematizmus

14 A 7. forráshoz kapcsolódó feladatokat előzetesen adjuk ki. Ha olyan tanteremben vagyunk, ahol van internet-hozzáférés, számítógépek vagy más IKT-eszköz (pl. okostelefon), akkor a tanórán is utána tudnak nézni a tanulók ezeknek a feladatoknak. A tanulók megismerik, hogy miért nevezik 1948-at a kommunisták a fordulat évének. A tanulók megértik a lecke forrásainak segítségével, hogyan alakítják át a kommunisták az ország gazdasági és politikai rendszerét. Bizonyítjuk a népköztársaság államszervezetének bemutatásával, hogy egy kommunista diktatúra jött létre. A tanulók megismerik az egyházak viszszaszorításának politikai és ideológiai okait. Bemutatjuk a terror intézményeit és módszereit. A tanulók a lecke forrásainak alapján jellemzik a személyi kultuszt. A tanulók megértik, hogy a politika áthatotta a mindennapokat, felismerik, hogy egy sztálini típusú totális diktatúra jött létre. A 19. forrás feladatait otthoni feladatnak adhatjuk. A téma feldolgozása során filmrészletekkel (pl. Szökés című film, 7. forrás (Nézzen utána, hogyan folyt az ügyben a nyomozás! Hány embert ítéltek halálra, s végül mi lett a sorsuk?) 12. forrás (Gyűjtse össze, hogy a koncepciós perek mely jellemvonásait ismerhetjük fel a forrásrészletből! Tárja fel, milyen gondolatokat, érzéseket válthatott ki a vallatás egy meggyőződéses kommunistából? Miért volt szükség a koncepciós perekre? Hasonlítsa össze ezt a forrást a 9. lecke 11. forrásával! Mit tudunk meg Rajkról a két forrásból?) 16., 17. és 18. forrás (Mutassa be a képek és a vers (14. forrás) alapján Rákosi személyi kultuszát! Mennyiben volt Magyarországon hagyománya a vezér istenítésének? N: Mindszenty József, Rákosi Mátyás, Rajk László, Kádár János É: 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása, 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte) T: Recsk, Hortobágy +Pócspetri ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont, [változás és folyamatosság] TK: társadalmi csoport, gazdasági rendszer, politika, államforma, köztársaság, államszervezet, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, emberi jog, vallás, vallásüldözés, egyházüldözés

15 Magyarország Története 40. rész – A Rákosi-Rendszer) vagy irodalmi művek részleteivel (pl. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim) tehetjük szemléletesebbé a korszakot. Miért alakította ki a rendszer a személyi kultuszt?) Ismeretszerzés, tanulás (ismeretek alkalmazása): 19. forrás (Nézze meg a szatirikus filmet! Gyűjtse ki a korszak jellemzőit!) Rákosi gazdaságpolitikája és felemás leváltása Előzetes tudás: a kommunista diktatúra jellemzői. Bemutatjuk a lecke forrásainak a felhasználásával a sztálini gazdasági modell kiépítését Magyarországon. A tanulók a 9. forrás alapján megnevezik a kollektivizálás céljait. A tanulók megismerik a modell-váltás gazdasági, társadalmi és politikai következményeit. Megmagyarázzuk, hogy miért esett vissza az életszínvonal, a termelés az iparban, a mezőgazdaságban. A tanulók felismerik, hogy az ország ipari-agrár jellegűvé vált, megszűnt az ún. torlódó társadalom. Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról. Testnevelés és sport: olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin. 3. forrás (Milyen tendenciák figyelhetők meg az átalakulási folyamatokban?) 9. forrás (Milyen ideológiai, társadalmi és gazdasági célok vezették a kommunistákat a kollektivizálás során?) F: osztályharc, ÁVH, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, +tervhivatal, +békekölcsön, +padlássöprés, +Ratkó-korszak N: Rákosi Mátyás, Nagy Imre +Gerő Ernő É: 1948 (a nyílt kommunista diktatúra kezdete).

16 A tanulók megértik Nagy Imre miniszterelnöki kinevetésének okait. 15. forrás (Milyen propagandisztikus elemek fedezhetők fel a képen?) (Sztálin halála) T: Sztálinváros (Dunaújváros) Az új szakasz politikájától a forradalomig Előzetes tudás: a kommunista diktatúra jellemzői. Értékeljük a lecke forrásainak felhasználásával az új szakasz politikáját. A tanulók a 3. forrás elemzésével azonosítják az ígért változásokat. Megértik, hogy mennyiben volt más Nagy Imre politikája. 17. forrás (Mely politikai irányt képviselte a két kommunista vezető? Mit jelentett kettőjük együttes szereplése?) Koncentráció: Földrajz: a népesedési folyamat szakaszai, a gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggései, a gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átrétegződés. Magyarország természeti adottságai. 2. forrás (Határozza meg a grafikon alapján a reálbér fogalmát! Fogalmazza meg röviden, hogyan alakultak az életkörülmények a bemutatott korszakban! Tárja fel a diagramban ábrázolt folyamatok közötti kapcsolatokat!) ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont TK: társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, város, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, piac, adó F: Petőfi Kör, MEFESZ, internálás +reálbér, + új szakasz, +reformkommunisták N: Rákosi Mátyás, Nagy Imre +Gerő Ernő

17 Bemutatjuk Nagy Imre menesztésének okait. A 12. forrást feldolgozhatjuk páros vagy csoport munkával, majd frontális módon összegezzük a követeléseket. A tanulók felismerik, hogy a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra a lakosságot szabadságjogaiban korlátozta. A téma feldolgozása során filmrészletekkel (pl. Szabadság, szerelem) tehetjük szemléletesebbé a korszakot. 3. forrás (Gyűjtse össze, hogy milyen területeket érint a beszéd! Miben ígér változást? Mennyiben érintik a felvázolt változások a szocialista rendszer alapjait? Vesse össze a beszéd és a moszkvai tárgyalás tartalmát!) Ismeretszerzés, tanulás (ismeretek alkalmazása): 12. forrás (Válassza külön (a sorszámok feltüntetésével) a politikai és a gazdasági követeléseket! Gyűjtse ki a demokratikus viszonyok helyreállítását célzó követeléseket! Gyűjtse ki a nemzeti önállóság, függetlenség helyreállítását célzó követeléseket!) É: (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa) július (Rákosi Mátyás lemondatása), október 6. (Rajk László és társainak temetése) október 22. (a BME-n a diákság megfogalmazza követeléseit.) T: Budapest ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, életmód, nemzet, gazdaság, gazdasági rendszer, politika, szuverenitás, népképviselet, diktatúra, emberi jog, vallásszabadság Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az egyik tematikai egység a forradalom kitörése, a forradalom kiteljesedése Budapesten és vidéken; a másik a hatalom meghátrálása, a forradalom leverése és a forradalmi időszak mindennapjai. Előzetes tudás: az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő Tájékozódás időben és térben: 5. forrás (Kövesse nyomon az eseményeket a térképen!) 9. forrás (Gyűjtse össze és rendszerezze, hogy az új kormány mely F: ÁVH, , intervenció, [MSZMP], +forradalom, +szabadságharc, +Molotov-koktél, +Forradalmi Munkás-Paraszt kormány

18 személyiségei és céljai. Október 23. mint iskolai ünnepély. A tanulók megismerik a lecke forrásainak, korabeli felvételek és filmek segítségével az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménytörténetét. Megbeszéljük, miért tekintjük az eseményeket forradalomnak. A tanulók megértik, hogy miért avatkoztak be a szovjet csapatok az eseményekbe. Megvitatjuk, hogy melyek voltak azok a nemzetközi körülmények, melyek lehetőséget adtak a szovjet katonai beavatkozásra. A tanulók megértik, hogy Magyarországnak 1956-ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra épülő politikai viszonyrendszerben nem volt esélye kiszakadnia a szovjet tömbből. Értékeljük Nagy Imre és Kádár János politikai szerepét. A tanulók felismerik az 1956-os forradalom és szabadságharc máig ható jelentőségét. A téma feldolgozása során filmrészletekkel (pl. Magyarország Története 41. rész : A Forradalom; Magyarország Története 42. rész : A Szabadságharc) tehetjük szemléletesebbé az eseményeket. intézkedéseket (politikai, gazdasági, belbiztonsági) kíván tenni! Állapítsa meg, hogy milyen összefüggés van a megígért intézkedések és az október 23-ai követelések között! Tárja fel a beszéd politikai hátterét, és magyarázza meg jelentőségét az események folyamatában!) 11. forrás (Miért a Molotov-koktél vált a tankok elleni harcban a felkelők legfőbb fegyverévé?) 12. forrás (Milyen társadalmi, gazdasági viszonyokat vázolt fel Mindszenty a beszédében? Hogyan látta az ország kilátásait? Milyen aktuálpolitikai üzenete volt a beszédnek?) 18. forrás (Melyek voltak a fő ellenállási gócok?) Koncentráció: N: Mindszenty József, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István É: 1956 (a szuezi válság), október 23. (a forradalom kirobbanása), október 28. (a forradalom győzelme), november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen) T: az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont [változás és folyamatosság, jelentőség] TK: társadalom, identitás, életmód, város, nemzet, politika, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallásszabadság

19 19. Összegezés Gyakorló óra A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi kérdések és a tanár által összeállított feladatok alapján. Az összegző órát megtarthatjuk a Terror Háza Múzeumban tett látogatás keretében is. Magyar nyelv és irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról. Testnevelés és sport: olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin. Ismeretek alkalmazása: Összegezés 1. forrás (Tekintsék át a diktatúra kiépítésének menetét! Emeljék ki a folyamat általános jellemzőit és a magyar sajátosságokat! Tárják fel a magyar jellemzők okait! Egészítsék ki az ábrát újabb szempontokkal!) ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont, [változás és folyamatosság] TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesülylyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, dik-

20 tatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, egyházüldözés, vallásszabadság 20. Ellenőrző, számon kérő óra Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és a tanulóknak. III. A KÉT VILÁGRENDSZER VERSENGÉSE, A SZOVJET TÖMB FELBOMLÁSA Szembenállás, de enyhülés Előzetes tudás: a kétpólusú világ kialakulása, a hidegháborús szembenállás. Az általános iskolában tanultak felidézése: az enyhülés kezdetei. A tanulók megértik az enyhülés fogalmát és az enyhülési politika okait a források értelmezésével. Megmagyarázzuk a 6. forrás felhasználásával, hogy miért tekintik a helsinki értekezletet az enyhülési folyamat csúcspontjának. Bemutatjuk, hogy Brandt új keleti politikája politikája miért lehet része az enyhülési folyamatnak. 3. forrás (Tárja fel a táblázat alapján a fegyverzetfejlesztés irányait, hangsúlyait és ezek változását a két szuperhatalomnál! Melyik hatalom diktálta a versenyt?) 6. forrás (Hogyan képzelik el a békés egymás mellett élés megvalósítását a dokumentum aláírói? Melyik tárgyaló fél számára lehetett különösen fontos az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egységes elfogadása? Miért fogadhatta el F: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, ökumené, olajválság +atomcsendegyezmény, +Brezsnyev-doktrína, +SALT- 1, +olajfegyver, +helyi háborúk N: Brezsnyev, Willy Brandt É: (a második vatikáni zsinat), (a vietnami háború), 1967 (a hatnapos háború), 1975 (a helsinki értekezlet)

21 A tanulók megértik, hogy a helyi háborúk miért hátráltatják az enyhülési folyamatot, és hogyan függnek össze a világgazdasági folyamatokkal. A téma feldolgozása során filmrészletekkel (pl. Szakasz című film) szemléletesebbé az események bemutatását. ezt a másik fél? Milyen emberi jogok és szabadságjogok megerősítésére került sor? Milyen egyéni és kollektív jogokról volt szó?) 7. forrás (Fogalmazza meg, mi a politikai és az erkölcsi jelentősége Willy Brandt tiszteletadásának!) Tájékozódás időben és térben: 11. forrás (Magyarázza meg, hogy miért kényszerült átalakítani védelmi politikáját a Szovjetunió miután szembekerült Kínával! Milyen stratégiát alkalmazott az Amerikai Egyesült Államok a Szovjetunióval szemben?) (a jóm kippúri háború), (az első olajválság) T: Helsinki, Vietnam, Izrael ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: identitás, nemzet, gazdaság, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, gazdasági válság, politika, állam, szuverenitás, centrum, periféria A nyugati demokráciák és a szovjet tömb az enyhülés éveiben Előzetes tudás: a szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői. A 7. forráshoz kapcsolódó feladatot előzetesen adjuk ki. Bemutatjuk a lecke forrásainak felhasználásával a két tömb gazdasági, Koncentráció: Fizika: az űrkutatás. 4. forrás (Miért volt fontos az Egyesült Államok számára Kína?) 8. forrás (Mennyiben igazolható az exportárak ingadozása alapján a F: enyhülési politika, szociális piacgazdaság, olajválság, , hippi mozgalom, prágai tavasz, mobiltelefon, [fogyasztói társadalom] +ázsiai kistigrisek, +infláció +fogyasztói társadalom

22 politikai viszonyainak és életmódjának fő változásait a korszakban. A tanulók felismerik a leglényegesebb különbségeket a politikai rendszer működése, a gazdaság, a társadalom és az életmód terén. A tanulók megértik az olajválság okait, és a két tömb gazdasági életére gyakorolt hatásait. Megmagyarázzuk, hogy a nyugati demokráciák miért tudták a gazdasági szerkezetüket korszerűsíteni, a keleti tömb pedig miért nem. A téma feldolgozása során filmrészletekkel (pl. Hair című film) szemléletesebbé az események bemutatását. két olajválság? Mennyiben követik a cserearányok ezt az ingadozást?) 9. forrás (Mutassa be kiselőadás keretében Neumann János életét, munkásságát!) 10. forrás (Mennyiben támasztják alá a nyugati fejlett világ adatai a jólétről tanultakat? Nézzen utána interneten a mai adatoknak! Milyen jelentős változások figyelhetők meg? A tankönyv első leckéjében a 7. táblázat is közöl 1950-es adatokat néhány nyugati ország egy főre jutó nemzeti jövedelméről. Magyarázza meg, miért különbözhetnek az ottani adatok a mostani táblázat adataitól! Hasonlítsa össze a nyugati országok és a szovjet blokkba tartozó országok adatait! Milyen következtetések vonhatók le?) Koncentráció: Informatika: Neumann János és a modern számítógépek. Az internet. N: , Willy Brandt, Brezsnyev, Kennedy +Nixon, +Martin Luther King, +Neumann János É: 1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína) (a második olajválság) T: Prága ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, [változás és folytonosság] TK: társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, életmód, , gazdaság, erőforrás, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, piacgazdaság, gazdasági válság, politika, állam, parlamentarizmus, diktatúra, állampolgári jog, birodalom, szuverenitás, demokrácia

23 Eszmék, kultúra, tudomány és életmód az enyhülés időszakában Az általános iskolában tanultak felidézése: az életmód változása, a populáris kultúra kialakulása és terjedése a világban. Bemutatjuk a lecke forrásainak felhasználásával a korszak meghatározó ideológiát. A tanulók megértik a lecke forrásainak elemzésével, az egzisztencializmus és az 1968-as diáklázadások kapcsolatát. A tanulók a források alapján kiemelik a nyugati életmód jellemzőit, és megértik, hogy miért az es években következett be ez az életmódváltás. A tanulók felismerik a leglényegesebb különbségeket a két szembenálló tömb társadalmában és az életmódjában. A tanulók ismerik a korszak legjelentősebb tudományos eredményeit, felfedezéseit. A téma feldolgozható kooperatív csoportmunkával (pl. mozaik módszer, szakértő mozaik). Földrajz: a hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. 3. és 4. forrás (Határozza meg röviden a forrás (3.) és a jelszavak (4.) alapján a lázadó diákok filozófiáját!) 10. forrás (Meddig számítható a szovjet elsőbbség az űrversenyben a táblázat adatai alapján? Milyen különbségek figyelhetők meg a két űrhatalom űrkutatással kapcsolatos stratégiai terveiben?) 19. forrás (Emelje ki az emberiség számára legfontosabb felfedezéseket! Indokolja is meg a választásait!) Koncentráció: F: beat korszak, [xenofóbia], hippi mozgalom, diáklázadások, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, PC, aranycsapat +maoizmus, +apartheid, +arab szocializmus, +zöld pártok, +egzisztencializmus N: Tito, Ceausescu, [Teller Ede] É: 1968 (párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás) (az iszlám forradalom Iránban) T: – ÉK: ok és következmény, történelmi források, interpretáció, történelmi nézőpont

24 A kis hidegháború és a szovjet rendszer válsága A téma feldolgozása során filmrészletekkel (pl. Egy nehéz nap éjszakája) tehetjük szemléletesebbé a korszakot. Előzetes tudás: a hidegháborús szembenállás. Bemutatjuk a lecke forrásainak felhasználásával kis hidegháború okait. A tanulók felismerik, hogy a fordulatot a Szovjetunió Afganisztán elleni intervenciója jelentette a két szuperhatalom viszonyában, megértik Afganisztán stratégiai jelentőségét. Megbeszéljük a 7. forrás felhasználásával, hogy az olajárrobbanás hogyan járult hozza a szocialista rendszer válságához. Megmagyarázzuk a lengyel válság okait. A tanulók a lecke forrásainak elemzése alapján megértik, miért jelent fordulatot a fegyverkezési versenyben a csillagháborús terv. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a tömegkommunikáció, a média és a mindennapi élet. Informatika: a modern számítógépek. Az internet. Biológia-egészségtan: a DNS és a géntechnológia. Fizika: az űrkutatás. Ének-zene: a beat és a rock. Szórakoztató zenei műfajok. Tájékozódás időben és térben: 3. forrás (Sorolja fel, melyek Afganisztán stratégiai jelentőségének legfontosabb elemei a nagyhatalmak számára! Jellemezze Afganisztán etnikai összetételét! Mutasson rá, hogy milyen politikai vonatkozásai lehetnek ennek a helyzetnek!) 7. forrás (Hogyan érintette rövid és hosszú távon a kőolajárak alakulása a szocialista tábort és a Szovjetuniót? Milyen folyamat érzékelhető a két szuperhatalom kereskedelmi kapcsolatában? Indokolja megállapításait!) TK: identitás, társadalmi mobilitás, életmód, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, piac, politika, állam, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, vallás, vallásüldözés F: fegyverkezési verseny, harmadik világ, olajválság, Charta 77 mozgalom, szolidaritás + kis hidegháború, neutronbomba, + csillagháborús terv, + olajárrobbanás N: Thatcher, Reagan, Lech Wałęsa É: (megalakul a Szolidaritás) T: Gdańsk +Afganisztán ÉK: történelmi idő, ok és következmény, tény és bizonyíték

25 8. és 9. forrás (Rendezze három csoportba (politikai, gazdasági, szociális) a követeléseket! Miért jelentett mérföldkövet a szabad szakszervezetek engedélyezése a demokrácia kiszélesítésében? Magyarázza meg, hogy a követelések mennyiben járultak hozzá a szocialista rendszer és eszme válságának nyilvánvalóvá válásához!) 14. forrás (Az ábra és a szövegrészlet (13. forrás) alapján ismertesse a csillagháborús terv lényegét! Magyarázza meg, hogy milyen hatással lett volna a katonai egyensúlyra a terv megvalósítása! Milyen nemzetközi és katonapolitikai kockázatokkal járt a terv kitűzése?) Koncentráció: Földrajz: a hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. TK: életmód, termelés, erőforrás, gazdasági válság, adó, birodalom, szuverenitás, demokrácia, diktatúra

26 Fizika: az űrkutatás A kétpólusú világrend megszűnése Az egyik tematikai egység Gorbacsov reformkísérlete, a köztes-európai szocialista rendszerek válsága és a Köztes-Európa felszabadulása; a másik a Köztes- Európa a rendszerváltoztatás után, Németország újraegyesítése a Szovjetunió szétesése. Értékeljük a lecke forrásainak felhasználásával a gorbacsovi reformkísérletet. A tanulók megismerik és megértik a kétpólusú világrend megszűnéséhez vezető tényezőket. Ismertetjük a lecke forrásainak felhasználásával az egyes országokban a kommunista diktatúrák megszűnésének módját. Tisztázzuk a rendszerváltoztatás fogalmát. Bemutatjuk a rendszerváltoztatások után bekövetkező gazdasági, társadalmi és politikai problémákat. A tanulók megértik ezeknek a problémáknak az okait. Megbeszéljük, hogyan alakult át Európa politikai térképe. Megvitatjuk a Szovjetunió megszűnésének tényezőit. 3. forrás (Fogalmazza meg, hogy minek a megszüntetésére tesz javaslatot Gorbacsov! Magyarázza meg, hogy mivel indokolja a javaslat az addigi európai rend megváltoztatását!) Tájékozódás időben és térben: 9. forrás (Hogyan viszonyulnak az új államhatárok az első világháború előtti határokhoz? Állítását igazolja! Mondjon példát arra, hol született nemzetállam, s hol maradt meg a soknemzetiségű állam az új viszonyok közepette! Mely különbségekkel összefonódva jelentkeznek az etnikai választóvonalak a térségben?) F: fegyverkezési verseny, enyhülési politika +peresztrojka, +glásznoszty, bársonyos forradalom, FÁK, +rendszerváltoztatás N: Ceausescu, Gorbacsov, [George Bush, Borisz Jelcin], Helmuth Kohl, Václav Havel, II. János Pál É: 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal le), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása), [1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát)] (a csernobili atomerőmű-baleset), (a máltai csúcstalálkozó), (Németország újraegyesítése)

27 A tanulók felismerik, hogy megszűnt a kétpólusú világrend. 27. Összegezés Gyakorló óra A fejezet anyagának áttekintése a tankönyvi kérdések és a tanár által összeállított feladatok alapján. 12. forrás (Állapítsa meg, hogy milyen problémákat hozott a felszínre a szocialista tömb felbomlása! Milyen választ adott a kihívásra a Bundestag? Milyen korábbi NSZK-s kormányzati lépéssel volt mindez összhangban? Magyarázza meg, miért volt nehéz a döntés! Keressen ellenpéldákat a rendszerváltás idejéből!) 13. forrás (Milyennek mutatja be Jelcin a felbomlás előtti Szovjetuniót? Milyennek látja a térséget a felbomlás után?) Földrajz: a hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. Ismeretek alkalmazása: Összegezés (Értékelje a nagy fejezetben tárgyalt eseményeket abból a szempontból, hogy az enyhülést vagy az újabb hidegháborús feszültséget növelték-e! Indokolja döntéseit! Idézze fel az események kapcsán tanultakat!) T: Berlin, NDK, Csernobil, Temesvár, ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, interpretáció, történelmi nézőpont, [jelentőség] TK: népességrobbanás, migráció, életmód, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, gazdasági szereplő, pénzgazdálkodás, gazdasági válság, adó, államforma, államszervezet, emberi jog, szuverenitás, népképviselet, vallás, vallásüldözés ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont, [változás és folyamatosság, jelentőség]

28 28. Ellenőrző, számon kérő óra Az óra funkciója: visszajelzés a tanárnak és a tanulóknak. TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, , város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés. IV. A KÁDÁR-KORSZAK Megtorlás és konszolidáció Az egyik tematikai egység az új kormány megalakulása és a megtorlás; a másik a restauráció és konszolidáció és a gazdasági konszolidáció. 5. forrás (Fogalmazza meg a határozat alapján, hogy mely okait látta F: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, háztáji, besúgó, ügynök,

29 Előzetes tudás: az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Az általános iskolában tanultak felidézése: a megtorlás időszaka. A tanulók megismerik a lecke forrásai és/vagy filmrészletek segítségével az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kegyetlen megtorlás tényeit, a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítéletek jellemzőit. Megvitatjuk miért vált a forradalom tabu témává a Kádár-korszak, a tanulók megértik miért értékelték ellenforradalomnak a forradalmat. Áttekintjük a lecke kronológiájának segítségével a Nagy Imre-per történetét. Megbeszéljük, milyen körülményeknek volt abban szerepe, hogy Kádárék gyorsan tudták a hatalmukat konszolidálni. A tanulók felismerik, hogy egy oktrojált rendszer jött létre. A tanulók megismerik a lecke forrásainak felhasználásával a politikai és a gazdasági konszolidáció folyamatát. A tanulók megfogalmazzák, hogy pártállami diktatúra jött létre. A tanulók megértik az Aki nincs ellenünk, az velünk van. politika céljait. Megvitatjuk miért vált az életszínvonalpolitika a rendszer egyik alappillérévé. az ellenforradalomnak a párt vezetősége! Vitassák meg, mennyiben helyes és miben hibás ez a helyzetértékelés!) 8. forrás (Vegye sorra, hogy a felsorolt bűnnemek közül melyek kapcsolódhattak közvetlenül os tevékenységhez! Mit jelenthet az izgatás bűntette?) 12. forrás (Értelmezze a kulcsszavakat: hírszerző, kémelhárító, reakció, elhárító, operatív! Mivel foglalkozhattak a sajtóban gyakran emlegetett III/III-as ügynökök?) 15. forrás (Mutassa be, hogy miként változott meg 1956-ot követően a magyar mezőgazdaság birtokrendszere és tulajdonviszonyai!) 15. forrás (Magyarázza meg, hogy a tulajdonviszonyokban bekövetkekollektivizálás, tervutasításos gazdasági rendszer> +konszolidáció, +KISZ N: Kádár János, Nagy Imre É: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia) (befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása) T: Salgótarján ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, migráció, életmód, gazdasági rendszer, termelés, gazdasági szereplők, gazdasági teljesítmény, politika, szuverenitás, diktatúra, emberi jog

30 A téma feldolgozása során filmrészletekkel (pl. A temetetlen halott) tehetjük szemléletesebbé az események bemutatását. zett változások mely okokra vezethetők vissza! Tárja fel, hogy milyen közvetlen társadalmi, politikai következményekkel jártak!) A legvidámabb barakk kiépülése a hatvanas években Előzetes tudás: a szovjet tömb jellemzői. Az általános iskolában tanultak felidézése: élet a legvidámabb barakkban A tanulók felismerik a hatalom által a társadalomra kényszerített kompromisszum jellemzőit és hatásait. A tanulók a lecke forrásainak felhasználásával megértik az új gazdasági mechanizmus bevezetésének okait, felismerik az eredményeit. A tanulók a lecke forrásainak felhasználásával megismerik a korszak gazdasági és társadalmi változásait, megértik e változások okait. 18. forrás (Mit fejez ki a Lúdas Matyiban megjelent karikatúra? Jellemezze a rajz alapján a kor életszínvonalát! Figyelje meg a rajzon a pártállami propaganda elemeit!) 4. forrás (Állapítsa meg, mi a közgazdasági indoka a gazdasági reformnak! Gyűjtse össze, hogy a reform szükségességének milyen politikai indokait fogalmazza meg a párthatározat! Milyen belső tartalékokra utal a dokumentum? Mely területeken kívánja bevezetni a reform a vállalatok közötti versenyt? Mely indokok miatt került be a párthatározatba az általános foglalkoztatottság fenntartásának igénye?) F: új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, +extenzív fejlődés, + legvidámabb barakk N: Kádár János +Nyers Rezső É: 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése) T: Százhalombatta