2005 október 26 történelem érettségi megoldás

Az alábbi lapon azoknak az egyetemes újkori történelemhez kapcsolódó feladatoknak a gyűjteménye.

történelem – középszintű írásbeli vizsga

9 мая 2012 г. . D) „A személyes biztonság megőrzésére a legjobb eszköznek a nép rokonszenvét tartotta. Ezért ünnepségekkel és ingyengabona-osztással […] .

történelem – középszintű írásbeli vizsga – kapcsolódó dokumentumok

15 окт. 2014 г. . A feladat a középkori Magyarország kultúrájával kapcsolatos. . A feladat a két világháború közötti Európa történetéhez kapcsolódik.

21 окт. 2009 г. . A harmincéves háború és az államszervezet kiépítése egyre több bevételt igényelt. Az adók megnövelése társadalmi elégedetlenséget váltott ki .

9 мая 2007 г. . a) Azonosítsa a térképen számmal jelölt népeket! 1. ……………………………..… 2. . A feladat Magyarország német megszállásával kapcsolatos.

20 окт. 2010 г. . . város társadalmát és fontosabb intézményeit, tisztségviselőit mutatja be. Írja be a megfelelő fogalmak betűjelét az ábra üres mezőibe!

10 мая 2006 г. . a) Nevezze meg, hogy a karikatúra mely nagyhatalmak elnökeit . Jegyrendszer Magyarországon 1951-ben (cukor és liszt fejadagok hó/fő).

5 мая 2010 г. . A feladat az ókor nagy civilizációihoz kapcsolódik. Töltse ki a táblázatot a képek és az . Colosseum, Akropolisz, Buddha, Nagy fal,.

9 мая 2012 г. . Magyarország bányászata és külkereskedelme a XIV. században . meg Károly Róbert két intézkedését, amelyek az aranybányászat fellendítését.

19 окт. 2016 г. . A feladat a középkori egyházhoz kapcsolódik. A képek és a forrásszövegek a középkori egyház politikai szerepére vonatkoznak.

4 мая 2016 г. . A feladat Magyarország két világháború közötti történetéhez kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

4 мая 2016 г. . Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy a források melyik . teljesen olyan formában és módon, mintha csak egy tartomány.

15 окт. 2014 г. . A plakát felirata: Egykor, mint ma. . vasúton, s megkezdem Ceglédnél felhívni a népet, hogy tömegestől fegyverbe.

9 мая 2012 г. . D) „A személyes biztonság megőrzésére a legjobb eszköznek a nép rokonszenvét tartotta. Ezért ünnepségekkel és ingyengabona-osztással […] .

4 мая 2011 г. . B) A szent kerület a Borostyán út felé nyitott oszlopcsarnokon át volt megközelíthető, . Száma az összes birtok számának százalékában.

6 мая 2015 г. . b) Fogalmazza meg röviden, miért kellett az országgyűlésnek és a kormánynak . Események: 1. a Délvidék megszállása; 2. a doni katasztrófa; .

16 окт. 2013 г. . (Jognyilatkozat, 1689). Állítás. Igaz Hamis a) A felsőházban a papság és nemesség jelent meg személyesen, míg az.

Javítási-értékelési útmutató 2012 . ÍRÁSBELI VIZSGA. JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI. ÚTMUTATÓ. ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2020. október 21. . 2012 írásbeli vizsga.

22 февр. 2006 г. . A válasz a források felhasználásával kitér a drinápolyi béke . lezáró béke és a várnai csata I. Ulászló uralkodása idején, 1444-ben volt.

18 окт. 2017 г. . A vizsgázó alapvetően a XVIII. századi Magyarországon lezajlott demográfiai és etnikai változásokat mutatja be. Ismerteti a változások .

19 окт. 2011 г. . A feladat az athéni demokrácia intézményeivel kapcsolatos. Írja be a lenti táblázatba a Kr. e. . nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik.

9 мая 2018 г. . a) „Hogy a bitorolt hatalom, t.i. a törvények ideiglenes hatályon kívül . despotikus berendezkedése ellenére a liberális, alkotmányos.

ÍRÁSBELI VIZSGA. JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI. ÚTMUTATÓ. ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2019. október 16. . Történelem középszintű írásbeli vizsga 2005. október 26.

7 мая 2014 г. . A feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódik. (rövid). Igazolja a forrás és ismeretei segítségével, hogy a vasútépítés az első ipari .

9 мая 2018 г. . fogalmakat: pl. kiugrási kísérlet, gettó, nyilas mozgalom, holokauszt. 0–2. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített.

5 мая 2021 г. . kis és nagy kezdőbetű tévesztése,. – igekötős igék hibás egybe-, . Marczali Henrik: Nagy Képes Világtörténet. Babits Kiadó, 2001.

ÍRÁSBELI VIZSGA. JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI. ÚTMUTATÓ. ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2020. május 6. . akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl.

8 мая 2019 г. . Történelem — középszint . Történelem — középszint . A javító az esszé konkrét helyén egyértelmű jelöléssel (pl.

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2019. május 8. . 1912 írásbeli vizsga . A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozatra!

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május 10. Page 2. Történelem — középszint . az összeset), akkor a megoldás sorrendjében kell értékelni.

6 мая 2009 г. . Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, . Anyánkat egyébként ritkán láttuk, csak jó reggelt és jó éjszakát .

geographical aspect (e.g. the biggest ghetto was in Budapest, . to exterminate the Budapest Jewry, and makes a relevant . A középiskolák számára.

kezdetén elfoglalt fegyveres semlegesség pozíciójától a német megszállásig! Válaszában fejt- se ki, milyen belpolitikai következményekkel járt a háborúban .

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május 9. Page 2. Matematika — középszint. Javítási-értékelési útmutató. 1613 írásbeli vizsga. 2 / 14. 2017. május 9.

10 февр. 2018 г. . Az alábbi feladat a középkori városokkal kapcsolatos. . A Hanza kereskedelmi útvonal két legfontosabb központja Velence és Lübeck volt.

15 мая 2008 г. . a) Milyen színű a réz(II)-szulfát-oldat a cinklemez behelyezése előtt? . Ar(O) = 16,0; Ar(Ca) = 40,0; Ar(P) = 31,0; Ar(C) = 12,0; Ar(H) .

22 окт. 2014 г. . A valóságos szemben szemünk melyik rétegére vetül a kép? …………………………………………………….. 2. A makettben a különböző távolságokhoz való alkalmazkodást .

19 окт. 2010 г. . A hiányos mondatok Japán természeti és gazdasági jellemzőire vonatkoznak. Keresse ki a szöveg fölött található szókészletből azt a .

6 мая 2014 г. . Egy osztályban 25-en tanulnak angolul, 17-en tanulnak németül. E két nyelv közül leg- alább az egyiket mindenki tanulja.

20 мая 2010 г. . szerelmes hajadon. A játék több színtéren, . kiomló vér festett, az öldöklő indulat valódi. . Kőgát sosem riasztja a szerelmet,.

20 окт. 2009 г. . A táblázatban megneveztünk néhány európai folyót, és a szókészletben megadtuk . Folyó. Város(ok). 1. Rajna. 2. Visztula.

8 мая 2013 г. . tetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, . M A vizsgázó bemutatja a kora középkori uradalom gazdasági szerepét.

Hírek

The project partners – universities, researchers and developers, teachers of secondary schools – work together by the leadership of the Pannon University. Their aim is to contribute to the development of the secondary school students’ learning skills, necessary to successful work in the 21st century.

Student activity in the 21st century

The Hungarian Institute for Educational Research and Development organised an Erasmus+ KA2 project workshop conference on the 30th Aug 2018 called ’Student Voice – The bridge to learning’. The conference was held at The Hunfalvy János Bilingual Secondary Vocational School of Economics and Trade of BGSZC.

Student Voice – Workshop for Hungarian partner schools

The third workshop organized for the Hungarian partner schools of the Erasmus+ Student Voice – Bridge to Learning project came to pass on the 28th of June.artner schools of the Erasmus+ Student Voice – Bridge to Learning project came to pass on the 28th of June.

International Afternoon Tea, 9th May 2017

Student Voice – Workshop for Partner Schools

The first workshop organized for the partner schools was held on 7th March 2017 at EKU- HIERD (Eszterházy Károly University Hungarian Institute for Educational Research and Development) covered the following topic: Student voice and the student-focused learning.

Student Voice project meeting – Dublin

The second Student Voice project meeting was held in Dublin, Ireland on 18-19th January with the participation of the five partner institutions from Ireland, Scotland, Hungary, Slovenia, and The Netherlands. The purpose of the meeting was to prepare evaluation tools at national and transnational level and plan further steps of the project.

ERASMUS+ Student Voice – The Bridge to Learning has launched

Representatives of the Hungarian Institute for Educational Research and Development (HIERD) Lucia Kákonyi, manager of the Student Voice – The Bridge to Learning project in Hungary, and Gábor Rózsa, IT expert, took part in the first project partnership meeting of the ERASMUS+ Student Voice project which took place in Ljubljana, Slovenia.

International Afternoon Tea, 15th November 2016

The international tendencies of education for sustainable development (widely known as ESD) were the topic of the fifth afternoon tea of this year.

Digital pedagogy: a new possibility of cooperation

Leaders of the HIERD (Hungarian Institute for Educational Research and Development) met Lauren Conn and Stacie Kronthal, representatives of Discovery Education at the University of Southern California in Los Angeles.

BIBLIOGRÁFIA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL

BIBLIOGRÁFIA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL Az Alkotmánybíróság az állami szervek rendszerében, alkotmánybíráskodás . 2 Törvény az Alkotmánybíróságról (módosítása, illetve kísérletek a módosítására) . 7 Új törvény az Alkotmánybíróságról (2011) . 9 Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése (alkotmánymódosítás, 2010) . 9 Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság. 10 Az Alkotmánybíróság ügyrendje . 11 Az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés . 11 Az Alkotmánybíróság tagjainak jelölése és megválasztása . 12 A szabályozás . 12 Jelölés, választás. 13 Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása (1990-2010) . 18 Az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak választása (2011-től) . 18 Az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak jogállása . 19 Az Alkotmánybíróság elnökei és tagjai. Az Alkotmánybíróság szerepfelfogása (interjúk) . 19 A jogalkotás alkotmányosságának védelme . 25 Az alkotmánymódosítások alkotmányossága. Alkotmányellenes alkotmánymódosítások? (az Alkotmánybíróság hatásköre) . 25 Előzetes normakontroll . 25 Utólagos normakontroll . 26 Alkotmánysértő törvények . 26 Az Országgyűlés alkotmánysértő (törvényhozási) mulasztásai . 34 Az Alkotmánybíróság házszabállyal kapcsolatos határozatai . 35 Az Alkotmánybíróság és a kormány . 36 Alkotmányértelmezés . 36 Az Alkotmánybíróság alkotmányfejlesztő szerepe („láthatatlan alkotmány”) . 36 Az alapjogok alkotmánybírósági védelme (alapjogi bíráskodás) . 37 Alkotmányjogi panasz . 38 Az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás (bíróságok) . 39 Hatásköri vita az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság között (jogegységi határozatok felülvizsgálata) – törvényi megoldás . 40 Az Alkotmánybíróság és a politika . 40 Az Alkotmánybíróság és az önkormányzatok . 41 Az Alkotmánybíróság határozatai a választási jogszabályokról . 41 Az Alkotmánybíróság feladatai, döntései a népszavazással kapcsolatban . 42 Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió (közösségi jog) . 43 Az Alkotmánybíróság működése (döntéshozatala) . 45 Az Alkotmánybíróság Hivatala (főtitkár) . 45 Előzmény: az Alkotmányjogi Tanács (1984-1990) . 45

Az Alkotmánybíróság az állami szervek rendszerében, alkotmánybíráskodás Az Alkotmány magyarázata (különösen „Az Alkotmánybíróság” című fejezet, 395-409. oldal) Alkotmánybíráskodás Magyarországon. Ádám Antal, Tordai Csaba, Hanák András és Domány András hozzászólása (Fundamentum, 1999. 2. szám) Alkotmánybíróság a parlamentáris demokráciában, konferencia. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke, Balsai István igazságügy-miniszter, Salamon László, az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottságának elnöke (Magyar Hírlap, 1991. november 14.) Alkotmányos intézményeink állapota. Boros László, Halmai Gábor, Pesti Sándor, Fleck Zoltán és Galló Béla beszélgetése (Egyenlítő, 2005. 3. szám) Az alkotmánybíráskodás jövője. Fórum: Hanák András, Kovács Krisztina, Somody Bernadette, Vissy Beatrix, Bencze Mátyás (Fundamentum, 2011. 4. szám) Arató András: Az Alkotmánybíróság és az önkorlátozás (Magyar Hírlap, 1995. július 5.) Arató, Andrew: Az Alkotmánybíróság a médiaháborúban (Világosság, 1994. 2. szám) Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás (Osiris Kiadó, Bp. 1998.) Babus Endre: Visszakapcsolva. Az Alkotmánybíróság három éve (HVG, 2001. november 24.) Babus Endre: Búcsú a fegyverektől. Alkotmányvédelmi korszakváltás (HVG, 2011. december 24.) Babus Endre: Ellenállási záradék. Az Alkotmánybíróság második élete (HVG, 2012. április 28.) Balogh Zsolt: Az alkotmány fogalmi kultúrája és az alkotmánybíráskodás (Fundamentum, 1999. 2. szám) Balogh Zsolt: Alkotmánybíróság (In: Bevezetés az alkotmányjogba, szerk.: Trócsányi László és Schanda Balázs, SZTE ÁJK – PPKE JÁK, Bp. 2010. 355-386. oldal) Balogh Zsolt: Az alkotmánybíráskodás egykor és ma (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1. szám) Balogh Zsolt: Az Alkotmánybíróság (In: Bevezetés az alkotmányjogba szerk.: Trócsányi László és Schanda Balázs. HVG-ORAC, Bp. 2012.) Bán Tamás: Parlamenti vagy alkotmányjogászi demokrácia – Az Alkotmánybíróság harmadik éve (In: Magyarország politikai évkönyve 1993., 447-456. oldal) Bán Tamás: Az Alkotmánybíróság létrejötte (Világosság, 1993. 11. szám) Bernáth Zoltán: Az alkotmány és az Alkotmánybíróság. A jogrendszer összhangja (Pesti Hírlap, 1992. július 28.) Bihari Mihály: 1997: az Alkotmánybíróság éve? 1997: The Year of the Constitutional Court? (In: Magyarország politikai évkönyve 1997-ről, 34-57. oldal) Bihari Mihály: Alkotmánybíróság és alkotmánybíráskodás (Magyar Jog, 1999. 4. szám) Bihari Mihály: Az alkotmánybíráskodás és az alkotmányosság (In: Sári János ünnepi kötet. Rejtjel Kiadó, Bp. 2008. 40-51. oldal) Botos Viktor: Alkotmánybíráskodás 1990-1999 (Collega, 1999. 11. szám) Bragyova András: Normák normák ellen. Alkotmánybíráskodás a jogrendszerben (Világosság, 1993. 2. szám) Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete (KJK – MTA ÁJI, Bp. 1994.) Bragyova András: Alkotmánybíráskodás és demokrácia (In: Szentpéteri-emlékkönyv, Acta Juridica et Politica, Szeged, 1996. 135-159. oldal) Bragyova András: Az értelmezés hatalma. Az alkotmánybíráskodás és az Emberi Jogok Európai Bírósága kapcsolata, különös tekintettel Magyarországra (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1. szám) Chronowski Nóra: Az alkotmánybíráskodás (JURA, 2001. 2. szám)

Cserne Péter: Az Alkotmánybíróság és a közgazdasági érvelés (Élet és Irodalom, 2006. február 17.) Fahidi Gergely: Elmarasztalt AB. Strasbourg az információszabadságról (HVG, 2009. április 25.) Fogarasi József: Tovább a jogállam lejtőjén (Népszava, 2010. július 5.) Hozzászólás: Sereg András: Merre lejt a jogállam? (uo. július 13.) Földes Ádám: Titokzokni. Az Alkotmánybíróság és a nyilvánosság (Magyar Narancs, 2004. december 16.) Fricz Tamás: Az Alkotmánybíróság kényszerhelyzete (Magyar Nemzet, 1993. február 11.) Frindli Judit: Tanácsadás válsághelyzetben (Fundamentum 1991. 1. szám) Halmai Gábor: Merre tovább alkotmánybíróság? (Beszélő, 1996. 2. szám) Halmai Gábor: Alkotmányvédelem: az állami hatalom korlátozása (Társadalmi Szemle, 1991. 5. szám) Halmai Gábor: Tiszta Amerika? Alkotmánybíráskodás nálunk és más nemzeteknél (Világosság, 1993. 11. szám) Halmai Gábor: Alkotmánybíróság és hatalommegosztás (Népszabadság, 1995. augusztus 10.) Halmai Gábor: Alkotmánybírósági dilemmák (Magyar Hírlap, 1995. december 14.) Halmai Gábor – Paczolay Péter: Az Alkotmánybíróság (In: Alkotmányos elvek és esetek. Constitutional and Legislative Policy Institute, Bp. 1996.) Halmai Gábor: Hadi jelentés a csillagok háborújáról (Népszava, 1997. június 9.) Halmai Gábor: Az aktivizmus vége? A Sólyom-bíróság kilenc éve (Fundamentum, 1999. 3. szám) Halmai Gábor: Változó minták és mércék. A szabad véleménynyilvánítás joga az Alkotmánybíróság gyakorlatában (In: Tíz éves az Alkotmánybíróság, szerk.: Bitskey Botond, Alkotmánybíróság, Bp. 2000. 95-120. oldal) Halmai Gábor: Alkotmányunk és őrzői (Mozgó Világ, 2004. 3. szám) Halmai Gábor: A magyar alkotmányjog átalakulása 1985-2005 (In: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. I. kötet, 17-54. oldal) Halmai Gábor: Alkotmány és alkotmánybíráskodás a rendszerváltás után (Fundamentum, 2004. 1. szám) Halmai Gábor: Hans Kelsen és a magyar Alkotmánybíróság (Világosság, 2005. 11. szám) Holló András: Alkotmánybíráskodás Magyarországon (Az első kilenc hónap gyakorlatának tükrében) (Magyar Közigazgatás, 1991. 1. szám) Holló András: Alkotmánybíráskodásunk a közjog és a politika metszéspontjában (Élet és Tudomány, 1991. június 14.) Holló András: A hatalommegosztás, mint alkalmazott alapelv az alkotmánybíráskodás kialakulásának tükrében (In: Kovács István Emlékkönyv, JATE ÁJK Szeged, 1991. 119-130. oldal) Holló András: Jogállam – jogvédelem (Társadalmi Szemle, 1991. 4. szám) Holló András: Az Alkotmánybíróság létrejötte és hároméves működése (In: Alkotmánybíráskodás 1993, szerk.: Kilényi Géza, Unió Kiadó, Bp. 1993. 65-107. oldal) Holló András: Az Alkotmányvédelem kialakulása Magyarországon (Az Alkotmányjogi Tanácstól az Alkotmánybíróságig) (Bíbor Kiadó, Miskolc, 1997.) Holló András: Az Alkotmánybíróság (Alkotmánybíráskodás Magyarországon) (Útmutató Kiadó, Bp. 1997.) Holló András: Az Alkotmánybíróság tizenöt éve (Magyar Közigazgatás, 2004. 10. szám) Holló András: Aktivizmus és passzívizmus az Alkotmánybíróság gyakorlatában (In: Tíz éves az Alkotmánybíróság, szerk.: Bitskey Botond, Alkotmánybíróság, 2000. 167-186. oldal)

Holló András: Az Alkotmánybíróság viszonya az Alkotmányhoz (In: Emlékkönyv Ádám Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára, szerk.: Petrétei József, Pécs, 2000.) Holló András: Az alkotmánybíráskodás 2004-ben (In: Magyarország politikai évkönyve 2004-ről, 614-623. oldal) Holló András: Az alkotmányos jogállam védelme az Alkotmánybíróság két évtizedes gyakorlatában (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 4. szám) Horváth K. József: Miért van szükségünk Alkotmánybíróságra? Beszélgetés Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettessel (Népszava, 1989. március 20.) Illésy István: Az Alkotmánybíróság működésének kezdeti problémái (JURA, 2001. 1. szám) Jakab András: Népfelség és alkotmánybíráskodás (Heti Válasz, 2011. február 10.) Jakab Dénes Barna: Az alkotmánybíróság helye a hatalommegosztás rendszerében. A magyar Alkotmánybíróság az európai modellek tükrében (Jogelméleti Szemle, 2003. 2. szám) Ítélet-idő. Alkotmánybíróság (HVG, 1989. február 24.) Kerekes Zsuzsa: Alkotmánybíráskodás Európában és nálunk (Műhelymunkák és adatközlések. No. 12. DKMKA, Bp. 1992.) Kerekes Zsuzsa: Áldás vagy átok? Az Alkotmánybíróság hatodik éve (In: Magyarország politikai évkönyve 1995-ről, 160-165. oldal) Kerekes Zsuzsa: Törvényen innen és túl. Az információszabadság az Alkotmánybíróság első tíz évének gyakorlatában (Fundamentum, 1999. 3. szám) Kilényi Géza: A jog csúcsán (az Alkotmánybíróságról) (Magyar Nemzet, 1989. január 27.) Kilényi Géza: Gondolatok az Alkotmánybíróság háza táján (Magyar Jog, 1990. 5. szám) Kilényi Géza: Az alkotmánybíróságról (Magyar Közigazgatás, 1991. 1. szám) Kilényi Géza: Az alkotmányosság – belülről nézve (Acta Humana, 2. szám, 1990.) Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság helye és szerepe az alkotmányvédelem garanciarendszerében (In: Jogi beszélgetések, Kaposvár 1993-1996.) Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság helye az állami szervek rendszerében (In: Alkotmánybíráskodás, szerk.: uő., Unió Kiadó, Bp. 1993. 9-61. oldal) Kilényi Géza: Hogyan tovább magyar alkotmánybíráskodás? (In: Alkotmánybíráskodás, szerk.: uő., Unió Kiadó, Bp. 1993. 267-301. oldal) Kilényi Géza: Szuverén alkotmánybírósági döntés (Világgazdaság, 1997. október 16.) Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság húsz évéről (Szubjektív vissza- és előrepillantás) (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 9. szám) Kis János: Alkotmánybíráskodás a mérlegen (In: Alkotmányos demokrácia. Három tanulmány. Különösen az „Alkotmányértelmezés” című fejezet – Indok Kiadó, Bp. 2000. 119-163. oldal) Kiss Daisy: Kérdések és válaszok az Alkotmánybíróságról (Magyar Jog, 1991. 7. szám) Kiss László: Az Alkotmánybíróság hatáskörének terjedelme az Alkotmány 28/C. § (3) bekezdése kapcsán (In: Sári János ünnepi kötet. Rejtjel Kiadó, Bp. 2008. 136-137. oldal) Kovács Kriszta: Az alkotmánybíráskodás lényeges tartalma (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1. szám) Körösényi András – Török Gábor – Tóth Csaba: A magyar politikai rendszer (különösen „Az Alkotmánybíróság” című fejezet, Osiris Kiadó, Bp. 2003. 524-552. oldal) Kukorelli István: A képviseleti és a közvetlen demokrácia az alkotmánybíróság értelmezésében (In: Tíz éves az Alkotmánybíróság, szerk.: Bitskey Botond, Alkotmánybíróság, Bp. 2000. 191-203. oldal) Kukorelli István – Papp Imre – Takács Imre: Az Alkotmánybíróság (In: Alkotmánytan I., Szerk.: Kukorelli István, Osiris Kiadó, Bp. 2007. 437-471. oldal) Kulcsár Kálmán: A „jog uralma” és a magyar alkotmánybíráskodás (Politikatudományi Szemle, 1993. 1. szám) Lábady Tamás: A helyét kereső alkotmánybíráskodás (Világosság, 1993. 1. szám)

Majtényi László: A láthatatlan alapokmány. A jogállami forradalom történeti alkotmánya (Népszabadság, 2003. november 15.) Majtényi László: Az adatról. Pert nyert az Alkotmánybíróság (Élet és Irodalom, 2005. július 10.) Nagy Gergely: Túllépett-e hatáskörén a testület? Független szakértők és alkotmánybírák vitája a múlt heti döntésről (Népszava, 1997. október 20.) Nyomásgyakorlás vagy normális érintkezés? (Népszabadság, 1997. október 21.) Németi Sándor: Folyamatosság és megújulás. Az Alkotmánybíróság tizedik éve (Köz-politika, 2000. 2. szám) Paczolay Péter: Az Alkotmánybíróság 2008-ban (In: Magyarország politikai évkönyve 2008ról, 589-602. oldal) Paczolay Péter: Az Alkotmánybíróság 2009-ben (In: Magyarország politikai évkönyve 2009ről, DVD) Paczolay Péter: Az Alkotmánybíróság 2010-ben (In: Magyarország politikai évkönyve 2010ről) Pirityi Ottó: Véd-e minket az Alkotmánybíróság? Az állam menekül a felelősségtől… (Magyar Nemzet, 1996. február 14.) Pirityi Ottó: Ki védi meg a nyugdíjasokat? Önkorlátozó Alkotmánybíróság (Magyar Nemzet, 1996. január 10.) Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus (különösen „Az alkotmánybíráskodás” című V. fejezet – Cserépfalvi Kiadó, Bp. 1994. 93-125. oldal) Pokol Béla: A magyar alkotmánybíráskodás jövőjéről (Népszabadság, 1996. október 18.) Hozzászólás: Bitskey Botond: A magyar alkotmányosság jövője. Vita Pokol Béla cikkével (uo. október 25.) Gadó Gábor: Az értékválasztás joga a törvényalkotóé (uo.) Rácz Attila: Az Alkotmánybíróság az alkotmányos rendszerben (In: Tíz éves az Alkotmánybíróság, szerk.: Bitskey Botond, Alkotmánybíróság, Bp. 2000. 67-74. oldal) Rácz Attila: Az Alkotmánybíróság az alkotmányos rendszerben (Magyar Közigazgatás, 2000. 6. szám) Révész Béla: A jogállamiság értékeinek alkotmánybírósági paraméterei (Acta Juridica et Politica, JATE, Szeged, 1995.) Sajó András: A „láthatatlan” alkotmány apróbetűi. A magyar Alkotmánybíróság első ezerkétszáz napja (Állam- és Jogtudomány, 1993. 1. szám) Sajó András: Alkotmánybíróság a fürdőkádból (Beszélő, 1991. május 25.) Sajó András: Az alkotmánybíráskodás a diskurzuselmélet fényében (Állam- és Jogtudomány, 1994. 1-2. szám) Sajó András: Az önkorlátozó hatalom (Bp. 1995.) Sajó András: Reális méretű, arányos Herkules. Egy alkotmányosabb alkotmánybíráskodás felé (Beszélő, 1995. július 6.) Sajó András: Szociális jólét és rossz közérzet (Beszélő, 1996. 3. szám) Sasvári László: A Magyar Alkotmánybíróság fonákságai (Pesti Hírlap, 1991. december 12.) Schmidt Péter: Az Alkotmánybíróság szerepe az államszervezetben (In: Az alkotmányozás jogi kérdései, szerk.: Takács Imre, ELTE, Eötvös Kiadó, Bp. 1995. 59-81. oldal) Schmidt Péter: Az Alkotmánybíróság a központi állami szervek rendszerében (In: Alkotmánybíráskodás, szerk.: Kilényi Géza, Unió Kiadó, Bp. 1993. 175-200. oldal) Sereg András: Az Alkotmánybíróság az ötödik hatalmi ág – mondja Holló András főtitkár (Népszabadság, 1990. december 8.) Sereg András (szerk.): A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. Évkönyv 2008 (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága, Bp. 2009.)

Sólyom László: Ellenőrzött rendszerváltás (Világosság, 1991. 5. szám) Sólyom László: Az Alkotmánybíróság önértelmezése (Jogtudományi Közlöny, 1992. 6. szám) Sólyom László: Alkotmányosság Magyarországon. Értékek és tények (In: Emlékkönyv. Nizsalovszky Endre születésének 100. évfordulójára, ELTE ÁJK, Bp. 1994.) Sólyom László: Az Alkotmánybíróság hatáskörének sajátossága (In: Tanulmányok Benedek Ferenc tiszteletére, Studia Juridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, 123. Pécs, 1996. 5-34. oldal) Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás tizedik évfordulójára (In: Tíz éves az Alkotmánybíróság, szerk.: Bitskey Botond, Alkotmánybíróság, Bp. 2000. 21-45. oldal) Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon (Osiris Kiadó, Bp. 2001.) Sólyom, László: The Role of Constitutional Courts in the Transition to Democracy, with special reference to Hungary (International Sociology, March 2003, vol. 18.) Sólyom, László – Brunner, Georg: Constitutional Judiciary in a New Democracy: the Hungarian Constitutional Court (The University of Michigan Press, Ann Anbor, 2002.) Somody Bernadette: Fék nélkül. Az Alkotmánybíróság az ombudsmanok hatásköréről (Magyar Narancs, 2001. március 22.) Stépán: Milyen lesz az alkotmánybíróság? Nemzetközi jogászkonferencia (Magyar Hírlap, 1989. április 25.) Stépán Balázs: Merre tovább, alkotmánybíráskodás? (Magyar Hírlap, 1997. december 22.) Stépán Balázs: Sólyom: Túl jó volt az első Alkotmánybíróság (Magyar Hírlap, 1998. szeptember 21.) Sz. Sz. – T. E: Alkotmánybíróság: szürkezóna. Sólyom nem kereste a kompromisszumokat (Világgazdaság, 1998. szeptember 24.) Szabó András: Az alkotmánybíráskodás alkotmányossága. Határozatkritika – határozatszöveg nélkül (Világosság, 1993. 4. szám) – Pokol Béla válasza Szabó Andrásnak (Világosság, 1993. 5. szám) Szabó Iréne: Hová forduljon az Alkotmánybíróság? Dr. Pokol Béla szerint a törvények egyértelműek, ezért nem érti a jogértelmezési vitákat. – Folytatódik a vita a vita tárgyáról. Müller György helyettes államtitkár (MEH) válasza (Népszava, 1992. június 22., 23.) Szalmás Béla: Akasztják a hóhért? (Élet és Irodalom, 2005. január 21.) Szeder Gyula: Törvények és törvénytudók (Magyar Jog, 1994. 12. szám) Szekfű Gábor: Alkotmány és alkotmánybíráskodás (Műhelymunkák és adatközlések. No. 7. DKMKA, Bp. 1991.) Szente Zoltán: Ki ellenőrzi az Alkotmánybíróságot? (Népszabadság, 1995. október 16.) Szigeti Péter: Hatalommegosztás – Alkotmánybíróság (Világosság, 1993. 1. szám) Szigeti Péter: Alkotmánybíráskodásunk négy éve (1990-1993) (Politikatudományi Szemle, 1995. 2. szám) Szigeti Péter: Alkotmánybíráskodásunk mérlege 1990-1999. Tények, politológiai és alkotmányjogi értékelések (In: uő. A valóság vonzásában. Széchenyi István Főiskola, Győr, 2001. 131-165. oldal) Szikinger István: Az Alkotmánybíróság és a jogállam (Népszabadság, 2007. június 8.) Takács Albert: Az alkotmányosság dilemmái és az Alkotmánybíróság ítéletei (Acta Humana, 1. szám, 1991.) Tamás Gáspár Miklós: Bírói jogalkotás és parlamenti mindenhatóság (Beszélő, 1991. május 25.) Tapál László: A jogállamiság legfőbb biztosítéka. Alkotmánybíráskodás és a közhatalom korlátozása (Magyar Nemzet, 1996. február 15.) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése (Pécsi Tudományegyetem ÁJK, második átdolgozott és bővített kiadás, Pécs, 2003.)

Tilk Péter: A magyar alkotmánybíráskodás továbbfejlesztésének lehetőséget (In: A köztársasági alkotmány 20 éve, 125-146. oldal) Tompa Imre – Nagy Gergely: A kisgazdák beolvasztanák az Alkotmánybíróságot. A Legfelsőbb Bírósághoz telepítenék át a törvényellenőrző szervezet feladatkörét (Népszava, 1996. július 26.) Tóth Gábor Attila: Folytassa, Alkotmánybíróság! (Magyar Hírlap, 1994. július 15.) Törő Károly: Az alkotmánybíráskodás kérdőjelei (Magyar Jog, 1991. 5. szám) Törő Károly: Alkotmánybíráskodásunk ellentmondásai (Élet és Tudomány, 1991. 22. szám) Varga Csaba: Lopakodó jogújítás alkotmánybíráskodás útján (Rendszerváltásunk természetrajzához) (PoLiSz, 2006. június, ill. uő: Jogállami? Átmenetünk? Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2007. 64-111. oldal) Vasvári: Az Alkotmánybíróság, mint döntésgyár (Ágh Attila, Fricz Tamás és Kolláth György véleménye) (Vasárnapi Hírek, 2004. június 20.) Vita az Alkotmánybíróságról a Beszélőben: Bauer Tamás: A bölcsek tanácsa (1991. május 4.) Halmai Gábor: Parlamentarizmus kontra alkotmányosság (május 11.) Arató András: A bölcsek tanácsa védelmében (május 18.) Zlinszky János: A hatalomgyakorlás ellensúlya: közigazgatási bíróság – alkotmánybíróság (Pázmány Law Working Papers Nr. 2011/2., www.plwp.jak.ppke.hu) Törvény az Alkotmánybíróságról (módosítása, illetve kísérletek a módosítására) Alkotmánybíróság vs. Legfelsőbb Bíróság (Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elemzése) (Koktél, 2004. július) Az Alkotmánybíróságról szóló törvény tervezete (Magyar Nemzet, 1989. május 6.) A. Zs. – F. A. – Sz. Sz.: Megújulhat az Alkotmánybíróság. Vitaanyagok a törvény módosítására (Magyar Hírlap, 1995. november 30.) Babus Endre: Szavatossági per. Továbbszolgáló alkotmánybírák? Képzelt verdikt egy törvényjavaslatról (HVG, 1998. január 31.) Babus Endre: Utolsó ítélet? Alkotmánybíróság: fazonigazítás (a kormány javaslata az ABtörvény és az alkotmány módosítására) (HVG, 2003. április 26.) Bán Tamás: Az Alkotmánybíróság létrejötte (Világosság, 1993. 11. szám) Bednárik Imre – Sereg András: Indulhat-e Sólyom az elnökválasztáson? Alkotmányelőkészítők előtt az alkotmánybírósági fejezet (Népszabadság, 1996. január 16.) Bednárik Imre – Sereg András: Nem hosszabbítják meg az alkotmánybírák mandátumát (Népszabadság, 1996. szeptember 17.) Bednárik Imre: Két alkotmánybíró kerestetik. – Horn támogatja az alkotmánybírák mandátumának meghosszabbítását. – Hack: A módosítás nem szerencsés. – Koalíciós vita az Alkotmánybíróságról. – Egyeztetés kezdődik az alkotmánybírósági törvény módosításáról (Népszabadság, 1998. január 19., 21., 22., 23.) Bihari Mihály: 1997: az Alkotmánybíróság éve? (In: Magyarország politikai évkönyve 1997-ről, 34-57. oldal) Bihari Mihály: Alkotmánybíróság és alkotmánybíráskodás (Magyar Jog, 1999. 4. szám) Egyeztetés kezdődik az alkotmánybírósági törvény módosításáról (Népszabadság, 1998. január 23.) Deáki László: Meddig érjen a talár? Támogatható-e az alkotmánybírák mandátumának meghosszabbítása (Kónya Imre és Hack Péter) (Reform, 1998. február 3.) Holló András: Az alkotmányvédelem kialakulása Magyarországon (Az Alkotmányjogi Tanácstól az Alkotmánybíróságig) (Bíbor Kiadó, Miskolc, 1997.)

Horváth K. József: Lehet-e párttag az alkotmánybíró? Beszélgetés Kilényi Géza igazságügyi miniszter-helyettessel (Népszava, 1989. április 10.) Kalmár Melinda – Révész Béla (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztaltárgyalások 1989-ben. Hatodik kötet. A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások politikai munkabizottságainak jegyzőkönyvei (I. fejezet I/1. számú munkabizottság: Az Alkotmánymódosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az Alkotmánybíróság kérdései, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2000. 19-170. oldal) Kecskés László – Tilk Péter: A jogegységi határozatok alkotmánybírósági kontrolljának tervezett törvényi szabályozásáról (Magyar Jog, 2004. 1. szám) Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróságról (Magyar Közigazgatás, 1991. 1. szám) Kovács István: Az Alkotmányjogi Tanácstól az Alkotmánybíróságig (Magyar Jog, 1989. 7-8. szám) Kulcsár Anna: Bizonytalanná vált az AB-törvény elfogadása. A médiaügyek rendezéséig az MSZP nem támogatja a módosításokat (Magyar Hírlap, 2000. március 24.) Kulcsár Kálmán: Sarkalatos törvényjavaslatok az Országgyűlés napirendjén (Magyar Jog, 1989. 12. szám) Lábady Tamás: A magyar Alkotmánybíróságról szóló törvény (Jogtudományi Közlöny, 1992. 6. szám) Lencsés Károly: Ellenzéki egyetértés az AB-törvény módosításával (Népszabadság, 1999. november 21.) Lizák Tibor: Bírói észrevételek az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet absztrakt alkotmányértelmezési eljárásának szabályozásáról (Magyar Jog, 2006. 8. szám) Márványi Ágnes: Októberben kormány előtt az alkotmánybírósági törvény (Magyar Hírlap, 1994. augusztus 15.) Mucsányi Marianna: Szavatossági idő. Az alkotmánybírák mandátuma (Magyar Narancs, 1998. január 29.) Nehézkes az Alkotmánybíróság ügye… A kormánypártok távolmaradtak. – Tanácskoztak vagy sem a frakcióvezetők és az alkotmánybírák? (Magyar Hírlap, 1991. szeptember 21.) Nagy Gergely: Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását tervezik. A parlament négy éve nem tárgyalja a taláros testület ügyrendi indítványát (Népszava, 1995. december 11.) Nagy Gergely: Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt módosítani kívánja a parlament. Egyegy javaslat nagymértékben megnyirbálná a taláros testület jogkörét (Népszava, 1996. augusztus 31.) Nagy Gergely: Alkotmánybírák hosszabb mandátummal? (Népszava, 1997. január 21.) Németh János: Az Alkotmánybíróság további működését befolyásoló körülmények (In: Tíz éves az Alkotmánybíróság, szerk.: Bitskey Botond, Alkotmánybíróság, Bp. 2000. 47-66. oldal) Pálmai Erika – Simon Zoltán: Újabb hatáskörök a testületnek. Jelentős változások előtt áll az Alkotmánybíróság. – A javaslatokról ma tárgyal a kormány (Népszava, 2002. április 30.) Schiffer András: Lehet más az alkotmánybíráskodás! (Élet és Irodalom, 2004. január 9.) Szádeczky Kardos Irma: Reform és jogalkotás (Magyar Jog, 1990. 11. szám) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróságra vonatkozó új szabályozási elképzelésekről (JURA, 2003. 2. szám) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság és az alkotmánybírák függetlenségéről, különös tekintettel a készülő alkotmánybírósági törvényre (Magyar Közigazgatás, 2001. 10. szám) Tilk Péter: Az új alkotmánybírósági törvény megalkotásával összefüggő alkotmánymódosítás és a törvény egyes elképzelései (Állam- és Jogtudomány, 2003. 3-4. szám) Tilk Péter: Az egyes eljárásokra vonatkozó változtatási elképzelések az új alkotmánybírósági törvény tervezetében. – Zlinszky János: Észrevételek Tilk Péter elemző tanulmányához az alkotmánybírósági törvény változását illetően (Magyar Jog, 2005. 10. szám)

Törvénytervezet az Alkotmánybíróságról (Magyar Hírlap, 1989. május 6.) Törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról (Magyar Hírlap, 1989. október 12.) Trócsányi László: Jogállamiság, alkotmánybíróság és közigazgatási bíráskodás (Jogtudományi Közlöny, 1989. 4. szám) Tüske Erika: Mandátum tizenkét évre? Az SZDSZ veszélyesnek tartja az alkotmánybírók és Horn közös javaslatát (Világgazdaság, 1998. január 21.) Uttó György: Esztergom győzött (az Alkotmánybíróság székhelye) (Népszabadság, 1989. október 28.) Újhegyi Katalin: Tizenkét évre választanának alkotmánybírákat (Népszava, 2001. április 17.) Verebélyi Imre: A demokratikus jogállamiság két alapintézményének az Alkotmánybíróságnak és az Állami Számvevőszéknek a másfél évtizedes sikeréből levonható főbb tanulságok (Magyar Közigazgatás, 2004. 10. szám) Zsoldos Attila: Koalíciós vita az Alkotmánybíróságról (Népszabadság, 1998. január 22.) Új törvény az Alkotmánybíróságról (2011) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény és az Alkotmánybíróság ügyrendje, összefoglaló (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 2. szám) Hack Péter: A látszat nem csal (Hetek, 2011. október 15.) Naszladi Georgina: Alkotmányjogi panasz a parlamenti vitában (Közjogi Szemle, 2012. 1. szám) Kelemen Katalin: Van még pálya. A magyar Alkotmánybíróság hatáskörében bekövetkezett változásokról (Fundamentum, 2011. 4. szám) Lencsés Károly: Taláros kontroll. Még tanulják a szabályokat. Alkotmányjogi panasszal kár is próbálkozni (Népszabadság, 2012. július 6.) Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése (alkotmánymódosítás, 2010) Az Alkotmánybíróság állásfoglalása a hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslattal kapcsolatban (Az Alkotmánybíróság sajtóközleménye, közzétéve: 2010. október 28.) Az Alkotmánybíróság szemben a Fidesszel (Szentpéteri Nagy Richard, Lakner Zoltán, Magyar Kornélia, Krekó Péter véleménye) – A jogállam alkonya (168 Óra, 2010. november 4.) Antal Attila: Alkotmányos populizmus (Népszava, 2010. július 9.) Babus Endre: Bokros teendők. Kormány kontra Alkotmánybíróság (HVG, 2010. november 13.) Babus Endre: „Az alkotmányos rendszer arkhimédészi pontja az alkotmánybíráskodás.” Interjú Jakab András alkotmányjogásszal (HVG, 2011. január 15.) Barát József: Meghajolni vagy szembeszegülni? Alkotmánybírósági dilemmák (168 Óra, 2010. november 25.) bányai – bandula: Túl erős a testület. A Fidesz kiiktatná az Alkotmánybíróságot (Magyar Narancs, 2010. november 4.) Bárándy Gergely: Fékek és ellensúlyok? 2010 – a hatalomkoncentráció éve (Egyenlítő, 2011. 4. szám, melléklet) Cseke Hajnalka: Alkotmányosság vagy túlélés (Figyelő, 2010. november 4-10.) Csorja Gergely: Alkotmányjogi háború (Magyar Fórum, 2010. november 18.) Csurka István: Az Alkotmánybíróság mint gyepű (Magyar Fórum, 2010. november 4.) Halmai Gábor: Lojalitás és alkotmány (Élet és Irodalom, 2010. november 5.) Juhász Gábor: Neve, ha van, csak áruvédjegy. Megtorlás az Alkotmánybíróság ellen (HVG, 2010. október 30.) 9

Kihalásra ítélve (Magyar Narancs, 2010. november 4.) Kilényi Géza: Hogyan tovább Alkotmánybíróság? (Népszabadság, 2010. december 6.) Hozzászólás: Nehéz-Posony Márton: A hiányzó „a” betű (uo., 2010. december 14.) Kulcsár Anna: Fenséges magány. Varga Csaba (jogfilozófus) a működőképtelen repülőről, az AB hatalombitorlásáról és a vonzó lebegésről (interjú) (Magyar Nemzet, 2010. december 18.) Lencsés Károly: Az alkotmánnyal szabhatják át az AB-t (Népszabadság, 2010. augusztus 10.) Lencsés Károly: Visszaszólnak a bírák. „Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.” (Népszabadság, 2010. október 29.) Lencsés Károly – Nagy N. Péter: Bármi megtörténhet. Kilényi Géza professzor szerint a Magyar Köztársaság immár nem jogállam (interjú) (Népszabadság, 2010. november 15.) Lencsés Károly: Alkotmánybírák „üzenete” a Kossuth térre. Paczolay Péter: Az európai modell szerint a testület működése még rendkívüli állapot idején sem korlátozható (Népszabadság, 2010. november 18.) Mészáros Bálint: Bővített változat. Az Alkotmánybíróság újabb átszabása (Magyar Narancs, 2011. június 16.) Miklósi Gábor: A Fideszen csattanhat az Alkotmánybíróság korlátozása. Interjú Jakab András alkotmányjogásszal (http://index.hu/belfold/2010/10/29/az_alkotmanybirosag_a_fideszt_sem_fogja_tudni_megve deni/) M. G.: Nem alkotmányellenes az AB hatáskörének szűkítése (http://index.hu/belfold/ 2011/07/13/nem_alkotmanyellenes_az_ab_hataskorenek_szukitese/) Pelle János: A gazdasági alkotmányozás kihívása. A bírói testületnek tekintettel kellene lennie a kényszerhelyzetre és a közakaratra (Magyar Nemzet, 2010. november 15.) Pindroch Tamás: Megszavazták Lázár János módosításait. – Baranya Róbert: Sólyom lászló szerint az Alkotmánybíróságot érintő intézkedések az új alaptörvénybe vetett bizalmat is megrendíthetik (Magyar Hírlap, 2010. november 11.) Sólyom László: Ezen a lejtőn nehéz lesz megállni! (Iustum Aequum Salutare, 2010. 4. szám) Unger Anna: Dobd vissza kenyérrel! Hogyan látja az Alkotmánybíróság a jogkörei csorbítását? (Magyar Narancs, 2011. július 21.) Vörös Imre: A korlátozott alkotmánybíróságról (HVG, 2010. november 27.) Zárug Péter Farkas: A törvények szelleméről és azok hasznáról (Magyar Demokrata, 2010. december 15.) Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság Balogh Zsolt: Az alkotmánybíráskodás egyes kérdései az új Alkotmány alapján (In: Az új Alaptörvényről – elfogadás előtt. Tanulmánykötet az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2011. április 8-án megrendezett konferenciáján elhangzott előadások alapján, szerk.: Kubovicsné Borbély Anett, Téglási András, Virányi András, Bp. 2011. 133-139. oldal) Biró Marianna: Megállított alkotmányos jogorvoslat. Fleck Zoltán szerint meg kell találni a módját, hol és hogyan érvényesíthetők az alapvető jogok (Népszava, 2011. szeptember 3.) Gárdos-Orosz Fruzsina: Alkotmánybíróság az Alaptörvényben – új emberek, új hatáskörök (Jogi iránytű. Az MTA Jogtudományi Intézetének tájékoztató kiadványa, 2011. 2. szám) Juhász Gábor: Teherbírák. Csonka hatáskörű AB (HVG, 2011. október 15.) Kelsen és utódai. Az új alaptörvény folytán gyengébbé vált-e az Alkotmánybíróság, mint a hasonló európai intézmények? (HVG, 2012. január 7.)

Kovács Áron: Az Alkotmánybíróságról szóló rész „így aligha elfogadható”. Interjú Jakab András alkotmányjogásszal (http://www.origo.hu/itthon/20110310-jakab-andras-a-ppkedocense-az-uj-alkotmany-tervezeterol.html) Kovács Kriszta: Zsákutcában (Szuverén http://szuveren.hu/jog/zsakutcaban) Lencsés Károly: Mindent elölről kezdenek. Kidobhatják. Mi lesz az alkotmányelfogadás után az AB-határozatok sorsa? (Népszabadság, 2011. április 5.) Parnóczai Kitti: A magyar Alkotmánybíróság az Alaptörvény tükrében (Debreceni Egyetem Elektronikus Archívum – http://hdl.handl.net/2437/125623) Stumpf András: „A kétharmad nem törtszám.” Sólyom László az alkotmányosság távlatairól (interjú) (Heti Válasz, 2011. április 21.) Szigeti Tamás: Végjáték: bírából tanácsadó (HVG, 2011. május 28.) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben (Közjogi Szemle, 2011. 2. szám) Az Alkotmánybíróság ügyrendje Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény és az Alkotmánybíróság ügyrendje, összefoglaló (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 2. szám) Kondorosi Ferenc: Ügyrend és eljárás (Magyar Hírlap, 2011. szeptember 3.) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság új ügyrendjének főbb jellemzői (Collega, 2003. 2. szám) Az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés Babus Endre: Üzenetek a toronyból. Alkotmánybíróság kontra Országgyűlés (HVG, 1991. április 27.) Babus Endre: Magyar beteg. Megsemmisített kórháztörvény (HVG, 2003. december 20.) Bán Tamás: Parlamenti vagy alkotmányjogászi demokrácia? (In: Magyarország politikai évkönyve 1993, 447-455. oldal) Bodnár Lajos: Az Alkotmánybíróság és a parlament önkorlátozása. Interjú Fürész Klára egyetemi docenssel (Népszava, 1991. április 29.) Holló András: Az Alkotmánybíróság viszonya az alkotmányhoz. Az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom elhatárolása (In: Emlékkönyv Ádám Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára, szerk.: Petrétei József, Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2000. 94-98. oldal) Kerekes Zsuzsa: Törvényhozás és alkotmánybíráskodás (Műhelymunkák és adatközlések 8. szám, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Bp. 1991.) Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság helye az állami szervek rendszerében (különösen „Az Alkotmánybíróság és törvényhozó hatalom” című rész) (In: Alkotmánybíráskodás 1993, szerk.: Kilényi Géza, Unió Kiadó, Bp. 1993. 9-61. oldal) Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés viszonya (In: A magyar alkotmányosság ezer éve. Tudományos konferencia, szerk.: Mikolasek Sándor, Esztergom, 1999. 13-20. oldal) Kis János: Összekuszálódott hatalmi ágak (Népszabadság, 1995. július 15.) Vita: Halmai Gábor: Az Alkotmánybíróság és a hatalommegosztás (augusztus 10.) Kis János: Gondoljuk végig, miről szól a vita (augusztus 11.) Földi Tamás: Előnyt a stabilitási törvénynek (augusztus 21.) Kónya Imre: Amiben nem értünk egyet (augusztus 25.) Kolláth György: Kórházi (jogi) műhiba (Népszava, 2003. december 18.) Kőrösi József: Felesleges az Alkotmánybíróság? A parlament nem hozhat alkotmánysértő törvényt (Magyar Nemzet, 1990. november 23.)

Hozzászólás: Zlinszky János: Az Alkotmánybíróság a többségi önkényt hivatott korlátozni (1990. november 28.) Kulcsár Anna: Ismét elmarasztalták a koalíciót. Az Alkotmánybíróság szerint a parlamenti többség visszaélt a jogalkotás jogával (költségvetési törvény) (Magyar Nemzet, 2006. február 15.) Nemes Dénes: Politikai és jogi-hatásköri konfliktusok az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság eddigi működése során (Jogtudományi Közlöny, 2002. 2. szám) Nehéz-Pozsony István: Felsőházi szerepben? (Népszava, 1997. október 16.) Pokol Béla: A törvényhozás alkotmányossága (Világosság, 1993. 1. szám) Pokol Béla: Aktivista alkotmányjogász vagy parlamenti törvénybarát? A magyar alkotmánybíráskodásról (Társadalmi Szemle, 1992. 5. szám) Salamon László: Az Alkotmánybíróság a parlament szemszögéből (Jogtudományi Közlöny, 1992. 6. szám) Stépán Balázs: „Nem a talár teszi az alkotmánybírát. ” Kukorelli István: Az Ab nem az istenek tanácsa; önálló hatalmi ágazat, a törvényhozással történő kormányzás ellenpontja (Népszava, 1999. július 10.) Szabó József: Kell-e a parlamentnek korlát? Alkotmánybíróság és hatalommegosztás (Magyar Nemzet, 1989. március 22.) Szőnyi Szilárd: Intő a házelnöknek. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kórháztörvényt (Heti Válasz, 2003. december 19.) Takács Albert: Mi korlátozza a törvényhozót? (Világosság, 1990. 8-9. szám) Veszélyben a törvényalkotás? Országgyűlés kontra Alkotmánybíróság (Népszabadság, 1997. május 5.) V. G. – G. Zs.: Sorozatosan alkotmányt sért a parlament (Magyar Hírlap, 1999. december 22.) Az Alkotmánybíróság tagjainak jelölése és megválasztása A szabályozás Arató Judit: Holló András az államfőnél kért segítséget. Kilényi ötletéhez hasonló javaslattal állt elő az MSZP az alkotmánybírák választása ügyében (Népszava, 2005. március 25.) Arató Judit: Új módon jelölhetik az alkotmánybírákat. Az igazságügyi tárca kidolgozza a taláros testületet szabályozó törvény módosítását (Népszava, 2005. április 26.) Arató Judit: Minden érintett változtatna az alkotmánybíró-választáson (Népszava, 2005. április 1.) Bednárik Imre: Két alkotmánybíró kerestetik. – Horn támogatja az alkotmánybírák mandátumának meghosszabbítását. – Hack: A módosítás nem szerencsés. – Koalíciós vita az Alkotmánybíróságról. – Egyeztetés kezdődik az alkotmánybírósági törvény módosításáról (Népszabadság, 1998. január 19., 21., 22., 23.) Egyszerűsödne a bírák jelölése. Törvényjavaslatok az idei parlamenti ciklus idején (Népszabadság, 1998. január 3.) Hernádi Elvira: Még lenne ötletünk. Kell-e változtatni az alkotmánybírák megválasztásának módján? (Magyar Narancs, 2005. május 5.) Kelemen Katalin: Az alkotmánybírák választása Európában és hazánkban (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 4. szám) Kulcsár Anna: Változtatnának a bírák jelölésén. Közjogi méltóságok egyeztettek az Alkotmánybíróságról. A szakértők is módosítást sürgetnek (Magyar Nemzet, 2005. április 26.) Magyar Attila István: Az alkotmányosság reformokkal jobban biztosítható (Magyar Nemzet, 2005. május 7.) 12

Magyar Attila István: Új szabályozásra van szükség a magyar alkotmánybírák választása terén (Collega, 2006. 1. szám) Tilk Péter: Az alkotmánybírák megválasztására vonatkozó szabályozás lehetséges átalakításának problematikája (In: Formatori Iuris Publici. Kilényi Géza ünnepi kötet, PPKE JÁK – Szent István Társulat, Bp. 2006. 487-502. oldal) Tóth István: Alkotmánybíró-választás az európai demokratikus országokban (Parlamenti Levelek, 4-5. szám, 1998. február) Jelölés, választás Alkotmánybíró-választási zűr (HVG, 1996. november 16.) Alkotmánybíró-jelölteket keresnek a pártok (Népszabadság, 1998. szeptember 17.) Akit visszahívnak (Bihari Mihály) (HVG, 2010. június 26.) Arató Judit: Kétszer két bírót választanának (Népszava, 2005. április 23.) Arató Judit – Kepecs Ferenc: Egyre több alkotmánybírót kellene sürgősen pótolni. A képviselők ősszel újra megpróbálkoznak azzal, ami már hosszú ideje nem sikerült (Népszava, 2005. július 22.) Az első hölgy a taláros testületben. Kiegészült az Alkotmánybíróság (Napi Magyarország, 1999. június 23.) Ágoston Balázs: Fej nélkül. Az Alkotmánybíróság megbénítása szocialista érdek (Magyar Demokrata, 2005. április 21.) Babus Endre: Szavatossági per. Továbbszolgáló alkotmánybírák (HVG, 1998. január 31.) Babus Endre: Karok és trendek. Alkotmánybíró-választás (HVG, 1998. március 14.) Babus Endre: Közjogi méltatlanság (HVG, 1998. november 11.) Babus Endre: Kettős befutó (Alkotmánybíró-jelölés: Bragyova András és Kovács Péter) (HVG, 2004. december 18.) Babus Endre: „Egyelőre van bennem úriemberi lojalitás.” Interjú Holló Andrással, az Alkotmánybíróság elnökével (HVG, 2005. május 26.) Babus Endre: Alkotmánybírósági algebra (HVG, 2005. február 19.) Babus Endre: Hetek kérdése: alkotmánybíró-választási menetek (HVG, 2006. december 23.) Babus Endre: Kiálló rudak. Alkotmánybíróság: lejáró mandátumok (HVG, 2008. április 5.) Balázsi György: Bruhács másodszor is jelölt. – MSZP-s nem Bruhács jelölésére. – Patthelyzet a hiányzó alkotmánybírók megválasztásában (Népszava, 1997. március 6., 11., 18.) Balázsi György: Ma mégis szavaz a parlament az alkotmánybíró-jelöltről. – A T. Ház ismét nem választotta meg Bruhács Jánost (Népszava, 1997. április 29., 30.) Balogh Zsigmond: Működőképessége határán az AB. Az alkotmánybírók megválasztásának elmulasztásával alkotmánysértő helyzet állt elő (Magyar Nemzet, 2005. február 11.) Bandula István: Semleges sarokban. Bihari és Stumpf alkotmánybíró lehet (Magyar Narancs, 2010. július 22.) B. B: Alkotmánybíró-jelöltek politikai csatákkal (Új tagjai lesznek a taláros testületnek) (Népszabadság, 1998. március 5.) Bauer Tamás: Alku vagy bizalom (az alkotmánybíró-választásról) (Népszabadság, 1997. március 10.) Bán Károly: Őrködne az alkotmányon a milliárdos felesége. Az MSZP Mészár (Rózát), a Fidesz Stumpfot és Biharit jelöli (Magyar Hírlap, 2010. július 17.) Bednárik Imre: Az ellenzék ragaszkodik Bruhács jelöléséhez (Népszabadság, 1997. március 18.) Bednárik Imre – Csuhaj Ildikó: Három alkotmánybírót (Czúcz Ottó, Harmathy Attila, Strausz János) választottak (Népszabadság, 1998. december 29.)

Bednárik Imre – Sereg András: Kevesebb bíró, kevesebb pénz. Még az idén kiegészül az Alkotmánybíróság? (Népszava, 1998. december 12.) b. i.: Össztűzben az alkotmánybíró-jelölés (Magyar Nemzet, 1997. március 18.) Bizonytalan az alkotmánybíráskodás (Népszabadság, 1997. január 8.) Bodacz Balázs: Stumpf és Bihari alkotmánybíró lehet. – Alkotmánybíróvá választották Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt (Magyar Nemzet, 2010. július 17., 23.) Botrány az alkotmánybíró-választáson. Az ellenzék kivonult az ülésteremből (Népszabadság, 1996. november 13.) B. R.: Alkotmánybíró-jelölések politikai csatákkal – Új tagjai lesznek a taláros testületnek (Erdei Árpád és Kiss László). Ötpárti egyetértés, a kisgazdák tartózkodnak (Népszabadság, 1998. március 5.) Bugyinszky György: Párosan szép az élet. Új alkotmánybírák jelölése (Magyar Narancs, 2005. szeptember 8.) Bugyinszky György: Sólyom szárnyán új alkotmánybírót választottak (Paczolay Péter) (Magyar Narancs, 2006. február 9.) Cs. I.: A koalíció nem támogatja Bruhács János jelölését. Az ellenzék nem érti a pálfordulást. – Mégis támogatta Bruhácsot az alkotmányügyi bizottság (Magyar Hírlap, 1997. március 5. és 6.) Csarnai Edit: Alkotmányosság: hol a bíró? (Szájer József és Dornbach Alajos képviselők nyilatkozata) (Kurír, 1997. április 28.) Csuhaj Ildikó: Az ellenzék kivonult a Házból. A koalíció ismét leszavazta Bruhácsot (Magyar Hírlap, 1997. április 30.) Csuhaj Ildikó: Bihari Mihályt ajánlja a Fidesz alkotmánybírónak. – Tóth Ákos: Az együttműködés rendszere (Népszabadság, 2010. június 16.) Csuhaj Ildikó: Bihari és Stumpf az alkotmánybíró-jelöltek. – „Meglepő és botrányos.” Stumpf István, a pártonkívüli fideszes – Stumpf István: Tökéletesen alkalmas vagyok. Ellenzéki össztűz zúdult Orbán Viktor jelöltjére. Számmisztika a bizottsági meghallgatáson. – Alkotmánybíró Bihari és Stumpf, Kövér házelnök (Népszabadság, 2010. július 17., 19., 21., 23.) Dusza Erika – Nagy Szilvia: Keresik a jelölteket. Az SZDSZ legalább egy női alkotmánybírát szeretne (Magyar Hírlap, 1999. június 9.) Dusza Erika: Szoknya a talár alatt (Magyar Hírlap, 1999. június 21.) Erdei Tamás – Angyal Ágnes – Joó Hajnalka: A politika határozatképtelenné tette az Alkotmánybíróságot (Magyar Hírlap, 2005. március 22.) Fennállása óta először teljes az Alkotmánybíróság (Népszava, 1997. június 17.) G. A. – G. Zs.: Az ellenzék nem egyeztetett. A Fidesz újraválasztaná Lábady Tamás alkotmánybírót (Magyar Hírlap, 1999. június 21.) Gellért Kis Gábor: Bruhács vagy akit akartok! 1-2. (Népszabadság, 1996. november 18., december 9.) H. B. B.: Bizalmasok újra hadrendben. Bihari Mihály és Stumpf alkotmánybíró, Kövér László házelnök lehet – Színjáték nyolc jelölttel. Stumpf holnaptól alkotmánybíró lehet (Népszava, 2010. július 17., 18., 21.) H. K. J.: Több mint jogi méltóság. Mekkora legyen az Alkotmánybíróság? Ma újabb tagot választ a képviselőház. Interjú Holló Andrással, az Alkotmánybíróság főtitkárával (Népszava, 1990. július 24.) Ismét veszélybe kerülhet az Alkotmánybíróság működőképessége (Népszava, 1999. június 7.) Javorniczky István: Kiszorítósdi – avagy válasszunk alkotmánybírót méltósággal. Parlamenti meghallgatás (Magyar Nemzet, 1989. november 17.)

Joó Hajnalka: Alkotmánybírók: fő az egészség. Nem tudtak megegyezni a pártok a jelöltekről, ha valaki beteg lesz működésképtelen a testület (Magyar Hírlap, 2004. december 17.) Joó Hajnalka: A bíróválasztás megint csúszhat. Az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását kezdeményezte a kormányfő (Magyar Hírlap, 2005. április 26.) Joó Hajnalka: Két alkotmánybírát megválasztott tegnap a T. Ház (Magyar Hírlap, 2005. szeptember 27.) Joó Hajnalka: Csata és alkudozás a jelölés előtt (Magyar Hírlap, 2006. július 7.) Jövőre lejár Sólyom László elnök és négy alkotmánybíró mandátuma. Eltér a koalíció és az ellenzék álláspontja a taláros testület jövőjéről (Népszabadság, 1997. október 25.) Juhász Gábor: Tisztáldozat (HVG, 1989. november 25.) Kik lesznek az alkotmánybírák? Ne a pártállás számítson! Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (Magyar Nemzet, 1990. június 23.) Kivonult az ellenzék. Csak a koalíció jelöltje lett alkotmánybíró. Sólyom: Érthetetlenül szomorú (Magyar Hírlap, 1996. november 13.) Kónya Imre: A profizmus legendája. Az alkotmánybíró-választási botrány kirobbantása több mint felelőtlenség (Népszabadság, 1996. november 18.) Kulcsár Anna: Halmait és Majtényit megvétózta a Fidesz (Magyar Nemzet, 2004. december 10.) Kulcsár Anna: Október előtt nem lesz új alkotmánybíró? (Magyar Nemzet, 2005. április 14.) Kulcsár Anna: Kiegészült az Alkotmánybíróság (Magyar Nemzet, 2005. augusztus 31.) Kulcsár Anna: Két jelölt a taláros testületbe. Félmegoldást választottak a honatyák az AB működőképességének fenntartására (Magyar Nemzet, 2005. szeptember 21.) langmár -: Talárra várva. Alkotmánybíróság (Magyar Narancs, 1995. november 2.) M. László Ferenc: Strigulák. Vita az alkotmánybíró-jelölésről (Magyar Narancs, 2008. május 29.) Leálltak az alkotmánybíró-választással (Népszava, 2009. május 4.) L. K: Alkotmánybíró-jelölés: elvi vagy tartalmi kifogások? (Népszabadság, 2005. szeptember 1.) Lencsés Károly: Bihari Mihály, akivel törököt foghat a Fidesz? (Népszabadság, 2010. július 20.) Lengyel Tibor: Megállítható a fideszes Ab? Hétfőig kell döntenie Sólyomnak, mit tesz az alkotmánybírák jelölése ügyében (Népszava, 2010. június 17.) Lindner András – Horváth Zoltán: Bragyova András alkotmánybíró-jelölt (HVG, 2005. szeptember 10.) Majtényi László – Miklós Zoltán: Titkosított nyilvánosság (Magyar Hírlap, 2005. szeptember 10.) M. – T. E.: Fogyatkozó Alkotmánybíróság. Az idén megüresedő posztok: választás helyett mandátumhosszabbítás (Világgazdaság, 1998. január 6.) Matúz Gábor: Leghőbb taláros testület. Az alkotmánybírák csendben elenyésznek (Magyar Demokrata, 1998. december 17.) Marasztják (alkotmánybírák újraválasztása) (Magyar Narancs, 2008. április 24.) Még mindig nincs új alkotmánybíró. Bruhács ismét nem kapott elég szavazatot, az ellenzék kivonult (Népszabadság, 1997. április 30.) Még van esély a megegyezésre. Informális alku az alkotmánybírákról (Világgazdaság, 1999. június 11.) Megyeri Dávid: Az MSZP először Bihariról szavaztatna. Egyetértés az alkotmánybírójelöltekről (Magyar Hírlap, 1999. június 22.) M. D.: Teljes létszámú a taláros testület (Magyar Hírlap, 1999. június 23.)

Mindent bekebelezett a kétharmad. Három jelöltjüket is alkotmányos talárba öltöztethetik a kormánypártok (Népszava, 2010. július 15.) Moldoványi: Az ellenzék is jelölni akar. Heves viták alkotmánybíró-választás előtt (Magyar Nemzet, 1996. május 28.) Moldoványi Tamás: Vírusveszélyben az alkotmányosság. Ki a felelős a mulasztásos törvénysértésért? (Magyar Nemzet, 1996. október 9.) (moldoványi): Alkotmánybíró kerestetik. Két hónap marad a választásra (Magyar Nemzet, 1997. december 18.) (moldoványi): Zsákutcában az alkotmánybíró-választás? Mától törvényt sért a parlament (Magyar Nemzet, 1998. február 19.) (moldoványi): Továbbra is törvényt sért a parlament. Még mindig alkotmánybírák kerestetnek (Magyar Nemzet, 1998. november 16.) (moldoványi): Határozatképtelenné válhat az Alkotmánybíróság. Késik az egyeztetés a jelöltekről (Magyar Nemzet, 1999. június 3.) Mucsányi Marianna: Újra alkotmánybíró-hiány. A testület lezárta a nyilatkozatháborút (Világgazdaság, 1997. október 29.) Mucsányi Marianna: Szavatossági idő. Az alkotmánybírák mandátuma (Magyar Narancs, 1998. január 29.) Mucsányi Marianna: Prolongált hivatali idő? (Privát Profit, 1998. 1-2-3. szám) Nagy Gergely: Tovább fogy az Alkotmánybíróság. Egyes szakértők szerint módosítani kellene a bíróválasztás szabályait (Népszava, 1996. december 30.) Nagy Gergely: Újra megfogyatkozott az Alkotmánybíróság (Népszava, 1998. január 13.) Nagy Gergely: Kicserélődik az Alkotmánybíróság (Sólyom László nyilatkozata) (Népszava, 1998. március 17.) Nagy Gergely: Elfogyhat az Alkotmánybíróság. Kicserélődik, vagy határozatképtelenné válik a taláros testület (Népszava, 1998. augusztus 11.) Nehéz-Posony István: Obstrukció (Magyar Hírlap, 1996. június 19.) Németh S. Szilárd: Alkotmánybíró kerestetik (Hetek, 2005. szeptember 30.) Pártszékek. Stumpf István alkotmánybíróvá avanzsál. – Takács Veronika: Zétényi Zsolt, a Jobbik alkotmánybíró-jelöltje (Barikád, 2010. július 22.) Pindroch Tamás: Alkotmánybírók választása. – Új alkotmánybírák (Magyar Hírlap, 2010. július 21., 23.) Pintér Attila (szerk.): A háttéralku megköttetett, a döntés a parlamenté (Magyar Hírlap, 2007. február 19.) P. E.: Működésképtelenség határán az Ab (Népszava, 2004. február 7.) Pungor András: Áll az alku (168 Óra, 2008. április 17.) S. B.: Öt bírát kell az idén megválasztani. Jelöltek még nincsenek (Magyar Hírlap, 1998. január 9.) S. B. – D. B. G.: Új alkotmánybíró-jelöltekre lesz szükség (Magyar Hírlap, 1998. augusztus 5.) s. f.: Megint vádaskodik az MSZP (Alkotmánybíró-jelölés) (Magyar Demokrata, 2005. február 17.) S. Ráduly János: Megint terítéken a női alkotmánybíró-jelöltség. A kormánypártok vitatják az ellenzék kiválasztási szempontját (Magyar Hírlap, 1998. október 26.) Sághy Erna: Autonómok élén. Bihari Mihály az alkotmánybírói jelölésről (Figyelő, 2005. november 3-9.) Sereg András: Egy alkotmánysértő mulasztás háttere. Az Országgyűlés 1994-ben hat alkotmánybírót választ (Népszabadság, 1994. január 4.) Sereg András: Működőképtelenség fenyegeti az Alkotmánybíróságot (Magyar Hírlap, 1996. június 20.)

Sereg András – K. J. T.: Lejár az alapító tagok (Ádám Antal, Kilényi Géza, Sólyom László) megbízatása. – A szocialisták megakadályozzák Sólyom újraválasztását? (Népszabadság, 1998. július 15., 17.) A. S. (Sereg András): Alkotmánybíró-jelöltek. Bragyova András, Holló András, Kovács Péter (de JURE, 2005. augusztus-szeptember) Sereg András: Alkotmánybírósági minimum. Jelöltállítási procedúrák: egymásra mutogat az MSZP és a Fidesz (Népszabadság, 2005. január 11.) Somos András: Holtpont. Alkotmánybírák jelölése (Magyar Narancs, 1996. szeptember 26.) Somos András: Kivonulók kérték. Alkotmánybírák (Holló András, Bruhács János) – „Teljesen átpolitizált lett a választás.” Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (Magyar Narancs, 1996. november 21.) Somos András: Nulla megoldás. Alkotmánybíró-választás (Bruhács János) (Magyar Narancs, 1997. május 8.) Somos András: Magasan a léc fölött. Alkotmánybíró-választás (Németh János és Bagi István) (Magyar Narancs, 1997. június 26.) Somos András: A talár ára. Vita az Alkotmánybíróságról (Magyar Narancs, 1998. február 12.) Somos András: Az alku ára. Új alkotmánybírák választása (Magyar Narancs, 1998. március 12.) Somos András: Újraválasztják-e az alkotmánybírókat? (Vasárnapi Hírek, 1998. augusztus 23.) Somos András: Kényes megállapodás. Alkotmánybíró-jelölés (Magyar Narancs, 1998. október 15.) Stépán Balázs: Hány alkotmánybíró kell? Kompromisszum kérdése (Magyar Hírlap, 1994. október 27.) Szász István: Működésképtelenné válhat az Alkotmánybíróság (Magyar Hírlap, 1996. július 9.) Szendrei Lőrinc: Az alkotmány nem ad szabad kezet a többségnek. Sólyom László a parlamenti fiaskó hátteréről és következtetéseiről (Magyar Nemzet, 1996. november 15.) Sz. Sz.: Jog-hézag. Hiányzó tagok és politikai szempontok az Alkotmánybíróságon (Heti Válasz, 2004. október 28.) Szigeti Tamás: A közjogi cinizmus rendszere (Népszabadság, 2010. július 20.) Szikinger István: Alkotmányőrség a léthatáron (HVG, 2005. március 19.) Szilágyi Richárd: Szili megint külön úton jár. A volt házelnök is támogatta Bihari Mihály alkotmánybíró-jelöltet (Magyar Nemzet, 2010. július 21.) Szobota Zoltán: Állatorvosi ló. Tanulságos az alkotmánybíró-választás folyamatábrája (Hetek, 2010. július 23.) T. Ház: jelölés a szünet előtt? Új bírák nélkül veszélybe kerülhet az AB működése (Népszabadság, 1999. június 7.) Tábori Gabriella: Lábady Tamás nem vállalja a jelöltséget. Ismét tárgyalni kell a működőképesség határán lévő Alkotmánybíróság kiegészítéséről (Magyar Nemzet, 2005. szeptember 2.) Török László: Fegyelmezik az Alkotmánybíróságot? (Nem sikerült a parlamenti pártoknak megállapodni a harmadik alkotmánybíró-jelölésről) (Magyar Nemzet, 2004. december 17.) Trencséni Dávid: Legalább kettőt! Holló András a létszámhiányos Alkotmánybíróságról (168 Óra, 2005. január 6.) (Vasvári): A határozatképesség alsó határán. Mikor egészül ki az Alkotmánybíróság? „Negatív aktus.” Szereptévesztés nélkül (Vasárnap Hírek, 2005. január 30.) Velancsics Béla: Három új alkotmánybírót választ ma a parlament (Népszava, 1999. június 22.)

VéZSé-: Az Országgyűlés titka marad. Parlamenti képviselők a balul sikerült alkotmánybíróválasztásról (Zalai Hírlap, 1996. november 14.) VILL.: Közeledő alkotmánybíró-választás. Eltérő vélemények a taláros testület nyolcéves munkájáról (Napi Magyarország, 1998. július 21.) VILL.: A működőképesség határán. A három leköszönő alkotmánybíró helyére csak kettőt jelölnének (Napi Magyarország, 1998. november 9.) Vita az új alkotmánybírókról (Népszava, 2004. november 16.) Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása (1990-2010) Babus Endre: Páros mérkőzés. Alkotmánybírósági elnökválasztás (HVG, 1996. február 17.) Babus Endre: Győz a jobb? Alkotmánybíróság: elnökválasztás előtt (HVG, 2003. június 28.) Bugyinszki György: Székek és ellensúlyok. Új elnök az Alkotmánybíróság élén (Bihari Mihály) (Magyar Narancs, 2005. november 10.) Nagy Gergely: Alkotmánybíróság új elnökkel. Kevés az esély Sólyom, Kilényi és Ádám ismételt megválasztására. – Új elnök kerestetik. Egy éven belül kétszer is választhatnak az alkotmánybírák (Népszava, 1998. szeptember 11., november 9.) A. S.: Ismét Németh János az AB elnöke (Népszabadság, 2001. augusztus 22.) Az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak választása (2011-től) Babus Endre: Ötölés – hatolás. Feltöltés előtt az Alkotmánybíróság (HVG, 2011. június 18.) bányai – mészáros: Öten ötfelöl (Magyar Narancs, 2011. június 16.) Bednárik Imre: A Fidesz elfoglalja az AB-t is. – Csuhaj Ildikó: Balsai: Várnám az új kollégákat. Nincs olyan, hogy a Fidesz számára kedvező összetételű AB (interjú) (Népszabadság, 2011. május 18.) Biró Marianna: Politikai célból töltik fel az Ab-t. Elkerülnék a kormánypártok, hogy Paczolay Péter jelenlegi elnök újabb három évig felügyelje a taláros testület munkáját (Népszava, 2011. május 18.) Biró Marianna: Megbízható talárosokra vágyakozik a kétharmad. Több fideszes alkotmánybírójelölt már túl van az általános nyugdíjkorhatáron, de ez nem akadálya kiválasztásuknak (Népszava, 2011. június 10.) B. I. M.: Ab: tét nélküli jelölés (Népszava, 2011. június 20.) B. I. M.: Csak látszat Paczolay függetlensége? A konszenzusos jelölt nem csupán a kormánypártoknak tett szolgálataival vívta ki az AB-elnöki címet (Népszava, 2011. július 29.) Bodacz Balázs: Öt új alkotmánybírót választott a Ház. Paczolay Péter folytathatja (Magyar Nemzet, 2011. június 28.) Bodacz Balázs: Ellenzékiek is támogatják Paczolayt (Magyar Nemzet, 2011. június 29.) Csuhaj Ildikó – Lencsés Károly: Jön az új „lex Pokol”? Alkotmánybíróság. Végletesen átrendeződnek a „politikai erőviszonyok” (Népszabadság, 2011. június 11-12.) Csuhaj Ildikó: Pokol Béláé a show. Meghallgatás. Az MSZP és az LMP kivonult a szerintük szégyenletes ülésről (Népszabadság, 2011. június 22.) Csuhaj Ildikó: Fideszes túlsúly az AB-ben (Népszabadság, 2011. június 28.) Fazekas Ágnes – Lőrincz Tamás: Fideszes bíróválasztás ellenzéki bojkottal. Bizalmat szavazott a Fidesz-frakció Paczolay Péter AB-elnöknek (Népszava, 2011. június 28.) Hegyi Szabolcs – Szigeti Tamás: Így kérdeznénk mi (Népszabadság, 2011. június 20.) M. G.: Paczolay Péter útja az újraválasztáshoz (http://index.hu/belfold/2011/07/04/ paczolay_peter_utja_az_ujravalasztashoz/) Szilágyi Richárd: Kormánypárti jelölések az AB-be (Magyar Nemzet, 2011. június 15.) Sz. F.: Kell egy csapat. Alkotmánybírák változtattak a 4-4-2 felálláson (Hetek, 2011. július 1.) 18

Az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak jogállása Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea: Alkotmánybírói függetlenség Európában. És Magyarországon? (Közjogi Szemle, 2010. 3. szám) Kadlót Erzsébet: A bírói függetlenség az Alkotmánybíróság határozatának tükrében és az Alkotmánybíróság függetlensége (In: Kriminológiai Közlemények különkiadás, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004. 456-462. oldal) Kelemen Katalin: Az alkotmánybírák újraválaszthatósága és hivatalviselési ideje (Pázmány Law Working Papers Nr. 2011/5. www.plwp.jak.ppke.hu) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság és az alkotmánybírák függetlenségéről, különös tekintettel a készülő alkotmánybírósági törvényre (Magyar Közigazgatás, 2001. 10. szám) Tilk Péter: Az alkotmánybírák jogállása Magyarországon de lege lata de lege ferenda (Magyar Közigazgatás, 2005. 1. szám) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság elnökének jogállása, feladat- és hatásköre (Jogtudományi Közlöny, 2006., 2. szám) Az Alkotmánybíróság elnökei és tagjai. Az Alkotmánybíróság szerepfelfogása (interjúk) A „nehéz eseteknél” a bíró erkölcsi felfogása jut szerephez. Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével Tóth Gábor Attila beszélget (Fundamentum, 1997. 1. szám) Az alkotmány bírája (Interjú Schmidt Péterrel) (168 Óra, 1997. február 4.) Az alkotmány őrei. Megvédtük teljes pártatlanságunkat – hangsúlyozta dr. Sólyom László (Magyar Nemzet, 1992. április 25.) Alkotmánybíró, talár nélkül – Parlamentarizmusunk buktatói (Interjú Schmidt Péterrel) (168 Óra, 1999. július 21.) Almási B. Csaba: Magas méltóság. Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökhelyettesével (Magyarország, 1989. december 29.) Almási B. Csaba: Szavak a mérlegen. Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (Magyarország, 1990. október 12.) Almási B. Csaba: A függetlenek, akik hosszú távon dolgoznak. Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (Magyar Nemzet, 1991. március 12.) Ádám Antal: Az alkotmánybíró-viselt jogtudós kilenc éve (Új Dunántúli Napló, 1998. december 4.) Ágh Attila: Búcsú az alapító atyáktól (Magyar Hírlap, 1998. december 2.) Babus Endre: „Idealisták vagyunk egy pragmatikus világban.” Válaszol (Sólyom László) az Alkotmánybíróság elnöke (HVG, 1992. február 1.) Babus Endre: Bíborban, bársonyban. Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (HVG, 1993. július 24.) Babus Endre: Egyeseknek Nagy Frigyes-i álmai vannak. Válaszol Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke (HVG, 1995. december 23.) Babus Endre: Talár és forradalom. Alkotmánybíróság: a Sólyom-korszak vége (HVG, 1998. november 28.) Babus Endre: „Az alkotmány ura, a parlament őre az Alkotmánybíróság.” Válaszol Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke (HVG, 1999. január 11.) Babus Endre: Kőtáblabírák. Alkotmánybíróság: új korszak? A második generáció (HVG, 1999. július 3.) Babus Endre: Előttünk a múlt? Alkotmánybírósági szerepvita (HVG, 2000. január 22.) Babus Endre: Távozó strázsa. Kukorelli alkotmánybírói mérlege (HVG, 2008. július 12.) Babus Endre: „Meg is bénulhat az állam a választások után a sok beépített ellensúly miatt.” Interjú Pokol Bélával (HVG, 2012. május 26.) 19

Bandula István: „Miért kellene mindenáron konszenzus?” Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke (Magyar Narancs, 2003. december 18.) Baranya Róbert: Közös értékek kellenének az új alaptörvényhez. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a törvényhozás minősége, színvonala nagyot zuhant az elmúlt években (Interjú Paczolay Péterrel) (Magyar Hírlap, 2010. február 20.) Baranyó György: Kezd láthatóvá válni a „láthatatlan alkotmány”. Sólyom László elnöksége három évéről, a rendszerváltásról és az elhúzódó ügyekről (Magyar Nemzet, 1993. január 6.) Bednárik Imre – Sereg András: Nincsenek kőbe vésett határozatok – mondja Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke (Népszabadság, 1999. január 13.) Bita Dániel: Talányos testület (168 Óra, 2007. április 5.) Bodnár Dániel: Az Alkotmánybíróság három esztendeje. Interjú Holló Andrással, a testület főtitkárával (Magyarország, 1993. február 26.) Bodnár Dániel: Beszélgetés Tersztyánszkyné Vasadi Évával (Vigilia, 1999. november) Bodnár Lajos: Az Alkotmánybíróság soha nem esett ki semleges szerepéből. Sólyom László a jogállamépítésről, a kétharmados törvényekről, a médiaügyről és az egyházak önmeghatározásáról (Magyar Nemzet, 1993. május 12.) Bugyinszki György: Nagy ügyek előtt. Holló András, az Alkotmánybíróság új elnöke (Magyar Narancs, 2003. július 10.) Bugyinszky György – Lencsés Károly: „Szükségképpen befolyásoljuk a politikát.” Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke: Tavaszra meglesznek a fontos döntések (Népszabadság, 2006. december 23.) Buják Attila: Reformer (Bihari Mihályról, az Alkotmánybíróság új elnökéről) (168 Óra, 2005. október 20.) Buják Attila: A hosszútávfutó. Balsai, az alkotmánybíró (168 Óra, 2011. augusztus 11.) Búr-Baky Miklós: Az alkotmány őre (Sólyom László) (Magyar Narancs, 2005. szeptember 1.) Cseke Hajnalka: Az Alkotmánybíróság teljesen független kíván lenni. Interjú Holló András főtitkárral (Magyar Nemzet, 1991. május 24.) Cseke Hajnalka: Interjú Holló Andrással, az AB új elnökével (Figyelő, 2003. július 10-16.) Dinamikus és tisztességes munkát végeztek. Holló András szerint tizenkét évre választhatnák az Alkotmánybíróság tagjait. – A távozó elnök Esztergomban, az Aranybulla előtt köszön el (Népszava, 2005. november 11.) Dobszay János – Kelemen Zoltán: Portré: Szalay Péter alkotmánybíró (HVG, 2011. július 30.) „Elnökségem alatt erősödött a törvénybarát szemlélet!” Németh Jánossal, az Alkotmánybíróság volt elnökével Tóth Gábor Attila beszélget (Fundamentum, 2003. 3-4. szám) É. A.: Talár és katedra. Interjú Bihari Mihállyal, az Alkotmánybíróság elnökével (Heti Válasz, 2005. december 22.) Faggyas Sándor: Folyamatosság a változásban. Sólyom László, az Alkotmánybíróság leköszönő elnöke a „jogállami forradalomról”, a politika és a jog viszonyáról (Magyar Nemzet, 1998. november 21.) Fahidi Gergely: „Szinte mindenkivel szavaztam együtt, de ellenében is.” (Erdei Árpád) (HVG, 2007. április 7.) Fekete Gy. Attila – Sereg András: Csökkent az AB ügyhátraléka. – Kevesebb a „látványos megsemmisítés”. Interjú Németh Jánossal, az Alkotmánybíróság elnökével (Népszabadság, 2000. július 20.) Fekete Zoltán – Villányi Károly: Hétfőn eldől az Alkotmánybíróság sorsa. Ünnepi interjú Sólyom Lászlóval a Dunáról, a jelképekről és a testület jövőjéről (Napi Magyarország, 1998. március 14.)

Füzes Oszkár: A juhásztól a kosárfonóig. Az alkotmánybíró (Holló András) egy napja (Népszabadság, 1998. november 28.) Gyenge Zoltán: Taláros emberek (HVG, 2005. október 29.) Győri Margit: Úton a jogállamiság felé. Beszélgetés (Sólyom Lászlóval) az Alkotmánybíróság helyettes elnökével (Népszabadság, 1989. július 10.) Halász Csilla: Újragondolt Sólyom-korszak. Interjú Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság új elnökével (Heti Válasz, 2008. július 3.) Halász Csilla: Azért a jog az úr. Interjú Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével (Heti Válasz, 2011. július 14.) Halmai Gábor – Tordai Csaba: „Alkotmánytisztelő pozitivista vagyok.” Beszélgetés Holló Andrással, az Alkotmánybíróság helyettes elnökével (Fundamentum, 1999. 2. szám) Halmai Gábor – Tordai Csaba: „Kevesebb lesz az elegáns röpködés a jogrendszer fölött.” Beszélgetés Vörös Imre távozó alkotmánybíróval (Fundamentum, 1999. 2. szám) Halmai Gábor: AB – passzívizmus – bakival (HVG, 2000. december 16.) Halmai Gábor: Egyén- és állampárti alkotmánybírák. Tendenciák az Alkotmánybíróság alapjogi gyakorlatában (Fundamentum, 2002. 1. szám) Halmai Gábor – Tordai Csaba: „A határozatokban kifejezést kap a magyar gazdaság teherbíró képességének számításba vétele.” Interjú Harmathy Attila alkotmánybíróval (Fundamentum, 2005. 4. szám) Halmai Gábor – Salát Orsolya: „Nekünk az a feladatunk, hogy az alapjogok pártját fogjuk, és ne a társadalomirányítás általános szempontjait vegyük figyelembe.” Beszélgetés Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével (Fundamentum, 2010. 1. szám) Horkay Hörcher Ferenc: Liberális és konzervatív (Interjú Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság új tagjával) (Heti Válasz, 2006. február 9.) Hovanyecz László: A jogtudomány nem matematika. Beszélgetés Németh Jánossal, az Alkotmánybíróság elnökével (Népszabadság, 1999. augusztus 19.) Javorniczky István: Biztos pont a bizonytalanságban. Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság helyettes elnökével (Magyar Nemzet, 1996. március 21.) Joó Hajnalka: Bihari Mihály: Ne nevezzenek el alkotmánybírósági korszakot rólam! (Magyar Hírlap, 2005. október 15.) Kezd láthatóvá válni „a láthatatlan alkotmány”. Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (Magyar Nemzet, 1993. január 16.) Kilényi Géza: Félnünk kell-e az alkotmánybíróságtól? A „vádak” közelről (Magyar Hírlap, 1989. március 31.) Kiss László: Schmidt Péter az alkotmánybíró – különvéleményeinek tükrében (In: Schmidt Péter ünnepi kötet. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék – Rejtjel Kiadó Bp. 2006. 146-154. oldal) Kocsi Ilona: „Minden parlamenti váltás valóságos politikai földindulás”. Interjú Bihari Mihállyal, az Alkotmánybíróság elnökével (Népszava, 2006. január 7.) Kósa András – Joó Hajnalka: Interjú Bragyova Andrással és Kovács Péterrel, az Alkotmánybíróság új tagjaival (Magyar Hírlap, 2005. október 8.) Kőszegi Ferenc: Az Alkotmánybíróság stabilizáló tényező. Interjú Sólyom Lászlóval (Népszava, 1992. március 21.) Krug Emília: Paczolay Péter (az AB elnöke) az alkotmányos aktivizmusról (168 Óra, 2008. július 3.) Kukorelli István: Az Alkotmánybíróság szerepfelfogása (In: uő. Tradíciók és modernizáció a magyar alkotmányjogban. Századvég Kiadó, 2006. 97-102. oldal) Kulcsár Anna: „Politikai megosztottság nincs a testületben.” Négyszemközt Németh Jánossal, az Alkotmánybíróság elnökével (Magyar Hírlap, 2001. december 8.)

Kulcsár Anna: Holló András: Ésszerűbben gazdálkodunk az idővel (Magyar Hírlap, 2004. július 7.) Kulcsár Anna: Előtérben a szociális jogok. Lenkovics Barnabás: Az uralmi viszonyok helyébe az állam közszolgáltató funkciói lépnek (Magyar Nemzet, 2007. április 11.) Kulcsár Anna: Alkotmányos patriotizmus. Interjú Stumpf István alkotmánybíró-jelölttel (Magyar Nemzet, 2010. július 22.) Kulcsár Anna: Mindig lehet jobb alkotmányt készíteni. Bihari Mihály szerint jórészt politikai vita zajlik az államfői jogkörről (interjú) (Magyar Nemzet, 2010. augusztus 7.) Kulcsár Anna: Megteremteni az összhangot. Interjú Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság újraválasztott elnökével (Magyar Nemzet, 2011. július 9.) Lampé Ágnes: A politika nem szólhat bele. Interjú Bihari Mihállyal (168 Óra, 2010. szeptember 9.) Lampé Ágnes: Alkotmányos magánügyek. Dienes-Ohm Egon a nagy társasházról (interjú) (168 Óra, 2011. június 30.) Lampé Ágnes: Az alkotmánybíró is ember. Szalay Péter a mezei egerekről (interjú) (168 Óra, 2011. július 7.) László Ágnes: Búcsú a Donáti utcától. Négyszemközt Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság leköszönő elnökével (Magyar Hírlap, 1998. november 28.) M. László Ferenc: „Nem lehet egy kézzel tapsolni”. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a testület vitatott döntéseiről (Magyar Narancs, 2009. január 22.) M. László Ferenc: A munkaruhától a talárig. Bihari Mihály pályaképe (Magyar Narancs, 2008. június 12.) M. László Ferenc: Jogra át. Paczolay Péter pályaképe (Magyar Narancs, 2008. június 19.) Lencsés Károly: Az számít, mit mond az alkotmány. Németh János, az AB elnöke: Időnként kiforgatják magyarázatainkat (Népszabadság, 2002. január 8.) Lencsés Károly: Tudósok testületévé válik az AB. Alkotmánybíróság: kipótolt talárosok (Népszabadság, 2005. november 12.) Lencsés Károly: Nem szólunk politikai vitákba. Bihari Mihály szerint az Alkotmánybíróság nem mérlegelheti a döntések kihatásait (Népszabadság, 2007. augusztus 18.) Lencsés Károly: Példátlan hatáskörcsökkentés. Paczolay Péter: A politikai jelöltek törvényszerűen hálátlanok az őket jelölő pártokkal szemben (Interjú az AB újraválasztott elnökével) (Népszabadság, 2011. július 11.) L. K.: Új tagok. A „pályakezdők” és a „politikai küzdelmek” (Népszabadság, 2012. július 6.) Lindner András – Horváth Zoltán: Portré: Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke (HVG, 1990. április 14.) Lindner András – Horváth Zoltán: Portré: Lábady Tamás, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke (HVG, 1997. november 22.) Lindner András – Horváth Zoltán: Portré: Kiss László, új alkotmánybíró (HVG, 1998. április 4.) Lindner András – Horváth Zoltán: Portré: Erdei Árpád, új alkotmánybíró (HVG, 1998. március 21.) Lindner András – Horváth Zoltán: Portré: Vörös Imre alkotmánybíró (HVG, 1998. május 1.) Lindner András – Horváth Zoltán: Portré: Holló András, új alkotmánybíró (HVG, 1996. november 16.) Lindner András – Horváth Zoltán: Portré: Strausz János alkotmánybíró (HVG, 1999. február 27.) Lindner András – Horváth Zoltán: Portré: Tersztyánszkyné Vasadi Éva, az első hazai alkotmánybírónő (HVG, 1999. július 13.) Markotay Csaba: Változatlan cél marad és tisztességes bírói munka. Bihari Mihály lett az Alkotmánybíróság negyedik elnöke (Népszava, 2005. október 12.)

Máté T. Gyula: Új gondolatokkal is kibővülhet az Alkotmánybíróság (Magyar Hírlap, 2007. március 20.) Márványi Ágnes: Az alkotmányt az minősíti, hogy betartják-e. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke szerint a munka látványos szakaszát lezárták (Magyar Hírlap, 2007. június 3.) Meszleny László: Egyre inkább bíróságként működünk. Sólyom László a titkos szálról, féligazságokról és a közerkölcs relatív voltáról (Magyar Nemzet, 1997. március 22.) Meszleny László: A hangzavar el fog csitulni. Sólyom László a döntések utóéletéről és a jogállamiság határairól (Magyar Nemzet, 1997. október 22.) Meszleny László: Távol a napi politikától. Sólyom László a mulasztásokról és egy megtisztelő jelölésről (Magyar Nemzet, 1998. január 3.) Moldoványi Tibor: Kormányok és parlamentek váltják egymást, de a jogállam marad. Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (Magyar Nemzet, 1994. június 4.) Moldoványi Tibor: Részletesebb alkotmányra lenne szükség. Schmidt Péter a taláros testület ítélkezéséről, az ütközésekről és a veszélyekről (Magyar Nemzet, 1997. január 11.) Moldoványi Tibor: Értékvédő alkotmányőr. Interjú Holló Andrással (Heti Válasz, 2003. július 11.) Mucsányi Marianna: A méltatlanság vélelme. Vita az Alkotmánybíróságon (Vörös Imre alkotmánybíró levele – „titkos határozat”) (Magyar Narancs, 1998. április 23.) m. t.: „A jogállamiság értékrendjéhez kötődöm.” Bagi István bírói céljairól és a köztudatról (Magyar Nemzet, 1997. június 18.) Nagy Gergely: Lemondhatnak az alkotmánybírák, ha marad a személyi szám. Dr. Lábady szerint vissza kell szorítani az államhatalmat (Népszava, 1995. szeptember 2.) Nagy Gergely: Súlyos veszély fenyegeti az alkotmányosságot. Interjú Sólyom Lászlóval, az AB elnökével (Népszava, 1996. október 5.) Nagy Gergely: Veszélyben összefognak az alkotmánybírák. Interjú Németh Jánossal, az Alkotmánybíróság új elnökével (Népszava, 1998. november 25.) Nagy Gergely: Az igazság nem alkotmányos kategória. Interjú Kilényi Géza alkotmánybíróval (Népszava, 1998. november 24.) Neuman Péter: Az alkotmánybíró. „Semmi sem köt, csak saját lelkiismeretünk…” Interjú Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (A Világ, 1990. december 5.) Németh János, az Alkotmánybíróság új elnöke (Népszabadság, 1998. november 25.) Pálmai Erika – Sebes György: Rendszeresen kasszát kell csinálni az alkotmánybíróknak. Beszélgetés Holló Andrással, az Alkotmánybíróság elnökével (Népszava, 2004. július 10.) Papp Dénes – Thurzó Tibor: „Csak szándékosan lehet félreérteni…” Beszélgetés Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (Köztársaság, 1992. július 31.) Pogonyi Lajos – Sereg András: Nálunk nincsenek vargabetűk – mondja Sólyom László, az Alkotmánybíróság régi-új elnöke (Népszabadság, 1996. február 22.) Pungor András: Most dühös? Bihari Mihály a bírákról és a bírálókról (168 Óra, 2008. március 27.) Schiffer András: Alkotmányos szerepzavar (HVG, 2006. július 22.) Sebes György – Markotay Csaba: Paczolay Péter: Nem indokolt, hogy új alkotmányunk legyen (Népszava, 2008. augusztus 19.) Sereg András: Alkotmánybíróság: önmagát meghatározó útkeresés – Interjú Sólyom Lászlóval (Népszabadság, 1991. november 14.) Sereg András – Szigethy András: Az alkotmánynak nincs szíve. Interjú Sólyom Lászlóval (Népszabadság, 1993. december 24.) Sereg András: A jognak uralkodnia kell a politika felett – mondja Lábady Tamás, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke (Népszabadság, 1995. július 12.)

Sereg András: Az ítéleteink pogácsareceptek – mondja a testület állásfoglalását ért bírálatokra válaszolva Lábady Tamás, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke (Népszabadság, 1995. október 31.) Sereg András: Nem sérültek intézmények. Beszélgetés (Sólyom Lászlóval) az Alkotmánybíróság elnökével (Népszabadság, 1997. október 22.) Sereg András: Továbbra is nagy szükség van ellensúlyra. Sólyom László, a testület elnöke az Alkotmánybíróság tizenöt évéről (de JURE, 2004. december) Sereg András: Alkotmánybírák talár nélkül (Interjú Ádám Antallal, Bagi Istvánnal, Bihari Mihállyal, Bragyova Andrással, Czúcz Ottóval, Erdei Árpáddal, Harmathy Attilával, Herczeg Gézával, Holló Andrással, Kilényi Gézával, Kiss Lászlóval, Kovács Péterrel, Kukorelli Istvánnal, Lábady Tamással, Németh Jánossal, Schmidt Péterrel, Solt Pállal, Sólyom Lászlóval, Strausz Jánossal, Szabó Andrással, Tersztyánszky Ödönnel, Tersztyánszkyné Vasadi Évával, Vörös Imrével és Zlinszky Jánossal) (KJK-KERSZÖV, Bp. 2005.) Sereg András: Ki a nagyobb forradalmár? Beszélgetés Schmidt Péter egyetemi tanárral (de JURE, 2009. 11-12. szám) Sereg András: Bihari Mihály. Életrajz – politika – rendszerváltás („Alkotmánybírói talárban” című fejezet – Korona Kiadó, Bp. 2010. 164-194. oldal) Sólyom László: Az Alkotmánybíróság önértelmezése (Jogtudományi Közlöny, 1992. 6. szám) Stépán Balázs: Szükségállapot, telefon nélkül. Sólyom László alkotmánybíró portréja (Magyar Hírlap, 1989. december 23.) Stépán Balázs: A jogállamból nincs visszaút. Sólyom László az alkotmánybíráskodásról (Magyar Hírlap, 1995. december 23.) Stépán Balázs: Sólyom: A bíró a pályán van, de nem rúghat a labdába (Magyar Hírlap, 1997. október 29.) Stépán Balázs: Sólyom: Túl jó volt az első Alkotmánybíróság (Magyar Hírlap, 1998. szeptember 21.) Stépán Balázs: Nem a talár teszi az alkotmánybírót. Interjú Kukorelli Istvánnal (Népszava, 1999. július 10.) Stépán Balázs: A talárosok nem szaktanácsadók. Holló: A jogállami kultúra még számos kívánnivalót hagy maga után (Üzleti 7, 2002. február 23.) Szakács Árpád: Hanyatló alkotmányos kultúra. Holló András a taláros testület vészes létszámhiányáról és a parlament úriemberségéről (Magyar Nemzet, 2004. július 5.) Szendrei Lőrinc: A jogbiztonság legfőbb őrei. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke a testület tekintélyéről, az európai nyelvről és a változatlan mércéről (Magyar Nemzet, 1996. február 20.) Szendrei Lőrinc: Az alkotmány nem ad szabad teret a többségnek. Sólyom László a parlamenti fiaskó hátteréről és következtetéseiről (Magyar Nemzet, 1996. november 15.) Szilágyi Mihály: Az Alkotmánybíróság szerepfelfogása (szakdolgozat, ELTE ÁJK Politológiai Tanszék, Bp. 1996.) Szobota Zoltán: Bekötött szemű asszony karddal. Interjú Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével (Hetek, 2009. február 20.) Tordai Csaba: A Németh-bíróság második éve (Népszabadság, 2001. augusztus 22.) Takács Albert: Egy alkotmányos forradalmár (Sólyom Lászlóról) (Fundamentum, 1999. 3. szám) Tanács Gábor: Akik miatt nincs ingyensör (Beszélgetés Balogh Elemér alkotmánybíróval) (Szabad Föld, 2011. január 7.) „Továbbra is szükség van az egyensúlyokra.” Interjú Sólyom Lászlóval (de JURE, 2004. december 3-4.) Tóth Gábor Attila: A „nehéz eseteknél” a bíró erkölcsi felfogása jut szerephez. Beszélgetés Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (Fundamentum, 1997. 1. szám)

Ungár Tamás: Visszafelé a csúcsról? Ádám Antal alkotmányjogász ajándékba kapott kilenc éve (Népszabadság, 1999. március 24.) Varga Zsuzsa: Ki őrzi az őrzőket? – Egy alkotmánybíró dilemmái. Interjú Kukorelli Istvánnal (CompLex Magazin, 2005. 2. szám) y.: Szükségtelen és lehetetlen a határozatok értelmezése. Sólyom László az Alkotmánybíróság szerepéről (Népszava, 1992. november 2.) Zimber Szilvia: Láthatatlan talárban. Exkluzív interjú dr. Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével (Pesti Hírlap, 1992. július 16.) Zsoldos Attila: Az Alkotmánybíróság szerint Vörös (Imre) különvéleménye méltatlan (Népszabadság, 1998. április 16.) Hozzászólás: Vörös Imre: Alkotmánybírói méltatlanság – ahogyan én látom (uo., 1998. április 27.) Zsuppán András: Alkotmánybíró zöld szemüvegben. Interjú Lenkovics Barnabással (Heti Válasz, 2007. április 19.) A jogalkotás alkotmányosságának védelme Ádám Antal: A jogalkotás alkotmányossága és a jogszabályok alkotmánybírósági ellenőrzése (In: Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan köréből I., szerk.: Kiss László, Pécs, 1996.) Vörös Imre: A gazdasági jogalkotás és az Alkotmánybíróság (In: Alkotmánybíráskodás, szerk.: Kilényi Géza, Unió Kiadó, Bp. 1993. 237-266. oldal) Holló András: Az alkotmányvédelem kiemelt tárgya: a jogalkotás (törvényalkotás) alkotmányossága (Alkotmánybírósági Szemle, 2010. 1. szám) Az alkotmánymódosítások alkotmányossága. Alkotmányellenes alkotmánymódosítások? (az Alkotmánybíróság hatásköre) Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Zeller Judit: Túl az alkotmányon… (Közjogi Szemle, 2010. 4. szám) Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: …az alkotmányjogon innen (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1. szám) Halmai Gábor: A halálos ítélet (Élet és Irodalom, 2011. augusztus 5.) Halmai Gábor: Alkotmányos alkotmánysértés (Fundamentum, 2011. 2. szám) Kocsis Miklós: Viszonyítási pont vagy a vizsgálat tárgya – alkotmányellenes alkotmánymódosítások (Új Magyar Közigazgatás, 2011. 2. szám) Kocsis Miklós: Az Alkotmánybíróság határozata az „alkotmányellenes alkotmánymódosítások” ügyében. Az indokolás koherenciahiányának következményei (JeMa, 2011. 3. szám) Küpper, Herbert: Az alkotmánymódosítás alkotmánybírósági kontrollja Magyarországon és Németországban (Jogtudományi Közlöny, 2004. 9. szám) Naszladi Georgina: Alkotmánymódosítások alkotmányosságáról döntött az Alkotmánybíróság (Közjogi Szemle, 2011. 9. szám) Előzetes normakontroll Deáki László: Aggályos törvénykezők. Veszélyezteti-e a törvényalkotást az előzetes normakontroll? (Varga László és Alföldi Albert képviselők nyilatkozata) (Reform, 1997. május 13.) Holló András: „In memoriam” előzetes normakontroll (Hatáskör-búcsúztató elvi fenntartásokkal) (Collega, 1998. 1. szám)

M. – T. E.: Eltörölnék a képviselői kontrollt. Az Alkotmánybíróság munkáját is lehetetlenné tehetik (Világgazdaság, 1997. május 6.) Stépán Balázs: Milyen legyen az előzetes normakontroll? (Magyar Hírlap, 1995. július 17.) Szigeti Péter: Törvények előzetes normakontrollja, avagy egy felemás alkotmánybírósági hatáskör (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2006/2007, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2007.) T. E: Vita a normakontrollról (Világgazdaság, 1997. október 10.) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése (különösen „Az előzetes normakontroll” című fejezet, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, második átdolgozott és bővített kiadás, Pécs, 2003. 156-163. oldal) Utólagos normakontroll Ádám Antal: A jogszabályok alkotmánybírósági ellenőrzése (Jogtudományi Közlöny, 1992. 11-12. szám) D. B. G. – G. A. – S. B: Megsemmisítő határozat-dömping. Elemében volt az Alkotmánybíróság az elmúlt négy évben (Magyar Hírlap, 1998. március 24.) Holló András: Az alkotmányvédelem kiemelt tárgya: a jogalkotás (törvényalkotás) alkotmányossága (Alkotmánybírósági Szemle, 2010. 1. szám) Joó Hajnalka: Nem mentek át a vizsgán. Tavaly rekord mennyiségű jogszabályt semmisített meg az Alkotmánybíróság (Magyar Hírlap, 2004. január 12.) Majtényi László: Megszüntetendő-e az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollja, avagy a közeg bosszúja (Magyar Jog, 1991. 7. szám) Sulyok Tamás: Az osztrák Verfassungsgerichtshof és a magyar Alkotmánybíróság utólagos normakontrollt érintő hatáskörei (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1. szám) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése (különösen „Az utólagos normakontroll” című fejezet, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, második átdolgozott és bővített kiadás, Pécs, 2003. 70-133. oldal) Alkotmánysértő törvények Alkotmányellenes a Zétényi-Takács-féle törvény (Magyar Hírlap, 1992. március 4.) Alkotmányellenes a lex Zétényi (HVG, 1992. március 7.) Alkotmánysértő a lex Répássy. A taláros testület a válaszadás jogát nem kifogásolta (Népszabadság, 2001. december 5.) A jelenlegi szabály alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság határozata az abortuszjogszabályok alkotmányosságáról. Az alkotmánybírák párhuzamos véleménye (Magyar Hírlap, 1991. december 17.) A vádkiterjesztésre való felszólítás alkotmányellenes (Népszava, 2002. március 20.) Ab-döntés: elutasított törvény (Magyar Nemzet, 2001. április 12.) Alkotmánybíróság: izgatni szabad, uszítani nem. Alaptörvény-ellenesek a gyűlöletbeszéddel foglalkozó passzusok (Népszava, 2004. május 25.) Arató Judit: Saját szabályaiban is alaptörvényt sért a parlament. Nincs és nem is lesz szankciója az Országgyűlés sorozatos alkotmánysértéseinek (Népszava, 2004. szeptember 22.) Az adórendőrséget is érinti az AB döntése? A kormány feles törvényekkel akarja visszaszorítani a szervezett bűnözést – Állásfoglalások a konszenzus-kényszerről (Népszabadság, 1999. február 24.) Az Alkotmánybíróság nem térhetett ki. Sólyom László elnök a lakáskamatról szóló döntésről (Magyar Hírlap, 1995. november 27.) Az államfő visszaküldte a jegybanktörvény-módosítást (Népszabadság, 2004. november 30.)

Átírhatja a Ház a lex Répássyt. Mindenki örül az Alkotmánybíróság határozatának (Világgazdaság, 2001. december 5.) Babus Endre: Kamatostól adják vissza. Alkotmánybíróság kontra kormány (HVG, 1995. december 2.) Babus Endre: Oda lőjenek! Átdolgozás előtt a lex Répássy (HVG, 2001. december 15.) Babus Endre: Az AB a bejegyzett élettársi kapcsolatokról. Ostyába mártva (HVG, 2008. december 20.) Bajomi-Lázár Péter: Ami Tilos, az tilos (gyűlöletbeszéd) (Élet és Irodalom, 2004. január) Balogh Zsigmond: A lex Répássy alkotmányos reparációja (Magyar Nemzet, 2001. december 17.) Bauer Tamás: A stabilizáció alkotmányossága (Népszabadság, 1995. július 13.) Bayer Judit: Alkotmánybírósági határozatok (gyűlöletbeszéd) (Élet és Irodalom, 2008. július 11.) Bednárik Imre – Csuhaj Ildikó: Ismét megbukott a különadó. Alkotmánybíróság. A 20052009 közötti végkielégítés után nem kell 98 százalékot fizetni. – Reakció: A Fidesz szerint az emberek érdekeivel ellentétes a döntés, az ellenzék viszont üdvözli a határozatot. Lázár: „Körülményes a végkielégítések visszaperlése.” (Népszabadság, 2011. május 7.) Biró Marianna: Májusig adott időt az Ab a kormánynak. Varga László: „Több száz, vagy több ezer munkavállalón már nem segít, őket ez a döntés nem rehabilitálja” (Népszava, 2011. február 16.) Bodnár Lajos: Alkotmányellenes-e a földtörvény? Kedden (az Alkotmánybíróság) zárt ülésen tárgyalja (Beszélgetés Holló Andrással, az Alkotmánybíróság főtitkárával) (Népszava, 1990. szeptember 17.) Bogár Zsolt: Tenni kéne. AB-döntés a pártalapítvány-törvényről (Magyar Narancs, 2008. május 8.) Boóc Ádám: Észrevételek a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 35/2010. (III. 31.) sz. AB határozatához (a PTK 402. § (2) és (3) bek. alkotmányellenességéről) (Jogtudományi Közlöny, 2010. 10. szám) Borókai Gábor: Justitia botladozásai. A Bokros-csomag alkotmányossági vesszőfutása (Interjú az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával) (Napi Magyarország, 1995. november 29.) Böröcz Petra – Sebők Miklós: Alkotmánybírósági intőt kapott a PM. Még nem látni, hogyan hat a jogtudományi vita (Napi Gazdaság, 2006. február 15.) Börőcz Petra: Megbukott az elvárt adó. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új közterhekről szóló rendelkezést – Oda a Gyurcsány-kormány második adóintézkedése (Népszabadság, 2007. február 28.) Bragyova, András: Legality and Ex Post Facto Political Justice (Acta Juridica Hungarica, 33. szám, 1991.) Bragyova András: Az igazságtétel legalitása (Magyar Tudomány, 1992. 2. szám) Bragyova András: Igazságtétel és nemzetközi jog (Glossza az Alkotmánybíróság határozatához) (Állam- és Jogtudomány, 1994. 3-4. szám) Bugyinszki György: Nemtelen passzusok. AB-határozat a beleegyezési korhatárról (Magyar Narancs, 2002. szeptember 12.) Czene Gábor: „Nem tudom, mi mozgatja őket.” Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a gyűlölködés határairól (Népszabadság, 2009. március 9.) Csernus Eszter: Ki lehessen anya? Az Alkotmánybíróság döntése a reprodukciós jogokról (Fundamentum, 2006. 1. szám) Csík Rita – M. J.: Várakozás nélkül is távozhat a lemondott miniszterelnök. Nem alkotmányos jog a kábulat (Népszava, 2004. december 14.)

Csink Lóránt: Az Alkotmánybíróság határozata a kormánytisztviselők elmozdíthatatlanságáról. Az indokolás nélküli felmondás alkotmányellenességéről (Jogesetek Magyarázata, 2011. 2. szám) Csurka István: Föld, alkotmány, rendszerváltás (Az Alkotmánybíróság alkotmányos kifogásai a részleges kárpótlási törvénnyel szemben) (Magyar Fórum, 1991. június 6.) Danó Anna: Kórháztörvény: fél fordulat. Az Alkotmánybíróság nemet mondott az egészségügyi kapacitások elosztási rendjét szabályozó passzusokra (Népszabadság, 2008. szeptember 24.) Danó Anna – Nagy Gergely: Alkotmányellenes járulékok. Kiegészítő tevékenység után nem kell fizetni a tb-nek (Népszava, 1997. június 11.) Dávid Ibolya: „A liberális drogpolitika vége” (Népszabadság, 2004. december 21.) Dénes Balázs: Alkotmánybíróság és a drogtörvény (Népszava, 2004. december 16.) Dénes Balázs: Drog és jog – az Alkotmánybíróság döntéséről (Beszélő, 2005. 1. szám) D. G.: Joghézag az önkormányzati törvényben. A belügyminiszter nem jelölhet ki türelmi zónákat (Magyar Nemzet, 2001. január 17.) Dobszay János: Velünk lappangó történelem. Alkotmányellenes ügynöktörvény (HVG, 2005. október 8.) Drávucz Péter: Az Alkotmánybíróság tovább fogyasztotta a Bokros-csomagot (Magyar Hírlap, 1995. szeptember 14.) Drinóczi Tímea: „Nyugodjék békében?” Az Alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatról (Közjogi Szemle, 2009. 1. szám) Egyhangú határozat született. Alkotmányellenes a Zétényi-Takács-törvény (Népszabadság, 1992. március 4.) Eörsi Mátyás – Kis János: Az alkotmányellenes diszkrimináció tilalma és a kárpótlási törvény (Bp. 1991.) Eörsi János: Az Alkotmánybíróság május 1-jei ajándéka. Szakszervezeti vagyon (Beszélő, 1992. május 2.) Fahidi Gergely: Szakad a gazda. Az Alkotmánybíróság a tulajdonról (HVG, 1990. október 13.) Fahidi Gergely: Vissza a feladónak. Alkotmánybíróság a kárpótlásról (HVG, 1991. június 8.) Fahidi Gergely: Bemelegítés. AB-döntés a homoszexualitásról (büntetőjogi rendelkezések megsemmisítése) (HVG, 2002. szeptember 14.) Fahidi Gergely: Középút. Az AB a büntetőszabályokról (HVG, 2002. március 29.) Fahidi Gergely: Lazuló szigor. Az AB a rendőrségi törvényről (HVG, 2004. január 10.) Fahidi Gergely: A kábítás trükkjei. Jogszabályok: szigorított az AB (HVG, 2004. december 18.) Fahidi Gergely: Fülpiszkálók. Alkotmánybírák a lehallgatásról (HVG, 2007. február 3.) Farkas Melinda: Parlamenti vizsga. Újra az Alkotmánybíróság elé kerülhet a felsőoktatási törvény (Magyar Nemzet, 2005. november 25.) Faur Márta: Út a nyitott jogalkotás felé (Fundamentum, 2003. 3-4. szám) Fekete Gy. Attila: AB-döntés a türelmi zónákról. Juharos Róbert módosítani akarja az önkormányzati törvényt (Népszava, 2001. január 17.) Félix Péter: Bűntársi osztozkodás. Házipénztár-adóztatás, színlelt szerződés (Hetek, 2006. november 17.) Ficzeréné Sirkó Alexandra: Problémák és tendenciák az abortusz alkotmányos és jogi szabályozásában (Magyar Jog, 1992. 12. szám) Földes Ádám: Jogalkotásból elégtelen (vagyonőrtörvény) (HVG, 2005. október 29.) Gadó Gábor: Törvénytelen törvények (98 százalékos különadó) (Élet és Irodalom, 2011. május 20.)

Gidró Krisztina: Újabb alkotmánysértés. Alapjogaitól fosztotta meg az önkormányzatokat a T. Ház (Magyar Nemzet, 2004. szeptember 8.) Győrfi Tamás: Üzenet az elefántcsonttoronyból. Az Alkotmánybíróság droghatározata (Fundamentum, 2005. 1. szám) Hack Péter: Derült égből ítélet (gyűlöletbeszéd) (HVG, 2004. június 4.) Halmai Gábor: Egy alkotmánybírósági (elő)ítélet nyomában (Világosság, 1996. 7. szám) Halmai Gábor: Az alkotmánysértés, mint politikai szitokszó (Fundamentum, 1998. 4. szám) Halmai Gábor: Mérsékelt, de egyértelmű szigorítás. Az Alkotmánybíróság ellentmondásos abortuszdöntéséről (Népszabadság, 1998. november 28.) Halmai Gábor: Csúszós lejtőn (alkotmánybírósági ítéletekről) (Élet és Irodalom, 2004. január 2.) Halmai Gábor: Államszervezeti és hatásköri aktivizmus? Három ügy az Alkotmánybíróság előtt (Fundamentum, 2004. 1. szám) Hanák András: A megelőző tabletta. Az Alkotmánybíróság döntése a gyógyszertári szabályozás alkotmányellenességéről (Élet és Irodalom, 2008. március 14.) Hanák András: A káposzta is jóllakott és a kecske is megmaradt. Az Alkotmánybíróság esete a lex Szásszal (Élet és Irodalom, 2004. április 2.) Hanák András: Tolatás és szívatás: az Alkotmánybíróság döntései Magyarország EUcsatlakozását követően (Élet és Irodalom, 2004. június 4.) Hanák András: Szemben a sztrádán: felülvizsgált felülvizsgálat (Élet és Irodalom, 2004. november 19.) Hanák András: O tempora, o mores! Visszaélés kábítószerrel (Élet és Irodalom, 2005. január 7.) Hanák András: A populizmus fogságában. Az Alkotmánybíróság döntése a 13. havi illetményről (Élet és Irodalom, 2005. október 15.) Hanák András: Tárgyilagos mérlegelés, ésszerű indokok. Nem per curiam döntés (az Alkotmánybíróság határozata a pártfinanszírozás szabályozásáról) (Élet és Irodalom, 2008. június 20.) Hanák András: Pirruszi győzelem vagy pirruszi vereség? (Az Alkotmánybíróság döntéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat tárgyában) (Élet és Irodalom, 2009. január 9.) Hanák András: Hattyúdalnokok kényszerzubbonyban (98 százalékos különadó) (Élet és Irodalom, 2011. május 20.) F. Havas Gábor: Tákolmány és alkotmány. Az alkotmánybírósági határozatokról (Bokroscsomag) (Beszélő, 1995. július 6.) Hazafi László: Semmis az üzletrésztörvény. Új megoldás kidolgozását kezdte meg a kormány (Világgazdaság, 2001. április 12.) inka: Ki nevet a végén? (Alkotmánybíróság a Bokros-csomagról) (Beszélő, 1995. június 6.) Jakubász Tamás: Alkotmánysértések fényűzése. Semmis a luxusadótörvény és a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló jogszabály is (Magyar Nemzet, 2008. december 19.) Jakus Ibolya: Mi semmi? AB-döntés a lakáshitelekről (HVG, 1995. december 2.) Joó Hajnalka: Nem mentek át a vizsgán. Tavaly rekord mennyiségű jogszabályt semmisített meg az Alkotmánybíróság (Magyar Hírlap, 2004. január 12.) Joó Hajnalka: Nincs többé salátázás (Magyar Hírlap, 2006. február 15.) Jobbágyi Gábor: Az Alkotmánybíróság történelmi döntése a magzat jogi helyzetéről, és a terhesség-megszakításról (Jogtudományi Közlöny, 1992. 7-8. szám) Juhász Gábor: Köszpénz. Alkotmányellenes pártalapítványok (HVG, 2008. május 10.) Juhász Gábor: Végső visszaszámlálás. Büntetőadó kontra emberi méltóság (HVG, 2011. május 14.) Juhász Gábor: Érveket az érveknek. AB-vétó a bírói nyugdíjazásnak (HVG, 2012. július 21.)

Karsai Krisztina – Ligeti Katalin: Magyar alkotmányosság a bűnügyi jogsegélyjog útvesztőiben (Magyar Jog, 2008. 6. szám) Hozzászólás: Kovács Péter: Az EVIN-megállapodás és az alkotmányosság (uo.) Kállay-Nagy Szilvia: Harcban az alkotmánnyal (Magyar Demokrata, 2006. március 16.) Kd: Temetjük, nem dicsérjük – a törvényességi óvásról (Beszélő, 1992. február 15.) Kecskés Ágnes: Duplán alkotmányellenes elosztás. A főváros és kerületek is sikerként értékelik a döntést (Világgazdaság, 2001. november 27.) Kelemen Zoltán: Szelet vetettek. Megsemmisített üzletrésztörvény (HVG, 2001. április 21.) Kilényi Géza: Egy alkotmánybírósági döntés előtörténete. A lakáscélú hitelek kamatemelésének megsemmisítéséről – indulatok nélkül (Népszabadság, 1995. november 25.) Kis János: Összekuszálódó hatalmi ágak. Kis János a gazdaságpolitika mozgásteréről és az alkotmányvédelem lehetőségeiről (Bokros-csomag) (Népszabadság, 1995. július 15.) Hozzászólás: Sebes Gábor: Összekuszált alkotmányfelfogások (uo., július 24.) Kónya Imre: Ki kuszálja össze a hatalmi ágakat? (uo., július 28.) Kis János: Az Alkotmánybíróság a terhesség-megszakításról (Fundamentum, 1998. 3. szám) Kiszakadt a Bokros-csomag. Az Alkotmánybíróság döntött – a gyes, a gyed továbbra is alanyi jogon jár (Magyar Hírlap, 1995. július 1.) Kocsis Györgyi: Ég a Ház. Az Alkotmánybíróság a Bokros-csomagról. – Babus Endre: Talányos testület. – Molnár Patrícia: Ítélet van (HVG, 1995. július 8.) Kolláth György: Szász-országgyűlés (Magyar Hírlap, 2004. február 25.) Kolláth György: Alkotmányos szer-torna (Magyar Hírlap, 2004. december 15.) Kolláth György: Tizenhárom annyi, mint nulla? (Magyar Hírlap, 2005. szeptember 19.) Kolláth György: Nem meddő jogi vita (Magyar Hírlap, 2005. november 30.) Kovács Mónika: A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozási törekvések alkotmánybírósági vizsgálata (Infokommunikáció és Jog, 2004. augusztus, 2. szám) (kőszeg): Hivatali személyek és hivatali titkok (Beszélő, 1994. július 7.) Krecz Tibor: Tévedett az Alkotmánybíróság? (gazdasági stabilizációs törvény) (Figyelő, 1995. október 19.) Kulcsár Anna – O. Horváth György: Alkotmánybírósági nem az üzletrésztörvényre. Új, törvényes megoldásokat keres a kormány – Jogi és gazdasági szanálást vár a vidék (Magyar Hírlap, 2001. április 12.) Kulcsár Anna: A maffiaellenes törvény semmis paragrafusai. A rendőrség megszünteti az alkotmánysértő felügyeletet (Magyar Hírlap, 2003. október 23.) Kulcsár Anna: Győztek az ügynökök jogai. Újabb törvény bukott el az Alkotmánybíróságon (Magyar Nemzet, 2005. október 5.) Kulcsár Anna: Az ügynöktörvény halála. Példák sora igazolja, hogy az alkotmányosság mostanában mellőzhető szempont (Magyar Nemzet, 2005. október 10.) Kulcsár Anna: Felsőoktatási törvény: bukás. A jogszabály tizenhét rendelkezését megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Magyar Nemzet, 2005. október 26.) Kulcsár Anna: Bealkonyul a voksturizmusnak (Magyar Nemzet, 2006. október 5.) Kunstár Csaba: Az Alkotmánybíróság elvetette az új gyűlöletbeszéd-törvényt (Népszabadság, 2004. május 25.) Küpper, Herbert: Az alkotmánymódosítás alkotmánybírósági kontrollja Magyarországon és Németországban (Jogtudományi Közlöny, 2004. 9. szám) Ladányi Andor: Felsőoktatási törvény: félmegoldás (Magyar Hírlap, 2005. november 17.) Lass Gábor: Weimar hősei (az alkotmányellenes gyűlöletbeszéd-törvény) (Magyar Demokrata, 2008. július 16.)

M. László Ferenc: Az Alkotmánybíróság ellentmondásos döntései: Ítéletei csapdájában (Magyar Narancs, 2007. április 19.) M. László Ferenc: Jogában áll hallgatni. AB-döntés az ORTT jogköreiről (a médiatörvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenessége) (Magyar Narancs, 2007. augusztus 2.) M. L. F.: Burkolt önkritika. Alkotmánysértő a népszavazási törvény (Magyar Narancs, 2007. május 24.) Lencsés Károly: Alkotmánysértő a lex Répássy. A taláros testület a válaszadás jogát kifogásolja (Népszabadság, 2001. december 5.) Lencsés Károly – Varga Dóra: A felsőoktatási reform átment, de a törvény megbukott. Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény (Népszabadság, 2005. október 26.) Lencsés Károly: Alkotmányos lehet a távolságtartás – csak másként (Népszabadság, 2009. május 6.) Lencsés Károly: Kirúgás csak indokkal. Az Alkotmánybíróság megvédte a kormányhivatalnokok jogait (Népszabadság, 2011. február 16.) Lex Répássy: alkotmányos kifogás (Magyar Nemzet, 2001. december 5.) Mihálovics András – Pálmai Erika: Milliárdos károkat okozott a hosszú bizonytalanság. Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a szövetkezeti üzletrésztörvényt (Népszabadság, 2001. április 12.) Miklós Gábor: Patthelyzetbe juthat az Alkotmánybíróság. Dornbach Alajos szerint egy ítélet szakítási hibán alapul (a Bokros-csomagról) (Népszabadság, 1995. október 19.) Millei Ilona: Több ponton alkotmányellenes a felsőoktatási törvény. Helyt adtak Mádl kifogásainak (Népszava, 2005. október 26.) Molnár Patrícia: Második menet. Alkotmánybírósági határozatok (stabilizációs törvények) (HVG, 1995. szeptember 23.) Molnár Péter: A gyűlölködés büntetőjogi határai (Élet és Irodalom, 2004. május 28.) Nagy Gergely: Még tovább zsugorodott a Bokros-csomag (Népszava, 1995. szeptember 14.) Nagy Gergely: Szigorított az Alkotmánybíróság. Május 30-ig dönteni kell a képviselők gazdasági összeférhetetlenségéről (Népszava, 1997. április 30.) Nánási László: Alkotmányellenes a vádkiterjesztés (Magyar Nemzet, 2002. március 20.) Németh Géza: Az Alkotmánybíróság közbeszól (lakásbérleti törvény) (Figyelő, 1994. január 13.) Nyusztay Máté: Elbukott ügynökbuktatás. Alkotmányellenes a nyilvánosságtörvény (Népszabadság, 2005. október 5.) Osztovits Ágnes: Pofon ünnep előtt (a gyűlöletbeszéd-törvény alkotmánybírósági megsemmisítése) (Heti Válasz, 2004. május 27.) Összeférhetetlenség: egy passzussal kevesebb. Frakciók az Alkotmánybíróság döntéséről. A politikus ne gyorsan gazdagodjon (Magyar Hírlap, 1997. április 30.) Pálmai Erika: Alkotmányellenes a válaszadás jelenlegi formája (Népszava, 2001. december 5.) Pálmai Erika – Pungor András: Ritkán semmisít meg teljes törvényt az Alkotmánybíróság (Népszava, 2003. december 19.) Pálmai Erika: Jogorvoslat. Megsemmisített összeférhetetlenségi szabály (vállalkozó orvosok önkormányzati képviselősége) (HVG, 2006. február 25.) Pálmai Erika: Hatáskörözés. Alkotmánybírósági stop a felsőoktatási törvénynek (HVG, 2006. szeptember 29.) Pálmai Erika: Leszólási jog. Újra alkotmánybíróság előtt a gazdasági tanácsok (HVG, 2006. augusztus 19.) Pálmai Erika: Gyerek a tű fokán. AB-döntés a kötelező védőoltásokról (HVG, 2007. június 30.) P. É.: Zöldségek és saláták (Vasárnapi Hírek, 2006. február 19.)

Pogonyi Lajos – Sereg András: Megmarad-e a fekete gólya? Az Alkotmánybíróság elnöke a Bokros-csomagról és arról, hogy miért hárította el a köztársaságielnök-jelöltséget (Népszabadság, 1995. augusztus 19.) Polyák Gábor: Haladék a sajtószabadságnak (Fundamentum, 2002. 1. szám) Pungor András – Muhai Judit – Simon Zoltán: Változatlan marad a döntés után a kormány drogpolitikája. Kérdés, hogy hosszú távon a büntetés, vagy a gyógykezelés hatékonyabb-e (Népszava, 2004. december 15.) Rév István: Lehetséges-e visszamenőleges forradalom? (Az Alkotmánybíróság a visszamenőleges igazságszolgáltatásról) (Magyar Narancs, 1992. március 18.) Riba István: Harmadik nekifutásra a megsemmisített gyűlöletbeszéd-törvény (HVG, 2004. május 29.) Riba István: Hadd szóljon! Az AB a gyűlöletbeszédről (HVG, 2008. július 5.) Rovó Attila: Alkotmánysértő a felsőoktatási törvény (Magyar Hírlap, 2005. október 26.) Sajó András: A részleges kárpótlási törvény által feltett alkotmányossági kérdések (Állam- és Jogtudomány, 1992. 1-4. szám) Samu Mihály: Az igazságtétel jogelméleti vonatkozásai (Magyar Jog, 1994. 6. szám) Salamoni döntés a lex Répássyról. Az Alkotmánybíróság egyes részeket kifogásolt, ezért a törvény nem léphet hatályba (Magyar Hírlap, 2001. december 5.) Sárosi Péter: A drogdöntés (Népszabadság, 2004. december 18.) S. B. – B. B. Gy. – Sz. Sz.: Mindenkinek joga tudni, mit tudnak róla. Az Alkotmánybíróság döntött a fontos emberek átvilágításáról (Magyar Hírlap, 1994. december 23.) Schiffer András: Dacos hatalom esete az alkotmánnyal (az ún. „gyűlöletbeszéd”-törvény) (Élet és Irodalom, 2004. július 2.) S. I.: Alkotmányellenes a vagyonnyilatkozat. Nem vezet célhoz és sérti a magántitkot (Népszava, 1993. április 1.) S. Z.: Alkotmányellenes az ügynöktörvény. Az Ab szerint nem indokolt a személyes adatok védelmének korlátozása (Népszava, 2005. október 5.) Semmis a liberális drogtörvény. A taláros testület szerint a kábulathoz való alkotmányos jog nem létezik (Magyar Nemzet, 2004. december 14.) Sereg András: Búcsú a vagyonnyilatkozattól. Döntött az Alkotmánybíróság (Népszabadság, 1993. április 1.) Sereg András: A Bokros-csomag újabb rendelkezéseit semmisítette meg az Alkotmánybíróság (Népszabadság, 1995. szeptember 14.) Sereg András: Alkotmánysértő vagyonátadás. Jogellenes rendelkezések az önkormányzati törvényben (Népszabadság, 1998. szeptember 15.) Sereg András: Amikor az elnök szavazata döntött. Kiélezett alkotmánybírósági határozatok (de JURE, 2005. augusztus-szeptember) Seres László: Intarziás demokrácia. Az Alkotmánybíróság 2004-es határozatai a lex Szásztól a drogítéletig (Népszabadság, 2004. december 30.) Sok dolga akad az AB-nek. Kilenc alkotmánysértő rendelkezést semmisítettek meg az idén (Magyar Nemzet, 2004. december 31.) Stépán Balázs: Bokros és az Alkotmánybíróság (Magyar Hírlap, 1995. november 24.) Straub Dániel: A „lex Szász” az Alkotmánybíróság előtt (Fundamentum, 2004. 2. szám) Sümegi: Alkotmányellenes az elévülési törvény. Göncz Árpád kezdeményezéssel fordul az Országgyűléshez (Magyar Nemzet, 1992. március 4.) Szakács Árpád: Ismét megbukott egy törvény. Az Alkotmánybíróság szerint nemzetközi jogot sértett a kormány (Magyar Nemzet, 2004. május 12.) Szakács Árpád: Két év alatt kilenc alkotmánysértés (Magyar Nemzet, 2004. július 6.) Szájer József: Abortusz. Alkotmánybírósági modellek (Magyar Narancs, 1992. április 1.)

Szántó Anikó: Tizenegyest lőttek. Az Alkotmánybíróság a társasági adóról (HVG, 1996. május 11.) Szikinger István: „Az hibás!” Alkotmánybíróság a rendőrségi törvényről (Fundamentum, 2004. 1. szám) Szíjj Judit: A lex Répássyról (A lex Répássy, Mádl Ferenc köztársasági elnök átirata az Alkotmánybírósághoz) (Magyarország Médiakönyve 2000-2001, 2. kötet, szerk.: Enyedi Nagy Mihály, Farkas Zoltán, Molnár Adél, Solténszky Tibor, ENAMIKÉ, Bp. 2001. 893-906. oldal) Szobota Zoltán: Megbukott a lex Szetey. Nem pótolható mással a házasság! (Hetek, 2008. december 19.) T. B.: Alkotmányellenes figyelemfelhívás. A bíró nem adhat ötleteket az ügyésznek (Népszabadság, 2002. március 20.) Tamás Gábor: Földet rá! Alkotmánybírósági döntés az üzletrésztörvényről (Magyar Narancs, 2001. április 20.) Tamás Gábor: A sérelmi tulajdonpolitika vége? Egy alkotmánybírósági határozat üzenetei (az agrárszövetkezetek külső üzletrészeinek kifizetéséről) (Népszabadság, 2001. április 21.) Tevan Imre: Cégünk címere. Az Alkotmánybíróság az adókról (cégautók adóztatása) (HVG, 1997. március 8.) Tilk Péter: A kifejezési szabadság és a gyűlöletbeszéd néhány alkotmányjogi vonatkozása (Acta Humana, 2005. 1. szám) Tordai Csaba: Piac, szabadság, alkotmány (szövetkezeti külső üzletrész) (HVG, 2001. április 28.) Tóth Gábor Attila: A második abortuszdöntés bírálata (Fundamentum, 1999. 1. szám) Tóth Gábor Attila: Az eljárási alkotmányosság tartalma (Fundamentum, 2004. 3. szám) Tóth Károly: Alkotmánysértő Országgyűlés? (In: Schmidt Péter ünnepi kötet, 390-396. oldal) D. Tóth Balázs: Érettségi követelmény (Fundamentum, 2004. 1. szám) Tóth Tamás: Az Alkotmánybíróság tévedése (a polgári eljárásban az ügyész általános perindítási, fellépési, fellebbezési jogának alkotmányellenessége) (Ügyészek Lapja, 1994. 2. szám) Tömöry Ákos: Priuszi győzelem. Alkotmányellenes a bűnügyi nyilvántartás (HVG, 2008. november 29.) Törvényhozási kihágás. Alkotmányellenes a szabálysértési rend (HVG, 1997. december 20.) Túlóráznia kell a parlamentnek? Mádl Ferenc visszaküldte az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítását (Népszava, 2004. november 30.) Türelmi zóna: az Ab döntött (Magyar Nemzet, 2001. január 17.) Uitz Renáta: Családi kör. Az Alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatról (Magyar Narancs, 2010. április 1.) Utoljára beintett az AB a kormánynak. A Fidesz-KDNP képviselői vélhetően az összes megsemmisített rendelkezést változatlan formában fogadják majd el (az egyházakról szóló törvény) (Népszava, 2011. december 20.) Újvári Miklós (szerk.): Tiltani tilos. A szó szabad. Az AB elutasította a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvényt (Magyar Hírlap, 2004. május 25.) Varga László: A megismerés joga, avagy az Alkotmánybíróság döntése után (Élet és Irodalom, 2005. október 15.) Varsányi Benedek: Egyenlő választójog – arányos választási rendszer (Fundamentum, 2006. 3. szám) Végső megoldás. Alkotmányellenes Btk-szabály (HVG, 1997. november 14.) Veszélyes vizeken (Magyar Narancs, 2004. december 16.) Zárug Péter Farkas: „Pofátlan” visszamenő hatály (Magyar Demokrata, 2011. május 11.)

Zolnay János: Kelepce. Az Alkotmánybíróság határozata a lakástörvényről (Beszélő, 1994. január 6.) Az Országgyűlés alkotmánysértő (törvényhozási) mulasztásai A házibuli folytatódik. Parlament: alkotmányos restancia (HVG, 1992. augusztus 29.) Alkotmányellenes az abortuszrendelet. A jövő év végéig törvényt kell alkotni (Népszabadság, 1991. december 17.) Babus Endre: Egy szűk esztendő. Parlamenti restancia (HVG, 1995. július 1.) Bednárik Imre – Sereg András: Késésben a T. Ház (Népszabadság, 1999. július 22.) Bod Tamás: Türelmes, de nem halhatatlan. Felvidéki kitelepítettek elmaradt kárpótlása (Magyar Narancs, 2010. október 14.) Bodnár Lajos: Az alkotmányos mulasztás rontja a jogállamiság minőségét. Holló András az Alkotmánybíróság határozatairól, a kormány késedelméről és a Bokros-csomag felülvizsgálatáról (Magyar Nemzet, 1995. szeptember 11.) Czene Gábor: Elsumákolt kisebbségi képviselet. Mulasztásos alkotmánysértés 1992. december 1. óta (de JURE, 2005. augusztus-szeptember) Csink Lóránt – Paczolay Péter: A törvényhozói mulasztás problémái az alkotmánybíráskodásban (In: Ius et legitimatio. Tanulmányok Szilbereky Jenő 90. születésnapja tiszteletére, szerk.: Szabó Imre. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2008.) Hernádi Zsuzsa: Törvénytelen hivatal (Magyar Demokrata, 2008. november 19.) Holló András: Az alkotmányos mulasztásra nincs szankció (Magyar Hírlap, 1994. január 10.) Karsai Dániel: A mulasztásos alkotmánysértés szankciórendszere (Jogtudományi Közlöny, 2003. 2. szám) Karsai Dániel: A mulasztásos alkotmánysértés (In: Multi rogare, rogata tenere, retente docere. Tudományos diákköri dolgozatok 2001, 1-3. kötet, szerk.: Takács Péter, ELTE ÁJK, Bp. 2002.) Kende Katalin: Naprakész lett a parlament. Alkotmányos mulasztások és pótlások (Világgazdaság, 1999. május 13.) Kertész Péter: Az Alkotmánybíróság és a politikai töltet. Képviselők a mulasztásos alkotmánysértésről (Tímár György, Hack Péter, Isépy Tamás) (Magyar Hírlap, 1995. március 9.) Köves Pál – Joó Hajnalka: Akasztják a hóhért: a parlament alkotmánysértő mulasztásai (Magyar Hírlap, 2005. július 4.) Kugler József: Kárpótlásra várva (Magyar Szemle, 2004. 3. szám) Kunstár Csaba: Mulasztásban a T. Ház. Nyolc alkotmánybírósági határozat ad feladatokat a törvényhozásnak (Népszabadság, 2003. december 27.) M. László Ferenc: Ami késik, az múlik. Az Országgyűlés alkotmánysértő mulasztásai (Magyar Narancs, 2007. november 15.) Mulasztásos alkotmánysértések. Ab-határozatokba foglalt törvényalkotási kötelezettségek a parlamentben (Világgazdaság, 2001. november 6.) Nagy Gergely: Alkotmányos mulasztásban van az Országgyűlés (Népszava, 1995. augusztus 21.) Nagy Gergely: Mulasztásos alkotmánysértések. A legfőbb bírói testület ideiglenes szabályozást javasol a parlamenti halogatás miatt (Népszava, 1996. július 30.) Nagy Gergely: Következmények nélküli alkotmánysértések (Népszava, 1998. október 8.) Németh Gergely: Nyolcéves mulasztásos alkotmánysértés. Kisebbségi képviselet: egyet előre, kettőt hátra (Világgazdaság, 1998. december 1.) S. B.: Parlamenti mulasztások. Öt rovás az Országgyűlés számláján (Magyar Hírlap, 1995. június 13.)

A. S.: Sokszoros mulasztásban a T. Ház (Népszabadság, 2004. szeptember 15.) Sereg András: Tizennyolc törvény hibázik. A parlament alkotmánysértő mulasztásai (Népszabadság, 1995. május 17.) Sereg András: Az Országgyűlés mulasztása a jogállamiságot rendíti meg – nyilatkozta lapunknak Sólyom László (Népszabadság, 1996. november 15.) Sereg András: Jogalkotók adósságai. Huszonnégy, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség (de JURE, 2007. 11. szám) Spirk József: Tartós mulasztások az Országgyűlésben (Népszava, 2000. január 13.) Újabb alkotmányos mulasztás? Ellentétesen rendelkezik az önkormányzati és a költségvetési törvény (Népszava, 2001. december 4.) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése (különösen „A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség” című fejezet, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, második átdolgozott és bővített kiadás, Pécs, 2003. 70-133. oldal) Varga Gergely: Nyolc esetben mulasztott a T. Ház (Magyar Hírlap, 2000. augusztus 3.) Villányi-Szabó: Az Ab. csak a politikusok lelkiismeretére számíthat. Holló András az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértéséről (Napi Magyarország, 1998. december 1.) Vígh Gábor: Holló: Mulasztott a kormányzat. Késik a népszavazási törvény módosítása (Világgazdaság, 1996. július 15.) Az Alkotmánybíróság házszabállyal kapcsolatos határozatai Az Alkotmánybíróság Országgyűléssel kapcsolatos, a Házszabályt érintő határozatainak jegyzéke (rövid tartalmi ismertető (In: Az Országgyűlés Házszabálya. szerk.: Háziné dr. Varga Mária, 2006-2010 kiadás, Országgyűlés Hivatala, Bp. 2006) Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés. Az ellenzék és a koalíció is saját győzelmét ünnepli (Népszava, 1999. március 30.) Babus Endre: Hétfogás. Alkotmánybírósági döntés a parlamenti munkarendről (HVG, 1999. április 13.) Deáki László: A “tizennégyek”. Egyetért-e azzal, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálta a Házszabályt (Csurka István és Jánosi György véleménye) (Reform, 1998. június 23.) Fata Anita: Frakciót alapít a MIÉP. A pártok tudomásul vették az AB döntését (Népszava, 1998. június 16.) Módosítani kell az ülések rendjét. Alkotmánybíróság: követelmény az ésszerű munkarend (Napi Magyarország, 1999. május 27.) Nem változik a Ház munkarendje. Az Alkotmánybíróság kompromisszumra kötelezi a parlamenti pártokat (Világgazdaság, 1999. március 30.) Orbán Balázs: A Házszabály jelene és jövője az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében (szakdolgozat, ELTE ÁJK, 2009.) Salamon László: Kommunikációs hadviselés. Az Alkotmánybíróság határozata és a parlamenti munkarend (Magyar Nemzet, 1999. április 17.) Sereg András: Hiányosnak találta az Alkotmánybíróság a házszabályt (Népszabadság, 1999. március 30.) Somos András: Házszabálysirató. Vita a parlamenti munkarendről (MaNcs, 1999. április 15.) Sz.Sz. – T.E.: Dönteni a politikának kell. Alkotmánybíróság: új testület – új felfogás (a munkarendről) (Világgazdaság, 1999. március 31.) Szalóky Eszter: Frakciót alakíthat a MIÉP (Petrétei József alkotmányjogász az Alkotmánybíróság döntéséről (megyei lapok, 1998. június 16.) Sz.Gy. – G.A.: Alkotmánybírósághoz fordulnak. A MIÉP harca az önálló képviselőcsoportért – Frakciót alakíthat a MIÉP (Magyar Hírlap, 1998. május 26., június 16.) Újhegyi Katalin: Nem helyettesíthetők a képviselők (Népszava, 2001. április 13.)

Az Alkotmánybíróság és a kormány Babus Endre: Jogot formálnak. Alkotmánybíróság kontra Medgyessy-kormány (HVG, 2004. április 10.) Baranyó György: Nem csorbult a kormány és a parlament tekintélye. Balsai István az Alkotmánybíróság élesen különböző állásfoglalásairól (Magyar Nemzet, 1993. július 5.) Bednárik Imre – Sereg András: Az AB nem a kormány megoldásával számolt? (Népszabadság, 1997. május 10.) Kulcsár Kálmán: A kormányzat és az alkotmánybíráskodás (In: Kormány a mérlegen 19901994. 113-139. oldal) Nagy Gergely: Horn Gyula megbeszélése az Alkotmánybíróságon. A jövőben is várhatóak hasonló jellegű konzultációk (Népszava, 1995. július 11.) Sereg András: A kormány nyilatkozata nem minősíti az Alkotmánybíróságot – állítja Vastagh Pál igazságügy-miniszter (Népszabadság, 1995. szeptember 20.) Alkotmányértelmezés Balogh Zsolt: Az Alkotmánybíróság jogállam-értelmezése (In: Alkotmánybíráskodás 1993, szerk.: Kilényi Géza, Unió Kiadó, Bp. 1993.) Chronowski Nóra – Illésy István – Petrétei József: Az Alkotmányértelmezésről (In: Alkotmányjogi jogesetek, szerk.: Petrétei József, Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1997. 4-35. oldal) Holló András – Balogh Zsolt (szerk.): Az értelmezett alkotmány (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Bp. 2000.) Kéri J. Tibor: Alkotmányértelmezést kér a (alkotmányügyi) bizottság (Népszabadság, 1997. november 13.) Kinek a feladata az Alkotmány értelmezése, közvetlen alkalmazása? Körkérdés, válaszok (Fundamentum, 1998. 4. szám) Paczolay Péter: Könyörtelen bírói hatalom? A bírói alkotmányértelmezés politikai szerepe (Jogállam, 1993. 2. szám) Sólyom László: Alkotmányértelmezés az új alkotmánybíróságok gyakorlatában (Fundamentum, 2002. 2. szám, továbbá in: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián 2001. Társadalomtudományok. Főszerk.: Vizi E. Szilveszter, MTA, Bp. 2005. 451-472. oldal) Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon (különösen az „Absztrakt alkotmány-értelmezés” c. rész, Osiris Kiadó, Bp. 2001. 307-330. oldal) Sólyom László: Alkotmányértelmezés az új alkotmánybíróságok gyakorlatában (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián, MTA, Bp. 2005.) Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése (különösen „Az alkotmány rendelkezésének értelmezése” című fejezet, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, második átdolgozott és bővített kiadás, Pécs, 2003. 174-195. oldal) Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen. Értekezés a magyar alkotmányról („Az alkotmányértelmezés körvonalai” című rész, Osiris Kiadó, Bp. 2009. 50-58. oldal) Zlinszky János: Az Alkotmány 70/A. §-ának értelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatában (In: Tíz éves az Alkotmánybíróság, szerk.: Bitskey Botond, Alkotmánybíróság, Bp. 2000. 137-144. oldal) Az Alkotmánybíróság alkotmányfejlesztő szerepe („láthatatlan alkotmány”) Sólyom László: A jogállami forradalomtól az uniós tagságig (In: És mi lesz az alkotmánnyal? 9-24. oldal)

Takács Imre: Az Alkotmánybíróság alkotmányfejlesztő szerepéről (Győri Füzetek, Széchenyi István Főiskola, Győr, 1996.) Tilk Péter: Az alkotmánybíróság szerepe az alkotmányos jogállam fejlődésében (In: A demokrácia deficitje, avagy a deficites hatalomgyakorlás, 157-163. oldal) Törő Károly: Az alkotmánybíráskodás és a „láthatatlan alkotmány” (Magyar Jog, 1992. 2. szám) Az alapjogok alkotmánybírósági védelme (alapjogi bíráskodás) Ádám Antal: Az emberi jogok nemzetközi és belső jogi védelmének viszonyáról [Európai alkotmánybíróságok IX. nemzetközi konferenciája, Párizs, 1993. május 10-13.] (Magyar Közigazgatás, 1993. 8. szám) Ádám Antal: Az emberi jogok védelme az alkotmánybíráskodásban (Magyar Jog, 1994. 7. szám) Balogh Zsolt: Alapjogi tesztek az Alkotmánybíróság gyakorlatában (In: A megtalált alkotmány? szerk.: Halmai Gábor, INDOK, Bp. 2000.) Balogh Zsolt: Alkotmánybíráskodás egykor és ma (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1. szám) Bodnár Eszter: Alkotmányjogi panasz mint a politikai részvételi jogok védelmének eszköze (In: Az ELTE 375. évfordulója alkalmából tartott konferencia kötete, ELTE, Bp. 2011.) Chronowski Nóra: Alapjogvédelmi dilemmák a nullum crimen elvének módosítása kapcsán (Acta Humana, 1-2. szám, 2008.) Chronowski Nóra: Az alapjogvédelem globális, európai és hazai trendjei (Pázmány Law Working Papers, Nr. 2011/26., www.plwp.jak.ppke.hu) Halmai Gábor: Alapjogi törvényhozás és törvénykezés (Kritika, 1994. 12. szám) Halmai Gábor (szerk.): A megtalált alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve – The Constitution Found? The first nine years of Hungarian Constitutional Review on Fundamental Rights (INDOK, Bp. 2000.) Halmai Gábor: Hátrányos passzívizmus (Fundamentum, 2000. 4. szám) Halmai Gábor: Változó minták és mércék. A szabad véleménynyilvánítás joga az Alkotmánybíróság gyakorlatában (In: uő. (szerk.): A megtalált alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. (INDOK, Bp. 2000.) Halmai Gábor: Hátramenetben az alapjogvédelem? (AB-határozatok a véleménynyilvánítás szabadságáról) (Fundamentum, 2000. 3. szám) Halmai Gábor: Egyén- és állampárti alkotmánybírák? Tendenciák az Alkotmánybíróság alapjogi bíráskodásában (Fundamentum, 2002. 1. szám) Halmai Gábor: Az emberi jogokat védő magyarországi intézmények 1. Az Alkotmánybíróság (In: Emberi jogok, szerk.: Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila, Osiris Kiadó, Bp. 2008. 193224. oldal) Horváth Dóra: Alapjogok kollíziója a távoltartásról szóló alkotmánybírósági határozat tükrében (In: A köztársasági alkotmány 20 éve Tanulmánykötet. Alkotmányjogi Műhely Alapítvány, Pécs, 2009. 287-302. oldal) Kardos Gábor: A lakhatáshoz való jog. A nemzetközi jog felfogása és a magyar Alkotmánybíróság határozata (Fundamentum, 2001. 1. szám) Lábady Tamás: A populáris akció és az egyéni jogvédelem biztosítása az alkotmánybírósági eljárásban (Magyar Jog, 1991. 7. szám) Lápossy Attila: Intézm. védve & korlátozva. Az intézményes értékvédelem és az arra alapozott alapjog-korlátozás veszélyei az Alkotmánybíróság gyakorlatában (In: A köztársasági alkotmány 20 éve Tanulmánykötet. Alkotmányjogi Műhely Alapítvány, Pécs, 2009. 263-286. oldal)

Őry Zsuzsanna: A szociális biztonsághoz való jog az Alkotmánybíróság értelmezésében (Collega, 2001. 3. szám) Pokol Béla: Az alapjogok és az „alapjogi” bíráskodás (Társadalmi Szemle, 1991. 5. szám) Pokol Béla: Alapjogok és alkotmánybíráskodás – jogelméleti nézőpontból (Jogtudományi Közlöny, 1989. 5. szám) Pokol Béla: Az alapjogi bíráskodás elméleti kérdései (Jogállam, 1993. 1. szám) Schiffer János: Kilúgozott alapjogvédelem (Fundamentum, 2002. 3-4. szám) Somody Bernadette: Absztrakt érvek – konkrét ügyek. Az alapjogi szemlélet és érvelés igénye egyedi ügyekben (In: A köztársasági alkotmány 20 éve, 233-244. oldal) Somody Bernadette – Vissy Beatrix: Citizens’ From Actio Popularis to Constitutional Complaint (megjelenés alatt) Rövidített magyar változat: Somody Bernadette – Vissy Beatrix: Az alkotmánybíráskodás jövője (Fundamentum, 2011. 4. szám) Sonnevend Pál: Az alapjogi bíráskodás és korlátai (Fundamentum, 1998. 4. szám) Sonnevend Pál: Alapjogvédelem a csatlakozás után (In: És mi lesz az alkotmánnyal? Szerk.: Majtényi László és Miklósi Gábor. Eötvös Károly Intézet, Bp. 2004.) Sonnevend Pál: Szociális jogok, bizalomvédelem, tulajdonvédelem (In: A megtalált alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve, szerk.: Halmai Gábor, INDOK, Bp. 2000.) Sólyom László: A halálbüntetés ellen (Világosság, 1990. 12. szám) Sólyom László: Az emberi jogok az Alkotmánybíróság újabb gyakorlatában (Világosság, 1993. 1. szám) Sólyom László: Az állam és az egyház elválasztása az Alkotmánybíróság alapjogi koncepciójában (In: Az állam és az egyház elválasztása, szerk.: Forrai Tamás. Faludi Ferenc Akadémia, Bp. 1995.) Sólyom László: Kölcsönhatás az Emberi Jogik Európai Bíróságának esetjoga és a szólásszabadság védelme között Magyarországon (Állam és jogtudomány 1996-1997. 3-4. szám) Stépán Balázs: Az alapjogokban aligha lesz változás. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke a testület szerepéről (Magyar Hírlap, 1995. május 24.) Szekfű Gábor: Alkotmány és alkotmánybíráskodás. Az alapjogok értelmezése és védelme az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében (Jogtudományi Közlöny, 1992. 2. szám) Szekfű Gábor: Az alapjogok értelmezése és védelme az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében (In: Alkotmánybíráskodás, szerk.: Kilényi Géza, Unió Kiadó, Bp. 1993. 145-173. oldal) Tordai Csaba: Védtelen alapjog (Népszabadság, 2000. július 14.) Uitz Renáta: Egyéni jogsérelmek és az Alkotmánybíróság (Fundamentum, 1999. 2. szám) Vissy Beatrix: Alapjogi bíráskodás, avagy kinek a feladata legyen az alapvető jogokon esett egyéni sérelem orvoslása (In: A XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának Díjnyertes dolgozatai, szerk.: Király Miklós és Varga István. ELTE Eötvös Kiadó, 2011.) Alkotmányjogi panasz A „valódi” alkotmányjogi panasz és elbírálásának főbb jellemzői. Nemzetközi kitekintés (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 2. szám) Bragyova András: Az alkotmányjogi panasz fogalma (In: Sári János ünnepi kötet. Rejtjel Kiadó, Bp. 2008. 69-77. oldal) Csehi Zoltán: Kérdések és felvetések a német típusú alkotmányjogi panasz magyarországi bevezetése kapcsán (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1. szám) Enyedi Krisztián: Alapjogok védelme és az alkotmányjogi panasz (Collega, 2006. 2-3. szám)

Enyedi Krisztián: Az „állandó gyakorlat” az alkotmányjogi panaszeljárásban (Fundamentum, 2007. 3. szám) Gadó Gábor: Az alkotmányjogi panasszal és a jogegységi határozattal összefüggő szabályozási kérdések (Magyar Jog, 2000. 9. szám) Halmai Gábor: Az alkotmányjogi panasz – jelen és jövendő? (Bírák Lapja, 1994. 3-4. szám) Halmai Gábor: Az alkotmányjogi panasz – jelen és jövendő? (Bírák Lapja, 1994. 3-4. szám) Köblös Adél: Milyen jogvédelmet nyújt az alkotmányjogi panasz? (Alkotmánybírósági Szemle, 1. szám, 2010.) Naszladi Georgina: Alkotmányjogi panasz a parlamenti vitában (Közjogi Szemle, 2012. 1. szám) Rácz Attila: Az alkotmányos jogok védelme és az alkotmányjogi panasz (Acta Humana, 1992. 8. szám) Tilk Péter: Az alkotmányjogi panasz, mint a bíróságok és az Alkotmánybíróság eljárásának kapcsolódási pontja (Bírák Lapja, 2002. 2. szám) Tilk Péter: Az új típusú alkotmányjogi panasz előzményei és az eljárási renddel kapcsolatos egyes szabályozási elvárások (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 2. szám) Vissy Beatrix: Az individuális alapjogvédelem kilátásai az alkotmánybíráskodásban. Merre mutat az alkotmányjogi panasz iránytűje? (Magyar Közigazgatás, 2012. 2. szám) Az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás (bíróságok) Az Alkotmánybíróság tevékenységének problémái, kapcsolata a bíróságokkal (bírákkal). Beszélgetés Sólyom Lászlóval, az AB elnökével (Bírák Lapja, 1993. 1. szám) Babus Endre: Aki bíró, marja. Legfelsőbb kontra Alkotmánybíróság. Interjú Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével (HVG, 1992. január 18.) Babus Endre: Poraiból feltámad. A Kúria kezdő féléve (HVG, 2012. július 7.) Balogh Zsolt: Alkotmánybíráskodás egykor és ma (Alkotmánybírósági Szemle, 2011. 1. szám) Bitskey Botond: Mikor forduljon a bíró az Alkotmánybírósághoz? Az AB tv. 38. §-ának tartalmáról (Jogtudományi Közlöny, 2004. 10. szám) Darák Péter – Patyi András: A normakontroll hatáskörök megosztása az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíróság között (Alkotmánybírósági Szemle, 2010. 2. szám) Garlicki, Lech: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok (Fundamentum, 2010. 1. szám) Hanák András: „Nem tartanám szerencsésnek a rendesbíróságok döntéseinek felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság részéről.” Beszélgetés Pataki Árpáddal, a Fővárosi Bíróság bírájával (Fundamentum, 2010. 1. szám) Kemenes István: Alkotmány, bíróság (Alkotmánybírósági Szemle, 1. szám, 2010.) Lábady Tamás: A bírói jogalkotás és alkotmánybírósági kontrollja (Alkotmánybírósági Szemle, 1. szám, 2010.) Navratyil Zoltán: A bírói jogértelmezés alkotmánybírósági kontrolljának problémái – különös tekintettel az „élő jog” és az alkotmányos követelmény koncepciójára (In: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tudományos Diákköri Publikációi, 2. kötet, Alkotmányjogi Tanszék, 2004. 63-73. oldal) Paczolay Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és a bíróságok (Magyar Jog, 2010. 6. szám) Trócsányi László: Az alkotmánybíráskodás és az igazságszolgáltatás kapcsolatának egyes kérdései (Alkotmánybírósági Szemle, 2010. 1. szám)

Hatásköri vita az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság között (jogegységi határozatok felülvizsgálata) – törvényi megoldás Babus Endre: Utolsó ítélet? Alkotmánybíróság: fazonigazítás (HVG, 2003. április Bencze Mátyás: Kié a (túl) hatalom? Alkotmánybírósági határozat az „állami pótmagánvádról” (Fundamentum, 2006. 1. szám) Enyedi Krisztián: A jogegységi határozatok alkotmánybírósági kontrolljának problémáiról (In: Fiatal oktatók tanulmányai 4. kötet, főszerkesztő: Egresi Katalin, Széchenyi Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar, Győr, 2006. 91-108. oldal) Fahidi Gergely: Jogegységi kétségek. Igazságszolgáltatási hatáskörvita (HVG, 2003. június 14.) Fahidi Gergely: Talár kontra talár. Vita a jogegységi határozatok jövőjéről (HVG, 2005. november 26.) Gadó Gábor: Az alkotmányjogi panasszal és a jogegységi határozattal összefüggő szabályozási kérdések (Fundamentum, 1998. 4. szám) Karsai Dániel: A jogegységi határozatok alkotmányossági vizsgálata (Fundamentum, 2006. 1. szám) Kecskés László – Tilk Péter: A jogegységi határozatok alkotmánybírósági kontrolljának tervezett törvényi szabályozásáról (Magyar Jog, 2004. 1. szám) Kecskés László – Tilk Péter: A jogegységi határozatok alkotmányossági kontrolljának megvalósulása (Magyar Jog, 2006. 8. szám) Prugberger Tamás: A Legfelsőbb Bíróság elvi határozatait érintő alkotmányossági kontroll kérdéséhez (Magyar Közigazgatás, 2004. 2. szám) Szabó Győző: A jogegységi határozat alkotmánybírósági felülvizsgálata (In: Sári János ünnepi kötet. Rejtjel Kiadó, Bp. 2008. 319-328. oldal) Tilk Péter: A jogegységi határozatok alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségéről (Magyar Jog, 2001. 10. szám) Varga Zs. András: A jogegységi határozatok és az Alkotmány rendje (Magyar Jog, 2004. 6. szám, továbbá Fundamentum, 2006. 1. szám) Zakariás Kinga – Potje László: A jogegységi határozatok alkotmánybírósági felülvizsgálata (Jogtudományi Közlöny, 2010. 10. szám) Az Alkotmánybíróság és a politika A bíró nem veheti át az ügyész szerepét. Az Alkotmánybíróság határozata a politikai természetű ügyekben is tisztázhatja a hatásköröket (Magyar Hírlap, 2002. március 20.) Ágh Attila: Alkotmánybírósági kétségek (Népszava, 1997. december 13.) Balás: Még két-három ilyen döntés és vége a parlamentnek. MDF-frakció: csapda az Alkotmánybíróság működése (Népszava, 1991. április 16.) Fricz Tamás: Az Alkotmánybíróság kényszerhelyzete. Politizálásra ítélve? (Magyar Nemzet, 1993. február 13.) Fricz Tamás: A bűnbak újra az Alkotmánybíróság? Egy következmények nélküli ország (Magyar Nemzet, 1997. november 17.) Győrfi Tamás: Az Alkotmánybíróság politikai szerepe (Politikatudományi Szemle, 1996. 4. szám) Győrfi Tamás: Az alkotmánybíráskodás politikai karaktere. Értekezés a magyar Alkotmánybíróság első tíz évéről (különösen „Az alkotmánybíráskodás közvetlen hatása: a törvényhozó hatalom korlátozása” című fejezet – Fundamentum Könyvek, Indok Kiadó, Bp. 2001. 69-156. oldal)

Halmai Gábor: Népszavazás és alkotmánybíráskodás – a politika és jog határán (Beszélő, 1998. 3. szám) Halmai Gábor: A „többség zsarnoksága” ellen (Az Alkotmánybíróság mint politikai döntéshozó) (MaNcs, 1999. február 4.) Holló András: Alkotmánybíráskodásunk a közjog és a politika metszéspontjában (In: Kovács István Emlékkönyv, 119-130. oldal) Holló András: Alkotmánybíráskodás a politika és a jog metszéspontjában (In: Jogi beszélgetések 2004-2006, szerk.: Kéki Zoltán, Kaposvár, 2007. 47-53. oldal) Király Zoltán: Következik az Alkotmánybíróság? (Magyar Hírlap, 1991. május 20.) L. K.: Politikai hatású ügyek az Alkotmánybíróságon (Népszabadság, 2000. december 20.) M. A.: Politizáló Alkotmánybíróság? (a Bokros-csomaggal kapcsolatos döntések) (Beszélő, 1995. július 13.) Mihalicz Csilla: Politika lila talárban (168 Óra, 1998. június 9.) Nagy Gergely: A politikusok úgy gondolják, törleszteniük kell. Interjú Sólyom Lászlóval (Népszava, 1998. május 27.) Paczolay Péter: Könyörtelen bírói hatalom? A bírói alkotmányértelmezés politikai szerepe (Jogállam, 1993. 2. szám) Paczolay Péter: A „politikus” Alkotmánybíróság (Népszabadság, 1995. október 30.) Sereg András: Az indítványtól a határozathozatalig. Holló András főtitkár nem tart az Alkotmánybíróság pártosodásától (Népszabadság, 1993. szeptember 30.) Szikinger István: Az Alkotmánybíróság és a politika (Népszava, 1998. január 9.) Az Alkotmánybíróság és az önkormányzatok Holló András: Az Alkotmánybíróság és az önkormányzatok (A magyar alkotmányosság ezer éve. Tudományos konferencia, 1998. 21-28. oldal) Holló András: Az Alkotmánybíróság a közigazgatás alkotmányosságáért (Magyar Közigazgatás, 2005. 11. szám) Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíráskodás (Jogtudományi Közlöny, 1991. 5-6. szám) Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság és az önkormányzatok (Magyar Közigazgatás, 1992. 12. szám) Kovács Virág – Térey Vilmos: Ténybíráskodás az Alkotmánybíróság gyakorlatában az önkormányzati rendeletek vizsgálata kapcsán (Alkotmánybírósági Szemle, 2010. 2. szám) Szalai Éva: Az Alkotmánybíróság és az önkormányzatok (In: Alkotmánybíráskodás, szerk.: Kilényi Géza, Unió Kiadó, Bp. 1993. 201-236. oldal) Tilk Péter: Az önkormányzati képviselőtestület feloszlatásában közreműködés – egy problematikus alkotmánybírósági hatáskör (Jogtudományi Közlöny, 2003. 6. szám) Az Alkotmánybíróság határozatai a választási jogszabályokról Juhász Gábor: Vándorút-torlasz. Alkotmányellenes voksszabály (az igazolással történő szavazás belügyminiszteri szabályozásáról) (HVG, 2006. október 14.) Juhász Gábor: Tudakozó plusz. Népszavazási fordulatok – Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntései országos választási (népszavazási) ügyekben (HVG, 2007. december 15.) Kulcsár Anna: Tiszták voltak-e a választások? Lamperth Mónika sorozatos alkotmánysértésben (Magyar Demokrata, 2006. október 6.)

Péteri Attila: A választási joganyagok változásai. Az Alkotmánybíróság, az Országos Választási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság jogfejlesztő tevékenysége (In: A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései, 243-260. oldal) Somorjai Viktória: Lopakodó alkotmányozók. A miniszteri rendeletek lassan bekerítik a jogszerűséget (Magyar Demokrata, 2006. október 26.) Az Alkotmánybíróság feladatai, döntései a népszavazással kapcsolatban Babus Endre: Tévedhetetlenségek vígjátéka. Megtorpedózott népszavazási kezdeményezés (HVG, 1995. május 27.) Babus Endre: Kinek fütyöl? AB kontra OVB (HVG, 2006. december 2.) Babus Endre: Ami sokk, az sokk. Népszavazás és Alkotmánybíróság (HVG, 1997. október 25.) Bandula István: „Tényleg veszélyes precedens.” Halmai Gábor alkotmányjogász, az OVB elnökhelyettese (a népszavazással kapcsolatos AB-iránymutatásról) (Magyar Narancs, 2007. július 5.) Chronowski Nóra – Kocsis Miklós: Az OVB és az AB (több mint kétszer) a népszavazásról (Jogtudományi Közlöny, 2007. 9. szám) D. B. G. – Cs. I. – Sz. Sz.: A kétszázezer aláírásé az elsőbbség. A kormány csak a NATO-ról szavaztatna novemberben, az ellenzék ragaszkodik mindkét kérdéshez – Az ellenzék üdvözli a taláros testület döntését (Magyar Hírlap, 1997. október 14.) Dessewffy Tibor: Veszedelmes viszonyok (Népszabadság, 1997. október 27.) Dobszay János: Nehéz nekik a föld. Politikai válságjelenségek (HVG, 1997. október 18.) Előny a polgári kezdeményezésnek. Az Alkotmánybíróság döntése új helyzetet teremt a novemberi népszavazás ügyében (Népszava, 1997. október 14.) Fahidi Gergely: Közvetlenkedők. Alkotmánybírák a kétkérdéses referendumról (HVG, 2007. március 17.) Fahidi Gergely: Közelebb a népszavazáshoz (AB-határozat) (HVG, 2007. június 9.) Halmai Gábor: Népszavazás és alkotmánybíráskodás – a politika és jog határán (Beszélő, 1998. 3. szám) Halmai Gábor: Taláros verdikt (HVG, 1999. július 17.) Halmai Gábor: Helyes döntés – kis szépséghibával (Élet és Irodalom, 2008. március 28.) Hanák András: Számtan és nyelvtan. Az Alkotmánybíróság esete a kisebb országgyűlést célzó népszavazási kezdeményezéssel (Élet és Irodalom, 2004. július 16.) Hanák András: Tiltott tárgyak. Az Alkotmánybíróság döntése a népszavazásra bocsátható kérdésekről (Élet és Irodalom, 2007. július 6.) Hanák András: Bírálható-e az Alkotmánybíróság? (Magyar Narancs, 2008. március 20.) Juhász Gábor: Népszavazási búcsú? (HVG, 2007. június 23.) Juhász Gábor: Tudakozó plusz. Népszavazási fordulatok – Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntései országos választási (népszavazási) ügyekben (HVG, 2007. december 15.) Juhász Gábor: Vészfékezés. AB-irányváltás referendumügyben (HVG, 2008. március 22.) Kondorosi Ferenc: Lyuk a jogállam szövetén. Az Alkotmánybíróság hatásköre, munkája, döntés a NATO-csatlakozásról kiírandó népszavazásról (Világgazdaság, 1996. február 12.) Krug Emília: Szunnyadó akna. A népszavazás szellemét nem az Alkotmánybíróság szabadította ki a palackból. Paczolay Péter az alkotmányos aktivizmusról (168 Óra, 2008. július 3.) Kukorelli István: Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság feladatai az országos népszavazási kezdeményezések hitelesítési eljárásában (In: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban. Századvég Kiadó, Bp. 2000. 114-127. oldal)

M. László Ferenc: Urnák népe. AB-döntés a Fidesz népszavazási kezdeményezéséről (Magyar Narancs, 2007. március 15.) Lencsés Károly: Igen a népszavazás kérdéseire. Az Országos Választási Bizottság meggyőződése ellenére döntött – A Fidesz szerint ilyen nincs (Népszabadság, 2007. június 26.) Lencsés Károly: Répássy az OVB-t támadja. A választási bizottság vitában áll az alkotmánybírákkal (Népszabadság, 2007. március 31.) Más lapra tartoznak. Visszadobott népszavazási kezdeményezés (MSZP „négyigenes” népszavazási kezdeményezése) (HVG, 2001. július 14.) Meszleny László: A hangzavar el fog csitulni. Sólyom László a döntések utóéletéről és a jogállamiság határairól (Magyar Nemzet, 1997. október 22.) Nehéz-Posony Márton: Érvelések útvesztője, avagy a népszavazásra nem bocsátható tárgyak értelmezése (Élet és Irodalom 2007. november 16.) Pintér Attila (szerk.): Döntött az Alkotmánybíróság: három kérdés már továbbjutott. Fidesz és KDNP: négykérdéses népszavazás legyen (Magyar Hírlap, 2007. június 7.) Pintér Péter (szerk.): Az alkotmánybírák elvetik az OVB kifogásait (Magyar Hírlap, 2007. június 7.) Riba István: Bírók kontra bírók. Stop a (kisebb létszámú) Országgyűlésről szóló népszavazásnak (AB határozata) (HVG, 2004. július 17.) Sereg András: Kétszázezer aláírás előnyben. Az Alkotmánybíróság döntött a népszavazás körüli vitában. – Bizonytalan a NATO-voksolás – A kormány tudomásul veszi a döntést. – Alkotmánybírósághoz fordul a kormány is. Meghiúsult a kompromisszum a koalíció és az ellenzék között (Népszabadság, 1997. október 14., 15.) Somos András: Érvek a búzamezőkről. Népszavazási vita (Magyar Narancs, 1997. október 16.) Szalmás Béla: Az Alkotmánybíróság a népszavazási kérdésekről (Élet és Irodalom, 2007. március 23.) Hozzászólások: Halmai Gábor: Népszavazás és képviseleti demokrácia (Az alkotmány és az Alkotmánybíróság gyakorlata) (uo. 2007. április 6.) Karsai Dániel: A kötetlen kötőerő (uo. 2007. május 4.) Szigeti Péter: A három nevezetes jogi kérdés sorsa (Élet és Irodalom, 2007. július 27.) Szigeti Péter: A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989-2006 („A hatalomgyakorlás módja a köztársaságban” című fejezet – Akadémiai Kiadó, Bp. 2008. 5579. oldal) Szigeti Péter: A népszavazási dosszié. Rekonstrukció és analízis az Alkotmánybíróság döntése után (Társadalmi Szemle, 1998. 2. szám) Szikinger István: Az Alkotmánybíróság és a jogállam (Népszabadság, 2007. június 8.) Szilágyi Péter: Népszavazás és kormányozhatóság (Élet és Irodalom, 2007. június 29.) Tordai Csaba: Népszavazási kezdeményezés az Alkotmánybíróság előtt (Fundamentum, 2001. 3. szám) Tóth Judit: Kettős állampolgárság népszavazással? Az Alkotmánybíróság döntéséről (Fundamentum, 2004. 2. szám) Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió (közösségi jog) Berke Barna: Európai Unió, közösségi jog és nemzeti alkotmánybíráskodás (Jogállam, 1996. 1-2. szám) Berke Barna: A nemzetközi jog, a belső jog és az alkotmány: a nemzetközi szerződések alkotmányossági revíziója (Jogállam, 1997. 1-2. szám)

Blutman László: A nemzetközi jog használata az Alkotmány értelmezésénél (Jogtudományi Közlöny, 2009. 7-8. szám) Blutman László: A magyar Lisszabon-határozat: befejezetlen szimfónia luxemburgi hangnemben (Alkotmánybírósági Szemle, 2010. 2. szám) Blutman László – Chronowski Nóra: Az Alkotmánybíróság és a közösségi jog: alkotmányjogi paradoxon csapdájában I-II. (Európai Jog, 2007. 2. és 4. szám, ill. in: Alkotmány és jogalkotás az EU tagállamaként. Válogatott tanulmányok, szerk.: Chronowski Nóra, HVG-ORAC, Bp. 2011. 139-207. oldal) Chronowski, Nóra: The Relations of Hungarian Constitutionalisation, Jurisdiction of the Constitutional Court and Acession to the EU (Revue De Justice Constitutionelle EstEuropéenne. Presses Universitaires de la Faculté d’ Auvergne, 2001. 2. szám) Chronowski Nóra – Nemessányi Zoltán: Európai Bíróság – Alkotmánybíróság: felületi feszültség (Európai Jog, 3. szám) Chronowski Nóra: „Integrálódó” alkotmányjog (különösen „Az EU-tagság következményei az alkotmánybíráskodásra nézve” című rész – Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs, 2005. 248265. oldal) Csink Lóránt: Közösségi jogon alapuló jogszabályok és a normakontroll (In: A köztársasági alkotmány 20 éve, 377-386. oldal) EUIN-megállapodással kapcsolatos magyar Alkotmánybíróság döntésről: Balogh-Békési Nóra: „Közös európai alkotmányjog” vagy szuverenitástranszfer esetről esetre (A magyar Alkotmánybíróság döntéséről az EU, valamint Izland és Norvégia közötti átadatási eljárásról szóló megállapodás tárgyában) (Jogtudományi Közlöny, 2008. 6. szám) Karsai Krisztina – Ligeti Katalin: Magyar alkotmányosság a bűnügyi jogsegély útvesztőiben (Magyar Jog, 2008. 6. szám) Kovács Péter: Az EUIN-megállapodás és az alkotmányosság (uo.) Chronowski Nóra: Nullum crimen sine EU? (Rendészeti Szemle, 2008. 4. szám) Vincze Attila: Az Alkotmánybíróság esete az Unió által kötött nemzetközi szerződésekkel (Európai Jog, 2008. 4. szám) Fazekas Erika: Az integrációs klauzulák összehasonlítása és alkalmazása: új kihívások előtt az Alkotmánybíróság (In: Parlamenti ösztöndíjasok 2005/2006, Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2007. 336-357. oldal) Fazekas Flóra: A közösségi jog elsőbbségét érintő magyar alkotmánybírósági határozatok (Collega, 2007. 2-3. szám) Fazekas Flóra: Az Európai Unió és Magyarország közötti hatáskörmegosztás problematikája az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében (In: A köztársasági alkotmány 20 éve Tanulmánykötet. Alkotmányjogi Műhely Alapítvány, Pécs, 2009. 387-405. oldal) Fazekas Flóra: Az Alkotmánybíróság viszonya az Európai Unió jogához (Gondolat Kiadó, Bp. 2011.) Fazekas Flóra: A magyar alkotmánybíróság viszonya a közösségi jog elsőbbségéhez egyes tagállami alkotmánybírósági felfogások tükrében (doktori értekezés, www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=3941) Kondorosi Ferenc: The Constitutional Court as guardian of compliance with obligations from both international and EU law (In: Közjogi intézmények a XXI. században, szerk.: Ádám Antal, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, Pécs, 2004. 227-235. oldal) Paczolay Péter: Az alkotmánybíráskodás modelljei és az Európai Unió (Politikatudományi Szemle, 1998. 1. szám) Paczolay Péter: Alkotmánybíráskodás a csatlakozás után (In: És mi lesz az alkotmánnyal? 169176. oldal)

Paczolay Péter: Az Európai Unió és az Alkotmánybíróság (In: Jöjj el szabadság!! Bihari Mihály egyetemi tanár 60. születésnapjára készült ünneplő kötet, szerk.: Pesti Sándor és Szabó Máté, Rejtjel Politológiai Könyvek 14., Rejtjel Kiadó, Bp. 2003. 663-680. oldal) Sajó András: Miért nehéz tantárgy az együttműködő alkotmányosság? A magyar bíróság és a közösségi jog elsőbbsége (Fundamentum, 2004. 3. szám) Sajó, András: The Impacts of EU accession on post-communist constitutionalism (Acta Juridica Akademiae Scientiarum Hungaricae, 2004. 3-4. szám) Vassilios Skouris: Az Európai Bíróság és a nemzeti alkotmánybíróságok viszonya (Alkotmánybírósági Szemle, 2010. 1. szám) Vincze Attila: Az Alkotmánybíróság esete az unió által kötött nemzetközi szerződésekkel (In: Alkotmány és jogalkotás az EU tagállamaként. Válogatott tanulmányok, szerk.: Chronowski Nóra, HVG-ORAC, Bp. 2011. 208-226.oldal) Az Alkotmánybíróság működése (döntéshozatala) Pokol Béla: Gondolatok az alkotmánybírósági döntések elvi alapjaihoz (Jogelméleti Szemle, 2012. 1. szám, http://jesz.ajk.elte.hu/2012_1.pdf) Sólyom László: Alkotmánybírósági módszerek a döntés vállalására, illetve elhárítására (In: Iustum, Aequum, Salutare. Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére, szerk.: Jobbágyi Gábor, Bánrévy Gábor és Varga István, Bp. 1998.) D. Tóth Balázs: A precedensalapú döntéshozatal alapkérdései a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában (Fundamentum, 2009. 4. szám) Az Alkotmánybíróság Hivatala (főtitkár) Bodnár Dániel: Az Alkotmánybíróság három esztendeje. Interjú Holló Andrással, a testület főtitkárával (Magyarország, 1993. február 26.) Kun J. Erzsébet: Érdekvédelem az Alkotmánybíróságon. Halmai Gábor elvándorlásról, bérekről, szakszervezetekről (Népszabadság, 1995. szeptember 21.) Előzmény: az Alkotmányjogi Tanács (1984-1990) Ádám Antal: Alkotmányossági ellenőrzés a Magyar Népköztársaságban (In: Jubileumi Tanulmányok, Studia Juridica, Pécs, 1985.) Csernok Gyula: A bírói függetlenség (Valóság, 1988. 6. szám) Holló András: Az alkotmányvédelem kialakulása Magyarországon (Az Alkotmányjogi Tanácstól az Alkotmánybíróságig) (Bíbor Kiadó, Miskolc, 1997.) Holló András: Az Alkotmányjogi Tanács tevékenysége 1984-1989 (Kilényi Géza előszavával, MTA Államtudományi Kutatóközpont, Bp. 1992.) Jutasi György: Az Alkotmányjogi Tanács tevékenységének néhány elvi problémája (Állam és Igazgatás, 1985. 6. szám) Kovács István: Az Alkotmányjogi Tanácstól az Alkotmánybíróságig (Magyar Jog, 1989. 7-8. szám) Kukorelli István: Az alkotmányvédelem „főállású” gazdája (Élet és Tudomány, 1984. 47. szám) Pokol Béla: Alkotmánybíróság és alkotmányvédelem a szocialista országokban (In: A jogalkotás és jogalkalmazás egyes kérdései Magyarországon 19-20. század, Jogtörténeti Értekezések, 15. szám, Bp. 1986.) Takács Albert: Az alkotmányvédelem néhány kérdése – különös tekintettel az Alkotmányjogi Tanácsra (Jogtudományi Közlöny, 1985. 11. szám) 45

Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése („Az alkotmánybíráskodás kialakulása Magyarországon” című fejezet, Pécsi Tudományegyetem ÁJK, második átdolgozott és bővített kiadás, Pécs 2003. 13-19. oldal) (Összeállította: Soltész István) Lezárva: 2012. július