Online érettségi – 2007. október

Az A halmaz elemei a háromnál nagyobb egyjegyű számok, a B halmaz elemei pedig a húsznál kisebb pozitív páratlan számok. Sorolja fel az A∩B halmaz elemeit!

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

2 Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz [ ] 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont. A több válaszelemből álló feladatok pontozása: ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; írásbeli vizsga / október 26.

3 ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások Pl. -lal kezdődnek.) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. 1. A feladatválasztás II. A szöveges feladatok javítása, értékelése Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13., 15., 18. vagy 14., 15., 18.). Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15., 20. feladatok megoldását kell értékelni. 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. írásbeli vizsga / október 26.

4 A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. írásbeli vizsga / október 26.

5 b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata stb.) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket M -mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig T -vel jelöltük. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni: A Műveletek (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a vagy szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. A Tartalmi elemek (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmazza az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. írásbeli vizsga / október 26.

6 c) A megszerkesztettség, nyelvhelyesség pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik). A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolati egység befejezhető és értékelhető. Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb. 4-5 sort jelent. 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! (Ha az összesített vizsgapontszám 0,5-re végződik, nem kell kerekíteni.) írásbeli vizsga / október 26.

7 III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II. összetevőben elért pontszámokat! (Ha a feladatlap összpontszáma 0,5-re végződik, akkor sem kell kerekíteni.) Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Elérhető Elért pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 24 OSZTÓSZÁM 2 Vizsgapont 12 Szempontok Elérhető Elért pont Feladatmegértés 8 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása 10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8 Összpontszám 42 OSZTÓSZÁM 2 Vizsgapont 21 írásbeli vizsga / október 26.

8 I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Római kori emlékek Pannóniában (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) szöveg kép a) D b) C c) A 2. Középkori stílusirányzatok (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.) a) A: román (romanika) B: gótikus (gótika) b) román: 1, 5 gótikus: 2, 3, 4, 6 3. Középkori királyi jövedelmek (Összesen 4 pont.) a) Károly Róbert (0,5 pont) b) A királyi birtokok eladományozása. (Más, hasonló értelmű megoldás is elfogadható!) (1 pont) c) harmincad (0,5 pont) d) jobbágyok (1 pont) e) Pl.: Az ország gazdasági fejlődése, vagy a pénzgazdálkodásra való áttérés, vagy a bányászat fejlődése stb. (Más, hasonló értelmű megoldás is elfogadható!) (1 pont) 4. A reformáció terjedése (Összesen 5 pont.) a) anglikán vallás lutheránus/evangélikus vallás (német ág) kálvinista/református vallás (svájci reformáció) (Elemenként 0,5 pont, összesen 1,5 pont.) b) lutheránus vagy evangélikus, kálvinista vagy református, unitárius vagy antitrinitárius (Bármelyik helyes válasz elfogadható.) (Elemenként 1 pont.) c) Jezsuita/Jézus Társasága (0,5 pont) 5. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (Összesen 4 pont.) a) (Elemenként 0,5 pont.) 1. Igen 2. Nem 3. Igen 4. Nem írásbeli vizsga / október 26.

9 b) [ ] Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk [ ].(1 pont) c) az Aranybulla (0,5 pont) d) az ellenállási záradék/jog (0,5 pont) 6. Ipari forradalom következményei (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) 7. A dualista állam működése (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) a) közös uralkodó vagy Ferenc József b) közös minisztériumok vagy közös ügyek c) (felelős) kormány 8. A holokauszt (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) Fogalom Forrásrészlet sorszáma a) deportálás 1. b) gettó 3. c) koncentrációs táborok Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása (Összesen 3 pont.) a) Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia/Szerb Horvát Szlovén Királyság (Elemenként 0,5 pont.) b) etnikai elvek (0,5 pont) c) Kisantant (1 pont) írásbeli vizsga / október 26.

10 10. Magyarország háborús veszteségei (Összesen 4 pont.) a) infrastruktúra (0,5 pont) b) Pl.: légitámadások vagy frontharcok vagy a német és szovjet hadseregek rekvirálása stb. (Bármely hasonló értelmű válasz elfogadható.) (Elemenként 1 pont.) c) A harcok sújtották a polgári lakosságot is, vagy a holokauszt miatt, vagy a front átvonult az országon, vagy bombázások stb. (Bármely hasonló értelmű válasz elfogadható.) (1 pont) d) a Don-kanyarban vagy Voronyezs környékén (0,5 pont) 11. Kelet-közép-európai problémák (Összesen 4 pont.) a) jelentősen csökkent (0,5 pont) b) visszaesett vagy csökkent (0,5 pont) c) Pl.: Változás lehetséges okai: összeomlottak a keleti piacok, vagy piacvesztés, vagy megszűnt a KGST, vagy az iparszerkezet átalakítása, vagy a piacgazdaságra való áttérés. (Minden más tartalmilag helyes válasz elfogadható.) (1 pont) d) Pl.: Rendszerváltás vagy a szocialista tömb szétesése, felbomlása. (1 pont) e) Pl.: Munkanélküliség növekedése, szegénység, életszínvonal jelentős visszaesése, a társadalmi különbségek növekedése. (Más tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) (Elemenként 0, 5 pont.) 12. Állampolgári jogok Magyarországon (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.) a) 70/A. (1) b) 69. (3) c) országos népszavazás vagy helyi népszavazás vagy országos népi kezdeményezés vagy helyi népi kezdeményezés Bármelyik két válasz elfogadható. d) 1. Polgármesterré választható az önkormányzati választáson. 2. Az önkormányzati választáson választó. 3. Országgyűlési képviselővé választható. 4. Országgyűlési képviselőt választhat az országgyűlési választáson. 5. Helyi kérdésekben kiírt népszavazáson megilleti a részvétel joga. e) Megválasztható: helyi önkormányzati képviselő. Nem választható meg: polgármester vagy főpolgármester. írásbeli vizsga / október 26.

11 II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A reneszánsz (rövid) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó a reneszánsz korstílus jellemző sajátosságait mutatja be, és feltárja kibontakozásának társadalmi hátterét. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: a reneszánsz az antikvitás szellemiségére támaszkodva szakított a középkor addig Tájékozódik térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség uralkodó világszemléletével). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: rögzíti, hogy a reneszánsz a XIV. századtól a XVI. század végéig meghatározó korstílus volt, és megállapítja, hogy Itáliából kiindulva Európa jelentős részén elterjedt. M A vizsgázó helyesen használja az általános és a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (művészet, eszme, korstílus, építészet stb.), valamint a témához tartozó fogalmakat (reneszánsz, humanizmus, emberközpontúság, művészetpártolás stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy az antikvitás újjáéledt a művészetekben (megnevez építészeti elemeket, vagy utal a mitológiai témaválasztásra stb.) és megállapítja, hogy a művészek szakítottak a középkor túlvilági szemléletével, vagy alkotásaik középpontjába az emberi szépség és a természet megjelenítését állították. M A vizsgázó feltárja az antikvitás hatását a reneszánsz szemlélet kialakulásában és értelmezi társadalmi hátterét. T Pl.: rögzíti, hogy a művészek azonosultak az antik embereszménnyel (sokoldalúan képzett, művelt ember, polihisztor) és megállapítja, hogy ezért a legkiemelkedőbb művészek tudományos kutatómunkát is folytattak (Leonardo da Vinci, Michelangelo stb.). T Pl.: rögzíti, hogy a reneszánsz kialakulásában nagy szerepet játszottak a gazdagodó és polgárosodó itáliai városok vagyonos polgárai, fejedelmei, és megállapítja, hogy művészetszeretetük mellett saját hatalmuk fényének emelése is mozgatta őket, vagy utalhat arra, hogy a művészetpártolás is antik hagyomány. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Pont A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga / október 26.

12 14. A bolsevik hatalomátvétel (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők A vizsgázó bemutatja, hogyan használták ki a bolsevikok Oroszországban a cári rendszer megdöntése utáni új politikai helyzetet a hatalom megragadására. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: a gazdasági elmaradottság és a világháború együttes hatására az abszolutizmus hatalma megrendült). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: megállapítja, hogy a bolsevik hatalomátvételre Lenin hazatérése után, 1917 őszén került sor, és rögzíti, hogy helyszíne az orosz főváros Pétervár (Petrográd) volt, vagy utal rá, hogy a bolsevikoknak a nagyvárosokban nőtt meg a befolyásuk. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (hatalom, kormány, forradalom, válság, belpolitika, elégedetlenség stb.), illetve helyesen alkalmazza a témához tartozó szakkifejezéseket (pl. bolsevikok, szovjet, kommunizmus, bolsevik hatalomátvétel, kettős hatalom, puccs stb.). M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: feltárja, hogy melyek voltak az új politikai viszonyok sajátos vonásai ( kettős hatalom, erőteljes bolsevik propaganda, politikai bizonytalanság, megosztott szovjet, kormányválság stb.), és megállapítja, hogy ezt a bizonytalan (bel)politikai helyzetet Lenin vezetésével a bolsevikok tudatosan fordították saját befolyásuk (szerepük) növelésére. M A vizsgázó feltárja azokat a belpolitikai tényezőket, amelyek a bolsevikok befolyását növelték a szovjetben és az orosz politikai életben az Ideiglenes Kormánnyal szemben. T Pl.: rögzíti, hogy az Ideiglenes Kormány nem oldotta meg a nép két alapvető követelését a békekötést és a földosztást, és megállapítja, hogy a bolsevikok programjukban és jövőképükben (kommunizmus) mindezek megoldására is ígéretet tettek. T Pl.: rögzíti, hogy a bolsevikok szerepe az erőteljes propaganda mellett is csak a nagyvárosokban és/vagy a nagyvárosi szovjetekben nőtt meg, és megállapítja, hogy miután a kormány nem rendelkezett megfelelő katonai erővel, ez elegendőnek bizonyult a hatalomátvételre. Megszerkesztettség, A fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, 0-2 nyelvhelyesség melyben nincsenek durva helyesírási hibák. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga / október 26.

13 15. A X. századi magyar életmód és társadalom (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a honfoglalás kori életmód és társadalom jellemzőit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. (Pl.: a korban az életmód és a társadalom jelentős változáson ment át: a vándorló életmódot felváltotta a letelepedés.) Tájékozódás térben, időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi, helyesen állítja fel az időrendet. T Rögzíti, hogy a honfoglalás ( ) és a X. század vége közti időszak a letelepedés kora vagy rögzíti, hogy a letelepedésre a Kárpát-medencében került sor, vagy utal a Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők honfoglalók letelepedésének térbeli viszonyaira. M A vizsgázó helyesen használja a témához kapcsolódó általános, illetve konkrét fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: társadalom, életforma/életmód, vagyoni különbség stb.; illetve a témához tartozó fogalmakat: honfoglalás, letelepedés, kalandozások, államalapítás, törzs, nemzetség, közrendűek, nemzetségi társdalom, félnomád stb. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: a forrásból megállapítja, hogy a magyarság egy része még jurtában élt, másik részének már állandó lakhelye volt (veremház), és megállapítja, hogy megkezdődött a letelepedés, vagy bemutatja a X. századi társadalom szerkezetét, és megállapítja, hogy az életmódhoz hasonlóan a társadalom is átalakult. M A vizsgázó feltárja az életmódban és a társadalomban bekövetkező változások mibenlétét. T Rögzíti, hogy a Kárpát-medencébe érkező magyarság nomád-félnomád életmódot folytatott, és megállapítja, hogy ez az életmód a letelepedés hatására fokozatosan visszaszorult. T Rögzíti, hogy a X. századi társadalom egy bomló nemzetségi társadalom, és megállapítja, hogy ennek oka a vagyoni különbségek felerősödése vagy rögzíti, hogy a letelepedést követően került sor a kalandozásokra, és megállapítja, hogy a hadjáratok során megszerzett zsákmány tovább növelte a törzsi társadalomban meglévő vagyoni különbségeket. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0-2 nyelvhelyesség válasz nem tartalmaz súlyos helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga / október 26.

14 16. Török hódítások (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben A vizsgázó alapvetően az közötti török hódítások folyamatát mutatja be. A válasz lényegre törően bemutatja, hogy a Habsburg és Török Birodalom magyarországi erőegyensúlya miatt nem sikerült a területek egyesítése. Az elemzés feltárja a török hadjáratok okait és következményeit. (Pl.: az 1552-es török hadjárat összefüggött Fráter György Habsburg politikájával). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi és összehasonlítja a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: rögzíti, hogy miután a török 1541-ben elfoglalta Budát, az ország három részre szakadt, rögzíti vagy kikövetkezethető, hogy tisztában van a három részre szakadt ország belső határainak változásaival, vagy megnevezi ennek a korszaknak a döntő eseményeit és helyszíneit (1541, Buda; 1552, Eger; 1566, Szigetvár). Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (hódítás, erőviszonyok, birodalom, hadjárat, egyezmény, szultán stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat (hódoltság, királyi Magyarország, végvár, végvárrendszer, váradi béke, török vazallus stb.). Források használata Eseményeket alakító tényezők M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy Szapolyai a váradi békét fia születése után már nem akarta betartani, és megállapítja, hogy ennek oka, hogy ekkor már fiának szánta a trónt. T Pl.: rögzíti, hogy Fráter György többször kötött titokban egyezményt a Habsburgokkal, és megállapítja, hogy azért, mert tőlük várta az ország egyesítését. T Pl.: rögzíti a legjelentősebb hadjáratok (1541, 1552, 1566) útvonalait, a török hódítások kiterjedését, és megállapítja, hogy a terjeszkedés első szakasza Magyarországon I. Szulejmán szultán halálával lezárult, vagy ezek a hadjáratok véglegesítették az ország három részre szakadását. M A vizsgázó bemutatja a török hadjáratok jellemzőit, okait és következményeit. T Pl.: rögzíti, hogy Szapolyai halála után a szultán már nem bízott hűbéresében, és megállapítja, hogy ezért az 1541-es hadjárat során elfoglalta és megtartotta Budát (és ezzel az ország három részre szakadt), vagy rögzíti, írásbeli vizsga / október 26.

15 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség hogy az ország három részre szakadt és megállapítja, hogy ez a két nagyhatalom egyezségének volt a következménye. T Pl.: rögzíti, hogy a Habsburgok 1551-ben Erdélybe küldött katonai ereje nem volt elegendő a terület megszerzésére, és megállapítja, hogy ez kényszerítette Fráter Györgyöt a törökkel való taktikázására. T Pl.: rögzíti, hogy az 1552-es török hadjárat célja a királyi Magyarország és Erdély egyesülésének megakadályozása, és megállapítja, hogy miután a Habsburgok nem tudták megtartani Erdélyt, az a török vazallusa maradt. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival alátámasztja, kiegészíti elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM március 15. (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az március 15-ei pesti forradalom eredményeiről ír, és elemzi a tömegek szerepét. A válasz a források használatával lényegi összefüggésekre utal (Pl.: a 12 pont tartalmazza a polgári átalakulás lényeges elemeit, amelyek a modern, polgári állam ismérvei.) M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a forradalom márc. 15-én zajlott le, Tájékozódás említheti a reformkort ( ) mint előzményt és az áprilisi térben és időben törvényeket mint következményt; utal a téma földrajzi vonatkozásaira (pl.: forradalmi központok: Pest, Bécs, Pozsony, vagy utal a forradalom helyszíneire). Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat (polgári átalakulás, forradalom, elnyomás, tömegmozgalom stb.) illetve a témához tartozó fogalmakat (cenzúra, közteherviselés, márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány stb.). írásbeli vizsga / október 26.

16 Források használata Az eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti a 12 pont követeléseit (sajtószabadság, közteherviselés stb.), és megállapítja, hogy ezek a polgári átalakulást segítik elő, vagy rögzíti, hogy a márciusi ifjakhoz tömegek csatlakoztak, és megállapítja, hogy ez hozzájárult a forradalom győzelméhez. M A vizsgázó feltárja, hogy a pesti események hogyan segítették elő az ország polgári átalakulását. T Pl.: feltárja, hogy a 12 pont polgári átalakulást követelő pontjai alapvetően megegyeztek a liberális nemesség reformkori céljaival, és megállapítja, hogy a liberális nemesség ezért támogatta a 0-6 fiatalok mozgalmát. T Pl.: rögzíti, hogy az utca eseményei hozzájárultak az Udvar meghátrálásához, és megállapítja, hogy ennek következménye a kormány kinevezése vagy az áprilisi törvények szentesítése. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0-2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM A dualizmus (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó az arisztokrácia és a nagypolgárság társadalmi helyzetét elemzi a dualizmus korában. A válasz lényegre törően mutatja be az arisztokrácia és a nagypolgárság szerepét, helyzetét, életkörülményeit. Az elemzés feltárja a két meghatározó társadalmi réteg közötti 0-8 hasonlóságokat és különbségeket. (Pl.: a történelmi osztályok alapvetően a politika alakítását és a közigazgatás irányítását végezték, a nagypolgárság pedig elsősorban a gazdasági életben rendelkezett meghatározó szereppel, de a két réteg szoros politikai és személyes kapcsolatban állt egymással. A vizsgázó válaszában felhasználja és értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Pl.: megállapítja, hogy a dualizmus időszaka /1918, és rögzíti, hogy Magyarország Ausztriával együtt közös államot alkotott (OMM) vagy a nagypolgárság elsősorban Budapesthez kötődött. írásbeli vizsga / október 26.

17 Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó helyesen használja az általános és a korszakra vonatkozó konkrét történelmi fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat (társadalom, társadalmi réteg, nagybirtok, gyáripar, polgár, életmód stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat (nagybirtokos, arisztokrácia, nagypolgárság, torlódott társadalom, társadalmi mobilitás, polgárosodás, asszimiláció stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a magyar társadalom vezető rétegében egy sajátos társadalmi dualizmus alakult ki, és megállapítja, hogy a nagybirtokos arisztokrácia és a nagypolgárság együtt, egymással szoros kapcsolatban állva gyakorolta a hatalmat. T Pl.: rögzíti, hogy a modern gyáripar az 1880-as évekre alakult ki, és megállapítja, hogy ennek következtében a szűk nagypolgári réteg megjelenése a századfordulóra tehető. T Pl.: rögzíti, hogy a nagypolgárság életvitele nagyban hasonlított az arisztokráciáéhoz, elzárkóztak a társadalom többi rétegétől, utalhat arra, hogy a két társadalmi csoport eltérő értékrendet képvisel. M A vizsgázó elemzi és összeveti az arisztokrácia és a nagypolgárság társadalmi szerepét, helyzetét és életkörülményeit. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarországon megkésve bontakozott ki a polgárosodás és megállapítja, hogy így ún. torlódott társadalom alakult ki, vagy egymás mellett éltek az új polgárosodó és a régi formákat őrző rétegek. T Pl.: rögzíti, hogy nagypolgárság jelentős része zsidó származású volt, és megállapítja, hogy a liberális korszellem hatására az arisztokrácia elfogadta az asszimilálódni kívánó új elitréteget, de a két réteg társadalmi összeolvadása nem következett be. T Pl.: utal arra, hogy a politikai liberalizmus hatására az arisztokrácia egy része is bekapcsolódott az üzleti életbe (ipari beruházások, igazgatótanácsi pozíciók stb.), és megállapítja, hogy ez szorosabb kapcsolatot eredményezett a nagypolgársággal, vagy rögzíti, hogy a dualizmus korában jelentős gazdasági fejlődés, társadalmi átalakulás bontakozott ki, s ebben az arisztokrácia inkább az agrárgazdaság, a nagypolgárság pedig inkább az ipar fejlesztésében volt érdekelt. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival alátámasztja, kiegészíti elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga / október 26.

18 19. Magyarország német megszállása (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a német megszállás következményeit mutatja be és elemzi. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (Pl.: Magyarország szuverenitása gyakorlatilag megszűnt, és így az ország gazdaságilag és politikailag Németország alá rendelődött). Tájékozódás térben, időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi, helyesen állítja fel az időrendet. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarország német megszállása március 19-én kezdődött, és utal a világháborús helyzet térbeli Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők vonatkozásaira (a normandiai partraszállás stb.). M A vizsgázó helyesen használja a témához kapcsolódó általános, illetve konkrét fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: szuverenitás, megszállás, katonai jelenlét, frontvonal, nyersanyag, ipari termék stb.; illetve a témához tartozó fogalmakat: zsidótörvények, gettó, deportálás, kormányzó, teljhatalmú megbízott stb. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy Németország ellenőrzése alá vonta a magyar kormány működését, és megállapítja, hogy célja az ország gazdasági erőforrásainak katonai felhasználása volt, vagy rögzíti, hogy a megszállással a korábbi viszonylagosan független politikának vége szakad, és megállapítja, hogy ezzel egyidőben megkezdődött a zsidók és a németellenes erők üldözése. M A vizsgázó feltárja Magyarország német megszállásának következményeit. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarországot Hitler minden tekintetben a birodalom érdekeinek rendeli alá, és megállapítja, hogy ugyanakkor politikai okokból meghagyja az ország látszatfüggetlenségét. T Pl.: utal arra, hogy a német megszállás következtében megkezdődött a magyar zsidóság megsemmisítése, és megállapítja, hogy a magyar politikai életben megerősödött a szélsőjobboldal befolyása. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0-2 nyelvhelyesség válasz nem tartalmaz súlyos helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga / október 26.

19 20. A Kádár-rendszer (hosszú) Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyar társadalom 1960-as és es évek életmódbeli változásait jellemzi, bemutatja az emberek mindennapjait. Az elemzés feltárja a politika és a társadalom kiegyezését, amelynek alapja az életszínvonal magasan tartása. A válasz lényegre törően mutatja be az életszínvonal növekedésének gazdasági és politikai hátterét, például utal a gazdasági reformokra, majd az ország eladósodására. A vizsgázó felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lénye- 0-8 ges megállapításokat fogalmaz meg, következtetéseket von le. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Jól helyezi el időben a Kádár-rendszert (1956 után) s annak prosperáló időszakát (60-as, 70-es évek); utal arra, hogy Magyarország a szocialista integráció résztvevője (KGST). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: reform, életszínvonal, fogyasztási cikk, válság stb., illetve a témához tartozó fogalmakat: tervgazdálkodás, pártállam, egypártrendszer, eladósodás, lakótelep stb. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: bemutatja, hogy a lakások száma, a háztartásokban használt tartós fogyasztási cikkek száma fokozatosan emelkedik, és megállapítja, hogy ez a gazdasági reformoknak köszönhető. T Pl.: felismeri, hogy az urbanizáció és a tartós fogyasztási cikkek elterjedése jelentős ütemben emelte az életszínvonalat, és megállapítja, hogy ennek magas szinten tartása lett a politika egyik fő célja. T Pl.: felismeri, hogy a világgazdaságban az 1970-es évek közepétől negatív tendenciák erősödtek fel, és felismeri, hogy a magyar gazdaságban ezzel párhuzamosan elindul a lassú hanyatlás. M A vizsgázó feltárja az életszínvonal emelkedésének gazdasági és politikai hátterét. T Pl.: feltárja, hogy a növekvő lakossági fogyasztás, az emelkedő életszínvonal a kádári gazdasági reformok következménye, és megállapítja, hogy ezt részben a lakosság önkizsákmányolásával biztosították. T Pl.: felismeri, hogy a magyar gazdaság külső és belső okok miatt képtelen volt alkalmazkodni az olajválság teremtette világpiaci változásokhoz, és megállapítja, hogy csak egy ideig sikerült ezt nyugati kölcsönökkel ellensúlyozni, vagy ezek az ország lassú eladósodásához vezettek írásbeli vizsga / október 26.

20 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség T Pl.: utal arra, hogy a politikai hatalom és a társadalom között megegyezés jött létre (a társadalom nem szól bele a politikába, cserébe a párt segíti az életszínvonal növekedését), és megállapítja, hogy ez az 1980-as évektől kezd felbomlani. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival alátámasztja, kiegészíti elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga / október 26.