Nemzetiségek, integráció és kultúrpolitika az érettségin

Egy ágyban a rómaiakkal – szex és perverzió az ókori Rómában

Emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi megoldás 2014 október

Száll a tavasz kibomolt hajjal, de a régi szabadság angyala nem száll már vele, alszik a mélyben, a sárga sárba fagyottan, alélt gyökerek közt fekszik aléltan, nem lát fényt odalent, sem a cserjén pöndörödő kis zöld levelek hadait nem látja, hiába! nem ébred.

Rab. S a rabok feketén gyürüző vad bánata csobban álmaiban s föld és fagyos éj nehezült a szivére.

Álmodik és mellét nem emelgeti sóhaja sem még, lent nem pattan a jég.

Néma gyökér kiabálj, levelek kiabáljatok éles hangon, tajtékzó kutya zengj, csapkodd a habot, hal!

rázd a sörényed, ló! bömbölj bika, ríjj patak ágya!

Szövegközlés: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai. A szöveggondozás, az utószó és a jegyzetek Ferencz Győző munkája. Osiris Kiadó, 1999. 200–201. o.

1. Jellemezze az ekloga műfaját! Válaszában legalább egy antik szerzőt és öt műfaji sajátosságot említsen!

Lehetséges tartalmi elemek:

Theokritosz, Vergilius műfaji sajátosságok:

– drámai jellegű, színpadra szánt műfaj, később (ld. Vergilius) lírai műfaj – a műfaj későbbi elnevezése („szemelvény”)

– bukolikus alkotások / a bukolikus környezet díszlet, konvenció

– tárgy a vidéki, természet közeli élet dicsérete / a jelen problémáiból következő művészeti- erkölcsi-politikai kérdések

– szereplők pásztorok / allegorikus figurák (költők, filozófusok) – dialogikus és monologikus forma

Adható 6, 5, 4, 3, 2, 1, 0 pont.

A szerző megnevezéséért adható: 1, 0 pont. A műfaji sajátosságokért adható: 5, 4, 3, 2, 1, 0 pont.

2. Értelmezze a költemény Előhang az Eclogákhoz alcímét! Milyen alkotói törekvést tükröz az ’előhang’ kifejezés és az ’ekloga’ nagy kezdőbetűs írásmódja? Válaszában legalább három elemre hivatkozzon!

Lehetséges tartalmi elemek:

– költői tudatosságot jelez

– Radnóti ciklust tervezett az eklogákból (a Száll a tavaszt megelőzően már három, sorszámozott eklogát írt)

– mintaként megidézi a vergiliusi hagyományt

– az antik hagyomány alapján a ciklus tíz műből állt volna

– az ’ekloga’ nagy kezdőbetűs írásmódjából a készülő / tervezett kötet címére lehet következtetni

Adható 3, 2, 1, 0 pont.

Minden érdemi válaszelem 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

3. A Radnóti-eklogák milyen világképi és tematikus sajátosságait tükrözi a Száll a tavasz… című alkotás? Kifejtésében három meghatározó elemet említsen!

Lehetséges tartalmi elemek:

– a szabadság és rabság szembeállítása

– a múlt és a jelen ellentéte („a régi szabadság angyala”) – a természeti idill és a szabadság hiányából fakadó kettősség – idill és antiidill szembeállítása

– az álom és valóság antitézise

– a lírai én felszólító, változást sürgető gesztusa Adható 3, 2, 1, 0 pont.

Minden helytálló válaszelem1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

4. Állapítsa meg a költemény alábbi két sorának verselését!

Álmodik és mellét nem emelgeti sóhaja sem még, lent nem pattan a jég.

a) verselési rendszer: időmértékes b) az első sor verselése: hexameter

c) a második sor verselése: fél pentameter (spondeus + daktilus + csonka versláb / harmadfeles kolon)

(Ez utóbbihoz ld. a Szepesi Erika féle felfogást.) Adható 3, 2, 1, 0 pont.

Minden helyes megoldás 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

5. Készítse el a költemény szerkezeti-retorikai felépítésének vázlatát!

– 1. vsz. az ébredő tavasz megjelenítése

– 2. vsz. a szabadság mozdulatlanságának, dermedtségének rajza – 3. vsz. a szabadság sürgető ébresztése

Adható 3, 2, 1, 0 pont.

A három alapvető szerkezeti egység megnevezéséért egyenként 1-1 pont adható.

Lehetséges a gondolatmenet részletesebb lebontása is, de a helyes megoldásban a fentiek hasonló megfogalmazásának szerepelnie kell.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

6. Milyen költői kép jeleníti meg a Radnóti-eklogában a tavaszt? Nevezze meg és értelmezze a trópust!

Lehetséges tartalmi elemek:

– a költői kép – az adott költeményben – egy erkölcsi eszmének, elvont fogalomnak érzékelhető képben való ábrázolása

– az allegórián kívül elfogadható a megszemélyesítés és a/z (igei) metafora mint megnevezés is

– a tavasz nőalakként való megjelenítése művészettörténeti konvenció – a tavasz a szépség, felszabadultság, újjászületés jelképe

– a költemény a tavasz megjelenítésében a szépséget és a fiatalságot hangsúlyozza Adható 3, 2, 1, 0 pont.

A költői kép megnevezéséért adható 1, 0 pont.

A költői kép értelmezéséért adható 2, 1, 0 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

7. Az alábbi versrészletek a tavaszt idézik. Nevezze meg a részletek szerzőit teljes névvel!

Te nyitod rózsákot meg illatozásra, Néma fülelmile torkát kiáltásra, Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

A szerző neve: Balassi Bálint (Borivóknak való; Áldott szép pünkösdnek) b)

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, Elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, Buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.

A szerző neve: József Attila (Flóra / 1. Hexameterek)

Nyílj ki nyájasan mosolygó Rózsabimbó! nyílj ki már, Nyílj ki; a bokorba bolygó Gyenge szellők csókja vár.

A szerző neve: Csokonai Vitéz Mihály (A rózsabimbóhoz) Adható 3, 2, 1, 0 pont.

Minden teljes nevet tartalmazó helyes megoldás 1 pont.

Csak a vezetéknévért nem jár pont.

8. Nevezzen meg példával együtt három különböző alakzatot a Száll a tavasz… utolsó strófájából! Csak teljes kitöltött sor értékelhető!

ellentét néma – kiabálj

fokozás kiabálj – kiabáljatok; kiabál – kiabáljatok

éles hangon – zengj – bömbölj – ríjj

halmozás gyökér – levelek – kutya – hal – ló – bika –

párhuzam (parallelizmus) csapkodd a habot, hal! – rázd a sörényedet, ló!

áthajlás (enjambement) éles / hangon;

a kötőszók elhagyása (aszindeton) kiabálj, levelek…, tajtékzó … (megszemélyesítő) megszólítás gyökér kiabálj

alliteráció bömbölj bika

Adható 6, 4, 2, 0 pont.

Csak az utolsó versszakból vett példákért jár pont.

Egy helytálló alakzat megnevezéséért és a hozzá kapcsolódó helyes példáért adható 2 pont.

Csak a megnevezésért nem jár pont.

Csak a példáért nem jár pont.

(A példákhoz nem kell felsorolni az alakzat összes tagját.)

9. Miként kapcsolódnak Radnóti életéhez, életművéhez a következő személyek? A névre és a kapcsolódásra történő utaláson kívül válasza további egy-egy érdemi információt tartalmazzon!

a) Gyarmati Fanni

– feleség / múzsa / költemények ihletője (pl. Együgyű dal a feleségről, Két karodban)

– az életműben a megtartó érték / az idill megtestesítője (pl. Hetedik ecloga, À la recherche;

Tétova óda, Levél a hitveshez, Erőltetett menet) Adható 2, 1, 0 pont.

Minden érdemi információ 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

b) Guillaume Apollinaire

– francia költő / a modern líra klasszikusa

– Radnóti több költeményét fordította (pl. Égöv, A megsebzett galamb és a szökőkút, Egy szép vörösesszőkéhez, Kikericsek)

– Vas Istvánnal közösen fordította Guillaume Apollinaire válogatott verseit

– a francia költő hatása – a szürrealista látásmódon túl – a „hagyomány s a lelemény”

egységében is érvényesül Adható 2, 1, 0 pont.

Minden érdemi információ 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

10. Radnóti Miklós írja 1942-ben kelt levelében:

A szobám falán három „családi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik, meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de az Aranyról is sokan (nem a közismert, népivé stilizált arc) megkérdezik: „a nagybátyád?” vagy „a rokonod?” Igen, – felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy.

Szövegközlés: Radnóti Miklós: Ikrek hava – Napló. A szövegeket gondozta Ferencz Győző; jegyzetek Melczer Tibor. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 189.

Az idézetben említetteken kívül Radnóti költészete még számos magyar klasszikus és (korabeli) kortárs alkotóval is rokonítható. Hogyan kapcsolódik Radnóti lírája a magyar költészet örökségéhez és kortárs törekvéseihez? Véleménye kifejtésében ezúttal ne a levélben említett alkotókra, hanem három másik költőre hivatkozzon, és legalább három Radnóti-művet említsen!

Lehetséges válaszelemek és példák:

Magyar költők megidézése:

Vörösmarty Mihály – Nem tudhatom Kosztolányi Dezső – Ének a halálról

Juhász Gyula – Elégia Juhász Gyula haláláról József Attila – Első ecloga

Babits Mihály – Csak csont és bőr és fájdalom Motívumok, utalások:

Negyedik ecloga – József Attila: Levegőt!, Kölcsey Ferenc: Himnusz Nyolcadik ecloga – Babits Mihály: Jónás könyve

Nem tudhatom… – Petőfi Sándor: Szülőföldemen, Vörösmarty Mihály: Szózat, Kölcsey Ferenc: Himnusz, József Attila: Hazám

kassáki aktivista-expresszionista versépítkezés hatása: pl. Pogány köszöntő József Attila tájszimbolikájának hatása: pl. Újmódi pásztorok éneke

József Attila, Szabó Lőrinc költészetének vallomásos jellege: életrajzi utalású versek (pl.

Huszonnyolc év)

Babits Mihály klasszicizáló törekvése: eklogák, tiszta műfajú alkotások (pl. Tétova óda, Himnusz a békéről, Levél a hitveshez)

Adható 6, 5, 4, 3, 2, 1, 0 pont.

Egy helytálló válaszelem, a hivatkozott költő és a Radnóti verscím említésével 2 pont.

Két helytálló válaszelem, a hivatkozott költő és a Radnóti verscím említésével 4 pont.

Három helytálló válaszelem, a hivatkozott költő és a Radnóti verscím említésével 6 pont.

Közbeeső pontok (5, 3, 1) akkor adhatóak, ha a válasz egyik eleme hiányos.

A SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI

1. A szövegalkotási feladatok értékelése a teljesítménytartományokban közölt kritériumok, valamint az adott feladathoz tartozó lehetséges tartalmi elemek figyelembevételével történik. Ha a vizsgázó egyáltalán nem oldott meg egy vagy több szövegalkotási feladatot, az adott feladat(ok)ra kapott pontszáma: 0.

2. A teljesítménytartományokon belül az értékelő dönt az elért pontszámról.

3. A lehetséges tartalmi elemek felsorolása nem jelenti azt, hogy a helyes feladatmegoldásban valamennyi elemnek szerepelnie kell. A lehetséges tartalmi elemekben adott választól eltérő minden jó megoldást értékelni kell.

4. Az értékelő tanár a dolgozatban jelöli a szövegalkotási, a nyelvhelyességi és a helyesírási hibákat. A helyesírási hibapontok megállapításához a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor és a szövegalkotási feladatok megoldásait együttesen kell figyelembe venni.

5. A jelölésben, valamint a helyesírási hibák pontozásában a mellékletben közölteket kell alkalmazni.

EGY MŰ ÉRTELMEZÉSE Elérhető: 25 pont

tartalom szerkezet stílus, nyelv

pont – a tématartás igényesen megvalósul

– meggyőző nyelvi, irodalmi tudás

– ítélőképesség – kifejtett és lényegi állítások

– világos gondolatmenet – logikus és jól tagolt felépítés

– a globális és a lineáris kohézió egyaránt megvalósul

– egyértelmű – gördülékeny (pl.

választékos szóhasználat, pontos

mondatszerkesztés) – a feladatnak megfelelő nyelvi regiszter

19-10 pont

tulajdonképpen megvalósul – nem eléggé meggyőző nyelvi, irodalmi tudás – az állításokat nem kellően alátámasztó példák, érvek

– tévesztés a szerkezeti egységek arányában – logikai hiányok

– a szókincs nem elég árnyalt

mondatszerkesztési hibák – nyelvi-nyelvtani hibák (pl. egyeztetés, vonzat) 9-1

– a tématartás nem elég igényes (pl. általánosságok, önismétlés, tévedések)

– a főbb gondolatok nem különülnek el egymástól (pl. összefüggésbeli hiányosságok) – kirívóan rövid terjedelem

– szegényes szókincs – igénytelen

mondathasználat – a hangvétel nem megfelelő (pl.

élőbeszédszerű pongyolaságok) – gyakori nyelvi- nyelvtani hiba

Egy mű értelmezése

Arany János alábbi költeménye az Őszikék-ciklus nyitó darabja. Mutassa be, miként válik a leírás önjellemzéssé az alkotásban!

Arany János: A lepke Zöld lepke, mint hulló levél,

Melyet tovább legyint a szél, Nem száll virágot lepni meg, Csak lenn, az út porán libeg.

Nincs feltűnő bársony meze, Csilló pora, fény-lemeze;

Virágkorát most éli bár:

Oly szinhagyott köntösbe’ jár.

Volt napja, volt, négy, tán öt is, Hogy izlelt ő szerelmet is;

Most a jövőnek hint magot, Nem fél, hogy a láb rátapod.

Szegény! ha rátoppantanék, Pusztulna ő, s egy nemzedék;

De oly bizalmas ott alant:

Mért bántsam a kis gondtalant.

Élj, lepke! éld múló nyarad, Ha még egy-két napod marad:

Jöhet vihar nagy-hirtelen, S megfagysz esőn, hideg szelen.

Köszönd, hogy már tekintetem Földhöz lapúl, nem föl vetem:

Ha bátran még fenn hordanám, Rád is tiportam volna tán.

Mért nézzek a magasba fel?

E szép világ: egy köd-lepel;

Nem látom az ég madarát, Csak téged itt s útam porát.

Nem a pacsirtát, aki szánt;

A napnak áldott fénye bánt;

De az anyaföld szintelen Fakóján megnyugszik szemem.

Sorsom pedig, s egy méla gond Egemből már a földre vont;

De nem remény-magot vetek:

Azt nézem: hol pihenhetek?

Forrás: Arany János összes költeményei I. Osiris Kiadó, 2003. 430–431.

Lehetséges tartalmi elemek:

– az első szakasz a lepke látványának megjelenítésére összpontosít, melyet – az 5.

versszakbeli retorikus megszólításhoz kapcsolódó elmélkedés összekötő eleme után – a lírai én lelkiállapotának leírása követ

– a 6. versszakban a lepkéhez forduló beszéd – szinte észrevétlenül – önjellemzésbe fordul át – a két egységet a párhuzam és az ellentét jelzései kapcsolják össze, ezt az összetett viszonyt az utolsó versszak tételszerűen is összefoglalja

– a szöveg egységének megteremtésében a látás kiemelt szerepű

– az első részt a lepke látványa uralja, míg a második szakaszban a lírai én tekintetéről esik szó: „tekintetem / Földöz lapúl”

– a lepke leírásában a színtelenség az egyik leghangsúlyosabb elem (2. vsz.), míg az önjellemzés során a színtelenség a rezignáció és az elmúlás elfogadásának metaforikus jelentését veszi fel: „De az anyaföld szintelen / Fakóján megnyugszik szemem”

– a látás meggyengülésének hangsúlyozása az öregedés fizikai jelzéseként értelmezhető. (A

„nem látom” állítmány kurziválása szó szerinti jelentésben, illetve érzelmi nyomatékként értékelhető)

– a színtelenség tehát a vers első részében külső, második felében belső jellemzőként szerepel, ezzel a párhuzamba ellentét vegyül

– a párhuzam másik fontos alkotóeleme a mozgás helyének, illetve irányának azonossága: a lepke „az út porán libeg”, míg a lírai én tekintetét az öregedés vonja a por, a megsemmisülés felé („Sorsom pedig, s egy méla gond / Egemből már a földre vont”)

– az ellentét leghangsúlyosabb alkotóeleme az ifjúság és az öregség szembesítése („Virágkorát most éli”; „Most a jövőnek hint magot”)

– ebből az oppozícióból további ellentétek bomlanak ki: az életöröm és a rezignáció, a biztonságérzet és a szorongás, a gondtalanság és a reflexió ellentéte. (Pl.: „De oly bizalmas ott alant: / Mért bántsam a kis gondtalant?”↔ „Sorsom pedig, s egy méla gond / Egemből már a földre vont”)

– az ellentétbe a lepke mulandóságának jelzései révén a párhuzam elemei is vegyülnek. A lepke rövid életideje alkalmat kínál arra, hogy az élet virágkorának és közeli végének jelentéseit egyaránt hordozhassa

– már az első versszak hasonlata, a hulló levél is az őszleírások toposza, a mulandóságra tett utalás; az 5. versszakbeli megszólítás pedig már expliciten fogalmaz: „Élj, lepke! éld múló nyarad, / Ha még egy-két napod marad”

REFLEKTÁLÁS EGY JELENSÉGRE

Elérhető: 20 pont

tartalom szerkezet stílus, nyelv

20-15 pont

– a témához tartozó ismeretek alkalmazása

– ítélőképesség, kritikai gondolkodás megnyilvánulása – személyes álláspont

megfogalmazása – kifejtett állítások – releváns, a feladat elvárásainak megfelelő példák, hivatkozások

– helytálló, meggyőző érvek

– világos, átgondolt, meggyőző gondolatmenet – logikus és jól tagolt felépítés

– a globális és a lineáris kohézió egyaránt megvalósul

– egyértelmű – gördülékeny (pl.

választékos és szabatos szóhasználat, pontos mondatszerkesztés) – a feladatnak megfelelő nyelvi regiszter

pont – a témához tartozó ismeretek nem kellő mélységűek vagy alaposak

– a személyes álláspont hiányzik

– az érvek nem mindig támasztják alá kellő mértékben az állításokat – előfordulnak felületes kijelentések

– a gondolatok közötti összefüggés nem mindig világos

– szerkezeti aránytalanság (pl. fontos dolgok

elválasztása lényegtelenebbtől)

– a szókincs nem elég árnyalt

– helyenként nyelvi- nyelvtani hibák (pl.

egyeztetés, vonzat)

9-1 pont

– általánosságok – ismétlések – tárgyi tévedések

– kevéssé meggyőző állítások, példák, érvek

– önálló vélemény hiánya vagy felületessége

– az író „elvész” a dolgozatban

– a főbb gondolatok nem különülnek el egymástól (pl. összefüggésbeli hiányosságok)

– homályosság a részek összefüggésében – kirívóan rövid terjedelem

– szegényes szókincs – igénytelen

dagályos, túl egyszerű, azonos szerkezetű) – a hangvétel nem megfelelő ( pl.

élőbeszédszerű pongyolaságok) – gyakori nyelvi- nyelvtani hiba Reflektálás egy jelenségre

„Aki manapság felkeresi bármely európai vagy amerikai város valamelyik nagyobb könyvesboltját, az irodalom-, a zene- és a festészettörténeti, a pszichológiai, a filozófiai, a tudománytörténeti, a történelmi, sőt a közgazdasági és a természettudományos könyveknek fenntartott polcokon is szerzői életrajzok sokaságával találkozik. Egy átlagos, nem kifejezetten szakemberek és egyetemisták érdeklődését kiszolgáló könyvesbolt tudományos könyvkínálatának ezek a kötetek teszik ki a túlnyomó részét.”

Forrás: Schein Gábor: Az életrajzok visszatérése? Jelenkor, 2008. év 51. évfolyam 9. sz.

A fenti szöveg az életrajzok és önéletírások népszerűségére hívja fel a figyelmet. Reflektáljon a jelenségre! Segíti-e a szerző életútjának ismerete az irodalmi alkotások teljesebb megértését, vagy éppen tévutakra vezet a művek értelmezésében? Véleménye kifejtésében konkrét olvasói- befogadói tapasztalatokra is hivatkozzon!

Lehetséges tartalmi elemek:

A reflektálás értékelését nem befolyásolja, hogy a válaszadó pró vagy kontra, esetleg mindkét vélemény mellett foglal árnyaltan állás foglal.

– Az életrajz az antikvitásig visszanyúló, kezdetben a történettudománnyal érintkező műfaj (Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok); fikciós változata a korai regény egyik alaptípusa (Bahtyin – fiktív életrajzi regény)

– az önéletírás különféle változatai (vallomásos-személyes; történeti jellegű emlékirat) többnyire az önigazolás szándékával készülnek

– az irodalomtudomány régebben a műalkotás és szerzője kapcsolatát hangsúlyozta; a befogadó nem a művel, hanem az alkotóval folytat párbeszédet (l. Horváth János: Az irodalom író és olvasó kapcsolata az írott művek által)

– egyes alkotók hangsúlyozzák az élet elsődlegességét a műalkotás felett (pl. Zrínyi: Nem írom tentával…, Ady: Én voltam úr, a vers csak cifra szolga)

– a kanonizált / kultikus szerzők minden nemzet számára többet jelentenek műveik összességénél

– az életrajz valós vagy téves adatai beépülnek a köztudatba (pl. Csokonai kicsapatása és Lilla-szerelme; Arany és A walesi bárdok)

– a tudatosan manipulált életrajzok, a korhoz igazodó önvallomások megnehezítik egy-egy szerző befogadását (pl. József Attila)

– a 20. század legjelentősebb irodalomértelmező irányzatai (pl. strukturalizmus, posztmodern) kifejezetten életrajzellenesek, az életrajz csak mint az irodalom tanulmányozásának

„külsőleges megközelítése” szerepel

– a posztmodern áramlatok megkérdőjelezik a szerzői életrajz műmagyarázó szerepét – az olvasó a művel folytat dialógust, nem a szerzővel

– az életrajzok szerzője maga is értelmező, és a mű lehet az ő „szubjektív” konstrukciója – az életrajzíró sajátos értelmező is, kritikai érzékét is érvényesítve, érzékeltetve mutatja meg, hogy a mű mögött mindig ott van az ember, a maga szociokulturális (történeti) beágyazottságával és meghatározottságaival

– az életrajz (és annak minden formája) a művek megértését támogató kommentár is egyúttal, a szakszerű értelmezés igénye életre hívta a műfaj objektív válfaját, a tudományos életrajzot – az élet-mű-kor logikájú életrajz alkalmas elbeszélésforma, hogy megmutassa, egy ember élete érintkezések, kapcsolatok, funkciók metszéspontja (maga az alkotó életműve is metszéspontokon keletkezik)

– az életrajz jelentős pedagógiai és információs értékkel bír; az irodalommal és az irodalom történetével ismerkedő számára eligazító / motiváló szerepe lehet

– egy mű élvezetének nem lehet akadálya, hogy keveset vagy semmit sem tudunk szerzőjéről, illetve a korról, amikor élt

GYAKORLATI ÍRÁSBELISÉG Elérhető: 15 pont

tartalom szerkezet stílus, nyelv

15–11 pont

– megfelel a feladat által megkívánt kommunikációs helyzetnek

– meggyőző, hiteles, életszerű

– megfelel az adott szövegfajta, műfaj normáinak

– megfelel az adott szövegfajta, műfaj normáinak

10–5 pont

– lényegében megfelel a feladat által megkívánt kommunikációs helyzetnek – az érvek, indoklások nem eléggé meggyőzőek

– az adott műfajnak

megfelelő, de a normákból 1-2 elem nem teljesül – nincs félreértésre okot adó hiba

– az adott műfajnak megfelelő, de a normákból 1-2 elem nem teljesül

4–1 pont

– nem elégséges tartalmi indoklás (pl. szegényes, nem életszerű)

– formai hiba miatt nem alkalmas a kívánt cél elérésére (pl.

műfajtévesztés)

– nyelvi-stiláris hiba miatt nem alkalmas a kívánt cél elérésére (pl. tévedés a regiszter választásában)

Gyakorlati írásbeliség

Évente 450 millió italos kartondobozt használunk el, de ennek csak 17 százalékát hasznosítják újra. A doboz 75 százaléka papír, amiből újság és csomagolóanyag is készíthető. Az italos kartondoboz gyűjthető szelektíven, és némi pénzt is adnak érte.

Kérjen engedélyt osztálya nevében 10–12 mondatos levélben az iskola igazgatójától a gyűjtés és a kampány szervezésére! Tervezze meg az italos dobozok iskolai gyűjtésének körülményeit és a kampány tartalmát! Ügyeljen a hivatalos levél formai szabályaira!

A megoldás lehetséges elemei:

Formai és nyelvi követelmények – címzés

– konkrét, pontos tárgymegjelölés – hivatalos megszólítás

– formális nyelvhasználat – elköszönő formula

– dátum, aláírás (teljes név és osztály megnevezése, ez utóbbi történhet a levél szövegében is) Tartalmi követelmények

A levélben három tartalmi elemet kell kifejteni:

– engedélykérés a szelektív gyűjtésre

– a gyűjtés meggyőző indoklása (pl. környezetvédelem, újrahasznosítás, célirányos közösségi tevékenység)

– a gyűjtés körülményeinek tervezése (pl. a gyűjtőkonténer helye, az elszállítás rendszeressége és felelőse, a pénz felhasználásának célja)

– az iskolai kampány formája és eseményei (pl. internetes felület, plakát, szórólap, cikk az iskolaújságba, felhívás az iskolarádióban, kiállítás újrahasznosított hulladékokból készült tárgyakból)

A szövegalkotási, a nyelvhelyességi és a helyesírási hibák jelölése Hiányzó bekezdés jele: fordított z-betű.

Egyéb szövegalkotási hiba jele: – – – Tartalmi hiba: ______________

Szórend, mondatrend, a bekezdések sorrendje: 1. 2. 3.

Logikai hiba, ugrás a mondatok (tagmondatok) között: →

Logikai hiba, ugrás a bekezdések (a szöveg nagyobb egységei) között: ↓ Logikai vagy nyelvi ellentmondás: ↔

A helyesírási hibák jelölési formái: durva hiba: 3 vonalas aláhúzás, súlyos hiba: 2 vonalas aláhúzás, egyéb hiba: 1 vonalas aláhúzás. Vagy: a hibapont száma a margón a hibával egy sorban, a hiba bekarikázva.

Az íráskép értékelése Teljesítményszintek

Az íráskép rendezett, olvasható: nincs levonás.

Az íráskép rendezetlen: –1 pont.

Pongyola ékezethasználat: –1 pont

Az íráskép helyenként nehezen olvasható, általában rendezetlen: –2 pont.

Az íráskép zömében alig olvasható és/vagy értelemzavaróan rendezetlen: –3 pont.

A helyesírási típushibák pontozása Durva hiba (3 pont)

1. a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése közhasználatú szavakban

2. az összeolvadás, a részleges hasonulás, az írásban jelöletlen teljes hasonulás és a kiesés hibás írásmódja

3. kis- és nagy kezdőbetű tévesztése közhasználatú tulajdonnevek (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Természet Világa), melléknevek és egyelemű tulajdonnévből képzett melléknév (pl. francia, balatoni, adys) esetében

4. igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása

5. tagadószó egybeírása az igével, tagadott szóval, tagadott kifejezéssel

6. az ly – j tévesztése közhasználatú szótőben és toldalékban, az ly – j hiánya vagy kiejtés szerinti jelölése

7. felszólító módú igealakok hibái Súlyos hiba (2 pont)

1. közhasználatú szavak/összetett szavak különírása, illetve szókapcsolatok egybeírása 2. közhasználatú szavak elválasztása

3. magánhangzók időtartamának tévesztése közhasználatú szavakban és toldalékokban 4. mondatkezdő nagybetű tévesztése

1. nem közhasználatú szavak durva és súlyos hibái 2. köznevek kezdőbetűjének tévesztése (pl. világháború)

3. kezdőbetű tévesztése több elemből álló tulajdonnévből képzett melléknév esetében (pl. Nagy- New York-i, budapest–bécsi, Csokonai Vitéz Mihály-os)

Központozási hiba (összesen maximum 5 pont – a hibák típusától és mennyiségétől függően) 1. mondatzáró írásjelek; tagmondatok közötti írásjelek; mondatrészek közötti írásjelek hiánya

vagy téves jelölése (5-6 hiba 1 pont levonás)

2. egyéb írásjelek hiánya vagy téves jelölése (5-6 hiba 1 pont levonás) A helyesírási hibapontok kiszámítása

Fontos, hogy a helyesírási hibák jelölése tájékoztasson a hibák minősítéséről is.

Ismétlődő hibáért minden hibatípusban csak egyszer számítható hibapont. Csak az ugyanabban a szó- ban (szótőben vagy toldalékban) elkövetett megegyező hiba és a központozási hibatípus számít ismétlődő hibának.

A közhasználatú szó fogalma bizonyos fokig környezet- és műveltségfüggő. Megítélésében meghatározóak a középiskolai tanulmányok, ugyanakkor a vizsgatárgy fogalomkincse közhasználatú- nak tekintendő (pl. metafora).

A nyelvhelyességi hiba nem helyesírási hiba.

Az idézetekben elkövetett helyesírási hibákat ugyanúgy durva, súlyos és egyéb hibatípusba sorolja a tanár, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére. Ha a vizsgázó emlékezetből idéz, és esetleg téved, hibáit az egyéb hibák közé kell sorolni. A költői–írói helyesírás átvétele a tanuló saját szövegében nem hiba, ha az idézet jelölt, szó szerinti; amennyiben jelöletlen és/vagy tartalmi idézet, akkor a hibának megfelelő pontszámot kell levonni.

A helyesírási hibákat a szövegértési és a szövegalkotási feladatokban együttesen kell figyelembe venni.

A vizsgázó összpontszámából maximum 15 vizsgapontot lehet levonni. (Tehát 31 vagy annál több hibapont esetén is értelemszerűen 15 vizsgapontot.) A helyesírási hibapontok átszámítása vizsgaponttá a következő módon történik: