Az informatika tantárgy idegen nyelvű oktatása a középfokú oktatási intézményekben

 x kifejezés értelmezhető!

Sopron Megyei Jogú Város

Tisztelt Szülők! Kedves Pálya- és Iskola Választók!

Tájékoztató füzetünket tartja kezében, amelyben megtalálhatja a soproni középfokú iskolák legfontosabb adatait, a középiskolai beiskolázással kapcsolatos tájékoztatást. Kérjük, figyelmesen olvassa el a tájékoztatók mellett a bevezetést is, mert szándékunk szerint az eljárás rendjével kapcsolatos legfontosabb ismereteket itt találhatja meg. Természetesen az általános iskolák és a középiskolák a tájékoztató füzeten túl lehetőséget teremtenek arra, hogy közvetlenül adjanak felvilágosítást. Kérjük, használják ki ezeket az alkalmakat.

A középiskolákban tanulók az általánosan művelő 9-12. osztályos tanulmányaikat kétszintű érettségi vizsgával zárják majd le. Az emelt szintű vizsgát választó diákok az iskolák felkészítő programjain vehetnek részt.

A közoktatási törvényben foglaltak szerint a tanulók már 18 éves korukig tankötelesek, tehát addig iskolarendszerű, nappali oktatásban, képzésben kell részt venniük.

A szakképzési törvény előírja, csak 16 évnél idősebb tanuló vehet részt a szakképzésben. Az Országos Képzési Jegyzék módosításával a szakmák jó részéhez a 9-10. osztályt követően még kettő vagy három év tanulmányi időre van szükség. Ez a középiskolában töltött idő meghosszabbodását, a szakképesítés megszerzésének későbbre tolódását jelenti.

A 9. osztálytól kezdve – a jogszabályoknak megfelelően – kerettantervek alapján folyik az oktatás. A szakközépiskolák a 9-12., valamint a szakiskolák 9-10. évfolyamain az általános műveltség körébe tartozó ismereteken kívül a szakmai képzés előkészítésével is foglalkoznak a tanulók.

Az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban OKJ) a megszerezhető szakképesítéseket négy szakterület valamelyikébe osztja, és azon belül szakmacsoportokba rendezi. Az egyes iskoláknál a konkrét megnevezésekkel találkozhatnak. Az iskolák a tényleges, kiválasztott szakmára irányuló szakképzés megkezdése előtt a jelzett szakterületekre és szakmacsoportokra készítenek elő.

A gimnáziumokban az oktatási rend megváltozása alapján a négyéves oktatás mellett nyelvi előkészítő osztály indul, amely 1 évvel meghosszabbítja a gimnáziumi éveket. Itt a tanulók a 13. évfolyamon tesznek érettségi vizsgát. Az iskolák megjelölik, milyen élő idegen nyelv intenzív oktatását lehet választani. Ennek az osztálynak a heti tanrendjében legalább heti 11 nyelvi és 4 informatikai óra szerepel. A fennmaradó időkeretben a tanulók képességfejlesztését írja elő a törvény. A nyelvi előkészítő évfolyam diákjai a 10-13. évfolyamon emelt szintű oktatás keretében folytatják a nyelvtanulást, és készülnek az adott nyelvből emelt szintű érettségi vizsga letételére.

A gimnáziumok alapvetően ugyan megmaradnak felsőfokú tanulmányokra felkészítő iskolának, de tanulóik közül néhányan a 10. évfolyamot követően szakmai képesítést adó iskolába is átiratkozhatnak, ha 16 éves koruk után meggondolják magukat. Azok a tanulók, akik az érettségit követően felsőfokú oktatási intézményt nem választanak, valószínűleg szakmai képzésben fognak részt venni.

A ma szakközépiskolaként ismert forma változatlanul felkészít az érettségire, de úgy, hogy a 9. és 10. évfolyamon a közös műveltségtartalom megszerzése érdekében főleg a közismereti tárgyakat (magyar, matematika, történelem stb.) és pályaorientációs tantárgyakat tanítja. A szakmai alapozó tárgyakat csak a 11-12. évfolyamon kezdik oktatni, olyan mélységben, hogy a 13-14-15. évfolyamon a középiskolai végzettséghez kötött több száz szakma egy-egy szakmacsoportjához jó kiindulást biztosítsanak. Az itt szerzett tudást többnyire beszámítják a szakképzés teljesítésébe.

A szakközépiskolában is lehetőség nyílik nyelvi előkészítő osztályt választani, ami természetszerűleg megnöveli a tanulmányi időt. A tanulók a 10-13. évfolyamon – az adott nyelvből – emelt szintű érettségire való felkészüléssel folytatják tanulmányaikat.

Az a ma még tanköteles, aki mielőbb szakmát akar tanulni, 2008. szeptember 1-jén még csak 9. évfolyamos lesz. Természetesen, ha már ma tudja, milyen szakma érdekli, célszerű abba az iskolába jelentkeznie, ahol azt a későbbiekben oktatják. A nagy szakképző intézmények várhatóan az iskolában kijárt 9. és 10. évfolyam után saját tanműhelyi gyakorlati helyet kínálnak fel a szakma elsajátításához. A gyakorlati képzésre a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti tanulószerződés alapján is sor kerülhet, amelynek megkötéséhez a kamara segítséget nyújt a szülőknek. A szakiskolai képzést folytató intézményi körből kerül ki a kötelező felvételt biztosító iskola is.

Az iskolákban oktatható leggyakoribb szakmák felsorolását az egyes iskoláknál megtalálhatják. A képzés indításának egyebek mellett az is feltétele, hogy a szakma iránt kellő érdeklődés legyen. A szakmai évfolyamok szervezésekor fognak tájékoztatást kapni a konkrét szakmára felkészítő szakképzési csoportok indításáról.

Városunkban a középiskolák jól körülhatárolt szakmai területekkel működnek. A legfontosabbnak tartott, legkeresettebb szakmák Sopronban már ma is tanulhatók és célunk az is, hogy a gazdálkodó szervezetek időközben megjelenő új képzési igényeit vállaljuk.

A szakképzés terén elsődleges, hogy ne majdani munkanélkülieket, hanem megalapozott és továbbfejleszthető tudással rendelkező fiatalokat képezzünk. Az új OKJ-ban teljes értékű szakképesítések kaptak helyet, de sikertelen szakmai vizsga esetében a már teljesített modulok alapján mód lehet rész-szakképesítés megszerzésére. Cél továbbra is, hogy a fiatal térítés nélkül szerezhesse meg első szakképesítését, és az komplex legyen. Ezt szolgálja a modul rendszerű oktatásra való áttérés. A ma hatályos jogszabályoknak megfelelően szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló számára az első szakképesítés megszerzése ingyenes. A második szakma ingyenessége csak a hátrányos helyzetű (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy a jegyző által védelembe vett) fiataloknak biztosított.

Tájékoztatjuk Önöket arról is, hogy a felvételi eljárásban általános- és rendkívüli eljárás lesz. Az általános felvételi eljárás egy fordulóból áll.

A jelentkezési lapokat

2008. február 15-ig

kell eljuttatni a középfokú iskolákhoz .

Az eljárásban részt vevő tanuló több – központilag kiadott – jelentkezési lapot állíthat ki, mindegyiken egy-egy iskola, de azon belül több tagozat, emelt szintű oktatás, illetve osztály jelölhető meg. A jelentkezési lap az internetről letölthető. A megjelölt tagozat belső kódját feltétlenül írják be. Minden tanuló külön adatlapon fogja megadni, hogy hány jelentkezési lapot töltött ki, és ezen kell feltüntetni a felvételi kérelmek rangsorát. (A rangsorolást nem iskolánként, hanem tagozatonként kell elvégezni!) A tanulói adatlap egy példánya a Felvételi Központba kerül.

A középiskolák 2008. március 12-ig elkészítik az ideiglenes felvételi listát, amelyben feltüntetik a tanuló rangsorban elfoglalt helyét, az elutasítás tényét. Az ideiglenes jegyzéket Sopronban valamennyi középiskola március 12-én hozza nyilvánosságra a helyben szokásos módon (kifüggesztéssel), valamint a saját internetes honlapján való megjelenítéssel. 2008. március 17-18-án van mód az eredeti jelentkezés meghatározott terjedelmű módosítására az általános iskolában.

A középiskolák április 10-ig döntenek a jelentkezettek rangsoráról, elkészítik a végleges felvételi jegyzéket. A Felvételi Központ a legkisebb sorszámmal felvételt ajánló középiskolának fog javaslatot tenni, a többi megjelölt (választott) iskola listájáról pedig törli a tanulót.

A középfokú iskolák így

2008. április 23-ig

küldik meg a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

Az általános eljárás után a jelentkezés elutasítása ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az elbírálás május 30-ig befejeződjön. Jogorvoslati eljárás az elutasítás kézhezvételét követően 15 napon belül, az iskola fenntartójához címzett, de a döntést hozó középiskolánál benyújtott kérelemmel indítható. A jogorvoslattal kapcsolatos további szabályokról az általános iskolában kaphatnak felvilágosítást.

A rendkívüli felvételi eljárásra 2008. május 5-e után lehet számítani. Ha a felvehető létszám 90 %-ánál kevesebb a felvett tanuló az adott iskolában, akkor május 5-16. között ki kell írni a rendkívüli felvételi eljárást. A rendkívüli eljárásban bárki részt vehet új jelentkezési lap kitöltésével és benyújtásával. Eredményéről 2008. május 19-ig várható az értesítés.

Természetesen a füzetben mi csak a Sopron Megyei Jogú Városban működő iskolákat tudjuk bemutatni igen-igen vázlatosan. Ma nagy a választék, számtalan szépen hangzó, csábító ígéret hangzik el sokfelől. Ezért kérünk mindenkit arra, döntése előtt tájékozódjon!

Kérjük, keresse meg az általános iskola pályaválasztási felelősét, látogassa meg a tájékoztató füzetben megtalálható időben a kiválasztani gondolt iskolákat (a Nyitott Kapuk Napján), az ottani felelősöket. A Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztálya Szakmai Felügyeleti csoportjánál is készséggel áll rendelkezésükre (T.:99/515-122). A felvételi eljárás rendjéről legrészletesebben a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletében, valamint a 19/2007. (III. 23.) OKM rendeletben olvashatnak.

A jelentkezési lap pontos kitöltése a számítógépes adatfeldolgozás miatt rendkívül fontos. Fordítsanak különös figyelmet a tanulói adatokra (név, fényképes diákigazolvány száma). Az iskola OM azonosítójára és az iskolai belső kódokra figyeljenek, gondosan töltsék ki az ezeket tartalmazó mezőket. Tájékoztató füzetünkben ezeket is megtalálhatják.

A megfontolt, megalapozott iskolaválasztás fél siker lehet a későbbi pályaválasztáshoz, melyhez kívánunk minden döntés előtt álló diáknak és szüleiknek sok sikert és eredményes tallózást!

Az informatika tantárgy idegen nyelvű oktatása a középfokú oktatási intézményekben

Egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelentőségét, és a szakmai tárgyak idegen nyelvű oktatásával lehetőséget kínál a szakmaspecifikus nyelvismeret, például az informatikai szaknyelv elsajátítására. Az informatika tantárgy idegen nyelvű oktatása jellemzően a két tanítási nyelvű középiskolákban történik, ahol a tanulók az adott érettségi tárgyakból idegen nyelven vizsgázhatnak. A tanulmány az informatika tantárgy idegen nyelvű tanításának körülményeit, módszertani kérdéseit és helyzetét vizsgálja a többi érettségi tárgyhoz viszonyítva, illetve regionális dimenzióban elemezve.

Bevezetés

A nyelvtudás jelentősége folyamatosan növekszik, elég csak arra gondolnunk, hogy az EU-s csatlakozást követően megnyíló munkaerő-piaci lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen egy, sőt gyakran több idegen nyelv megfelelő szintű ismerete. De a munkáltatók a hazai munkavállalóktól is egyre inkább megkövetelik a megfelelő szintű idegennyelv-tudást. Az üzleti és a szakmai életben már nem elég, ha konyhanyelven megértetjük magunkat, hiszen a pontos nyelvismeret hiánya súlyos félreértéseket okozhat.

Ma már egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelentőségét, és a szakmaspecifikus nyelvismeret elsajátítására is lehetőséget kínál, ami a munkahelyen vagy speciális élethelyzetekben használható nyelvtudás megszerzésére összpontosít.

A szakmai idegen nyelvű képzés egyik területe az informatika. Az informatikai alapismeretek szükségességének létjogosultságát nem kell bizonygatnunk. Elég csak arra gondolnunk, hogy a digitális írástudást a 21. században az általános műveltség részeként említik, amelynek hiánya hátrányos helyzetbe hozhatja annak nélkülözőjét (Kőrösné 2005). Az informatika idegen nyelvű oktatásának komoly alapot adhat, hogy az informatikai iparban tevékenykedő vállalatok mellett, ahol gyakorlatilag megkövetelik a szakmai idegennyelv-tudást, a más iparágban működő, többnyire többségi külföldi tulajdonban lévő vállalatok olyan informatikai rendszerekkel és infrastruktúrával rendelkeznek, amelyek üzemeltetése is speciális szakmai nyelvismeretet igényel. Például egy német tulajdonú vállalatnál az operációs rendszerek és irodai alkalmazások is gyakran csak német nyelvi felületen érhetők el, továbbá egy táblázatkezelővel megvalósított elemzési munka során az anyacég munkatársaival való szakmai kommunikáció és együttműködés is ezen a nyelvi felületen történik. Ugyanez a helyzet megfigyelhető a komplexebb IT-alkalmazások esetében is, ahol az alapvető informatikai szakmai ismeretek megfelelő nyelven való kommunikálása szintén elengedhetetlen.

Az informatika tantárgy idegen nyelvű oktatásának körülményei

Az informatika tantárgy idegen nyelvű oktatására jellemzően a két tanítási nyelvű középiskolákban kerül sor. Ennek alapvető oka, hogy egyrészt a tantárgy idegen nyelvű oktatásának kimeneti célja rendszerint az emelt vagy középszintű érettségi vizsga letétele idegen nyelven, másrészt idegen nyelvű érettségit csak a két tanítási nyelvű vagy a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelvű oktatást folytató intézmények tanulói tehetnek. A két tannyelvű oktatást a 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet, a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szabályozza.

A Közoktatási Információs Iroda adatai alapján két tanítási nyelvű (nem nemzetiségi) középiskolai képzést a 2007/2008-as tanévben összesen 109 intézmény folytatott. Ezek közül angol nyelvű képzésben 70, német nyelvűben 44 intézmény vett részt (KIR 2008). (A középiskolák egy része német és angol két tannyelvű képzést egyaránt folytat, s ezenkívül a francia, spanyol és olasz nyelvi képzést folytatók száma sem elhanyagolható.)

A két tanítási nyelvű középiskolák speciális osztályaiban nyelvi előkészítő évvel szervezik az oktatást, ezért a tanulmányi idő öt év, a tanulók a 13. évfolyamon, azaz sok más társuktól eltérően egy évvel később fejezik be a középiskolát. Az egyes szaktárgyak idegen nyelvű érettségi vizsgájának letételét általában ezekben a nyelvi előkészítőt is elvégzett osztályokban írják elő, jóllehet sokszor az intézmény más típusú osztályaiban tanuló és megfelelő nyelvtudással rendelkező diákjait is erre ösztönzik.

Az informatika idegen nyelven való tanulása egyértelműen előnyhöz juttatja az abban részt vevő diákot, elég csak az általános nyelvtudás további szakmaspecifikus elmélyítésére és a munkaerő-piaci igényekre gondolnunk. A különböző tárgyak idegen nyelven való oktatásának másik előnye, hogy a sikeres célnyelvi emelt szintű érettségi vizsga és legalább két tantárgyból tett idegen nyelvű érettségi vizsga esetén a diák kétnyelvű vizsgabizonyítványt kap, amely a törvényben előírt feltételek teljesítése esetén a felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű. A két idegen nyelvű vizsgatárgy esetében a nyelvvizsga-ekvivalenciát nem kötik vizsgaeredményhez. A korábbi években (2005-ben előrehozott érettségi esetén idegen nyelvből) az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga egy legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kiváltható volt, így a diákok két tantárgy idegen nyelven való érettségijével viszonylag könnyen juthattak felsőfokú nyelvvizsgához. 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten.

Az idegen nyelven tett érettségi vizsga esetében néhány kedvezményt is igénybe vehetnek a tanulók. Ilyen például, hogy az írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható, és a vizsga ideje 25%-kal megnövelhető, valamint a szóbeli vizsgán a felelés ideje maximum 30 perc lehet.

Az idegen nyelven tett informatikaérettségi és az ECDL 1 -vizsgabizonyítvány megfeleltetése a magyar nyelven tett érettségiével azonos. Ez alapján aki (akár közép-, akár emelt szinten) jelesre érettségizik informatikából, vizsga nélkül, a regisztrációs díj befizetésével igényelheti az ECDL-bizonyítványt. A bizonyítvány igénylésére az érettségi megszerzését követően két éven belül van lehetőség.

Az informatikát idegen nyelven tanulók számára további lehetőség, hogy a szaknyelvi vizsgarendszer fokozatos terjedésének köszönhetően a tanulók akár már informatikai szaknyelvi vizsgát is tehetnek, jóllehet a nyelvvizsga-bizonyítvány sem a közép-, sem pedig az emelt szintű idegen nyelvű érettségivel nem váltható ki. Hazánkban jelenleg csak egy ilyen akkreditált nyelvvizsgaközpont van, amely a Gábor Dénes Főiskola keretén belül, LEXINFO néven működik. A központ angol és német nyelven kínál vizsgalehetőséget, budapesti, győri, veszprémi és tatabányai vizsgahelyszínekkel. Az ilyen nyelvvizsga abszolválása a diploma megszerzése céljából a felsőoktatási képzésben részt vevők számára is hasznos lehet, mivel az Oktatási és Kulturális Minisztérium állásfoglalása szerint a műszaki informatikai, műszaki menedzser és gazdasági informatikus hallgatók esetében a nyelvi követelmény teljesítéseként az általános nyelvvizsga helyett az informatikus szaknyelvi vizsga is elfogadható.

Oktatás-módszertani kérdések

Sajnos a felsőoktatás az alapképzésben nem készít fel a különböző tantárgyak idegen nyelvű oktatására, ezt az oktatási feladatot sokszor a középiskolákban tanító lektorok látják el kiegészítő tanártovábbképzésekkel (Vámos 2007). Ahhoz, hogy informatikát oktassanak a nyelvtanárok, ismerniük kellene a szakma egyes területeit, továbbá megfelelő szakirányú végzettséggel is kellene rendelkezniük. Megfigyelhető, hogy az angol–informatika szakos tanárok száma elenyésző, továbbá német–informatika szakpárosítással rendelkező pedagógus is csak elvétve akad. Az informatika szakos tanárok nyelvismerete pedig gyakran nem éri el azt a szintet, hogy alkalmasak lennének a tantárgy idegen nyelven való oktatására. 2 Itt kell megjegyeznünk, hogy ezen a területen az angol nyelvvel kapcsolatban lényegesen kedvezőbb a helyzet, ugyanis az informatikus szakemberek a szakma jellegéből adódóan alapvetően ezt az idegen nyelvet művelik, amíg a német nyelvtudással rendelkező informatikus tanár rendkívül ritka. Ebből a szempontból sokkal nehezebb helyzetben vannak azok az intézmények, amelyek a német nyelvet vagy az angolon kívül más idegen nyelvet céloznak meg.

Az angol és a német nyelven való oktatás nehézségeivel kapcsolatban megfigyelhető, hogy oktatás-módszertani szempontból a szakmai szókincs elsajátítása az angol nyelv esetében némiképp könnyebb, ugyanis a hazai nyelvben számos angol kifejezés honosodott meg és terjedt el a hétköznapi szóhasználatban is. Ezzel szemben sokkal nehezebb az egyes szakkifejezések német nyelvű megfelelőjének megtanulása, habár ott is sok az angolból átvett szó.

Az informatika idegen nyelven való oktatására a nyelvi előkészítő évfolyammal is rendelkező osztályokban rendszerint a 10. osztálytól kerül sor. Sajnos ekkor azonban a tanulók túlnyomó része még nem rendelkezik megfelelő szintű nyelvtudással, ami miatt a tanítás nyelve a gyakorlatban szinte teljes mértékben magyar, és csak az egyes szakkifejezések idegen nyelven való elsajátítása történik meg. Ezekben az esetekben a tanár gyakran az egyébként előírt idegen tanítási nyelvről ideiglenesen vagy akár tartósan is a tanulók anyanyelvére kénytelen átváltani. Rendszerint csak a 12–13. évfolyamok osztályaiban nem okoz jelentős problémát a tananyag idegen nyelven való átadása és feldolgozása. Mindazonáltal folyamatosan szem előtt kell tartanunk azt a didaktikai koncepciót, hogy egy szakmai tárgy idegen nyelven való oktatásakor elsősorban a szakmai szempontoknak kell érvényesülniük, és csak másodsorban kerülhet sor a szakmai idegennyelv-tudás fejlesztésére, jóllehet a gyakorlatban gyakran fordított prioritást követnek a pedagógusok. Ezt az elvet érvényre juttatva az iskolák pedagógiai programja sokszor előírja az adott idegen nyelven tanított tárgy kétnyelvűségét, kijelölve az egyes évfolyamokra vonatkozóan az adott százalékos arányokat is. Az 1. ábra az idegen nyelven és a vegyesen oktatott informatika tantárgy koncepcionális különbségeit taglalja.

1. ábra: A kétnyelvű oktatás és a kétnyelvű iskola fogalmi/koncepcionális különbségei

Forrás: Vámos 2007 alapján saját szerkesztés

A szóbeli érettségire a tanulóknak el kell érniük azt a tudásszintet, hogy az adott témakört képesek legyenek kommunikatívan visszaadni. Az erre való felkészítés rendkívül nehézkes és komplex feladat, továbbá minden egyes tanuló idegen nyelven való szóbeli megnyilvánulásainak ösztönzése és folyamatos biztosítása a tanórák jelentős hányadát leköti.

A gyakorlati érettségi feladatok esetében magának az idegen nyelven megfogalmazott feladatnak a megértése sokszor a legnagyobb probléma. Ennek érdekében az ilyen feladatok megoldását már a kezdetektől gyakorolni kellene.

A 2007/2008-as érettségi adatokat szemlélve megfigyelhető, hogy az informatikából idegen nyelven érettségizők (a nemzetiségi nyelveket figyelmen kívül hagyva) a gyakorlati feladatsorokat a magyar nyelven érettségizőkhöz hasonlóan átlagosan 65,4%-os eredménnyel teljesítették. (A magyar nyelven érettségizőknél ez az érték 65,2% volt.) A szóbeli vizsgán nyújtott 81,5%-os átlagos teljesítmény azonban már tíz százalékkal meghaladja a magyar nyelven vizsgázókét, jóllehet az értékelés itt már erősen szubjektív elemeket is tartalmazhat.

Országos helyzetkép

Hazánkban az informatika tárgyat idegen nyelven tanulók részaránya viszonylag csekélynek mondható, amire az érettségi jelentkezési adatok is utalnak. Az 1. táblázat a 2007/2008-ban érettségire jelentkezők megoszlását mutatja a vizsga nyelve szerint.

1. táblázat: Az informatikából érettségiző tanulók vizsganyelv szerinti
megoszlása a vizsgára jelentkezők száma alapján (2007/2008) (%)