423/2012. (XII. 29. ) Korm. rendelet

lényegi összefüggéseket tár fel (pl. átmenet a régi szabad / szolga megkülönböztetés, és feudális típusú / alapú társadalom alakult ki). Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy I. (Szent) István 997–1038 között volt térben és Magyarország uralkodója, vagy a keresztény magyar királyság időben alapításának szimbolikus dátuma: 1000 / 1001. M A vizsgázó helyesen használja az általános fogalmakat és a Szaknyelv témára vonatkozó szakkifejezéseket. alkalmazása T Használja a következő általános fogalmakat és a téma szakkifejezéseit: pl. várjobbágyok, ispán, törvény, feudális / feudalizmus, egyház, püspök, királyság. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásban található információkat, Források és következtetéseket von le belőlük. használata T Rögzíti, hogy a szabadokra és a szolgákra más büntetési tételek vonatkoztak, és ezzel kapcsolatban

Tantárgy: történelem

2.) Dr. Balogh Margit: Mindszenty József esztergomi érsek a kommunista diktatúrával szemben.

2021. március 9.

Katolikus tananyagfejlesztés történelemből

Dr. Kovács Örs, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára, tananyagfejlesztő előadása
Tamásiné Makay Mariann a Leonardo Gimnázium igazgatója, tananyagfejlesztő előadása

2020. október 13.

Módosított NAT, új történelem kerettanterv
Előadó: Dr. Nánay Mihály, az Óbudai Árpád Gimnázium tanára, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke
Távoktatásban felhasználható alkalmazások és gyűjtemények történelemből
Előadók: Fekete Bálint és Maróti Zsolt Viktor: az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium , illetve az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanár ai, az ujkor.hu oktatási rovatának gazdái

2019. november 14.

Római elit túra – Szakmai tárlatvezetés a Kelet és Nyugat határán című állandó régészeti kiállítás római termében és a Seuso-kincs időszaki kiállítás terében
Előadó: Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti tárának igazgató-helyettese

Múzeumpedagógia – a megtekintett kiállításokhoz kapcsolódó anyagok bemutatása (Pannónia a római korban, Seuso-kincs)
Előadó: Biricz Dóra és Ligeti Dániel

2019. november 6.

2019. március 27.

Avarok és magyarok. A kettős honfoglalás a legújabb kutatások tükrében.
Előadó: Dr. Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze és szakmuzeológusa

Múzeumpedagógia I. – Hogyan készítsünk elő egy múzeumi órát?
Előadó: Suba Eszter és Kenesei Zsófia, a Magyar Nemzeti Múzeum múzeumpedagógusai

Múzeumpedagógia II. – a honfoglalás kori kiállítás megtekintése
Előadó: Suba Eszter és Vattay Liliána, a Magyar Nemzeti Múzeum múzeumpedagógusai

2018. november 7.

Tevékenységközpontú történelemoktatás (előadás, feladatok)
Előadó: Dr. Farkas Katalin vezetőtanár, ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium

2018. április 11.

Digitális motiváció a tanórán és azon kívül
Előadó: Kormos Zoltán, a Piarista Gimnázium igazgatóhelyettese és tanára

2018. március 12.

2017. november 24.

Nyitott bíróság (Az eredetileg diákok számára elindított program adaptációja történelemtanároknak)
a program vezetője: Biacsné dr. Márton Andrea

Az Új forrásközpontú történelem tanításának tapasztalatai

A részletes program letölthető .

2016. április 12.

A pénzügyi és gazdasági kultúra oktatása
Előadó: Kósa Gyula IKT szakértő, inspiratív módszertani tréner, a Matthias Institut fejlesztési igazgatója
Tananyag a pénzügyek oktatásához

Készülés az új érettségire
Előadó: Dr. Gianone András a KPSZTI pedagógiai szakértője, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára

2015. március 11.

Uralkodókoronázások a 16–17. századi Magyarországon
Előadó: Dr. Pálffy Géza az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője

A PowerPoint-óravázlat készítésének fogásai és órai használatának lehetőségei, kihívásai (letölthető minta)
Előadó: Dr. Kas Géza a budapesti Városmajori Gimnázium tanára

2014. november 25

A kompetencia-alapú érettségi 10 éve – előadás és beszélgetés a tapasztalatokról
Érettségi esszé írásának tanítása – gyakorlóóra és óraértékelés 12. osztályban
Hogyan javítsuk az érettségi esszéket?
Reformtervek a 10 év tapasztalata alapján
Előadó: Csapodi Zoltán vezetőtanár, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola igazgatója, a történelem érettségi tételkészítő bizottság elnöke

2014. április 9

Történelemoktatás a 9. (és 10.) évfolyamon az új 4 évfolyamos kerettanterv alapján
Előadó: Száray Miklós tankönyvíró, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium tanára

Történelemoktatás a 9. évfolyamon az új 4 évfolyamos kerettanterv alapján (Beszélgetés az eddigi tapasztalatokról)

Az Értékorientált pedagógia sorozat történelem segédkönyveinek bemutatása

A Piarista Könyvtár és a Piarista Levéltár érdekességei
Előadó: Dr. Koltai András levéltáros

2013. november 19.

Történelem – film – dokumentum
Előadó: Péterffy András filmrendező, operatőr, egyetemi tanár

Az Értékorientált Pedagógia sorozat 9-10-es történelemkönyvének bemutatása

2013. április 9.

• Az Értékorientált pedagógia sorozat történelem tankönyveinek bemutatása
• Az Országos Széchenyi Könyvtár és történelmi értékei
• A Habsburg nádori kripta megtekintése
• Vezetés a Sziklakórházban

2012. november 20.

Kerettantervek készítése után, helyi tantervek készítése közben
Előadó: Dr. Katona András ny. főiskolai docens

Motiváció a történelemórán – bemutató óra és megbeszélése
Előadó: Dr.Szemkeőné Gyimesi Ágnes középiskolai tanár, pedagógiai szakértő

2012. április 17.

A székesfehérvári püspöki palota és értékei
(Előadó: Mózessy Gergely levéltáros, gyűjteményigazgató)

Vezetés a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban
Előadó: Smohay András igazgató

Belvárosi séta (Ciszterci templom, Polgármesteri hivatal)

A Nemzeti Emlékhely (középkori romkert) megtekintése

2011. október 13.

Drámapedagógia a történelemórán
Előadó: Lipták Ildikó színész-drámatanár

A magyar történelem nagyjai a Kerepesi temetőben – Séta a Fiumei úti sírkertben
Előadó: Sudár Annamária előadóművész

2011. április 14.

A Prímási Levéltár és értékei
Előadó: Dr. Hegedűs András igazgató, Prímási Levéltár

Vezetés a Keresztény Múzeumban
Előadó: Kontsek Ildikó igazgató-helyettes

Az Özicseli Hedzsi Ibrahim dzsámi megtekintése
Előadó: Dr. Horváth István igazgató

A Szent Adalbert Központ és a Prímási Pincék megtekintése
Előadó: Dr. Rubovszky András

2010. október 15.

Széchenyi István vallásossága
Előadó: Dr. Gergely András egyetemi tanár, ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék

Előadó: Sályiné Pásztor Judit egyetemi adjunktus, PPKE BTK Tanárképző Intézet

2010. április 13.

Gondolatok történelemszemléletünkről
Előadó: Dr. Hegedűs András igazgató, Prímási Levéltár

A Biblia a történész szemével
Előadó: Dr. Jelenits István SchP egyetemi tanár, intézetvezető, Apor Vilmos Főiskola

2009. november 17.

Katolikus szociális mozgalmak a két világháború között
Előadó: Dr. Balogh Margit az MTA Társadalomkutató Központjának igazgatója

2009. március 25.

Oktatás a Forrásközpontú történelem sorozat könyveiből
Előadó: Dr. Kaposi József adjunktus, PPKE BTK Pedagógiai Intézet

2008. november 5.

A lutheri reformáció
Előadó: Dr. Fabiny Tibor egyetemi tanár KGRE BTK

A kálvini reformáció
Előadó: Dr. Márkus Mihály püspök, egyetemi tanár Pápai Református Teológiai Akadémia

a felsőoktatási felvételi eljárásról

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. és 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. A felvételi eljárás részei, lebonyolítója

1. § (1) A felsőoktatási felvételi eljárás része a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 39. § (5)-(6) bekezdése szerint a jelentkezők besorolása, valamint a felvételi döntés.

(2) * A központi felsőoktatási felvételi eljárást – a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervként – az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bonyolítja le.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – az Nftv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott személyekre, szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.

(2) * E rendelet hatálya – a 41. § kivételével – nem terjed ki az egyházi felsőoktatási intézmények által folytatott hitéleti képzésekre, az Nftv. 42. § (8) bekezdése szerinti felvételre, valamint – a 7. § és a 41. § kivételével – az államközi megállapodás alapján Magyarországon folytatott tanulmányokra.

3. A felsőoktatási felvételi tájékoztató

3. § (1) * A felsőoktatási intézmény adatot szolgáltat a felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) összeállításához, továbbá a jelentkezési kérelemhez kapcsolódó eljáráshoz és ennek keretében a központi nyilvántartás létrehozásához a Hivatal számára.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a felsőoktatási intézmény vezetője a felelős.

(3) Az adatszolgáltatás határideje

a) * a februárban induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év szeptember 30. napja;

b) * a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év november 15. − a pótfelvételi esetében július 20. – napja.

(4) A Hivatal gondoskodik

a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig;

b) * a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 31. – pótfelvételi esetében augusztus 5. – napjáig

a Tájékoztató elektronikus formában történő közzétételéről.

(5) * A Hivatal a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt – a felsőoktatási intézmények által legkésőbb a jelentkezési határidőt 30 nappal megelőzően közölt adatok alapján – legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően tehet közzé.

(6) * A felsőoktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a Hivatal a Tájékoztató teljes tartalmát a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető formában közzéteszi.

(7) A minisztérium és a Hivatal a Tájékoztató kiegészítését tartalmazó közleményt – amennyiben ilyen megjelenik – teljes terjedelemben, hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.

(8) A Tájékoztató könyv formában is megjelentethető.

(9) * A Hivatal gondoskodik arról, hogy a Tájékoztató és annak kiegészítését tartalmazó közlemény teljes tartalma – a ponthatárok kihirdetésétől számított – legalább 10 évig elektronikus formában visszakereshető legyen.

4. § A Tájékoztató tartalmazza, hogy mely, a miniszter által meghatározott, a felsőoktatási intézmények által folytatott alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben, mesterképzésben vehető igénybe a magyar állami (rész)ösztöndíj (a továbbiakban: állami ösztöndíj), továbbá az adott felvételi eljárás során meghirdetésre kerülő szak állami ösztöndíjjal támogatott képzésére történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot), valamint az 5. § (1) bekezdés szerinti szakos hallgatói kapacitást.

5. § (1) * A Tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény tartalmazza azt a hallgatói kapacitást, amelyet a felsőoktatási intézmény – a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve az Nftv. 73. § (3) bekezdés h) pont hb) alpontja szerinti fenntartói hozzájárulást, valamint a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket – szakonként, az adott évben meghirdet. A Tájékoztató szakos hallgatói kapacitásként a Hivatal által a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszám alapulvételével kiszámított létszámkereteken belüli, a fenntartó által is jóváhagyott létszámot tartalmazhat.

(2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőoktatási szakképzésre, alapképzési szakra és osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza

a) az adott szak munkarendjére, a képzés szervezésére, finanszírozási formájára (állami ösztöndíjas vagy önköltséges) vonatkozó információkat,

b) a képzés időtartamát félévekben kifejezve,

c) * a képzés helyét, amennyiben a képzést meghirdető intézmény, kar, tanárképző központ azt több településen hirdeti,

d) a képzés során megszerzendő kreditek számát,

e) az adott képzés önálló szakképzettséget eredményező szakirányait,

f) az állami ösztöndíjas formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat,

g) az önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat,

h) * a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumok felsorolását,

i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat,

j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar,

k) a pontozási rendszerrel és a többletpontokkal kapcsolatos információkat,

l) a képzésen belül, amennyiben van összefüggő szakmai gyakorlat, annak idejét,

m) a képzésen belül az intézmények által indítani tervezett specializációkat.

(3) * A felvételi hirdetmény az intézmény döntése alapján a meghirdetett képzéseket intézményenkénti vagy karok szerinti bontásban tartalmazza. A több karú intézmények esetén a tanárképzés – összetettségére tekintettel – intézményenként külön egységként is hirdethető.

(5) * A Tájékoztató tartalmazza az elektronikus jelentkezés benyújtásával kapcsolatos adatokat, valamint a Hivatal azon postai címét, ahova a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jelentkezési kérelmet be kell küldeni.

(7) A fizetési kötelezettségeket és a lehetséges juttatásokat Magyarország törvényes fizetőeszközében kell közölni.

6. § (1) * A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett felsőoktatási szakképzésre vonatkozóan tartalmazza

a) az adott felsőoktatási intézmény által a felvétel feltételéül meghatározott

aa) érettségi vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét, a szakképesítést;

ab) egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit;

b) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével az adott képzési területre, felsőoktatási szakképzésre meghatározott többletpontokat.

(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az osztatlan képzésekre vonatkozóan tartalmazza

a) * azt, hogy milyen érettségi vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát teljesíteni felvételi követelményként és a pontszámítás feltételeként;

b) * a felvétel és a pontszámítás feltételéül meghatározott, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően, valamint a két évvel későbbi felvételi eljárásokra vonatkozóan a 2. mellékletben felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül meghatározott – és a minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozott – érettségi vizsgatárgyakat;

c) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül meghatározott, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően közölt, az 1. mellékletben szakos bontásban meghatározott szóbeli alkalmassági vizsgakövetelményeket;

d) az 1. melléklet alapján az adott intézmény által meghatározott egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, gyakorlati vizsgakövetelményeket;

e) * az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével az adott képzési területre, szakra meghatározott többletpontokat.

(3) Az osztatlan tanárszakon az adott tanárszaknak megfelelő alapképzési szakok emelt szintű érettségi követelményeit kell alkalmazni, azzal, hogy a jelentkező csak egy emelt szintű érettségi vizsga letételére kötelezhető.

(4) * A Tájékoztató tartalmazza a Duális Képzési Tanács által a februárban induló képzések esetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-ig, a szeptemberben induló képzések esetében legkésőbb a megelőző év november 30-ig támogatott – és a felsőoktatási intézmények által meghirdetett – duális képzéseket.

7. § (1) A Tájékoztató oly módon tartalmazza a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményt, hogy az az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról.

(3) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja.

(4) * A Tájékoztató nem tartalmazza a nemzetközi közös képzésekre és a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat. A felsőoktatási intézmény ezeket az információkat honlapján közzéteszi, egyebekben a közzétételről a felsőoktatási intézmény a szabályzatában meghatározottak szerint gondoskodik, és a képzésekről a Hivatalt tájékoztatja.

(5) * A jelentkezők számára előírt egyes határidőket a Tájékoztató a – 26. § (1) bekezdése alapján megállapított – besorolási döntés időpontjához igazodva tartalmazza.

(6) * A Tájékoztató tartalmazza a jelentkező adataiban bekövetkezett változás kötelező bejelentési módját.

3/A. * A felvételi eljárások általános szabályai

7/A. § * (1) * Az elektronikusan feltöltött dokumentumok megküldési időpontja a dokumentum feltöltésének napja.

(2) * Amennyiben a felsőoktatási felvételi eljárás valamely határidejének utolsó napján a Hivatal által üzemeltetett informatikai rendszer működésében egybefüggő 3 órát vagy valamely határidő lejártát megelőző négy órán belül egybefüggő egy órát meghaladó üzemzavar lép fel, a határidő a következő napon jár le.

7/C. § * (1) A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat – ha csak jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Fordítás nélkül is el kell fogadni az angol, német, francia nyelven, valamint az adott eljárásra a Hivatal honlapján és a Tájékoztatóban közzétett egyéb nyelven benyújtott okiratokat.

(2) A nem magyar nyelven kiállított irat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

4. A felvételi eljárások

8. § (1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető:

a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: keresztféléves felvételi eljárás) határideje – minden képzési szintre vonatkozóan – a képzés indítását megelőző év november 15. napja;

b) * a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.

(1a) * Az általános felvételi eljárásban a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára a képzés indítása szerinti év április 30. napjáig lehet jelentkezni.

(2) Az általános felvételi eljárást követően, a miniszter a felvételi eljárás eredménye alapján – a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel – pótfelvételi eljárást engedélyezhet.

(2a) * A pótfelvételi eljárásban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az általános felvételi eljárás szabályai alkalmazandók.

(3) * A pótfelvételi eljárás során

a) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az általános felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt;

b) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet;

c) nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az általános felvételi eljárás során az ugyanazon intézményben, szakon, munkarendben, finanszírozási formában hirdetett képzésre megállapított ponthatárt;

d) * a meghirdetett szakokat, jelentkezési határidőt és feltételeket a minisztérium és a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján kell az általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárainak megállapítását követő egy héten belül nyilvánosságra hozni;

e) * a jelentkezési határidő a meghirdetést követő 10. nap;

f) a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel egyidejűleg kell feltölteni;

(4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő határidőt is megállapíthat.

(5) * A felvételi jelentkezési kérelem határidőig történő benyújtása alatt kell érteni azt az esetet is, amikor a jelentkező a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti módon történő jelentkezés során az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőig rögzíti és 5 napon belül postára adja a kinyomtatott, aláírással hitelesített jelentkezési kérelmet.

(6) A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet.

(7) * A magyar felsőoktatási intézmények a határon túli székhelyen kívüli képzéseik meghirdetése során – az Nftv. 73. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak figyelembevételével – állami ösztöndíjas képzést is hirdethetnek. Ebben az esetben a jelentkezési kérelmet be lehet nyújtani a felsőoktatási intézmények által biztosított papíralapú nyomtatványon, valamint – e rendelet elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseitől eltérően – papír alapon benyújtható a többi dokumentum is.

5. A felvételi jelentkezési kérelem

9. § (1) * A jelentkezési kérelmet a Hivatalhoz a Hivatal által e célra biztosított informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványon

b) ügyfélkapun keresztül történő hitelesítéssel

(2) * A felvételi eljárásban a jelentkező érvényesen egy jelentkezési kérelmet nyújthat be. A jelentkezési kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a) a jelentkező családi és utónevét,

b) a jelentkező születési családi és utónevét,

c) a jelentkező anyja születési családi és utónevét,

d) a jelentkező születési helyét (ország, település),

e) a jelentkező születési idejét,

f) a jelentkező állampolgárságát,

g) a jelentkező nemét,

h) a jelentkező lakóhelyét, tartózkodási helyét, értesítési címét, valamint elektronikus levelezési címét,

i) legalább egy jelentkezési helyet a 10. § (2) bekezdés a) pontja szerint.

(3) * Ha a 42. § (4) bekezdése szerint kiegészítő eljárási díjat kell fizetni, akkor a jelentkező csatolja a díj átutalását igazoló dokumentum másolatát is.

(4) * A jelentkező a jelentkezési kérelem benyújtásakor rendelkezésére álló (korábban kézhez kapott) – a jelentkezési kérelem elbírálásához benyújtandó – dokumentumokat az e célra – a Hivatal által – biztosított informatikai rendszerbe feltölti.

(5) * A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében a jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménynek kell megküldeni, amelyik gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, továbbá a jelentkezők adatairól és a felvételi eredményekről a képzés indításáig, legkésőbb október 15-éig tájékoztatja a Hivatalt.

(6) * A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre azok jelentkezhetnek, akik valamely külföldi állam állampolgárságával vagy nem magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek.

10. § (1) * A jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől – legfeljebb hat meghirdetésre – felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre és munkarendre – jelentkezhet, amelyeken belül megjelölhető több finanszírozási forma.

(2) Amennyiben a jelentkező az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi jelentkezési kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy

a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra, szakképzésekre – ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre -, mely képzési formára, teljes idejű (nappali munkarend szerinti), részidős (esti, levelező munkarend szerinti) képzésre vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és

b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.

(3) * A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – elektronikus úton – egy alkalommal módosíthatja. Az egyes jelentkezési helyeit a jelentkező a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül visszavonhatja. Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a visszavont jelentkezési helyre új jelentkezés nem nyújtható be, a visszavont jelentkezési hely a kiegészítő díj visszafizetését nem alapozza meg.

11. § (1) * Az adatfeldolgozás során – a jelentkezési kérelem hiányos benyújtása esetén – a Hivatal az általános felvételi eljárásban legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, de legkésőbb a tárgyév január 3-áig a hiánypótlásra szóló felhívását a jelentkezővel a felvételi eljárás hivatalos honlapján, a személyes ügyintézési felületen keresztül közli. A hiánypótlás tényéről és a megtekintésének módjáról a jelentkező által megadott elektronikus levelezési címére küldött levélben, postai úton vagy telefonon tájékoztatja a Hivatal a jelentkezőt. A hiánypótlás benyújtására meghatározott határidő jogvesztő.

(2) * A jelentkezési kérelem hiányos benyújtásának minősül

b) * – a felvételi eljárás évében érettségizett jelentkező kivételével – alapképzésre, osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a 2006. január 1. után kiállított magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya, ha a köznevelés információs rendszere a középfokú végzettségi szintet igazoló érettségi bizonyítványra vonatkozóan nem tartalmaz adatot;

c) alapképzésre, osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya, ha a kibocsátásának dátuma 2006. január 1. előtti;

d) alapképzésre, osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a nem magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya;

e) * mesterképzésre történő jelentkezés esetén a 2006. február 1-je előtt szerzett felsőfokú végzettség, szakképzettség igazolásának hiánya;

g) a jelentkező által a jelentkezési kérelemben megjelölt, a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolatok hiánya;

i) a jelentkező által a jelentkezési kérelemben megjelölt államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványa adatainak hiánya, ha azt 2003. január 1. után szerezte;

j) a jelentkező által a jelentkezési kérelemben megjelölt államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány másolatának hiánya, ha azt 2003. január 1. előtt szerezte.

(2a) * A Hivatal a (2) bekezdés szerinti hiányos kérelmen túl akkor is hiánypótlásra szólít fel, ha

a) * mesterképzésre történő jelentkezés esetén – a felvételi eljárás évében végzettek kivételével – a felsőoktatási információs rendszer hallgatói személyi törzs alrendszere a 2006. február 1-je után szerzett felsőfokú végzettségre,

b) a (2) bekezdés i) pontja szerinti adatok tekintetében a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása a nyelvvizsgára

vonatkozóan nem tartalmaz adatot.

(3) * A hiánypótlás határideje az általános és keresztféléves eljárásokban 5 nap, pótfelvételi eljárás során 2 nap. A hiánypótlás elmulasztása, elkésettsége, hiányos vagy hibás volta esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell a felvételi eljárást lefolytatni vagy megszüntetni.

(4) Az általános felvételi eljárás esetén a felvételi eljárás statisztikai adatait a jelentkezési határidőt követő 50. napig kell nyilvánosságra hozni.

(5) * A felsőoktatási intézmény, amennyiben a jelentkező az intézmény által meghatározott – csak az adott intézményben kötelező – mellékletet nem nyújtja be, a besorolási döntés időpontja előtt legkésőbb 45 nappal – keresztféléves felvételi eljárás esetében 30 nappal – hívja fel a jelentkezőt ennek pótlására.

(6) * A 18. § (1a) bekezdése szerinti egységes vizsgához, illetve vizsgálathoz benyújtandó dokumentumok hiánya esetén azon felsőoktatási intézmény bocsát ki – legkésőbb a jelentkező vizsgáját, illetve vizsgálatát megelőzően 10 nappal – hiánypótlást, amelyik intézményben a jelentkező a vizsgán, illetve vizsgálaton részt vesz.

6. A jelentkezők központi nyilvántartása

12. § (1) * Az elektronikus jelentkezés során megadott és hitelesített adatok, valamint a beküldött dokumentumokon feltüntetett adatok alapján a Hivatal létrehozza a jelentkezők központi nyilvántartását.

(3) * A Hivatal a felsőoktatási intézmény számára az általános felvételi eljárásban legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 50. napig, a keresztféléves felvételi eljárásban 15. napig továbbítja az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezők természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi adatait és az adott intézményt érintő jelentkezési adatait (képzés neve, szintje, munkarendje, finanszírozási formája).

(4) * Az általános és a keresztféléves felvételi eljárásban legkésőbb a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig kell benyújtani a jelentkezési kérelem benyújtását követően megszerzett nyelvvizsgára, érettségi bizonyítványra, érettségi tanúsítványra, oklevélre, szakképzettséget igazoló okiratra, illetve egyéb jogcímekre vonatkozó adatokat, okiratokat, igazolásokat. Az adott eljárás évében külföldi középiskolában érettségiző vagy felsőfokú végzettséget tanúsító külföldi oklevelet szerző jelentkező a hiánypótlását ettől eltérő határidővel, de legkésőbb a besorolási döntést megelőző 8. napig teheti meg.

(5) * A dokumentumok a felvételi eljárásban egyszerű másolatban benyújthatók, azonban a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az eredeti okiratok bemutatása.

(5a) * Ha a hallgató a tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg, az eredeti okiratait – az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – akkor kell bemutatnia, amikor a tanulmányait jelenléti oktatás keretében folytatja.

(6) * A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmény, illetve a Hivatal a jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges további adatokat, igazolásokat kérhet a jelentkezőtől.

(7) * Az Nftv. 40. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése szerinti érettségi vizsgára, illetve felsőfokú végzettséget igazoló oklevélre vonatkozó felvételi feltétel a Magyarország területén kívül működő, államilag elismert külföldi oktatási intézmény által kiállított, a jelentkező befejezett tanulmányait tanúsító okirattal is igazolható, amennyiben az az adott ország jogrendje szerint az érettségi bizonyítvánnyal, illetve a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel azonos jogokat biztosít.

(7a) * A felvételt nyert jelentkező az érettségi bizonyítványát, illetve az oklevelét legkésőbb a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozásakor bemutatja a felsőoktatási intézmény részére.

(7b) * Ha a felvételt nyert jelentkező az érettségi bizonyítvánnyal, illetve az oklevéllel a (7) bekezdés szerint azonos jogi hatályú okirattal rendelkezik, akkor ezt az okiratot mutatja be a felsőoktatási intézmény részére a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozásakor. Ha azonban ennek az okiratnak az érvényessége időben korlátozott, az érvényesség lejártát követően a hallgató akkor jelentkezhet be a soron következő képzési időszakra, ha érettségi bizonyítványát, illetve oklevelét a bejelentkezés időpontjáig bemutatja.

(8) * A besorolási döntést megelőző 28. napig a Hivatal az adatokat feldolgozza és egységes tájékoztatást küld a jelentkezőknek, amelyben értesít a különböző pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról, továbbá felhívja a jelentkezőket az általuk kívánt pontszámításhoz szükséges mellékletek benyújtásának ellenőrzésére. A tájékoztatást azon jelentkezőknek is meg kell küldeni, akik hiánypótlásra felszólítást kaptak.

13. § (1) * A Hivatal – a jelentkezők központi nyilvántartásának létrehozása után – a 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 14. naptól biztosítja a jelentkezők számára, hogy a róluk nyilvántartott adatokat és a benyújtott dokumentumaik feldolgozottságának állapotát, elutasítás esetén annak indokát az elektronikus szolgáltatás keretében – a felvételi eljárás hivatalos honlapján nyújtott személyes ügyintézési felületen keresztül – folyamatosan megismerjék. A jelentkező a 12. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérheti az igazolt adatainak kijavítását.

(3) Ha a felsőoktatási intézmény a beiratkozáskor – a jelentkezéshez benyújtott egyszerű másolatok eredeti példányának vizsgálatakor – megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést megsemmisíti.

7. Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén

14. § (1) Felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a 15-24. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) * A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni:

a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) kétszerezésével,

b) a tanulmányi pontok és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy

c) az érettségi pontok kétszerezésével,

mindhárom esetben az esetleg szerzett emelt szintű érettségi eredményért vagy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért járó többletpontok (a továbbiakban: érettségi többletpontok) és egyéb többletpontok hozzászámításával. *

(3) A (2) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára a legelőnyösebb.

(4) A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők érettségi pontját – ha a felsőoktatási intézmény a 6. § (1) bekezdése alapján másként nem rendelkezik – az érettségi bizonyítványában, illetve a tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell megállapítani.

(5) * Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az érettségi többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri, vagy meghaladja a 240 pontot.

15. § (1) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén e rendeletben meghatározott eltéréssel a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: *

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy

b) az érettségi pontok kétszerezésével,

mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

(3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen

a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot;

b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot;

c) * az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért, vagy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot;

e) az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a 24. §-ban meghatározott többletpontokat;

f) egyéb, a 20-21. §-ban meghatározott többletpontokat

(4) A (3) bekezdés c)-f) pontja alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

(5) * Ha egy jelentkező több olyan szakra, képzésre, intézménybe jelentkezik, ahol azonosak a szóbeli alkalmassági vizsga követelményei, vagy ahol ugyanazon érettségi tárgyhoz felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesz, a szóbeli alkalmassági vizsgát vagy felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát csak egyszer, a jelentkezéskor meghatározott elbírálási sorrendben előbb jelzett intézményben, szakon kell letenni. Ezekben az esetekben a vizsga eredményét a többi intézményben, szakon is el kell fogadni.

15/A. § * (1) Középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkező jelentkező felvételi összpontszámát a szakképzettsége szakirányának megfelelő továbbtanulás esetén a 15. §-tól eltérően – a jelentkező számára előnyösebb módon – az alábbiak szerint kell számítani:

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával,

b) az érettségi pontok kétszerezésével vagy

c) kizárólag a szakmai vizsga eredménye után járó pont alapján,

és mindhárom esetben a 20-21. §-ban és a 24. §-ban meghatározott többletpontok hozzászámításával.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti értékelés esetén a jelentkező

a) a 16. § szerinti középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot szerezhet, és

b) legfeljebb 200 érettségi pontot szerezhet, amelyből

ba) a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgynak a 17. § szerint számított eredménye legfeljebb 100 érettségi pontot jelent, és

bb) a szakmai vizsga eredménye a szakmai vizsgán kapott százalékos eredménnyel megegyező pontot jelent.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti értékelés esetén a felvételi eljárásban a jelentkező legfeljebb 200 érettségi pontot szerezhet, amelyet a (2) bekezdés b) pontja szerint kiszámított pontszám kétszereseként kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti értékelés esetén, ha a szakmai vizsga minősítése legalább jó, a jelentkező a szakmai vizsga eredménye után legfeljebb 400 pontot szerezhet, amelyet a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény négyszereseként kell meghatározni.

(4a) * Az (1) bekezdés c) pontja szerinti értékelés esetén, ha a jelentkező a technikum és a felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott szakmai oktatásban vett részt, legalább jó minősítésű szakmai vizsgát tett, és az adott felsőoktatási intézmény miniszter által a köznevelésért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározott képzésére jelentkezik, pontszámát – a (4) bekezdéstől eltérően – a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény ötszöröseként kell meghatározni.

(4b) * A miniszter, figyelembe véve a képzésen tanulmányokat folytatók számát, tanulmányi eredményeit és a tanulók képzési területek szerinti megoszlását, legkésőbb a felvételi eljárást megelőző évben kiadott Tájékoztatóban szakonként meghatározhatja a felvételi eljárás évében és az azt követő évben alkalmazandó olyan keretszámot, amelyet meghaladóan a (4a) bekezdés szerinti pontszámítás magyar állami ösztöndíjas képzés tekintetében nem alkalmazható. Ebben az esetben a jelentkezők sorrendjét a (4a) bekezdés szerinti pontszámítás alapulvételével kell megállapítani.

(5) * A miniszter határozata tartalmazza azoknak a szakképzettségeknek, szakképesítéseknek és ahhoz kapcsolódóan azoknak a szakoknak a körét, amelyek tekintetében az e § szerinti pontszámítást alkalmazni kell.

(6) * A többletpontok megállapítása érdekében képzési területenként a szakiránynak megfelelő, 21. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, 2012 után szerzett szakképzettségek és szakképesítések körét a miniszter hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján és a Tájékoztatóban.

(7) Ha a szakmai vizsga eredményének százalékos értéke nem állapítható meg, a szakmai vizsga eredménye után

a) 100 pontot kell figyelembe venni, ha a szakmai vizsga eredménye jeles,

b) 80 pontot kell figyelembe venni, ha a szakmai vizsga eredménye jó.

(8) E §-t kell alkalmazni a 2020. január 1-jét követően szerzett, szakgimnáziumban oktatható szakképesítésnek megfelelő szakirányú továbbtanulás esetében is az (5) bekezdésben meghatározott szakiránynak megfelelően.

15/B. § * A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – ha felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre vagy osztatlan képzésre jelentkeznek – a felsőoktatási intézmények a Tájékoztatóban közzétett módon a felsőfokú oklevél alapján, az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolhatják. Ebben az esetben az oklevélért adható pontot az oklevél minősítése szerint a 14. § (5) bekezdésében, illetve a 23. § (1) bekezdésében megállapított ponthatár és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Az így kapott pontszámhoz a jelentkező által elért összpontszám meghatározása érdekében hozzá kell adni a 20. §-ban, a 20/A. §-ban, a 21. §-ban és a 24. § (1) bekezdésében meghatározott többletpontokat. A jelentkezési kérelem csak akkor minősül a 11. § (2) bekezdés b)-d) és g) pontja szerint hiányosnak, ha a jelentkező az érettségi bizonyítványa és a középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését.

16. § (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező 9-12. (nyelvi előkészítő esetén 9-13.) évfolyamos középiskolai osztályzataiból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni: *

a) * öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi osztályzatainak – a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított – összegét kettővel meg kell szorozni;

b) * az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

(2) * Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból osztályzatként évente a megfelelő nyelv és irodalom tantárgyak osztályzatainak számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.

(3) * Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (a földünk és környezetünk), a természetismeret, komplex természettudomány, környezetismeret, integrált természettudomány és a természettudomány tantárgyak.

(4) Amennyiben a középiskola pedagógiai programjában a (3) bekezdésben megnevezett tantárgy közül nincs kettő, amelyet a tanulóknak legalább egy tanéven keresztül, vagy nincs egy, amelyet a tanulóknak legalább két tanéven keresztül tanulniuk kell, a középiskolának a Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szerepelő eredményei közül melyek azok, amelyek az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek.

(5) * A középiskola – pedagógiai programját és helyi tantervét tartalmazó – kérelmére a Hivatal elnöke azt vizsgálja, hogy a pedagógiai programban és a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül melyek azok, amelyek a Nemzeti alaptanterv szerinti, az „Ember és Természet” a „Földünk – környezetünk” és a „Természettudomány és földrajz” műveltségi területek fejlesztési feladatainak teljesítését szolgálják. A Hivatal elnöke határozatában megjelöli a középiskola pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő azon tárgyakat, amelyeknek a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredménynek minősülnek.

(6) * Amennyiben a jelentkező érettségi bizonyítványában az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgatárgyakból ötnél kevesebb vizsgatárgyból szerzett osztályzatot, akkor az átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.

(7) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(6) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a Hivatal dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről.

17. § (1) * Az érettségi pontokat a képzési területre vagy szakra vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy vagy érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni.

(2) Az érettségi pontok száma – a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt – egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.

(3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni.

(4) * Ha ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára legelőnyösebb eredményt kell figyelembe venni az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) * A nem a többszintű érettségi vizsgarendszerben tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján a Hivatal állapítja meg. A Hivatal köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75 százaléka megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50 százalékot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét a Hivatal a felvételi eljárás honlapján közzéteszi.

(6) Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható.

(7) A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből jelentkezési feltétel.

(8) * A jelentkező a központi felvételi eljárásban a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény feltételét – a felvételi eljárás részeként a felsőoktatási intézmény által szervezett – legalább 45%-os eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesítheti, ha az adott tantárgyból *

a) a kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt szerzett magyar érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel,

b) * valamely külföldi EGT tagállam érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel, illetve Ukrajnában vagy Szerbiában teljesített érettségi vizsgaeredménnyel

c) nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal (Diploma of the International Baccalaureate), vagy

d) az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott Európai érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel

(8a) * A felvételi eljárás során csak közismereti vizsgatantárgyból, legfeljebb három felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára lehet jelentkezni, azzal, hogy az általános felsőoktatási felvételi eljárásban elért eredményt figyelembe lehet venni a pótfelvételi eljárásban is.

(9) * A 24. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el.

(10) * A (8) bekezdés d) pontja szerinti Európai érettségi bizonyítvány sikeresen teljesített vizsgatárgyának százalékos eredménye a felsőoktatási felvételi pontszámítás szempontjából a hazai érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének felel meg.

17/A. § * (1) * A központi felsőoktatási felvételi eljárásban részt vevő jelentkező az érettségi bizonyítványa és a felsőfokú oklevele által tanúsított végzettségi szint elismerésére vonatkozó, továbbtanulási célból indított, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény II. fejezete szerinti eljárásra az a felsőoktatási intézmény rendelkezik hatáskörrel, amelyiket a jelentkező a jelentkezési kérelmében az első sorban jelölt meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra irányuló kérelmet a jelentkező a Hivatalhoz a jelentkezési kérelmével együtt nyújtja be. A Hivatal a kérelmet a hatáskörrel rendelkező felsőoktatási intézménynek szakvéleménye ismertetésével továbbítja.

(3) * Kérelemre a külföldi érettségi bizonyítványként elismert bizonyítványban szereplő vizsgatárgyat a Hivatal emelt szintűnek ismeri el, ha tartalmi vizsgakövetelményei legalább 75 százalékban tartalmazzák a magyar vizsgatárgy emelt szintű tartalmi követelményeit. Az emelt szinten való elismerés további feltétele, hogy a vizsgarendszerben a vizsgakérdéseket a vizsgáztató, vizsgára felkészítő intézménytől függetlenül határozzák meg, valamint az, hogy a vizsgateljesítményeket a vizsgáztató, vizsgára felkészítő intézménytől független személyek, szervezetek bírálják el és értékeljék.

(4) * A Hivatal az emelt szintűnek el nem ismert, azonos megnevezésű külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgatárgyat automatikusan középszintű érettségi vizsgatárgynak számítja. Eltérő megnevezésű vizsgatárgy esetén a Hivatal a jelentkező kérelmére megvizsgálja a külföldi vagy külföldi rendszerű vizsgatárgy és a magyar rendszerű vizsgatárgy egyezőségét, és ha az egyezőség a tartalmi elemek legalább 50%-ára fennáll, akkor az középszinten teljesített vizsgatárgyként beszámítható. Automatikus a pontszámítás, amennyiben egy adott ország vagy középiskola érettségi vizsgatárgya egy korábbi eljárásban már elismerésre került.

(5) * A Hivatal a Tájékoztatóban teszi közzé a (3) bekezdés alapján lefolytatott eljárásai során már emelt szintűnek elismert külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgatárgyakat, amelyek emelt szintű érettségi vizsgatárgyként való elismerése – érettségi végzettségnek elismert érettségi bizonyítvány esetén – automatikus.

(6) * A 17. § (10) bekezdésében meghatározott kivétellel a Hivatal állapítja meg a külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsga értékelésének átszámítását. A Hivatal az értékelés átszámításának módszerét a Tájékoztatóban közzéteszi.

18. § (1) Az alapképzés és az osztatlan képzés felvételi eljárása során az 1. mellékletben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában normatív módon meghatározva

a) egészségügyi vizsgálat,

b) pályaalkalmassági vizsgálat,

c) gyakorlati vizsga,

d) a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga,

e) szóbeli alkalmassági vizsga,

f) * felsőoktatási felvételi szakmai vizsga

(1a) * Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pont szerinti vizsgálat, illetve vizsga követelményei egy vagy több szakon egységesek, az (1) bekezdéstől eltérően a felsőoktatási intézmény szabályzata helyett a Tájékoztatóban a szak(ok)ra vonatkozóan meghatározott követelmények az irányadóak.

(2) * Az (1) bekezdés a) , b) , d) , e) és f) pontja alapján végzett vizsgálat, illetve vizsga értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés lehet. A „nem felelt meg” minősítés esetén – az f) pont kivételével – a jelentkező összpontszáma nulla.

(3) * A sporttudomány, művészet és művészetközvetítés képzési terület képzéseire, valamint a testnevelés és sport műveltségterülethez vagy a pedagógusképzés képzési területhez tartozó, valamint a művészeti egyszakos, illetve kétszakos osztatlan tanárképzésre történő jelentkezés esetében, ahol gyakorlati vizsga van, a 14-17/A. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e képzésekre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának – amelynek maximális értéke 200 pont – megkettőzésével, többletpontok hozzáadása nélkül kell meghatározni. A kétszakos osztatlan tanárképzésben a művészeti jellegű szakon a gyakorlati vizsgán 100 pont, a közismereti tanárszakon az érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján ugyancsak 100 pont szerezhető. A jelentkező összpontszámát ebben az esetben is – az érettségi többletpontokat ide nem értve – többletpontok nélkül kell megállapítani.

(4) * Amennyiben a jelentkező a pedagógusképzés képzési területhez tartozó alapképzési szakra több intézménybe jelentkezik, a kötelező alkalmassági vizsgálaton abban az intézményben kell részt vennie, amelyik a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban az elbírálási sorrendjében a legkisebb sorszámmal szerepel.

19. § (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult.

(2) * Ha a jelentkező az (1) bekezdés vagy a 17. § (8) bekezdése alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult.

20. § (1) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként *

a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy *

b) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra *

(2) A jelentkező az (1) bekezdés alapján legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

(3) Államilag elismert középfokú (B2) írásbeli vagy szóbeli típusú, illetve felsőfokú (C1) írásbeli vagy szóbeli típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 28, illetve 40 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni.

(4) A magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv- és irodalomból tett érettségi vizsgával rendelkező akkor jogosult 20 többletpontra, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezik.

(5) * Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

20/A. § * Ha a jelentkező a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 214. § (1a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katonaként

a) szakkiképzés nélkül legalább hat hónapos szolgálatot teljesített, 16 többletpontra,

b) a hat hónapos szolgálati ideje alatt – az alapkiképzést követően – a Hjt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti szakkiképzést végrehajtotta, 32 többletpontra,

c) a b) pontot folytatólagosan követő hat hónapos szolgálati ideje alatt a Hjt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti szakkiképzést folytatta és végrehajtotta, további 32 többletpontra

21. § (1) A jelentkező a következő jogcímeken, a 6. § (1) bekezdés b) pontja és a 6. § (2) bekezdés e) pontja szerint a felvételi eljárás során *

a) * az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás alapján – a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat kivéve –

aa) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon,

ab) 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián,

ac) a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián

való részvétel esetén 50 többletpontra,

b) * a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján

elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra,

c) * az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban

ca) a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon,

cb) az Universiadén,

cc) a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon,

cd) az Ifjúsági Olimpián

elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontra,

d) * az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a magyarországi országos sportági szakszövetség által szervezett és általa a magyarországi legmagasabb szintűként elismert országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpontra,

e) a Magyar Diáksport Szövetség igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra

f) * a középiskolai művészeti szakképzésben szervezett Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpontra;

g) * tárgyanként legfeljebb egy, a ga)-gc) alpont szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 17. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak, *

ga) * az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, a Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén, az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén, az Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén vagy az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontra,

gb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 20 többletpontra,

gc) * az „Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedőn elért 1. helyezésért 100, a 2. helyezésért 50, a 3. helyezésért 25 többletpontra

h) * az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 100 többletpontra;

i) egyéb, a g) pont alá nem tartozó tantárgyból Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményért, ha olyan tárgyból érte el, amelynek elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek, az 1-10 helyezés esetén 20 többletpontra;

j) * a 15/A. § (6) bekezdése szerinti miniszteri döntésnek megfelelő szakirányú továbbtanulás esetén, ha a szakképesítést igazoló bizonyítványból vagy a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélből nem számítottak érettségi pontot a 15/A. § alapján

ja) a 2020. január 1-jét megelőzően közzétett Országos Képzési Jegyzék szerinti 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 többletpontra,

jb) a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélért 32 többletpontra,

jc) szakgimnáziumban oktatható szakképesítésért 32 többletpontra

k) * magyarországi országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra

l) * a nemzetközi tudományos diákolimpiák eredményei alapján,

la) tárgyanként legfeljebb egy, a Nemzetközi Biológiai Diákolimpián, a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, a Nemzetközi Földrajzi Diákolimpián, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián, a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián és a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián elért egyéni 1-3. helyezésért, ha a felsőoktatási intézmények a szakra vonatkozóan az adott érettségi vizsgatárgyat a 17. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként határozták meg, 100 többletpontra,

lb) a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián elért egyéni 1-3. helyezésért, ha a jelentkező olyan képzésre jelentkezik, amely esetében a felsőoktatási intézmények a fizika érettségi vizsgatárgyat a 17. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan határozták meg, 100 többletpontra,

lc) a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián és a Nemzetközi Filozófiai Diákolimpián elért egyéni 1-3. helyezésért, ha a jelentkező bölcsészettudományi képzési területre jelentkezik, 100 többletpontra,

m) * az Institut ekonomického vzdělávání által alapított, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia Közgazdasági Társaságai által támogatott és Magyarországon a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi döntőjén elért 1-3. helyezésért, ha a jelentkező a gazdaságtudományok képzési területre jelentkezik, 30 többletpontra,

n) * az Országos Haditorna Verseny 1-3. helyezett csapat tagja a sporttudományi képzési területre, valamint az állami légiközlekedési, katonai gazdálkodási, katonai logisztika, katonai infokommunikáció és katonai vezetői alapképzési szakokra történő jelentkezés esetén 15 többletpontra,

o) * a Tudományos és Diákköri Tanács vagy az Országos Tudományos és Diákköri Tanács által szervezett versenyen elért 1-3. helyezést, ha a verseny időpontjában tanulói jogviszonyban állt, 20 többletpontra,

p) * a Tudományos és Diákköri Tanács és az Országos Tudományos és Diákköri Tanács által szervezett versenyen elért különdíjért, ha a verseny időpontjában tanulói jogviszonyban állt, 10 többletpontra,

q) * ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítottak érettségi pontot, az azonos képzési terület szakjára történő jelentkezés esetén a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért 32 többletpontra,

(2) Az (1) bekezdés b)-e) pont alapján a többletpontot csak abban az esetben kaphatja meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte.

(3) Az (1) bekezdés ga) alpontja alkalmazása során a döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt – a verseny szervezőjének igazolása alapján – a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni.

(4) * Az (1) bekezdés alkalmazása során jogcímenként legfeljebb egy-egy többletpontra jogosító eredmény alapján jogosult többletpontra a jelentkező. Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott jogcímek közül csak a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb jogcím után kaphat többletpontot a jelentkező.

22. § (1) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben meghirdetett képzésen – amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, valamint elérik a 14. § (5) bekezdésében, illetve 23. §-ban meghatározott pontszámot – 500 pont.

(2) * Az államtudományi képzési terület nem önköltséges alapképzési szakjaira jelentkezők közül maximális pontszámmal (500 pont) sportösztöndíjasként kell figyelembe venni azokat, akik teljesítik a felsőoktatási intézmény által a Tájékoztatóban meghatározott további felvételi, valamint sportteljesítménnyel kapcsolatos követelményeket. A sportösztöndíjasként figyelembe vett hallgatók létszáma nem haladhatja meg az államtudományi képzési területre az adott évben felvehető hallgatói létszámkeretet megállapító kormányhatározatban nem önköltséges finanszírozási formára megadott felvehető hallgatói létszám 5%-át.

(3) * A rendészeti ágazat szakembereinek felkészítése érdekében, továbbá a honvédtiszti életpályára történő felkészítés, valamint a honvédelmi terület civil szakembereinek felkészítése érdekében meghirdetett alapképzési szakokra jelentkezőknek a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott különös felvételi feltételeknek is meg kell felelnie.

(2) * A levelező munkarendben közszolgálati ösztöndíjas képzésként meghirdetett közigazgatás-szervező alapképzési szakra – a Tájékoztatóban meghatározott létszámban – az a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott képzésről kiállított bizonyítvánnyal rendelkező jelentkező vehető fel, aki teljesíti a felsőoktatási intézmény által meghatározott felvételi követelményt. Az ilyen jelentkezőt a többletpontok nélkül szerezhető maximális pontszámmal kell figyelembe venni.

(5) * Emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgának minősül a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő állam joga szerint kiállított, külföldi oktatási intézmény elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítványban szereplő, az adott állam hivatalos nyelvéből vagy a hivatalos nyelvéből és irodalmából letett érettségi vizsga.

(6) * Emelt szintű érettségi vizsgának minősül a 17. § (8) bekezdés d) pontja szerinti Európai érettségi bizonyítványában szereplő, az adott nyelvi szekció nyelvéből letett nyelv vagy nyelv és irodalom érettségi vizsga.

8. Esélyegyenlőség biztosítása

24. § (1) * Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az a jelentkező, aki a Tájékoztató megjelenése és a 12. § (4) bekezdésében foglalt határidő közötti időszak során

a) * a hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;

b) a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;

c) * gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermekek otthoni ápolása miatti ápolási díjban, gyermekgondozási díjban, rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjaként távolléti díjban részesül, vagy hivatásos és szerződéses állományú katonaként szülési szabadságon vagy illetmény nélküli szabadságon tartózkodik, és ezt ezen időszakban kiállított igazolással bizonyítja, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra

(2) A jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni.

(3) A felvételi eljárás lebonyolítása során a Hivatal és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit.

(4) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették.

(5) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények illetve felmentések.

(6) A (3)-(5) bekezdés alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.

9. A besorolási döntés

25. § (1) * A besorolási döntés előkészítésében a Hivatal és a felsőoktatási intézmények vesznek részt.

(2) A miniszter az Nftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott határozatát a felvételi eljárást megelőző év november 30-ig hozza meg.

(3) A felsőoktatási intézmények a (4) bekezdésben meghatározott besorolási döntés elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani a Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit.

(4) A besorolási döntés előkészítéseként a Hivatal – a rendelkezésre álló adatok alapján – az Nftv. 39. §-ában foglaltak alapján tervezetet készít az egyes szakok ponthatárára.

(5) A javaslat alapján a felsőoktatási intézmények kezdeményezhetik

a) az egyes szakokra a Tájékoztatóban közzétett legmagasabb létszám növelését;

b) az egyes szakokra a Tájékoztatóban közzétett legalacsonyabb létszám csökkentését,

(6) A felsőoktatási intézmények döntései alapján a Hivatal újabb tervezetet készít.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárása besorolási döntés napjáig többször ismételhető.

(8) A felsőoktatási intézmények a (5) bekezdésben meghatározott javaslat elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani a Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit.

26. § (1) A Hivatal a besorolási döntést

a) a keresztféléves felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 25. napjáig;

b) * az általános felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 5. napjáig;

c) * a pótfelvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 28. napjáig

(2) * Besorolási döntésben a Hivatal azt állapítja meg, hogy a jelentkező a jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül melyik az az első képzés, amelynél elérte a felvételhez szükséges ponthatárt. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező által meghatározott rangsor alapján csak egy jelentkezési helyre sorolható be.

(3) A Hivatal a besorolásról a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről szakonként (önálló szakképzettséget eredményező szakirányonként) egységes rangsor, a mesterképzésre, valamint a már oklevéllel rendelkező jelentkezők esetében intézményi rangsor és a miniszter által az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása alapján dönt.

(4) A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni

a) a 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is;

b) a miniszternek az Nftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott határozatát;

c) a felsőoktatási intézmények működési engedélyében szereplő intézményi kapacitást.

(5) * A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be. Azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta – kivéve, ha az elbírálási sorrendben előbb szereplő helyre már besorolták -, kötelező besorolni.

27. § * (1) A Hivatal a besorolásról szóló döntését legkésőbb a 26. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig közli a jelentkezővel a felvételi eljárás hivatalos honlapján, a személyes ügyintézési felületen keresztül.

(2) * A besorolási döntés tényéről és a megtekintésének módjáról elektronikus levélben vagy postai úton tájékoztatja a Hivatal a jelentkezőt.

10. A felvételi döntés

28. § (1) A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését

a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő nyolc napon belül;

b) * az általános felvételi eljárásban augusztus 8-áig,

c) a pótfelvételi eljárásban augusztus 31-éig

határozatban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki – a Hivatal értesítése alapján – hozzá lett besorolva.

(1a) * Ha a besorolási döntés elleni jogorvoslati döntés megalapozza a felvételi döntés módosítását, a felvételi döntést meghozó intézménynek rendelkezni kell a döntés módosításáról. Ha a besorolási döntés elleni jogorvoslati döntés alapján a jelentkező másik felsőoktatási intézménybe kerül besorolásra, mindkét intézménynek rendelkeznie kell a felvételi döntésről.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját;

b) a jelentkező által választott képzés pontos megnevezését;

c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, ha van, akkor az oktatási azonosító számát;

d) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást;

e) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést;

f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozta;

g) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását.

(3) A határozat tartalmazhatja

a) a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat;

b) a nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára az előkészítő évfolyamra történő felvétel felajánlását.

(4) Amennyiben a jelentkező rendelkezik elektronikus levelezési címmel, a határozat elektronikus levélben is kiküldhető.

11. Elektronikus ügyintézés a felvételi eljárás során

28/A. § * (1) * A Hivatal a jelentkező azonosítására a természetes személyazonosító adatoktól eltérő felvételi azonosítót képez. A felvételi azonosító jelentkezővel való közlését megelőzően regisztrációs kódot hoz létre, azt a felvételi azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi.

(2) * A Hivatal az elektronikus szolgáltatás nyújtása során biztosítja a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, illetve védett adatok védelmét.

29. § (1) * A jelentkezők a felvételi eljárás során tett egyes cselekményeket elektronikusan végzik.

(2) * Az elektronikus ügyintézést támogató információs rendszer létrehozásáról és üzemeltetéséről a Hivatal gondoskodik oly módon, hogy a rendszerben elvégzett minden egyes műveletre – különösen az adatok módosítására – vonatkozóan ellenőrizhető legyen a művelet elvégzésének időpontja és megállapítható legyen a műveletet végző személye.

(3) * A Hivatal teljes körű tájékoztatást ad a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus ügyintézés feltételeiről, módjáról, illetve teljes körű útmutatást ad a rendszer szolgáltatásairól, funkcióiról, használatáról.

30. § (1) * A felsőoktatási intézmények a Tájékoztató összeállításához szükséges adatszolgáltatást és a felvételi eljárás teljes folyamatát a Hivatal által rendelkezésre bocsátott elektronikus rendszeren keresztül intézik.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges feladatokat a felsőoktatási intézmény vezetője vagy általa erre feljogosított személy végzi.

31. § (1) A Hivatal a jelentkezők központi nyilvántartását elektronikus formában hozza létre és vezeti.

(2) * Ha a jelentkező a felvételi eljárás során olyan okiratot mutat be, amelyben szereplő személyes adatai az okirat kiállítását követően megváltoztak, a bekövetkezett változást köteles a Tájékoztatóban meghatározottak szerint igazolni.

(3) * Az érettségi vizsgára vonatkozó adatokat a Hivatal – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok keretei között – a köznevelési intézménytől, a köznevelés információs rendszeréből elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szerv felel.

(4) * A nyelvvizsga letételét igazoló okirat hitelességének megállapítására vonatkozó adatokat a Hivatal a nyelvvizsga-bizonyítványt kiállító vizsgaközponttól elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szerv felel.

12. Mesterképzés

32. § A mesterképzést hirdető intézmények, illetve a mesterképzésre jelentkezők tekintetében a 3-31. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

33. § (1) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az állami ösztöndíjas mesterképzésre felvehető hallgatói létszám – miniszter által meghatározott – intézmények közötti elosztását.

(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett mesterszakokra vonatkozóan az 5. §-ban meghatározottakon felül tartalmazza

a) azon alapképzési szakokon szerzett alapfokozatok, illetve korábbi végzettségek és szakképzettségek megjelölését, amelyeket az intézmény a mesterképzési szakra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz;

b) a felvehető létszámot;

c) az alapképzési, mesterképzési szakokon, illetve a korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben nyújtott teljesítmény értékelésének módját, elveit;

d) a tanári mesterképzési szakra történő jelentkezés, illetve felvétel speciális szabályait;

e) az intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

34. § (1) A 14-23. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.

(2) * A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. Az Nftv. 40. § (4) bekezdése szerinti oklevél és nyelvvizsga meglétét, a hátrányos helyzetet, a fogyatékosságot, a gyermek gondozása céljából fennálló fizetés nélküli szabadságot, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermekek otthoni ápolása miatti ápolási díjban vagy gyermekgondozási díjban való részesülést igazoló dokumentumokat a felsőoktatási felvételi eljárásban a Hivatal vizsgálja. *

(3) A jelentkező teljesítményét pontozásos rendszerben kell értékelni a felvételi teljesítményért és a többletteljesítményért kapható maximális pontszám meghatározásával, amelyek összege legfeljebb 100 pont.

(4) A többletteljesítményekért adható többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, az intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy az esélyegyenlőség biztosítására meghatározott többletpont nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.

(5) * A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani.

35. § * Amennyiben a jelentkező adott be jelentkezési kérelmet a 26. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni.

13. Szakirányú továbbképzés

36. § (1) A szakirányú továbbképzést hirdető intézmények, illetve a szakirányú továbbképzésre jelentkezők tekintetében a 3-31. §-t a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje szakirányú továbbképzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év október 15. napja.

(3) A szakirányú továbbképzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal elektronikus formában a képzés indítását megelőző év december 31. napjáig jelenteti meg.

37. § (1) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény végzi el.

(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

(3) A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés határidejét, módját és a felvételi eljárást és követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.

(4) A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában, a képzés indítása szerinti év október 15-ig statisztikai adatot szolgáltat.

14. Doktori képzés

38. § (1) A doktori képzést hirdető intézmények, illetve a doktori képzésre jelentkezők tekintetében a 3-31. §-t a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje doktori képzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év október 15. napja.

(3) A doktori képzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal elektronikus formában a képzés indítása szerinti év január 31. napjáig jelenteti meg.

(4) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az állami ösztöndíjas doktori képzésre felvehető hallgatói létszám – miniszter által meghatározott – intézmények közötti elosztását.

(5) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett doktori programokra vonatkozóan tartalmazza

a) azon mesterképzési szakon szerzett szakképzettségek, illetve az Nftv. 40. § (7) bekezdésében meghatározott egyetemi szintű szakképzettségek megjelölését, amelyeket az adott intézmény a doktori programra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz;

b) az állami ösztöndíjas és az önköltséges formában felvehető létszámot;

c) a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

39. § (1) A doktori képzésre történő jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény szabályzata határozza meg.

(2) A felsőoktatási intézmény a Hivatalnak az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatal által meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat.

40. § (1) A doktori képzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény köteles elvégezni.

(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

(3) Az intézmény a felvettekről a képzés indítása szerinti év szeptember 15-éig tájékoztatja a Hivatalt.

15. Egyéb eltérő szabályok

41. § (1) * A külföldi hallgatók részére, idegen nyelven, valamint a harmadik országbeli állampolgárok számára államközi megállapodás alapján meghirdetett képzésekre, a hitéleti képzésekre, a nemzetközi közös képzésekre, a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramban, valamint a Stipendium Hungaricum Sport Ösztöndíjprogramban részt vevőkre és a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények képzéseire történő jelentkezés határidejét, módját, valamint a felvételi eljárást és követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.

(2) * A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában, a képzés indítása szerinti év október 15-ig statisztikai adatot szolgáltat.

(3) * Fel kell venni önköltséges képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a felsőoktatási intézménnyel kötött – az Nftv. 83. § (5) bekezdése szerinti – megállapodás alapján a szerződő fél megjelöl, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja, és az adott képzési területen rendelkezik kapacitással. A megállapodásban tanévenként meg kell állapítani az adott képzésre felvételre kerülők számát, amely nem lehet kevesebb öt főnél.

(4) * A jelentkező az Nftv. 108. § 1a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a duális képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján duális képzésben vehet részt.

16. Felvételi eljárási díjak

42. § (1) * A felvételi eljárás során a jelentkezőnek kiegészítő díjat, valamint – amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik – intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie.

(2) * Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező díjmentesen egyidejűleg három képzésre irányuló jelentkezési kérelmet nyújthat be.

(3) * A kiegészítő díj meg nem fizetése esetén a jelentkezési kérelem benyújtásakor megadott, eredeti jelentkezési sorrendnek megfelelő, kiegészítő díjat keletkeztető hely kizárásra kerül.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni, amelyből képzésenként 1000-1000 forint az érintett felsőoktatási intézményt illeti.

(5) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet.

(6) Gyakorlati, egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági, szóbeli és nyelvi alkalmassági vizsga, valamint a mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a felsőoktatási intézmény a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet.

(7) A (2)-(6) bekezdés alkalmazása során ugyanazon képzés több finanszírozási formájára való egyidejű jelentkezés egy jelentkezésnek minősül.

43. § (1) * A felvételi eljárás során a kiegészítő díjat a Hivatalhoz, az intézményi díjat és a külön eljárási díjat az azt megállapító felsőoktatási intézményhez kell befizetni.

(2) * A 42. § (4) bekezdése alapján az intézményeket illető részt a Hivatal a jogorvoslati eljárások lezárását követő 90 napon belül utalja át az intézményeknek.

(3) * A 42. §-ban, a 44. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott díjak befizetésének módját, a bizonylatadás szabályait, a visszaigénylés szabályait a Tájékoztatóban közzé kell tenni.

44. § (1) * A 8. § (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi eljárás díjmentes.

(2) A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg. A díjat a felsőoktatási intézmény részére kell befizetni és teljes egészében a felsőoktatási intézményt illeti meg.

(4) * A felsőoktatási felvételi eljárásért fizetendő felvételi eljárási díj visszatérítendő, ha a jelentkező

a) legkésőbb a jelentkezési határidő lejártáig visszavonja jelentkezési kérelmét;

b) elkésett jelentkezési kérelme elutasításra kerül;

c) a meghatározott felvételi eljárási díjnál magasabb összeget fizetett be, a különbözet erejéig;

d) nem nyújtott be jelentkezési kérelmet.

17. Záró rendelkezések

45. § (1) Ez a rendelet – a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével – 2013. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni. A 2013. évi keresztféléves felvételi eljárásban és az azzal kapcsolatos megismételt eljárásban a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

(4) * A 47. § (5) bekezdése 2014. december 15-én lép hatályba.

(5) * A 6. § (2) bekezdés c) pontja, a 15. § (3) bekezdés d) pontja, a 15. § (5) bekezdése és a 18. § (1) bekezdés e) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.

49. § * Ahol e rendelet csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

49/A. § * Ahol e rendelet gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

53. § * E rendeletnek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított 2. melléklet 2. pont m) alpontját első alkalommal a 2020. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni.

54. § * E rendeletnek a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 197/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelettel megállapított 21. § (1) bekezdés d) pontját, valamint 22. § (2) és (3) bekezdését első alkalommal a 2020. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

55. § * E rendeletnek a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 261/2019. (XI. 14.) Korm. rendelettel megállapított 23. § (3) és (4) bekezdését első alkalommal a 2020. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

56. § * E rendeletnek a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramról, valamint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram működéséhez szükséges egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 203/2020. (V. 14.) Korm. rendelettel megállapított 23. § (5) bekezdését és 41. § (1) bekezdését első alkalommal a 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni.

58. § * (1) E rendeletnek az egyes felsőoktatási tárgyú és kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3. § (3) bekezdés b) pontját, (4) bekezdés b) pontját, (5) bekezdését és (9) bekezdését, 5. § (1) bekezdését, 6. § (2) bekezdés a) és b) pontját, 7/A. § (2) bekezdését, 9. § (2), (3) és (4) bekezdését, 11. § (1) bekezdését, (2) bekezdés b) pontját, (3) bekezdését, 12. § (4) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 15/A. §-át, 15/B. §-át, 17. § (1) és (10) bekezdését, 17/A. § (3), (5) és (6) bekezdését, 18. § (3) és (4) bekezdését, 21. § (1) bekezdés a) , d) , k) , g) , h) , j) és l) − q) pontját, 23. § (6) bekezdését, 24. § (1) bekezdés c) pontját, 27. § (2) bekezdését, 42. § (3) bekezdését, 1. melléklet III. pont 6. alpontját, 2. melléket 2. pont m) és p) alpontját és 3. mellékletét első alkalommal a 2021. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 1. melléklet III. pont 4a. alpontját és 2. melléklet 2. pont q) alpontját első alkalommal a 2022. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

59. § * E rendeletnek a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 129/2022. (IV. 5.) Korm. rendelettel megállapított 15/B. §-át és 20/A. §-át a 2023. év februárjában induló képzésekre történő jelentkezés során, a keresztféléves felvételi eljárásban kell első alkalommal alkalmazni.

60. § * (1) E rendeletnek az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.1.) megállapított 2. § (2) bekezdését, 8. § (1a) bekezdését, 9. § (6) bekezdését, 11. § (2) bekezdés e) pontját, 11. § (2a) bekezdés a) pontját, 12. § (7)-(7b) bekezdését, 16. § (3) és (5) bekezdését, 17. § (8a) és (9) bekezdését, 21. § (1) bekezdés d) pontját, g) pont ga) alpontját és n) pontját, 23. § (3) bekezdését, 24. § (1) bekezdés c) pontját, 31. § (2) bekezdését, 2. melléklet 1. pont e) és f) alpontját, 2. melléklet 2. pont r)-u) alpontját, valamint 3. mellékletét a 2022. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.1.-gyel megállapított 1. melléklet III. pont 6. alpontját a 2023. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(3) E rendeletnek a Módr.1.-gyel megállapított 2. melléklet 2. pont v) alpontját a 2024. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(4) E rendeletnek a Módr.1.-gyel megállapított 15/A. § (4a) és (4b) bekezdését a 2026. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

61. § * E rendeletnek az egyes eljárási szabályok módosításáról szóló 2/2022. (I. 7.) Korm. rendelettel megállapított 2. melléklet 1. pont f) alpontját a 2022. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

62. § * (1) A (2) bekezdés kivételével e rendeletnek a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) megállapított rendelkezéseit a 2024. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr.2.-vel megállapított 7/A. § (1) bekezdését, 8. § (2a) bekezdését, 9. § (1) bekezdését, 10. § (1) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. § (5) bekezdését, 15/A. § (4a) és (5) bekezdését és 34. § (2) bekezdését a 2023. évi általános felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(3) A 2023. évi általános felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény az érettségi pont számításához az adott szakra megállapított emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett ugyanazon érettségi vizsgatárgy középszintű eredményét is elfogadhatja.

1. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Azon alapképzési szakok és osztatlan mesterképzési szakok felsorolása, amelyek esetében a felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elő, illetve gyakorlati, szakmai vizsgát szervezhetnek *

I. Egészségügyi vizsgálat írható elő a következő szakokon:

1. Agrár képzési terület: állatorvosi;

2. Műszaki képzési terület: had- és biztonságtechnikai mérnöki;

3. Művészet képzési terület: minden szakon;

4. Művészetközvetítés képzési terület: minden szakon;

5. * Államtudományi képzési terület: minden szakon;

6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon;

7. Pedagógusképzés képzési terület: minden szakon;

8. Sporttudomány képzési terület: minden szakon;

9. Társadalomtudomány képzési terület: szociális munka és szociálpedagógia szakon.

II. Pályaalkalmassági vizsgálat a következő szakokon

1. Agrár képzési terület: tájrendező és kertépítő mérnöki;

2. Műszaki képzési terület: építőmérnöki, építész, építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki, had- és biztonságtechnikai mérnöki;

3. Művészet képzési terület: minden szakon;

4. Művészetközvetítés képzési terület: minden szakon;

5. * Államtudományi képzési terület: minden szakon;

6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon;

7. Pedagógusképzés: minden szakon;

8. Sporttudomány képzési terület: minden szakon;

III. Gyakorlati vizsga tartható a következő szakokon:

1. Művészet képzési terület: minden szakon;

2. Művészetközvetítés képzési terület: minden szakon;

3. Művészet és művészetközvetítés képzési területekhez kapcsolódó osztatlan tanárszakokon;

4. * Osztatlan tanárképzésben, amennyiben a szak, vagy szakpár legalább egyike művészeti jellegű;

4a. * Osztatlan tanárképzésben testnevelő tanár szakon és gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár szakon;

5. * Sporttudomány képzési terület: edző szakon;

6. * Pedagógusképzés képzési terület: nemzetiségi óvodapedagógus (cigány-roma) és szakoktató szakon.

IV. * A 17. § (8) bekezdése szerinti felsőoktatási felvételi szakmai vizsga valamennyi szakon tartható.

2. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyak

1. * a kötelező érettségi vizsgatárgyak

a) magyar nyelv és irodalom

b) nemzetiségi nyelv és irodalom

c) nemzetiségi nyelv

d) magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett történelem

e) magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett matematika

f) * az élő idegen nyelv vizsgatárgy esetében az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, portugál, arab, héber, kínai, holland, japán és finn nyelvekből, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti nemzetiségek által használt nyelvként elismert nyelvből, továbbá a latin nyelvből tett vizsga, amennyiben az adott idegen nyelvből az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga tehető;

2. a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett

i) belügyi rendészeti ismeretek

j) katonai alapismeretek

k) gazdasági ismeretek

o) * vizuális kultúra

p) * mozgóképkultúra és médiaismeret

r) * honvédelmi alapismeretek

s) * digitális kultúra

t) * állampolgári ismeretek

u) * közigazgatási ismertek

3. * a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett

a) egészségügyi alapismeretek,

b) elektronikai alapismeretek,

c) építészeti és építési alapismeretek,

d) gépészeti alapismeretek,

e) informatikai alapismeretek,

f) környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek,

g) közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan),

h) kereskedelmi és marketing alapismeretek,

i) közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel),

j) mezőgazdasági alapismeretek,

k) oktatási alapismeretek,

l) vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek,

m) faipari alapismeretek,

n) * ágazati, ágazaton kívüli vagy ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgy;

3. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez *

4. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez *

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Megállapította: 285/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § (1). Módosította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (1) a).

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § h).

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 1.

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 2., 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § a).

Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § b).

Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § c).

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § a), 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 3., 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 118. § a).

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 34. § (2). Hatályos: 2015. XI. 27-től.

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § b), 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 4.

Módosította: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 30. §.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § a). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2014. XII. 18-án 21 órától.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § a). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2016. X. 1-től.

Módosította: 351/2020. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. § 1., 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § d).

Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § e).

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 47. § 1.

Beiktatta: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2016. X. 1-től.

Hatályon kívül helyezte: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 47. § 2. Hatálytalan: 2015. XI. 27-től.

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 5.

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Beiktatta: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Beiktatta: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Beiktatta: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Módosította: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 22. § 4.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § b). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Módosította: ugyane rendelet 47. § (2). Végre nem hajtható módosítására lásd: ugyane rendelet 47. § (3). Lásd: 285/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § (3).

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Megállapította: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2022. IX. 8-tól.

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 7.

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 8.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § c). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § c). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § c). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. § (2). Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 9.

Megállapította: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. § (2). Hatályos: 2016. XII. 17-től.

Hatályon kívül helyezte: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (3) a). Hatálytalan: 2013. XII. 30-tól.

Megállapította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 35. § (1). Hatályos: 2015. XI. 27-től.

Hatályon kívül helyezte: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 23. § 9. Hatálytalan: 2022. IX. 8-tól.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §. Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § f).

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § c).

Megállapította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (3) b), 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 10.

Megállapította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 36. §. Módosította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § b).

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (1). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 25. § (1). Hatályos: 2016. XII. 17-től.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § d). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (2). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Módosította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (1) b).

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § d). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § d). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 25. § (2). Hatályos: 2016. XII. 17-től.

Megállapította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § f). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Módosította: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 29. § a).

Beiktatta: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 25. § (3). Hatályos: 2016. XII. 17-től.

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 11., 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 23. § 14.

Hatályon kívül helyezte: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 47. § 3. Hatálytalan: 2016. I. 1-től.

Megállapította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 38. § (1). Hatályos: 2015. XI. 27-től.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. § (1). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 12., 47. § 4.

Beiktatta: 351/2020. (VII. 16.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2020. VII. 17-től.

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § h).

Megállapította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Megállapította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 38. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Hatályon kívül helyezte: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 23. § 16. Hatálytalan: 2022. IX. 8-tól.

Megállapította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 40. §. Hatályos: 2015. XI. 27-től.

Módosította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § c).

Módosította: ugyane rendelet 47. § (5).

Módosította: 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 81. § 1.

Módosította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § d).

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § g). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2016. X. 1-től.

Hatályon kívül helyezte: 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 82. § (2) 1. Hatálytalan: 2021. I. 1-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 11. § (1). Hatályos: 2021. I. 1-től.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. §. Módosította: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 22. § 13.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Módosította: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 22. § 14.

Módosította: 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 118. § b).

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 11. § (2). Módosította: 129/2022. (IV. 5.) Korm. rendelet 3. §.

Megállapította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 13.

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 14.

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § e).

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 15.

Módosította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § e), 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (1) c).

Megállapította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §. Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 16.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. § (2). Hatályos: 2014. XII. 18-án 21 órától.

Módosította: 47/2013. (II. 20.) Korm. rendelet 9. § a), 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 23. §.

Megállapította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2016. X. 1-től.

Módosította: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 29. § d).

Módosította: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 29. § e).

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Módosította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (1) d).

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 12. § (2). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Módosította: 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 29. § a).

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. § (1). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2014. XII. 18-án 21 órától.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. § (2). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. § (3). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2016. X. 1-től.

Beiktatta: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 26. § (1). Hatályos: 2016. XII. 17-től.

Megállapította: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 26. § (2). Hatályos: 2016. XII. 17-től.

Megállapította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 42. §. Módosította: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 29. § f), 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 29. § b), 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § g).

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Módosította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § f).

A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni. Lásd: 332/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. § (1).

A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni. Lásd: 101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 9. § (1) a), 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 19. § (1) a).

A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni. Lásd: 101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 9. § (1) b), 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 19. § (1) b).

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Beiktatta: 129/2022. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2022. IX. 1-től.

Módosította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § g).

Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § h).

Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § h).

Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § h).

Megállapította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. § (1). Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Megállapította: 417/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2021. I. 1-től.

Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § j).

Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § k).

Megállapította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. § (2). Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (1). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Módosította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § l).

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (2). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Módosította: 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 82. § (1), 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § h).

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (3). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (3). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (3). Módosította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (1) e).

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (3). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (3). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (3). Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Hatályon kívül helyezte: 129/2022. (IV. 5.) Korm. rendelet 4. §. Hatálytalan: 2022. IX. 1-től.

Az utolsó mondatot beiktatta: 47/2013. (II. 20.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2013. II. 21-től.

Megállapította: 197/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2019. VIII. 9-től.

Beiktatta: 197/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2019. VIII. 9-től.

Hatályon kívül helyezte: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 23. § 28. Hatálytalan: 2022. IX. 8-tól.

Megállapította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 10. § (1). Hatályos: 2014. XII. 18-án 21 órától.

Hatályon kívül helyezte: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 23. § 28. Hatálytalan: 2022. IX. 8-tól.

Hatályon kívül helyezte: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 23. § 28. Hatálytalan: 2022. IX. 8-tól.

Beiktatta: 203/2020. (V. 14.) Korm. rendelet 12. § (1). Hatályos: 2020. V. 15-től. Módosította: 351/2020. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. §.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 18.

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (3) f).

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § j), 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 18., 47. § 6., 417/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 42. §, 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § m), 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (1) g).

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 18. § (1) d).

Hatályon kívül helyezte: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (3) g). Hatálytalan: 2013. XII. 30-tól.

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § k).

Beiktatta: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 11. §. Hatályos: 2014. XII. 18-án 21 órától.

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (1). Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (2). Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § l).

Beiktatta: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2016. X. 1-től.

Beiktatta: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § k), 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 19.

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § k), 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 19.

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § l), 18. § (1) e).

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § k), 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 20.

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § k), 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 19.

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § k), 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 20.

Megállapította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 21.

Beiktatta: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 27. §. Hatályos: 2016. XII. 17-től.

Megállapította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 12. §. Módosította: 417/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 42. §, 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 21. § m), 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 22. § 18.

A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni. Lásd: 101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 9. § (3), 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 19. § (3).

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Módosította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § m).

Megállapította: 285/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § (2). Módosította: 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 22. § f), 203/2020. (V. 14.) Korm. rendelet 13. §, 690/2021. (XII. 8.) Korm. rendelet 15. §.

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § m).

Beiktatta: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Beiktatta: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2014. XII. 18-án 21 órától.

Módosította: 392/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. § a).

Megállapította: 392/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1). Hatályos: 2015. XII. 12-től.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Módosította: 392/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §.

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. §. Módosította: 392/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. § c).

Megállapította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. §. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Megállapította: 392/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (2). Hatályos: 2015. XII. 12-től.

Hatályon kívül helyezte: 392/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. § d). Hatálytalan: 2015. XII. 12-től.

Módosította: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § h).

Hatályon kívül helyezte: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 18. § (1) f). Hatálytalan: 2014. XII. 18-án 21 órától.

Megállapította: 47/2013. (II. 20.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2013. II. 21-től.

Megállapította: 47/2013. (II. 20.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2013. II. 21-től.

Hatályon kívül helyezte: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 47. § 7. Hatálytalan: 2015. XI. 27-től.

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.

Hatályon kívül helyezte: 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 82. § (2) 3. Hatálytalan: 2021. I. 1-től.

Hatályon kívül helyezte: 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 82. § (2) 4. Hatálytalan: 2021. I. 1-től.

Megállapította: 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

Beiktatta: 417/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

Hatályon kívül helyezte: 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 82. § (2) 5. Hatálytalan: 2021. I. 1-től.

Hatályon kívül helyezte: 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 82. § (2) 6. Hatálytalan: 2021. I. 1-től.

Hatályon kívül helyezte: 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 82. § (2) 7. Hatálytalan: 2021. I. 1-től.

Beiktatta: 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 27. §. Hatályos: 2017. XII. 23-tól.

Beiktatta: 197/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2019. VIII. 9-től.

Beiktatta: 261/2019. (XI. 14.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2019. XI. 15-től.

Beiktatta: 203/2020. (V. 14.) Korm. rendelet 12. § (2). Hatályos: 2020. V. 15-től.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § h). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 19. §. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Megállapította: 129/2022. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2022. IX. 1-től.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2021. XII. 22-től.

Beiktatta: 2/2022. (I. 7.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2022. I. 8-tól.

Beiktatta: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 20. §. Hatályos: 2022. IX. 8-tól.

Módosította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 10. § h).

Módosította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 22., 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 20. § (1), 2. melléklet 1.

Módosítva: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 46. § 22. alapján. Módosította: 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet 20. § (1), 2. melléklet 2.

Hatályon kívül helyezte: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § i). Hatálytalan: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 502/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (1), 1. melléklet. Hatályos: 2013. XII. 30-tól.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 20. § (1), 2. melléklet 1. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 442/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 28. § (1), 2. melléklet. Hatályos: 2016. XII. 17-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 20. § (1), 2. melléklet 2. Módosította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (2).

Beiktatta: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 9. § a), 1. melléklet. Hatályos: 2016. X. 1-től.

Módosította: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. § a).

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (1), 1. melléklet 1. Hatályos: 2022. I. 1-től. Módosította: 2/2022. (I. 7.) Korm. rendelet 6. §.

Hatályon kívül helyezte: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. § b). Hatálytalan: 2021. XII. 22-től.

Megállapította: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 20. § (2), 3. melléklet 1. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 28. § (1), 2. melléklet. Hatályos: 2017. XII. 23-tól.

Beiktatta: 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 28. § (1), 2. melléklet. Hatályos: 2017. XII. 23-tól.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 20. § (2), 3. melléklet 2. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 661/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet 20. § (2), 3. melléklet 2. Hatályos: 2020. XII. 25-től.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (1), 1. melléklet 2. Hatályos: 2022. I. 1-től.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (1), 1. melléklet 2. Hatályos: 2022. I. 1-től.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (1), 1. melléklet 2. Hatályos: 2022. I. 1-től.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (1), 1. melléklet 2. Hatályos: 2022. I. 1-től.

Beiktatta: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (1), 1. melléklet 2. Hatályos: 2022. I. 1-től.

Megállapította: 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet 45. § (1), 2. melléklet. Hatályos: 2016. X. 1-től.

Megállapította: 59/2016. (III. 25.) Korm. rendelet 9. § b), 2. melléklet. Módosította: 18/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 4. § b).

Hatályon kívül helyezte: 746/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet 13. § c). Hatálytalan: 2021. XII. 22-től.

Hatályon kívül helyezte: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 23. § 36. Hatálytalan: 2022. IX. 8-tól.

Hatályon kívül helyezte: 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 82. § (2) 8. Hatálytalan: 2021. III. 1-től.