Nyelvtanulás | Angol » Angol nyelv középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2011

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2011. május 5 Név: . osztály: Angol nyelv ANGOL NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 5 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1111 I. Olvasott szöveg értése Angol nyelv középszint írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 Név: . osztály: 2 / 12 2011. május 5 Angol nyelv középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók • Az utasításokat pontosan kell követni. Csak az utasításban megadott helyre beírt megoldás fogadható el. • Mindig csak egy megoldást szabad beírni. • A betűjelek legyenek jól olvashatóak, az esetleges javítások pedig egyértelműek. • A megadott szószámot nem szabad túllépni. Az összevont alakok egy szónak számítanak (pl “it’s” egy szó, “it is” két szó) írásbeli vizsga, I. összetevő 1111 3 / 12 2011. május 5 Angol nyelv

PRAVILNIK O PROGRAMU ZAVRŠNOG ISPITA U OSNOVNOM OBRAZOVANJU I VASPITANJU

(“Sl. glasnik RS – Prosvetni glasnik”, br. 1/2011, 1/2012, 1/2014, 12/2014, 2/2018, 3/2021 i 14/2022)

Az általános iskolai oktatás és nevelés záróvizsgájának programja

A záróvizsga programjának célja

Az általános iskolai oktatás és nevelés keretében körvonalazott záróvizsga célja az Oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény értelmében (Službeni glasnik SZK, 72/09. szám) a tanulók felkészítése az általános iskolai oktatás végén sorra kerülő kötelező záróvizsgára.

A záróvizsga programjának struktúrája

A záróvizsga a tanuló nyolcéves általános iskolai képzése során elsajátított anyanyelvi, matematikai, történelmi, földrajzi, biológiai, fizikai és kémiai tudás-, valamint készségszintjének értékelésére szolgál. Minden tanuló záróvizsgát tesz az általános iskolai tanulmánya végén, azaz a nyolcadik osztály befejeztével. A tanuló abban az iskolában vizsgázik, ahol a nyolcadik osztályt befejezte. A záróvizsga írásos formában történik, tesztek megoldásából áll.

A tanulók a 2010/2011. tanévben a záróvizsga előírásai szerint szerb nyelvből, illetve anyanyelvből és matematikából vizsgáznak.

Azok a tanulók, akik valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanulnak, szerb nyelv helyett saját anyanyelvükből tesznek záróvizsgát.

A záróvizsga tartalma a záróvizsgára vonatkozó tervekkel összhangban változik a 2011/2012-es, a 2012/13-as és a 2013/2014-es tanévben, vagyis a fokozatos változások a 2013/2014-es tanévig tartanak. A változás mind a záróvizsga terjedelmét, mind pedig szerkezetét érinti, ugyanis a tantárgyak és a tesztekbe bekerülő ismeretlen feladatok száma növekszik.

Azok a tanulók, akik a 2011/2012-es tanévben fejezik be az általános iskolát, csupán két tantárgyból tesznek záróvizsgát: anyanyelvből és matematikából. A tesztek feladatainak és megoldásainak 25%-át tartalmazza majd a kiadott feladatgyűjtemény, a feladatok 25%-a lesz részben ismeretlen (ezek a feladatok a feladatgyűjteményben fellelhető kérdések módosításával alakulnak ki), a feladatok 50%-át viszont egyáltalán nem tartalmazza a kiadott gyűjtemény.

Azok a diákok, akik a 2012/2013-as tanévben végeznek, ugyancsak két tantárgyból, anyanyelvből és matematikából vizsgáznak, azonban a feladatoknak mindössze 25%-a lesz számukra ismert, 75%-a pedig teljesen ismeretlen.

Azok a tanulók, akik a 2013/2014-es tanévben tesznek záróvizsgát anyanyelvi és matematikatesztek segítségével, a következő tantárgyakból összeállított tesztet is megoldják: történelem, földrajz, biológia, fizika és kémia. A záróvizsgákon alkalmazott tesztek teljesen ismeretlen feladatokat tartalmaznak.

A vegyes tantárgyakból összeállt tesztek tantárgyi struktúráját az ötödiktől nyolcadik osztályig terjedő tantervek, azaz az egyes tantárgyak tantervi arányai határozzák meg.

Az első kombinált teszt kipróbálására a 2011/2012-es tanévben kerül sor.

A második vegyes tesztet, amely teljesen ismeretlen feladatokat tartalmaz, 2013-ban próbálják ki az adott szakemberek.

Az elvárások tulajdonképpen ugyanazokból a követelményekből állnak össze, amelyek szerint a tanulók az iskolai tanterv megvalósítása során anyanyelvből és matematikából dolgoztak. Az elvárások a tantárgyak, tehát az anyanyelv és a matematika tanításának előírt tantervében gyökereznek, valamint azokban az előírt tudásszintekben, amelyeket az általános oktatásra vonatkozó törvénnyel összhangban a Nemzeti Tanács fogadott el.

A kötelező oktatás végén összefoglalható oktatási követelmények három eredményszintet különböztetnek meg: az alap-, a közép- és a haladó szintet. Az oktatási követelményszintek különböző nehézségű, kognitív komplexitású és az ismeretek mennyiségére vonatkozó kritériumokat fogalmaznak meg, az egyszerű követelményektől haladnak az összetettekig. Minden következő szint értelemszerűen feltételezi, hogy a tanuló már elsajátította az előző szintnek megfelelő tudást és készséget.

Az alapszintet az a tudás, képesség és készség képezi, amelyet a tanulók több mint 80%-a elsajátított, a középszintet viszont az a tudás, képesség és készség, amelyet a tanulók mintegy 50%-a birtokol, az eredmények haladó szintje pedig azt jelzi, amit a legjobb tanulók mintegy 20%-a elsajátított.

A tesztek, amelyeket a tanulónak a záróvizsgán kell megoldania, olyan feladatokat tartalmaznak, amelyek az alapszint, a középszint és a haladó szint szerinti oktatási követelményeket ellenőrzik, vagyis a tanuló különböző nehézségű és összetettségű feladatokkal fog találkozni. A tesztek összeállítása magában foglalja mindazt a tudásszintet és tartalmat, amelyek alapvetőek és lényegesek a tanuló iskolai tanulmányainak folytatásához.

Az itt bemutatott záróvizsgaprogramban minden követelmény mellé olyan feladatok is társulnak, amelyek konkrétan lemérhetik a meghatározott követelményszintet teljesítő tanuló iránti elvárásokat. Vannak olyan követelmények, amelyekhez egyetlen, és olyanok is, amelyekhez több példa kapcsolódik.

Azokat a tudásszinteket, amelyeket a 2010/2011-es tanév záróvizsgájának programjában csillag jelöl, nem az adott tanév záróvizsgájára előrelátott feladatok ellenőrzik.

A 2010/2011. tanévre vonatkozó általános iskolai záróvizsga programja alapján megoldásokat is tartalmazó feladatgyűjteményt teszünk közzé. A feladatgyűjtemény alapját a tantervi feladatok képezik. A tanulók számára készült záróvizsgatesztek egyrészt a gyűjteményben lévő feladatokból, másrészt pedig olyan új, ismeretlen feladatokból állnak, amelyekkel a tanulók a teszt írásakor találkoznak először. A zárótesztek feladatainak 50%-át tehát a tanulók az előzetesen közzétett feladatgyűjteményből ismerik majd, a feladatok 25%-a azonban csak “részben lesz ismert” számunkra (a már közzétett feladatgyűjteményben található egyes feladatok részben módosulnak), míg a feladatok 25%-a teljesen ismeretlen lesz a diákok számára (csak a vizsgaanyagról tájékoztatják őket, valamint a tesztfeladatokhoz hasonló példákon gyakorolhatnak, de nem ismerik a tesztben előforduló konkrét feladatokat). Az ismeretlen feladatok 40%-a közép-, 60%-a pedig haladó szintű. Az ismeretlen feladatokat az ismert feladatokkal azonos kritériumok szerint értékelik.

Ahhoz, hogy a tanuló tanulmányi átlageredménye és a záróvizsgán elért teljesítménye alapján 100 pontot érjen el, 60 pontot kell összegyűjtenie tanulmányai során, a záróvizsgán pedig 40 pontos teljesítményt kell nyújtania.

A fejlődési zavarokkal küzdő és fogyatékos tanulók motorikus és érzékelési képességeiknek megfelelő záróvizsgát tesznek, illetve fogyatékosságukból eredő igényeik szerint vizsgáznak. A fogyatékos tanuló számára megfelelő záróvizsga típusáról és módjáról egyéni oktatási terv alapján döntenek.

Oktatási tudásszintek feladatokkal a kötelező (általános) iskolai oktatás végén magyar nyelv és irodalomból

Az alábbi meghatározások a tanulók alapszintű tudására/ismereteire és készségeire utalnak.

1. OLVASÁSI KÉSZSÉG ÉS SZÖVEGÉRTÉS

Az OLVASÁSI KÉSZSÉG ÉS SZÖVEGÉRTÉS részterületein a tanuló:

MNY.1.1.1. eljut az egyszerűbb szövegek megértéséig

Olvasd el az alábbi szöveget, és felelj a kérdésekre!

Jókai Mór
Az irodalom iránti érdeklődés, az alkotómunkával való kísérletezés korábban sem volt ismeretlen a Jókai családban. Eszter nővére visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy édesapjuk szép könyvtárat gyűjtött össze, benne kéziratos kötetekkel, melyeket a kor nyomtatásban nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető szerzőitől saját maga másolt és gyűjtött össze.
Jókai legendásan sokat olvasott, búvárolt természettudományos könyveket, útleírásokat, cikkeket éppen úgy, mint történeti műveket; erre azért volt szükség, hogy tápot adjon fantáziájának, hogy ő maga megpillanthassa azt, amit olvasói számára szavaival láthatóvá tett. Első erdélyi tárgyú regényeinek nagyszabású tájleírásai akkor készültek, amikor még nem járt Erdélyben, csak olvasott róla. Az érett Jókai-szövegek által megtermékenyített, majd szövegekbe foglalt képi fantáziája működésének tipikus példája a Vaskapu leírása Az arany ember (1872) elején. A mű születése idején Jókai itt sem járt még, de olvasmányai nyomán a személyes élmény hatását keltő, a táj monumentalitását és fenségességét kiválóan érzékeltető leírást adott róla. A Vaskapu ábrázolásával kapcsolatos az a nagyon jellemző anekdota, amelyet Hegedűs Lóránt tett közzé 1925-ben a Pester Lloyd hasábjain. Eszerint néhány évvel később Jókai valóban végighajózott az Al-Dunán, de amikor arra kérték, írná most le, milyen az valójában, így válaszolt: “Nem tudom leírni, mert már láttam.”

1. Melyik Jókai-regényt nevezi meg a szöveg? Karikázd be a helyes cím előtti betűt!

a) Kárpáthy Zoltán
b) Az arany ember
c) Erdély aranykora
d) Fekete gyémántok

2. Melyik újságban jelent meg a Jókairól szóló anekdota? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

a) Pesti Napló
b) Pesti Hírlap
c) Havi Szemle
d) Pester Lloyd

1. Az arany ember
2. Pester Lloyd

MNY1.1.2. képes néma olvasással megérteni a szöveget

Olvasd el az alábbi szöveget, és felelj a kérdésekre!

Az irodalom iránti érdeklődés, az alkotómunkával való kísérletezés korábban sem volt ismeretlen a Jókai családban. Eszter nővére visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy édesapjuk szép könyvtárat gyűjtött össze, benne kéziratos kötetekkel, melyeket a kor nyomtatásban nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető szerzőitől saját maga másolt és gyűjtött össze.
Jókai legendásan sokat olvasott, búvárolt természettudományos könyveket, útleírásokat, cikkeket éppen úgy, mint történeti műveket; erre azért volt szükség, hogy tápot adjon fantáziájának, hogy ő maga megpillanthassa azt, amit olvasói számára szavaival láthatóvá tett. Első erdélyi tárgyú regényeinek nagyszabású tájleírásai akkor készültek, amikor még nem járt Erdélyben, csak olvasott róla. Az érett Jókai-szövegek által megtermékenyített, majd szövegekbe foglalt képi fantáziája működésének tipikus példája a Vaskapu leírása Az arany ember (1872) elején. A mű születése idején Jókai itt sem járt még, de olvasmányai nyomán a személyes élmény hatását keltő, a táj monumentalitását és fenségességét kiválóan érzékeltető leírást adott róla. A Vaskapu ábrázolásával kapcsolatos az a nagyon jellemző anekdota, amelyet Hegedűs Lóránt tett közzé 1925-ben a Pester Lloyd hasábjain. Eszerint néhány évvel később Jókai valóban végighajózott az Al-Dunán, de amikor arra kérték, írná most le, milyen az valójában, így válaszolt: “Nem tudom leírni, mert már láttam.”

(Szajbély Mihály nyomán)

Minek alapján írta le az író a Vaskaput Az arany ember című regényében?

Fantáziája és olvasmányai nyomán.

MNY.1.1.3. megkülönbözteti a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket

Olvasd el figyelmesen az alábbi szövegeket, majd írd a vonalra, melyik a szépirodalmi és melyik a nem szépirodalmi szöveg!

Kosztolányi Dezső regénycímei közül az Aranysárkányt méltán tartjuk a legnehezebben megfejthetőnek, hiszen ez a cím jelképpé válik a szövegben, s talán még többszöri olvasás sem egyértelműsítheti cím és szöveg viszonyát. A cím megfejtésével foglalkozók szinte kivétel nélkül a jelentett vizsgálatára szorítkoztak, vagyis azt kísérelték meg feltárni, hogy a műben az aranysárkány mit jelenthet, jelképezhet.

Egyszerre ő is megállt.
– Nini – mondta meglepődve, míg dióbarna szemével az égre tekintett -, sárkány.
Botjával egy pontra mutatott.
– Aranysárkány – tette hozzá.
Két kollégája odanézett, ahová botja mutatott.
Fóris ráncolta homlokát.
– Papírsárkány – állapította meg, fitymálva.
Messze, valahol a városerdő táján lengett egy jókora, remek sárkány, melyet a még nem látható diákok hosszú madzagon vontak maguk után, a fák fölött, lassan.

a) nem szépirodalmi szöveg
b) szépirodalmi szöveg

MNY.1.1.4. a munkafüzeteiben, könyveiben levő szómagyarázatokat segítség nélkül értelmezi

Olvasd el a tankönyvedben található szómagyarázatokat, és felelj a kérdésekre!

1. Milyen nemzetiségűek a székelyek?

2. Vajdaság mely részén élnek székelyek?

3. Mivel foglalkozik a folklorista?

1. magyar
2. Dél-Bánátban; elfogadható mindhárom település megnevezése is (Székelykevén, Hertelendyfalván, Sándoregyházán)
3. Népköltészeti alkotásokat gyűjt, tanulmányoz, a néprajzot kutatja.

Olvassátok el figyelmesen az alábbi szöveget!

A katalógusban minden műről találhatsz egy kis cédulát, a katalóguscédulát, amelyen a mű legfontosabb adatai szerepelnek (pl. a szerző neve, a mű címe, kiadója, kiadási éve). Ezeket a cédulákat betűrendben vagy témakörök szerint kis fiókokban rendezve találod. Ha olyan könyvre van szükséged, amelyik a raktárban található, akkor arról a katalóguscédula segítségével egy kérőlapot kell kitöltened. A kérőlap adatai alapján a könyvtárosok megkeresik a kért művet a raktárban.

Magyarázd meg a fenti szöveg alapján a katalóguscédula szó jelentését!

Katalóguscédula: Olyan cédula, mely a művek legfontosabb adatait (pl. a szerző neve, a mű címe, kiadója, kiadási éve) tartalmazza.

MNY.1.1.5. felismeri a szöveg műfaját, közlésmódját és stílusát

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd karikázd be a helyes válasz előtti betűt!

Leveledet megkaptam, örülünk, hogy válaszoltál kérdéseimre. A nyári szünetet a nagyszüleimnél töltöm, tehát egész nyáron együtt lóghatunk. Tervezheted, mit fogunk csinálni. Június végén érkezem. Magammal hozzam a horgászfelszerelést és a gitárt is?

Válaszolj minél hamarabb!
Zoli

a) társalgási stílus
b) tudományos stílus
c) publicisztikai stílus

a) társalgási stílus

MNY.1.1.6. megkülönbözteti a szöveg és a könyv szerkezeti egységeit: főcím, alcím, szövegtest, fejezet, bekezdés, lábjegyzet, tartalom, előszó, utószó

Írd be a buborékokba, hogyan nevezzük a szöveg szerkezeti egységeit!

a) cím
b) alcím
c) szerző
d) bekezdés
e) lábjegyzet

MNY.1.1.7. felismeri az idézeteket

1. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd húzd alá az idézetet!

Örkény a novella műfajáról eleinte teljesen hagyományos értelemben gondolkodik. Amikor 1952-ben, a Csillagban közölt Lila tinta című elbeszélését súlyos támadások érik, a következőket írja: “A novella félelmetes műfaj. A novella majdnem olyan kényes, mint a vers. Egy jó regénynek meg sem kottyan néhány elhibázott részlet, akár egy vagy két rosszul sikerült fejezet. A novella más. A novella sűrít, nem jelképesen, hanem valóságosan sűríti néhány száz sorba az egész világot; érthető, hogy /…/ egy hamis párbeszéd, egy homályos jellemzés, a cselekménynek egy hazug fordulata a robbanás veszélyével fenyeget. Egy hiba elég, hogy agyonverje azt is, ami nem hibás. ”
Az író azonban nem horgonyzott le a hagyományos irodalomfölfogásnál, műfajértelmezésnél. Azzal a változással párhuzamosan, amely a hatvanas és a hetvenes években a magyar társadalomban és a magyar irodalomban lezajlott, a novella műfaja Örkény írásművészetében átalakult.

2. Kinek a szavait idézi a szerző? ________________________________________________________

1. “A novella félelmetes műfaj. A novella majdnem olyan kényes, mint a vers. Egy jó regénynek meg sem kottyan néhány elhibázott részlet, akár egy vagy két rosszul sikerült fejezet. A novella más. A novella sűrít, nem jelképesen, hanem valóságosan sűríti néhány száz sorba az egész világot; érthető, hogy /…/ egy hamis párbeszéd, egy homályos jellemzés, a cselekménynek egy hazug fordulata a robbanás veszélyével fenyeget. Egy hiba elég, hogy agyonverje azt is, ami nem hibás. “

2. Örkény István szavait.

MNY.1.1.8. adott szempontok szerint válogató olvasással képes adatokat kiszűrni a szövegből

Olvasd el az alábbi szöveget, és felelj a kérdésekre!

Az irodalom iránti érdeklődés, az alkotómunkával való kísérletezés korábban sem volt ismeretlen a Jókai családban. Eszter nővére visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy édesapjuk szép könyvtárat gyűjtött össze, benne kéziratos kötetekkel, melyeket a kor nyomtatásban nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető szerzőitől saját maga másolt és gyűjtött össze.
Jókai legendásan sokat olvasott, búvárolt természettudományos könyveket, útleírásokat, cikkeket éppen úgy, mint történeti műveket; erre azért volt szükség, hogy tápot adjon fantáziájának, hogy ő maga megpillanthassa azt, amit olvasói számára szavaival láthatóvá tett. Első erdélyi tárgyú regényeinek nagyszabású tájleírásai akkor készültek, amikor még nem járt Erdélyben, csak olvasott róla. Az érett Jókai-szövegek által megtermékenyített, majd szövegekbe foglalt képi fantáziája működésének tipikus példája a Vaskapu leírása Az arany ember (1872) elején. A mű születése idején Jókai itt sem járt még, de olvasmányai nyomán a személyes élmény hatását keltő, a táj monumentalitását és fenségességét kiválóan érzékeltető leírást adott róla. A Vaskapu ábrázolásával kapcsolatos az a nagyon jellemző anekdota, amelyet Hegedűs Lóránt tett közzé 1925-ben a Pester Lloyd hasábjain. Eszerint néhány évvel később Jókai valóban végighajózott az Al-Dunán, de amikor arra kérték, írná most le, milyen az valójában, így válaszolt: “Nem tudom leírni, mert már láttam.”

Magyarázd el, mit jelent a szövegben a “tápot adjon fantáziájának” szerkezet!

Fejlessze/bővítse/tágítsa/alapozza meg fantáziáját/képzeletét és hasonló megoldások.

MNY.1.1.9. képes lényeges és lényegtelen elkülönítésére,

MNY.1.1.10. képes az összefüggések feltárására (időrend, ok-okozati viszonyok, következmény stb.)

Hova tűnt a városháza keresztje?

A szerda délutáni viharos szél felszaggatta a zentai városháza bádogtetejének egy részét, és a tornyán lévő kereszt is eltűnt. Az önkormányzatnál utánanéztünk, hogy mi történt a kereszttel, de a kérdésünkre nem tudtak válaszolni. Megkérdeztük a község polgármesterét is, aki éppen hivatali úton volt, ő kérdésünkre elmondta, nem értesült a kereszt eltűnéséről. Ekkor tudtuk meg tőle egyébként azt is, hogy a megsérült tetőrészt ideiglenesen nejlonnal burkolták be, a napokban pedig mindenképpen kijavítják a szél okozta kárt. Egy-két óra múlva egy újabb telefonálás során kiderült, hogy minden jel szerint a keresztet is az erős szél döntötte le, megtalálták városháza udvarában, és hamarosan visszahelyezik az épület tornyának legtetejére.

1. Állapítsd meg, milyen fontos eseményről számol be az újsághír! Keretezd be a helyes válasz előtti betűt!

a) A polgármester hivatali úton volt.

b) A polgármester nem értesült a kereszt eltűnéséről.

c) Az elsodort keresztet megtalálták a városháza udvarában.

d) A megsérült tetőrészt ideiglenesen nejlonnal burkolták be.

2. A szöveg alapján állapítsd meg az események időrendjét! Keretezd be a helyes válasz előtti betűt!

a) A keresztet megtalálták a városháza udvarában.

b) A viharban eltűnt a városháza keresztje.

c) Nagy vihar tombolt Zentán.

d) A keresztet hamarosan visszahelyezik az épület tornyára.

3. Az újsághír mely állításai között fedezhetsz fel ok-okozati viszonyt? Írd a mondat elé, hogy igaz vagy hamis az állítás! (Igaz – I, hamis – H)

____ a) A keresztet megtalálták a városháza udvarában, ezért hamarosan visszahelyezik az épület tetejére.

____ b) A viharban megsérült az épület bádogteteje, ezért ideiglenesen beburkolták.

____ c) Viharos szél tombolt Zentán, ezért eltűnt a városháza tornyán lévő kereszt.

____ c) Az újságíró sokat telefonált, ezért előkerült a kereszt.

1. c)
2. c), b), a), d)
3. H – a), I – b), H – c)

MNY.1.1.10. képes az összefüggések feltárására (időrend, ok-okozati viszonyok, következmény stb.)

Hova tűnt a városháza keresztje?

A szerda délutáni viharos szél felszaggatta a zentai városháza bádogtetejének egy részét, és a tornyán lévő kereszt is eltűnt. Az önkormányzatnál utánanéztünk, hogy mi történt a kereszttel, de a kérdésünkre nem tudtak válaszolni. Megkérdeztük a község polgármesterét is, aki éppen hivatali úton volt, ő kérdésünkre elmondta, nem értesült a kereszt eltűnéséről. Ekkor tudtuk meg tőle egyébként azt is, hogy a megsérült tetőrészt ideiglenesen nejlonnal burkolták be, a napokban pedig mindenképpen kijavítják a szél okozta kárt. Egy-két óra múlva egy újabb telefonálás során kiderült, hogy minden jel szerint a keresztet is az erős szél döntötte le, megtalálták a városháza udvarában, és hamarosan visszahelyezik az épület tornyának legtetejére.
1. A szöveg alapján állapítsd meg az események időrendjét! Keretezd be a helyes válasz előtti betűt!

a) A keresztet megtalálták a városháza udvarában.

b) A viharban eltűnt a városháza keresztje.

c) Nagy vihar tombolt Zentán.

d) A keresztet hamarosan visszahelyezik az épület tornyára.

2. Az újsághír mely állításai között fedezhetsz fel ok-okozati viszonyt? Írd a mondat elé, hogy igaz vagy hamis az állítás! (Igaz – I, hamis – H)

____ a) A keresztet megtalálták a városháza udvarában, ezért hamarosan visszahelyezik az épület tetejére.

____ b) A viharban megsérült az épület bádogteteje, ezért ideiglenesen beburkolták.

____ c) Viharos szél tombolt Zentán, ezért eltűnt a városháza tornyán lévő kereszt.

____ d) Az újságíró sokat telefonált, ezért előkerült a kereszt.

1. c), b), a), d)
2. H – a), I – b), I – c), H – d)

MNY.1.1.11. képes a következtetések levonására (egyszerű szövegben)

Olvasd el figyelmesen az alábbi részletet!

Az idő szép verőfényes volt, s a fahordás is úgy megindult, hogy alig győztem kormányozni a sok szekeres embert, aki mind kevesebbet akart a kiszabott árnál fizetni, de többet akart a rendesnél a szekérre rakni. Az én emberem is visszajött, vagyis ama szekeres, aki a bútorzatot hozta volt, s akinek fát ígértem olvasmányok ellenében. A tarisnyájából néhány könyvet és füzeteket vett elé, s így szólt:

– Ez sok fát ér, hé!
Azt feleltem neki, hogy várjon, amíg mindenki elmegy, mert meg akarom apróra nézni a lelki táplálékot. Valójában azonban marasztottam a végire, mert mások előtt nem akartam vásárolni véle. Amikor aztán mindenki elment, megnéztem a könyveket.

(Tamási Áron: Ábel a rengetegben)

a) Magyarázd meg saját szavaiddal a verőfényes szó jelentését!

b) Írd le, hogy szerinted miért nevezte Ábel a könyveket lelki tápláléknak?

_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________

a) pl. ragyogó, napsütéses idő
b) pl. mert szeretett olvasni, a könyvek közt érezte jól magát, a könyvek szórakoztatnak, a könyvek élményben részesítik az olvasót vagy hasonló jó megoldások

MNY.1.1.12. képes a szövegbe iktatott táblázatok, grafikonok, diagramok felismerésére