FÖLDRAJZ NÉMET NYELVEN

1. Adja meg a  8;8 nyílt intervallum két különböző elemét!   2008. október 1. Adja meg a 24 egyjegyű pozitív osztóinak halmazát! 3. Sorolja fel az A = halmaz összes kételemű részhalmazát! 2009. május/9. Az A és a B halmazok a számegyenes intervallumai: A = [−1,5 ; 12 ] Adja meg az A ∪ B és a B ∩ A halmazokat!

Érettségik a határon túl

A vacsoránál négy különböző ország képviselője ült az asztalnál. Egy erdélyi tanárnő, egy kárpátaljai PhD hallgató, egy felvidéki tanárnő és jómagam. (Ez után a kezdés után bocsánatot kell kérnem Rejtő Jenőtől?) Arról beszélgettünk az MIDK konferencia után, hogy milyenek a magyar érettségik. Sokan egyetértettünk abban, hogy maga az érettségi rendszere bevált. Jó, hogy két szintje van, jól szelektál, csak sajnos nagyon kevesen választják maguktól az emelt szintű matematika érettségit, hiszen korábban nem volt elvárás. (Ezeket a sommás megállapításainkat később megerősítette Csapodi Csaba előadása a Módszertani Mesék sorozatban, előadásának címe: 12 éves és két szintje van. Mi az? ) Beszéd közben felmerült, hogy mennyiben hasonló, illetve mennyiben más egy matematika érettségi Szlovákiában, Ukrajnában, illetve Romániában. Milyen lehetőségei vannak egy magyar anyanyelvű diáknak a környező országokban? Hol és mit biztosítanak számára kisebbségként, a határon 3 vagy 200 kilométeren túl? Egyáltalán, hasonlók-e az érettségi rendszerek szűkebb pátriánkban, vagy már a Kárpát-medencében is hatalmasak a különbségek? Az ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központjában dolgozva természetesnek tekintjük, hogy matematikából mindenkinek kell érettségizni, de vajon valóban természetes ez a környező országokban is? Ezek és hasonló kérdések merültek fel még januárban, amikor az érettségikről beszélgettünk.

Megkértem hát egy-egy embert öt környező országból, hogy röviden foglalják össze, mik a lényeges elemei az ő országukban a matematika érettségiknek. Mindenki csatolt legalább egy feladatsort is, amelyek talán tanulságosabbak, mint maguk az érettségi leírások.

Hogy mi lesz a tanulság?

„Semmi sem vész el ezen a világon,

egy a lélek és ezer a ruhája

s a valóság csak ez a könnyü pára.”

Horvátország

Az Állami érettségi vizsgát a horvát iskolákba a 2009/2010-es tanévben vezették be. Ettől a tanévtől kezdődően minden gimnáziumi tanuló köteles a negyedik osztály befejezése után érettségi vizsgát tenni. A gimnazistákon kívül azoknak a diákoknak is kötelező az érettségi vizsga, akik négyéves szakközépiskolába jártak és egyetemre akarnak jelentkezni Horvátországban. A diákok az Állami érettségi vizsgával fejezik be középfokú tanulmányaikat. Az érettségi vizsgát azoknak a diákoknak is le kell tenni, akik nem a horvát oktatási rendszerben fejezték be a középiskolát, de tanulmányaikat az egyik horvát egyetemen szeretnék folytatni.

A Horvát Köztársaságban minden felsőoktatási intézmény elfogadja az Állami érettségi vizsga eredményeit, és az eredmények alapján készített felvételi rangsorokat.

Az Állami érettségi vizsga két részből áll, kötelező és választható része van.

A vizsgák kötelező része:

horvát nyelv,
matematika,
idegen nyelv.

A nemzeti kisebbségek (magyar, szerb, olasz), a horvát nyelvű vizsgák helyett választhatják az anyanyelven letett vizsgát is, kivéve az idegen nyelvet. Ebben az esetben a vizsgákat saját anyanyelvükre lefordítva kapják meg.

A vizsgák kötelező részén két szint közül lehet választani, felső szint (A) vagy alap szint (B).

Tanévenként két lehetőség van az érettségi vizsgák letételére: nyári vizsgaidőszak (május végén) és őszi vizsgaidőszak (augusztus végén).

A matematika érettségi célja az, hogy képet adjon a tanulók matematikai ismereteiről, tudásáról és ellenőrizze azokat a matematika következő területein:

A matematikai szakszavak és jelölések használata a feladatok olvasása, értelmezése és megoldása során.
A feladatokban lévő adatok értő olvasása, a táblázatok és grafikonok adatainak értelmezése, és az adatok alapján levont következtetések és feladatmegoldások logikus, pontos szövegezésű bemutatása.
Matematikai modellek és eljárások használata valamely feladat megoldása során, valamint a kapott eredmények eredeti szövegkörnyezetben történő értelmezése.
A matematika különböző területein szerzett ismeretek összekapcsolása és az ismeretek használata.
Különböző matematikai módszerek, eljárások használata egy-egy feladat megoldása során.
Számológép értő használata.

A matematika érettségi fő területei:

Számok és algebra
Függvények
Egyenletek és egyenlőtlenségek
Geometria
Modellezés

A matematika érettségi vizsga felső szinten (A) 30 feladatot tartalmaz, alap szinten (B) pedig 28-at. A matematikai vizsga csak írásbeli. A feladatok a megoldás módja szerint három csoportra vannak osztva, amelyek három vizsgaszakaszt jelentenek. A vizsgák megszakítás nélkül zajlanak, felső (A) szintje 180 percig, az alap (B) szintje pedig 150 percig. A feladatlapok az NCVVO (Nemzeti Oktatási Értékelési Központ) honlapjáról letölthetők.

I. Többszörös választási lehetőségű feladatok

(Mi úgy mondanánk t esztfeladatok, de a feladatlapon nem így szerepel, ezért a könnyebb azonosíthatóság miatt megtartottam az eredeti megnevezést.)

Tesztfeladatok esetén a diákoknak egyszerűen meg kell jelölni a helyes választ, a négy lehetőség közül. Helyes válasz esetén, a feladat bonyolultságától függően, a tanuló feladatonként 1 vagy 2 pontot kap. A helytelen válasz 0 pontot ér. A feladat megoldásához vezető utat nem ellenőrzik, és nem javítják.

II. Rövid válaszú feladatok

(Mi úgy mondanánk, olyan egyszerű feladatok, ahol a helyes válaszokat is nekünk kell felírni, azok nincsenek négy lehetőségre korlátozva, mint az I. feladatrészben.)

A tanulók beírják az általuk kapott eredményeket a kijelölt részre. Minden helyes válasz 1 pont, helytelen vagy hiányzó válasz 0 pont. A feladat megoldásához vezető utat nem ellenőrzik, és nem javítják.

III. Hosszabb válaszú feladatok

(Mi úgy mondanánk, kifejtendő, vagy hosszabb választ és levezetést igénylő feladatok)

Ezek a feladatok csak a felső szintű (A) vizsgán jelennek meg. A tanulóknak le kell írni a megoldás menetét és a kapott eredményt. A leírt levezetésben be kell mutatni a megoldáshoz tartozó ábrákat és indokolni kell az egyes lépéseket. Amennyiben a tanuló a feladat egy részét fejben oldja meg, arra hivatkozni kell, és meg kell magyaráznia annak menetét. A megoldásokat előre rögzített és egységes elvek szerint pontozzák.

A érettségi vizsgán a tanulók használhatnak olyan tudományos (scientific) számológépet, amely képes kezelni exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus függvényeket, és azok értékeit. Tilos olyan számológépek használata, amelyek képesek vezeték nélküli kapcsolatot létesíteni más eszközökkel, grafikus megjelenítést tesznek lehetővé vagy programozhatók.

Szerbia

Szabadkai Műszaki Szakfőiskola

Szerbiában minden tanuló a négyéves állami középiskola befejeztével érettségi vizsgát tesz. Ennek megvalósítása érdekében a középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvények [3] és [4] alapján az iskolák maguk határozzák meg a témaköröket és a konkrét vizsgafeladatokat. A tanulók kötelesek az érettségi vizsga részeként írásbeli vizsgát tenni szerb nyelv és irodalomból (ha szerb tanítási nyelvű osztályba jártak), vagy kisebbségi nyelv és irodalomból (ha kisebbségi tanítási nyelvű osztályba jártak). Így a magyarul tanuló diákok nem érettségiznek kötelezően szerb nyelv és irodalomból. Ennek az írásbeli vizsgának az időtartama négy tanóra. A téma szabadon választható a megadott négy közül, amelyet a vizsgabizottság a vizsga napján választ ki a szaktanárok által összeállított és a tantestület által jóváhagyott listáról. Minősítéskor az egyes osztályzat az elégtelen, a legjobb pedig az ötös.

A gimnáziumi érettségi vizsga célja az, hogy felmérje a tanuló érettségét és felkészültségét az esetleges további tanulmányok megkezdéséhez, míg a szakiskolai érettségin ezek mellett külön hangsúlyt kell fektetni a tanuló szakmai felkészültségének meghatározására. Ezért e két iskolatípusban az érettségi vizsga szabadon választható része jelentősen különbözik egymástól.

A gimnáziumokban a tanulók még egy, a minisztérium által meghatározott tantárgyból tesznek írásbeli vizsgát:

a társadalomtudomány szakirányú gimnáziumokban szabadon választott idegen nyelvből;
a természettudományi szakirányú gimnáziumokban (heti óraszám matematikából: 4-5-5-4), a különböző szakgimnáziumokban (informatikai, számítástechnikai, fizika) és az általános gimnáziumokban (heti óraszám matematikából: 4-4-4-4): matematikából vagy egy szabadon választott idegen nyelvből. A vizsgán a tanuló meg kell, hogy mutassa, milyen mértékben sajátította el a szükséges és a mindennapi életben alkalmazható matematikai tudást, és hogy mennyire lesz képes folytatni tanulmányait olyan területeken, ahol szükséges bizonyos szintű matematikai tudás;
a matematikai szakirányú gimnáziumban (heti óraszám: analízis és algebra tárgyból 4 minden osztályban, geometriából 4 az első és a második osztályban, lineáris algebra és analitikus geometria 3 harmadik osztályban, valószínűségszámítás és matematikai statisztika a negyedik osztályban és numerikus matematika a negyedik osztályban) analízis és algebra tárgyból. Ilyen matematika szakirányú tagozatot (a képzőművészeti és sport tagozatok mellett) működtet a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, az egyetlen magyar tannyelvű tehetséggondozó gimnázium a Vajdaság területén.

Az írásbeli vizsgákra ugyanaz vonatkozik, mint az anyanyelvi írásbelire azzal, hogy a vizsgabizottság egy öt feladatból álló feladatsort választ ki.

A gimnáziumi tanulók érettségi házi dolgozatot is írnak és védenek a minisztérium által meghatározott tantárgyak témaköréből (melyek kapcsolódnak a gimnázium típusához). A témákat a szaktanárok határozzák meg, és az iskola tantestülete hagyja jóvá. A kitűzött témák száma 5-tel több, mint a diákok száma. Mindegyik tanuló különböző témát választ és a témavezetőjével konzultálva megírja, beadja, majd az érettségi vizsgabizottság előtt védi meg maximum 30 percben. A tanulók a dolgozatokra külön jegyet kapnak (1-tól 5-ig).

Az érettségi vizsga érdemjegyét a három vizsgarész átlaga adja (két tizedesjegyre kerekítve). Ha az átlag legalább kettes, a tanuló letette az érettségi vizsgát, és erről oklevelet kap.

Érettségizni lehet júniusban és augusztusban (a magántanulók vizsgázhatnak más, az iskolák által meghatározott időpontokban is).

A szakiskolák tanulói az anyanyelven kívül még egy szabadon választott tantárgyból (mely a szaknak megfelelő minisztériumi listán található) szóbeli vizsgát tesznek, vagy felelnek szóban is és írásban is. Matematikából egy 3 példából álló feladatsort húz ki a tanuló. (A feladatsorokat a tantestület hitelesíti.) Ezeket megoldja, és az esetleges ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszol a bizottság tagjainak. E vizsga időtartama maximálisan 30 perc tanulóként.

Minden szakiskolai tanuló egy gyakorlati munkát is kidolgoz a vezetőtanára segítségével, és ezzel kapcsolatban szóban az érettségi bizottság kérdéseire is felel.

Az érettségi vizsga minősítése ugyanúgy történik, mint a gimnáziumokban.

Szerbiában is tervezik a kompetencia alapú központi érettségi vizsga bevezetését. Egyes szakiskolák kísérleti tagozatainak tanulói szaktárgyakból már érettségiztek ilyen módon. [5]

Hogyan lehet felvételt nyerni a felsőoktatási állami intézményekbe?

A felsőoktatásról szóló állami törvény alapján [6] az egyetemek és a főiskolák saját beiratkozási szabályzatokat fogalmaznak meg. Közös bennük a következő:

A jövendőbeli hallgatók a jelentkezési laphoz csatolják az érettségi bizonyítvány (egyes főiskolákon: záróvizsga bizonyítvány, ha hároméves középiskolát végeztek) és a középiskolai bizonyítványok (minden osztályra külön-külön) hitelesített fénymásolatait;
A beiratkozásra jelentkező személy összpontszáma a középiskolai átlageredményének és a felvételi vizsgán szerzett pontoknak az összege lesz. A középiskolai átlageredmény alatt valamennyi középiskolai tanév 2-vel szorzott átlageredményének összege értendő. Ez alapján a jelentkező személy minimum 16, maximum 40 pontot érhet el. A középiskolai átlageredmény két tizedes jegy pontossággal határozandó meg. (A hároméves középiskolák esetén, a harmadik év átlageredményének kétszeresét veszik.) A felvételi vizsgán a jelentkező 0 és 60 pont közötti eredményt érhet el. A jelentkező választhat, hogy a tanulmányait az állami költségvetés terhére, vagy saját finanszírozásban szeretné megkezdeni. Ez a döntés az összpontszámának (maximálisan 100) és a ranglistán elfoglalt helyének függvénye.

Minden felsőoktatási intézmény beiratkozási szabályzatában meg van határozva, hogy a jelentkezőknek az egyes tanulmányi programokra miből kell felvételi vizsgát tenniük. A matematika, mint felvételi vizsga igen gyakori.

Bemutatom a Szabadkai Műszaki Főiskola [7] felvételi feladatsorát matematikából. Itt az oktatás két nyelven folyik, szerbül és magyarul. A hallgatók kb. fele magyar nyelvű tagozatra iratkozik. A Vajdaság területén az összes felsőoktatási intézmények közül iskolánkban tanul a legtöbb hallgató magyar nyelven. A vizsgák feladatsorai általában kétnyelvűek és ez érvényes a felvételi vizsgára is.
A másik feladatsor az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kar, Matematika és Informatikai Osztályának feladatsora [8], amelyet a leendő matematika szakos hallgatók számára állítottak össze. Ezt azért választottam, mert ők lefordítják a felvételi vizsgák feladatsorait különböző kisebbségi nyelvekre, így magyarra is, hogy minden jelentkezőnek azonos feltételeket biztosítsanak a felvételi vizsgán.

[3] Закона о средњем образовању васпитању(„Службени гласник РС“ број 55/13.), http://www.mpn.gov.rs/dokumenta-i-propisi/zakonski-okvir/

[5] Mетодологију оцењивања заснованог на компетенцијама у стручном образовању, http://www.zuov.gov.rs/zavrsni-ispit-i-matura/

[6] Törvény a felsőoktatásról,

[8] Departman za matematiku i informatiku, Prirodno-matematički fakultet, https://www.dmi.uns.ac.rs/sr

Szlovákia

Szlovákiában az érettségi zárja le a középiskolai tanulmányokat. Mindenkinek kötelező érettségizni, aki gimnáziumba, művészeti középiskolába vagy szakközépiskolába járt. Minden érettségizőnek kötelező vizsgát tennie szlovák nyelv és irodalomból, egy idegen nyelvből és ha valamelyik nemzetiséghez tartozik, akkor a nemzetiségi nyelv és irodalomból. Az érettséginek egyetlen szintje van.

Azt, hogy milyen iskolatípusba járó diák milyen tárgyból tehet a kötelezőkön kívül érettségit, a szlovák minisztérium rendeleti szinten szabályozza. Aki valamilyen egyetemre készül, az más tanult tárgyakból is tehet érettségit, de azok nem kötelezők. Az egyes felsőoktatási intézmények írják le, hogy melyik az elvárt érettségi tárgy, ha valaki náluk szeretné folytatni a tanulmányait. A mérnöki, természettudományi , közgazdasági szakokon előnyben részesítik azokat, akik é ret t s é giz tek matematikából.

Az érettségi vizsgákat két szempont szerint is két csoportba osztják. Vannak írásbeli és szóbeli vizsgák, amelyek Magyarországon is megszokott elnevezések. Vannak azonban extern és intern vizsgák. (Megtartom az elnevezéseket, mert a szlovák és a magyar dokumentumok is ezekkel az elnevezésekkel hivatkoznak rájuk.) Az extern vizsgákat az iskoláktól független NÚCEM állítja össze, szervezi és összesíti. A NÚCEM az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete. Ez lényegében azt jelenti, hogy az iskoláktól független írásbeliket országosan egységesen tudják értékelni.

A matematika érettségik

Mint már korábban mondtuk, Szlovákiában nem kötelező matematikából érettségizni. Ha valaki mégis megteszi, akkor az érettségi két részből áll. Egy extern írásbeli vizsgából és egy intern szóbeli vizsgából. Az érettségizőnek márciusban a NÚCEM által összeállított 150 perces extern tesztet kell kitölteni. A teszteket mindenki anyanyelvén kaphatja, azaz a magyar iskolában tanulók magyarul. (Ha valaki kéri, akkor természetesen az államnyelven is megkaphatja.) A tesztben 30 kérdés van, 1-20 rövid választ igénylő, 21-30 tesztfeladatok. Az értékelés nyelvfüggetlen, mert a levezetést nem értékelik, csak a tesztlapra helyesen beírt, helyes válaszokra adható pont. A 2016-os tesztlap magyar nyelven.

A teszt témakörei

A matematika alapjai
Függvények
Síkgeometria
Térgeometria
Kombinatorika, valószínűségszámítás, statisztika

A szóbeli intern vizsga májusban van, a magyar iskolákban teljesen magyar nyelven folyik. A szóbeli vizsga háromfős bizottság előtt történik, ahol mindhárom tanár matematika szakos kell legyen, és a bizottság elnökének másik iskolából kell érkeznie. A tételeket az iskolák önállóan készítik el, de minden tételnek tartalmaznia kell egy elméleti kérdést, egy bizonyítást és egy számítási feladatot. A három rész a matematika különböző területeiről kell származzon. A vizsgázót megilleti 25 perc felkészülési és 25 perc felelési idő.

Ha valaki elégtelenre írta meg az írásbeli tesztet márciusban, akkor annak legalább hármasra kell teljesíteni a szóbelin, hogy megfeleljen. Ha valaki nem felel meg a matematika érettségin, akkor ősszel, vagy a következő év márciusában megismételheti.

Románia

Baranyai Tünde Klára

Romániában érettségi vizsgát tehet minden olyan diák, aki bármilyen tagozaton elvégezte a középiskolát. Az érettségi vizsga szabályzatát egy 2011 óta érvényben lévő határozat szabályozza [10] amelyhez minden évben kisebb kiegészítéseket csatolnak, illetve meghatározzák a vizsgák időpontját [11].

Az érettségi vizsga két alkalommal ingyenes. A sikeres érettségi vizsga teszi lehetővé a tanuló felvételét az egyetemekre. Az érettségi vizsga két részből áll. A végzős diákoknak részt kell venniük egy román nyelv és lingvisztika és egy digitális kompetenciák vizsgán (ECDL típusú feladatokat kell megoldaniuk), valamint a kisebbségi oktatásban tanuló diákok anyanyelvükön is vizsgáznak, ahol a nyelvi kompetenciákat mérik. Ezeket a vizsgákat külön értékelik, azaz a diákok mindegyik vizsgarészből önálló minősítést kapnak. [9]

A szóbeli vizsgákon kívül a kisebbségi oktatásban tanuló végzősöknek négy írásbeli vizsgán kell részt venniük: Román nyelv és irodalom (a vizsga azonos bármely szakon tanuló, illetve a kisebbségi oktatásban tanuló diákok számára), Anyanyelv és irodalom (a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok számára, azonos minden szak számára), a szak szerinti kötelező tantárgy és a szak szerinti választott tantárgy. A dolgozatok értékelése 1-es jegytől kezdődik, mely jegyet minden vizsgán részt vevő tanuló megkap hivatalból, a maximális jegy pedig a 10-es, A sikeres vizsgát jelentő jegy minimuma az 5-ös.

Az érettségi vizsga sikeres, ha három feltétel egyidejűleg teljesül:

A diák részt vett minden vizsgán (ez a kisebbségi oktatásban részt vevők számára hét vizsgát jelent, a román nyelvű szakokon pedig öt vizsgát).
Minden vizsgán átmenő jegyet kapott (az első három vizsgán átmenő minősítést, az írásbeli vizsgákon pedig minimum 5-ös jegyet).
Az írásbeli vizsgák jegyeinek számtani közepe, kerekítés nélkül minimum 6-os.

A matematika tantárgy az érettségi vizsgán

Matematikából nem vizsgázik minden végzős diák, csak azok, akik az elméleti középiskolában reál tagozatra járnak. Ilyenek például a matematika-informatika vagy biológia-kémia szak, a katonai középiskolák, illetve a technológia szak vagy pedagógia szak végzősei. A humán szakra (filológia, társadalomtudományok, illetve művészet és teológia) járó tanulók csak tizedik osztályig tanulnak matematikát egy vagy két órában hetente, utána egyáltalán nem, ezért matematikából nem kell érettségizniük.

A matematika érettséginek minden évben négy változata van. Ez azért is indokolt, mert a diákok más tanterv szerint tanulnak a különböző szakokon. A matematika-informatika tagozatos illetve a katonai középiskolát végzett diákok az úgy nevezett M1 szintű érettség vizsgát kell teljesítsék, a biológia-kémia szakosok az M2 szintű vizsgán vesznek részt, illetve a szakiskolások és a pedagógia szakos diákok is más-és más típusú vizsgatételeket kapnak. A kisebbségi oktatásban tanuló diákok anyanyelvükön és az állam nyelvén is megkapják a tételeket. A matematika vizsgával kapcsolatban fontos még tudni, hogy a matematika és informatika illetve biológia-kémia szakos diákok ugyanazt tanulják 9. és 10. osztályban, viszont 11. osztálytól az informatika szakos tanulók a tanterv szerint egy komplexebb anyagot tanulnak. Ugyanakkor az M1 és M2 típusú érettségi vizsgák között elenyésző a különbség. A matematika vizsga mindig három részből áll, az első részben egyszerűbb feladatok vannak, de ha ezeket mind jól megoldja a tanuló, még akkor is csak 4-es osztályzatot kap, mely nem átmenő jegy. A második részben közepes nehézségű feladatok vannak, az utolsó részben pedig már nehezebb feladatok szerepelnek. A linken mellékelt fájlban található a 2016-os évi, M1 szintű matematika érettségi , ami tartalmazza a feladatok pontozását is. [12]

[10] Anexa 2 la ordinul MECTS nr. 4799/31.08.2010, privind organizarea şi desfăşurarea examenului de bacalaureat -2011

Ukrajna

Ukrajnában 2008-tól kezdve egy új érettségi és egyben felvételi formát vezettek be: a ZNO tesztelést (ukránul: Зовнішнього Незалежного Оцінювання, magyarul Külső Független Tesztelés (Minősítés)), amelynek kereteiben a diákok nem saját tanintézményeikben érettségiznek, hanem kijelölt vizsgaközpontokban, rendszerint valamely megyei jogú város nagyobb középiskolájában. Az itt szerzett pontok egyben a felvételi pontjaik lesznek a felsőoktatási intézménybe való jelentkezéskor. A vizsgával kapcsolatos törvényeket minden évben módosítják valamelyest. Az emelt szintű érettségire való jelentkezéshez minden középiskolában ki van jelölve egy tanár, aki felelős és egyben segítséget nyújt a jelentkező diákoknak. A külső független tesztelés minden 11. osztályos diák számára kötelező, a végzősök egységes tesztek alapján adják le a ZNO-t, a vizsgára való jelentkezés ingyenes. Mindemellett van lehetőség fizetett próbaérettségit is tenni, amit hasonló körülmények között szerveznek minden évben, március hónap folyamán.

A vizsgázónak jelenleg minimum 3, maximum 5 tantárgyból kell vizsgáznia. A végzősöknek kötelező az ukrán nyelv és irodalom vizsga, emellett második vizsgának két tantárgy közül választhatnak (akár mindkettőt meg lehet adni): Ukrajna történelme vagy matematika. A kötelező tárgyakon kívül a következő tárgyak közül lehet választani: világtörténelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, egy választott idegen nyelv (angol, német, francia orosz vagy spanyol), valamint 2013-tól világirodalom. Az világirodalom vizsgát leszámítva minden tárgyból készül fordítás is a nemzetiségi kissebségek nyelvére ( orosz, moldáv, román, lengyel, magyar, krími-tatár ), ezt az igényt előre kell jeleznie a jelentkezőnek. (Jellemző, hogy szinte évente meg kell küzdeni a fordítás jogáért.)

2015-től a felsőoktatási intézmények nem fogadják el a korábbi években kiadott emelt szintű ZNO-bizonyítványokat, mint ahogyan azt az előző években tették, azaz csak a felvételi évében született ZNO-eredményeket veszik figyelembe. A 2017-es felvételi eljárás során azonban újra engedélyezték az egy évnél nem régibb eredmények beszámítását is.

A külső független tesztelés értékelése egy 100-200 pont közötti skálán történik, eltörölték a mostanáig létező alsó ponthatárt (124 pont), és bevezették a „teljesítette” vagy „nem teljesítette” mutatókat. Szakértők vizsgálják meg, hány kérdésre kell megfelelnie a felvételizőnek a vizsga letételéhez. A felsőoktatási intézményekbe csak az nyerhet felvételt, aki minden tantárgyból sikeresen vizsgázik, tehát az adott évben elvárt minimumot teljesíti. Ebből kifolyólag, aki nem éri el a minimumot az ukrán nyelv és irodalom vizsgán, az már nem vehet részt a többi vizsgán. (Itt kell megjegyezni, hogy ugyanolyan szintű vizsgát tesz mindenki ukrán nyelvből és irodalomból, akkor is, ha ukrán filológia szakra jelentkezik, és akkor is, ha bármilyen más szakirányt választ.)

A vizsgázó összesen 5 felsőoktatási intézménybe nyújthatja be a jelentkezését, minden tanintézményben maximum 3 szakra, így összesen 15 lehetősége van.

Az ukrán nyelv és irodalom vizsga három részből áll: ukrán nyelv teszt, ukrán irodalom teszt és egy minimum 200 szóból álló fogalmazás adott témára. Ezt a vizsgát nem fordítják, csak ukránul lehet letenni.

Matematikából kétszintű (A szint – egyszerűbb; B szint – bonyolultabb) teszteket vezettek be. A matematikafeladatok megoldására szánt idő 180 perc, a megoldandó feladatok száma 33 különböző típusú feladat, melyeket négy részre osztottak:

feleletválasztós egy jó válasszal (20 feladat);
párosítós (4 feladat);
válaszadós (6 feladat);
kidolgozós (3 feladat).

A vizsgadolgozat, a fent említettek alapján, egyszerre minősül érettségi és felvételi vizsgának is, azonban az érettségi jegyet a kidolgozandó feladatok nélkül határozzák meg. Mellékelem a 2016 évi hivatalos érettségi lapokat magyar nyelven.

Az egyetemek önállóan határozzák meg felvételi szabályzataikban, hogy milyen szintű tesztet kell letennie a felvételizőnek egy adott szakirányra, illetve szakra. (Elvben az egyetemek határozhatják meg, hogy milyen szintű vizsgát kérnek, azonban az országos igen alacsony teljesítési szint miatt nagyon kevés jelentkező lenne, ezért gyakorlatilag nincs is olyan felsőfokú tanintézmény, amely ilyen elvárásokkal élne.)

Az emelt szintű érettségivel kapcsolatban minden információ megtalálható a következő honlapokon (ukrán nyelven):