Press "Enter" to skip to content

2012 Május 9 Történelem Érettségi Megoldás

(felelős: munkaközösség- vezetők)

Érettségi vizsga május-június

Az előadások a következő témára: “Érettségi vizsga május-június”— Előadás másolata:

1 Érettségi vizsga 2012. május-június
vm-knyek.hu KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

2 Jogszabályi háttér www.oh.gov.hu KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról (100/1997.(VI.13.) Korm.r.) A május-júniusi vizsgaidőszaktól alkalmazandó, Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (módosítás:22/2009 (IV.22), 1/2012 (I.3) NEFMI rendelet) 1. sz. melléklet a 30/2011 (VI.7) NEFMI rendelethez (a május-júniusi érettségi vizsgák időpontjai) KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

3 Írásbeli időpontok (első hét)
Tantárgy Időpontok Terem Időtartam (perc) magyar nyelv és irodalom május 7. 8.00 11,12,13,14 240 matematika május 8. 180 történelem május 9. angol nyelv május 10. 12,13,14 német nyelv május 11. 14,15 KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

4 Írásbeli időpontok (második, harmadik, negyedik hét)
Tantárgy Időpontok Terem Időtartam (perc) biológia május 15. 8:00 15 120 kémia május 16. könyvtár földrajz 14:00 fizika május 17. rajz és műalkotások elemzése informatika május 21. Szt-1, Szt-2 180 filozófia május 22. olasz május 23. 8.00 KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

5 Szóbeli időpontok KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK 12.a Polt Erzsébet
Osztály Időpont Elnök 12.a 2012. június Polt Erzsébet 13.b 2012. június Vidáné Moroz Szimóna Margaréta KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

6 az intézmény biztosítja a vizsgázónak kell hoznia
Az írásbeli vizsgán használható segédeszközök Tantárgy az intézmény biztosítja a vizsgázónak kell hoznia Magyar nyelv és irodalom vizsgacsoportonként 4 példány Magyar helyesírási szótárt. – Matematika függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó Történelem vizsgacsoportonként 3 példány Magyar helyesírási szótár történelmi atlasz Angol nyelv magnó vagy CD-lejátszó nyomtatott szótár (a 4. részhez: Íráskészség) Német nyelv nyomtatott szótár KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

7 az intézmény biztosítja a vizsgázónak kell hoznia
Az írásbeli vizsgán használható segédeszközök Tantárgy az intézmény biztosítja a vizsgázónak kell hoznia Földrajz (csak a II. részhez használhatóak) – középiskolai földrajz atlasz, szöveges feladatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó Informatika számítógépterem, szoftverek, adathordozók; személyi feltétel: rendszergazda vonalzó Fizika függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

8 Az írásbeli vizsgán használható segédeszközök
Tantárgy az intézmény biztosítja a vizsgázónak kell hoznia Biológia – Olasz magnó vagy CD-lejátszó nyomtatott szótár (a 4. részhez: Íráskészség) Rajz és vizuális kultúra _ Filozófia Kémia függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

9 Tanulói tudnivalók a középszintű írásbeli vizsgával kapcsolatban (1)
Az írásbeli vizsgák előtt 30 perccel (7.30 vagy 13.30) gyülekező az aulában (csoport / terembeosztás ismertetése) Az írásbeli vizsga a megjelölt időpontnál később nem kezdhető meg A vizsgákon csak a személyazonosság hiteles igazolása (személyi igazolvánnyal, útlevéllel, új típusú jogosítvánnyal) után lehet részt venni A vizsgázó a kiosztott borítékra ráírja a nevét, a vizsgatárgyat, a vizsga szintjét és a dátumot. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

10 Magyar nyelv és irodalom KÖZÉPSZINT 2012. május 7.
MINTA KATA Magyar nyelv és irodalom KÖZÉPSZINT 2012. május 7. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

11 Tanulói tudnivalók a középszintű írásbeli vizsgával kapcsolatban (2)
A vizsgán íróeszközként kék vagy fekete golyóstoll használható, rajz ceruzával készíthető A vizsgázó a feladatlap minden oldalára, valamint a felhasznált pótlapokra felírja a nevét és osztályát. A vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapokon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon lehet dolgozni KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

12 Tanulói tudnivalók a középszintű írásbeli vizsgával kapcsolatban (3)
Az íróeszközökről a vizsgázó, a segédeszközökről a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározottak szerint a vizsgázó, illetve a vizsgahelyszín gondoskodik. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik A munka végén a vizsgázó a piszkozatokat, valamint a vizsgadolgozat üresen maradt részeit áthúzza, kitölti a feladatlap címoldalán található tisztázati és piszkozati lapokra vonatkozó táblázatot Minden feladatlapot, tisztázati lapot és piszkozati lapot be kell helyezni a borítékba KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

13 A felügyelő tanárok feladatai
Az ügyeleti beosztás vizsgacsoportonként készül, biztosítva az egyes vizsgacsoportok felügyeletét ellátó tanárok folyamatos óránkénti váltását a vizsgatermekben és a folyosókon Az egyes vizsgacsoportokhoz beosztott, első órában ügyelő tanár legkésőbb 7.15-kor (13.15-kor) megérkezik az iskolába (későbbi időpontban ügyelők az ügyelet megkezdése előtt 15 perccel) 7.30-kor átveszi az alábbiakat: az írásbeli feladatlapokat a vizsgajegyzőkönyvet, – a borítékokat, az intézmény bélyegzőjével lebélyegzett pótlapokat, a „nyilatkozat a tájékoztatás tudomásul vételéről” c. dokumentumot – az Egy teremben vizsgázók listáját, – KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

14 A felügyelő tanárok feladatai
Az ülésrendet a felügyelő tanár – az előzetes csoportbeosztás alapján – úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, ne segíthessék A vizsga megkezdése előtt a felügyelő tanár segítséget nyújt az igazgatónak a tanulók személyazonosságának megállapításához Ellenőrzi a segédeszközök szabályosságát (függvénytábla, szótár, zsebszámológép stb.) A mobiltelefonokat kikapcsoltatja és egy külön asztalra helyezteti (azokat számológépként sem szabad használni!) KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

15 A felügyelő tanárok feladatai
A felügyelő tanár kiosztja a feladatlapokat, a borítékokat és az intézmény bélyegzőjével lebélyegzett pótlapokat. A felügyelő tanár kitölti a vizsgajegyzőkönyvön az ülésrendet. A felügyelő tanár bármilyen váratlan eseményről (pl. nyomdahibás feladatlap) a folyosó felügyelő segítségével értesíti az igazgatót. Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben szabad elhagyni, lehetőleg egy időben csak egy vizsgázónak. A terem elhagyásának tényét a felügyelő tanár a feladatlapon és a vizsgajegyzőkönyvben dokumentálja. (Rávezeti a terem elhagyásának és a visszaérkezésnek az időpontját és a bejegyzést aláírja). KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

16 KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

17 Az írásbeli vizsga folyamata (1)
Ha az írásbeli vizsgarész több feladatlapból (a továbbiakban dolgozatrész) áll: A megoldási idő leteltével a vizsgázó a dolgozatrészt (első rész esetén a borítékba helyezve) a tanulói asztal bal oldalán elhelyezi A felügyelő tanár kiosztja a következő dolgozatrész feladatlapját A felügyelő tanár összeszedi az előző dolgozatrész feladatlapjait, majd ellenőrzi, hogy a vizsgázó feltüntette-e a saját nevét, a vizsgatárgy nevét és szintjét és a dátumot a borítékon, a feladatlapon, a pótlapokon. A borítékot nem zárja le! A borítékokat úgy helyezi el a tanári asztalon, hogy az biztosítsa a következő dolgozatrész zökkenőmentes elhelyezését a borítékban. A feladatlapok kiosztására és az elkészült dolgozatrészek összegyűjtésére kb. 5 perc áll rendelkezésre, amely idő nem csökkentheti a feladatok megoldására szánt időtartamot. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

18 Az írásbeli vizsga folyamata (2)
Utolsó vizsgarésznél: A rendelkezésre álló idő letelte után a a vizsgadolgozatot, a tisztázati lapokat, illetve a piszkozati lapokat belehelyezik a borítékba. A felügyelő tanár a vizsgázókat egyesével szólítva a dolgozatokat beszedi (a többiek a helyükön csendben várják, hogy a dolgozatok átvételében rájuk kerüljön a sor) Ha az adott vizsga leírása előírja, hogy a vizsgázó válasszon az adott feladatok közül (pl. matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom) a felügyelőtanár ellenőrzi azt is, hogy választását a vizsgázó jelezte-e a feladatlapon. A felügyelő tanár – a vizsgázó jelenlétében – ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e, valamint a borítékon és a vizsgadolgozat lapjain a saját nevét feltüntette-e. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

19 Az írásbeli vizsga folyamata (3)
A felügyelő tanár a vizsgázó jelenlétében a borítékot leragasztja, majd a vizsgázó a Egy teremben vizsgázók listáján aláírásával igazolja, hogy a dolgozatát beadta.

20 Az írásbeli vizsga folyamata (4)
Az írásbeli vizsga befejezésének pontos időpontját rá kell vezetni mind az Egy teremben vizsgázók listájára, mind pedig a vizsgajegyzőkönyvre. A vizsgajegyzőkönyvet a felügyelő tanár aláírja. A vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokat az aláírt vizsgajegyzőkönyvet és az írásbeli vizsgán keletkezett egyéb dokumentumokat a felügyelő tanár átadja az intézmény igazgatójának. A számítógépteremben zajló vizsgáknál, a leadott vizsgaanyagra további szabályok vonatkoznak. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

21 A szabálytalanságról, és annak következményeiről
A felügyelő tanár a szabálytalanság tényét és időpontját a feladatlapra rávezeti,- kézjegyével látja el – de a vizsgázó az írásbeli vizsgát folytathatja. A szabálytalanságról jegyzőkönyv készül, melyre rákerül a felügyelőtanár és az igazgató aláírása mellett a vizsgázó észrevétele és aláírása is. A szabálytalanság elbírálására a vizsgabizottság jogosult: A vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt Az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja A vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

22 A folyosóügyeletes KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK
A folyosóügyeletes tanár az írásbeli vizsga időtartama alatt gondoskodik arról, hogy a vizsga céljára elkülönített épületrészben illetéktelenek ne tartózkodjanak, illetve oda ne lépjenek be. Ha a vizsgázó a termet engedéllyel elhagyja, megakadályozza, hogy mással érintkezésbe lépjen. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

23 A helyettes felügyelő tanárok
A beosztás időtartama alatt a vizsga helyszínén tartózkodnak (pl. tanári szoba) Szükség esetén segítséget nyújtanak a felügyelő tanároknak (pl. a dolgozatok kiosztásában, beszedésében stb.) KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

24 Az írásbeli vizsga folyamata
A vizsga megszakításának következményeiről: Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak Ha a vizsgázó a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet. Ez esetben a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell Ha a vizsgázó a vizsgáról engedély nélkül eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból vizsgaeredménye elégtelen, a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

25 Az írásbeli dolgozatok kijavítása
Május 31. (csütörtök) 8.00 óra A kijavított dolgozatok, szaktanári, osztályfőnöki jelentések leadási határideje KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

26 Az írásbeli érettségi dolgozatok megtekintése
Az írásbeli dolgozatok megtekintése Június 4. (hétfő) óráig Az írásbeli érettségi dolgozatok megtekintése A dolgozatokról kézzel másolat készíthető vagy önköltséges módon fénymásolat kérhető (amennyiben ennek feltételeit az intézmény biztosítani tudja) Az értékelésre írásban észrevétel nyújtható be megtekintést követő első munkanap végéig (16 óráig) az iskola igazgatójához KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

27 Ez itt a jókívánságok helye.
Érettségi vizsga május-június vm-knyek.hu KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK

2012 Május 9 Történelem Érettségi Megoldás

Középszintű szóbeli vizsgák: 2012. június 18-29. Idén érettségizel? Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat magyarból, matekból és töriból, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz!

Colour WineWorld Kft. – A legjobb magyar vörösborok listája

Érettségi-felvételi: Mi vár az érettségizőkre 2012-ben? A legfontosabb változások – EDULINE.hu

Az egészségügyi szervező alapképzésen már nem fogadják el a magyart és a földrajzot, a korábbi lista a latinnal bővül. A rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzésen új érettségi vizsgatárgy lett a földrajz. Változott a szakmai előkészítő érettségi tárgyak listája is, a teljes dokumentumot az Oktatási Hivatal honlapján találjátok meg.

Történelem | Középiskola » Történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012

Történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!

Új értékelés

Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?

Prímszámok 1-től 25000-ig

Prímszámok 1-től 25000-ig

Odrobina László - Latin nyelv kezdőknek

Odrobina László – Latin nyelv kezdőknek

Német középfokú szógyűjtemény

Német középfokú szógyűjtemény

Történelem esszék kidolgozva

Történelem esszék kidolgozva

Tartalmi kivonat

TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 9 8:00 ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2012. május 9 Név: . osztály: Történelem Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1013 Történelem középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!

• Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6.

Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga 1013 2 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: I. Egyszerű választ igénylő, rövid feladatok 1. A feladat a világvallásokhoz kapcsolódik Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.) a) Melyik valláshoz kötődik a kép? . b) Nevezze meg a festmény közepén található személyt! . c) Hogyan nevezzük a

középső alak körül elhelyezkedő személyeket? . 3 pont 2. A feladat az Oszmán Birodalom katonai rendszerével kapcsolatos Írja a kipontozott helyekre a megfelelő szakkifejezéseket! A felsorolt szakkifejezések közül válasszon! Két szakkifejezést nem kell beírnia. (Elemenként 1 pont) Szakkifejezések: janicsárok, kalifa, nádor, szpáhik, szultán, várnépek „A kis-ázsiai török törzseket Oszmán vezér szervezte katonaállammá. A birodalom gazdasági alapját a meghódított területek kizsákmányolása jelentette. A születési előjogokat nem ismerték, minden föld a a) -é lett, aki egyben a legfőbb egyházi méltóság, a b) címét is megszerezte. Az államgépezet legfőbb része a hadsereg volt, amely két fontos fegyvernemre oszlott. A lovaskatonák, a c), írásbeli vizsga 1013 3 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: szolgálatukért földbirtokot kaptak, de ez nem volt örökíthető. A szultán bármikor

visszavehette. A gyalogos d) zsoldoskatonák voltak, akiket toboroztak, vagy nagyobb részben gyermekkoruktól katonának, az iszlám terjesztőjének neveltek.” (tankönyvi szöveg) 4 pont 3. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájához kapcsolódik Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! Magyarország bányászata és külkereskedelme a XIV. században „Elrendeljük, hogy ha az egyházak vagy nemesek bármelyikének földjén arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg.” (Károly Róbert rendelete, 1327) a) Nevezzen meg a térkép alapján két olyan

árucikket, amelyek Magyarország Nyugatra irányuló külkereskedelmi kivitelében fontos szerepet játszottak! (Elemenként 0,5 pont.) . . b) Említse meg Károly Róbert két intézkedését, amelyek az aranybányászat fellendítését szolgálták! (Elemenként 0,5 pont.) . . írásbeli vizsga 1013 4 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: c) Az értékálló pénz bevezetése után Károly Róbert már nem alkalmazta a pénzrontást bevételei növelésére. Milyen újabb reformot vezetett be a kiesett jövedelem pótlására? (1 pont) . 3 pont 4. A feladat a felvilágosodással kapcsolatos Párosítsa a forrásokat a táblázatban található fogalmakkal! Írja a táblázatba a megfelelő forrás (ábra vagy idézet) betűjelét! Egy forrás kimarad. (Elemenként 1 pont) A) Végrehajtás Törvény- Igazságszolgáltatás hozás Társadalom B) „[] az a célja, hogy összegyűjtse a föld színén szétszórt ismereteket, feltárja ez

ismeretek általános rendszerét azoknak az embereknek, akikkel egy korban élünk s átadja őket azoknak, akik majd miutánunk jönnek; az elmúlt századok munkái ily módon nem lesznek fölöslegesek az eljövendő századoknak; unokáink nemcsak műveltebbek, hanem erényesebbek és boldogabbak is lesznek; s mi magunk se halunk meg anélkül, hogy ne használnánk az emberiségnek.” (Diderot) C) „Az első ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a polgári társadalmat. Mennyi bűntől, háborútól, gyilkosságtól, nyomorúságtól és szörnyűségtől menekült volna meg az emberi nem, ha valaki kiszakítja a jelzőkarókat vagy betemeti az árkot, és így kiált társaihoz: Ne hallgassatok erre a csalóra! Elvesztetek, ha megfeledkeztek róla, hogy a termés mindenkié, a föld pedig senkié!” (Rousseau) D) „Az 1760-70-es évektől

kezdődően az európai fejlődési centrumtól leszakadóban lévő országokban megvalósított kormányzati elv, amely a felzárkózást, vagy legalábbis a lemaradás mérséklését igyekezett megvalósítani, egy-egy filozófiai munkára építve – és gyakran ugyanezen filozófusok közvetlen segítségével.” (Lexikon szócikk) E) „Minden személy, valamennyi képességével együtt, az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk.” (Rousseau) írásbeli vizsga 1013 5 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Forrás betűjele Fogalmak a) felvilágosult abszolutizmus b) társadalmi szerződés c) francia enciklopédia d) hatalmi ágak megosztása 4 pont 5. A feladat a Rákóczi-szabadságharc fordulópontjaihoz kapcsolódik Az alábbi források a táblázatban szereplő egy-egy eseményhez kapcsolódnak. Írja be a táblázatba az események

mellé a megfelelő forrás betűjelét! (Elemenként 1 pont.) A) „Végül megegyeztek abban, hogy a vezér címe az ország nyelvének szellemében olyan fejedelmet jelöljön, aki vezérel, jobban mondva a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmét amit a latin Dux szóval jelöl. Ezt a tervet helyeseltem” (II Rákóczi Ferenc emlékirataiból) B) „Már nem emlékszem rá pontosan, én ajánlottam-e, vagy Bercsényi, hogy nyilvánítsunk érvénytelennek minden igényt, melyet az Ausztriai Ház a nemzettel szemben fenntart. Ezt az indítványt tapssal fogadták, aláírták, és később kinyomták” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból) C) „Oda igyekeztem, ahogy mondják lóhalálában vágtatva, az árkokon keresztül, és mikor közeledtem láttam, hogy ennek az ezrednek az eleje is indulni készül. Siettem, hogy visszatartsam őket, és nem nagyon ügyeltem a talajra, [] a ló rosszul lendült ugrásba, megbotlott, bukfencet vetve összerogyott, és kiadta páráját.

[] bal szemem fölött nagy zúzódás keletkezett, és eszméletemet elvesztettem. Lóra ültettek és elvezettek a csatatérről egy közeli erdőbe, ahol megtudtam, hogy minden elveszett” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból) D) „Előadták nekem a nép végső nyomorát, a kétségbeesést, amely arra kényszeríti őket hogy fegyvert fogjanak, ha állapotukat megszánom és bármiféle segítséget ígérek nekik. [] úgy döntöttünk hogy ki kell használnunk a lelkek hevülését, és néhány zászlót és hadi jelvényt kell nekik megbízottainkkal elküldeni nyílt levelek kíséretében.” (II Rákóczi Ferenc emlékirataiból) Esemény A forrás betűjele a) Az ónodi országgyűlés kimondja I. József trónfosztását. b) A tiszaháti felkelők követei felkeresik II. Rákóczi Ferencet Brezán várában. c) A kuruc sereg Trencsénnél vereséget szenved. d) A szécsényi országgyűlés döntést hoz Magyarország politikai irányításáról. írásbeli

vizsga 1013 6 / 28 4 pont 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 6. A feladat az első ipari forradalom találmányaival kapcsolatos Rendelje a képekhez a találmány leírását és az elnevezését! Írja a táblázatba a megfelelő betűjeleket és sorszámokat! A találmányok közül egy kimarad. (Elemenként 0,5 pont) a) b) c) d) A) „James Watt angol technikus által tökéletesített gép [] a gőzt szelepek segítségével hol felülről, hol alulról eresztette rá a dugattyúra, így [] a gőz végzi a tényleges munkát. Előnye, hogy a munkahengert nem kell folyton lehűteni és felmelegíteni, és ezzel nem vész el energia.” (Lexikon szócikk) B) „Hargreaves által 1764-70 között kialakított és tökéletesített gép [], mely nyolc, majd tizenhat orsót tudott hajtani egyszerre.[Ezzel a szerkezettel] huszonötször annyi lent lehetett feldolgozni, mint a hagyományos rokkával.” (Lexikon szócikk) C) „Miután megadták a

jelet, a gép roppant kocsisorával együtt megindult. [] A gép 65 perc elteltével megérkezett Darlingtonba. George Stephenson konstrukciója bizonyult a leggyorsabbnak.” (Korabeli beszámoló; 1825) írásbeli vizsga 1013 7 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: D) „[] alkalmasnak bizonyult a hírek olyan sebességgel történő továbbítására, ami ezen a területen a mozdonyok teljesítőképességét messze túlszárnyalta. [] készüléke már lehetővé teszi gondolataink legpontosabb, tökéletesen biztos közlését [].” (Korabeli beszámoló; 1844) 1. gőzmozdony 2. gőzgép A képek betűjele a) A leírás betűjele 3. elektromos távíró 4. esztergapad 5. fonógép A találmányok sorszáma b) c) d) 4 pont 7. A feladat a dualizmus korának iparára vonatkozik Írja az állítások mellé az alábbi táblázatban olvasható ágazatok közül a megfelelőt! Minden ágazat mellé írjon egy ipari központot a mellékelt

térkép alapján! (Elemenként 0,5 pont.) 1898 Ágazat N E H É Z K Ö N N Y Ű Munkáslétszám (fő) 1913 Termelési Munkáslétérték szám (fő) (1000 korona) 98 045 84 191 Termelési érték (1000 korona) 179 742 Bányászat 69 881 Vas- és fémipar 44 545 184 125 62 081 503 087 Gépgyártás 33 008 132 011 47 638 229 991 Villamosenergiatermelés Építőanyag ipar 3003 35 095 12 768 75 023 31 589 51 309 65 850 136 581 Vegyipar 12 145 83 831 25 548 241 993 Faipar 28 227 96 726 69 653 225 075 4722 30 928 9 412 91 245 13 742 53 473 46 380 208 629 Ruházati ipar 3539 20 407 10 962 33 393 Papíripar 5469 15 955 9 395 52 520 46 119 645 978 77 167 1 287 707 6078 17 079 11 124 50 489 302 067 1 464 962 532 169 3 314 479 Bőripar Textilipar Élelmiszeripar Nyomdaipar Összesen A gyáripar ágazati szerkezete a XIX. század végén és a XX század elején írásbeli vizsga 1013 8 / 28 2012. május 9 Történelem

középszint Név: . osztály: Magyarország ipara 1913-ban Állítás Ágazat Ipari központ (város) a) A második legtöbb munkást foglalkoztató nehézipari ágazat a XIX. század végén b) Termelési értékét tekintve a legkiemelkedőbb könnyűipari ágazat az első világháború előtt. Már az 1850-es évektől dinamikusan fejlődik. c) A legdinamikusabban fejlődő könnyűipari ágazat. Kezdetben az osztrákok uralták a piacot, fellendülés a századfordulótól tapasztalható. d) Modern nehézipari ágazat, melyben a munkaerő létszáma 1898 és 1913 között nagyjából megkétszereződött, mialatt a termelési érték nagyjából háromszorosára nőtt. 4 pont írásbeli vizsga 1013 9 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 8. A feladat a nők szerepének a XX század első felében bekövetkezett változásaihoz kapcsolódik. Döntse el a források és ismeretei alapján az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Választását X jellel jelölje! (Elemenként 1 pont.) Női aktív keresők társadalmi megoszlása (1910–1930) (a női népesség százalékában) Társadalmi osztály, réteg 1910 (%) 1930 (%) Szellemi szabadfoglalkozású 3,9 8,1 Önálló kisiparos, kiskereskedő 7,9 7,5 Munkás 9,3 16,0 20,1 16,1 4,0 2,0 17,4 13,4 Háztartási alkalmazott Napszámos Mezőgazdasági munkás, cseléd (Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon) Női divat az 1920-as években Állítás Igaz Hamis a) Az első világháború kirobbanását követő bő másfél évtizedben ugrásszerűen nőtt a mezőgazdaságban dolgozó nők aránya Magyarországon. b) Az 1910-es és 1920-as évek Magyarországán nőtt az értelmiségi pályán elhelyezkedő nők aránya. c) A divat is követte a változásokat: a női viselet kényelmesebbé vált, ezzel könnyebb mozgást tett lehetővé. d) 1930-ban Magyarországon a legtöbb nő gyári munkásként dolgozott. 4

pont 9. A feladat a magyarországi zsidóság XX századi történetével kapcsolatos. Párosítsa a felsorolt eseményeket a megfelelő időszakhoz! Írja az események betűjelét a táblázatba! Egy sorban csak egy betűjel szerepelhet. Egy időszakhoz nem tartozik esemény, oda írjon X jelet! (Elemenként 1 pont.) A) a deportálások megszervezése és kezdete B) a „numerus clausus”-törvény elfogadása C) a harmadik zsidótörvény benyújtása és elfogadása Időszak a) az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának kezdeti időszaka b) a nagy világgazdasági válság időszaka Az esemény betűjele c) a Magyarország második világháborús hadba lépését követő hónapok d) a Magyarország német megszállását követő hónapok írásbeli vizsga 1013 4 pont 10 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 10. A feladat az 1950-es évek első felének magyarországi iparosításával kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a források

és ismeretei segítségével! A Sztálinvárosi Vasmű építése „[] ötéves tervünk alapkérdése a vas- és acéltermelésünk fejlesztése olyan ütemben, amelyre nincs példa a magyar ipar történetében.” (Gerő Ernő; 1950) a) Melyik állam gazdasági modellje alapján indult meg az iparosítás? (1 pont) b) Nevezzen meg a források alapján két olyan változást, amely az ipar megnövekedett munkaerőigényét biztosítani tudta! (Elemenként 0,5 pont.) c) Karikázza be annak az egy mondatnak a betűjelét, amelyik igaz a korszak iparosítására! (1 pont) A) Az iparosítás során mindenekelőtt Magyarország természeti adottságait vették figyelembe. B) Az iparosítás során a hangsúlyt a nehéziparra helyezték. C) Az iparosítás elősegítette az életszínvonal általános emelkedését. 3 pont írásbeli vizsga 1013 11 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 11. A feladat a XX századi tömegkultúra jelenségeivel

foglalkozik Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) „A művészeteket a XX. századra új, a korábbi korszakok számára részben ismeretlen megosztottság is jellemzi. A kultúra mai világa egyre kevésbé írható le a népi és az elitkultúra együttélésének modelljében, azt fokozatosan az ún. magas (vagy artisztikus) illetve a tömegkultúra kettőssége váltja fel. [] A tömegkultúra előzménye a népszerű (vagy populáris) kultúra (kalendárium, ponyvairodalom, románc, tánczene) []. A tömegkultúra a városi ember “folklórja” A városiasodás, iparosodás, eltömegesedés, a kulturális árutermelés, a technikai reprodukció, a telekommunikáció és az információipar feltételeihez alkalmazkodó művelődési mód. A modern tömegkultúra, a nagyipari módon szervezett kultúragyártó ágazat ma emberek százmilliói számára termel meséket, érzéki képeket és csábító hangzásvilágot.

Termékei a hálózatba kapcsolódó számítógépek és a műholdak hatósugarának függvényében szinte bárhová eljuttathatóak.” (Hartai László–Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret) a) Az alábbiak közül melyik az, amelyiket a forrás a XX. századi tömegkultúra ellentétének tekint? Karikázza be a helyes válasz betűjelét! A) magas kultúra B) népi kultúra C) populáris kultúra b) Milyen, a társadalom szerkezetét érintő változás járult hozzá a tömegkultúra elterjedéséhez? c) Miért fontos a telekommunikáció fejlődése a tömegkultúra elterjedése szempontjából? 3 pont 12. A feladat a mai magyar társadalommal kapcsolatos Válaszoljon a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Írja be a táblázat negyedik oszlopába annak a paragrafusnak a számát, amelyik segít a kérdés

megválaszolásában! (Egy sorba csak egy számot írhat.) (Elemenként 0,5 pont) „1. § E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. írásbeli vizsga 1013 12 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 4. § A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely: – a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi; – a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a

kisebbség szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul; 5. § A Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése. 7. § Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. 10. § A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható Érdekeik kifejezésére, védelmére – az alkotmányos szabályozás szerint – [] szervezeteket hozhatnak létre. 18. § A kisebbségi közösségeknek joguk van: [] a törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására. 20. § Az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. A köztársasági

elnök a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának személyére vonatkozó javaslatának megtétele előtt kikéri az országos kisebbségi önkormányzatok – ha valamely kisebbség ilyen önkormányzattal nem rendelkezik, az adott kisebbség nyilvántartásba vett országos érdekképviseleti szervének – véleményét.” (Részletek az 1993 évi LXXVII törvényből) Kérdés igen nem A paragrafus száma: a) Megengedi-e a törvény nemzetiségi párt alapítását? b) Megilletik-e a kisebbségi jogok a bevándorlókat? c) Kötelező-e válaszolni az országos népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre? d) Elfogadhatónak tartja-e bizonyos esetekben ez a törvény az erőszakos asszimilációt? e) Van-e valamilyen beleszólásuk a nemzetiségeknek az ő érdekeiket védő országgyűlési biztos személyének kiválasztásába? 5 pont írásbeli vizsga 1013 13 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: .

osztály: II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat, kettő, a magyar történelemre vonatkozó, egy rövid és egy hosszú, különböző korszakokra vonatkozó feladat. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa Egyetemes 13. Francia abszolutizmus rövid történelem 14. Náci ideológia rövid 15. Magyarország XVIII. századi népessége rövid 16. A tatárjárás következményei hosszú Magyar 17. Széchenyi a reformkorban rövid történelem 18. Budapest a századfordulón hosszú Magyar külpolitika a két világháború rövid között 20. hosszú Az 1956-os forradalom és szabadságharc Segítségül megadjuk a helyesen kiválasztott feladatok sorszámainak lehetséges kombinációit. Jelöljön meg egy

oszlopot az alábbi táblázatból! Karikázza be a választott oszlop betűjelét! 19. Feladattípus A B C D E F G H I J K L rövid 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14. rövid 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19. hosszú 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18. Csak a szabályok szerint kiválasztott feladatok értékelhetők! A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga 1013 14 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 13. A feladat a francia abszolutizmussal kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, hogyan

valósult meg az abszolutista kormányzás XIV. Lajos Franciaországában! „Uraim, azért hívattam önöket, hogy elmondjam: eddig az államügyeket saját akaratomból a néhai Mazarin bíboros úr irányította. Most elérkezett az ideje, hogy magam kormányozzak. Önök segíteni fognak a tanácsaikkal, amikor én kérem Önöktől Elrendelem, kancellár úr, hogy semmit se pecsételjen le az én parancsom nélkül, és Önök, Államtitkár urak, a rendelkezésem nélkül semmit sem írhatnak alá, még egy útlevelet sem.” (XIV Lajos beszéde a miniszterekhez Mazarin halálának másnapján; 1661) . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1013 15 / 28 Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 2012. május 9 Történelem

középszint Név: . osztály: 14. A feladat a náci ideológiával kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a náci ideológia jellemző vonásait! „Porba NagyNémetország minden ellenségével!” (Propagandaplakát; 1940) írásbeli vizsga 1013 16 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 15. A feladat a XVIII századi Magyarországgal kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján, hogyan változott a népesség a XVIII. század folyamán! Térjen ki a változások okaira! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Magyarország népessége (Horvátországgal együtt) a XVIII. század elején

(becslés) a XVIII. század végén (népszámlálás) 4 millió fő 9,5 millió fő Etnikai arányok Magyarországon a XVIII. század végén . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 17 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 16. A feladat a tatárjáráshoz kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás következményeit és IV. Béla tatárjárást követő politikáját! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „[] szemügyre vettük a tatároktól elpusztított vidéket []. Az egyházak tornyai voltak útmutató jeleink egyik helységből a másikba, és ezek is borzalmas utat jelöltek []. Gyulafehérvár

városába érkeztünk, ahol semmit sem találtunk, csak megöltek csontjait és koponyáit, a bazilikák és paloták szétrombolt és aláásott falait. [] És a tizedik mérföldkőnél [.] volt egy csodálatosan magas hegy [] embereknek és asszonyoknak nagy sokasága menekült ide, és most könnyek között fogadtak. [] Végül fekete kenyeret adtak nekünk, amelyet lisztből és összemorzsolt tölgyfakéregből sütöttek.” (Rogerius: Siralmas ének) „Miután a tatárok egykor az ország lakosainak nagy részét megölték, vagy elhurcolták, s az ország, amely azelőtt telve volt néppel, sok helyütt pusztasággá vált, királyi rendelettel igyekeztünk a világ minden részéről mind katonákat, mind földműveseket gyűjteni, az elpusztított és lakosaiktól elhagyott földek benépesítésére.” (IV Béla 1268. évi oklevele) „Mi [IV. Béla] Isten kegyelméből Magyarország királya [] tudtára adjuk mindazoknak, akik jelen levelünket megtekintik, hogy

Magyarország összes nemesei, akiket királyi servienseknek mondanak, hozzánk járulván, tőlünk alázatosan azt kérték, hogy őket [] elnyert szabadságukban megtartani írásbeli vizsga 1013 18 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: kegyeskedjünk [] Mivel úgy találtuk , hogy kéréseik és követeléseik jogosak és törvényesek, tanácsot tartván báróinkkal s az ő hozzájárulásukkal azokat teljesítendőnek véltük []. Úgyszintén elrendeltük, hogy minden évben a szent király ünnepén, közülünk valaki tartozzék Fehérvárra jönni, és minden megyéből két vagy három nemes tartozzék megjelenni, hogy azoknak jelenlétében minden kártevésről és jogtalanságról, bárki okozta és követte el azokat, minden panaszosnak elégtételt szolgáltassunk.” (Az 1267 évi törvényből) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 19 / 28 2012. május 9 Történelem középszint

Név: . osztály: . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 17. A feladat a reformkori Magyarország történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi István grófnak a magyar gazdaság átalakítása érdekében megfogalmazott javaslatait! „7-szer: a házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint [a birtok arányában] viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás, szükségkép foly, hogy 8-szor: a vizek elrendezése, utak készítése s jó karban tartása, valamint a belvámok – mindenkitül egyenlőn fizetve – országgyűlési tárgyak legyenek; mert ilyesekben harmónia és szoros egybehangzás

kell. De mind emellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni mint káros akadályt, 9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat [a hatósági árszabásokat] s egyéb ilyes intézeteket örökre. ” (Stádium; 1833) . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 20 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért Pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 18. A feladat a dualizmus korával kapcsolatos (hosszú) Mutassa be Budapest gazdasági szerepét, fejlődését és társadalmának átalakulását a XIX-XX. század fordulóján a források és ismeretei segítségével! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A bejegyzett cégek száma Budapesten vállalkozási forma szerint

írásbeli vizsga 1013 21 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: „1. § Hogy a Duna-folyam Buda-Pest mellett aképpen szabályoztathassék, a mint a hajózás és kereskedés országos érdekei igénylik s a főváros, mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztosítsa a melyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetlen feltételei: felhatalmaztatik a ministerium, hogy ezen országos célból szükséges beruházásokra huszonnégy millió osztrák értékű forint erejéig sorsolási kölcsönt köthessen.” (1870 X törvénycikk) Budapest lakosságának megoszlása foglalkozási csoportok szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 22 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása

Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 19. A feladat a két világháború közötti magyar történelemmel kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, milyen szerepet játszott a területi revízió kérdése az 1920-as évek magyar külpolitikájában! Használja a Középiskolai történelmi atlaszt! „Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket feldaraboltak [] mi fajunk egyharmadáról örök időkre le nem mondhatunk. Ezt igazságul elfogadni nem tudjuk. [] Ha valaki a mellényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól gombolja be. Ezekre a határokra egy végleges békét felépíteni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöttek és a győzők az őrzők. [] nekünk más határokra van

szükségünk.”(Bethlen István beszédéből; 1928) írásbeli vizsga 1013 23 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 20. A feladat az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a forradalom kirobbanásához vezető okokat! Ismertesse a forradalom kirobbanásának napján történt legfontosabb eseményeket! „5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével [] 7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését [] Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági

rendszerünket a hazai adottságoknak [] szem előtt tartásával. 9. Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, munkások és értelmiségiek bérköveteléseinek sürgős és alapvető rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását. írásbeli vizsga 1013 24 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra való fektetését [] az egyénileg dolgozó parasztok egyenrangú támogatását. 11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálását, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását és rehabilitálását. 12. Teljes vélemény- és szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót [] 13. Követeljük, hogy [] a Sztálin-szobrot [] bontsák le [] 14. [] kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását, [] március 15-e nemzeti ünnep, [] október 6-a pedig nemzeti gyászünnep

[] legyen. ”(Részletek a magyar egyetemi ifjúság 16 pontjából) A Sztálin-szobor október 23-án este „Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, lazítani a munkás–paraszt szövetséget, aláásni a munkásosztály vezető szerepét országunkban, megrendíteni népünk hitét pártjában, a Magyar Dolgozók Pártjában, megkíséreljék lazítani a szoros baráti kapcsolatokat országunk, a Magyar Népköztársaság és a többi szocializmust építő ország között, különösen pedig országunk és a Szocialista Szovjetunió között. [] Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytatunk, hogy a Szovjetunióhoz való viszonyunk állítólag nem az egyenlőség viszonya, és hogy függetlenségünket állítólag nem az imperialisták ellen, hanem a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. Mindez szemenszedett valótlanság [].” (Részlet Gerő Ernő

rádióbeszédéből) . . . . . írásbeli vizsga 1013 25 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga 1013 26 / 28 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1013 27 / 28 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2012. május 9 Történelem középszint Név: . osztály: 1. Világvallások 2. Oszmán Birodalom 3. Károly Róbert gazdaságpolitikája 4. Felvilágosodás 5. Rákóczi-szabadságharc I. 6. Ipari forradalom Egyszerű, 7. Dualizmus kori ipar rövid 8. Női emancipáció feladatok 9. Magyar zsidóság 10. Az 1950-es évek ipara 11. Tömegkultúra, reklám 12. Mai magyar társadalom I.

Összesen 13. Francia abszolutizmus 14. Náci ideológia 15. Magyarország XVIII századi népessége II. 16. A tatárjárás következményei Szöveges 17. Széchenyi a reformkorban kifejtendő feladatok 18. Budapest a századfordulón 19. Magyar külpolitika a két világháború között 20. Az 1956-os forradalom és szabadságharc II. Összesen Az írásbeli vizsgarész pontszáma: maximális elért pontszám pontszám 3 4 3 4 4 4 4 4 4 3 3 5 45 12 12 12 21 12 21 12 21 45 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár Dátum: . írásbeli vizsga 1013 jegyző Dátum: . 28 / 28 2012. május 9 ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1013 TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: – a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése – az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja – kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi) – igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása – tagadószó egybeírása – az ly- j

tévesztése) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5

pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont írásbeli vizsga 1013 2 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; • ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-val kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több

válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok

javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a

megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 15, 18 vagy 14, 15, 18) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15, 20 feladatok megoldását kell értékelni írásbeli vizsga 1013 3 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b)

követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét

értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a

kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. írásbeli vizsga 1013 4 / 18 2012. május 9

Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok

esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. (Például: rövid feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben, a Szaknyelv alkalmazása és a Források használata szempontokra, illetve hosszú feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben és a Szaknyelv alkalmazása szempontokra csak 0 vagy 2 vagy 4 pont adható.) Ha a javítókulcsban egy művelethez több tartalmi elem kapcsolódik, akkor a köztük lévő szoros összefüggés miatt bizonyos pontszámok nem adhatók (például: rövid feladatoknál az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 4 pont, a hosszú feladatoknál a Források használata szempontra

nem adható 1 és 5 pont, az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 6 pont). Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés,

bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. írásbeli vizsga 1013 5 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot,

következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik

a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a

gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent írásbeli vizsga 1013 6 / 18 2012. május 9 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 4. A szöveges feladatok értékelé

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.