Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

1 Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni. Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani. Első feladat A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok Maximális pontszám Szövegalkotás, hangnem Összesen 20 pont Vizsgapont 10 pont 2. Mivel a két feladat aránya az értékelésben 1/3 2/3, ennek a feladatnak a pontszámát felezni kell, azaz megoldásával összesen 10 vizsgapont szerezhető. Amennyiben a pontszám felezése után kapott összeg fél pontra végződik, felfele kell kerekíteni. 3. Amennyiben a dolgozat bármely értékelési szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók.

2 Az értékelési szempontok részletes kifejtése E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat; hány irányító szempontra tért ki, és megfelelő mélységben tárgyalta-e azokat; megfelel-e a levéllel mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást. Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt a Feladat teljesítése szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál. Szövegalkotás, hangnem E szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e a szöveg gondolatmenete, azaz az irányító szempontok, valamint az ezekhez kapcsolódó gondolatok elrendezése; megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bekezdésekben is elkülönülő bevezetés, tárgyalás és befejezés; a vizsgázó hogyan használja a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit; megfelelő-e a formai tagolás; hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak. A szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemei A szöveget a mondatok halmazától a kohézió különbözteti meg, amit a szöveget alkotó elemek jelentésének szerves összefüggése és a szerkezeti összekapcsoltság biztosít. A szöveg egységét biztosító jelentésszintű kapcsolatteremtés leggyakoribb eszközei a következők: teljesen vagy részben ismétlődő szavak, szószerkezetek; szinonimák; a szavak és szószerkezetek jelentése között lehetséges néhány viszony (ellentét, ok-okozati viszony stb.); a mondatok logikai-tartalmi elrendezése (ok-okozat, általános-konkrét stb.). A mondatok kapcsolódását biztosító nyelvtani, szerkezeti kapcsolóelemek: az önálló mondatok közötti kötőszók; rámutató szók (különféle névmások, határozószók); egyéb nyelvtani viszonyító elemek (igeragozás, középfok stb.). Szókincs és kifejezésmód E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak; a szóhasználat milyen szintű igényességet és változatosságot mutat; az előforduló tévesztések mennyire akadályozzák az olvasót a szöveg megértésében. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető. 2

3 A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a, vagy a szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ, ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; mondatszerkezetek és nyelvtani struktúrák tekintetében mennyire igényes a szöveg nyelvhasználata; az előforduló nyelvtani, illetve helyesírási hibák mennyire akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget első olvasásra teljesen megértse. Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető. A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően a vagy a szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy elöljárószót helytelen vonzattal használ, ezt a hibát csak a szempontnál lehet értékelni. Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényesül. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell. Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat. Javítási jelrendszer A feladat teljesítését a lap jobb oldalán található sávban jelöljük a szempont sorszámának megadásával: 4 bekarikázott szám = teljesített tartalmi szempont, 3 (hiányjel + szám) = nem tárgyalt tartalmi szempont, 2 (szám + mínuszjel) = nem megfelelően kifejtett, de érintett tartalmi szempont. Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni. 3

4 A formai jegyeket a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: Dátum = D Megszólítás = M Köszönés = K Aláírás = A A teljesítés minőségét mutató jelek: betű = az adott formai jegy teljesítése helyes, A (hiányjel + betű) = hiányzik vagy nem elfogadható az adott formai jegy. Szövegalkotás A Feladat teljesítése szempontnál használt számozás segít e szempont megítélésénél is. A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: L = lexikai hiba, ÉL = megértést zavaró lexikai hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó. A szövegben használt jelek: aláhúzás = lexikai hiba, aláhúzás + i = ismétlődő lexikai hiba. i Az ismétlődő hibákat nem kell a javítósávban jelölni. A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel: G = nyelvtani (grammatikai) hiba, ÉG = megértést zavaró nyelvtani hiba, É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, H = helyesírási hiba. A szövegben használt jelek: aláhúzás = nyelvtani vagy helyesírási hiba, (hiányjel) = hiányzik egy szó, nyíl = szórendi hiba, aláhúzás + i = ismétlődő hiba. i Az ismétlődő hibákat nem kell a javítósávban jelölni. 4

5 Értékelési skála (emelt szint 1. feladat) Feladat teljesítése 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően kidolgozta, és a szöveg terjedelme meghaladja a minimális szintet. Megfelelt a levélírással kapcsolatos formai kívánalmaknak. Szövegalkotás, hangnem A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme teljesen megfelel a közlési szándéknak A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben. A létrehozott szöveg elérte a minimális mennyiséget, és kisebb pontatlanságokkal megfelelt a levélírással kapcsolatos formai kívánalmaknak. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem; illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A létrehozott szöveg néhány szóval rövidebb a minimális szövegmennyiségnél, valamint nem teljesíti vagy nem jól teljesíti a levélírás formai követelményeit. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak egyet vagy kettőt részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. A létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél, és a vizsgázó nem tartotta be a levélforma előírásait. 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító A mondanivaló nem minde- szempontok elrendezése nütt logikus elrendezésű. többnyire logikus. A vizsgázó nem törekszik a A vizsgázó törekszik a gondolati gondolati tagolásra: hiányzik tagolásra, elkülöníti lega- a bevezetés és a befejezés. lább a bevezetést vagy a befejezést. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A mondatok többnyire szervesen A szöveg hangneme követke- kapcsolódnak egymáshoz. zetlenségeket mutat, de még A szöveg hangneme nagyjából megfelel a közlési szándéknak megfelel a szövegfajtának, a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a levélíró szándékának megfelelő hatást kelt. 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos szókincs jellemzi. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését. 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg csak kevés nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják. A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek általában nem akadályozzák meg, de néha megnehezítik a megértést. A vizsgázó csak a legegyszerűbb nyelvtani struktúrákat használja. A szöveg sok nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz; ezek egy része a megértést nem befolyásolja, de nagyobb számban található a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba is közöttük. A szöveg a nyelvtani és a helyesírási hibák miatt nem érthető. 5

6 Második feladat A javítás alapelvei 1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról. Értékelési szempontok Maximális pontszám Szövegalkotás, hangnem Összesen 20 pont Vizsgapont 20 pont 2. Amennyiben a dolgozat bármelyik értékelési szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. 3. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók. Az értékelési szempontok részletes kifejtése E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat; megfelelően kifejtette és indokolta-e véleményét. A részletesebb leírást lásd az első feladatnál. Javítási jelrendszer Ugyanaz, mint az első feladatnál. 6

7 Értékelési skála (emelt szint 2. feladat) 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó teljesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontnak megfelelt, a létrehozott szöveg terjedelme meghaladta a minimális szövegmennyiséget. A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. egynek vagy kettőnek felelt meg, a többinek csak részben. A létrehozott szöveg elérte a minimális szövegmennyiséget. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. egynek megfelelt, ezen kívül még egynek részben, a többinek egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontnak csak részben. A létrehozott szöveg néhány szóval rövidebb a minimális szövegmennyiségnél. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat, vagy más témáról írt. egynek sem felelt meg, csak néhánynak részben, és van olyan is, amelynek egyáltalán nem. A létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél. Szövegalkotás 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő: van bevezetés, tárgyalás és befejezés. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme teljesen megfelel a közlési szándéknak A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést. A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme nagyjából megfelel a szövegfajtának, a közlési szándéknak A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg hangneme következetlenségeket mutat, de még megfelel a közlési szándéknak A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő hatást kelt. 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő változatos szókincs jellemzi. A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését. 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg csak kevés nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják. A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat. A szöveg több nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek általában nem akadályozzák meg, de néha megnehezítik a megértést. A vizsgázó csak a legegyszerűbb nyelvtani struktúrákat használja. A szöveg sok nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz; ezek egy része a megértést nem befolyásolja, de nagyobb számban található a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba is közöttük. A szöveg a nyelvtani és helyesírási hibák miatt nem értékelhető. 7

8 Megjegyzések az útmutatóhoz szempontjából a terjedelemnek és az irányítási szempontok figyelembevételének kiemelkedő jelentősége van. Mivel az előírt szavak száma szabja meg a terjedelmet, a szavakat meg kell számolni. Anélkül, hogy nyelvészeti okfejtésekbe bocsátkoznánk a szó fogalmának meghatározását illetően, az írásbeli érettségi feladatok javítása szempontjából szónak számítunk minden, egymástól szóközzel elválasztott egységet. Eszerint tehát 1 szónak számítanak például a következő alakok: du, (il) m a (vu); 2 szónak számítanak a következők: de la, (il) me trouve (gentil). A javítás során ismétlődő hibának azt tekintjük, amikor a tanuló ugyanabban a szóban ugyanazt a hibát követi el. Tehát két egyeztetési hiba akkor számít ismétlődésnek, ha ugyanazt a szót érinti: pl. grand / grand helyett grande / grande szerepel. Ékezethibákat akkor veszünk figyelembe, ha nyelvtani vagy lexikai következményei vannak (pl. a / à, ou / où, mer / mère). A nyelvtani hibák súlyozására nem készült részletes utasítás. Úgy gondoljuk, hogy ezt a feladatot minden kolléga el fogja tudni végezni tanári tapasztalatai alapján. Az útmutató nem tartalmaz utasítást az értelmetlen szövegrészek jelölésére a javítás során, ugyanakkor ez értékelési kritérium. Mi az alábbiakban az ilyen típusú hibákat dőlt betűvel jelöljük, a majdani dolgozatokat javító tanárnak azonban saját jelölést kell majd alkalmaznia. Úgy gondoljuk, minden kolléga rendelkezik ilyen jelölési szokásokkal (pl. hullámos vonal vagy más jelek), éppen ezért nem tartjuk szükségesnek ezeknek az útmutatóba való felvételét. Azt azonban szükségesnek tartjuk, hogy az egyes dolgozatokat a javítás során többször is elolvassák. A javítás során a következő eljárást javasoljuk a kollégáknak. 1. Olvassák végig egyszer a tanuló megoldását úgy, hogy a hibákat nem javítják! 2. Ezután többször olvassák újra a dolgozatot úgy, hogy minden alkalommal egy másik szempont kritériumait figyelik, illetve eszerint javítják és jelölik a hibákat! 3. Végül összesítsék javításaikat, és röviden szövegesen is fogalmazzák meg értékelésüket! 8