BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Biológia középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 29. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

FELSŐOKTATÁS

A felsőoktatás keretszabályait általános jelleggel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) határozza meg. Az Nftv. 2012. szeptember 1. napján lépett hatályba, így a tanulmányi követelmények tekintetében a 2012/2013. tanévben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra alkalmazandó. A korábbi felsőoktatási törvények (a 1993. évi felsőoktatási törvény és 2005. évi felsőoktatási törvény) alatt megkezdett képzésekről az Nftv. az átmeneti rendelkezések között rendelkezik. Állásfoglalásaink kialakítása során – a felmenő rendszerre figyelemmel – kiemelten tekintetbe kellett vennünk, hogy egy-egy panasz tárgya melyik törvény hatály alá tartozik.

Az Nftv. adja a felsőoktatás általános szabályait, mellette további részletszabályokat tartalmaznak a következő jogszabályok. Az érettségire vonatkozóan a köznevelési törvény, illetve érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: érettségi rendelet), míg a felvételivel kapcsolatban a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: felvételi rendelet) tartalmaz rendelkezéseket. A felsőoktatás keretszabályait bontja ki a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet). A végrehajtási rendelet rendelkezik többek között a fogyatékossággal élő hallgatók részére nyújtható kedvezményekre és mentességekre vonatkozó szabályokról. A különböző ösztöndíjakra, támogatásokra és eljárási díjakra vonatkozó rendelkezéseket a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: térítési és juttatási rendelet) szabályozza.

A képzési és kimeneti követelmények, így többek között az érintett szakok idegennyelvi követelményei, a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendeletből (a továbbiakban: KKK rendelet) ismerhetők meg, amely rendeletet a 2017/2018. tanévben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A legkésőbb 2016/2017. tanévben megkezdett tanulmányokra vonatkozóan továbbra is a z alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletet (a továbbiakban: 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet) kell alkalmazni.

A 2018-ban történt jelentős jogszabályi változás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatályon kívül helyezése, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályba lépése, amely jogszabályok a különböző időszakokban az Nftv. háttérjogszabályaként az eljárási jellegű kérdéseket rendezik. Ennek megfelelően átvezették a megváltozott jogi terminológiát, így például már nem jogerős döntésről rendelkezik a törvény, hanem a döntés véglegessé válásáról. A felsőoktatási intézménynél történő jogorvoslat eljárási határidejét korábban a Ket. rögzítette, az új eljárási szabályozással bekerült az Nftv-be a jogorvoslati eljárásra vonatkozóan a legfeljebb harminc napos ügyintézési határidő is. Átalakult a felvételi eljárás jogorvoslati rendszere is. A besorolási döntés ellen a jelentkező korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumánál élhetett jogorvoslattal, az idei évtől azonban közigazgatási pert indíthat. A per megindítása előtt az Oktatási Hivatal megvizsgálja, hogy szükséges-e saját döntésének módosítása vagy visszavonása. Amennyiben nem, a bíróság a beiratkozásig rendelkezésre álló rövid határidőre figyelemmel soron kívül és rövid határidőkkel bírálja el a keresetlevelet. Módosították továbbá a hallgatói munkaszerződés szabályozását is, a díjazás mértékét megemelték. Lényeges változás, hogy az idei évtől kivételként határozza meg a törvény a doktori képzést a kreditátvitelnél meghatározott korlátozás esetében, amely szerint a képzés kreditértékének egyharmadát a fogadó intézményben kell teljesíteni.

A felsőoktatási területen hozzánk érkezett panaszokat hagyományosan három nagy csoportba osztjuk: az első csoportba az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos ügyek kerülnek. A második csoportot a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének gyakorlatát bemutató ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak.

ÉRETTSÉGI – FELVÉTELI A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE

2020-tól szigorúbb feltételekkel lehet jelentkezni a felsőoktatás alapképzéseire. Mindez több hallgatói csoport esetében jogsérelem veszélyét valószínűsíti, ezért a következő jelzéssel fordultunk a szakterületért felelős oktatási államtitkárhoz a jogszabályváltozással kapcsolatban. (605/2018/OJBIT)

2020-ban alap- és osztatlan képzésre történő felvétel esetén új felsőoktatási felvételi követelmények kerülnek bevezetésre, így bemeneti feltételként emelt szintű érettségi vizsga és középfokú komplex nyelvvizsga lesz szükséges. A 2020-as változásokkal kapcsolatban a hivatalunkhoz érkezett jelzések, valamint az érintetti körökkel folytatott egyeztetések alapján jól érzékelhetően körvonalazódott a súlyos jogsérelem veszélye.

A kérdéskörrel kapcsolatos rendelkezéseket a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) 10. § (2) bekezdése vezeti be, amely rendelkezések 2020. január 1-jén lépnek hatályba. Eszerint a felvételi rendelet 23. § (3) és (4) bekezdése az alábbiakról rendelkezik. Alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik, és legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Ezen feltételek teljesítése mellett is szükséges a minimum ponthatár (280 pont) elérése, azonban az emelt szintű érettségi vizsgára vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni a művészet képzési terület képzéseire jelentkezők esetében.

A felvételi rendszer bemeneti feltételeinek ezen módosítása – álláspontunk szerint – több érintetti kört hátrányosan érint, a rendelkezések hatálybalépésével esetükben súlyos jogsérelem valósulhat meg. A módosítás teljesen figyelmen kívül hagyja a fogyatékossággal élő jelentkezők körét. A felvételi rendelet módosítása kivételként az emelt szintű érettségi vizsga követelménye alól a művészeti képzésbe jelentkezőket nevezi meg, tekintettel arra, hogy ezen szakok esetében a felvételi eljárás során a gyakorlati vizsga a jellemző. Ugyanakkor nem említi kivételként a fogyatékossággal élő jelentkezőket, esetükben a módosítás nem rendel kimentési szabályt. A jelenlegi szabályok szerint a fogyatékossággal élő jelentkezők előnyben részesítés alapján 40 többletpontra, valamint a felvételi eljárás során kedvezményekre, felmentésekre lehetnek jogosultak. Továbbá a kimenet szempontjából ezen alanyi körnek az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga-mentesítésre van lehetősége. Fenti szabályok hatálybalépésével azonban a bemeneti követelmények eleve elzárják számukra a felsőoktatási intézménybe történő felvételt, így az előnyben részesítés és a felsőoktatási tanulmányok kapcsán meghatározott kedvezményekre, mentesítésekre vonatkozó rendelkezések kiüresednek.

A második alanyi kör, akiket álláspontunk szerint jelentősen hátrányosan érintenek a jogszabályi változások, a roma szakkollégium tagjai. A többi felsőoktatásba jelentkezőhöz képest e hallgatói körben lényegesen kevesebb azok száma, akik mindkét fenti feltételnek egyszerre tudnak megfelelni. A roma szakkollégiumok fontos célkitűzése a cigány értelmiség képzése, tanulmányaik támogatása, a lemorzsolódás csökkentése és a felzárkózás elősegítése. Az oklevél átvételéhez szükséges nyelvtudást is sokan már ezen szakkollégiumi keretek között sajátítják el. A fenti rendelkezések hatálybalépésével, a bemeneti követelmények említett szigorításával a roma szakkollégiumi utánpótlás gyakorlatilag megszűnhet, ez a szakkollégiumi kör kiürülhet.

A módosítással veszélyeztetett harmadik alanyi körként a pedagógusképzésbe jelentkezőket emeltük ki. A pedagógusok számának növelésére feltétlenül szükség lenne a pedagógusszakmát érintő várható nyugdíjazásokra tekintettel. A fenti intézkedés nyomán azonban előre láthatóan csökkenne a pedagógusképzésbe felvettek száma. A rendelkezésünkre álló információk szerint a pedagógusképzésbe jelentkezők körében mindkét bemeneti feltétel esetében a mutatók átlagosak, más képzési területhez képes alacsonyabb számot mutatnak. Így előre láthatóan a pedagógusképzés területén komoly létszámcsökkenéssel kell számolni a fenti rendelkezések hatálybalépését követően.

Fentiekre tekintettel felhívtuk a döntéshozó figyelmét arra, hogy a felvételi rendelet 23. § (3) és (4) bekezdésének 2020. január 1-jén történő hatálybalépésével ezen alanyi körök vonatkozásában az oktatási jogok sérelmének súlyos veszélye áll fenn. Felhívtuk a figyelmet továbbá arra is, hogy a jogsérelem orvoslása érdekében sürgős döntés szükséges, tekintettel arra, hogy a jelentkezés feltételeit, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően kell meghatározni, nyilvánosságra hozni. (457/2018/OJBIT)

Egy panaszos szerint aggályos a felsőoktatási felvételnél kötelező nyelvvizsga 2020-tól történő bevezetése. Felhívtuk a hozzánk forduló figyelmét, hogy a hivatalunkhoz érkezett számos jelzés alapján foglalkozunk a kifogásolt rendelkezésekkel. Ezzel kapcsolatban javaslatot fogalmaztunk meg jogszabály-módosítás érdekében. (734/2018/OJBIT)

A különleges bánásmódra jogosult tanuló az érettségi vizsga során állapotára és a szakvéleményben foglaltakra figyelemmel mentesítésre, kedvezményre tarthat igényt. A szóbeli és írásbeli érettségi vizsga során igénybe vehető kedvezmények, mentesítések körét az érettségi rendelet határozza meg. A tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része, vagy akár az értékelés, minősítés egésze alól. Ez alapján lehet a tanulót a helyesírás értékelése alól mentesíteni, akár idegen nyelvből is. (589/2018/OJBIT)

Egy beadványozó panasszal élt az Oktatási Hivatal állásfoglalása és jogértelmezése kapcsán. Beadványában előadta, hogy 2017. június 20-án előrehozott emelt szintű érettségi vizsgát tett angol nyelvből 64 %-os eredménnyel, jeles minősítéssel, amely alapján tudomása, valamint az iskolájának korábbi igazgatóhelyettese és osztályfőnöke szerint is B2 komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot szerzett. A panaszost arról tájékoztatták, hogy mindez a 2018-ban megszerzendő érettségi bizonyítványában kerül majd rögzítésre. 2018 májusában a panaszos arról értesült az új igazgatóhelyettestől, hogy álláspontja szerint nem tekinthető nyelvvizsgával egyenértékűnek az angol érettségi eredménye, tekintettel arra, hogy a vizsga során a helyesírás értékelése alól mentesült. Mindezek alapján megkereste az Oktatási Hivatalt, hogy az érettségi rendelet értelmezésével kapcsolatban állásfoglalást kérjen. A panaszos azzal érvelt, hogy az Oktatási Hivatal hivatalos tájékoztatója is tartalmazza, hogy az idegen nyelvi írásbeli vizsgán csak a II. Nyelvhelyesség és a IV. Íráskészség füzeteknél kell a helyesírást figyelembe venni. Azonban ezeknél a feladatsoroknál is csak az egyik részszempont a többi mellett a helyesírás. Továbbá a javítási szabály kimondja, hogy a javító tanárnak a helyesírást is ellenőrizni, a hibákat jelölni kell, csak mentesítés esetén ezt nem pontozzák. A panaszosnál a helyesírást is pontozták, ezért panasszal élt, aminek az adott kormányhivatal illetékes főosztálya helyt adott. Így a vizsgadolgozata 71 pontról 73 pontra módosult. Mindezekre figyelemmel mentesítés nélkül az eredménye 94 pont lett volna 96 pont helyett, ami 63 %-nak felelt volna meg. Így, ha a kedvezményt nem veszi igénybe, akkor is elérte volna a 60 %-ot.

A panaszos kérte hivatalunktól az Oktatási Hivatal jogi iránymutatásának felülvizsgálatát, az ügy kivizsgálását, valamint azt, hogy az angol emelt szintű érettségi vizsgáját ismerjék el B2 szintű nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak.

A panaszos által rendelkezésre bocsátott körülményekre és dokumentumokra, valamint a jogszabályokban foglaltakra figyelemmel az alábbi állásfoglalást alakítottuk ki.

Az érettségi rendelet az érettségi vizsga során adható mentesítésekről és kedvezményekről az alábbiak szerint rendelkezik. A 6. § (7) bekezdése szerint, ha a vizsgázót – a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában – mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

A konkrét mentesítések írásbeli vizsga esetén a következők lehetnek. Az érettségi rendelet 20. § (7) bekezdés a)-d) pontja értelmében a 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni; lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja; engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse; a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

Az érettségi vizsga államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal való egyenértékűségével kapcsolatban az érettségi rendelet 45. § (4)-(5) bekezdése tartalmaz releváns rendelkezéseket. Eszerint a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú; 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a) , b) pontjában foglalt további feltételeknek,

a) ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül;

b) ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A részletes követelményeket az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: 40/2002. (V. 24.) OM rendelet) tartalmazza. Eszerint az élő idegen nyelv esetében emelt (B2) vizsgaszint esetén szükséges készség, hogy a tanuló a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal tudja alkalmazni. Az íráskészséggel összefüggésben a tartalmi szerkezet megköveteli azt, hogy a vizsgázó az egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal tudja alkalmazni. Az írásbeli feladatlap értékelése esetén az olvasott és a hallott szöveg értése esetén is rögzíti, hogy a feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tehát megköveteli a helyesírás értékelését az érettségi vizsga részletes követelményei között. Mindezekre figyelemmel, amennyiben az érettségi vizsga során élt a 6. § (7) bekezdésben rögzített kedvezménnyel, így mentesült az értékelés egy része (a helyesírás) alól, akkor nem a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az írásbeli érettségi vizsgáját, és az így megszerzett eredménye annak ellenére sem lehet államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű, ha a kedvezmény igénybevétele nélkül is teljesítette volna a jogszabályban rögzített egyéb feltételeket.

Fentiekre tekintettel az Oktatási Hivatal jogi iránymutatásában foglaltakkal egyetértettünk, az ügyben oktatási jogsértést nem tudtunk megállapítani. (619/2018/OJBIT, 74/2018/OJBIT)

Az érettségi vizsga általános követelményei az érettségi rendeletben találhatóak, míg a részletes követelményeket külön jogszabály, a korábban már hivatkozott 40/2002. (V. 24.) OM rendelet rendezi. A követelményekkel kapcsolatos változások bevezetésére felmenő rendszerben van lehetőség.

Egy beadványozó azzal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy jogszerűen járt-e el az iskola pedagógusa, aki nem engedélyezte az évszámokat tartalmazó atlaszok használatát az idei történelem érettségi vizsga közben.

Hivatalunk hatásköri szabályai értelmében a történelem érettségi vizsga során használható atlasszal kapcsolatos kifogásokat kizárólag vizsgálat keretében tudjuk minősíteni, ennek azonban az a feltétele, hogy az érintettek közvetlenül forduljanak hivatalunkhoz. Tekintettel arra, hogy a beadványozó nem volt érintett, ezt jeleztük felé, továbbá tájékozattuk arról, hogy az ügy jellegére tekintettel a kérdéskörrel kapcsolatban egyeztettünk az Oktatási Hivatal vezetőivel, akik a rendelkezésünkre bocsátották a sajtó felé küldött válaszukat, miszerint: „bizonyítottan jogszerűtlen vizsgakörülmények esetén (tehát a jelen esetben) jogszerűen alkalmazható utólagos megoldás, ha – a vizsgadolgozat eredményének ismeretében – az érintett tanulók az igazgató felhívására írásban nyilatkoznak arról, hogy újra kívánják-e írni az írásbeli vizsgát, immár jogszerű körülmények között. Az új írásbeli vizsga írása mellett döntő tanulók írásbeli eredménye természetesen az új vizsgadolgozat eredménye lesz, azaz utólag nem választhatnak a két eredmény közül. Ha csak egyetlen olyan vizsgázó is van, aki újra szeretné írni az írásbeli vizsgát, az érintett oktatási intézmény az ő számára köteles az Oktatási Hivatallal egyeztetett módon és időpontban lehetőséget biztosítani az új írásbeli vizsga megírására. Hivatalunk a konkrét esetről érkezett bejelentés nyomán tud intézkedni, kérjük tehát, hogy az érintett vizsgázók, amennyiben ez szándékukban áll, mielőbb tegyék meg bejelentésüket”.

Javasoltuk, hogy az érintettek forduljanak az érettségi vizsgák technikai lebonyolítására hatáskörrel rendelkező Oktatási Hivatalhoz, ahol a sérelmezett helyzet orvoslására megteszik a szükséges intézkedéseket. (329/2018/OJBIT)

A felvételi eljárás határidejével kapcsolatban fontos kiemelni, hogy jogvesztő határidőről van szó. Az általános felvételi eljárásba jelentkezés határideje február 15., ezt követően csak igazolási kérelemmel lehet jelentkezést előterjeszteni. Az igazolás benyújtására nyolc nap áll rendelkezésre, ezen határidők elmulasztása után nincs lehetőség a jelentkezés pótlására.

Egy panaszos azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy az e-felvételi jelentkezést követően a felsőoktatási intézménytől nem kapott értesítést a szakmai vizsga időpontjáról. A jelentkezőt a beadványban foglalt témakörrel kapcsolatban általánosságban a következőkről tudtuk tájékoztatni. A www.felvi.hu honlapon fellelhető információk szerint az érintett felsőoktatási intézmény szociális munka alapképzési szakra az alábbi tantárgyakkal lehet jelentkezni: kettőt kell választani – magyar nyelv és irodalom vagy matematika vagy társadalomismeret vagy történelem vagy egy idegen nyelv (választható nyelvek: angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), amelyekből legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni.

A felvételi eljárás menetét a felvételi rendelet határozza meg. A 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint minden évben két felvételi eljárás hirdethető. A szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja. Az érettségi rendelet 12. § (6) bekezdés b) pontja szerint az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő.

Felhívtuk a panaszos figyelmét arra, hogy a felvételi eljárásra, valamint az érettségi vizsgára külön szükséges jelentkezni, így amennyiben kizárólag a felvételi eljárásra jelentkezett, de az érettségi vizsgára nem, ebben az esetben ezt a határidő elmúltával utólag pótolni nincs lehetősége. (399/2018/OJBIT)

A felvételi eljárásba történő jelentkezést követően szükséges a jelentkezés hitelesítése. Ez két módon történhet: papír alapon, postai úton a kinyomtatott és aláírt jelentkezési lap beküldésével, valamint elektronikusan, az ügyfélkapu rendszerén keresztül.

A panaszos gyermeke felvételi eljárásban történő jelentkezésének hitelesítésével kapcsolatban élt panasszal. Tájékoztatása szerint a felvételi eljárás a hitelesítés elmulasztása miatt lezárult. Ezzel gyermeke fiókja inaktívvá vált, így nem tudták ellenőrizni a tevékenységnaplót, amely rögzíti a rendszerben történt változásokat. Beadványában beszámolt arról, hogy az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ezt nem adják ki részére, csak bíróság kérésére. Egyeztettünk az Oktatási Hivatallal, ahonnan arról tájékoztattak, hogy a panaszos által kérelmezett tevékenységnaplót a panaszos részére megküldik, így e tárgyban az Oktatási Hivataltól hamarosan választ fog kapni. Mindezekre figyelemmel az ügyet lezártuk. (289/2018/OJBIT)

A tanulmányi pontok és az érettségi eredmények alapján számolandó pontokon kívül a jelentkező a különböző teljesítményére, illetve helyzetére figyelemmel járó többletpontokkal növelheti esélyét a megjelölt felsőoktatási intézménybe történő felvételre. (76/2018/OJBIT, 285/2018/OJBIT)

Egy panaszos azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy a gyermekgondozásért járó többletpontokat külföldi munkavállalás miatt nem tudja érvényesíteni.

A panaszost tájékoztattuk, hogy az Nftv. 41. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról, miszerint a Kormány a gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők körébe tartozók esélyegyenlőségét e hallgatói csoport tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai során biztosítja.

Ennek teljesítése során nem lehet mentesíteni a jelentkezőt a felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények teljesítése alól.

A felvételi rendelet 24. § (1)-(6) bekezdései szerint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az a jelentkező, aki a Tájékoztató megjelenése és a 12. § (4) bekezdésében foglalt határidő közötti időszak során gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, és ezt ezen időszakban kiállított igazolással bizonyítja, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. A jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni. A felvételi eljárás lebonyolítása során a Hivatal és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit.

A felvételi eljárás során benyújtandó dokumentumokat, a többletpontokkal kapcsolatos információkat a Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza a jogszabályokban rögzítettekkel egyezően, a 2018 szeptemberében induló képzésekre vonatkozó tájékoztató 3.3.8. pontja, Gyermekgondozás igazolása cím alatt.

Felhívtuk a panaszos figyelmét, hogy a gyermekgondozásra hivatkozással szerezhető többletpontok odaítéléséhez szükséges igazolásokat 2018. július 11-ig tudja pótolni a fentiek szerint. (368/2018/OJBIT)

Egy panaszos továbbtanulásával kapcsolatban arról kért tájékoztatást, hogy matematika felmentésre és diszkalkuliára tekintettel miképpen pótolhatja a felvételi eljárásban a tőle kért igazolásokat. A felmentéséről szóló bejegyzések a bizonyítványában találhatóak, amely nem áll a panaszos rendelkezésére.

Kérdésével kapcsolatban a panaszost a következőkről tájékoztattuk. A felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos keretszabályokat az Nftv. és a felvételi rendelet szabályozza. Az N ftv. 41. § (1) bekezdés c) pontja szerint a Kormány – többek között – fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók esélyegyenlőségét e hallgatói csoport tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai során biztosítja.

A felvételi rendelet 24. § (1) bekezdés b) pontja szerint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az a jelentkező, aki a Tájékoztató megjelenése és a 12. § (4) bekezdésében foglalt határidő közötti időszak során fogyatékossággal él, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult.

A felvételi rendelet 23. § (1) bekezdése szerint alapképzésre, osztatlan képzésre – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az a jelentkező vehető fel, akinek a 19. §, 20. § és a 21. § (1) bekezdés j) pontja szerint járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 280 pontot. Mindezekre figyelemmel a felsőoktatásba jelentkezőnek a fogyatékosságért kapható többletpontok nélkül kell elérni a 280 pontos minimum ponthatárt.

A felvételi rendelet 11. § (1) bekezdése szerint az adatfeldolgozás során – a jelentkezési kérelem hiányos benyújtása esetén – a Hivatal az általános felvételi eljárásban legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, de legkésőbb a tárgyév január 3-áig, a jelentkezőt a jelentkezési kérelmében megadott elektronikus levelezési címén hiánypótlásra szólítja fel. Elektronikus levelezési cím hiánya esetén, a Hivatal telefonon, ennek sikertelensége esetén postai úton szólítja fel a jelentkezőt hiánypótlásra. Hiánypótlásra felszólítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ugyanezen § (2) bekezdés g) pontja szerint a jelentkezési kérelem hiányos benyújtásának minősül a jelentkező által a jelentkezési kérelemben megjelölt, a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolatok hiánya. A (3) bekezdés alapján a jelentkező a hiányt haladéktalanul pótolni köteles. A hiánypótlás határideje – a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pótfelvételi eljárás kivételével – a felszólítás kézhezvételétől számított 8. nap. A hiánypótlás elmaradása, elégtelen volta esetén, a rendelkezésre álló adatok alapján kell a felvételi eljárást lefolytatni, illetve azok elégtelensége esetén az eljárás megszüntethető, és a jelentkező számára felvételi összpontszám nem számítandó, vagy egyes jelentkezési helyei kizárandók.

A felvételi rendelet 15. § (1) bekezdése szerint alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a (6) bekezdésben foglaltak kivételével a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

Javasoltuk a panaszosnak, hogy keresse fel a köznevelési intézmény szerint illetékes kormányhivatalt. Tájékoztattuk továbbá, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 96. § (6) bekezdése szerint az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerinti 2000 forint illetéket kell fizetni. (405/2018/OJBIT)

Érettségi vizsga eredményét általában az érettségi bizonyítvány tartalmazza. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről a vizsgabizottságot működtető intézmény tanúsítványt állít ki. Ilyen vizsgaeredmény születhet előrehozott, javító vagy szintemelő érettségi vizsga eredményeképpen.

Egy szülő gyermeke International Baccalaureate (a továbbiakban: IB) programban vett részt, amelynek végén nemzetközi érettségi vizsgával IB diplomát szerzett. A beadvány előterjesztésekor Amerikában tanult, de szeretett volna Magyarországon orvosi egyetemre jelentkezni. Panasza szerint a Felvi rendszere nem fogadta el az általa feltöltött IB diploma megszerzését követően teljesített megismételt emelt szintű kémia és biológia vizsgáról szóló hiteles tanúsítványt, helyette egy új diplomát kértek. Az IBO azonban saját szabályzata szerint nem állít ki új diplomát a megismételt vizsga után, hanem egy erről szóló igazolást ad.

Az ügyben megkerestük az Oktatási Hivatalt, és tájékoztatásukat kértük az esetről. Válaszukban arról tájékoztatták hivatalunkat, hogy saját hatáskörben orvosolták a helyzetet, és a jelentkező észrevételei alapján újra elbírálták a pontszámításhoz benyújtott dokumentumokat. Tájékoztatták a panaszost, hogy sikeres felvételi esetén a pontszámítás alapját képező eredeti érettségi bizonyítványt beiratkozáskor be kell mutatnia a felsőoktatási intézménynek. (391/2018/OJBIT)

A felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelemnek tartalmaznia kell a jelentkező személyes adatai közül a családi és utónevét, a születési családi és utónevét, az anyja születési családi és utónevét,a születési helyét, a születési idejét, az állampolgárságát, a nemét, az elérhetőségeit (lakóhelye és tartózkodási helye (értesítési) címét, valamint elektronikus levelezési címét), valamint az oktatási azonosító számát, amennyiben 2005-ben vagy azt követően magyar rendszerű középiskolában érettségizett. Az elektronikus levelezési cím a hiánypótlás esetén lehet fontos, mert a jelentkezőt elsősorban a jelentkezési kérelmében megadott elektronikus levelezési címén szólítja fel hiánypótlásra az Oktatási Hivatal. Elektronikus levelezési cím hiánya esetén a Hivatal telefonon, ennek sikertelensége esetén postai úton szólítja fel a jelentkezőt hiánypótlásra. (534/2018/OJBIT, 451/2018/OJBIT)

Egy ikerpár mindkét tagja hivatalunkhoz fordult, mert nem sorolták be őket egyik jelentkezési helyre sem. Az Oktatási Hivataltól azt a tájékoztatást kapták, hogy az érettségi eredményük nem töltődött be a közhiteles nyilvántartásból, melynek oka lehet a két adatbázis közti személyes adateltérés. A válasz mindkettejüknek saját e-mail címére érkezett, de ugyanarra a névre.

Az ügyben hivatalunk vizsgálatot indított, melynek keretében az Oktatási Hivatalhoz fordultunk. Válaszában a Hivatal arról tájékoztatott, hogy megvizsgálják és amennyiben szükséges újraszámolják a jelentkezők pontszámait. Tekintettel arra, hogy az Oktatási Hivatal az esettel kapcsolatban saját hatáskörben intézkedett, az ügyet lezártuk. (479/2018/OJBIT)

Az Oktatási Hivatal a felvételi eljárásban besorolási döntést hoz a jelentkezőre vonatkozóan. A b esorolási döntésben a Hivatal azt állapítja meg, hogy a jelentkezési kérelemben megjelölt és rangsorolt képzések közül melyik az az első képzés, amelynél a jelentkező elérte a felvételhez szükséges ponthatárt. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező által meghatározott rangsor alapján csak egy jelentkezési helyre sorolható be. A felsőoktatási intézmény a besorolási döntés alapján hozza meg a felvételi döntést. A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő nyolc napon belül, az általános felvételi eljárásban augusztus 8-áig, a pótfelvételi eljárásban augusztus 31-éig határozatban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki – a Hivatal értesítése alapján – hozzá lett besorolva. A besorolási döntés alapján hozott felvételi döntés nyomán a hallgatói jogviszony létesítése beiratkozással történik. (126/2018/OJBIT)

Egy panaszos azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy egy felsőoktatási intézmény korábbi tanulmányai során keletkezett tartozására figyelemmel nem engedi beiratkozni az új képzésére. A beadványban foglaltakra figyelemmel a felsőoktatási intézményhez fordultunk, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a panaszt megküldték a felsőoktatási intézmény jogászának, aki már vizsgálja az abban foglaltakat. Az intézmény tájékoztatott továbbá arról is, hogy a panaszos még nem adott be jogorvoslati kérelmet, azonban a beiratkozásra és ezzel az új hallgatói jogviszony létesítésére 2018. október 14-éig van lehetősége. Mindezekre figyelemmel felhívtuk a panaszos figyelmét jogorvoslati lehetőségeire. (501/2018/OJBIT)

2018-ban megváltoztak a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok. Az Nftv. 2018. december 18-tól hatályos rendelkezései a jogorvoslat rendjét a következőképpen szabályozzák a felvételi eljárásokkal kapcsolatban. A 41/H. § (1)-(6) bekezdései szerint a jelentkező – jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés ellen a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat. A keresetlevél alapján a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 115. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint módosíthatja vagy visszavonhatja a döntését. A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek. Az (1) bekezdés szerint indult perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el. A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti. A perben nem lehet alkalmazni a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket.

Bár a 2014-es gólyatáborban lezajlott sajtónyilvánosságot kapott események évekkel ezelőtt történtek, mindezek még mindig hatással vannak a felsőoktatási intézmények és azok hallgatóinak az életére. Az ezzel kapcsolatos közös megoldások keresése továbbra is aktuális.

Hivatalunkat megkereste a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (a továbbiakban: HÖOK) vezetősége, mivel fokozott figyelemmel kísérték a korábbi gólyatábori szexuális zaklatásokkal kapcsolatos híreket. A HÖOK ajánlás kidolgozásának kérésével fordult hivatalunkhoz, hogy a tagönkormányzataik körében olyan felkészülési és megoldási javaslatokat terjeszthessenek, melyek a hasonló esetek megelőzését, feldolgozását és rendezését segítik az intézmények életében. A gólyatáborral kapcsolatban lefolytatott vizsgálatunk és ajánlásaink elsősorban azt célozták, hogy az egyetemi és gólyatábori környezet változhasson. Annak érdekében, hogy ez a munka sikeres legyen, egy munkacsoportot hoztunk létre, amely feltérképezte – a teljesség igénye nélkül – az európai és a tengerentúli megoldásokat. Válaszul mellékelten megküldtük a munkacsoport által készített anyagot, azzal, hogy természetesen minden felsőoktatási intézmény és hallgatói önkormányzat saját megoldást kereshet, vagy meglévő megoldások kombinációját alkalmazhatja. A magunk részéről üdvözöltük a HÖOK kezdeményezését, és jeleztük, hogy nyitottak vagyunk a szakmai párbeszédre. (402/2018/OJBIT)

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 – Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu Impresszum