TÖRTÉNELEM – /uploads/ · Történelem középszint 1913 írásbeli vizsga 3 / 20 2020. május 6. Név. osztály

Történelem témakörök időrendi sorrendben // 2017. 1. A római köztársaság utolsó száz éve: válságok, belháborúk, egyeduralom.

Címke: érettségi (151 cikk)

Vannak olyan érettségizők, akik már ma vizsgáznak

1170 helyszínen szerveznek érettségit.

Ilyen egy vérbeli luxusballagás: limuzin, estélyi ruha, saját fotós

Mások szinte üres kézzel hagyják el az iskolát.

Érettségibotrány a szakképzésben: megnyugodni látszanak a kedélyek

Továbbképzésekkel készülnek a felkészítő és vizsgáztató tanárok az érettségire.

9 ezer diák sorsa dől el a napokban

Ma kezdődött az őszi érettségi időszak.

Tankönyv nélkül tanítják majd a reformtantárgyat

A 4 természettudományos tantárgyat kiváltó órán nem lesz miből tanítani.

Jobb eredményekkel vizsgáztak az idén érettségizők

Egyre nagyobb a szakadék a gimnáziumok és a szakközépiskolák között.

5+1 tuti tipp: így lesz sikeres a szóbeli érettségi

Az emelt szinten érettségizőknek csupán néhány napjuk maradt.

Ilyen feladatok lesznek a mai történelem érettségin

60 százalékban a magyar, 40 százalékban az egyetemes történelem lesz a téma.

TÖRTÉNELEM – Fazekastortenelem.fazekas.hu/uploads/801.pdf · Történelem középszint 1913 írásbeli vizsga 3 / 20 2020. május 6. Név: . osztály:

Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló kipontozott helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon!

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!

• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!

• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!

• Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset!

• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!

• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!

• A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középis-kolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!

Javaslatok a szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásához:

1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja fel a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl. fejlődés, változás, termelés), illetve

az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható!

4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Tárja fel a probléma előzményeit, okait, következményeit! 6. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit, nézőpontját, véleményét! 7. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 8. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek!

9. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul:

Az esszék javításának szempontjai:

• a feladat megértése,

• megfelelés a tartalmi követelményeknek,

• a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége és helyesírása. Eredményes munkát kívánunk!

1913 írásbeli vizsga 3 / 20 2020. május 6.

I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat az ókori athéni városállammal kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) „[A] városállamok […] azokat, akik szerintük gazdagságuk, közkedveltségük vagy egyéb politikai befolyásuk révén túlnyomó hatalomra tesznek szert […] a városállamból egy megállapított időtartamra eltávolítják.” (Arisztotelész, Kr. e. 4. század) a) Nevezze meg azt a politikai eszközt, amelyet az A) betűjelű forrás körülír! ………………………………………. b) Eredetileg milyen céllal vezették be az A) betűjelű forrásban leírt politikai eszközt? Fogalmazza meg saját szavaival! ………………………………………………………………………………………………….. B) „Nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik […]. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában.” (Periklész beszéde Thuküdidész művéből, Kr. e. 431) c) Nevezze meg azt a politikai berendezkedést, amelyet a B) betűjelű forrás körülír! ………………………………………. d) Hogyan biztosították az athéni polgároknak a B) betűjelű forrásban említett egyenjogúságát? Írjon egy politikai intézkedést / gyakorlatot! ………………………………………………………………………………………………….

1913 írásbeli vizsga 4 / 20 2020. május 6.

2. A feladat a középkori nyugat-európai társadalomhoz kapcsolódik. Döntse el, mely állítások vonatkoznak az A), illetve a B) betűjelű ábrán bemutatott középkori társadalmi jogviszonyra! Írja az állítások sorszámát a megfelelő ábra alatti négyzetbe! Egy négyzetbe egy sorszámot írjon! Egy állítás kimarad. (Elemenként 1 pont.)

1. Az alárendelt félnek joga volt a vámmentességhez és az évi egyösszegű adózáshoz.

2. Az alárendelt fél jellemzően nem fizetett adót.

3. Az alárendelt fél robottal tartozott.

4. Az alárendelt fél köteles volt fegyveresen hadba vonulni vagy katonát küldeni ura parancsára. 3. A feladat Géza fejedelemségével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) „[Sarolt, Géza fejedelem felesége] szép úrnő szerfölött ivott és a lovat vitézek módjára ülte meg, egy embert pedig haragjában felhevülve meg is ölt. Ez a megfertőzött kéz jobban tenné, ha orsót forgatna és dühét türelemmel fékezné! […] [Géza] roppant kegyetlen volt; hirtelen haragjában sokakat megölt. Mikor kereszténnyé lett, indulatosan lépett fel tusakodó alattvalóival szemben e hit megerősítéséért, és a régi bűnt az Isten iránti buzgalomtól felbuzdulva elsöpörte. [. ] A mindenható Istennek és különféle képzelt isteneknek áldozott. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte, elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye.” (Thietmar merseburgi püspök, 11. század) a) Mit értett a szöveg szerzője a „régi bűn” kifejezés alatt? ……………………………….

1913 írásbeli vizsga 5 / 20 2020. május 6.

b) Miért ábrázolja kegyetlen uralkodónak Géza fejedelmet a forrásrészlet szerzője? Karikázza be a helyes állítás sorszámát! 1. Azért, hogy az uralkodópár tekintélyét alátámassza. 2. Fiával, a későbbi I. (Szent) Istvánnal való szembeállítás volt a célja. 3. Bizonyítani akarta, hogy már Géza idején lezárult a keresztény hittérítés folyamata. c) Mely politikai cél elérésére használhatta fel Géza a kereszténységet? Karikázza be a helyes állítás sorszámát! 1. A keresztény hit terjesztésével növelte a fejedelmi hatalmat. 2. A keresztény hit terjesztésével bizonyította, hogy elfogadja a német-római császárt hűbér-

urának. 3. A keresztény hit terjesztése által kívánta feleségét jobb belátásra bírni. d) Magyarázza meg saját szavaival, milyen kettősséget ábrázol a forrás Géza valláshoz fűződő kapcsolatában! ………………………………………………………………………………………………….

4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. Döntse el, hogy a forrásrészletek Kolumbusz vagy Magellán útjára vonatkoznak, vagy egyikre sem! Írjon X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorba egy X jelet írjon! (Elemenként 1 pont.) A) „Megmenekülésünket kapitányunknak köszönhetjük, mivel végpillanatában az összes szigetlakók oda futottak, ahol ő elesett. [. ] Dicsősége azonban túléli halálát. A hajózás mesterségének tökéletes birtokában volt, amit világ körüli útjával bizonyí-tott, amire ő előtte senki sem mert vállalkozni.” B) „Ily módon jutott osztályrészemül a feladat, hogy ne a szárazföldi úton igyekezzem Kelet felé, miképpen az eleddig szokásban volt, hanem nyugati irányban indulnék el, tehát oly úton, amelyet tudomásunk szerint mindezideig még senki sem járt be.” C) „[Az indiánok által Kubának nevezett sziget] nyugat-délnyugati irányban fekszik, […] úgy veszem ki, hogy [Japán] szigetéről van szó, amelyről a legbámulatosabb csodákat mesélik, és amely a térképek szerint, amelyeket láttam, ezeken a vizeken kell, hogy találtassék.” D) „A régiek úgy vélték, hogy az Egyenlítőtől délre a világ nagyobb része tenger és nem szárazföld […], és ha el is ismerték, hogy lenne ott bármiféle kontinens, sok okból tagadták, hogy lakott lenne. De ez a vélekedés hamis. Utolsó utam ennek bizonyítéka,

1913 írásbeli vizsga 6 / 20 2020. május 6.

mert találtam egy kontinenst a déli vidékeken, amely népesebb és több állat lakja, mint Európánkat, vagy éppen Ázsiát vagy Afrikát.”

Kolumbusz Magellán Egyik sem A) B) C) D)

5. A feladat Magyarország három részre szakadásához kapcsolódik. Döntse el, hogy az állítások melyik térkép által bemutatott török hadjáratra vonatkoznak! Írjon X jelet a táblázat megfelelő mezőjébe! Egy sorba csak egy X jelet írjon! (Elemenként 1 pont.)

Szulejmán szultán 1526-os hadjárata Szulejmán szultán 1529-es hadjárata

Szulejmán szultán 1532-es hadjárata Szulejmán szultán 1541-es hadjárata

Állítás A) B) C) D) a) A hadjárat eredményeként kialakult a Hódoltság. b) A hadjárat elszakadt a legfőbb utánpótlási útvonalat jelentő folyótól. c) A hadjárat során az egyik uralkodó életét vesztette. d) A hadjárat két uralkodói székhelyet is érintett.

1913 írásbeli vizsga 7 / 20 2020. május 6.

6. A feladat az első világháború előzményeivel kapcsolatos. Oldja meg a szövetségi rendszerek kialakulására vonatkozó feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Szövetségi rendszerek a 20. század elején (Az évszámok a szövetségkötés évét jelzik.)

a) Melyik szövetséget ábrázolja a térképvázlat a felsoroltak közül? Karikázza be a helyes válasz sorszámát!

1. hármas szövetség 2. háromhatalmi egyezmény 3. Szent Szövetség 4. tengelyhatalmak szövetsége

b) Nevezze meg azokat az államokat, amelyekre a következő állítások vonatkoznak! A térképvázlaton megnevezett államok közül válasszon! 1. A vele szomszédos két nagyhatalom szövetségre lépett egymással, ezért már az első világháború kezdetén kétfrontos háborúra kényszerült.

………………………………………. 2. Két szomszédos országgal is feszült volt a viszonya. Az egyikkel szemben a határai mentén voltak területi követelései, a másikkal az afrikai gyarmatosítás során alakult ki konfliktusa. Az egyikkel ennek ellenére szövetségre lépett az első világháború előtt, a világháborúba mégis a másik oldalán lépett be.

c) Nevezze meg szakkifejezéssel a térképvázlaton jelölt szövetségi rendszerek közül azt, amelyik a legkésőbb jött létre! …………………………………………. 4 pont

1913 írásbeli vizsga 8 / 20 2020. május 6.

7. A feladat az osztrák–magyar kiegyezéssel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!

„7. A magyar országgyűlés […] külön szavazza meg a magyar király udvartartása költségeit. Az udvartartás költségeinek megszavazása és kiszolgáltatása tehát közös ügynek nem tekintetik. 8. A birodalom diplomaticai [diplomáciai] és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében fölmerülhető intézkedések, mindkét fél ministeriumával [kormányával] egyetértésben és azok beleegyezése mellett, a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak. 11. Őfelségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének, egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik. Őfelsége által intézendőnek ismertetik el. 12. De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését s az újoncok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását […] az ország magának tartja fenn. 16. A pénzügyet annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a […] közöseknek elismert tárgyakra fordítandók. 17. Magyarország minden egyéb államköltségét, a magyar felelős ministerium [kormány] előterjesztésére, az országgyűlés alkotmányos úton fogja elhatározni; azokat, mint általában minden adót, a magyar ministerium [kormány] […] saját felelőssége alatt veti ki, szedi be és kezeli.” (Részletek az 1867. évi XII. törvénycikkből) Állapítsa meg, hogy közös ügynek minősültek-e azok a kérdések, amelyekben következő döntések születtek! Húzza alá a helyes választ! Írja a pontozott vonalra az idézett törvénycikk azon cikkelyének sorszámát, amelyik közvetlenül alátámasztja válaszát! Három sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)

a) 1879-ben az Andrássy Gyula által folytatott tárgyalások eredményeként titkos szövetség jött létre Németországgal.

Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: …… b) 1881-ben bizonyos termékeket előállító gyárak 1895-ig meghatározott adók és illetékek fizetése alól mentességet kaptak.

Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: ……

c) 1912-ben megnövelték a magyar királyi Honvédség létszámát.

Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: ……

d) Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő szakkifejezéssel! (1 pont) Az osztrák–magyar kiegyezéssel kétközpontú, vagyis ……………….…………… monarchia jött létre. 4 pont

1913 írásbeli vizsga 9 / 20 2020. május 6.

8. A feladat a nemzetiszocialista Németországhoz kapcsolódik. Rendelje a következő forrásrészleteket a táblázatban szereplő, tartalmilag hozzájuk kapcsolódó állításokhoz! Írja a forrásrészletek betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Egy betűjelet több helyre is írhat. (Elemenként 1 pont.) A) „Szigorúan korlátozták az idegen tőke kivitelét Németországból […], létrehozták az úgynevezett […] Átváltási Alapot. Ettől az időponttól kezdve mindenkinek, akinek külföldi tartozása volt, ide kellett befizetnie a törlesztőrészleteket. […] Ezek után Schacht [a Birodalmi Bank elnöke] úgy döntött, a hiteleket csak 50 százalékos leértékelés után hajlandó visszafizetni, a bank a tartozás felét visszafizette kész-pénzben, másik felét viszont csak kötvényekben, melyeket később lehetett csak beváltani, ráadásul csak márkára. Sőt, az összeget csak bizonyos célra lehetett felhasználni, például turizmusra, vagy még gyakrabban német exporttermékek vásárlására.” (Vigvári Gábor közgazdász) B) „A legnagyobb megrendeléseket a hadianyaggyártó üzemek kapták. Mivel ebben az időszakban még érvényben voltak a versailles-i béke korlátozásai, a hadikiadásokat álcázni kellett. Erre a célra hozták létre a Kohászati Kutatóvállalatot, a Mefót. […] A Mefo a megrendeléseket kötvényekben fizette ki, amit aztán a Reichsbank [Birodalmi Bank] váltott be. A kötvények addig is kamatoztak.” (Vigvári Gábor közgazdász) C) „Már 1934-ben jelentős német tartozások gyűltek össze […], 1936-ban pedig már 463 millió márkás tartozásuk volt a [délkelet-európai] térség országaival szemben. A németek végig azt állították, hogy ipari kivitellel akarják a számlát kiegyenlíteni Délkelet-Európa felé, a valóság azonban az volt, hogy e kis országok finanszírozták a belső német gazdaságátalakítási programot és a fegyverkezést.” (Kaposi Zoltán gazdaságtörténész) D) „A munkaerőpiacon enyhülést hozott az 1000 márkás házassági segély, amelynek feltétele a nő kivonulása volt a munkaerőpiacról. […] Végül tehermentesítette a munkaerőpiacot […] a kötelező munkaszolgálat bevezetése is 1935-ben.” (Ormos Mária történész)

Állítás Forrás betűjele

a) A válságkezelés során egyes döntéseket nemcsak pénzügyi, hanem ideológiai és családpolitikai szempontok is befolyásoltak.

b) A fegyverkezési program a válságból való kilábalás fontos eleme volt.

c) A beruházásokhoz szükséges tőkét és exportpiacokat az államilag irányított külkereskedelem is segített megszerezni.

1913 írásbeli vizsga 10 / 20 2020. május 6.

9. A feladat Magyarország történetének második világháború alatti időszakával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) „A bolsevizmus elleni harc kötelességteljesítés, és ez a szegény, megcsonkított, kirabolt ország örömmel adott mindent, amit adni tudott […]. Hadiiparunk túlnyomórészt Németország számára dolgozik […]. Folyó év március 19. óta 2700 tisztet és 119 654 embert adtunk le [értsd: küldtünk a frontra Németország kérésére]. Nem tudnám megmondani, hogy ilyen fenntartás nélküli áldozatkészség mellett mit lehetne még szemünkre vetni. […] Csak azért szántam el magam arra, hogy nyomatékosan kérjem […], mindnyájunk érdekében rendeltesse el innen a megszálló csapatokat és a titkosrendőrséget, hogy visszatérhessen a régi, bizalomteljes fegyvertársi viszony.” (Horthy Miklós levele Hitlerhez, június 6.) B) „Ezer éven át, de különösen az utolsó évtizedben, népünk sorsát a szomszédos kolosszus [értsd: Németország] befolyásolta. Ennek a befolyásnak a hatása alatt sodródtunk bele ebbe a Szovjetunióval folytatott szerencsétlen háborúba is. […] Amikor delegátusaimat [küldötteimet] teljhatalommal felruházva elküldöm a fegyverszüneti tárgyalásokra, kérem Önt, hogy kímélje meg ezt a szerencsétlen országot.” (Horthy Miklós levele Sztálinhoz, szeptember vége) a) Melyik évben íródtak az idézett levelek? ………………… b) Mit akart elérni Horthy az A) betűjelű levélben megfogalmazott kéréssel? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. Vissza akarta állítani Magyarország függetlenségét. 2. Szövetséget akart kötni Németországgal. 3. Katonai segítséget akart nyújtani Németországnak. c) Melyik – a második világháború alatti – döntésére ad eltérő magyarázatokat Horthy a két levélben?

………………………………………………………………………………………………….. d) Mi jellemezte Németország és a Szovjetunió katonai erőviszonyait a levelek keletkezé-sének időszakában? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. Kiegyenlítettek voltak az erőviszonyok. 2. Németország egyre inkább felülkerekedett a háborúban, folyamatos védekezésre kénysze-

rítve a Szovjetuniót. 3. A szovjet seregek előrenyomultak, korábban megszállt területek feladására kényszerítve

1913 írásbeli vizsga 11 / 20 2020. május 6.

10. A feladat a Szovjetunió széteséséhez kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.) Mely országokra vonatkoznak a táblázatban szereplő leírások? Írja az ország nevét a táblázat megfelelő mezőjébe! A posztszovjet térséget bemutató táblázatban szereplő országok közül válasszon! Egy ország többször is szerepelhet.

A posztszovjet térség államainak néhány fontosabb gazdasági és társadalmi mutatója, a Szovjetunió szétesése után (1991)

Terület (1000 km²)

Orosz lakosság aránya

Államalkotó nemzet aránya

(100% a Szovjetunió)

Azerbajdzsán 86,6 7,7 5,6 83,0 2400 1,7 Belorusszia 207,6 10,4 13,2 77,9 4200 4,2 Észtország 45,1 1,5 30,3 61,5 4400 0,7 Grúzia 69,7 5,2 9,3 70,1 2900 1,6 Kazahsztán 2717,3 16,9 37,8 39,7 2600 4,3 Kirgizisztán 198,5 4,5 21,5 57,0 1800 1,8 Lettország 63,7 2,5 34,0 51,8 4100 1,1 Litvánia 65,2 3,8 9,4 80,1 3800 1,4 Moldova 33,7 4,4 13,0 64,5 2700 1,2 Oroszország 17 075,4 148,0 82,0 82,0 4200 61,1 Örményország 29,8 3,4 1,6 93,0 2700 0,9 Tádzsikisztán 143,1 5,9 7,6 62,3 1600 0,8 Türkmenisztán 488,1 4,1 9,5 74,0 2000 0,8 Ukrajna 603,7 50,8 22,1 72,7 3100 16,3 Üzbegisztán 447,4 23,4 8,3 73,7 1600 3,3

*GDP = Bruttó hazai termék

Leírás Ország a) Az orosz kisebbség aránya ebben az országban volt a leg-

b) A Szovjetunió szétesésekor gazdaságilag a legfejlettebb utódállam volt.

c) A Szovjetunió gazdaságilag egyik legfejlettebb utódállama volt, lakosságának 18 százalékát kisebbségek tették ki.

d) Ebben az országban a nemzetiségek aránya meghaladta az 50 százalékot.

e) Lakosságának nagyjából ötöde orosz nemzetiségű volt. Jelentős számú népességének köszönhetően nagymértékben járult hozzá a Szovjetunió gazdasági teljesítményéhez.

1913 írásbeli vizsga 12 / 20 2020. május 6.

George H. W. Bush amerikai elnök (1988–1992) szovjet / orosz vezetőkkel találkozik.

f) Melyik kép készült 1991 előtt? Írja a megfelelő kép betűjelét a pontozott vonalra! …… 11. A feladat a határon túli magyarság 1945 utáni történetéhez kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„A múltkori békeszerzésnél a/az …[X]… jogán számos népnek tették lehetővé, hogy fajtestvéreivel együtt és egy államban éljen; tőlünk akkor ezt a jogot megtagadták. Igazságunk tudatában és a változatlan természeti és isteni törvények alapján kérjük azokat, akiknek fölöttünk hatalma van – minden hatalom onnan felülről adatott! – ne feszítsék népünket egy újabb ítélettel a régi keresztre. Krisztusban szeretett híveim! […] Önmagunk becsülete és a jövő nemzedékek sorsáért reánk háruló felelősség követeli, hogy jogaink védelmében tiltakozzunk egy igazságtalan ítélet kimondása és végrehajtása ellen.” (A gyulafehérvári püspök beszédéből, 1946) a) Mely nemzetközi szerződés várhatóan „igazságtalan ítélete” ellen emelte föl szavát a püspök? ………………………………….. b) Mely nemzetközi szerződésre utal a forrásrészlet aláhúzott része? ………………………………….. c) Nevezze meg a forrásban [X]-szel jelölt jogelvet! ………………………………….. d) Ki volt a beszédet elmondó gyulafehérvári püspök? Karikázza be a helyes válasz sorszámát!

1. Apor Vilmos 2. Mindszenty József 3. Tőkés László 4. Márton Áron

1913 írásbeli vizsga 13 / 20 2020. május 6.

12. A feladat a mai Magyarország politikai intézményrendszerével kapcsolatos. Állapítsa meg, melyik intézmény / tisztségviselő feladatát írja le az Alaptörvény idézett részlete! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet. (Elemenként 1 pont.)

Alaptörvény részlete Kormány Köztársasági elnök

a) „Megalkotja és módosítja Magyar-ország Alaptörvényét.”

b) „A […] törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.”

c) „Megválasztja […] az Alkotmány-bíróság tagjait és elnökét.”

d) „Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását.”

1913 írásbeli vizsga 14 / 20 2020. május 6.

II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK

Olvassa el figyelmesen!

A következő feladatok közül összesen kettőt kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania:

Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy, a magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat.

A rövid egyetemes és a hosszú magyar feladat más korszakra – az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakra – vonatkozzon! (A táblázatban a korszakokat kettős vonal választja el.)

Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat!

Korszak Sorszám Feladat A feladat típusa

1849-ig 13. Katolikus megújulás – ellenreformáció rövid 1849 után 14. Az Európai Unió költségvetése rövid

1849-ig 15. II. József uralkodása hosszú 1849 után 16. A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája hosszú

A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! A következő táblázatban feltüntettük a két választási lehetőséget. Jelölje X-szel a választását a megfelelő sorban! Csak az egyik lehetőséget jelölje!

A választott feladatok sorszáma

Választásának jelölése X jellel

A feladatok közül csak a választott kettőt dolgozza ki! Válaszait az azonos típusú feladatokat követő pontozott vonalakra írja!

A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető!

A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg.

1913 írásbeli vizsga 15 / 20 2020. május 6.

13. A feladat a katolikus megújulással és az ellenreformációval kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével, milyen válaszokat adott az ellenreformáció a Luther által felvetett hitbeli kérdésekre! „Az igazhitű atyák példáját követve, mind az Ó-, mind az Újszövetség összes könyveit – minthogy mindkettőnek az egy Isten a szerzője –, nemkülönben mind a hitet, mind az erkölcsöket érintő [Biblián kívüli szent] hagyományokat, amelyeket […] a katolikus Egyház szakadatlan folytonossággal megőrzött, egyenlő jámborsággal és megbecsüléssel fogadja el és tiszteli.” (Zsinati határozat, 1546) 14. A feladat az Európai Unió működésével kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Európai Unió költségvetésének bevételeit és főbb kiadásait!

Az Európai Unió költségvetési bevételeinek megoszlása (2017)

A választott rövid, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat sorszáma: …… A feladat kidolgozása: