Gy írhatsz max pontos levelet angol érettségin

Az iskolai történelmi vetélkedő szóbeli fordulója

FELSŐOKTATÁS

A felsőoktatás keretszabályait általános jelleggel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) határozza meg. Az Nftv. 2012. szeptember 1. napján lépett hatályba, így a tanulmányi követelmények tekintetében a 2012/2013. tanévben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra alkalmazható. A korábbi felsőoktatási törvények [a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi felsőoktatási törvény)] alatt megkezdett képzésekről az Nftv. az átmeneti rendelkezések között rendelkezik. Állásfoglalásaink kialakítása során – a felmenő rendszerre figyelemmel – kiemelten figyelembe vettük, hogy egy-egy panasz tárgya melyik törvény hatálya alá tartozik.

A törvény mellett további részletszabályokat tartalmaznak a következő rendeletek. Az érettségire vonatkozóan az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: érettségi rendelet), illetve a köznevelési törvény, míg a felvételivel kapcsolatban a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: felvételi rendelet) tartalmaz rendelkezéseket. A felsőoktatás keretszabályait bontja ki a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet). A végrehajtási rendelet rendelkezik többek között a fogyatékossággal élő hallgatók részére nyújtható kedvezményekre és mentességekre vonatkozó szabályokról. A különböző ösztöndíjakra, támogatásokra és eljárási díjakra vonatkozó rendelkezéseket a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: térítési és juttatási rendelet) szabályozza.

A képzési és kimeneti követelmények, így többek között az érintett szakok idegennyelvi-követelményei a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendeletből (a továbbiakban: 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet) ismerhetőek meg, ezt a rendeletet a 2017/2018. tanévben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. Azon hallgatókra, akik legkésőbb 2016/2017. tanévben megkezdték tanulmányaikat, továbbra is a z alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletet (a továbbiakban: 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet) kell alkalmazni.

2017 egyik különleges, nagy sajtóvisszhangot kiváltó esete a Közép-európai Egyetem (CEU) ügye. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítását célzó T/14686. számú törvényjavaslat több feltételt állapított meg a külföldi (a törvényjavaslat indokolása szerint célzottan az Európai Unión kívüli) felsőoktatási intézmények magyarországi működésével kapcsolatban.

Számos jelzést kaptunk oktatóktól és hallgatóktól magyar és angol nyelven, amelyben kérték, hogy vizsgáljuk meg a jogszabálytervezet diszkriminatív voltát.

Válaszlevelünkben jeleztük, hogy hivatalunk fennállása óta soha semmilyen jogi típusú probléma nem merült föl a CEU-val kapcsolatban. Az összes rendelkezésre álló irat és engedélyezés alapján – az akkor hatályos törvények értelmében – a Közép-európai Egyetem jogszerűen működött.

Hozzátettük azt is, ez egyelőre csak egy jogszabálytervezet, amiről vita folyik, így amíg hatályba nem lép, nem lehet jogsértésről beszélni. Azonban, ha ebben a formában fogadják el, akkor azzá válik.

Kifejeztük nyitottságunkat további pártatlan, őszinte és szakmai párbeszédre a magyar felsőoktatási rendszer demokratikus működéséről, valamint az akadémiai szabadság és a jogi szabályozás közötti kapcsolatról.

Az elfogadott törvény után a vita szinte azonnal kikerült az oktatási jogok köréből, a közelgő választási kampány egy vezető témájává vált, az Egyesült Államokkal megkötendő kétoldalú megállapodással pedig nemzetközi jogi és diplomáciai kérdéssé. E két feltétel miatt oktatási biztosként nem volt befolyásom a vita alakulására, a felek nem tartottak igényt a vitában való közreműködésünkre.

A felsőoktatási területen hozzánk érkezett panaszokat hagyományosan három nagy csoportba osztjuk: az első csoportba az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos ügyek kerülnek. A második csoportot a tanulmányi kötelezettségekkel összefüggő ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak.

ÉRETTSÉGI – FELVÉTELI A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE

Az érettségi vizsgával és a felsőoktatási intézményekbe való felvételivel kapcsolatos ügyeket évek óta összevontan kezeljük, mivel e két eljárás számos ponton kapcsolódik egymáshoz, az önálló felvételi vizsga általános eltörlése óta az érettségi vizsga lépett annak helyébe. Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és a hatályos felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít. (5/2017/OJBIT)

Mind az érettségi vizsga, mind pedig – a szeptemberben induló képzések esetén – a felsőoktatási felvételi eljárásba történő jelentkezés határidejét jogszabály rögzíti február 15. napjában. Ezen jelentkezés elmulasztása esetén a határidő jogvesztő, amely alól méltányosság keretében sem adható mentesség.

Egy panaszos a külföldön teljesített érettségi bizonyítvány elismerésével, valamint érettségi jelentkezés határidejével kapcsolatos kérdéseivel kereste fel hivatalunkat. Tájékoztattuk a panaszost, hogy az érettségi rendelet 12. § (6) bekezdés b)-c) pontjai szerint az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig, október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzetiségi nyelven vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a jelentkező még nem rendelkezik érettségi vizsgabizonyítvánnyal, jelentkezési lapján fel kell tüntetnie korábban teljesített érettségi vizsgáit. A panaszos részére az illetékes kormányhivatal hatósági főosztálya 2017. február 15-én – a május-júniusi érettségi vizsgaidőszak határidő utolsó napján – nyújtott kimerítő tájékoztatást az érettségi vizsgára történő jelentkezéssel kapcsolatban. Javasoltuk, hogy a következő érettségi időszakra történő bejelentkezésével a jelentkezési határidőt megelőzően, időben keresse meg az illetékes kormányhivatalt, hogy a sikeres jelentkezéshez szükséges információk birtokába juthasson. (180/2017/OJBIT)

Érettségi vizsga során a teljesítmény százalékban történő kifejezésekor nem alkalmazható a kerekítés matematikai művelete, mivel a jogszabályban foglaltak szerint a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg.

Egy szülő gyermeke biológia tantárgyból teljesített emelt szintű érettségi vizsgaeredményének kerekítésével kapcsolatban vette fel a kapcsolatot hivatalunkkal.

A panaszos gyermeke nem hazai intézményben tett érettségi vizsgát, azonban mivel orvosi pályára készült, ezért hazai biológia emelt szintű érettségit is teljesített. Ennek eredménye a nyelvi nehézségek miatt az írásbeli 70 %, a szóbeli pedig 60 %, együttes eredménye 66,75 % lett. Ezen eredményt az Oktatási Hivatal 66 %-os eredményként igazolta vissza. Ez 2 ponttal csökkenti a lánya felvételi pontszámát, amennyiben 132 pont az eredménye a 66,75 % – matematikai felkerekítés szerint – 67 %-os eredményből kiszámítható 134 ponttal szemben.

A panaszosok fellebbezést nyújtottak be az illetékes kormányhivatal felé, amelyben kérték a döntés módosítását arra hivatkozva, hogy a pontszámítással kapcsolatos jogforrások az érettségi rendelet, valamint a felvételi rendelet 16. § (1) bekezdése alapján az érettségi vizsgatárgy eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni. A panaszos szerint ezen előírások csak arról rendelkeznek, hogy a vizsgaeredmény egész szám, azonban nem létezik olyan előírás, ami az érvényes matematikai kerekítési szabályokat felülírná, vagy alkalmazásukat tiltaná.

A szülő véleménye szerint az Oktatási Hivatal azon eljárása, hogy az érintett külföldi iskolák részére kötelező alkalmazásra megküldött és a vizsgaeredményt számító szoftvert olyan algoritmussal látta el, ami ezen számítást a tizedesjegyek levágásával végzi, évente több tucat érettségiző fiatalt hátrányosan érint.

A kormányhivatal döntése értelmében megvizsgálta a benyújtott dokumentumokat, és megállapította, hogy a vizsga során jogszabálysértés nem történt. A határozat hivatkozik az érettségi rendelet 41. § (2) bekezdésének második mondatára, amely szerint a teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ebből adódóan az érettségi rendelet nem a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával állapítja meg az eredményt, a tizedes értékeket egyáltalán nem veszi figyelembe, hanem a végeredményt az azt megelőző egész számérték adja. Ennek alapján a vizsgázónak az emelt szintű biológia vizsgaeredménye 66%.

A panaszt megvizsgáltuk, és az alábbi állásfoglalást alakítottuk ki. Bár az érettségi és a felvételi rendelet is az érettségi eredményéből számít eredményt, különböző eljárásokra vonatkozik. Az érettségi rendelet 41. § (2) bekezdése szerint a vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

A felvételi rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

Az érettségi rendelet érintett rendelkezése kizárólag az érettségi vizsgán a két vizsgarész átlagának kiszámítására vonatkozik, és kifejezetten rendelkezik a tizedesjegy megállapításának mellőzéséről. Erre tekintettel nem az algoritmus hibás az érettségi vizsga eredményének megállapításánál, hiszen az a jogszabályban foglaltak szerint történik. Kerekítésre a felvételi rendelet értelmében van lehetőség, azonban nem az adott tantárgyon belüli részeredmények összegzésére, hanem az öt tantárgy százalékos eredménye átlagának a kiszámítására vonatkozóan.

A beadványban foglaltakkal kapcsolatban oktatási jogsérelmet nem mutattunk ki, ezért az ügyet lezártuk. (454/2017/OJBIT)

Állapotára figyelemmel az érettségi vizsga során a vizsgázót mentesítés vagy kedvezmény illetheti meg a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltaknak megfelelően. Ez a mentesítés lehet – többek között – másik választott vizsgatárgyból történő vizsgázás lehetősége, írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltása vagy hosszabb felkészülési idő.

Egy panaszos beadványában gyermekének az élő idegen nyelvű érettségi vizsgával kapcsolatban fogalmazta meg panaszát. A szülő sérelmezte, hogy az írásbeli vizsga során a helyesírás alóli felmentés alkalmazásával gyermeke emelt szintű érettségi vizsgája nem egyenértékű középszintű nyelvvizsgával.

Az alábbiak szerint tájékoztattuk az érettségi vizsgák során adható mentesítéssel kapcsolatban. Az érettségi rendelet 6. § (7) bekezdése szerint, ha a vizsgázót – a köznevelési törvény 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

Fontos kiemelni, hogy a köznevelési törvényben rögzítettek szerint a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

Az érettségi rendelet 45. § (4)-(5) bekezdései rendelkeznek arról az esetről, amikor a szakértői bizottsági véleményére figyelemmel mentesítéssel, kedvezménnyel rendelkező tanuló sikeresen teljesített érettségi vizsgával nyelvvizsgát szerez. Eszerint a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú, 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a) – b) pontjában foglalt további feltételeknek, ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül, illetve ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Tájékoztattuk továbbá, hogy az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az élő idegen nyelvekből teljesítendő emelt szintű vizsga esetén megköveteli – többek között – az alábbi készségeket: a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal szükséges alkalmazni.

Tekintettel a jogorvoslati eljárás hiányára, valamint a tanulói jogviszony megszűnésére, az ügyet hatáskör hiányában nem volt lehetőségünk vizsgálni, ezért azt lezártuk. (450/2017/OJBIT)

A jogorvoslathoz való jog garanciális jog. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy figyelemmel kell lenni az eljárási határidőkre, melyek elmulasztása esetén a jogorvoslathoz való jogával a tanuló nem tud élni.

Az érettségi vizsga során, az írásbeli vizsga esetén két határidőre kell tekintettel lenni. Az egyik esetben az írásbeli vizsgát követő két órán belül a helyszínen a kormányhivatal megbízottjánál van lehetőség az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelményében foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírások megszegése ellen a kormányhivatalnak címzett írásbeli észrevételt tenni. A másik határidőre vonatkozó rendelkezés alapján az írásbeli vizsgakérdések értékelésével szemben a megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le.

A szóbeli érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése ellen a szülő, a tanuló – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be az illetékes – fővárosi vagy megyei – kormányhivatalhoz.

Egy panaszos tanuló a biológia érettségi vizsgája közben tapasztaltakkal, és a kapott érdemjeggyel kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. Tekintettel arra, hogy a panaszos nem merítette ki a jogorvoslati lehetőségeit, így tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény, valamint az érettségi rendelet szabályai alapján az érettségi vizsgán tapasztaltakkal kapcsolatban a következő jogorvoslati lehetőségek állnak a vizsgázók rendelkezésére.

Az érettségi rendelet 30. § (5) bekezdése alapján, amennyiben az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgázó szerint az e rendeletben és az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelményében foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírásokat megszegték, az írásbeli vizsga lezárását követő két órán belül az írásbeli vizsga helyszínén, a kormányhivatal megbízottjánál a kormányhivatalnak címzett írásbeli észrevételt tehet. A határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A kormányhivatal megbízottja a vizsgázónak az írásbeli vizsga lebonyolításával kapcsolatban benyújtott észrevételét továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal az észrevételt öt munkanapon belül kivizsgálja, és a vizsgálati eredményt, valamint a vizsga további menetével kapcsolatban a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatait megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki – szükség esetén – megteszi a vizsga további menetével kapcsolatos intézkedéseket. A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója a kormányhivatal vizsgálatának eredményéről és a további intézkedés szükségességéről írásban értesíti a vizsgabizottságot.

Az érettségi rendelet 26. § (2) bekezdése szerint az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

A köznevelési törvény 38. § (7) bekezdése szerint az érettségi vizsga vizsgabizottság, valamint a független vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a köznevelési feladatokat ellátó hatósághoz. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottság döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a fellebbezés – a döntést követő öt napon belül – a hivatalhoz nyújtható be. A fellebbezést a köznevelési feladatokat ellátó hatóság, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására az (1) és (3)-(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. (420/2017/OJBIT)

A külföldi rendszerű érettségi vizsga eredményeinek a felsőoktatási felvételi eljárás keretében történő elismerése évről évre visszatérő kérdés. A korábban hivatalból lefolytatott, a Nemzetközi Érettségi Szervezet, vagyis az International Baccalaureate Organisation (a továbbiakban: IBO) által kiállított nemzetközi érettségi bizonyítványt érintő vizsgálatot követően az idei évben a Schola Europaea érettségi bizonyítvány elismerésével kapcsolatban érkezett jelzés.

Egy panaszos az Európai Iskolák (Schola Europaea) által kiadott érettségi bizonyítványok magyarországi felvételi eljárás során történő elfogadásával kapcsolatban fordult hivatalunkhoz. Az általa felvetettekkel összefüggésben tájékoztattuk, hogy 2014 végén a Nemzetközi Érettségi Bizonyítvány, vagyis az IB Diploma elismertetésével kapcsolatban vizsgálatot indítottunk, amely vizsgálatról készült jelentést megküldtük a szülőnek. Összefoglalva a helyzetet a nemzetközi érettségi vizsga magyarországi felsőoktatási felvételi eljárásban történő elismerése hasonló az Európai Iskolákban tett érettségi vizsgák elismertetésével. Felhívtuk a panaszos figyelmét, hogy amennyiben előre szeretnék mozdítani az Európai Iskolák érettségi tantárgyainak elismertetését, azt az érintett intézmények összefogásával, az egyik intézmény vezetőjét megbízva közösen eljárva tudják megtenni. Tájékoztattuk, hogy hivatalunk abban nem tud segítséget nyújtani, hogy az Európai Iskolák érettségi eredményeit a magyar felsőoktatási felvételi eljárás során automatikusan elismerjék. Az IB érettségi vizsga ügyében hivatalból indított vizsgálat ugyanakkor bizonyítja, hogy lehet sikert elérni az elismertetéssel kapcsolatban. (11/2017/OJBIT)

A jogszabályok lehetőséget teremtenek a felsőoktatási felvételi eljárásban történő részvételre azon jelentkezők esetében, akik 2005 előtt teljesítették érettségi vizsgájukat. A korábban kapott érdemjegyek átszámíthatóak százalékos eredményre, de középszintű vizsgának ismerik el. Ez azt jelenti, hogy akár ismételt érettségi vizsga nélkül teljesülhet a felsőoktatási intézménybe történő bejutás. Azokon a szakokon, ahol a felvételi követelményként emelt szintű érettségi vizsgát kell teljesíteni, ott értelemszerűen szintemelő érettségi vizsgát szükséges teljesítenie a jelentkezőnek. (258/2017/OJBIT, 577/2017/OJBIT)

Azon jelentkezők, akik már rendelkeznek felsőoktatásban szerzett oklevéllel, ennek minősítése alapján kérhetik a felvételi eljárás során a pontszámítást, így elkerülve akár az ismételt vagy szintemelő érettségi vizsga szükségességét.

Egy jelentkező a felvételi eljárás során az elutasító besorolási döntéssel kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. A panaszos korábbi oklevelével jelentkezett egy egyetem pszichológia szakára, amely alapján a pontszámítást kérte. Számítása szerint pontjai elegendőek lettek volna, hogy felvételt nyerjen, azonban a besorolási döntés szerint nulla pontot ért el. A döntés indokolása alapján azért, mert nem csatolta azon igazolást, amely tanúsítja, hogy a felsőoktatási intézmény az oklevélre vonatkozóan nem számított minősítést. A panaszos szerint a felvételi tájékoztató ilyen követelményt nem fogalmaz meg, és ez a kitétel felesleges többletinformációt tartalmaz.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma másodfokú döntésének indokolása szerint a jelentkező oklevele nem tartalmazza az oklevél minősítését, amelyből a pontszámítást el lehet végezni. Az általa becsatolt leckekönyv a záróvizsgájának minősítését tartalmazza. A záróvizsgaeredmény-igazolást akkor szükséges benyújtani a felvételi eljárás során, ha a jelentkező nem igazolta az oklevél minősítését az előírt dokumentumokkal. Ebben a tanúsítványban a felsőoktatási intézmény azt igazolja, hogy az oklevélre vonatkozóan nem számított minősítést. A záróvizsgaeredmény-igazolás nélkül nem fogadható el a záróvizsga eredménye az oklevél minősítéseként. A másodfokú döntés szerint a panaszos hiánypótlási felhívást is kapott ezzel kapcsolatban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának érvelését a határidő elmulasztására figyelemmel elfogadtuk a következő kiegészítéssel.

A felvételi rendelet, valamint a Felvételi Tájékoztató (továbbiakban: Tájékoztató) szerint abban az esetben, ha az oklevél nem tartalmazza a minősítést, nem elegendő a záróvizsga eredményét becsatolni. Ezen igazolás azért szükséges, mert az egyetemi autonómia keretében a felsőoktatási intézmények különbözőképpen rendelkezhetnek arról, hogyan számítják az oklevél minősítését. Az igazolás becsatolásának elmaradásával hiányzik az a logikai kapcsolat, hogy az oklevél minősítése a záróvizsga eredményével megegyezik. A Tájékoztató szerint nem automatikus az átszámítás a záróvizsga-eredmény szerint. A panaszos leckekönyve pedig a záróvizsga eredményét és nem az oklevél minősítését igazolja.

A beadványban foglaltakkal kapcsolatban a jogorvoslati döntést és annak indokolását elfogadtuk, nem mutattunk ki oktatási jogsérelmet, ezért az ügyet lezártuk. (697/2017/OJBIT)

A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkező többletpontokkal növelheti a kívánt jelentkezési helyre történő felvétel esélyét. Ilyen többletpont lehet – többek között – az emelt szintű érettségi vizsgáért, a nyelvvizsgáért, a különböző szakmai, tudományos és sportversenyeken elért helyezésekért és az esélyegyenlőségért kapható pontok, melyek összege nem haladhatja meg a 100 pontot. (353/2017/OJBIT, 511/2017/OJBIT)

Évről évre visszatérő kérdés a kifutó képzésekre történő jelentkezés. Amennyiben a képzési és kimeneti követelmények változása okán vagy nem elegendő számú jelentkező esetén egy adott képzés az aktuális évben nem indul, az nem feltétlenül valósít meg oktatási jogsérelmet.

Egy hozzánk forduló szülő azzal kapcsolatban érdeklődött, hogy a testnevelői mesterképzési szak megszűnését követően milyen képzésre jelentkezhet gyermeke, amennyiben ilyen területen szeretne továbbtanulni az alapképzést követően.

A hivatalunk eljárási szabályairól szóló tájékoztatáson túl felhívtuk a szülő figyelmét arra, hogy az általa feltett kérdéssel kapcsolatban nincs tudomásunk a későbbiekben meghirdetendő mesterképzésekről. Javasoltuk neki, hogy tájékozódás céljából keresse fel a https://www.felvi.hu/ honlapot. (618/2017/OJBIT)

A szakképzés rendszerszintű átalakítását követően a szakképzés, felnőttképzés gyakorlati képzéselemére vonatkozó beadványokat átirányítottuk a fenntartó képviselőjéhez, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Tekintettel azonban arra, hogy a szakmai érettségi vizsga ügyében hozzánk forduló érintettek és képviselőik felvetései közneveléssel és felsőoktatással kapcsolatos oktatási jogsérelmet valószínűsítettek, így hivatalunk vizsgálatot indított.

Ennek keretében megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának érintett államtitkárságait, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a két szaktárca a 2017. évi szakmai érettségi vizsga lebonyolításával kapcsolatban egyeztet egymással.

A Független Diákparlament, a Civil Közoktatási Platform, a Tanítanék Mozgalom, valamint az érintett szakgimnáziumi igazgatók, szülők és diákok csoportjának részvételével 2017 februárjában személyes egyeztetésre került sor, amely során az érintettek a 2017. évi szakmai érettségi vizsgával kapcsolatos aggályaikat fogalmazták meg.

A hivatalunkhoz fordulók összefoglalva a történéseket, szakértők, pedagógusok, szülők és diákok meglátásaival egészítették ki, megfogalmazták ezzel kapcsolatos javaslatukat, és azt írásban, aláírásukkal ellátva nyújtották át.

A panaszosok jelezték, hogy az oktatásért felelős államtitkár az egyeztetést megelőzően válaszolt részükre, amelyben arra hivatkozott, hogy a köznevelési törvény már 2011-ben tartalmazta a mostani változtatásokat, valamint a kerettantervek is ennek megfelelően kerültek kialakításra. A panaszosok sérelmezték, hogy a diszlexiások számára nem volt egyértelmű, hogy szakmai tárgyból is igénybe vehetik a könnyítéseket (szakvélemény alapján). A jelen lévő szülők a február 15-i határidő miatt fejezték ki aggódásukat, és arra vonatkozó kérést fogalmaztak meg, hogy a határidőt követően pótlólag is be lehessen csatolni a szakvéleményt. Jelezték, hogy a köznevelési törvényben valóban benne volt a szakmai tantárgyak bevezetése, de nem volt konkrétan megjelölve, hogy mely szakmai tárgyról van szó.

A panaszosok tájékoztatást kaptak arról, hogy továbbításra kerül a beadványuk a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, valamint az oktatásért felelős államtitkár részére. A panaszosok beadványát azzal a kiegészítéssel továbbítottuk, hogy a panaszosok szóbeli tájékoztatójuk során jelezték a szakképzésben tanuló sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók speciális helyzetét a szakmai érettségi vizsgával összefüggésben. Ezen tanulók esetében a mentességek, kedvezmények körét, valamint azok alkalmazhatóságának feltételeit a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakértői vélemény tartalmazza. E tekintetben a korábban kiadott szakvélemények nem rendelkezhettek a szakmai érettségi vizsgatárgyak kapcsán, mivel a szakértői bizottság nem tudhatta azok pontos körét, tartalmát. Így korábban ezen tantárgyak esetében nem kaphattak a tanulók szakértői véleményben foglalt mentességeket, kedvezményeket, amelyek viszont a 2017. évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban az érintettek különleges bánásmódra való jogosultsága alapján indokoltak lehetnek. Az érintettek visszajelzései alapján az iskolákban e témakör kapcsán eltérő gyakorlat tapasztalható.

A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár válasza szerint a sajátos nevelési igényű tanulók ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyat érintő mentesítési lehetőségével összefüggésben elmondható, hogy ha az adott tudás elsajátítása nem lehetetlen a tanuló számára, csak nehézségekkel jár, úgy ezt a helyzetet a szakképzési törvény előírásai – miszerint a szakmai követelmények alóli teljes mentesítés nem adható – szem előtt tartásával az érettségi (és később a szakmai) vizsgán is figyelembe kell venni. Az érettségi vizsgaszabályzat szerint, ha a tanuló valamely más kötelező vizsgatárgy vonatkozásában felmentést, könnyítést kapott, úgy ezek a szakértői bizottság szakvéleményében megfogalmazottak alapján az ágazati szakmai vizsgatárgyak esetén is figyelembe veendők, a hasonló jellegű feladatok, tevékenységek esetén. Így a tanuló élhet a számára biztosított hosszabb ideig tartó vizsgázás, segédeszköz használata, az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámoló vagy a szóbeli vizsga írásban teljesítése lehetőségekkel. A szakképzés szakmai tartalmai esetén – amelyek közé tartozik az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy is – a szakképzési törvény előírásai alapján nem lehetséges a követelmények alóli teljes felmentés, hiszen az azt jelentené, hogy úgy kap valaki szakmai végzettséget, hogy nem rendelkezik a szükséges szakmai tudással. Az államtitkár véleménye szerint a későbbiekben is megfontolandó a szakmai ágazati érettségi vizsgatárgy esetén a teljes felmentés biztosításának lehetősége, hiszen az adott ágazati ismeretek, az adott ágazatba tartozó szakképesítések tanulása alóli felmentési kérelem megalapozottsága önmagában is indokolatlanná teszi az adott ágazatba tartozó – a tanuló által elsajátítani nem tudott – ismeretek tanulásának megkezdését.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára részletes tájékoztatást nyújtott a jogszabályi környezetről, hozzátéve, hogy a köznevelési törvény, a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, és az érettségi rendelet szabályai mind a sajátos nevelési igényű, mind a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében értelmezendőek. A szakképzési törvény valóban csak a sajátos nevelési igényű tanulókról ír, azonban nem zárja ki a fent jelzett többi – a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra is vonatkozó – jogszabály rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, így azokat – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a szakképzés során is alkalmazni kell. (64/2017/OJBIT)

Több szülő, akiknek gyermeke két tanítási nyelvű középiskolában tanul, külön is hivatalunkhoz fordult, mivel az ágazati szakmai érettségi tantárgy olyan tantárgyakból tevődik össze, amiből a tanulók nem mindent tanultak célnyelven.

A panaszosokat tájékoztattuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszára figyelemmel javaslatot fogalmaztunk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelő államtitkára felé, hogy a két tanítási nyelvű szakgimnáziumokban a szakmai érettségi tantárgyak követelményeinek bevezetésével kapcsolatban nagyobb felkészülési idő kerüljön biztosításra. Álláspontunk szerint a 2017. május-júniusi érettségi vizsgaidőszak csak jogsértő módon volt megszervezhető, ezért arra kértük az illetékes államtitkárokat, hogy – lehetőség szerint – kerüljék el a jogsértést, vagy csökkentsék minimálisra.

Az oktatásért felelős államtitkár válaszában arról informált, hogy annak érdekében, hogy az általunk jelzett jogszabálysértés semmi esetre se következhessen be, az oktatásért felelős szaktárca a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatását kéri, hogy a két tanítási nyelvű szakgimnáziumok esetében a szakképzési centrumok bevonásával kerüljön összefoglalásra a célnyelven oktatott tantárgyak köre, amiből megállapítható, hogy a kötelező szakmai érettségi vizsgákra jelentkezők közül hányan tanulnak olyan tantárgyakat, amelyek ugyanazon nyelvi kompetenciát és szókincset igényelnek az érettségi vizsgán. (74/2017/OJBIT, 75/2017/OJBIT)

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 – Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu Impresszum