2019 kompetenciamérés megoldások

Közoktatás

Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola

A Ki mit tud? iskolai fordulója után, a továbbjutó gyerekeink a városi fordulóban is megmutathatták tudásukat. A versenyen az alábbi eredmények születtek: Könnyűzene- ének kategória I. hely: Reinhoffer Hanna 4.b Komolyzene – I. hely: Láng András Árpád (harmonika) 4.a

Ausztriában jártak leány kosarasaink

Ausztriai meghívásnak eleget téve vett részt az első alkalommal kiírt Volksschul Cup-on leány tanulóink egy csoportja, akik a Soproni Darazsak Akadémia keretein belül, itt helyben, az iskolában tanulják játékos formában a népszerű labdajáték alapjait. A Gratkorn városában megr

Nyugdíjas találkozó

Május 28-án tartottuk régi és újabb nyugdíjasaink találkozóját az ebédlőben. Alsós és felsős diákok adtak rendkívül színvonalas műsort az ebédlőben. Képviseltették magukat elsősök, másodikosok nemzetiségi tánccal, énekkel. A harmadikosok furulyáztak, a hatodikosok és h

Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny

A márciusi Simonyi Zsigmond helyesírási verseny regionális fordulóján Boros Kata 5.c osztályos tanuló 10. helyezést ért el. Felkészítő tanára: Dudláné Budavári Ilona. Gratulálunk!

Országos kompetenciamérés

Országos Német Vers- és Prózamondó Verseny

Az idén iskolánkból négy tanuló is továbbjutott az Országos Német Vers- és Prózamondó Versenyre, melyet május 17-n rendeztek Budapesten. A különböző kategóriákban összesen közel 150 tehetséges diák versenyzett. Tanulóink ebben a nagyon erős mezőnyben szép helyezéseket �

Diákolimpia – Torna

Április 28.-án Budapesten rendezték meg az Országos Diákolimpia Torna döntőjét. A csapatok bajnokságában VI. helyezést értek el a gyerekek. Gratulálunk! Csapattagok: – Pölz Réka 4.b – Sebestyén Nóra 4.c – Hujber Hanna 5.b – Tóth Léna 3.c – Vass Virág 3.a

2019/2020-as tanév munkaterve

Az alábbi elérhetőségen tekinthető meg a 2019/2020-as tanév munkaterve: MUNKATERV

Ökoiskola 2018/2019 éves beszámoló

Az éves beszámoló az alábbi elérhetőségen tekinthető meg: BESZÁMOLÓ

Ökoiskola 2017/2018 éves beszámoló

Az éves beszámoló az alábbi elérhetőségen tekinthető meg: BESZÁMOLÓ

Köszönet a könyvekért

Köszönjük Kerekes Kamilla és Kerekes Kristóf 4.a osztályos tanulóknak a könyvtár számára ajándékozott könyveket!

Olvassááál! könyvolvasó program díjazottjai

KÜLÖNDÍJ Holdampf Máté 2.a (Máté idén is elolvasott a saját évfolyamához tartozó könyveken kívül több másikat és megoldotta a feladatokat is.) Lampert Luca Réka 4.d (kiemelkedően szép és tartalmas megoldás) Manczinger Kevin René 4.b (kiemelkedően szép

Országos Honismereti Tanulmányi Verseny

Az idei tanévben is meghirdette az általános magyar műveltség, a hazaszeretet a nemzeti összetartozás erősítésének levelezős versenyét. Hazánk természetének, történelmének és nemzeti értékeinek megismertetése tükröződött a feladatok megoldása során. A verseny 4 fordul

Bringára fel!

Városi egészségnap

Iskolánk hetedik osztályos tanulói vettek részt a Megyeházán megrendezett egészségnapon. Az egészséges életmódhoz és az elsősegélynyújtáshoz szükséges gyakorlati ismeretekkel gazdagodtak diákjaink.

Vigyázz, Kész, Pénz

Az idei K&H Vigyázz, Kész, Pénz elnevezésű vetélkedőn iskolánk 4 csapattal vett részt. Egyik csapatunk bejutott a középdöntőbe, melyet Győrben rendeztek meg a Hotel Famulusban. Csapatunk az 5. helyen végzett. Tagjai: – Hermesz Lili Zita 5.a – Molnár Mendi 5.a – Nag

Számolka eredmények

Iskolánk 5.osztályos diákjai 2019 tavaszán matematikai tehetséggondozó program keretében házi matematika versenyen vettek részt. A “Számolka”elnevezésű verseny célja, hogy arra alkalmas feladatokkal lemérjük tanulóink logikai készségét, mivel fontosnak tartjuk a tehetségek korai

Határtalanul 2019 – Árpádok nyomában Dalmáciában

Utunk negyedik napját, egyben a haza utazásunk napját Klissza várának a megtekintésével kezdtük. Klis, ahogy a horvátok a várat nevezik, 7 km-re Splittől egy hegyen magasodik. 1241-ben ide menekül IV. Béla király felesége, ahol két lányuk, Margit és Katalin meghal. Klissza váráb

Határtalanul 2019 – Árpádok nyomában Dalmáciában

Esős, felhős, szomorkás napra ébredtünk. A finom reggeli után esernyőkkel, esőkabáttal felszerelkezve szálltunk fel a buszra. Lehet, hogy a vászoncipők helyett gumicsizmákat kellett volna hozni?! Hát a továbbiakban az is kiderült (sajnos az ég nem…). Split városába indultunk ka

Határtalanul 2019 – Árpádok nyomában Dalmáciában

Reggeli után az úti célunk Dalmácia ékköve, Raguza (Dubrovnik) volt. A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a Raguzai Köztársaság székhelye és hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa is volt. 1358-ban a zárai békével a Magyar Királyság része lett. Szimbol

2019 kompetenciamérés megoldások

Bevezetés

A foglalkoztatottság növelése érdekében az Európa 2020 stratégia számszerűsített céljai között szerepel a végzettség nélküli iskolaelhagyók, azaz a korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók arányának 10% alá csökkentése. Így kiemelt figyelmet kell fordítani a szakképzés minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítására, a szakképzésben tanulók végzettségi szintjének növelésére és a továbbtanulási esélyeik javítására.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című kiemelt projektje (a továbbiakban: a projekt) keretében a középfokú szakképzést megkezdő tanulók körében országos felmérésre került sor. Az Európai Unió által támogatott projekt célja a tanuláshoz és a mindennapi életben szükséges tudáshoz nélkülözhetetlen képességek mérése révén a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiszűrése, majd a szakképző intézmények kulcskompetencia-fejlesztő tevékenységének támogatása, az alapkészségek fejlesztésére alkalmas eszközrendszer kidolgozása, tanórák keretén belüli vagy a tanórán kívüli fejlesztés megvalósítása.

A pilot program keretében megvalósult mérés és a kidolgozott módszertanok, továbbképzési programok alapján megvalósuló konkrét, szakképzési centrum szintű beavatkozásokat a GINOP-6.2.3-16 „A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése” című felhívás támogatja.

Mérési koncepció

Az iskolai lemorzsolódás háttere, okai

A különböző képzési formákban, az egyes iskolatípusokban (gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola) jellemzően eltérő szociokulturális hátterű tanulók folytatják tanulmányaikat. A szociális, gazdasági és kulturális háttér tekintetében a szakgimnáziumok, szakközépiskolák és a szakiskolák alapvetően kedvezőtlenebb szociokulturális hátterű diákokat iskoláznak be. Számos kutatási eredmény, a PISA-felmérés és egyéb OECD vizsgálatok szerint hazánk esetében erős az összefüggés az egyéni-családi szociokulturális háttérjellemzők és a tanulók tanulási lehetőségei, iskolai teljesítménye, későbbi pályaválasztása, munkaerő-piaci sikeressége között (Réthy, E., Vámos, Á).

A tanulók nem csak családi hátterük, motiváltságuk, hanem adottságaik, szorgalmuk és más tényezők tekintetében is különböznek. A tanulási kudarcok okai között a tanulásmódszertani problémák, az előzetes tudásbeli hiányosságok és a képességbeli hiányosságok egyaránt szerepet játszhatnak.

A mérés jellemzői

A 2018/2019-es tanévben két, a 2019/2020-as tanévben egy diagnosztikus felmérés valósult meg, melyek jellemzőit az alábbiakban foglaltam össze. Ezek a mérések a tanulási problémák okainak feltárására, a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek feltérképezésére irányultak.

1. mérés ideje: 2018. szeptember 25. (papír alapú)

2. mérés ideje: 2019. május 27–31. (online)

3. mérés ideje: 2019. szeptember 23–27. (online)

Az 1. és a 2. mérésben résztvevők köre: az ország összes szakképzési centrumának és Agrárminisztérium Konzorciumának minden tagintézményéből a 2018/2019-es tanévben belépő 9. évfolyamos szakgimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai tanulók. A nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező iskolák esetén a 9/Ny jelzésű osztályok, a két tanítási nyelvű középiskolai osztályoknál pedig a 9/kNy jelzésű előkészítő évfolyam tanulói.

1. mérésben résztvevők köre: A mérésben az ország összes Szakképzési Centrumának és AM Konzorciumának minden tagintézményéből a 2019/2020-as tanévben belépő 9. évfolyamos szakgimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai tanulók, a 2019/2020-as tanévtől egyetemi fenntartás alá került, a pályázatban részt vevő egészségügyi szakképző intézmények 9. évfolyamos beiskolázott tanulói, a nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező iskolák esetén a 9/Ny jelzésű osztályok, a két tanítási nyelvű középiskolai osztályoknál pedig a 9/kNy jelzésű előkészítő évfolyam tanulói vettek részt.

Lebonyolítás: a teszteket osztálykeretben oldották meg a tanulók.

Tartalom: a diagnosztikus mérés felmérte a tanulók előzetes tudását, készségeit, képességeit, amelyek szükségesek a továbbhaladáshoz, illetve a szakmai ismeretek elsajátításához.

• a tanulók teljesítménye alapján a lemaradók kiszűrése, tájékoztatás a fejlődés mértékéről (a második mérés esetén),
• a kiemelkedően teljesítő diákok felismerése,
• a fenntartók részére összehasonlítási lehetőség az ország különböző régióiban tanuló diákok, a szakképzési centrumok, AM Konzorciumok, az iskolák és az egy osztályban tanuló diákok teljesítményére vonatkozóan.

Mérendő készségek, képességek, vizsgált tudásterületek

A szakképzésben tanulók kudarcainak okai összetettek, de egyértelmű összefüggés mutatható ki a lemorzsolódás és az érintettek alacsony szövegértési és matematikai eszköztudása között. Az alapkészségek szintje a szakképzésben tanulók esetében a legkritikusabb, így sokan nem jutnak el a szakképesítés megszerzéséig.

A teszt feladatai az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiakra terjednek ki:

• anyanyelvi kommunikáció: szókincs, olvasáskészség, szövegértés;
• alapvető matematikai készségek: számolás, mértékegységváltás, mennyiségi következtetések, becslés, mérés;
• gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, induktív következtetés, problémamegoldás, kreativitás;
• kommunikációs képességek: grafikonok, táblázatok, ábrák értelmezése, ábrázolás, prezentáció, sík- és térbeli viszonyok, relációszókincs, szövegértelmezés.

A hatékony önálló tanulás kompetenciáinak komponensei közül a figyelem és az emlékezet mérésére került sor.

Ebben az írásban kiemelten a matematika teszten nyújtott teljesítmények bemutatására vállalkozom, az anyanyelvi mérés, illetve az önálló tanulás kompetenciáit vizsgáló figyelem és emlékezet tesztek eredményeiről csak részlegesen jelenítek meg információkat.

A felmérésre rendelkezésre álló időkeret alatt a tesztekbe választott készségkomponensek, és az azokat reprezentáló feladatok segítségével a lemaradó, továbbhaladásra kevés eséllyel rendelkező tanulók kiszűrése sikerrel járt, vagyis a mérés elérte a célját.

A tesztek feladatai az anyanyelvi és a matematikai kulcskompetenciák alapkomponensei közül az alábbiakra terjedtek ki.

Az anyanyelvi kompetencia vizsgálata a címszóolvasási feladatrészen szavak szintjén, a szövegértési feladatrészen mondatok, illetve szöveg szintjén történt. Az aktív, illetve passzív szókincsen belül az életkornak megfelelő alapszókészlet és a kiegészítő szókészlet mérésére került sor, amely épít az előzetes ismeretanyag meglétére (tantárgyakhoz köthető szakkifejezések, illetve használt szavak közti összefüggések). Az értő, illetve értelmező olvasás meglétének mérésével, föltárhatóak voltak az adott szövegben megjelenő összefüggések, mögöttes tartalmak, implikációk, a szöveg értelmezésének a képessége. Ezen kívül a szöveg feldolgozásánál megjelenő feladattípusok értelmezési és megoldási stratégiáinak megléte.

A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. A matematikai készségek magukban foglalják a számok, mértékek, az alapműveletek és az alapvető matematikai ismeretek, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. Az iskolai tanulás során ezekre a készségekre nemcsak a matematika órákon, hanem más közismereti vagy szakmai tantárgyak óráin is szükség van, másrészt ezek a tudáselemek gyakran szükségesek a mindennapi problémahelyzetek megoldásához (NAT).

A képesség-struktúrának bizonyos elemeit (értelmi, kognitív képességek) matematika feladatok megoldásán keresztül tudjuk mérni. A gondolkodási képességek és a tudásszerző, tanulási képességek között vannak olyanok, amelyek a matematikai tudásra jellemzőek, bár nem köthetők egyetlen területhez. Ezek a képességek általában jól korrelálnak az egyén általános intelligenciájával és a matematikai eredményességével.

A gondolkodási képességek mérésének, ez alapján a kognitív profil kialakításához szükséges mérőeszközök kifejlesztésének komoly szakirodalma van. A kognitív képességek vizsgálatához a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja (Csapó, Nagy, Vidákovich) fejlesztett ki mérőeszközöket. Az ő kutatásaikra alapozva készültek az egyes gondolkodási képességekhez kapcsolódó feladataink.

A matematikai kompetencia tesztben szereplő feladatok az alapvető matematikai készségek, a gondolkodási képességek és a kommunikációs képességek mérését célozzák. A számolási, mértékegység átváltási, mérési és mennyiségi következtetéssel (arányosság, százalékszámítás) kapcsolatos feladatok egyszerű műveletek, korábban tanult eljárások ismeretét mérik. A teszt vizsgálja, hogy a tanuló képes-e egyszerű matematikai tartalmú szöveg értelmezésére, állítások igazságtartalmának eldöntésére. A rendszerező képességet olyan feladatokkal mérjük, amelyekben elemeket kell besorolni halmazokba, több szempont alapján. A kombinativitás képességét sorbarendezési és kiválasztási feladatokkal teszteljük. Az induktív gondolkodás mérésére szabályindukciós vagy analógián alapuló feladattípusokat használunk. A különböző ábrák, táblázatok, grafikonok értelmezése, összefüggések keresése, adatok leolvasása, ábrázolása a prezentáció, téri orientáció képességeinek, ezáltal a matematikai kommunikációnak a mérésére szolgál.

A tesztek összeállítása

A tesztek szerkesztését a készségek, képességek tartalmi és strukturális feltérképezésével kezdtük. Olyan ismereteket választottunk, amelyek nagyon fontosak a középiskolás tananyag elsajátításához. A feltárt tartalmakat feladatokká alakítottuk, amelyek alkalmasak ismeret-jellegű tudás mérésére, információval szolgálnak egyes készségek, képességek, jártasságok szintjéről.

A teszt összeállításánál a tartalmi, mélységi és nehézségi differenciáltság mellett törekedtünk a feladatok változatosságára is, megfelelő feladatkészítési technikák alkalmazásával.

A javítás objektivitása (a kiértékelés validitása) érdekében elkészítettük a javítókulcsokat is. A feladatok megoldásait az egyszerű és objektív értékelhetőség érdekében alternatív elemekre bontottuk. Egy-egy feladatelem megoldásáról egyértelműen eldönthető volt, hogy jó vagy nem. A javítókulcsban minden feladatelemhez megadtuk a helyes megoldást. A papír alapú teszteket pedagógusok javították, a pontszámokat rögzítették, majd a tanulók, az osztályok és iskolák eredményeit egy program segítségével azonnal megnézhették. Az online tesztek javítását a program automatikusan elvégezte, az eredményekről a diákok a mérés befejezése után helyben visszajelzést kaptak.

Mivel a tesztek nem a középiskolai tanórán elsajátított tananyaghoz kapcsolódtak, az eredményeket a pedagógusok nem használták fel a tanulók értékelésére, azaz a diákok nem kaptak jegyet munkájukra.

Az eredmények rögzítése

Az országos mérésen a beérkező eredményeket kóddal dolgoztuk fel. Minden tanulóhoz rendeltünk egy nyolcjegyű azonosítószámot, amelynek első két jegye a szakképzési centrum/AM konzorcium/Egyetem, a második két jegye az intézmény, a harmadik két jegye az osztály azonosítására szolgált. Az utolsó két számjegy helyére a tanuló naplóbeli sorszáma került. Ezek a tanulói kódok mindkét mérésnél megegyeztek, így volt lehetőség az összehasonlító elemzésekre.

Mérési, fejlesztési lehetőségek

A lemorzsolódáshoz vezető fenti tényezőket már az első középiskolai évfolyamon érdemes figyelni, mérni és szűrni. Ezek teszik lehetővé az eredményes iskolai tanulás akadályainak korai felismerését és pedagógiai eszközökkel való kezelését. A készségek, képességek fejlesztése mellett ki kell alakítani azokat az attitűdöket és motívumokat, amelyek szilárd alapot jelentenek az élethosszig tartó tanuláshoz (Csapó, 2001).

A mérési eredmények visszacsatolása abban nyújtott segítséget, hogy egyénre vonatkozóan megmutassa a hiányosságokat, ezáltal a fejlesztések igazodjanak az iskolákban tanuló diákok szükségleteihez. A diagnosztikus teszteken nyújtott eredmények alapján a fenntartók, az intézményvezetők és a tanárok részletes információkat szereztek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás középiskolai szakaszát, megfelelnek-e az elvárásoknak, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, ahol teljesítményük kiemelkedő. Az eredmény felhasználható a tanulók motiválása, fejlesztése, a tanulás tervezése, szervezése céljából, továbbá lehetőséget ad az intézmények, az osztályok és a tanulók közti különbségek meghatározására.

Mivel a program célja a szükséges beavatkozások megtétele az esetleges kudarc okainak felismerése után a lemaradó tanulók csoportjainak létrehozása, majd az alapvető ismeretek pótlása, és azon képességek, gondolkodási műveletek fejlesztése, amelyek az ismeretek koherens és alkalmazható tudássá válásához nélkülözhetetlenek. Az iskolai munka alapvető szabályozója a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv, így a javasolt fejlesztési területek is ezen dokumentumokban meghatározott nagy témakörökhöz igazodnak.

Az iskolákban kompetenciaterületenként jöttek létre a tanulócsoportok, melyekbe a teszten nyújtott teljesítmény, illetve egyéb háttérváltozók figyelembevételével kerültek be a diákok. A csoportok létrehozásához nem volt teljesítménykritérium meghatározva, mivel különbözött az iskolák tanulóinak kompetenciafejlettsége, így különböző a viszonyítás szintje is. A magasabb kvalitású iskolákban is vannak lemaradó tanulók, akik csak akkor tudják teljesíteni a helyi követelményeket, ha hiányosságaik pótlásához támogatást kapnak.

Tanórákon a Kerettantervben előírt ismeretek közvetítésével, a tananyag feldolgozásával összhangban történt az alapfeladatok gyakoroltatása (tanórán kívül heti rendszerességgel legalább egy órában). A tanárok határozták meg a foglalkozások tartalmát, módszereit és azt, hogy az adott tananyag feldolgozása milyen képességek fejlesztésére alkalmas, hogy a gyakorlati életben előforduló feladatok automatikus megoldásához szükséges optimális begyakorlottság hogyan érhető el.

Előtérbe került az oktatás folyamatában nagyon fontos figyelem- és emlékezőképesség fejlesztése. A jelenlegi iskolarendszerben fontos, hogy a tanulók megjegyezzenek nagyobb anyagrészeket, illetve a kapott információkkal műveleteket tudjanak végezni, problémákat megoldani. Akinél az emlékezet (különösen a rövid távú memória) nem működik megfelelően, az jelentős hátrányba kerülhet társaival szemben, ami hosszú távon lemaradáshoz, lemorzsolódáshoz vezethet.

Jellemzően az iskolák matematika és anyanyelvi csoportokat hoztak létre, ahol szakos tanárok koordinálták a munkát, de a projektben részt vettek iskolapszichológusok, fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógusok is. A kis létszámú tanulócsoportokban történő oktatás lehetőséget adott arra, hogy a diákok sikerélményhez jussanak, így lehetővé váljon érdeklődésük felkeltése.

A projektben megjelölt kiemelt fejlesztési területek:

• életkornak megfelelő alapszókészlet bővítése,
• ritkábban használt, de az iskolai tanulás követelményeiben megjelenő kiegészítő szókészlet bővítése,
• értő, értelmező olvasás fejlesztése,
• adott szövegből információ-visszakeresés fejlesztése,
• válaszadás képességének fejlesztése,
• összefüggések felismerésének fejlesztése,
• szövegalkotás képességének fejlesztése,
• alapvető matematikai készségek fejlesztése,
• gondolkodási képességek fejlesztése,
• szövegértelmezés, vizuális kommunikáció fejlesztése,
• a figyelem pontosságának fejlesztése,
• a figyelem tartósságának fejlesztése,
• vizuális és auditív emlékezet fejlesztése.

A matematikaikompetencia fejlesztésére számos kutatási eredmény látott napvilágot, az általunk javasolt komponensrendszer az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási programja (Fábián, Lajos, Olasz, Vidákovich).