Press "Enter" to skip to content

Me, ez a 10 épület a legmagasabb most Magyarországon

Ezzel az arányszámmal minden épületnek egy “szépségi pontszámot” adtak. Ez egy adott város épületeinek átlagos százalékos arányát jelzi, amelyek megfelelnek az aranymetszés szabályainak. Minél magasabb a pontszám, annál közelebb állnak az adott város épületei az aranymetszés arányhoz. Az elemzésben minden egyes város esetében megmérték az ikonikus épületek aranymetszet-arányait, és beszkennelték a városok legalább három lakóépülettel rendelkező utcáit a Google utcai térképéről, hogy megmérjék azok aranyarányait is.

96 magyar megoldások világ 7 kép

moimmi eg k*—.óra SZABAD NÉP *****%* ?E X^tntószeütk­özések a görög válasz­­**.papján— MSodsaenty ulabb leve!® A miniszterternács elfogadta a telepítési javaslatot — Sváb Sas­szia szervezkedés Diósgyőrött­­ Jövő hétre halasztották a nemzetgyűlés összehívását — Az ü­zem­­bizottságok védelme IV. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ÁBA 6­.000 PENGŐ KEDD 1946 ÁPRILIS 2­­7-í±5.X&*’i^nWtfitriM Nagy Ferenc miniszterelnök beszéde a korm­ány gazdasági és külpolitikai programjáról Nagy Ferenc miniszterelnök szom­baton délben Rajk elvtárs belügy­miniszter, Ries elvtárs igazságügy­­i miniszter, Keresztúri­ vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter, kisgazdapárti miniszterek, államtitkárok és szá­mos kisgazdapárti képviselő kísére­tében különvonaton Pécsre utazott, ahol a miniszterelnököt nagy ünne­­pélyességgel fogadták. Szombaton este a budapesti vendégek tisztele­tére rendezett vacsorán Nagy Ferenc miniszterelnök és Rajk László elv­társ belügyminiszter mondott po­­hárköszöntöt. A miniszterelnök hangsúlyozta: csak a demokratikus államberendezés tette lehetővé, hogy a magyar kormány élére egyszerű parasztember kerüljön. A demokrá­ciában minden a nép sorából szár­mazó dolgozó számára megnyílt­ az út a legmagasabb pozíciók felé. R P-ik elvtárs pohárköszöntőjét minden mondat után lelkes tapsok szakítot­ták félbe. Különösen akk­or részesí­tették nagy ünneplésben, amikor azt mondotta, hogy a magyar demokrá­ciának lehetnek különböző pártjai, de csak egy magyar nép van, ennek az egy népnek csak egy országa van és az összes párt ennek az ország­nak a felemelkedéséért és jövőjéért kell, hogy küzdjön. A közös célnak azonban nem csak beszédekben és programokban kell megnyilvánulnia, hanem abban is, hogy komoly tar­talommal töltjük meg demokráciánk kereteit és végre is hajtjuk azokat az elhatározásokat, amelyeket az összes demokratikus pártok vállal­nak, ha az egyház körein belül egyes klerikális körök biztatására helyte­len vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítéléséről. A társadalmi kérdések felsorolása után Nagy Ferenc miniszterelnök új kormány programjának ismerteté­­­­sére tért át. A Kisgazdapárt válsá­­­gáról szólva, azt mondotta, hogy aj kormányzati elfoglaltságok folytán a szinte vezető nélkül maradt Kis­gazdapárt a válság során magára talált és elindult azon az úton amelyről sohasem tért le, amelyen csak megállt egy pillanatra. ­ demokrácia ®r51c©s és végleges politikai forma Vasárnap délelőtt nagy tömeg töl­­tötte meg a Széchenyi-teret, ahol a S­ZTfjzd rajzdsípért tartotta, meg Nagygyűlését. A tér közepén Bajcsy, Zsilinszky Endre hatalmas méretű arcképe díszlett­ Nemcsak Pécs, ha­nem a környező falvak polgári és kisgazda­ társadalma is felvonult a gyűlésre. Nagy Ferenc miniszterelnö­köt nagy éljenzés fogadta. A miniszterelnök beszéde elején az első világháború végétől kezdve át­­tekintette a magyar politikai élet alakulását. Megállapította, hogy első világháború után visszanyert állami függetlenséget a népszabad­sággal kellett volna megerősíteni. De ennek éppen ellenkezője történt. Letörték a demokráciának a munkás, oldalról feltörő forradalmi megjele­nését, majd szétzüllesztettük a pa­rasztdemokráciát és intézményesítet­ték a reakciót, a világ legü­resebb, legtartalmatlanabb és legléhább jel­­szavának, a szegedi gondolatnak a jegyében. — Azért vetítettem a múltnak ha­misítatlan képét — mondotta —, hogy mindenki tisztában legyen vele: a demokrácia a második vi­lágháború után már nem lehet poli­tikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javí­tott formája, hanem örökös és vég­­leges politikai forma, amelyért élni, dolgozni és ha kell meghalni is ér­­demes. (Éljenzés és taps.) Inkább érdemes meghalni, mint még egy­szer vállalni a bukást, visszaengedni a múltat a nép elnyomásával, új­­szerencsétlenségek sorozatának meg­indításával. Ezért kell tanulnunk a múltból. Meg kell fogadnunk azt, hogy a nép kezébe adott hatalmat soha többé nem engedjük elvenni tőle, sem­­erőszakkal, sem a mai helyzet nehézségeinek igazságtalan felhány­torgatásával, sem szép sza­vakkal, sem ravaszsággal. És hallom a nép kezében maradjon A magyar társadalomra és a ve­zetőkre két nagy feladat hárul: a demokrácia biztonságának a megte­remtése és a nép boldogulásának biztosítása. A demokrácia biztosítása érdekében fokozni kell a harcot a reakció ellen. A régi világ, talán ép­pen a fasizmus útját egyengetnénk, ha korlátlan szabadsággal engednék szájalni a demokrácia ellenségeit. Vájjon a reakciós bandhiizmusn­ak milyen elfajulásával találkoznánk, ha erőszakos fellépésével szemben nem állana ott a demokrácia fegyvere? Ha az elnyomás uralma mellett ott állott a csendőr, akkor a népuralom mellett is ott kell állnia a demokra­tikus rendőrnek. Harcos demokrá­ciára van szükség. Legalább olyan energiával kell harcolni nekünk a reakció ellen, mint ahogy a régi vi­lág vezetői harcoltak a demokrácia ellen. Ha ők önös érdekből féltették a maguk önkényes világát, akkor nekünk több erkölcsi jogunk van vé­denünk a magyar nép felemelkedé­sének rendszerét. Nem akarjuk a demokráciát mai formájában meg­merevíteni. A demokráciának fejlőd­nie és formálódnia kell úgy, ahogy a nép kívánja és akarja. Csak egy a fontos: maradjon a nép kezében a hatalom és soha ne adja azt ki ke­zéből. Munkás-paraszt összefogás a haladó értelmiség bekapcsolásával Az első világháború után azért bukott meg a demokrácia, mert a reakció éket tudott verni a két nagy dolgozó réteg, a parasztság és a mun­kásság­ közé. Külön-külön politikát akart folytatni a két nagy népréteg A tanulság világos: a két nagy d°l­­gozó nemzeti réteg bízzék egymás­ban, dolgozzék együtt a demokrácia sikeréért, harcoljon együtt a reakció ellen. Vegye maga mellé harmadik­nak a haladó értelmiséget, amelynek egyes tagjai élen járnak a demo­­k-‘ária feilől,é’­»n’k kimrmi-il” fi k©alicI6 «gy©»!an lehetséges emrmáRW* forma A kcal’C’ás kormányzást biztosí­­fo­ is kell mindaddig, amíg az ország gondjai el nem múlnak. Nem sza­­bad az együttműködést szükséges rossznak tekinteni, hanem nélkülöz­­hetetlen ponitkai eszköznek a belső rend biztosítására és az ország újjáépítésére. Az egyetlen lehetséges kormányzati forma a mai viszonyok között a koalíció. Míg a demokrácia meg nem erősödik, míg a világbéke nincs elrendezve, addig ragaszkodni kell a koalíciós kormányzáshoz, hogy az ország vezetése és az ez­zel járó felelősség egyformán oszol­jék meg minden párt és minden dol­gozó réteg között. , A dolgozók együttműködésén kí­vül a társadalmi béke megteremt­é­séhez szükséges a vallás és politika egymáshoz való viszonyának a tisz­tázása. Sajnálatosan helytelen lenne. Büszkék vagyunk a Szovjetunió barátságára Ma már a nemzetközi politika a legjobb úton halad a békeszeretet és a bölcseség győzelme felé. Ebben a helyzetben könnyebben fogalmazhat­juk meg a magyar külpolitika Irá­nyát is. A felszabadulás után nem­csak a belső reakciónak, hanem a reakció egyoldalú külpolitikájának ha­tása alól is felszabadultunk. Módunk van ma már hálával é­s bizalommal fordulni a fasizmust legyőzők, hazán­kat felszabadító és nemzeti függet­lenségünket visszaadók felé. Április 4-én lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg végkép kiverte ha­zánk földjéről az ellenséget. (Hosz- Szantartó lelkes taps.) Ünnepi érzé­sekkel várjuk ennek az évforduló­nak az eljövetelét, hogy kifejezzük örömünket és a megemlékezés virá­gaival díszítsük azok­nak az orosz katonáknak a sírját, akik életüket adták a mi magyar szabadságun­kért. A magya külpritb­a­ce­­nés­el­­szerűőleg elsősorban fordul a Szovjet­­unió felé. Szomszédjává lettünk a hatalmas szovjet birodalomnak. Ke­vés volna annyit mondani, hogy ér­dekünk a vele való jó viszony, de ke­vés volna a hivatalos barátság is­ Arra van szükség, hogy népünk lel­kében is erősödjék állandóan a vágy az igazi barátság iránt. Ne csak a magyar kormány, a magyar nép is legyen büszke nagy szomszédunk ba­rátságára; hangulatával, magatartá­­sával szolgálja a társadalom is az őszinte jóviszony kimélyülését. A reakciós Magyarország oktalan háborút kezdett a Szovjetunióva A Demokratikus Magyarország saját erője érdekében is kötelesség­égeit ismeri, hogy jóvátegye ezt a törté­nelmi hibát, hűséggel szolgálja a ba­ráti viszony megerősítését A hálán túl egyéb kötelességünk is van a Szovjetunióval szemben. A há­borús károkért jóvátétellel tartozunk. És amidőn a magyar kormány min­dent elkövet­­ ennek fokozott teljesí­tésére, innen hívom fel mindazokat a tényezőket, amelyeken a jóvátételi szállítások múlnak, hogy minden erő­vel támogassák a kormánynak ezt a törekvését, mert a kormány hatal­mával és szigorával kerülnek szembe azok, akik a jóvátétel teljesítés terén nem hajlandók kötelességüket mara­déktalanul teljesíteni. Nemzeti becsü­letünk van rajta, politikai kapcsola­taink alakulása függ tőle. Mindent el kell követni, hogy Magyarország úgy mint a múltban is, kötelességeinek ezután is eleget tegyen. örülünk annak, hogy a gazdasági kapcsolatok kimélyít­ésének útán tovább haladhatunk a Szovjetunióval. (Éljenzés és taps to­vábbi jóviszonyt a két ország le®ö­zött. Groza Péter román miniszter­­elnök többször megnyilvánult ma­gyarbarát politikája azt mutatja, hogy a román demokrácia szintén a jó viszony ápolásán fáradozik. A román miniszterelnök úrnak a vámunió kérdéséről felvetett gondo­­latára azt válaszolhatom, hogy a békekötés után Magyarország ke­­resni fogja a lehetőségét minél szo­rosabb keleteurópai gazdasági együttműködés megteremtésének és elképzelhető, hogy ennek alapja éppen a Groza miniszterelnök úr ál­tal felvetett vámkapcsolat lesz. Amíg a magyar kormánynak és a magyar népnek módjában van fenn­­tartás nélkül minden vitát lezárni déli szomszédjával, Jugoszláv­ával és ünnepélyesen kijelenti, hogy a két ország között nincs és a jövő­ben sem lehet vitás kérdés, Cseh, Szlovákoi­val vannak megold­andó k­.r.r­déseink. E kérdések végleges és olyan megoldása, hogy a magyar nép is őszintén kijelenthesse a vitá­nak történelmi lezárását, csak köl­csönös őszinteséggel és jóakarattal lehetséges. Tudjuk, hogy legyőzött ország vagyunk és hogy háborús kormá­nyaink vétkének következményeivel nemzetünknek számolni kell,, mégis kötelességünknek tartjuk, hogy rá­­mutassunk a történelmi megoldások szükségességére. Szeretnénk, ha né­pünk minden szomszéd néppel őszin­­tén és hátsó gondolatok fenntartása nélkül teremthetné meg a tartós béke alapjait. Ennek egyik feltétele, hogy a magyar demokrácia se kénysze­rüljön elviselhetetlen terhek felvéte­lére. Ilyen elviselhetetlen teher lenne, ha a Csehszlovákia területén élő, körülbelül 650.000 magyar sorsa tel­jesen bizonytalanná válnék. Legutóbb lakosságcsere­ egyezményt kötöttünk, amely úgy szól, hogy egyenlőszámú magyar ,és szlovák lakosságot cseré­lünk ki. Ezt az egyezményt részletei­­ben is, végrehajtásában is a legtelje­sebb lojalitással tartja meg a magyar kormány. Viszont féltő szeretettel nézünk a határon túl élő magyarok felé, akiknek sorsa, helyzetének ala­kulása természetes fokmérője lesz­­, két ország közötti viszony alakulá­sának. Ausztriával, nyugati szomszédunk­kal is a legjobb viszony megterem­tésére törekszünk. Szeretnék, ha a demokrácia lélekben közelebb hozna bennünket egymáshoz, mint a négy­száz év reakciója alatti együttélés. Egyelőre komolyabb érintkezésünk nincs, de nyilvánvaló, hogy a kap­csolatok felvétele után a két nép közötti érintkezés csak elmélyíti majd a jóviszonyt. Ez a háború sok mindenre meg­tanított bennünket, így megtanultuk — reméljük, a dunai népek mind­egyike megtanulta —, hogy a Duna­ medence békéje nem valósulhat meg az egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölködés jegyében. Mi levontuk a múlt tanulságait és ezért végleg leszámoltunk a sovinizmussal. Ha Magyarország békecéljait kellene megjelölnünk, az ebből a tanulság­ból levont következtetéseik irányítják a magyar békecélokat is. Nemcsak egy igazságos és észszerű magyar békére, hanem igazságos és észszerű európai békére, közelebbről dunai bé­kére törekszünk, amelynek alapel­vét az Atlanti Charta és a Kelet két nagy államférfia: Lenin és Sztálin Támogatják­ Jugoszlávia trieszti igényeit Mély hálával és őszinte megbecsü­léssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák felé, őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Álla­mok kormányának azt a döntését, amellyel elhurcolt magyar javak egy részét visszaadták nekünk. Ennek a szenvedő, de felemelkedésre váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt, értékben na­gyobb javainkat, így arányunkat is, hogy mielőbb a gazdasági stabilitás állapotába juthassunk. Ez a kéré­sünk a többi megszálló hatalmakhoz, Angliához és Franciaországhoz is. A magyar nép mindig őszinte von­zalmat és barátságot érzett a Déli Szomszédnép iránt. A második világ­­háború alatt semmit sem üdvözölt népünk olyan őszinte melegséggel, mint a Jugoszláviával kötött örök barátsági szerződést, amelytől a két ország közötti végleges béke és ba­ráti együttműködés megalapozását remélte. Tudjuk, hogy a reakc­ós ma­gyar politika súlyosan vétkezett a megtámadott Jugoszlávia el­en. Szi­lárd elhatározásunk, hogy a közel­­múltnak ezt a keserű emlékét, amely a magyar népre is fájdalmas, a ma­gunk őszinte és reális barátságával el fogjuk feledtetni. A m­ayar nép széles rétegei őszinte hálával vették tudomásul, hogy a Jugoszláviában élő magyarság emberi és népi szabad­ságát a jugoszláv demokrácia bizto­sította. Mi a magunk részéről az or­szágunkban élő szerb, horvát és szlo­vén lakosság számára a legmessze­bb, menő mértékben biztosítottuk máris a népi, kulturális és emberi jogokat. Iskolákat állítottunk fel olyan helyen is, ahol ezt maga a lakosság nem kívánta, hogy bizonyítékát adjuk tel­jes lojalitásunknak. A délszláv lakosság összeírása al­kalmával az a hiedelem terjedt el, hogy valakinek esetleg bántódása le­het abból, ha nemzetiségét őszintén megvallja- Magam szállottam ki egyik legszebb és legkedvesebb sokác­ faluba, Szalántára, ahol közöltem a lakossággal, hogy nyugodtan vall­­hatja be a maga anyanyelvét, és nemzetiségét, mert a magyar állam minden körülmények között biztosí­tani fogja nekik továbbra is azt a békés és nyugalmas életet, amelyet eddig éltek. A magyar és jugoszláv népek kö­zött sok közös népi vonás is meg­könnyíti a barátság megalapozását és fenntartását. A magyar nép még a múlt háborúban is mély megbecsü­léssel tekintett a szerbek hősiessé­gére, most pedig csodálattal szem­lélte Titov tábornagy seregének fel­szabadító harcait, amelyek még Ma­gyarországot is megmentették attól, hogy a déli német hadsereg valaha is hazánk földjére érkezzék és itt harcoljon. Szilárd elhatározásunk, hogy a magunk részéről a jugoszláv­­magyar barátság minden biztosíté­kát megteremtjük. Gazdaságilag is vannak közös ér­­dekeink Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyet­len jószomszédi ország területén jusson ki Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el. Végleg Beszámoltunk a sovinizmussal Románéval eddig sikerült a leg­barátságosabb jóviszonyt forintáz­­ani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tudtuk egymással felvenni Túl a két ország közötti közös ér­dekből fakadó kapcsolaton ez a vi­szony Erdély népe szempontjából is közelről érint bennünket. Helyesnek tartanám, hogy ha a nemzetközi po­litika illetékes fórumai előtt felme­rülnek is közöttünk kérdések, ezek elintézése sem zavarná öreg­­a­t.­

Íme, ez a 10 épület a legmagasabb most Magyarországon

Íme, ez a 10 épület a legmagasabb most Magyarországon

Magyarország nem éppen a felhőkarcolóiról híres, most viszont épül egy 23 emeletes, 90 méter magasra tervezett irodaház, a Twist-Budapest City Tower a fővárosba. Bár impozáns, nem ez lesz továbbra sem a legmagasabb épület az országban, a top 10-be viszont könnyedén befér majd. Megmutatjuk, melyek most Magyarország legmagasabb épületei.

Mielőtt belecsapnánk, egy fontos kiegészítés: rádiótornyokat, ipari kéményeket, stb. nem számoltunk, hiszen ezek nem épületek, hanem építmények, de amúgy a Lakihegyi adótorony lenne a legmagasabb a maga több mint 300 méterével. És akkor nézzük a listát:

10. Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom és miskolci Kakas-templom

A képen az Erzsébetvárosi plébániatemplom látható. Fotó: Cseh Áron / Indafotó / Wikimedia Commons.

Két, 76 méter magas templom is „versenyzik” Magyarország 10. legmagasabb épületének helyéért, az egyik a miskolci Kakas-templom, a másik Erzsébetvárosi plébániatemplomként is ismert egyházi épület. Előbbit 1808-ban, utóbbit 1901-ben szentelték fel, a miskolci templom református, míg az erzsébetvárosi templom pedig a katolikus felekezethez tartozik.

9. Székesfehérvári Szent Sebestyén-templom

Fotó: Mr. No / Panoramio / Wikimedia commons.

A Székesfehérvári Szent Sebestyén téren található monumentális építmény 1807-re készült el, mintegy 80 méter magas. A város lakói egy Istennek tett fogadalmat betartva építették meg, melyet azért tettek, mert úgy vélték, megmentette őket az 1700-as években pusztító pestisjárványtól.

8. Szegedi Magyarok Nagyasszonya székesegyház

Az inkább Fogadalmi templomként ismert építmény 81 méter magas, a ’30-as évek elején nyitotta meg kapuját, mintegy 5000 embert képes befogadni.

7. Szolnoki toronyház

A toronyház jól látszik a pályaudvarról. Fotó: Shutterstock

A szegedi székesegyházzal holtversenyben álló épület szolnoki pályaudvarhoz közel található, a 24 emeletes épület 81 méter magas, 1975-ben épült meg. Magyarország legmagasabb lakóháza, mióta (az egyébként régóta üresen álló) pécsi magasházat elbontották.

6. Bátaszéki Nagyboldogasszony-templom

Szent Vendel szobra a templom mellett. Fotó: Wikimedia Commons.

A Bátaszék egyik legfontosabb szimbólumának tartott Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom 82,45 méter magas, 1842-ben épült. Pár éve fel kellett újítani, mivel tornyának sisakja életveszélyessé vált.

5. Kőbányai Szent László-templom

Fotó: Czimmy / Wikimedia Commons

A kőbányai Szent László téren álló Szent László-templom 1899-re épült meg, 83 méter magas, Lechner Ödön tervei alapján készült. Nem rég „nyerte el” Magyarország ötödik legmagasabb épületének járó címet, miután a pécsi magasházat lebontották.

4. Semmelweis Egyetem, Nagyváradtéri Elméleti Tömb (NET)

A Semmelweis Egyetemet 1976-ban bővítették ki ezzel a 88 méter magas épülettel, mert helyhiánnyal küzdött, ezzel ez a legmagasabb modern épület Magyarországon és a harmadik legmagasabb épület Budapesten.

3. Szent István-bazilika

A magyar államalapítóról elnevezett székesegyházat 1905-ben szentelték fel, 96 méteres magasságával az ország harmadik legmagasabb épülete. A neoreneszánsz stílusú vallási épületet Ybl Miklós és Hild József magyar építészlegendák tervezték.

2. Országház

A Magyar Országgyűlés székhelye 96 méter magas, ezzel Budapest legmagasabb és Magyarország második legmagasabb épülete. A számos látnivalót tartalmazó, világörökség részének számító építményt 1904-ig építették, pár éve pedig hosszas felújításon esett át.

1. Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház

A szélesebb körben egyszerűen Esztergomi bazilikaként ismert építményt 1856-ban szentelték fel, mintegy 100 méter magas a kripta padlósíkjától a kereszt csúcsáig. 5660 négyzetméteres alapterületével a székesegyház egyébként a világ egyik legnagyobb keresztény egyházi épülete.

Források: Bátaszék.hu, Építészfórum.hu, Wikipedia, Wikimedia Commons.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!

Pierre Cardin 96!

Ma ünnepli 96. évét Pierre Cardin olasz származású francia divattervező és divatház tulajdonos, akinek kreatív munkáin kívül üzleti érzékét is érdemes megemlíteni. Ő volt az első, aki a ruhadivaton kívül más területen (lakberendezés, ékszerek, kiegészítők, babaholmik, használati tárgyak, stb) is világhírt szerzett magának, illetve szintén hozzá kapcsolódik a tervező személyneve, mint márkanév, ami egyben licencet is jelent.

Christian Diornál kezdte, mint női divattervező, de jelmeztervezőként is sikert aratott a francia mozikban. 27 évesen nyitotta meg első divatházát. Hogy olcsóbbá tegye ruháit, a kézi varrást gépivel helyettesítette, és ő volt az első divattervező, aki az exkluzív, haute couture modellek mellett “pret-a-porter” (kész viselet) divatot is megteremtette. A nevéhez olyan megoldások kapcsolódnak, mint a “buborékruha”, a gallér és ujj nélküli miniruhák geometriai mintákkal, gumicsizma és latex öltözet a kifutón. A hölgyeket testhezálló, elegáns darabokkal ajándékozta meg tervezőasztalán, de leginkább a férfidivat forradalmasítójaként van számon tartva.

Magyarországon 35 éve van jelen a divatmágnás, 1983-ban nyílt meg első butikja, de ő tervezte a MALÉV személyzetének ruháit, és ő jegyezte a calgaryi téli és a szöuli nyári olimpiára utazó magyar sportolók ruháját is. Cardin mintegy 800 céget birtokol 180 országban, ahol hozzávetőlegesen 200 000-en dolgoznak. A roppant színes életutat bejárt újító, divat szakember és üzletember négy színházzal, szállodákkal, kastélyokkal is rendelkezik, illetve médiaérdekeltségei vannak. Üzleti vénája, és az, hogy a számokkal olyan jól tudott világ életében bánni, talán annak is köszönhető, hogy egy esti tanfolyamon elvégezte a könyvelő iskolát (és ez a legmagasabb végzettsége).

Ő volt az első divattervező, aki szerepelt a TIME címlapján, megválasztották az UNESCO jószolgálati nagykövetének, akadémiai tag (Francia Művészeti Akadémia), 1985-ben elnyerte a Divat Oscarját. Párizs belvárosában (elvileg a Marais negyedben) létezik egy Cardin Múzeum is, ahol a 7 évtizedet felölelő munkásságának legfontosabb állomásai és persze az általa készített ikonikus darabok láthatók. Mi is szívesen elmennénk és körülnéznénk oda, de addig is galériába gyűjtöttünk tőle néhány jól ismert modellt:

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.