Honismeret tankönyv 6 osztály

Érettségihez, egyetemi tanulmányokhoz egyaránt használható. A középszintű írásbeli érettségi vizsga bizonyos részein és a szóbeli érettségi vizsgán is engedélyezett a használata, amint az köztudomású, az atlasz nem csak a térképes feladatok megoldásában…

Tankönyv ( 6.osztály) irodalom, hon és népismeret – Tankönyvcsomagok

Mi befolyásolhatja a hirdetések sorrendjét a listaoldalon?

A hirdetések sorrendjét a listaoldalak tetején található rendezési lehetőségek közül választhatod ki, azonban bármilyen rendezési módot választasz ki, a lista elején mindig azok a szponzorált hirdetések jelennek meg, amelyek rendelkeznek a Listázások elejére vagy a Maximum csomag termékkiemeléssel. Ezeket a lista elején található Kiemelt ajánlatok sáv jelöli.

Termékkiemeléseinket termékfeltöltés során, a Hirdetés kiemelése oldalon tudod megrendelni, de természetesen arra is lehetőség van, hogy már futó hirdetéseidhez add hozzá azokat.

A kiemelésekről ITT, a rendezési lehetőségekről ITT olvashatsz részletesebben.

Honismeret tankönyv 6 osztály

EZ A HONLAP ELSŐSORBAN AZ ÓCSAI HALÁSZY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. OSZTÁLYOS TANULÓINAK NYÚJT SEGÍTSÉGET A FELKÉSZÜLÉSHEZ.

Tudnivalók

A PowerPoint diasorozatok a tankönyv alapján készültek, de tartalmaznak – kiegészítésképpen – az adott témához kapcsolódó egyéb fontos információkat is. A bőséges képanyag segíti a tananyag könnyebb feldolgozását.

A szöveges információk egyben az adott lecke vázlatát jelentik.

A képekre, vagy a lecke címére kattintva új lapon töltődik be a megfelelő diasorozat.

Miért a Matica mondja meg?

Egy híján harminc év telt el a rendszerváltás óta. Az így eltelt három évtizednyi idő sem volt elég arra, hogy a szlovákiai magyar iskolákban hivatalosan a magyar nemzet történelmét is tanítsák. Nézzük, miről van szó.

2015-ben egyszer már megvizsgáltam a Szlovákiában hivatalos általános iskolai magyar nyelvű történelem és honismeret tankönyveket. Ezeket a könyveket a pozsonyi Oktatási Minisztérium mindig öt évre hagyja jóvá, utána ismét meg kell újítani az érvényességüket. Alapiskoláink történelemkönyvei efféle szavatossági ideje 2016-ban és 2017-ben lejárt, és érdeklődéssel indultam neki újból felderíteni, hogy mit is tanulnak a gyerekek 2018-ban, történelemből? Annyit előre is elárulhatok, hogy ugyanazt, mint 2015-ben, a többit nézzük közösen.

Harmadik és negyedik osztályban még nincs történelemtanítás, ezekben az osztályokban honismeretet tanítanak. A történelem tanítása ötödikben kezdődik és tart egészen a kilencedik osztályig.

Mint tudjuk, az első benyomást nem lehet másodszorra megszerezni, ezért kiemelten is fontos, hogy mi az, amivel a harmadikos tanuló a honismeret órán találkozik:

A tananyag szlovák vonatkozásai: Szvatopluk és dicsősége, Hogyan éltek a szláv ősök?, Hogyan jött létre a szlovák nyelv, Štúr – Bernolák, Hogyan keletkezett a szlovák himnusz, Miért utazott olyan sokat M.R. Štefánik, Ősi műemlékeink, Híres városok, Várak és kastélyok (pl. hrad Krásna Hôrka), mindez összesen 24 oldalon.

Magyar vonatkozás: 0 oldal, 0 sor

Negyedik osztályban így folytatódik a honismeretkönyv:

Szlovákia mai területi felosztása. Benne a következővel: „Igen sok helyet igényelne és hosszadalmas lenne, ha a tankönyvben részletesen foglalkoznánk valamennyi megyével. Ezért csak Eperjes megyére (Prešovský kraj) szorítkozunk. …Élnek itt szlovákok, ruszinok, ukránok és lengyelek.”

• Megismerjük Pozsonyt
• Megismerjük Kassát
• Hagyományok és szokások – fesztiválok (Východná, Gyetva (Detva), Myjava, Gombasek stb.,
• Táncoló Szlovákia (Východná)
• A földművesek élete a régmúltban (tollfosztás Fačkovban),
• Milyen volt az élet egykor (skanzen Martin, skanzen Zuberec, skanzen Pribylina),
• Népviseletek (myjavai viselet, zsdjári viselet, gyetvai viselet)
• A Kráľova hoľa és a Kriváň mondája
• A Dunán (Pozsony, Dévény) és a Dunajecen hajózunk
• Védjük a vízkészleteket (ružíni duzzasztógát).
• Anyagismétlés: …nevezzetek meg három hagyományos szlovák ételt…

Mindez összesen 26 oldalon keresztül.

Magyar vonatkozás: összesen 1 furcsa bekezdés és 3 népdal. A furcsa részt idemásolom:

Számos nyelvjárás sok olyan kifejezést használ, amelyet a más vidékeken élők nem mindig értenek pontosan. Ezek a tájszavak. A szlovákiai magyarok több régióban élnek: Csallóköz (Žitný Ostrov), amelyet a Duna (Dunaj) és a Kis-Duna (Malý Dunaj) fog közre, a Garam (Hron) mente, a palócok Léva (Levice) környékén, Rimaszombat a Szepesség, Nógrád, Alsó-Zemplén, stb.

A népdalok a következőképpen szerepelnek:

Elértünk az 5. osztályba, itt a honismeretet felváltja a történelem. Mi is álljunk meg egy pillanatra, hogy elmondhassuk, a szlovák szerzők és a könyvkiadó részéről világosan fel van tüntetve, hogy

ezek a könyvek elsődlegesen a szlovák tannyelvű iskolák számára készültek és ezek magyar fordításai kerülnek a magyar diákokhoz.

• A múlt nyomai körülöttünk (moravai Vénusz, Podolin, Štefánik, SNP, Štúr, Zobori adománylevél, Matica Slovenská új épülete, Szlovák Nemzeti Könyvtár, pribilinai skanzen)
• Az első könyvek (a Szlovákiában nyomtatott első könyv, az első szlovák nyelven írt könyv, első szlovák újság, az első szlovák film)
• Az ember lelki élete (Svarog, a szláv tűzisten)

Összesen 12 oldal.

0 szöveg, 0 oldal, továbbá 1 kicsinyített Magyarország térkép-részlet 1513-ból, a História folyóirat címlapja, ill. Nádasdy Ferenc, mint „egy régi nevezetes család“ olvashatatlan családfája. Érdekesség: Juraj Dóža felkeléséről szóló szlovák nyelvű szövegrészlet, ill. 1 Szent Korona fénykép, a tárgy megnevezése nélkül.

Szlovákiai és szlovák vonatkozások:

• Őskor, ókor (vágsellyei és gánóci leletek, moravai Vénusz, kisváradi (Nitriansky Hrádok) Vénusz, csekei, alsómislyei, csütörtökhelyi, horvátgurabi, dénesdi leletek)
• Róma (Marcus Aurelius – Trencsén)
• középkor (A szlávok, Konstantin és Metód küldetése)

Összesen kb. 7 oldal

Magyar, hun vonatkozások: Két „figyelemre méltó idézet“ és 1 térkép. Azért nevezzük figyelemre méltónak a nomád hunokkal és a magyarokkal foglalkozó két idézetet, mivel mindkettő negatív tartalmú. Ami persze nem lenne baj, hiszen minden nemzetnek megvannak a maga árnyoldalai is. Főleg akkor nem lenne baj, ha lenne mellette pár pozitív is. Ilyen viszont a magyar vonatkozásban nincs ebben a könyvben. Itt érezhetünk először célzatosságot, egy odaszúrást a szlovák szerzők részéről:

Senki sem műveli közülük a földet, nem hajlandók az eke mögé állni. Nincsenek állandó hajlékaik, otthontalanok, törvények és rendes szabályok nélkül élnek. A viselkedésük nem tér el az állatokétól, nem tesznek különbséget a helyes és a helytelen között. Durva a nyelvük és nem ismernek sem vallási, sem más értékeket.
(A nomád hunokról – 6. osztály)

A portyázó magyarok Lech-mezei gyászos vereségéről szóló idézet viszont meglepő utasítással zárul. „Mondd el saját szavaiddal“.

Azért tartjuk meglepőnek a sorvégi utasítást, mivel ahogy láttuk, a szlovákiai magyar tankönyvekben csak a 6. osztályban találkozik a magyar tanuló először a magyarság említésével (!) és mindjárt egy negatív esemény kapcsán. Ahogy a bevezetőben említettük, az első benyomást nem lehet másodszorra megszerezni – mondhatnánk ismét, ha mókás kedvünkben lennénk.

Viszont az ismétlés a tudás anyja – azaz így vésődik be legjobban, egy negatív esemény kapcsán, hogy hova, kihez is tartozunk.

Nos, napjaink történelemtanítása szerint 1492-ig ennyit volt érdemes tudni a magyarságról. Ezt igazolja a korabeli földrajzi elosztást bemutató térkép is, ahol a Magyar Királyság a futottak még kategóriában szerepel, mint „Voltak más államok is“.

A hetedik osztályban már világosan kimondhatjuk, hogy ezek a tankönyvek azért íródtak, hogy a szlovák történelmet és a szlovák szellemiséget oktassák belőlük szlovák iskolákban.

Ezt a Bevezetőben megteszik helyettünk a szerzők is. Ami teljesen helyénvaló. Hiszen minden nemzet elsősorban a saját történelmét tanulja. Ami csak abban az esetben válik problémássá, ha ugyanezekből a könyvekből tanítják a magyar iskolák diákjait is. Nézzük, mit mond tehát a hetedikes történelemkönyv bevezetője:

„. Ez a történelemtankönyv nemcsak a szlovák történelmet öleli fel, hanem a világtörténelmet is, így majd megismerhetitek és összehasonlíthatjátok, milyen volt a fejlődés nálunk, Európában és a világ más részein.”

Így az egész könyv a szláv – szlovák fejlődést kíséri figyelemmel, ahogy azt alkotóik is előre is jelezték. Innét már nincs nagy értelme részletezni a szlovák és magyar vonatkozású részeket, hiszen a könyv céljának megfelelően a Magyar Királyság, illetve a Habsburg Monarchia történései elsősorban szlovák szempontból vannak megközelítve. Így is van azonban 11 oldal, amit elsősorban magyar vonatkozásúnak mondhatunk. (Szent István Királysága, – a királyi korona itt már Szent Korona -, A meghátráló uralkodó, A tatárjárás, Harc a magyar trónért, Az első császár a magyar trónon, Mátyás király és hollós címere)

Elsősorban szlovák vonatkozások a következő részek:

• A szlovákok elődei a Kárpát-medencében
• A nyitrai fejedelemség és Nagymorávia, Konstantin és Metód hittérítők
• Nagymorávia kulturális öröksége
• Szlovákok a Magyar Királyságban
• Nyitrai részfejedelemség
• A szlovákok elődei a Magyar Királyságban

Fontos megjegyezni, hogy az érdeklődő diákoknak a könyv ajánlott irodalomként 16 szlovák nyelvű könyvet (Hogyan tudná elolvasni, megérti?), és 1 magyar nyelvűt javasol. Ez utóbbi is egy szlovák nyelvű könyv magyar fordítása.

Ahogy azt már az előző évfolyamban megismertük, a tankönyv célja elsősorban a szlovák elődök történelmének bemutatása, így ebből kiindulva már nem látjuk sok értelmét, hogy tételesen soroljunk fel témákat. 41 oldal foglalkozik tisztán szlovák vonatkozású anyaggal, 1 oldal pedig az osztrák-magyar kiegyezéssel, illetve kétszer negyed oldal az 1848-as forradalommal. Igen, összesen fél oldal.

A nyolcadikos magyar nyelvű történelemtankönyv külön pikantériája, hogy kiadója az a Matica slovenská, amely saját meghatározása szerint legfőbb céljának a szlovák hazafiasság terjesztését, a szlovákok nemzeti öntudatának ébresztését és megerősítését tartja.

Képzeljük csak el, ha a szlovákiai magyarok kulturális szervezete, a Csemadok adná ki azt a tankönyvet, amiből Poprádon tanulnak! Elképzelhetetlen, ugye?

Kilencedikben már nincs szükség bevezetőre. A bevezető helyett a Cseh – Szlovák Nemzeti Tanács Kiáltványa szerepel:

A könyvben ezen kívül van 51 oldal szlovák és 2 és fél oldal magyar vonatkozású anyag. Ez utóbbi: kisebbségek a Csehszlovák Köztársaságban 2 oldal, illetve az 1956-os felkelésről fél oldal.

Elértünk a 2018-ban érvényben levő alapiskolai honismeret- és történelemtankönyvek rövid ismertetésének végéhez. Ezek a tankönyvek természetesen nem csak a szlovák nemzet, illetve kis részben a magyar nemzet fontos momentumait mutatják be. Foglalkoznak más általános, illetve európai és világtörténelmi fontosságú témákkal.

Semmilyen módon sem szeretnénk történészi szempontok alapján véleményezni ezeknek a könyveknek a felépítését. Nem tudunk és nem is akarunk véleményt mondani arról, hogy egyes események mekkora súllyal és milyen megvilágításban kerüljenek be a tananyagba. Laikus polgárként viszont annyit megállapíthatunk:

napjainkban egy átlagos szlovákiai magyar kisdiák harmadik osztályos korától egészen a kilencedikig elsődlegesen egy hozzánk nagyon közelálló, de mégiscsak más nemzet történelmét tanulja.

Azt is elmondhatjuk, hogy ma, 2018-ban már valószínűleg azoknak az egykori diákoknak a gyermekei kezdenek iskolába járni, akik a 90-es évek elején hasonló könyvekből tanultak.

Vajon csak a szlovák hatalmasságoké-e a felelősség? Talán nem csak. Ők megírták a saját tankönyveiket, aztán továbbadták fordításra. Biztos voltak köztük, akik tudták mit okoznak ezzel, és titkon dörzsölték a tenyerüket, hogy ez igen, ez aztán a modern tudatmódosítás! Ahelyett, hogy közösen, szlovák-magyar alapon kidolgoztak volna egy magyar diákoknak szóló tananyagot, amely tudomást vesz Szlovákiáról, a magyar és szlovák nemzetről is. De a többségnek csak kényelemesebb lehetett így és ment a kisebb ellenállás felé.

A szlovákiai magyarság politikai képviseletének megvolt és akár jelenleg is meg van a lehetősége, hogy változtasson, közbelépjen. Ha ellenállásba ütközött és szép szóval nem ment, akkor megtehette volna politikai súllyal, politikai erővel.

Megkérdeztük az Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd párt legmagasabb beosztású oktatási politikusát, mi erről a véleménye:
Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke: „Sajnos a helyzet ismert, régóta húzódik. Egyedül öntudatos pedagógusaink lehetnek azok, akik a tankönyvi törzsanyagon felül beviszik az osztályba a magyar történelmet. Természetesen ez nem elég. Évek óta szorgalmazzuk, hogy változzon a történelem oktatásának tartalma iskoláinkban. Az általunk kezdeményezett, két évvel ezelőtti magyar-magyar párbeszéd záró dokumentumába is belekerült ez a fontos téma. A valódi cselekvési lehetőség azok kezében volna, akik kormányzati pozícióban vannak. Az eredmény jól látható.”
A Híd párt oktatási államtitkárától, valamint az Oktatási Minisztérium sajtóosztályától sajnos választ nem kaptunk. Végső soron ez is a válaszadásnak egy, mondjuk úgy, speciális formája.

Nem a politikusok azok, akik ténylegesen a megélhetésüket kockáztatták és kockáztatják mindmáig! Hanem azok a tanítók, pedagógusok, akik lelkiismeretükre, világlátásukra hallgatva tanítottak és mindmáig tanítanak mást is. Nem csak azt és nem csak olyan mértékben, ahogy az a fenti könyvekben elő van írva. Kockáztatnak egy tanfelügyelői ellenőrzést, akiket aztán már nem érdekel, hogy mit miért tanítottak másként. Csak azt látják, hogy a kolléga eltért a hivatalos tantervtől. És máris kiosztanak egy „sárga lapot“.

Mit mond erről a tanár-történész-tudós? Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, a Történelemtanárok Társulásának vezetője:
„Két fontos információ ezzel kapcsolatban, hogy létezik egy központi vállalás, amely kimondja, hogy 2020-ig meg kell oldani a kisebbségi magyar történelemoktatás ezen problémáját. A másik pedig, hogy elkészítettük a központi oktatási kerettantervnek egy magyar változatát, amit az Állami Pedagógiai Intézet tantárgybizottsága, majd az intézet igazgatója is jóváhagyott. Ezt a tervet az oktatási miniszter a benyújtás évében, azaz 2015-ben nem írta alá és azóta nem történt ez ügyben semmi. Ebből csak arra tudok következtetni, hogy nincs politikai akarat egy ilyen döntés megtételéhez. Sőt, attól tartok, hogy a 2020-ra ígért változás sem jöhet létre, hiszen annak előkészítésére már most meg kellene tenni az első lépéseket. Ezt az egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni. Kell hozzá megfelelő kerettanterv, megfelelő könyvet kell hozzá írni, módszertani segédanyagot kell hozzá kidolgozni. Tehát azzal, hogy egyet csettintünk, ez nem fog megváltozni.”

Számtalan őszinte, jobbító szándékú munka és javaslat, kész tanterv keletkezett ambiciózus szlovákiai magyar történészek, tudósok tollából. Hogy hivatalosan is azt lehessen tanítani, amit most zárt ajtók mögött, egyéni rátermettségből oktatnak.

Vajon lesz-e még akarat arra, hogy mások mellett Széchenyi vagy Deák neve is le legyen írva egy felvidéki magyar történelemtankönyvben?

Történelemtanitás

Engel Enikő: A két világháború közötti csehszlovákiai történelem és honismereti tankönyvek didaktikai felépítése

Jelen tanulmány a két világháború közötti korszak csehszlovákiai tankönyvterméséből húsz kötet didaktikai szempontok szerinti elemzésére vállalkozik. A vizsgálat tárgya a tankönyvek általános felépítése, a tankönyvek képi elemei, a tankönyvekben szereplő kérdések és feladatok, valamint ezek összefüggései, továbbá a leíró/szerzői szövegek tulajdonságainak elemzése. A két világháború közti Csehszlovákiában sajátságos helyzete volt a magyar nyelvű tankönyvkészítésnek. Ezért indokolt a tankönyvszerzői életutak felvillantása is.

A tankönyvszerzők

Érdemes szemügyre venni a két világháború közti csehszlovákiai tankönyvek keletkezését abból a szempontból, hogy kik készítették őket. Ez alapján három kategória rajzolódik ki:

1. Cseh és szlovák szerzők által írt, magyarra lefordított tankönyvek.
2. Cseh és szlovák szerzők munkái, amelyeket tartalmilag átdolgoztak a magyar diákok számára.
3. Magyar társszerzővel vagy teljes egészében magyar szerzők által írt tankönyvek.

A legjelentősebb cseh történelemtankönyvek szerzői közé sorolhatjuk Josef Horčičkát, aki 1870-ben született České Třebové településen (a mai Csehország területén). Tankönyvszerzői munkája mellett elemi iskolai tanítóként tevékenykedett Hradec Královéban, valamint a polgári leányiskolában, Ústínad Orlicí településen.[1]

Stanislav Nikolau szintén az ismert tankönyvszerzők közé tartozott. Ő 1878-ban született,[2] földrajz-történelem szakon végzett a Karlo-Ferdinand, későbbi nevén Károly Egyetemen. Tanári és tankönyvszerzői munkássága mellett földrajzi szaklapokban is publikált. Az egyik legismertebb ezek közül a Širým světem – Zeměpisný měsíčník, azaz A nagyvilág – Földrajz havilap címmel és alcímmel megjelent képes lap, amelynek a társszerkesztője volt.[3]

Stanislav Klíma szintén számos tankönyv társszerzője volt a két világháború közötti történelmi periódusban. A többi tankönyvszerzőhöz hasonlóan ő is tanárként dolgozott.[4]

A szlovák szakemberek közül a rózsahegyi (Ružomberok) születésű, Pozsonyban teológusként végzett Jozef Koreňt kell megemlíteni. Tankönyvei miatt vált jelentőssé, bár nemcsak történelemtankönyveket írt, hanem nyelvészettel is foglalkozott.[5]

Pavol Bujnák szintén jelentős szlovák tankönyvszerző volt. 1882-ben született Alsókubínban (Dolný Kubín). Foglalkozott hungarológiával és szlavisztikával, emellett irodalomkritikus, történész, nyelvész, fordító és egyetemi tanár is volt egy személyben. Összehasonlító nyelvtudományi munkái máig jelentősek. A prágai és pozsonyi egyetem magyar nyelv- és irodalomtanára volt egészen 1932-ben bekövetkezett haláláig.[6]

Martin Ježo szintén kiemelkedő szlovák tankönyvszerző volt, aki állami tanfelügyelőként, egyúttal a szlovák tanítóegyesület (ZUS) titkáraként is tevékenykedett. A Magyar Tanító című érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani tanügyi közlöny első száma az ő neve alatt, Ježo Márton szerkesztésében jelent meg. Komáromban 1920 és 1932 között volt tanfelügyelő, majd Besztercebányán folytatta tanfelügyelői pályáját 1932 és 1946 között. Számos magyar nyelvű történelemtankönyv szerzője volt.[7]

A cseh és szlovák tankönyvszerzők mellett a magyar tankönyvszerzők és fordítók szerepe különösen fontos ebben az időszakban, mivel ők azok, akik elkészítették azoknak a tankönyveknek a magyar verzióit, amelyeket a diákok és a tanárok végül az iskolákban kézhez kaptak. Közülük kiemelkedő személyiség Magyar Győző, aki számos magyar nyelvű középiskolai tankönyv szerzője volt. 1873-ban született Pozsonyban, történelem-földrajz szakos tanár volt, de leginkább tankönyvírói tevékenységével hívta fel magára a figyelmet. 1918 előtt a pozsonyi evangélikus líceumban, később a magyar reálgimnáziumban tanított. Több mint tíz tankönyvet írt a közép- és polgári iskolák számára, de a tankönyvei mellett napilapokban és folyóiratokban is jelentek meg cikkei és tanulmányai, például az Új Aurórában, a Híradóban, az Esti Újságban és a Prágai Magyar Hírlapban is.[8]

A magyar nemzetiségű tankönyvszerzők közül kiemelkedik még Banai Tóth Pál, aki nemcsak lefordította a magyar iskolák számára a két világháború közti csehszlovák tankönyveket, de számos esetben átdolgozta ezeket, és több könyv társszerzője is volt. 1887-ben született, és a tankönyvek mellett számos természettudományi és pedagógiai jellegű szakmunka szerzője is volt. Aktív szereplője volt a két világháború között a felvidéki magyarság kulturális életnek. Cikkei jelentek meg a Baráti Szó című református ifjúsági havi lapban. Részt vett a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület kéthetente megjelenő hivatalos lapja, a Magyar Tanító szerkesztésében.[9]

Érdemes még megemlíteni Gisztl Margit nevét is, aki a polgári iskolák számára német történelemtankönyveket fordított magyar nyelvre. Ő volt több éven keresztül a pozsonyi városi polgári leányiskola igazgatónője.[10]

A tankönyvek általános felépítése

Valamennyi korabeli tankönyvről megállapíthatjuk, hogy a leíró/szerzői szöveg teszi ki azok nagy részét. Olykor ezekhez a szövegekhez társulnak szómagyarázatok, valamint azt is láthatjuk, hogy a szöveg fontosabb fogalmait és tényeit kiemelik, melyek egyrészt arra szolgálnak, hogy segítsék a tanulók tájékozódását a tankönyvekben, másrészt a megtanulandó fontosabb adatokra ráirányítsák a figyelmet.

A leíró/szerzői szöveg mellett olykor ábrákat, illusztrációkat, ritkábban térképeket és diagramokat találunk a tankönyvekben. Az időben előre haladva azt figyelhetjük meg, hogy bár a tankönyvek szövegdominanciája mindvégig megkérdőjelezhetetlen, de 1927 után az általam vizsgált tankönyvek már nem készültek képek nélkül.

A kérdésekkel és feladatokkal kapcsolatban ez már nem mondható el. A tankönyvi képek szerepe mára már elengedhetetlen, ahogyan a kérdések és a feladatok szerepe is megkérdőjelezhetetlen, ellentétben a két világháború közti időszakkal. Szemléletes példa erre, hogy a 2021-ben használatos szlovákiai alapiskolai tankönyvek rengeteg képet tartalmaznak (pl. az 5. évfolyamosban 207, a 6. évfolyamosban 270, a 7. évfolyamos tankönyvben pedig 234 képet találunk).[11] A három könyv közül a legkevesebb képpel rendelkező is több ábrát tartalmaz, mint bármelyik két világháború közti tankönyv. Ez egyrészt a technika folyamatos fejlődésével, másrészt a képek tanításban betöltött szerepének felértékelődésével is magyarázható.

A két világháború között ritka az az eset, mikor a tankönyvek kérdésekkel és feladatokkal vannak ellátva. A vizsgált tankönyvek képeinek és feladatainak a számát következő diagram szemlélteti:

1. ábra: A tankönyvek képeinek és feladatainak mennyiségi mutatói

A diagramból láthatjuk, hogy Csehszlovákiában a két világháború között a magyar iskoláknak szánt tankönyvekben nem volt általános gyakorlat a kérdések és feladatok szerepeltetése.

Az ábrák és a feladatok között is találhatunk némi összefüggést. A diagramon ugyanis világosan kirajzolódik, hogy amely tankönyvek tartalmaznak kérdéseket és feladatokat, azok minden esetben képeket is tartalmaznak. Azonban azok a tankönyvek, amelyek képeket tartalmaznak, azok nem minden esetben vannak kérdések és feladatok. Ez is rámutat arra a jelenségre, hogy tankönyvi képek már egyre inkább nélkülözhetetlenek lettek a tankönyvekben, miközben a kérdések és feladatok továbbra is nélkülözhetők, elhanyagolhatók voltak. Ez arra világít rá, hogy a tanár tudásközvetítő szerepe, valamint a tankönyv, mint információtároló eszköz ebben a korban dominált. Az oktatási folyamatot leginkább a frontális tanítási módszerek alkalmazása jellemezte, valamint a tudnivaló információk tankönyvből való kinyerése.

A leíró/szerzői szöveg, mint tankönyvi elem az egész 20. század során megőrizte a vezető szerepét. Különösképpen a 20. század elején, de még ma is a szerzői/leíró szöveg tartalma jelenti a történelmi ismeretek fő forrását.[12]

Itt szeretnék röviden kitérni arra a kapcsolódó témára, hogy a két világháború közti időszakban, hasonlóan a magyarországi tankönyvek leíró/szerzői szövegeihez,[13] a tartalmukat tekintve a nemzeti történelem kiemelten fontossá vált: a mi esetünkben ez a csehszlovák nemzet története. Bár csehszlovák nemzet igazából nem létezik (csak külön cseh és szlovák nemzet),[14] azonban a két világháború közötti időszakban a csehszlovákiai tankönyvek folyamatosan ezt a kifejezést használják. Ezzel egyrészt a cseh és szlovák nemzet újonnan kialakult egységét próbálták megerősíteni, másrészt ezzel utólag kívánták a két nép történelmét egybeolvasztani. Így tehát a történelem mint tantárgy legfontosabb céljának azt tekintették, hogy megismertessék a tanulókat a csehszlovák nemzet történetével, valamint a legfontosabb világtörténelmi eseményekkel.[15] Elsődleges céljuk a csehszlovák nemzeti összetartozás erősítése, a csehszlovák közös történelem méltatása és előtérbe helyezése kellett, hogy legyen.[16]

A másik feltűnő jelenség, hogy a középiskolás tankönyvek egyike sem tartalmaz kérdéseket és feladatokat. Bár elvétve képeket tartalmaznak – az elemi és polgári tankönyvekhez képest kevesebbet –, azonban feladatokat, kérdéseket és gyakorlatokat nem. Feltevésem szerint ez abból adódhat, hogy a középiskolás diákok tudását már fejlettebbnek és önállóbbnak gondolták a tankönyvszerzők, ezért úgy vélték, hogy számukra elegendőek a leíró szövegben rejlő információk, amelyek elsajátítását nem szükséges a kérdések és feladatokkal segíteni és elmélyíteni, hiszen a középiskolás diák már képes a leíró szövegből önállóan kinyerni a legfontosabb megtanulandó információkat.

Tankönyvi forrásokról ebben az időszakban nem beszélhetünk. Sem szöveges, sem képi forrásokat nem találunk ezekben a tankönyvekben.

A tankönyvek bevezetői többnyire a tankönyv tartalmáról ejtenek szót, valamint a tankönyv keletkezésének körülményeiről, például arról, hogy melyik törvény értelmében kellett rajta módosítani. Módszertani ajánlást ekkoriban nem fogalmaztak meg.

A tankönyvek képi elemei

A tankönyvek képi elemeiről megállapítható, hogy ezek kizárólag csak illusztrációknak tekinthetők, ha abból a meghatározásból indulunk ki, hogy a tankönyvek képi elemei akkor tekinthetők forrásnak, ha azokhoz kérdések vagy feladatok kapcsolódnak.[17]

A tankönyvekbe beemelt képek műfajilag nagyon sokszínűek, bár egy-egy tankönyvben vannak külön jellemző képtípusok. A rajzolt grafikák egy adott történelmi eseményről szólnak, amelyet a készítője szabadon alkotott meg.

Ami a fényképeket illeti, ha átlapozzuk ezeket a tankönyveket, láthatjuk, hogy egyes fotók gyakran ismétlődnek. Más esetben, ha nem is ugyanazok a képek, de a témával vagy személlyel szorosan összefüggő ábrák igen. Például Ľudovít Štúr portréja, Tomáš Garrigue Masaryknak, Csehszlovákia első köztársasági elnökének az ábrázolásai a tankönyvek lapjairól kihagyhatatlanok. A portrék mellett gyakorta megjelenő képek még a különböző épületek rajzai, amelyek többnyire a korstílusokat hivatottak bemutatni, például a román építészeti korstílus ábrázolására a jáki templomot használják rendszeresen.

Kérdések és feladatok

A leggyakoribb kérdéstípus a két világháború közti tankönyvekben a leíró szövegre rákérdező, amely nem vár el a diákoktól magasabb szintű gondolkodási műveletet, mindössze azt, hogy egyes információkat keressenek ki és/vagy mondjanak vissza egy adott szövegrészből.

2. ábra: A leggyakoribb kérdéstípusok

Forrás: Pálesch Ervin- Banai Tóth Pál: Történelem II. rész. A csehszlovák köztársaságbeli magyar tannyelvű háromosztályos polgári iskolák II. osztálya számára. Academia Könyvkiadóvállalat, Bratislava, 1927, 8.

A tankönyvrészletből láthatjuk, hogy mind a 21 kérdés az előző fejezet adatainak kikeresésére korlátozódik. Ezek a kérdések a tananyag reproduktív elsajátítását segítik, de nem ösztönzik a diákokat önálló gondolkodásra.

3. ábra: A kis történész feladatai

Forrás: Koreň József – JežoMárton (magyar verzió: Banai Tóth Pál): Történelem és alkotmánytan a magyar tannyelvű népiskolák elsőbb osztályai számára. Stehr-féle könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat, Prešov, 1923, 2.

A magasabb szintű kognitív műveleteket megcélzó kérdések és feladatok nem jellemzőek a tankönyvre. Olykor azonban találhatunk a 21. század tankönyveihez viszonyítva is meglepően korszerű kérdéseket és feladatok, de ezek inkább csak üdítő kivételek. Ilyen kedvező eset, amikor a tanulókat megismertetik a történészi munkamódszerekkel.

A másik előre mutató eset, amikor a tanulókat aktivizálják a feladatok, például saját produktum létrehozására.

4. ábra: Tanulókat munkáltató feladat

Forrás: Janoška Miloš—Banai Tóth Pál: A szülőföld és honismeret könyve. A Csehszlovák Köztársaságbeli magyar tanításinyelvű elemi iskolák negyedik és ötödik évfolyama számára, A csehszlovák Grafikai Unió r. t. kiadása, Praha—Prešov, 1935, 26.

A térképhasználat során fejlődik a tanulók a térbeli tájékozódási képessége.[18] Az ilyen és ehhez hasonló feladatok nagyszerűek, hiszen a diákok, ha megfelelő módon és mennyiségben gyakorolják a térképeken történő tájékozódást és a térképrajzolást, akkor a későbbiekben a térképolvasással, a térbeli gondolkodással nem lehet gondjuk.[19]

Hasonlóan önálló kutatásra ösztönzi a tanulókat például az alábbi kérdés: Hány analfabéta van a községünkben?[20] Bár ma már etikátlannak tűnik egy ilyen kérdés feltevése, mégis egyfajta kutatómunka szükséges a megválaszolásához, ami szintén a tanulókat önálló munkára serkenti, amely a történészi munkához hasonló. Azáltal, hogy a diákok történészi munkamódszereket alkalmaznak, például forrásokat elemeznek, adatokat gyűjtenek, forráskritikát alkalmaznak, szakértői tudásra tesznek szert, amely magának a történelemtudománynak a megértését lehetővé teszi.[21]

Az ilyen típusú feladatok azonban a szlovákiai tankönyvekben még ma is ritkák, nemhogy a két világháború között, ezért nevezem ezeket üdítő kivételeknek.

A leíró/szerzői szöveg tulajdonságai

A kutatott tankönyvek nyelvezete legtöbb esetben az iskolatípushoz alkalmazkodik. Tehát az elemi iskoláknak[22] szánt tankönyvek nyelvezete megfelel a kisgyermekek számára, addig a gimnáziumoknak és tanítóképzőknek szánt tankönyvek nyelvezete egy már majdnem felnőtt műveltségi szintjéhez áll közelebb.

A szövegek terjedelméről és tartalmáról szintén ez mondható el. Például a Csehszlovák Köztársaság alkotmányos berendezkedése című fejezet egy gimnáziumi és tanárképzőknek szánt tankönyvben 5 oldalból áll, addig az elemi iskoláknak szánt tankönyvben hasonló fejezet mindössze fél oldalt tesz ki. A nyelvezet, a nyelvi igényesség szempontjából a szöveg bonyolultságában a mondatszerkezetek tagoltságában vehetünk észre különbségeket a különböző korosztályoknak szánt könyveknél. Például az elemi iskoláknak szánt tankönyvek sokkal kevesebb többszörösen összetett mondatot tartalmaznak. Például: „A falu magyar népének fő tulajdonsága a becsületesség, őszinteség és értelmesség. A tudását inkább tapasztalatból, mint a könyvből szereti meríteni. A község ügyei iránt lelkiismeretesen érdeklődik…”[23] Látható az egyszerű, gyermeki fogalmazásmód.

Az alábbiakban nézzük meg Cyril és Metód tevékenységéről szóló szövegrészeket különböző korosztálynak és iskolatípusnak szánt tankönyvekben:

„A csehszlovákok ősei sok évszázadon keresztül éltek pogány hitben. A keresztény vallásra csak a Krisztus utáni 9-ik században tértek rá. Ebben az időben a csehszlovákok okos és hatalmas uralkodója, Rastislav fejedelem, birodalmába két szláv hittérítőt hívott meg. 863-ban jött Szlovenszkora két keresztény apostol, Cyril és Metod, hogy a népet a keresztény hitre térítsék.”[24]

„A csehszlovák néphez a keresztény hit tanai a IX. század kezdetén jutottak el és pedig a német és frank keresztény papok útján. Először a nemzet fejei barátkoztak meg az új hittel. Pribina és Rastislav fejedelmek csakhamar belátták, hogy a csehszlovák nép nem maradhat meg ősi pogány hitében a keresztény államok szomszédságában. Pártolták tehát a hittérítőket, sőt Pribina keresztény templomot is építtetett Nitrán…”[25]

„A német császár hatalma alá akarta hajtani a Nagymorva Birodalmat, de mivel ez háború útján nem volt lehetséges, a kereszténység elterjesztése útján akarta célját elérni. A kereszténység a Nagymorva Birodalomban terjedni kezdett ugyan, de ezért a Nagymorva Birodalom mégsem került a német császár befolyása alá, mert Rastislav fejedelem, hogy országát a német papok befolyásától megmentse, behívta Cyrillt és Methódot, a két görög testvért. Ezek szent buzgalommal terjesztették Krisztus tanítását a nép nyelvén…”[26]

„A bizánci császár két szaloniki származású testvért, Konstantint és Methodot küldte Nagymorvaországba. Minthogy szülőföldjük környékén szlávok laktak, mindkét apostol tudott szlávul. Konstantin és Methodius éppen hazatértek a kazárok földjéről, ahol mint missionáriusok működtek. Ez útjukról magukkal hozták Szent Kelemennek, az első római püspöknek (pápának) a maradványait. Mielőtt újabb térítő útra indultak volna, egyes istentiszteleti könyveket és a biblia egyes részeit lefordították arra a nyelvre, amelyen a Szaloniki környékén lakó szlávok beszéltek. Ezek nyelve őseink nyelvétől nem nagyon különbözött. Konstantin új írást állított össze, az ún. glagol írást vagy glagolikát. Nagymorvaország népe örömmel fogadta a saloniki testvéreket. A morvák megértették őket az istentiszteletnél is, mivel azt szláv nyelven végezték…”[27]

,,De Rastislav rájött, hogy a hittérítő német papok és szerzetesek egyúttal a német befolyás úttörői is. Ezért keletre, a bizánci császárhoz fordult hittérítőkért. Így került 863-ban az országába két Szalonikiből való görög testvér-szerzetes: Methód és Konstantin v. Cyrill, akik már a kazárok között sikerrel terjesztették Krisztus hitét. Ezek szlávul is jól tudtak, sőt a görög abc felhasználásával külön szláv írást, az ún. glagolit (hlahol) írást alapították: ezt némi változtatással, mint cyrill-írást ma is használják a gör. kel. szláv egyházban.”[28]

Ezekből a részletekből is láthatjuk, hogy ugyanazzal a témával kapcsolatban a különböző korosztályok számára készült könyvekben észrevehetők kisebb különbségek. Például az elemi és a polgári iskolák számára ugyanazzal a tematikával foglalkozó szövegrész kevésbé részletes, kevesebb adatot tartalmaz, mint a középiskolás tankönyvekben. Az egyre idősebb korosztálynak szóló tankönyvek egyre részletesebbek, és sokkal több adattal, névvel dolgoznak. Például a polgári iskolák tankönyveiben már megjelenik egy újabb szempont az alapiskolai tankönyvekhez képest, ami nem csak a csehszlovák fejedelem okos ötletének láttatja a keresztény hit bevezetését, de egy külső erő, a német birodalom befolyásának kiterjesztését is megemlíti. Másrészt a középiskolai tankönyvekhez képest a mondatok sokkal tagoltabbak és a megfogalmazás is egyszerűbb az elemi és polgári iskolák esetében.

Bár a leíró/szerzői szöveg tartalmi elemzésére nem kívánok bővebben kitérni, mégis fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek a tankönyvi szövegek számos olyan állítást tartalmaznak, amelyek olykor teljesen egyértelműen, máskor nehezebben észrevehetően lapulnak meg a sorok között. Számos ezek közül a magyar és a szlovák együttélés egyes eseményeire vonatkozik.

Összegzés

A tankönyvek felépítése a két világháború közti Csehszlovákiában nagyon hasonló volt. Jelentős különbségek vehetők észre ugyanakkor a középiskolai és az alacsonyabb évfolyamú iskoláknak szánt tankönyvek között. A középiskolai tankönyvekben kevésbé találunk kérdéseket és feladatokat. Bár a polgári és elemi iskolás tankönyvek tartalmaznak olykor feladatokat, azonban nagyon ritka az olyan feladat, amely nem a leíró/szerzői szövegre kérdezne rá. Forrásokat ezekben a tankönyvekben még nem találunk.

A többségük már tartalmaz képeket, azonban ezek többnyire ugyanazoknak a személyiségeknek a portréi, esetleg épületek, művészeti alkotások fotói, amelyek mindössze illusztrációknak tekinthetők, hiszen nem társul hozzájuk kidolgozott didaktikai apparátus.

A leíró/szerzői szövegek nyelvezete legtöbb esetben megfelel a diákok életkorának. A fiatalabbak számára szánt leíró/szerzői szövegek rövidebbek, meseszerűbbek, sokkal kevesebb adatot tartalmaznak és a megfogalmazásuk is gyermekibb, mint egy gimnazistáknak szánt tankönyvben.

Összességében ezek a tankönyvek egyre inkább dekoratívabbakká váltak, azonban többségükben csak a frontális oktatás módszerét támogatták, és nem fektettek nagyobb hangsúlyt a diákok képességeinek fejlesztésére.

IRODALOM

Szakirodalom

• Biografický lexikón Slovenska (2002). Zväzok I A – B. Martin: Slovenská národná knižnica; Národný biografický ústav, 638.
• Engel Enikő – Vajda Barnabás (2021): A képi források és az illusztrációk didaktikai szempontjairól – szlovákiai alapiskolás történelemtankönyvek vizsgálata alapján. Belvedere Meridionale, 33. évf. 2. sz. Belvedere Meridionale Kft, Szeged, 133-151.
• Engel Enikő (2021): A történelemtanítás problémái a felvidéki magyar iskolákban az első világháború utáni időszakban. Tanulmánykötet II. XXIV. Tavaszi Szél Konferencia. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest.
• Fónod Zoltán (2004): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. Madách-Posonium.
• Jireček , Miroslav (2014): Vývoj vyučovacího předmětu dějepis v letech 1918 – 2013. Masarykova Univerzita,
• Kaposi József (2020): Közelítések a történelemtanítás elméletéhez és gyakorlatához. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest.
• Katona András – Sallai József (2002): A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
• Klíma, Stanislav: N. É. N.: Könyvadatbázis:
  https://www.databazeknih.cz/zivotopis/stanislav-klima-111383 (Letöltés: 2022. márc. 4.)
• Koreň, Josef: N., É. N.: A szerző rövid életrajza:
  https://www.phil.muni.cz/fil/scf/komplet/koren.html (Letöltés: 2022. márc. 4.)
• Kránitz Zsolt (szerk. 2013): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 – A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. Pápa.
• Martínek , Jiří – Martínek , Miloslav (1998): Kdobylkdo – našicestovatelé a geografové, Libri.
• Nagy Tibor (2021): Didaktikai trendek a történelemtankönyveken keresztül – hogyan és mi változott száz év alatt a történelemtankönyvekben? In: Fodor Richárd – Karainé Gombocz Orsolya – Miklós Ágnes Kata (szerk.) Pedagógiai változások – a változás pedagógiája III. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 179-189.
• Ottův slovník naučný, Encyklopedie obecných Vědomostí. dvacátý osmy díl, (1909)
  https://pdfknihy.maxzone.eu/books/OSN/otto28-doplnky.pdf (Letöltés: 2022. márc. 4.)
• Stanislav , Nikolau: Születési anyakönyvi kivonat, Matrika narozených, Humpolec M 124.
  https://digi.ceskearchivy.cz/3939/123/1477/2755/83/0 (Letöltés: 2022. márc. 4.)
• Száray Miklós (2010): A térkép szerepe és elemzése a történelemórán. Történelemtanítás(XLV.) Új folyam I. évf. 2. sz.
  https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/szaray-miklos-a-terkep-szerepe-es-elemzese-a-tortenelemoran/ (Letöltés: 2022. márc. 4.)
• Szerényi Ferdinánd (szerk. 1933): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja. Slovenská Grafia Műintézet, Bratislava.
• Vajda Barnabás (2018): Bevezetés a történelemdidaktikába és történelemmetodikába. Komárom, Selye János Egyetem.

A vizsgált tankönyvek kiadásuk sorrendjében

• Klíma Szaniszló (ford. J. L. és P. K. 1920): Csehszlovák köztársaság honismertetése (Földrajz és történelem). Elemi népiskolák számára. Pazicky D. Könyvnyomdája, Myjava.
• Koreň Jozef (1921): Dejepis československé národa pre ludové skoly (a pre opakovacie skoly) Knih-tlaciareň Arpáda Kóscha, Prešov.
• Hlavnika Károly (ford. Dr. Bancík Samu, 1923): A csehszlovák nemzet rövid története a középiskolák alsóbb osztályai számára. Bratislava.
• Kore ň József – Ježo Márton (magyar verzió: Banai Tóth Pál, 1932): Történelem és alkotmánytan a magyar tannyelvű népiskolák felsőbb osztályai számára. Stehr-féle könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat, Prešov.
• Pešek József (ford. Bujnák Pál, 1925): Haza és világ II. Képek az ókori és középkori történelemből. A középiskolák alsóbb osztályai számára. Profesorské nakladatelstvi v Kníhkupectvi, Praha.
• Pešek József (ford. Bujnák Pál, 1925): Haza és világ III. Képek a középkori és újkor történetéből. A középiskolák alsóbb osztályai számára. Profesorské nakladatelstvi v Kníhkupectvi, Praha.
• Pekář József (ford. Orbán Gábor, 1925): A csehszlovák nemzet történelme. A középiskolák legfelső osztályai számára. Profesorské nakladatelstvi v Kníhkupectvi, Praha.
• Stanislav , Nikolau – Baxa , Bohumil – Stocky , Ján (ford. Orbán Gábor, 1925): Csehszlovák honismeret. A középiskolák legelső osztályai és a tanítóképző intézetek III. évfolyama számára. Profesorské Nakladatelství a kníhkupectví, Praha.
• Banai Tóth Pál – Pálesch Ervin (1925): Történelem és alkotmánytan I. rész. A magyar tannyelvű polgári iskolák I. osztálya számára. Academia Könyvkiadó. Bratislava.
• Reinhard Frigyes (ford. Gisztl Margit, 1926): Történelem, polgári iskolák számára I. rész, Stiepel testvérek Könyvkiadó Vállalata, Liberec.
• Magyar Győző (1926): Világtörténelem a középiskolák felső osztályai számára. „Komensky” Kiadó és Irodalmi Társaság, Bratislava.
• Magyar Győző (1927): Világtörténelem II. rész. A középkor és újkor 1648-ig. A középiskolák VI. osztályai számára. „Komensky” Kiadó és Irodalmi Társaság, Bratislava.
• Pálesch Ervin – Banai Tóth Pál (1927): Történelem II. rész. A csehszlovák köztársaságbeli magyar tannyelvű háromosztályos polgári iskolák II. osztálya számára. Academia Könyvkiadóvállalat, Bratislava.
• Magyar Győző (1931): Világtörténelem I. rész, Az ókor és a középkor a XII. század végéig. A középiskolák III. osztályai számára. Spitzer Könyvkiadó Vállalata, Komárom.
• Koreň József – Ježo Márton (magyar verzió: Banai Tóth Pál, 1932): Történelem a csehszlovák köztársaság magyar tannyelvű elemi iskoláinak 6–8. évfolyama számára. II. kiadás. Stehr-féle könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat, Prešov.
• Magyar Győző (1933): Világtörténelem a középiskolák alsó osztályai számára: II. rész. A középkor utolsó századai és az újkor 1789-ig a III. osztály számára. Spitzer Sándor, Komárom.
• Magyar Győző (1934): Világtörténelem a középiskolák alsó osztályai számára: III. rész. Az újkor 1789-től és a legújabb kor, valamint a haza történelem összefoglalása a IV. oszt. számára. Spitzer Sándor, Komárom.
• Janoška , Miloš – Banai Tóth Pál (1935): A szülőföld és honismeret könyve. A Csehszlovák Köztársaságbeli magyar tanítási nyelvű elemi iskolák negyedik és ötödik évfolyama számára, A csehszlovák Grafikai Unió r. t. kiadása, Praha-Prešov.
• Horčička–Ledr–Banai : A magyar tanítási nyelvű polgári iskolák egyéves tanfolyama számára. A csehszlovák Grafikai Unió r. t. kiadása, Praha-Prešov, 1938.

JEGYZETEK

[1] Ottův slovník naučný. Encyklopedie obecných vědomostí. Dvacátýosmy díl (1909), 593.
https://pdfknihy.maxzone.eu/books/OSN/otto28-doplnky.pdf (Letöltés: 2022. jan. 26.)

[2] Stanislav , Nikolau: Születési anyakönyvi kivonat, Matrika narozených, Humpolec M 124.
https://digi.ceskearchivy.cz/3939/123/1477/2773/83/0 (Letöltés: 2022. jan. 26.)

[3] Martínek , Jiří – Martínek , Miloslav (1998): Kdo byl kdo – na šicestovatelé a geografové, Libri.

[6] Biografický lexikón Slovenska (2002). Zväzok, I. A. – B. Martin: Slovenská národnák nižnica; Národný biografický ústav, 638.

[7] Slovenský biografický slovník. Zväzok II. E – J. Martin: Matica slovenská, 1987.

[8] Fónod Zoltán (2004): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. Második, javított kiadás. Madách-Posonium, 247-248.

[9] Kránitz Zsolt (szerk., 2013): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 – A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. Pápa, 237.

[10] Szerényi Ferdinánd (szerk., 1933): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja. Slovenská Grafia műintézet, Bratislava, 244.

[11] Engel Enikő—Vajda Barnabás (2021): A képi források és az illusztrációk didaktikai szempontjairól – szlovákiai alapiskolás történelemtankönyvek vizsgálata alapján, Belvedere Meridionale, 33. évf. 2. sz. Belvedere Meridionale Kft. Szeged, 136.

[12] Nagy Tibor (2021): Didaktikai trendek a történelemtankönyveken keresztül – hogyan és mi változott száz év alatt a történelemtankönyvekben? In: Fodor Richárd – Karainé Gombocz Orsolya – Miklós Ágnes Kata (szerk.:) Pedagógiai változások – a változás pedagógiája III. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 191.

[13] Katona András – Sallai József (2002): A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 62.

[14] Vö. Simon Attila (2010): Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok a sorsfordító 1938-as évben. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja. (Ebben a monográfiában a szerző külön cseh és szlovák nemzetről ír, nem pedig csehszlovákról.) és Szarka László (1996): A cseh-szlovák kettéválás történeti háttere. Új forrás, 28. évf. 6. sz.
https://epa.oszk.hu/00000/00016/00016/960601.htm (Letöltés: 2022. márc. 20.) (A tanulmányban a szerző a csehszlovakizmust fikciónak nevezi.)

[15] Jireček , Miroslav (2014): Vývoj vyučovacího předmětu dějepis v letech 1918 – 2013. Masarykova Univerzita, Brno, 67.

[16] Engel Enikő (2021): A történelemtanítás problémái a felvidéki magyar iskolákban az első világháború utáni időszakban. Tanulmánykötet II. XXIV. Tavaszi Szél Konferencia, Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest, 381.

[17] Vajda Barnabás (2018): Bevezetés a történelemdidaktikába és történelemmetodikába. Komárom, Selye János Egyetem, 115-116.

[18] Katona András – Sallai József (2002): A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 126.

[20] Janoška , Miloš – Banai Tóth Pál (1935): A szülőföld és honismeret könyve. A Csehszlovák Köztársaságbeli magyar tanítási nyelvű elemi iskolák negyedik és ötödik évfolyama számára, A csehszlovák Grafikai Unió r. t. kiadása, Praha-Prešov, 22.

[21] Kaposi József (2020): Közelítések a történelemtanítás elméletéhez és gyakorlatához. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest, 26-27.

[22] Az elemi iskolák a mai szlovákiai alapiskolák alsó tagozatainak feleltethetőek meg.

[23] Janoška–Banai (1935) 56.

[24] Janoška–Banai (1935) 56.

[25] Kore ň József – Ježo Márton (1932, magyar verzió: Banai Tóth Pál): Történelem és alkotmánytan a magyar tannyelvű népiskolák elsőbb osztályai számára. Stehr-féle könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat, Prešov, 29.

[26] Banai Tóth Pál – Dr. Pálesch Ervin (1925): Történelem és alkotmánytan I. rész. A magyar tannyelvű polgári iskolák I. osztálya számára. Academia Könyvkiadó, Bratislava, 20-21.

[27] Pešek József (1925): Haza és világ II. Képek az ókori és középkori történelemből. A középiskolák alsóbb osztályai számára. Ford. Bujnák Pál. Profesorské nakladatelstvi v Kníhkupectvi, Praha, 114.

[28] Magyar Győző (1931): Világtörténelem I. rész, Az ókor és a középkor a XII. század végéig. A középiskolák III. osztályai számára. Spitzer Könyvkiadó Vállalata, Komárom, 115.