ASZTALOS 1. B V

Biológia munkafüzet 7. – NT-00774/M/1

Tetszik Neked a/az Asztalos Gyuláné – Paál Tamásné dr. – Biológia munkafüzet 7. – NT-00774/M/1 című könyv? Oszd meg másokkal is:
Nem találod a tankönyvet, amit keresel? Nézd meg tankönyv webáruházunkban! Kattints ide: www.geniusztankonyv.hu Kedves Látogató! A 2019. december 19. 14:00 után beérkező rendelések előreláthatólag már nem érkeznek meg hozzád Karácsonyig. Természetesen, a beérkező megrendeléseket ezt követően is folyamatosan dolgozzuk fel, illetve adjuk át a futárszolgálat részére. A megrendelések személyes átvételére 2019. december 24. 12:00-ig van lehetőség a Géniusz Könyváruház miskolci üzletében. (Géniusz Könyváruház – Miskolc, Széchenyi u. 107.)

RENDELD MEG MOST!
Rendelésedet akár POSTAPONTRA is kérheted és a regisztrálnod sem kell ha nem szeretnél, ehhez válaszd a GYORS VÁSÁRLÁST! Rendelj 15000 Ft felett és a szállítás akár INGYENES! (További részletek a Fizetés és szállítás menüpontban!)

ASZTALOS 1. B+V

Jó szívvel ajánljuk ezt a könyvet tanárnak és diáknak egyaránt, mert a szakmai tudásnak olyan tárháza, amely máshol tartalmilag ilyen tömören összeállítva és ilyen esztétikusan megjelenítve nem lelhető fel. A társadalmi, gazdasági átalakulásunk következményeként oktatásunk, szakképzésünk is az átalakulás idejét éli. A képzés tartalmának és formájának átalakításakor keressük a fejlett nyugati országok képzéséből a számunkra hasznosítható elemeket. Úgy tűnik, e célnak azok a tankönyvek felelnek meg, amelyek megállapodott oktatási rendben, biztos anyagi bázisra építve a piaci versenyhelyzet kihívásainak is megfelelnek. Közülük válogatva találtuk magyarországi kiadásra alkalmasnak ezt a tankönyvet. Bár tartalmilag nem követi teljes mértékben a jelenlegi tanterveket, a hazai oktatási szokásokat, mégis szükségesnek és nagyon hasznosnak ítéljük megjelentetését. Főként azért, mert az útkeresés időszakában segítséget nyújthat a tanterv és tananyag helyes és végleges formájának kialakításához, de az sem elhanyagolható előnye, hogy új szemléletet sugároz. Ez az új szemlélet reméljük, felbátorítja tanárainkat arra, hogy saját kreativitásukat mozgósítva önálló gondolkodásra késztessék a tanulókat. A tankönyv alapjaitól kezdve ismerteti a témát, nagy hangsúlyt helyezve a várható technikai fejlődésre. Egyszerű, világos kijelentései megkönnyítik a megértést; és így alkalmas a nagy összefüggések bemutatására. Sem hosszadalmas magyarázatok vagy kérdések, sem nehezen érthető ábrák vagy táblázatok nem vonják el a figyelmet. A fordítás, a lektorálás és a szerkesztés során a kiadó és a Nemzeti Szakképzési Intézet szaktanácsadói kiegészítették az anyagot a magyar szabványok jegyzékével. Az eredeti könyv hiteles fordítását a szükséges és lehetséges mértékben a magyar terminológiának megfelelő, nálunk ismert és elterjedt rövidítésekkel, betűjelekkel módosították.

ASZTALOS 1. B+V

Jó szívvel ajánljuk ezt a könyvet tanárnak és diáknak egyaránt, mert a szakmai tudásnak olyan tárháza, amely máshol tartalmilag ilyen tömören összeállítva és ilyen esztétikusan megjelenítve nem lelhető fel. A társadalmi, gazdasági átalakulásunk következményeként oktatásunk, szakképzésünk is az átalakulás idejét éli. A képzés tartalmának és formájának átalakításakor keressük a fejlett nyugati országok képzéséből a számunkra hasznosítható elemeket. Úgy tűnik, e célnak azok a tankönyvek felelnek meg, amelyek megállapodott oktatási rendben, biztos anyagi bázisra építve a piaci versenyhelyzet kihívásainak is megfelelnek. Közülük válogatva találtuk magyarországi kiadásra alkalmasnak ezt a tankönyvet. Bár tartalmilag nem követi teljes mértékben a jelenlegi tanterveket, a hazai oktatási szokásokat, mégis szükségesnek és nagyon hasznosnak ítéljük megjelentetését. Főként azért, mert az útkeresés időszakában segítséget nyújthat a tanterv és tananyag helyes és végleges formájának kialakításához, de az sem elhanyagolható előnye, hogy új szemléletet sugároz. Ez az új szemlélet reméljük, felbátorítja tanárainkat arra, hogy saját kreativitásukat mozgósítva önálló gondolkodásra késztessék a tanulókat. A tankönyv alapjaitól kezdve ismerteti a témát, nagy hangsúlyt helyezve a várható technikai fejlődésre. Egyszerű, világos kijelentései megkönnyítik a megértést; és így alkalmas a nagy összefüggések bemutatására. Sem hosszadalmas magyarázatok vagy kérdések, sem nehezen érthető ábrák vagy táblázatok nem vonják el a figyelmet. A fordítás, a lektorálás és a szerkesztés során a kiadó és a Nemzeti Szakképzési Intézet szaktanácsadói kiegészítették az anyagot a magyar szabványok jegyzékével. Az eredeti könyv hiteles fordítását a szükséges és lehetséges mértékben a magyar terminológiának megfelelő, nálunk ismert és elterjedt rövidítésekkel, betűjelekkel módosították.

Kiadó: B V Lap- és Könyvkiadó Kft. ISBN: 9637746196 Terjedelem: 292 oldal Kategória:

Osztrák Asztalos I..pdf

2. kiadás Hungarian translation: ©Szalay Lajos Hungarian edition ©B +V Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1996 Felelős vezető: Kolosi Tamás ügyvezető igazgató © Müszaki Könyvkiadó Kft., Budapest, 1996 Felelős vezető: Szücs Péter ügyvezető igazgató

ISBN 963774619 6

A szedést az Omigraf Kft. készítette Felelős vezető: Rusznák János ügyvezető igazgató

A nyomás 38,6 (A/5) ív terjedelemben a Gyomai Kner Nyomda Rt.-ben készült, a nyomda alapításának 114. esztendejében. Felelős vezető: Papp Lajos vezérigazgató m 66/386-211 Minden jog fenntartva! Jelen könyvet, illetve annak részeit a kiadók engedélye nélkül tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel közölni.

Tartalomjegyzék 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3 . 1.4.4. 1.5. 1.5.1. 1.5.2. 1.5.3. 1.5.4. 1.6. 1.7. 1.8.

2. 2.1 2.2. 2.3. 2.4. 2.4.1 . 2.4.2. 2.4.3 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.4.8. 2.4.9. 2.4.10.

3. 3.1 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.2 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4 3.3 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6. 3.3.7. 3.4. 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5. 3.4.6.

Kéziszerszámok . . Gyalupad . .. . . Szarszámszekrény . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mérő- és rajzeszközök . Fúrászek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fűrészelés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . A fúrészlap részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keretes tűrészek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keret nélküli tűrészek . . . . . . . . . . . . . . . . A gyalu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Forgácstörővel felszerelt gyaluk . . . . . . . . Forgácstörő nélküli gyaluk . A gyalukés és a véső élezése . . . . . . . . . A fémszarszámok élezésének anyagai Véső-, metsző- és fúrószarszámok Szorítószerszámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . Különböző kéziszarszámok

1 2 4 4 5 5 5 7 8 8 1O 11 11 14 15

Géptaní alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . Villamosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sűrített levegő . . . Erőátvitel, áttétel . . .. . . . Forgácsolási tényezők . . . . . . . . . . . . . . . A forgácsolószarszámok anyagai . . . . . . . Forgácsolási sebesség . . . . . . . . . . . . . . . Centrifugális erő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiegyensúlyozatlanság . . . . . . . . . . . . . . . Forgácsolási ellenállás . . . . . . . . . . . . . . . Előtolási sebesség . Éltartósság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oldalsúrlódás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A forgácsolószarszámok jellemző szögei

18 18 21 24 25 25 25 26 26 26 27 27 28 28

Kézigépek és készülékek . Kézi gyalu- és marógépek . . . . . . . . . . . . Kézi gyalugépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézi felsőmarógépek . . . . . . . . . . . . . . . . Lamelio kézi marógép . . . . . . . . . . . . . . . Kézi fúrészgépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézi körfűrészgépek . . . . . . . . . . . . . . . . . Árnyékfugavágó fúrészgépek . Lyukfűrészgépek . Dekopírfúrészek . . . . Kézi fúrógépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kétkezes fúrógépek . . . . . . . . . . . . . . . . . Ütve fúrógépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egykezes fúrógépek . . . . . . . . . . . . . . . . . Sarokfúrógépek . Pneumatikus fúrógépek . . . . . . . . . . . . . . Fordulatszám , szerszámbefogás, fúrószarszámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csavarbehajtó kézigépek . . . . . . . . . . . . . Kézi csiszológépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézi szalagcsiszológépek . . . . . . . . . . . . . Aljcsiszoló gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vibrációs kézi csiszológépek . . . . . . . . . . Sarokcsiszoló gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárcsás csiszológépek . Padlócsiszoló gépek . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 29 29 29 30 30 30 31 31 32 32 32 32 33 33 33 33 34 34 34 34 34 35 35 35

4.1 . 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3. 4.1.4. 4.2. 4.3. 4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4. 4.4. 4.4.1. 4.4.2. 4.4.3. 4.4.4. 4.5. 4.5. 1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.6. 4.6.1 . 4.6.2. 4.6.3. 4.6.4. 4.6.5. 4.6.6. 4.6.7. 4.7. 4.7.1. 4.7.2. 4.7.3. 4.7.4. 4.7.5. 4.7.6. 4.7.7. 4.7.8. 4.7.9. 4.8. 4.8.1. 4.8.2. 4.8.3. 4.8.4. 4.9. 4.9.1. 4.9.2. 4.9.3. 4.9.4. 4.9.5. 4.9.6. 4.9.7. 4.10. 4.10.1. 4.10.2. 4.10.3. 4.10.4.

Helyhez kötött gépek . . . . . . . . . . . . . . . Körfűrészgépe k . Asztalos körfűrészgépek . . . . . . . . . . . . . Balesetvédelem és munkamódszer a körfűrészgépeknél . . Körfűrészlapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Különleges körfűrészgépek . . . . . . . . . . . Szalagfűrészgépek . Gyalugépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyengető gyalugép . Vastagsági gyalugép . . . . . . . . . . . . . . . . Késtengelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Különleges gyalugépek . . . . . . . . . . . . . . Marógépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Asztalos marógépek . . . . . . . . . . . . . . . . Marószarszámok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkamódszer az asztalos marógéppel . . Különleges marógépek . . . . . . . . . . . . . . Fúrógépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hosszlyukfúró gépek . . . . . . . . . . . . . . . . Gépi fúrószarszámok . . . . . . . . . . . . . . . . Sorozatfú ró gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állványos fúrógépek . . . . . . . . . . . . . . . . Csiszológépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szalagcsiszológépek . . . . . . . . . . . . . . . . Széles szalagú csiszológépek . . . . . . . . . Hengercsiszológépek . . . . . . . . . . . . . . . Profilcsiszoló gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . Élcsiszoló gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keretcsiszoló gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárcsás csiszológépek . . . . . . . . . . . . . . Ragasztó-, furnérozó- és présgépek . . . . Éllécragasztó gépek . . . . . . . . . . . . . . . . Élragasztó gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Furnérélvágó gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . Furnértoldó gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ragasztófelhordó gépek . . . . . . . . . . . . . Ragasztóinjektáló készülékek . . . . . . . . . Keratprések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korpuszprések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Furnérprések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felületkezelő berendezések . A szárítóhelyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MAK-érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szórófülke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lakkok és oldószerek eltávolítása . . . . . Lakkfelhordási eljárások . . . . . . . . . . . . . Szórás sűrített levegővel . . . . . . . . . . . . . Szórás levegő nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . Air-mix-eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektrosztatikus szórás . . . . . . . . . . . . . . Öntés . . .. . . Mártás . .. .. . . . . Hengerlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sűrített levegős készülékek . . . . . . . . . . . Sűrített levegős motorok . Szegező-és tűzőgépek . . . Befogóelemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kifúvatópisztoly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

36 36 36 37 39 42 44 47 47 48 49 51 51 51 53 58 62 66 66 67 68 68 69 69 69 70 70 71 71 71 72 72 72 73 73 73 74 74 74 75 76 76 76 77 78 78 78 79 80 80 81 81 82 82 82 82 83 83

4.10.5. 4.10.6. 4.10.7. 4.11 . 4 .11.1. 4.11.2. 4.12. 4.12.1. 4.12.2. 4.13. 4.13.1. 4.13.2. 4.13.3. 4.14. 4.14.1. 4.14.2. 4.14.3. 4.14.4.

Furnérozópárnák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vákuumzsák . . .. . Vákuumos felfogókészülékek . Elszívóberendezések . . . . . . . . . . . . . . . . Elszívórendszerek Elszívási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerelési technika . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerelés csapokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerelés csap- és szegbelövő készülékkel A faanyag mesterséges szárítása A mesterséges faanyag-szárítás feltételei Méróeszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mesterséges faanyagszárítási módok Fűtés fával és forgáccsal . Lebegtető elégetés . . . . . . . . . . . . . . . . . Alátoló elégetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Betoló elégetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Brikettezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

83 83 83 84 84 84 85 85 86 87 87 88 89 91 91 91 91 91

Alapanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A faanyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az erdő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fa szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fa növekedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fúrészáru . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A faanyag alakváltozásai . . . . . . . . . . . . A faanyag száradása és szárítása . . . . . A faanyag múszaki tulajdonságai . . . . . . A faanyag különleges tulajdonságai . . . . A faanyag kártevő i . . . . . . . . . . . . . . . . . A fő fatajok . . .. . .. . . .. .. . A fatajok meghatározásának kritériumai . . Hazai tűlevelű fatajok . . . . . . . . . . . . . . . Hazai lombostafajok . . . . . . . . . . . . . . . . Külföldi fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A turnér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Késeit furnér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hámozott furnér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fűrészelt furnér . Kétszer késeit furnér (múfurnér) . . . . . . . A furnér tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A furnér mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lap formájú anyagok . . . . . . . . . . . . . . . Rétegelt falemez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bútorlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Farostlemez . Faforgács lap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rétegelt lemez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összetett lapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lapok tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Múanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hóre lágyuló múanyagok . . . . . . . . . . . . Hóre keményedő műanyagok . . . . . . . . . Elasztomerek (rugalmas múanyagok) Átalakított természetes anyagok . . . . . . . Ragasnáanyagok . . . . .. A ragasztástechnika alapfogalmai A ragasztási fugában ébredő erők . . . . . A ragasztásoknál fellépő igénybevételek csoportjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Enyvek . .. . .. . . . . . Ragaszték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

92 92 92 93 96 97 100 103 1 05 107 109 112 112 112 113 116 121 121 122 123 123 123 123 124 124 124 125 127 129 130 130 131 132 132 133 133 133 133 134

5.1 . 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.1 .7. 5.1.8. 5.1.9. 5.2. 5.2.1 . 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4. 5.3. 5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.3.4. 5.3.5. 5.3.6. 5.4. 5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4. 5.4.5. 5.4.6. 5 .4. 7. 5.5. 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3. 5.5.4. 5.6. 5.6.1. 5.6.2. 5.6.3. 5.6.4. 5.6.5.

5.7. 5.7.1. 5.7.2. 5.7.3. 5.7.4. 5.7.5. 5.7.6. 5.7.7. 5.7.8. 5.7.9. 5.7.10. 5.8. 5.8.1. 5.8.2. 5.8.3. 5.8.4. 5.8.5. 5.9. 5.9.1. 5.9.2. 5.9.3. 5.9.4. 5.9.5. 5.9.6. 5.9.7. 5.9.8. 5.10. 5.10.1 5.10.2. 5.10.3. 5.10.4. 5.10.5. 5.1 0.6. 5.11 . 5.11.1. 5.1 1.2. 5.11 .3. 5.11 .4. 5.11 .5. 5.12. 5.12.1. 5.12.2. 5.1 2.3.

A felületkezelés anyagai . . . . . . . . . . . . Kémiai alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . Kémiai anyagok a fa előkezeléséhez . . . Pácok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fehér~őszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bevonóanyagok – alapfogalmak . . . . . . Oldószerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bevonóanyagok anyagai . . . . . . . . . . Különleges lakkok . . . . . . . . . . . . . . . . . Faanyagvédő szerek . . . . . . . . . . . . . . . Segédanyagok . . Tapaszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . F~apaszok . . Alapozótapaszak . . .. . . Ragasztótapaszak . . . . . . . . . . . . . . . . . Üvegtapaszak . .. .. . .. . . Különleges töm ítőanyagok . . . . . . . . . . . A fa és a lakkok csiszolóanyagai . . . . . . Csiszolószemcse . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csiszolópapírok és csiszolóvásznak . . . Polírozószalagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . Polírozókorongak . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csiszolószivacsok . . . . . . . . . . . . . . . . . Mikrolonszalag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Acélgyapot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kefék .. . . . . . . Fémek . .. . . .. . Általános tudnivalók . . . . . . . . . . . . . . . . Acél . . . . Ötvözetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szinteranyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemvasfémek (színesfémek) . A fémek felületvédelme . . . . . . . . . . . . . Az üveg . . . . . . Üveggyártás . . . . . . Az üveg tulajdonságai . .. . Az üvegek fajtái . . . . Üvegtípusok . . Az üveg megmunkálása . .. .. .. . . Rögzítőelemek . . . .. . Szegek . .. . . . Csavarok .. . . . . . Tiplik (csapok) . . . . . . .. .

138 138 140 141 141 143 146 149 152 155 157 157 158 158 158 158 159 160 160 160 161 161 161 161 161 162 162 162 162 163 163 163 164 164 164 165 166 166 168 169 169 170 171

Furnérozás és felületkezelés A furnérozás technológiája . . . A hordozóanyagok előkészítése Furnérillesztés és -ragasztás . . Furnértoldás . . . Intarziakészítés . .. . . A berakásos technika . . . .. . A furnérozott felület felépítése . . Sík felület furnérozása . . . . Íves felület furnérozása . . . . . . . . . . . . . A furnéráru tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . A furnérragasztási hibák kijavítása Ragasztás múanyaggal . . . . . . . . . . . . . Felületkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csiszolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyantamentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . Folteltávolítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lemaratás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.1 . 6.1 .1. 6.1.2. 6.1 .3. 6.1.4. 6.1.5. 6.1.6. 6.1.7. 6.1.8. 6.1.9. 6.1.10. 6.1.11 . 6.2. 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4.

172 173 174 175 176 176

177 178 179 179 180 180 181 181 182

6.2.5. 6.2.6. 6.2.7. 6.2.8. 6.2.9. 6.2.10. 6.2.11. 6.2.12. 6.2.13. 6.2.14.

Fehérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 Pácolás . . .. . . . 182 Lakkozási technikák . . . . . . . . . . . . . . . . 185 Mattcsiszolás . . . . . 187 Viaszolás . . . . . . . 187 Politúrozás 188 Polírozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 Beégetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 Kefélés, homokfúvatás . . . . . . . . . . . . . . 190 Meszezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190

Biztonsági előírások- elsősegély 191 A munkaruha és a baleset-elhárítás kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 Baleset-elhárító magatartás munka közben.191 Baleset-elhárító magatartás létrán, állványon vagy magasban végzett munka során . . 192 Balesetmentes anyagtárolás . . . . . . . . . 192 Baleset-elhárító magatartás vegyi anyagokkal való munka során . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 Baleset-elhárító magatartás famegmunkáló gépek használatakor . . . . . . . . . . . . . . . 193 Baleset-elhárító magatartás villamos berendezések használatakor . . . . . . . . . 193 Tűzvédelmi tudnivalók . . . . . . . . . . . . . . 193 Baleset-elhárító magatartás közlekedés és szállítás közben . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 Baleset-elhárító magatartás az építkezéseken . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 A munkaadó kötelességei . . . . . . . . . . . 194 A munkavállaló kötelességei . . . . . . . . . 194 A munkavédelmi felügyelet feladatai 194 Elsősegély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 Életmentő azonnali intézkedések . . . . . . 196 Segélykérés 04 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 Sérülések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 Áramütések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 Üzemi elsősegélynyújtás . . . . . . . . . . . . 199

7. 1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7. 7.8. 7.9. 7.10. 7.11. 7.12. 7.13. 7.14. 7.15. 7.16. 7.17. 7.18. 7.19.

8. 8.1. 8.1.1. 8.1 .2. 8.2. 8.2.1. 8.2.2. 8.2.3. 8.2.4. 8.2.5. 8.2.6. 8.2.7. 8.2.8. 8.2.9. 8.2.10. 8.3. 8.3.1. 8.3.2. 8.3.3. 8.3.4. 8.3.5.

Szakszámítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 Elektronikus zsebszámológép . . . . . . . . 200 Általános tudnivalók . . . . . . . . . . . . . . . . 200 A gombokelrendezése . .. . 200 Szakmai feladatok a számítási alapismeretek elmélyítésére .. . . . . 201 A számok tagolása . 201 Összeadás . . . .. . 201 Kivon ás 202 Szorzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 Osztás . 202 Műveletek törtekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 Hármasszabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 Arányosságak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 A méretarányok ellenőrzése aranymetszéssei és harmonikus számsorokkal . . . . . . . . . 208 Százalékszámítás . . . . . . . 209 Mártékegységek . 210 Hosszmértékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 O Méretarányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 O Területmértékek . . . . . .. 212 A térfogat mártékegységei . 212 Az idő mártékegységei . . . . . . . . . . . . . . 214

8.3.6. 8.4. 8.5. 8.5.1 . 8.5.2. 8.5.3. 8.5.4. 8.5.5. 8.5 .6. 8.5.7. 8.5.8. 8.5.9. 8.5.10. 8.5.11. 8.6. 8.6.1. 8.6.2. 8.6.3. 8.7. 8.7.1 . 8.7.2. 8.7.3. 8.8. 8.8.1. 8.8.2. 8.8.3. 8.8.4. 8.8.5. 8.9. 8.9.1. 8.9.2. 8.9.3. 8.9.4. 8.9.5. 8.9.6.

8.10. 8: 10.1. 8.10.2. 8.10.3. 8.11 . 8.11 .1. 8.11 .2. 8.12. 8.12.1 . 8.12.2. 8.13. 8.14. 8.14.1. 8.14.2.

A síkszögek mártékegységei . . . . . . . . . Képletrendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Síkidomokkal kapcsolatos számítások . . A téglalap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A négyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A romboid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rombusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A trapéz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A háromszög . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kör . . .. . .. .. .. . .. . .. . Táblázat a négyzetek, négyzetgyökök, a körkerületek és körterületek értékeire A körszelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A körgyűrű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ellipszis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rönkanyaggal kapcsolatos számítások A henger . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rönkvásárlás abszolút száraz fatömeg alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Köbözőtáblázat rönkfához . . . . . . . . . . . A vágási veszteség . . . . . . . . . . . . . . . . A vágási veszteség százalékos számítása A kihozatal százalékos számítása . . . . . A felfűrészelt rönkmennyiség kiszámítása A fűrészáruval kapcsolatos számítások A hosszúság mérése . . A szélesség mérése . . . .. . . A vastagság mérése . . .. . . Táblázat a deszka felszínének kiszámításához Fűrészáru-vásárlás . . A fa mennyiségével és árával kapcsolatos számítások . . . . .. . .. . . . A köbméter átszámítása négyzetmáterre (a fa vastagságára vonatkoztatva) . A négyzetméter átszámítása köbméterre (a fa vastagságára vonatkoztatva) . A köbméterár átszámítása négyzetméterárra . . . . . . . . . . . . . . . . . . A négyzetméterár átszámítása köbméterárra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A köbméter átszámítása folyómáterre Táblázat a köbméter négyzetmáterre és a négyzetméter köbméterre való átszámításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A veszteség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megmunkálási veszteség . . . . . . . . . . . Az anyagveszteség tapasztalati értékei A veszteség százalékos arányának kiszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az anyagok tömegének kiszámítása . A tömeg mártékegységei . . . . . . . . . . . . Fajlagos tömeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fa nedvességtartalma . . . . . . . . . . . . . A fa nedvességtartalmának meghatározása szárítással . . . . . . . . . . A zsugorodás kiszámítása . . . . . . . . . . . Az anyagjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektronikus adatfeldolgozás az asztalosüzemben . . . . . . . . . . . . . . . Ajánlattétel – előkalkuláció . . . . . . . . . . Szabásjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

215 216 218 218 221 222 223 224 225 227 228 232 233 234 235 235 237 238 239 239 239 240 240 240 240 241 243 245 246 246 246 246 246 246

247 247 247 248 248 249 249 249 250 250 251 253 258 258 258

8.14.3. 8.14.4. 8.14.5. 8.14.6. 8.14.7. 8.15. 8.16. 8.16.1. 8.16.2. 8.16.3. 8.16.4. 8.16.5. 8.16.6. 8.16.7. 8.17. 8.17.1.

Darabjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelések nyilvántartása Utókalkuláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkabér kiszámítása . A munkaidó nyilvántartása . . . . . . . . . . . A lépcsókkel kapcsolatos számítások A famegmunkáló gépekkel összefüggő számítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hajtógépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mértékegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hatásfok számítása . . . . . . . . . . . . . . . A fordulatszámok és a szíjtárcsaátmérók számítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A forgácsolási sebesség számítása . . . . Az elótolási sebesség számítása .. . A késlépés számítása . . . .. . .. . . Hőszigetelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hámennyiség (Q) . . . . . . . . . . . . . . . . . .

258 263 263 263 263 265 268 268 268 271 272 272 275 276 278 278

Hővezető képesség (4) . . . . 279 Hóáteresztési tényező (A ) 280 Hőáteresztési ellenállás (R) . . 280

8.17.2. 8.17.3. 8.17.4. 8.17.5.

Hőátadási tényező (a)

Hőátbocsátási tényező k)

A magyar faipari szabványok

Színes táblák (hazai fafajok ; külföldi fafajok; különleges famintázatok) a 118. és 119. oldal között

Előszó A társadalmi , gazdasági átalakulásunk következményeként oktatásunk, szakképzésünk is az átalakulás idejét éli. A képzés tartalmának és formájának átalakításakor keressük a fejlett nyugati országok képzéséből a számunkra hasznosítható elemeket. Úgy tűnik, e célnak azok a tankönyvek felelnek meg, amelyek megállapodott oktatási rendben, biztos anyagi bázisra építve a piaci versenyhelyzet kihívásainak is megfelelnek. Közülük válogatva találtuk magyarországi kiadásra alkalmasnak ezt a tankönyvet. Bár tartalmilag nem követi teljes mártékben a jelenlegi tanterveket, hazai oktatási szokásokat, mégis szükségesnek és nagyon hasznosnak ítéljük megjelentetését. Főként azért, mert az útkeresés időszakában segítséget nyújthat a tanterv és tananyag helyes és végleges formájának kialakításához, de az sem elhanyagolható előnye , hogy új szemléletet sugároz. Ez az új szemlélet reméljük felbátorítja tanárainkat arra, hogy saját kreativitásukat mozgósítva önálló gondolkodásra késztessék a tanulókat. A tankönyv alapjaitól kezdve ismerteti a témát, nagy hangsúlyt helyezve a várható technikai fejlődésre. Egyszerű , világos kijelentései megkönnyítik a megértést, és így alkalmas a nagy összefüggések bemutatására. Sem hosszadalmas magyarázatok vagy kérdések, sem nehezen érthető ábrák vagy táblázatok nem vonják el a figyelmet. A fordítás, lektorálás és a szerkesztés során a kiadó és a Nemzeti Szakképzési Intézet szaktanácsadói kiegészítették az anyag ot a magyar szabványok jegyzékéve l. Az eredeti könyv hiteles fordítását a szükséges és lehetséges mártékben a magyar terminológiának megfelelő, nálunk ismert és elterjedt rövidítésekkel, betűjelekkel módosították. Jó szíwel ajánljuk ezt a könyvet tanárnak és diáknak egyaránt, mert a szakmai tudásnak olyan tárháza, amely máshol tartalmilag ilyen tömören összeállítva és ilyen esztétikusan megjelenítve nem lelhető fel.

Nemzeti Szakképzési Intézet Szaktanácsadás

1. Kéziszerszámok A gyalupad karbantartása

e Gyalupad e Szarszámszekrény e Mérő- és rajzeszközök

Az erősen kopott padlapot eresztőgyaluval kell meggyalulni, majd szfnlőpengével vagy kézi csiszológéppel végleg megszüntetni az egyenetlenségeket. Ezután a padlapot forró lenolajkeneével eresztik be, ezzel akadályozva meg a szennyezódések és az enyvmaradék megtapadását A szorítóvezetékeket és az orsókat meg kell kenni.

1.1. Gyalupad A gyalupadon a munkadarab tetszőleges helyzetben rögzíthető. A maiicsavart sű rített levegővel működtetett befogóegység helyettesítheti. Az érzékenyebb felületű munkadarabok vákuummal rögzíthetők.

Különleges munkákhoz különböző kiegészítő eszközöket használnak.

Padszolga Oldalsó padhorog Ütköztetőhorog Csúcsos padvas

1.2. Szerszámszekrény Változatai : D

Faliszekrény Hordozható szarszámszekrény Gyalupadba beépített fiók Szarszámtáska (szerelési munkákhoz)

két laposmenetú orsóval, lánchajtással

A gyalupad részei 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Padlap Farcsavar Francia mallesavar ( párhuzamvezető) Orsó Forgatókar Padlyuk Padvas Padvályú Fiók Állvány Német mallesavar nyomólappal

A szarszámszekrény tartalma : . . .. .. .. • Eresztőgyalu, simítógyalu, tisztítógyalu, pa~kanygyalu: kul?nbozo szé~es; ségú vésők, csavarhúzók, pergőcsavarhúzo, fareszelok, rasp_olyo~. raJztu (csúcsfúró), harapófogó, asztaloskalapács, fakalapács, derekszog, párhuzamvonalzó, Hlesztőfúrész, süllyesztőfúró

Az összehajtható mérőléccel vastagság, szélesség és hosszúság mérhető. A könnyebb leolvashatóság érdekében mindkét szélen milliméterbeosztás található. Az ablakos mérőszalag a hosszmérés mellett különösen a beiméretek meghatározására szolgál. A feltekercselhető mérőszalaggal nagyobb szakaszok hosszát mérik, és faanyagátvételkor is jól használható. A teleszkópos mérőrúd 5 m-re húzható ki, és nagyobb magasságokat és távolságokat mérnek vele.

Mozgatható ütköző bel- és külméretek

A tolómérce Tolómércével vastagság, mélység és belméret mérhető. A tolómérce készülhet nóniusszal és digitális kijelzéssel. a> Tolómérce nóniusszal Méréspontossága 1/10-1 /50 mm.

Belméret meghatározása —~ Mélységmérés

Vastagságmérés Az épületasztalos-iparban a bel- és külméretek pontos meghatározásához hosszú tolómércét (3,5 m hosszúságig) használnak.

Vizmértéklibella függöleges méréshez Közvetlen leolvasás Vízmértéklibella vízszintes méréshez

b) Tolómérce digitális kijelzéssei Lehetévé teszi a beál1ftott méret közvetlen leolvasását (pontossága 1/100 mm) .

Összehapható méröléc Ablakos mérószalag Feltekercse l hető méröszalag Teleszkópos mérörúd

A vízrnérték Elsősorban

szerelómunkánál használják. A vízszintes

vagy függőleges helyzetet libelián állapítják meg.

A derékszöggel a zését végzik.

szög felrajzolását és ellenőr­

A gérmérö a 45·-os irány (gérvonal) feltüntetését segíti.

Az irányvonal egyidejű ellenőrzése érdekében a vízrnértéknek lehetőleg hosszúnak kell lennie. A vízmértéket lécre helyezve nagyobb távolságon is hejelölhető a vízszintes (vagy függőleges) irányvonal.

Egyes vízmértékeken egyidejűleg ellenőrizni lehet a függóleges vagy a vízszintes helyzetet két síkban is (oszlopos vízmérték, kiegyensúlyozókészülék) .

A tömlős vízmártéket vízzel töltik meg, és nagyobb távolságokban azonos magasságú pontok jelölheták ki vele. A víz szintje a két üvegcsóben a leyegócsavarok nyitása után azonos magasságra áll be. Igy pontos vízszintes mérés válik lehetóvé (pl. mennyezetszerelésnél).

a) Derékszög b) Gérméró

A derékszög és a gérmérő működésének ellenőrzése : A derékszöget egy egyenes deszkaélre fektetik, majd mellette finom ceruzavonalat húznak. A derékszöget megfordítva, élvonalának pontosan egybe kell esnie a grafit nyomáva!. A gérméró esetében eitordítás után a két grafitvonalnak pontosan derékszögben kell találkoznia.

Az állítható szögmérő fából vagy acélból készült nyelve állítható. A párhuzamvonaizét a különbözó fakötéseknél a berajzoláshoz használják (fogak, csapok stb. esetén).

A törnlös vízrnérték rnüködése

Feltűzhető ívütköző A függöónnal a függőleges helyzet ellenórizhető a) Állítható szögméró b) Párhuzamvonalzó

t Sorolja fel a gyalupad részeit! t Hogyan kell a gyalupadol karbantartani? t Milyen kéziszerszámokat helyeznek el a szerszámszekrényben?

t Hogyan használható a nóniusz? t Hogyan lehet ellenőrizni a derékszög, ill. a gérméró pontosságát?

1.4. A körzöt (hegyes vagy ceruzás körzót) azonos távolságok kijelölésére és körívek megrajzolására használják. A rúdkörzőnek két olyan hegye (rajzolócsúcsa) van, amely a rúdon tetszés szerint állítható.

e A fűrészelés fogalma e A fúrészlap részei • Keretes tűrészek és elemeik e Keret nélküli tűrészek e A kézitűrészek karbantartása

1.4.1. A fűrészelés fogalma Fúrésszel végzett vágás során az egyes fúrészfogak farostokat választanak le és távolítanak el a fűrészelési résbőL

A fúrészfogak alakja és helyzete meghatározza a múködés módját és a vágás minóségét. Minél nagyobb a fog, és minél inkább “tolóhatás”-ra vág, annál durvább a vágás, és annál nagyobb erő is szükséges a múvelethez.

A rajzkészülékeknek sok változata ismert. Feladatuk a nem szabályos vonalak pontos felrajzolása, pl. takarólécek esetében.

Fogazás erőteljes tolómozgáshoz

Fogazás gyenge tolómozgáshoz

A rajzkészülék működése: A görgókkel ellátott rajzkészüléket végigvezetve az egyenetlen felületen, a készülék által felrajzolt vonal az előbbi pontos mását viszi fel a hosszra vágott takarólécre; ezután következhet a fűrészelés és a gyalulás. 4

“Tolás”-ra akkor vág egy fű rész , ha a szerszám a munkavégzótól eltelé halad. “Húzás”-ra múködó fúrészeknél a vágás a fúrész húzásával jön létre.

1.4.2. A fűrészlap részei

Marokfűrész hosszvágáshoz. Csapolófűrész hosszvágáshoz. Nyakalófűrész finom fogakkal,

csak gyenge tolásra múködik. e) Kanyarít619rész 6 . 1O mm széles, kiakasztható fúrészlappal. lvek, görbületek kitűrészelésére használják f) Fonalfűrész intarziamunkához. g) Gérvágó fűrész finom fogazással, befogókeretben. 15″-onként állítható, a pontos vágást a fúrészlap vezetése teszi lehetővé.

1 2 3 4 5 6 7 8

Fúrészfog Fogalap Fogcsúcs Fogalapvonal Fogcsúcsvonal Fogmell Foghát Fogüreg

Laphát Lapszélesség Foghossz (fogosztás) Fogmélység (fogmagasság) Hátszög Ékszög Homlokszög Metszószög

szög 90° Gérvágó fűrész

h> Fogazófűrész fogazott kötések kivágásához.

1.4.3. Keretes tűrészek A fúrészlapot fúrészkeretbe fogják be.

Meghajlított fűrész lap

1.4.4. Keret nélküli

A fogazófúrész lapja

Tipusok: a) Rókafarkfűrész gerinc nélkül, vagy gerinccel merevítve. Lapanyagok vágására használják.

A fűrész l ap hossza Akeretes fűrész részei 1 2 3 4

Fúrészkar Heveder Feszftózsinór (feszítóhuzal)

5 Fogantyú 6 Fúrészlap 7 Nyak

Tipusai : a) Darabolófűrész erősen terpesztett fogakkal, nyers faanyag hossz- és keresztirányú vágásához. Az ilyen munkákhoz sokszor íves fémkeretbe fogott, cserél hető fúrészlapot használnak.

b) Illesztőfűrész egyenes, hajlított kivitelben, esetleg áthelyezhető fogantyúval. Fogazása finom, gyenge tolómozdulatra vagy mindkét irányban múködik.

Lyukfűrész nagy terpesztésú fogakkal, meglehetősen vastag fúrészlappaL

d) Furnérvágó fűrész terpesztés nélküli, oldalra köszörült fogakkal. A késhez hasonlóan vágó fűrész , gyenge húzásra működik.

A terpesztési szög beállítása

A kézitűrészek fogainak élezésére háromélű reszelőket használnak. A műveletet toló mozdulatokkal végzik. Ezáltal a képződő sorja a foghát meghosszabbításába kerül. Reszeléskor ügyelni kell arra, hogy a reszelő pontosan belefeküdjön a foghézagba, és mind a fogmell, mind a foghát egyenletesen meg legyen munkálva. Ha erre nem ügyelnek, a fogak magassága nem lesz azonos, a fűrész nem vág egyenletesen, ugrik.

Hevederfűrész horonyvágásra. Húzásra működik.

Reszelési irány Sorja /

A kézitűrészek karbantartása P;. fúrésztompulás a fénylő fogcsúcsokról ismerhető fel.

Elezés előtt meg kell vizsgálni, hogy valamennyi fogcsúcs egy vonalban fekszik-e. Amennyiben nincs így, laposreszelővel (vagy fogcsúcsgyaluval) a kiálló fogcsúcsokat a fúrészlap hosszirányában annyira vissza kell reszelni , amíg valamennyi fog azonos magasságban nem lesz (egalizálás). A művelethez a fúrészlapot sikattyúba kell fogni. Most következhet a terpesztés vagy hajtogatás. Terpesztés után a fűrészelési rés nagyobb lesz, mint a fűrészlap vastagsága, így a fúrészlap nem szorul a fában. Terpesztéshez fűrészfog-hajtogató fogóra van szükség, ezzel a terpesztés mértéke beállítható. A művelet során minden második fogat oldalra hajlítanak, majd a fúrészt megfordítva a többi fog hajtogatására kerül sor. A fogakat csak az első harmadban hajlítják meg. Ha a hajtogatás a fogalapig terjed, a fog letörik.

A kézitűrészek ékszöge mindig 60′ . A mellszög növelésével a hátszög szükségszerúen csökken és vele együtt a fogmagasság is. A reszelót a fűrészlaphoz viszonyítva vízszintesen és merólegesen kell vezetni. Ellenkező esetben a fogak élezésa ferde, magasságuk pedig egyenetlen lesz . Ezek a hibák ferde vágáshoz vezetnek.

jt,, A terpesztés

A terpesztés rriértéke nem lehet túl nagy, és csak szélső esetekben érheti el a fűrészlap vastagságának kétszer~­ sét (tömör fa esetén) . Nyakaló- és illesztófűrészek fogatt csak kis mértékben szabad terpeszteni.

Kérdések: • Mitől függ a kézifúrész metszószöge? • Mit jelent a “húzás”-ra végzett fűrészelési műve­ let? • Vázolja fel a fűrészlap részeit, és nevezze meg az egyes részeket és szögeket! • Neve~ze meg a keretes fúrész részeit! • Soroljon fel 5- 5 ~eretes és keret nélküli fúrésztl • H?gyan t~rpesz~tk a kézifúrész fogait? • Mrre kell ugyelm egy kézifűrész élezésekor?

A gyalult felület minősége tekintetében a forgácsrésnek nagy a jelentősége. Lehetőleg szúknek kell lennie, és a nyomáéi is legyen határozott. Ebben az esetben a gyaluvas előtt a forgácsra erőteljes nyomóerő hat, és gyaluláskor a fa nem tud el őrepedn i. A gyaluvas előtti állandó leszorító nyomás fokozott elhasználódáshoz vezet.

e A gyalu részei e A forgácsrés beállítása Forgácsrés Forgácstörő

e A gyalu fajtái

Forgácstörővel felszerelt gyaluk Forgácstörő nélküli gyaluk

e A gyalu karbantartása e A gyalukés élezése

felszerelt gyalu esetében

e A fémszarszámok élezésének anyagai

Közvetlenül a gyaluvas mögött a gyalu nem fekszik fel. A kopás csökkentése, ugyanakkor a csúszóképesség növelése végett tanácsos a gyalu talpát gyakran olajozni.

A gyalu részei 1 Gyalutok 2 Gyalutalp (igen kemény fa) 3 Gyaluorr (fogantyú) 4 Forgácstér 5 Forgácsrés (esetleg állítható) 6 Gyalupofa 7 Gyaluvas 8 Kézkímélő

9 Támasz 10 Ék Ütéfej Forgácstörö él Nyomóél Szív (állítható, esetleg beragasztoltJ 16 Hátsó gyalutalp

Ha a gyalukés re forgácstörőt helyeznek, tiszta és kiszakadásmentes felületet érnek el. Annak érdekében, hogy a forgácstörő a teljes hatását kifejthesse, a törőél csak 0,51,O mm-rel helyezkedhet el a vágóél mögött. Amennyiben a távolság meghaladja az 1,O mm-t, a forgácstörő hatástalan marad, azaz éles gyaluvas ellenére berepedezés keletkezik. Fontos az is, hogy a forgácstörő éle pontosan feküdjön fel a gyaluvason, ezáltal ugyanis megakadályozható a gyalu eltömődése .

A gyaluvas szögei Minden gyaluvasnak a következő szögeit lehet megkülönböztetni:

Hátszög Ékszög Homlokszög

A legtöbb gyaluféle metszőszöge 45-48″. Minél kisebb a metszőszög , annál jobban vág a gyalu, de annál nagyobb a veszélye annak is, hogy repedések keletkeznek.

A gyalu fajtái 1.5.1. Forgácstörővel felszerelt gyaluk a) Tisztítógyalu Általánosan ismert gyalufajta a felragasztott pockfatalppal készült reform-tisztítógyalu . A recés anyás vasék ~r- ~- · ~~

~~~ZttC. ~s~mtr oos c ro

A keményfém betétes fűrészlapok speciális (szilícium-karbid és gyémántszemcsés) köszörűkorongokkal élezhetők. Az automatákon végzett élezés átfogó szakismereteket igényel , az asztalos ezért ehhez többnyire speciális szolgáltatást vesz igénybe.

/’1 • 15001 11′”” • · tOfn.mnt W

A tömör acél fúrészlapokat már csak ritkán élezik és terpesztik kézzel, mivel ezzel a módszerrel a kívánt pontosság (körfutás) alig érhető el. A keménykrómozott (nemesített) tömör acél és keményfém betétes fűrészlapok csak automatákon élezhetők. A tömör acél fúrészlapok élezésére csak az EC 60 M SV jelű köszörűkorongok felelnek meg.

• A tömör acél fűrészlapok milyen fogalakjai ismertek? • Milyen előnyöket nyújtanak a keményfém lapkás fűrészlapok? • A keményfém lapkás fúrészlapok milyen fogalakjai ismertek, és milyen munkákhoz felelnek meg leginkább? • Mikor célszerű a csekély és mikor a nagy fogszám? • A körtúrészak milyen szokásos elótolási és forgácsolási sebességgel dolgoznak?

Fordulatszám, elótolási sebesség, logszám, késlépés

4.1.4. Különleges körfűrészgépek

e Ingafúrészak e Konzolos fúrészak e Darabolófúrészak e Hosszvágó tűrészek (sorozatvágó ~úrészak) e Leszabófúrészek asztal alatti fúrésztengellyel e Illesztő- és finomvágó tűrészek e ·Lapszabászfúrészek e Páros körfűrészgépek (kettős leszabófúrészek)

Nyers deszka darabolására használják. Felülról dolgoznak, és ingakarra vagy himbára vannak szerelve. Egyes modellek gérvágásra és hosszvágásra is átállíthatók. A fúrész útját úgy határolják le, hogy a fúrészlap ne vághasson túl az asztal szélénél. Vágás után a fúrész automatikusan visszatér nyugalmi helyzetébe, és ott rögzítődik.

Konzolos fűrész 1 Skála a gérvágás beállítására 2 A konzol magassági állítása 3 A kereszt- vagy hosszvágás rögzítése 4 Konzol 5 Kapcsaló 6 Hasítóék (keresz1vágáskor felemelve) 7 Védőburkol at 8 Oldalsó fű résziaptefedés 9 A fúrészlap döntése 10 Fogantyú

Konzolos fűrész munkahelyzetei

[1] Keresztvágás: 1 Darabolás de ré kszög ű éllel 2 Gérvágás derékszögű éllel 3 Darabolás ferde é llel

1 2 3 4 5 6 7 8

Fogantyú húzáshoz Védőbu rkolat

Kapcsaló Ütköztető- és m érőeszköz Görgős asztal és szállftógörgők

Konzolos fű részek E sokoldalú gépek fúrészberendezését karra szerelik. Hossz- és gérvágásra, darabolásra használatosak. A fű­ részlap döntésével tetszőleges ferde vágás végezhető_ Különösen fontos a körfűrészlap kifogástalan lefedése mind nyugalmi, mind munkahelyzetben.

Hosszvágás: 4 Lécvágás 5 Szélességre vágás vagy szélezés 6 Ferde é~ kifelé 7 Ferde él befelé

A fúrész az asztal síkja alatt van, vágáskor felemelkedik. Deszkák darabolására használatos gépek. Pedállal múködtethetók, ezért a kezek szabadok a faanyag beállításához.

munkadarabok esetében előnyös). Visszafutáskor a fű­ részlap az asztal szintje alá süllyed. Szélezésre és leszabásra is alkalmasak. pontosságuk igen nagy. Az ütközók beállítása automatiku::; és elektronikus úton is prcfgramozható.

Leszabófúrész asztal alatti fúrésztengellyel, számjegyvezérléssei Darabolófúrész 1 Védőburkolat 2 Lesüllyesztett védőburkolat , közvetlenül a munkaütem előtt és alatt 3 Gépasztal 4 Ütköző és méröeszköz 5 Lesüllyesztett körfűrészlap (nyugalmi helyzet) 6 Munkadarab 7 A fúrészlap útja munkaütemben B A fúrészlap visszafutása

Hosszvágó tűrészek (sorozatvágó fűrészek) Ezek szélezó és soklapos körfúrészek, nagy a teljesítményük. A henger- vagy láncszőnyeges előtolás automatikus, nagysága max. 40 m/min. Sorozatgyártásban alkalmazzák ezeket a gépeket A fúrészlapok vághatnak alulról és felülről is, madeiltői függően. A visszasodrás veszélye miatt a gépen különleges körömsorozatot és oldallemezt helyeznek el. A fűrészlapok távolsága a vágásmédhoz igazodik (szélezés vagy lécvágás).

1l ~—-m-1 Gépasztal 2 Nyomógerenda 3 Munkadarab 4 Fölűrész

5 E lővágó fúrész 6 A fúrész útja vágáskor 7 Visszafutás asztal alatt

és finomvágó tűrészek

Az előző fűrészekhez hasonló elven múködnek, de a fű­ részlap visszafutáskor nem süllyed le. Furnér-, dakarlemez stb. kiszakadásmentes vágására használatosak. Kiegészítőként maróegységgel szerelhetók fel, ami a fűré­ szeléssei egyidejű marást is lehetóvá tesz.

Hosszvágó fúrész (sorozatvágó fürész)

asztal alatti fűrésztengeilyet

E gépek fűrésze alsó elrendezésű és hosszirányban mozog. A vágandó anyagat az asztalra helyezve pneumatikus nyomógerendával szorítják le (ami különösen vékony

Illesztő – és finomvágó fOrész 1 Előtol ás 2 Ve zérlőasztal 3 Pneumatikus nyomóhenger 4 Nyomógerenda 5 Elszívás 6 Maróegység 7 Fúrészegység

A munkaasztal függőleges elhelyezése rendkívül helytakarékos megoldás. A fúrész vízszintes és függőleges vágásra egyaránt átállítható. A gyors szabást skála teszi lehetővé . Villamos emelőberendezéssel a munka tovább egyszerűsíthető és munkaerő takarítható meg . Ezeket a gépeket gyakran használják deszka szabására, ingafúrész helyett.

e Szalagfűrészgép-típusok e A szalagfúrész felépítése e Fúrészszalag-vezetők e Szalagfűrészlapok e

Típusok Karbantartás Élezés Munkamód

Rönkhasító szalagfűrészgép A tárcsaátmérő elérheti az 1800 mm-t. Rönköket fúrészelnek fel vele. Az anyagot előtoló kocsin mozgatják.

• Hasító szalagfűrészgép Tárcsaátmérője 1000-1800 mm. Deszkák és gerendák felfűrészelésére használják. Az anyagot behúzóhengerek mozgatják.

1 Motor a fúrésszel 2 Elszívás kapcsolóval 3 Közbenső felfekvés 4 Lécezés

Páros körfűrészgépek (kettős leszabófűrészek) Ezeket a gépeket formatizálófúrészeknek is nevezik. Különösen az egy munkamenetben végzett pontos, párhuzamos vágásokhoz használatosak. Annak érdekében, hogy furnérozott és más bevonóanyaggal kezelt lapokat kiszakadásmentesen vágjanak, gyakran használnak itt is elővágókat Ezek ellenirányban dolgoznak, és a lapok alsó oldalán kb. 2-3 mm mély vágást végeznek.

e Asztalos szalagfűrészgép A tárcsaátmérő 600- 1800 mm.

e Hordozható szalagfűrészgép Tárcsaátmérője

Háromtárcsás szalagfűrészgépek A gépasztalon különlegesen nagy tér áll rendelkezésre.

A kisméretű szalagtűrészek vékony csiszolószalaggal is felszerelhetők. Ellenprofilként csiszolófát használnak.

A szalagfűrészgép felépítése

.J..>c;~ ·~»:—-G] 1 Rögzített fúrészegység 2 Eltolhaló fúrészegység Páros körfűrészgép

Kérdések: • Hogyan múködik az ingafűrész? • Hogyan burkolható a konzolos fúrész fűrészlap­ ja? • Hogyan múködik a darabolófúrész? • Miért kell a hosszvágó fúrészeken megakadályozni a munkadarab visszasodrását? • Milyen lépésekben dolgozik az asztal alatti fúrésztengelyú leszabófúrész? • Milyen ki egészítő berendezést használnak az illesztő- és finomvágó fúrészeknél? • Mi az előnye a lapszabász fúrésznek? • Mire alkalmas különösen a páros körfúrészgép?

Fel ső tárcsa burkolattal

Rögzítés fűrészlapvezetéshez Teleszkópos l apvédő Lapvezetés Fabetél Fúrészasztal (ferdére állítható)

tárcsához 8 9 1O 11 12

Kapcsaló Gépállvány Alsó tárcsa burkolattal Elszívóburkolat

A biztonság érdekében a szalagfúrésznek a vágás helyétól eltekintve mindenütt fedettnek, ill. takartnak kell lennie. A hajtást az alsó, rögzített csapágyazású fúrésztárcsa kapja. A felső tárcsa mozgatható és rugalmasan csapágyazott, ezáltal a fúrészlap cserélhetóvé, feszíthetévé és futás közben is szabályozhatóvá válik. A pontosan kiegyensúlyozott fúrésztárcsa felületére gumibandázst vulkanizálnak. Az íves tárcsakeresztmetszet következtében a fűrészlapterpesztés nem nyomódik be még akkor sem, ha a lap a fúrésztárcsa közepén fut.

meggátolja, hogy bütüvágáskor erős repedezés keletkezzen. A gépasztal alatt, a fúrészlap előtt gyakran helyeznek el alumíniumból készült védőlemezt

Pofás vezetők a Felső vezetés b Alsó vezetés a íves bandázs b Egyenes bandázs

2 Bandázs 3 Tárcsa

Fűrészszalag-vezetők A szalagfűrészlap vezetésétól erősen függ a vágás minósége. Meg kell akadályoznia a lap ugrálását és elhajlását. Vannak golyóscsapágyazott görgős vezetők vagy múanyag-grafit pofákkal készültek. A fűrészlapvezetés mindig a legközelebb helyezkedjen el a munkadarabhoz. A szalagvezetót álló gépen szabad csak beállítani. Csak a mechanikus magassági állítás végezhető , miközben a gép múködik.

vezetés Alsó vezetés Hátsó görgő Oldalgörgő

Fűrészlapcsere után mindig és más alkalmakkor is be kell á!lítani a vezetőt. Ügyelni kell arra, hogy üresjáratban a tamaszgörgő a lapot meg ne érintse. Az oldalgörgók a lapot nyomás nélkül vezessék, és a fúrészfogak mögé legyenek beállítva. A gépasztalban levő beállító fabetét a lap vezetésének kiegészítő eszköze, és megakadályozza, hogy szilánk kerüljön a fúrészlap és az asztal közé, ill.

A fúrészlapok különbözó szélességben készülnek. Az 51O mm szélesek kanyarításra (kanyarító fúrészlapok), a 15-30 mm szélesek, legfeljebb 15 cm magas faanyag vágására, a 30 mm-nél szélesebb lapok 15 cm-t meghaladó vágásmagasságú fa hasítására alkalmasak. A fúrészlapot a vágási munka mellett az állandó hajlítás is igénybe veszi. 45

A fúrészlap vastagságának és a tárcsaátmérőnek megfelelő arányban kell lennie. A lapvastagság általában tegye ki a tárcsaátmérő 1 %o-ét, még jobb azonban, ha az így számított értéknél 1/1O mm-rel kevesebb.

A kisméretű szalagtűrészek forgácsolási vágássebessége kb. 15 m/s, 600-800 mm tárcsaátmérő esetén pedig 24-29 m/s. A fogazás a vágandó anyaghoz igazodik. Száraz, kemény fához kis homlokszög szükséges. Nedves és lágy faanyaghoz 10-20″-os mellszög ajánlatos. Ebben az esetben a fogcsúcstávolság is legyen nagyobb, hogy a megnövekedett forgácsmennyiségnek elegendő tere legyen. A fogalap minden esetben legyen jól lekerekített, ez jobb forgácseivezetést tesz lehetővé.

Támasztóék kör keresztmetszetú anyag hosszra vágásakor, elfordulás elleni biztosításként

A szalagfűrészlapok terpesztése ne legyen több, mint a lapvastagság 1,5-szerese. Terpeszteni csak a fél fogmagasságot szabad.

Szalagfűrészlap helyes terpesztése

munkadarabok fúrészlaphoz vezetése (ékvágóláda)

A szakadt szalagfűrészlapokat vagy keményforrasztással vagy hegesztéssei kell újra munkaképessé tenni. Forrasztás esetén a fűrészlapot átlapolással kell toldan i. Hegesztés előtt a fűrészlapvégeket egyenesre vágják, majd a végeket felmelegítik és tompán összezömítik. A szükséges kiizzást követően a keletkezett hegesztési kérget lereszelik. Gyakori, hogy a karbantartási munkákat egy erre specializálódott szaigáitató cégnek engedik át. Élezés

Élezést egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetú és lekerekített él ú reszelővel vagy élezőautomatán végzik el. A tűrésziapon már egyetlen kis berepedés is nyugtalan, pattogó járást okoz, ezért az ilyen fúrészlapot nem szabad használni.

Munka a szalagtűrészen

Kétoldalas kanyarításoknál a tartópofa megakadályozza a munkadarab billenését. Tükör elhelyezésével a munkadarab alsó része is láthatóvá tehető.

Szalagfúrészen végzett munka során ritkán adódnak súlyos balesetek, mert az egyébként veszélyes visszacsapódást az asztal felfogja. Csupán arra kell ügyelni, hogy a munkadarab mindenkor a vágási helyen feküdjön fel, és hogy az élén álló faanyag vagy a kerek munkadarab felbillenését vagy elfordulását megfelelő segédeszköz megakadályozza. Kérdések:

• Nevezze meg a szalagfűrész részeit! • Hogyan kell a fűrészszalag-vezetőt beállítani? • Milyen legyen a szalagfűrészlap fogalakja lágy fa vágásakor? • Mire kell ügyelni a szalagfűrészlapok élezésekor? • Milyen segédeszközöket használnak a szalagfúrésszel végzett munkák során? Ütköztelő derékszög élére áll ított munkadarab biztos vezetéséhez

4.3. Gyalugépek e Egyengető gyalugép e e

Felépítés Munkamód Vastagsági gyalugép Késtengelyek Ékléces tengely Késfordítés tengely Spirálkéses tengely Különleges gyalugépek

Domború és homorú illesztési felOletek beállítása 1 Domború illesztési fuga 3 E lszedőasztal 2 Homorú illesztési fuga 4 Etetőasztal

4.3.1. Egyengető gyalugép Felületek egyengetésére használják. Egyes gépek aljazásra és ferde gyalulásra is alkalmasak.

Felépítés A gépnek két állítható asztallapja van. A forgácsvastagsághoz az elszedőasztal helyzetét egy skála segítségével mélységben változtaini lehet. Az elszedőasztalt pontosan a kés élkörére kell beállítani. A beállítást minden késcsere után ellenőrizni kell. Néhány gép asztalának ajaklemezén furatok vannak, vagy fogazott; ezzel a zajszint csökkenthető.

Munkamód A munkát megkönnyíthetik az asztalos által is elkészíthető , egyszerű segédeszközök. Keskeny munkadarabok egyengetéséhez, a biztonságos kéztartás érdekében, a vezetővonalzéra csavarszorítóval rögzített derékszögű vezetődeszkát használnak.

gyalugép Elszedóasztal Fogazott késajkak Késtengely Vezetővonalzó Vezérlőasztal

Asztalmagasság-állítás Védőelem , bi llenő

Homorú illesztési felület beállítása

Rövid deszkák ragasztásakor a fuga enyhe homorúsága miatt, csak középen, egyetlen szorítóeszközre van szükség.

Domború illesztési felület beállítása

Hosszú deszkák ragasztásakor a fuga enyhe domborúsága miatt csak a végeken van szükség a befogásra.

A szorítólécet az elszedőoldalon rögzítik. A munkadarabot a gyalutengely tartományában az ütközővonalzóhoz szorítják.

ívek kigyalulására mindkét asztalfelet azonos mélységre süllyesztik. A biztos és méretpontos munkát a kb. so·-ra leferdített visszasodrásgátló tuskó segíti.

A tolóláda feladata rövid munkadarabok (pl. fiókelemek) biztonságos egyengetése. A tolóládával kétkezes vezetés és megfelelő leszorítónyomás érhető el.

Aljazás egyengelő gyalugéppel 1 Feladóasztal (az aljazáshoz mélyebbre kell állítani) 2 Késtengely (a gyalukések oldalirányban is élezettek) 3 Elszedöasztal (lent és oldalt is az élkör magasságán) 4 Ütközővonalzó (az aljazásí méret beállítására) 5 Munkadarab

4.3.2. Vastagsági gyalugép A vastagsági gyalugéppel az egyengetett deszkákat a kívánt vastagságra gyalulják. Megfelelő sablonokkal kónuszos asztallábak vagy kónuszos keresztmetszetú más munkadarabok is gyalulhatók.

A derékszögben egyengetö-illesztő berendezéssel pl. ablakfrízek egyetlen munkamenetben egyengethaták és illeszthetők. Ehhez a munkához elengedhetetlen az előto­ ló készülék használata is.

Készülék kéloldalas megmunkáláshoz (egyengetés-illesztés) 1 Motor 2 Vezetővonalzó (homorú felület kialakításához) 3 Kapcsaló 4 A tengely burkolala felemelt helyzetben 5 Késfej 6 Késtengely 7 Asztalajkak

Egyengető gyalugépen akkor lehet aljazást végezni, ha a szalagkések oldalról is élezettek. Az etetőasztal és a vezetővonalzó beállítása határozza meg az aljazás méreteit.

Vastagsági gyalugép 1 Géptest 2 Kar az asztalhangerek magassági állításához 3 Asztalrögzítő kar 4 Gépasztal 5 Vészkikapcsoló 6 Elektromos asztalmagasság-állítás (fel/le) 7 Ki-be kapcsaló 8 Motorkapcsoló 9 Pedál a felső hengernyomás szabályozásához 10 Pedál az előtolás ki- és bekapcsalásához 11 Kézikerék az asztal magassági állításához 12 Előtolás-változtató kar 13 Kar a nyomógerenda rugónyomásának szabályozásához 14 Felbillenthető burkolat

A gép valamely adott deszkavastagságra 1/10 mm pontossággal legyen beállítható. Ez elvégezhető kézikerékkel, elektromos magassági állítással vagy elektronikus programozássaL A munkadarab előtolása automatikus, a sebesség kb. 6-20 m/min. Igen előnyös, hogy az előtolási sebesség gyorsan és fokozat nélkül változtatható.

A felső tengelyburkolat és a forgácselszívás összekapcsolható . Kombinált gyalugépeknél (egyengető és vastagsági gyalugép), vastagsági gyalulás esetén a késtengelyt oldalról is zárt burkolattal kell védeni. A burkolat legalább 15 cm-rel álljon túl (vízszintesen mérve) a gyalutengelyen. Osztott nyomógerendás és osztott nyomóhengeres gépekbe különböző vastagságú munkadarabok egyidejűleg beadagolhatók.

4.3.3. Késtengelyek Ékléces tengelyek A szalagkést hatlapfejű csavarokkal befogott ékléc szorítónyomásával rögzítik. Ezt a tengelyt ékléces tengelynek nevezik. A fellépő centrifugális erő a kést még jobban rögzíti, és így a kés kicsúszásától nem kell tartani. A befogási felület és a késkiállás kedvező aránya elegendő az erőzáró késrögzítéshez.

Vastagsági gyalugép metszete 1 Gépasztal 2 Asztalhangerek 3 Munkadarab 4 Késtengely 5 Nyomógerendák (merevek vagy osztottak) 6 Visszasodrást gátló körmök 7 Zárórúd 8 Behúzóhenger (merev vagy osztott) 9 Kitalóhenger 10 Rögzító-védő léc

mÉkléces tengely keményfém betétes késsel 1 2 3 4 5

Keményfém betétes gyalukés Rugó Ékléc Hallapfejű csavar Késtengely

1 Osztott nyomógerenda 2 Osztott behúzóhenger 3 Eltérő vastagságú munkadarabok

Az ábrán munkadarab továbbítása látható a vastagsági gyalugépben. A nyomógerendát mintegy 0,2 mm-rel, a bordázott behúzóhengereket kb. O, 7 mm-rel a kés él köre alá kell beállítani. Az asztalhengerek száraz és egyengetett faanyag esetén csak 0,2 mm-rel álljanak az asztallap síkja fölött. Nedves vagy görbe fa esetén ez az érték legfeljebb 0,7 mm lehet. Hatékony védelmet nyújt a lécek visszacsapódása ellen a körömsorozat fel helyezése. Ezeket esetenként sűrített levegővel meg kell tisztítani , így elérhető helyes működé­ sük. Veszély esetén az előtolás gyorsan leállítható. Ezt azonban lehetőleg el kell kerülni, mert a késél tartóssága jelentősen csökken.

Ékléces tengely késford ítással 1 Késtartó 2 Beállítópersely 3 Egyutas kés két éllel, fordítható kivitel

A gyalukés élezőautomatán élezhető (gyakran négy kés élezése is végezhető egy időben) . A kés beállítása előtt az élezéskor keletkezett sorját olajba mártott arkanzaszkóvel kell lehúzni. 49

Beállítási segédeszköz késcseréhez

ékkel rögzítik. Ez utóbbi a centrifugális erőnek köszönhetóen egyenletes szorítást ad. Utánállítás vagy az élkörtű­ rés ellenőrzése szükségtelen. Az egyutas fordítókések húzott acélból és edzett vágóéllel készülnek. A rendszert az élezési költségek elmaradása és a késcsere során mutatkozó jelentékeny időmegtakarítás teszi gazdaságossá.

Beállítócsavar Raszterpont (állítás 0,1 mm/pont) Mágnesláb Réz ütközőlemez (magasságban állítható)

A szalagkés beállítása Beállításkor ügyelni kell arra, hogy a kés forgácstörő feletti túlállása kb. 0,7 mm legyen. Ha csak lágy fa megmunkálására kerül sor, akkor 1-1,2 mm, kemény fánál azonban csak 0,3 mm legyen ez az érték. Valamennyi kés azonos túlállását különbözó beállítósablonokkal, esetleg beállítómágnessel, valamint utólagos ellenőrzéssei és mikrométerórás vagy speciális sablonnal végzett finombeállítással lehet elérni. Arra kell törekedni, hogy az élkörpontosság ± 0,02 és 0,04 mm között legyen.

TERSA késtengely 1 Stancolt ka libe rgyűrű 2 Nyomóék 3 Fordítókés

Más tengelykonstrukciók esetében a szalagkés helyett vékony, gyorsacél vagy keményfém anyagú fordítható kést alkalmaznak. Aszokásos rendszerben a befogáshoz nyomólécet és hatlapfejű csavarokat használnak.

1 Beállítóóra állítható tűrésjelekkel (1 osztás= 0,01 mm) 2 Magasságban eltolható tapintó 3 Gyalukés

A tengely nyugodt járása és a kiegyenlítetlenség elkerülése végett a késpárok mindkét késének azonos tömegű­ nek kell lennie. A rögzítőcsavarok meghúzására nem szabad kulcsmeghosszabbítást alkalmazni. A meghúzás sorrendje: középról kifelé. Annak megakadályozására, hogy késcsere során a gépet véletlenül se lehessen bekapcsolni, a villamos biztosítókat ki kell venni.

E gyalutengelynél a késtengelytestbe két csavar alakú hornyot martak be a kések és a befogólécek számára. A befogólécekre a gépen kívül hajlékony, 1 mm vastag gyorsacél kést rögzítenek (ehhez beállítóberendezés szükséges), majd mindezt a horonyba helyezik. Már nincs szükség beállítóberendezésre. A kések utánélezhetók, egyszerű berendezéssel. A konkáv felület ellenében befogott kés, abban a helyzetben, a kereskedelemben beszerezhető bármely szerszámélező gépen megköszörülhetó. E késtengelyforma különleges előnye az, hogy a gyalulás minósége nagyon jó, a metsző vágásnak köszönhetóen.

Késfordítás tengely A TERSA késtengely stancolt kalibergyűrűkból áll , ezeket sokélű tengelyre húzzák fel. A kereskedelemben 40-11 00 mm hosszúságú tengelyek kaphatók. Ezekre két vagy több kést (megfelelő átmérő esetén akár 16 db-ot is) szerel nek. A kések tökéletes helyzete a formazáró profilozásnak köszönhető. A késeket oldalirányból tolják be, és

Az üzemeltetési zaj csökkenése figyelemre méltó. Egyengető gyalugép esetében a zajcsökkenés munka közben mintegy 6 dB(A), üresjáratban 14 dB(A) is lehet.

4.3.4. Különleges gyalugépek

Négyfejes gyalug_épek (Profilozóautomatak)

A gépeknek legalább négy (esetleg ennél is több) késtengelye van. Egyetlen menetb~n ~egmunkálja ~ m~nka~arabnak.~ind a négy oldalát, sot reszleges prof1lozasra 1s sor kerulhet. A késfejet sokszor hidraulikus befogóberendezéssel rögzítik az orsón. A szarszámtestben található feszítőrend­ szert kb. 300 bar nyomás alá helyezik úgy, hogy a maró tökéletesen játékmentesen és hengeresen ül a tengelyen. A kamratöltést és a szerszámbefogást speciális zsírzópréssei végzik. Ezután a szarszámban rögzített késeket (a körfutás pontossága szokásosan kb.± 0,02- 0,04 mm), a végső élkört kialakítva, pontosan leköszörülik (a pontosság 0,005 mm)·.. Ez~ a szer~zámala~ító ~űv~letet joi~to­ lásnak is nevf!Zik, es forgo szerszamnal, kozvetlenul a famegmunkáló gépben történik. A szarszám-joint többször is végezhető, egészen addig, amíg a kés kiszerelésa szükségessé nem válik.

Az asztalosüzem gépparkjában a marógépek különleges helyet foglalnak el. Igen sokféle marógépet fejlesztettek ki, és ezek nagyon különböző marási műveletek elvégzését teszik lehetővé .

4.4.1. Asztalos marógépek • Alaptípusok e Az asztalos marógép részei e Marótüske e Marószarszámok-vágóél-elrendezés Vágóél-elrendezés Feliratozás Marószerszámtípusok egyrészes marék összetett marók kombinál marék Karbantartás e Munkaméd

Ezek a gépek rendkívül sokoldalúak, ezért kezelésük különleges szakmai ismereteket követel.

Négyfejes gyalugép vázlata

A gép a kézigyalu elvén működik, és hosszú gyaluforgácsot állít elő. A már gyalult ablakfrízek és más tömör fa elemek max. 450 mm szélességben való tisztítására használják. A munkadarabot nagy előtolási sebességgel (80 m/min is lehet), szállítós~alaggal tolják át a ferdén elhelyezett gyalukés fölött. Utésektől teljesen mentes, rendíkvül sima felület keletkezik, amit már nem kell csiszolni.

Az asztalos marón a különböző szarszámokkal és segédeszközökkel a következő műveletek végezhetők : aljazás, hornyolás; egyenes, ívelt vagy kerek munkadarabok profilozása (átmenő és szakaszos marás egyaránt); csapréscsapkötés előállítása; fogmarás; élek vagy keretfrízek csiszolása.

Alaptípusok e Gördülőasztal nélküli gépek, az asztal közepén marótüskével

e Gördülőasztalos gépek (esetleg kiegészítő asztallal), kissé oldalt elhelyezett marótüskével

e Megnövelt gördülőasztallal felszerelt gépek csapozási munkához (az asztalt használaton kívül eltávolítják)

• Nevezze meg az egyengető gyalugép részeit! • Hogyan lehet a késtengelyt burkolni? • Mikor használják a derékszögű vezetődeszkát és a szorítólécet? • Nevezze meg a vastagsági gyalugép metszetben ábrázolható részeit! • Mire kell ügyelni a gyalugépeknél használt szalagkés cseréjekor? • Milyen előnye van a fordítókéses gyalutengelyeknek? . • Mi a spirálkéses tengely különlegessége?

:c Az asztalos marógépek alaptípusal 1 Maró 2 Maró darabolófúrésszel kombinálva, görd ü l őasztal lal 3 Maró megnövelt görd ülőasztallal

Az asztalos marógép részei 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Gépállvány A görgés asztal vezetósínje Kézikar az asztal felhúzására Görgős asztal Állítható ütközó Befogóberendezés Marótüske A vezetővonalzó rögzitése Vezetővonalzó védőburkolattal

Maróasztal Orsórögzités Motorajtó Kapcsoló Fordulatszám-mutató Gyorsmanet a maróorsó fel-le mozgatásához Kapcsoló a maróorsó fel-le mozgatásához Adattárolás elektronikus vezérlés Vészkapcsoló

A marótüske A marótüskével fogják fel a különbözó marószerszámokat Kialakítása többnyire kúpos, és a maróorsóba helyezik. A biztosítás összekötő vagy differenciálanyával történik.

A marótüske forgásiránya lehet jobbos vagy balos. A forgásirányt a hajtás felől alulról felfelé nézve lehet meghatározni. Az óramutató járásával megegyező irány jobbra forgást jelent. A forgásirányt akkor kell megváltoztatni , ha a marószerszámnak biztonsági okokból alulról kell dolgoznia.

Az asztalos marógép jobbos és balos forgásiránya 1 Balra forgás 2 Jobbra forgás 3 Vezetővonalzó 4 Munkadarab 5 A munkadarab elétolásiránya 6 Marószerszám

Marótüske Összekötő anya Differenciálanya Elfordulás elleni biztosítás Morsekúp Maróorsó

A marótüske fordulatszáma változó (1. a 2.3. alfejezetet) , szokásos értéke 2500-12 OOO 1/min. Mindig olyan fordulatszámot kell választani, amit a befogott szerszám megkövetel (1. a 2.4.2. pontot). A szerszám engedélyezett legnagyobb fordulatszámértékét soha nem szabad túllépni.

Balra forgáskor a tüskeanya oldását biztosítócsavarral akadályozzák meg.

b) Hosszú marótüske felső csappaL Felső csapágyban vezetik. Ezek a marótüskék a régebbi gépeken még megtalálhatók. Rövid, 40 mm átmérőjű marótüskékkel helyettesítik öket. c) Marótüske feltűzött befogófejjel (befogótokmánynyal). Heveder- és szármarók, valamint speciális szerszámok vezetőgyűrűs használatához.

4.4.2. Marószerszámok A vágóélek elrendezése A vágóélek elrendezése lehet egyenes vagy ferde (az egyenes a tengellyel párhuzamos). A vágóél ferde helyzete metszó vágást eredményez, ez a vágás tisztaságát megnöveli. A túlzott ferdeség élezéskor fo kozott gondot jelenthet. Az egyoldalasan ferde vágóél az egy oldalon bevont felületű anyagok megmunkálására való . 6 7 8 9 1O t1

Marótüske 1 Marótüskeanya 2 Biztosítógyű rű 3 Közgyűrű 4 Marószerszám 5 Marótüske

Maróorsó Morsekúp Maróasztal Asztalbetét Munkadarab

A legtöbb aljmaró váltakozóan ferde éllel készül, és lehetövé teszi mind a felsó, mind az alsó marást. Tömör faanyag hosszirányú megmunkálásához elegendó, ha a vágóélek oldalvágóak. Ha a megmunkálás a bütün vagy rostra marólegesen történik, vagy ha forgácslapot és kemény farostlemezt munkálnak meg, elővágóra van szükség. Az elővágónak mindenkor 0,2 mm-rel a késélkör fölött kell állnia. A lapka (nagy teljesítményű gyorsacél vagy keményfém) elhelyezése sugáriányú (a fogmelle n) vagy érintőleges (a fogháton).

Maró tüskefajták a Rövid marótüske b Hosszú marótüske c Marótüske befogófejjel

a) Rövid marótüske. Átmérője 30 vagy 40 mm. A legtöbb marószerszám furata 30 mm-es. 500 mm feletti élkörátmérójű szarszámokat és 70 mm feletti élhosszúságú marókat biztonsági okokból csak 40 mm-es tüskébe szabad befogni. Különlegesen nehéz marékhoz 45 vagy 50 mm átmérőjű marótüskék szükségesek. A marótüskébe való befogáshoz különbözó szélességű közgyűrűk szükségesek. Ezeket a gyűrűket mindig tisztán kell tartani, mert egyébként a körfutásban hibák lépnek fel (..üt” a tüske).

Vágóél-elrendezés a) ferde, b) váltakozóan ferde, c) d) sugárirányú lapkaelhelyezés

A marószerszámok feliratozása A szarszámokon feltüntetett adatok utalásokat tartalmaznak a célnak megfelelő alkalmazásra, ezért figyelembe kell venni azokat. 1. Általános adatok – a gyártó cég neve vagy jele, – n= 9000 (a megengedett legnagyobb fordulatszám), vagy n= 4500-9000 (a megengedett fordulatszám -tartomány) , – 120/40/30 (átmérő, marómagasság, furat), – HSS, HM. (szerszámanyaggal kapcsolatos adatok), – M (mágneses szakítóvizsgálat).

Az ezzel a jellel ellátott szarszámokat csak ott szabad használni, ahol a munkadarab vezetése és előtolása gépi úton történik. A gépi elótolású szarszámok esetében (pl. kettős végprofilozóknál, többorsós maróautomatáknál) nincs korlátozás a vágóélkiállás vagy a forgácsrésszélesség tekintetében. A “Gépi előtolás” feliratú marók nem használhaták kézi elótoláshoz!

Az előtolás módja meghatározza az al· kalmazandó szerszám alakját.

2. Vizsgálati jelek A vizsgált szarszámokat két csoportba sorolják:

e Szerszámok kézi előtoláshoz 15-35 mm, átmérő

Marószerszámtípusok Egyrészes, összetett és kombinált marószerszámokat ismerünk.

Egyrészes marószerszám ok

A BG·Test jelű, vagy a következő jellemzókkel rendelkező szarszámok kézi előtoláshoz megfelelnek: – forgácsvastagság-határolás max. 1,1 mm, – alakzáró, ezért üzembiztos késrögzítés, – kör alakú forma,

A vágóél vagy ugyanabból az anyagból készül, mint a maró (tömör szerszámok), vagy ötvözött acélból, illetve keményfémból felforrasztott vágóélű (betét) szerszámokról van szó. Ezeknél a szarszámoknál semmit sem szabad megváltoztatni, egyetlen csavart sem szabad meglazítani. Az egyrészes marószarszámok profilhűsége az épületasztalos-üzemekben előnyös. A maró alakja szarint a következő típusokat különböztetik meg:

– korlátozott forgácsüreg-szélesség, – visszasedrási viszonyszám ~ 0,25. Képlet: Visszasedrási sebesség = M 0 25 Forgácsolási sebesség ax. ‘ A visszasedrási sebesség számításához egy kb. 500 mm hosszú, 25/25 mm keresztmetszetű fadarabot speciális eszközzel a forgó szarszámhoz nyomnak. A visszasodrás sebességél fénysorompó segítségével határozzák meg .

e Szerszámok gépi előtoláshoz

Körmarók Alj-, horony- és profilmarásra készülnek. A körmaróknál az előtolás! többnyire kézzel végzik. Oválmarók Csak két vágóélük van. Az oválmarókkal jó kombinációk állíthaték össze. Sokszor forgácsvastagság-korlátozás nélküliek, ezért a gépi előtoláshoz megfelelőek. Az ovális alak jó forgácseivezetést tesz lehetóvé.

Profilmaró kézi előtolás

Két kivitelben készülnek: egyenes (hátramart) fogháttal és íves (hátraesztergált) fogháttaL A hátramart szárnymarék különösen aljazások, árkok, leoldalazások marásához és togazáskészítéshez megfelelőek. A fogmallen (mellső la ) és a fogháton (hátlap) is élezhetők. A hátraesztergált m~rókat túlnyomórészt profilok kialakítására használják. csak a mellső oldalon élezik őket. A nagy forgácsrés és a magasabb vágóélszám miatt ezek a marók az automatikus előtolással múködő gépekhez felelnek meg.

Alakzáró késrögzítés Alakzáró rögzítésről akkor beszélünk, ha a késeket abszolút biztonsággal rögzítik, nem csúszhatnak és nem repülhetnek ki. Ezt a következő szarkezetekkel érhetik el:

Profilmaró DIA betét, gépi előtolás

Illesztőmaró gépi előtolás

Szármarók Az asztalos marógépek marótüskéjébe szorítófejjel fogják be, vagy felsőmaróban használják. Egyenes vagy kónikus hevederárok és díszhorony készítésére használatosak, de a legkülönbözőbb marási munkákhoz alkalmazhatók. A golyóscsapágyas szármarók ragasztott lapok köteges marását és leoldalazását is elvégezhetik, vagy kisebb lekerekítésú munkadarabprofilok készítésére használhatók.

Az alakzáró késrögzítés szarkezetei a Lyukak a biztosítócsaphoz b Leszorító szarszámtartó elem c Fogazás a késben és a szarszámban d Kimarás a késben e Cserelaprögzítés

a) Biztosítócsap átmérője mérőjével.

legyen azonos a marókés furatának át-

b) Leszorító szarszámtartó elem A kést a leszorítóelemhez nyomják és rögzítik.

Összetett marószerszámok Több részból (szerszámtartó és kés) állnak. A szerszámtartó szarszámacélból készül és igen nagy szilárdságú. A kések anyaga is kiemelkedő minóségú, a vágóéltartomány speciálisan edzett.

Figyeljen a következőkre : • A kések könnyú cserélhetósége • A csupasz (fényes) felületek önállóan csiszolhaták • A két kés beállítása nagyon nehéz: pontosságuk ± 0,02-0,04 mm legyen (beállítósablonra van szükség) • A helytelen késbeállítás kiegyenlitetlenséghez vezet

c) Fogazott felületek A kés és a szarszámtartó speciális fogazása egymásba hatol.

d) Profilkéskimarás A kés különböző formájú kimarásai a szerszámtartóhoi igazodnak.

e) Cserelaprögzítés A cserelapos marószarszámok mindig alakzáróak. A cserelapok vágóéleinek száma 2 vagy több, az eltompulást követően megfordíják a lapokat. Anyaguk lehet acél vagy keményfém. Összetett, forgó szarszámok esetén elengedhetetlen követelmény az alakzáró késrögzítés.

Ebben az esetben a kést csak beszorítják, a rögzítés a tapadósúrlódás következtében jön létre. A rögzítőcsava­ rok hiányos meghúzása esetén vagy rossz felfekvés következtében

Prizmaaljmarók Használat közben. ennek a szarszámnak a maróorsóját 45 ·-ban meg kell dönteni. Az aljazáskor mindkét élen ható vágóerő abszolút kiszakadásmentes és tiszta aljazási felületeket eredményez a különbözó módon bevont munkadaraboknál. Nincs oldalsúrlódás (1. a 2.4. alfejezete!).

Erőzáró rögzítés a szalagkéses gyalukéstengelyek esetében is előfordulhat.

Rés- és csapmaró gépi előtolás

Az összetett marószerszámok típusai Univerzális késfej Itt különbözó profilú kések foghatók be. A késeket legalább olyan mélyen kell befogni, mint amekkora a késkiállás. A késbefogás azonban min. 20 mm legyen. Csak azonos profilú terelófogelemes marók felelnek meg kézi elótoláshoz.

Állítható horonymaró kézi előtolás

Aljmarók Aljak és illesztési felületek kialakítására valók. Többnyire elővágóval vannak ellátva. A vágásszélesség 30-50 mm. A nagyobb vágásszélességű

Univerzális késfej terelővel ,

Lengőfűrész kézi előtolás

Állítható aljazó késfej gépi előtolás

Rés- és csapmarók

kézi e l őtolás

Horonymaró Horonykészítésre használják. A csavarmenet különbözó horonyszélességek beállítását teszi lehetóvé. Oldalazómaró A vágószegmens fokról fokra állítható, így tetszőleges leoldalazás marható. Lengőfűrész

Ez a szerszám forgácsvastagság-határolós, keményfém betétes körfűrészlapot igényel, amit excenterpofákba fognak be.

Prizmaaljmaró kézi előtolás

Rés- és csapmaró gépi előtolás

A különleges szerkezetú tányéros csiszolókorong az asztalos marógépen, keretek és hasonlók csiszolására használható. A szerszámon megadott fordulatszámot semmi esetre sem szabad túllépni! .

csiszolóhenger A so mm-es átmérőnél kezdódó szerszám kerekítések csiszolására alkalmas. Van olyan csiszolóhenger, amely teljes egészében habanyagból áll, van amely könnyúfém maggal készül, és van, amely gumirátétes kivitelű. A felhelyezett csiszolóhüvely lágy, lökésmentes csiszolás! tesz lehetóvé.

Ellenprofilmaró szarszámok Alakban és átmérőben több, egymáshoz igazított profilmaróból állnak. Az egyes marók különbözó kombinációival számos, egymástól eltérő hosszprofil alakítható ki. Ugyanezzel a marókészlettel a mindenkori hosszprofilhoz tartozó ellenprofil kimarása is lehetséges. Ezen a módon bútorajtók, falburkolatok és mennyezetborítások készítheték. A betétek választás szerint falcban, horonyban vagy rátétként foglalhatnak helyet. A sarokkötés többnyire árokcsapos kialakítású .

Ellenprofilmarószerszám kézi előtolás

Kombinált marószerszámok Szerszámgarnitúrák Két vagy több (egyrészes vagy összetett) marószerszámból állnak, és különbözó marási műveletek egyetlen munkamenetben való elvégzését teszik lehetóvé. Ezt az elvet elsősorban az ablakgyártásban alkalmazzák. A helytelen összeállítás elkerülése végett a szerszámgarnitúrákat többnyire összecsavarozzák. Az átmérő és a befogási magasság összehangolásával a szerszámgarnitúrák használatakor a gépi szerelési idő lényegesen lerövidül.

Az ellenprofilmaró szerszám működés i módja a A hosszprofil kimarása árokkal b Az ellenprofil kimarása árokcsappal Kész keretsarok

Szerszámgarnitúra ablakgyártáshoz kézi előtolás

A marószerszámok karbantartása

Rés- és csapmarék

Ablaksarokkötések előállítására használják (többnyire csavarozott kombinációban). A csapmarók egyoldalasan, metszó vágást végeznek. A résmarók mindig kétoldalasan vágnak. Elóvágók nem szükségesek.

Csak tiszta és helyesen élezett marószerszámokkal lehet jó munkát végezni. Ha a szerszám gyantás, elkenódött, akkor gyantaoldó szerrel kell beszórni vagy megfelelő oldalba kell bemártani. Ezután finom kefével meg kell tisztítani, vigyázva arra, hogy a vágóél ne sérüljön meg. Kemény tárggyal nem szabad lekaparni. A marószerszámokat csak automatán lehet kifogástalanul élezni. Az élettartam szempontjából előnyös , ha megfelelő időben végzik el az élezést. Különösen a keményfém betétes szerszámokat kell az erősebb tompulás miatt viszonylag sokszor köszörülni. 57

Sok esetben az élezést speciális szakműhelyekben végzik el. Ha az üzemben van megfelelő élezőautomata, akkor a munkát a szakember maga is elvégezheti. A maróélek lehúzását (a finom sorja eltávolítását) arkanzasz csiszolókővel (olajkővel) végzik.

Az egyenirányú megmunkálás során könnyelműség lenne kézi előtoláshoz folyamodni. További hátránya a munkamódnak a szerszám élettartamának lerövidülése. Előny, hogy a munkadarab előhasadásával nem kell számolni.

Saját kezűleg készített segédeszközök 4.4.3. Munkamódszer az asztalos marógépen Az asztalos marógépek súlyos sérüléseket okozhatnak ezek a legveszélyesebb famegmunkáló gépek. A baleseti statisztikákból kiderül, hogy a legtöbb baleset a legegyszerűbb , mindennapos munkák során következik be. A fő ok a munkadarab visszasodrása (70-85%>, mégpedig különösen akkor, ha kézi előtoJást alkalmaznak.

Különösen az asztalos maróval végzett munkáknak van sok olyan művelete, amelyeket nem mindig segítenek megfelelő befogó- és adagoló-továbbító berendezések. Az asztalosnak ezért saját magának kell előállítania egyszerű segédeszközeit és biztonsági berendezéseit fából vagy lapanyagokbóL Ezáltal ésszerű munkavégzésre kerülhet sor, és a balesetek száma is lényegesen csökken. Néhány példa: Befogósablonok kisméretű munkadarabok megmunkálásához

Ezért kézi előtolás esetén csak visszasodrásra kevésbé képes, forgácsvastagság-korlátozással kialakított szerszámot szabad használni. Előtoló készülék alkalmazása kiegészítő biztonságot ad, és a kézi előtoláshoz viszonyítva a teljesítményt is mintegy 300%-ra is növelheti.

Futásirányok Szokásosan a szerszám vágóéle a munkadarab előtolá­ sával szel)lben dolgozik. Itt tehát ellenirányú munkáról van szó. Eles szarszámokkal és helyesen megválasztott forgácsolási és előtolási sebesség esetén kifogástalan felület várható. Az ellenirányú munka a legtöbb esetben az egyetlen lehetőség a biztonságos munkavégzésre.

Sablonok ívek, profilok stb. kimarásához

1 Maró vezetógyúrúvel 2 Sablon

3 Munkadarab 4 Ütközócsavar

Befogóberendezések íves munkadarabokhoz

Egyenirányú futás Ki~ételes esetekben vagy speciális gépeknél a marószarszarn az előtolással megegyező, egyenirányú munkát fejt ki. Figyelem: fennáll az a nagy veszély, hogy a munkadarab hirtelen előhasad. Ezért feltétlenül automatikus előto­ Jást kell alkalmazni! A fogásmélység sem lehet túl nagy.

Maró vezetógyúrúvel Munkadarab Excenterbefogás Sablon

Az asztalos maróhoz használható, saját készítésű segédeszközök közé tartoznak a különbözó hosszúságban és kivitelben előállított sablonok, faanyag ú nyomórugók stb. 1 Menetes csavar szárnyas anyával 2 Csiszolópapfr vagy gumi 3 Fedősablon 4 Alapsablon

Az egymásra helyezhető sablonok íves munkadarabok vezetőgyűrű melletti köteges marásához és profilozásához felelnek meg. Fontos, hogy szeget nem szabad használni, hanem csak késszerűen megreszelt csúcsos csavarokat

Kemény farostlemez vagy rétegeltlemez-csík felszegezésétál el kell tekinteni, mert ezek kevéssé stabilak, és ha a marószerszámmal érintkezésbe kerülnek, az éleket tom pítják. Fém vezetővonalzák esetében a maró tartományában alumíniumból készült ún. hidat szerelnek fel. Ezeket a hidakat alkalmas magasságban rögzítik. Feladatuk a munkadarab átvezetése az egyik vonalzófélról a másikra.

alumíniumhíddal Ablaküvegosztó lécek és hasonló munkadarabok marásakor mindig fennáll a kihajlás vagy a visszasodrás veszélye. Az ilyen munkáknál egyszerű tartókarsablon.okat kell használni, a mindenkor szükséges ellenprofillaL Igy a munkadarab megvezetése javul, és a kezek is jobban felfekszenek. A szerszám letakarható acéllemezból készült védővasa­ lattal is, amit a vonalzófejek nyílásaiban rögzítenek.

Üvegosztóléc-sablon vagy takarósablon

1 Munkadarab 2 Sablon 3 Csavar késszerúen megreszelt csúccsal

Marás vezetővonalzó mellett A marógépen való munka során nagyon fontos a dolgozó megfelelő, biztonságos helyzete és a helyes, lapos kéztartás. A kisebb tárgyak vagy vékonyabb lécek megmunkálásakor gyakran nem kielégító, ha a két vezetővo­ nalzó-felet csak összetolják, ugyanis az átmenet az egyik vonalzófélról a másikra még mindig túl nagy lenne, és ez veszélyes. Ebben az esetben a munkadarab kezdetén és végén ajánlatos ún. záródeszkát elhelyezni. A rögzítés csavarszorítóval történhet, vagy úgy, hogy a deszkára megfelelő fadarabot ragasztanak, amely a vezetővonalzó­ hoz igazodik.

( 1 mm-es rugóacél)

Rövid munkadarabok marása

Esetenként az asztalos marón körfűrészlappal is végeznek réselést. Ilyenkor különlegesen vastag kivitelű, forgácsvastagság-határolt körfűrészlapokat használnak. Ezt . a munkát átmenő vezetővonalzó mellett és megfelelő tolóládával kell végezni. Az elótolást megállítótuskó határolja le.

Átmenő vezetővonalzó és tolóláda

Marás görgős asztallal

Ablakalkatrészek réseléséhez és csapvágásához az asztalos marón excenteres befogással felszereJt görgős asztalra van szükség. Egyébként a gépasztalra áttolószánt kellene szerelni, amit prizmás vezetékben lehetne eltelni. Ha az asztalon még egy hosszvágó fúrészt is elhelyeznek, akkor a munka nagyon ésszerűen végezhetó el. A berendezéssel a kötegesen összefogott munkadarabok fogazása is elvégezhető. Ehhez fogazómaró-készlet befogására van szükség. A közgyűrű vastagságának pontosan meg kell felelnie a fog szélességének.

Fészekroarás A múveletnél a “hátsó fa” és a maró találkozása miatt különösen nagy a visszasodrás veszélye, ugyanis a hirtelen megnövekedő vágóerő a munkadarabot teljes energiával visszacsaphatja. Ez a jelenség olyan gyorsan játszódhat le, hogy a dolgozó nincs abban a helyzetben, hogy a kezét időben visszahúzhassa a veszélyes tartományból.

l Asztalmeg hosszab bítás állítható ütközápofákkal

Ezt a munkát tehát csak a különleges biztonsági követelmények betartása esetén szabad végezni.

a) Visszasodrást gátló tuskó Rövid munkadarabok megmunkálásához a gépasztalra visszasodrást gátló tuskót helyeznek el , ill. rögzítenek. A rögzítés csak akkor tekinthető biztonságosnak, ha ehhez két pillanatszorítót is használnak (alul fabetéttel!). A viszszasodrást gátló tuskót úgy kell rögzíteni, hogy a vonalzótól mintegy 1O mm távolságban legyen . Ekkor a maró vezetővonalzójának finomállítása nehézség nélkül elvé-

d) Lengőütköző Ezt a berendezést erős pánttal rögzítik a vezetővonalzón A munkadarabot nyomófésű rögzíti kellő biztonsággal.

, Visszasodrást g átló tuskó rövid munkad arabokhoz Lengőütköző

Marás visszasodrást gátló tuskóval

b) Sablon A munkadarabot két saját készítésű befogópofa közé szorítják. Ezután a sablont elöl a gépasztalba beakasztják és lassan közelítik a szerszámhoz.

Marás marótüske és vezetővonalzó között

c) Asztalmeghosszabbítás Hosszabb munkadarabok esetén állítható ütközékkel ellátott asztalmeghosszabbítás ajánlható. Ezeket a maróasztalra szerelik és minden, nagyobb munkadarabon végzett megmunkáláshoz megfelelő , kiegészítő feltekvést nyújtanak.

Ennél a munkamódnál az átm en ővonalzó miatt nem következhetnek be késütések. Az oldalsó nyomórugók úgy hatnak, mint a nyomógerendák a vastagsági gyalugépeknéL A felső nyomórugók megakadályozzák a munkadarab rezgését.

zésére van szükség, amely a munkadarabot letakarja és egyidejűleg a gépasztalra is szorítja. A visszasodrás megakadályozására egy egyszerűen elkészíthető vezetőléc­ re is szükség van. Ezt a golyóscsapágyazott vezetőgyúrú­ re nyomják, és így nyugalmi helyzetben tartják. Lehetőség szarint a szarszámot a vezetőgyű rű alatt kell befogni.

Marás marótüske és vezetővonalzó között

Bakmarás Bakmarást akkor végeznek, ha a síkgörbe munkadarabot síkban kell profilozni. Alátétként maróbakot használnak, amit a gépasztalon rögzítenek. Kettős bakra akkor van szükség, ha a megmunkálandó munkadarab két síkban is íves (pl. ívelt karfa) .

Marás vezetőgyűrű mellett Marás vezetőgyűrű mellett, sablon nélkül

(golyóscsapágyazott) 2 Munkadarab

3 Maró 4 Sablon

Marás vezetőgyűrű mellett, alsó sablonnal

(golyóscsapágyazott) 2 Munkadarab

3 Maró 4 Sablon

Marás vezetőgyűrű mellett, felső sablonnal ‘

— -~~ 1 Vezetőgyűrű (golyóscsapágyazott) 2 Sablon

3 Maró 4 Munkadarab Vezetőléc

Ha íves munkadarabot kell marni, akkor golyóscsapágyazott vezetőgyűrű mellett, vagy más vezetőtámaszt használva végzik a munkát. A balesetek elkerülése végett a vezetőgyűrűs marásnál illeszkedő védőgyűrű elhelye-

• Milyen asztalos maró alaptípusok ismertek? • Hogyan nevezik az asztalos maró részeit? • Milyen módszerekkel lehet rögzíteni a marótüskét? • Mikor beszélnek az asztalos marónál jobbos futásról? • Milyen marótüskefajták ismertek? • Hogyan rendezhaták el a marószerszám vágóélei? • Milyen adatokat visznek fel a legtöbb marószerszámra? • Milyen jellemzőkkel kell rendelkezniük a BGTEST szerszámoknak? • Mit jelent a “Gépi előtolás” felirat? • Mikor beszélünk egyrészes szerszámokról? • Mikor lehet a marószerszámokat alak szerint csoportosítani? • Milyen előnye és hátránya van az összetett szerszámoknak? • Mikor beszélünk alakzáró késrögzítésról? Mondjon rá példákat! • Milyen lehetőségek vannak a kések alakzáró rögzítésére? • Mit nevezünk szerszámgarnitúrának? • Hogyan kell ápolni, ill. karbantartani a szarszámokat? • Magyarázza meg az ellenirányú és az egyenirányú forgácsolás fogalmát! • Milyen előnye van az átmenő vezetővonalzó­ nak 7 • Mikor beszélünk íves (fészek-) kimarásról? • Miként gátolható meg az előbbi munkánál a visszasodrás? • Milyen munkához van szükség vezetőgyűrúre?

4.4.4. Különleges marógépek

Felsámarák • Fogazómarék e Ellécmarók e Láncmarék e Csapvágó és réselégépek e Maró- és réselárotor e Keresztprofilozó e Kettás végprofilozó • Vésőgépek

A maróorsót a gép felső részében csapágyazzák. Az orsó (vagy a gépasztal) ferde maráshoz dönthető és pedállal vagy pneumatikus úton fel -le mozgatható. A magasságban állítható asztalban helyezik el a másolócsapot Ennek az a feladata, hogy másolómaráskor a sablonokat megfelelóen vezesse. A felsőmaró n 12 000-24 OOO 1lmin fordulatszámot érnek el. Munkamód

Felsőmarék Megmunkálási lehetőségek Felsőmaróval a következő munkák végezhetők el : fúrás, marás, másolómarás. Használata akkor előnyös, ha a munkát csak nagyon kicsi szerszámátmérővel lehetne elvégezni. Azonos alakú, nagy számú munkadarab nagy pontosságú megmunkálására is alkalmas. Példa: szék- vagy asztalalkatrészek, varrógépasztalok, játékok, múszaki cikkek fából stb. Felépítés

Munka a felsőmarón, többfokozatú sablonnal 1 Felsőmaró 5 Másolócsap-befogás 2 Munkadarab 6 Másolócsap magassági állítása 3 Többfokozatú sablon 7 Másolócsap 4 Gépasztal

1 Befogótokmány 2 Felsőma ró

3 Ütköző 4 Munkadarab

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Befogótokmány maróval Munkadarab Sablon a két ütköző közölt Ütközők a gépasztalra rögzítve Munkadarab-befogó

Munkalap Gépállvány Pedál a felsőmaróorsó kezeléséhez Kézikerék a gépasztal magassági állításához Kar a másolótüske magassági állításához Rögzítés a gépasztal ferde állításánál Másolótüske Felsőma ró

Befogólokmány Védőbu rkolat

Ki-be kapcsaló Szijfeszítés Lefúvatóberendezés

1 Befogótokmány maróval 2 Munkadarab élmarással 3 Sablon

4 Másolótüske 5 Munkadarab-befogás

Marás másolótüskével és sablonnal

1 Befogótokmány maróval 2 Munkadarab felületi marással 3 Sablon 4 Marótüske 5 Befogás munkadarabhoz

A megmunkálást 1-4 szarszámegység végzi, ezek gyakran billenthetók. Lehetőség van maró-, fúró-, fűrészel ó­ vagy csiszolószerszámok befogására. Nincs szükség sablonra, a szerelési idő csekély, a gyártás rugalmas lehet. Hátránya, hogy drága és szükségessé teszi az üzem átszervezését, a személyzet átképzését. A maróorsók szerszámcserélóvel is felszerelhetók. Felsőmarószerszámok

Két- vagy háromélű marókat fognak központosan egy fúrótokmányba.

Profilozás másolótüskével vezetve 1 Szármaró

2 Munkadarab 3 Ütköző 4 Másolótüske

Profilozás vezetőgyűrű melett 1 Univerzális profilszármaró 2 Munkadarab 3 Vezetőgyűrű

vezetőcsappal 1 2 3 4

Szármaró Munkadarab Alátét Vezetőcsap

Horonymaró Hevedermaró Illesztő- és aljmaró Illesztő – és aljmaró vezetőgyúrűvel Univerzális profilozó késfej Univerzális profilozó késfej vezetőgyúrűvel Profil-felsőmaró

Egyélű marót excentrikus betagótokmánnyal működtet­ nek. A tokmány számozása 1/2-tól 10-ig terjed, és a külpontosság nagyságát adja meg . Amarás szélessége táblázatból kivehető.

(CNC = computeried numsrical control, számvezérlésű, számítógépes) Ezeken a gépeken a munkadarab adatait alfanumerikus kódban viszik a számítógépbe. Ez vezérli a mozgást az egyes tengelyek irányában. A mozgást végezheti a maróegység vagy az X és Y tengely irányában mozgó gépasztal is.

Excentrikus befogótokmány egyélű szármaróval

r – – – – – – – – – – – – 1 Szélesség

e Marásszélesség (átmérő) e Maróátmérő

Többnyire ezeket a marókat használják, mivel nem égetnek és élezésük egyszerű. Az egyélű marókat ki kell egyensúlyozni, mert különben az orsócsapágyazás élettartama lerövidül. Táblázat befogótokmány meghatározásához és felső­ maró beállításához Élkörátmérő 0 D:mm 3,5 Maróátmérő

Tokmányszám a= Beállításiszög

Szabadban való tárolással, tető alatt vagy az üzemben történik. A természetes légmozgás a fából elvonja a nedvességet. A szárításhoz sok időre és nagy területre van szükség. Az az idő, amely alatt a faanyag nedvességtart~lma kb. 15%-ra áll be, a fafajtól és a fa vastagságától fugg .

1 cm favastagságra számítva

Nedvességkiegyenlítési görbék Fanedvesség- légnedvesség-hőmérséklet

faanyag Lágy lombosfaanyag

b) Mesterséges faanyagszárítás

Ez az érték csak hosszabb idő után áll be. Az időtartam a fafajtól és a tavastagságtól függ. Minden fafaj fanedvességkiegyenlítés-görbéje kissé más. A görbe alakulása az anyag sűrűségétól és a rosttelítettségi ponttól függ . Az értékek 0,5-1% körül vannak.

A nedvességkiegyenlítődés időtartama Nyers farúd (lucfenyő) 20 x 20 mm keresztmetszet esetén kb. egy hetet igényel ahhoz, hogy a környező levegő nedvességtartalmának megfelelő nedvességi értéket vegyen fel. A nedvességtartalombeli különbség azonban nem lehet túl nagy. Ezt az időtartamct klimatizációs idő­ nek nevezik.

• Milyen legyen az asztalos munkadarabjainak nedvességtartalma? • Mire vonatkoztatják a faanyag nedvességtartalmát? • Mekkora a faanyag átlagos zsugoradási értéke? • Mit értenek azon, hogy ,.a fa dolgozik”? • Milyen alakváltozást szenved a béldeszka, az oldaldeszka, és a változások hogyan befolyásolják a feldolgozást? • Mit értenek a faanyag egyensúlyi nedvességtartalma alatt?

Szárítókamrákban végzik. A hőmérséklet megnövelésével és a levegő ventilátorak általi áramoltatásával a száradási idő lényegesen lerövidíthetó. Minden kívánt faanyagnedvesség elérhető (l. a 4.13. alfejezetet). Kis relatív légned~essé~. es,etén c;t száradás túl gyors, a faanyagban belso feszultsegek lepnek fel vagy a faanyag felülete kérgesedik. A kérgesedett faanyag felülete kemény, a további belső nedvesség ezen a héjon nem képes áthatolni. Az ilyen deszkák felfűrészeléskor megvetemednek. A mesterségesen szárított faanyagot raktárterekben kell felmáglyázni , mert különben a külsó időjárási hatások következtében a faanyag nedvességtartalma ismét növekszik. Ezek a terek legyenek szellőztethetők.

Szárítási idő: 1 nap-3 hónap

Favastagság, fafaj, szárítási hőmérséklet , szárítókamra-rendszer szarint

A faanyag tárolása A természetes szárításra szánt faanyagot különlegesen kell tárolni. Ebben az esetben nagy jelentősége van a máglyatérnek és a máglyázási munkának. 103

a) Máglyatér A máglyatér területe legyen sík, száraz és fútól mentes, feküdjön szabadon, és körülötte a légmozgást ne akadályozza semmi. Ha szükséges, a talajt vízteleníteni kell, kaviccsal beszórni és szilárdra hengerelni. Igen előnyös, ha betonozott, portalanított vagy kikövezett máglyázóhelyet építenek. ‘

A máglyákat lehetőleg úgy kell elhelyezni , hogy hosszirányuk a fő szélirányra meróleges legyen. Ez a mi földrajzi szélességünkön észak-dél irány. b) Máglyák A máglyák távolsága 1-1 ,5 m, szélességük 1-2m. A túl széles máglya megakadályozza az átszellózést, és ezzel a száradás folyamatát. Az alátétgerendákat vízrnérleggel pontosan be kell állítani. A közbenső faanyagot és a gerendákat faanyagvédő szerrel kell kezelni. A máglya magassága a talaj teherbíró képességétól és a máglyák gépi kezelhetőségétól függ.

A keresztmáglya esetében fáról fára máglyáznak. Különösen vékony fűrészáru. tárolására alkalmas. Lécekként deszkákat használnak. Altalában kevésbé jó minóségú, tűlevelű fákat máglyáznak így, 30 mm vastagságig.

Máglyafelépítés 1 Máglyázótuskó (beton) 2 Közbensőfaanyag 3 Gerenda, 10 x 10 cm 4 Máglyázóléc 5 Leledés

c) Máglyázási munka Egy máglyában csak azonos vastagságú és fajú faanyagot lehet rakni (száradási idő!) . Ha a deszkák hossza nem azonos, akkor a hosszú deszkákat alulra, a rövideket felülre kell helyezni, ugyanazon máglyán belül. A deszkák közé máglyázóléceket helyeznek, hogy lehetévé tegyék a légmozgást. A lécek vastagsága 15-30 mm, és minden tekintetben azonos kivitelűek. A máglyázólécek távolsága a faanyag vastagságától függ. A végeken található lécek a mellsó oldalon legyenek síkban, vagy egy kissé álljanak el ó.

Az ún. tömbmáglyában az egy törzsból nyert valamennyi deszkát vagy gerendát összetartozóan máglyázzák. Ezeket az anyagokat együttesen kezelik. A módszert csak akkor alkalmazzák, ha különösen értékes fúrészárut kell összerakn i. A fúrészárut tömbárunak vagy Boules-árunak nevezik.

A deszkák bütüs végeit – mindenekelótt a vastagabb, értékesebb fafajokét – meg kell védeni a túl gyors kiszáradástóL Módszerek: lécek felszegezése, lakkozás vagy diszperziós ragasztó felvitele. A deszkavégek így nem repedhetnek be. A máglyákat védeni kell az esőtól és a közvetlen napsugárzástóL Ilyen védelmet nyújt, ha a hulladék deszkával vagy falappal lefedik a máglyát. Ezek az anyagok legyenek gombától és rovaroktól mentesek. Felhasználható továbbá az eternit, a kátránypapír vagy az ácsolt tetőszer­ kezet is. A lefedés nyúljon túl a máglyán, így az esővíz sem hatolhat be. A légszáraz faanyagot (15% alatti fanedvesség) nyitott fészerben, lécek nélkül is lehet máglyázni. d) Máglyafajták ~z ún. szekrényes máglyákban a máglyát lécekre állítjak. Ez a szélezett és szélezetlen fűrészáru szokásos tárolási módja. Az egyes deszkák szélessége igen különbözólehet.

Milyen módon szárítható a faanyag? Mennyi ideig tart a faanyag szárítása? Mire kell ügyelni a máglya kialakításakor? Hogyan védik a faanyag bütüs végeit a berepedéstól? Melyek a szokásos máglyafajták?

5.1. 7. A faanyag műszaki tulajdonságai

– – . Fatömeg Nyers suruseg, p = T ‘ rf g/cm 3 e ogat

e Keménység e Sűrűség e Szilárdság e Rugalmasság, képlékenység e Vezetőképesség e Tartósság

A nyers sűrűség mindenekelőtt a sejtüregek nagyságától és számától függ. A nagyobb sűrűségű fatajok ezért e keményebbek, ·e pórusaik finomabbak, e nagyobb szilárdságúak, e nehezebben munkálhatók meg, e nehezebben száradnak.

A faanyag szerves felépítése és növekedési formája következtében különböző tulajdonságokkal rendelkezik. Ezeket az asztalosnak munkája során tekintetbe kell venni. A faanyaggal szemben támasztott követelmények igen különbözőek. A belső felhasználású tárgyak igénybevétele általában kisebb, mint az ablakoké, amelyeket az időjá­ rás hatásának tesznek ki. A fák felépítése igen különböző, ezért terhelhetőségük is eltérő. Az asztalosnak meg kell találnia munkájához a megfelelő fafajt.

Balsa Nyár Jegenyefenyő

Lucfenyő Cirboly afenyő

Eger Hárs Fúz Vörösfenyő

Keménység Ez alatt azt az ellenállást értik, amit a faanyag egy másik test behatolásával szemben kifejt. Az egyes fatajok között ebben a tekintetben jelentősek a különbségek, sőt eltérések ugyanazon fatajon belül is tapasztalhatók. A késői fa keményebb, mínt a korai fa. A geszt keményebb, mint a szijács. A keskeny évgyűrűkkal rendelkező tűlevelű fa és a széles évgyűrűkkal gyarapodó, gyűrűs likacs ú lombosta keménysége nagyobb. A keménység meghatározza aszilárdságot, a kopásálláságat (padló, asztallap, ülés) és a megmunkálhatóságat 2

A keménységet N/mm -ben mérik. Meghatározása pl. a Brinnel-eljáfással történhet, amikor a mérés céljából acélgolyót nyomnak a fa felületébe. 10 N (newton) az az tartófelületet nyomja.

Néhány fafa! nyers sűrűsége kb. 15% nedvességtartalomnál, g/cm -ben mérve

0,16 0,41 0,45 0,47 0,49 0,52 0,53 0,53 0,56 0,59

Cseresznye Mahagóni Juhar Nyír Tiszafa Dió Bükk Sz il Tölgy Kőris

0,60 0,60 0,63 0,65 0,65 0,66 0,68 0,68 0,69 0,69

Körte 0,72 Teak 0,75 0,77 Akác Gyertyán 0,83 Riopaliszander 0,87 J;>uszpáng 0,95 Eben 1,08 Makassar 1,18 Pockfa 1,23 Ausztráliai akácia 1,38

Szilárdság Ezen a faanyagnak nyomással, húzással , hajlítással, nyírással és hasítással szemben kifejtett ellenállását értjük. Erre a jellemzére hatással van a keménység , a sűrűség, a nedvességtartalom, a terhelési sebesség, az erőhatás iránya és a göcsösség. A szilárdságtól függ a kötések tartóssága és hatással van a vasalatok tartós működésé­ re. A nyomószilárdság a faanyagnak a préseléssel szemben kifejtett ellenállása. Nagysága a nyomás irányától függ. A megfelelően megválasztott présnyomás, ill. a préslécek alkalmazása megakadályozza a faanyag szerkezetének roncsalódását

Néhány fafaj keménysége Nagyon lágy fatajok (35 N/mm2-ig): éger, hárs, nyár, fűz, cirbolyafenyő . 2

Lágy fatajok (35-40 N/mm ) : nyír, lucfenyő, eredeifenyő , jegenyefenyő . Közepesen kemény fatajok (40-55 N/mm2 ) : juhar, körte, cseresznye, vörösfenyő, dió, feketefenyő.

A rostiránnyal párhuzamos nyomószilárdság kb. 10-szerese a rostra merőleges nyomószilárdságnak.

Kemény fatajok (55-70 N/mm ): tiszafa, tölgy, kőris, akác, bükk, szil , mahagóni, teak. Nagyon kemény fatajok (70 N/mm2 felett) : ében, pockfa, gyertyán.

Sűrűség A sűrűség valamely anyag térfogate~ségre vonatkoztatott tömege, mártékegysége a g/cm . Valamennyi fafaj esetében közel azonos értékű (1,56 g/cm3 ) . Az ún. nyers sűrűség Uele p) figyelembe veszi a sejtüreget is, és meghatározott nedvességtartalomra vonatkozik. Az európai fatajok nyers sűrűsége (15% fanedvesség esetén) 0,41 és 0,83 g/cm3 között van. Az Európán kívüli 3 fatajoknál ez az érték 0,16 és 1,38 g/cm között van.

A szakítószilárdság a faanyag húzással szembeni ellenállóképessége. Mintegy kétszerese a nyomószilárdságnak. A rostirányban mérhető szakítá- és nyomószilárdság olyan nagy, hogy fakötések készítésekor figyelmen kívül hagyhatók. 105

A hajlítószilárdság azt az ellenállást jelenti, amelyet a faanyag a rostra marólegesen ható hajlítóerővel szemben kifejt. Ertéke az egyes fatajoknál különbözó, és rendszerint a faanyag sűrűségével együtt növekszik. A behajlás mértéke a terheléstól, a keresztmetszettól, az évgyűrű helyzetétól függ. Az ülóbútorokat, lépcsőfokokat, járópallókat stb. ennek megfelelóen méretezik.

Szilárdsági értékek Lucfenyő

rostirány nyal párhuzamosan, N/mm2 Nyomószilárdság Szakítószilárdság Hajlítószilárdság Nyírószilárdság

rostirány- rostirány ra merőle – nyal párgesen, huzamosan, 2 2 Nlmm N/mm 5,8 2,7 4,6 22

legesen, 2 N/mm 9,5 10 14 35

Az értékek 12% fanedvességnél érvényesek és a faanyag törésére vonatkoznak. 1 N = 0,1 02 kg tömegeró

Nagy hajlítószilárdságúak a következő fafajok: nyír (sű­ rűség 0,6 g/cm3 fölött), tölgy, kőris, akác, bükk, gyertyán, afrormosia, afzelia, azobe, mutenje, niangon , teak. A faanyag nyírószllárdsága a farostok egymáshoz viszonyított eltolódásával szembeni ellenállását jelenti. Nagyságát a heveder-, fogazott és csapos fakötéseknél kell figyelembe venni. Magas nyírószilárdsági értéke van a nyírnek, kőrisnek, bükknek, gyertyánnak, akácnak.

A rostra maróleges irányban mérhetó nyírószilárdság három-négyszer nagyobb annál, mint amit a rosttal párhuzamosan mérhetnek.

Rugalmasság Akkor rugalmas a faanyag, ha a hajlítóerő hatását követő­ en, annak megszűnte után , felveszi eredeti alakját. Gyakorlatilag rugalmas minden fafaj, de különösen a tiszafa, a kőris , a hárs, az akác, a szil, az alerce, az azobe, a hickory, a szurokfenyó, a teak és a wenge. Növekvő nedvességtartalom esetén a rugalmasság csökken. A szerszámnyeleket, a torna- és egyéb sportszereket rugalmas fából kell készíteni. Képlékenység (hajlékonyság)

Azok a fatajok hajlékonyak, amelyek törés nélkül hajlíthaték és meghajlított helyzetükben maradnak. Hajlékony fafaj a dió és a nyír. Zöld állapotban a legtöbb fafaj jól hajlítható. Gőzöléssei és szárítással sablonokban igen alakálló elemeket lehet előállítani (hajlított bútorok) . Erre a célra különösen a juhar, a nyír és a bükk felel meg.

Tonettszék, hajlított fából

A faanyag hasítószilárdsága a bélsugár irányában kicsi; kb. a rostirányban mérhetó nyomószilárdságnak 1%-a. Az évgyűrűk irányában értéke lényegesen nagyobb. Rostra marólegesen a faanyag nehezen hasítható. A tulajdonságnak a fa szegezésakor és csavarkötések létrehozásakor van jelentősége . A kőris, tölgy, dió, gyertyán, mahagóni, paliszander és a hullámos rostfutású fafajok, különösen benőtt göcsök esetén, nagyon nehezen hasadnak.

Különleges, hajlított faanyag

A fát, főzéssei és tömörítéssei kezeive, száraz állapotban is könnyen lehet hajlítani. Az ilyen anyag készre profilozva 1,65 m hosszúságban, 100 cm2 -ig terjedő keresztmetszetben kerül a kereskedelembe (juhar, tölgy, dió, bükk és szil).

A fa rossz hővezető . Üreges felépítése és levegős szerkezete miatt a hót rosszul továbbítja. Ezért tapintáskor a meleg érzetét kelti. A vékony sejtfal ú fatajok jobb szigetelóanyagok. A hővezető képességet az ún. hővezetési számmal adják meg. 106

Néhány érték, W/(m · K): Fa Polisztirol Heraklith Beton Acél Alumínium

0,12- 0,18 0,02- 0,03 0,07- 0,08

Acajou (1. mahagóni)

1) A mezei juhar érett fa 2) Az olívkóris érett gesztfa 3) A rezgőnyár szijácsfa

5.2.4. Külföldi fafajok Néhány célra a hazai fatajok nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre. A külföldi fatajok között lehetnek olyanok, amelyek színük, rajzolatuk, méreteik vagy ágmentességük miatt az asztalos számára érté~e­ sek. Feldolgozáskor a műszaki tulajdonságokat kell tekintetbe venni. Az épületasztalos-iparban a tartósság és a kismértékű zsugorodás a fontos. Néhány fafaj hajlamos a kékülésre, és gyakran esik áldozatául a gombák és rovarok kártételének. Ragasztáskor és lakkozáskor tekintettel kelllenni a fa tartalmi anyagaira. Ismeretlen fatajok feldolgozásakor kedvező , ha próbaragasztást vagy próbalakkozást végeznek. A következőkben néhány fafaj betűrendben van felsorolva. Ha másképpen nincs megadva, akkor mindig lombosfafajról van szó. Abachi (ayous, obeche, samba, wawa) Nyugat-afrikai. Világossárga. Szijácsa széles. Durva, szórt pórusok. Bélsugarak. Váltakozóan csavarodott növekedés. Gyakori a szabálytalan, olívbarna csíkoltság. A faanyag lágy, jó alaktartású, jól megmunkálható és lakkozható. Belső furnér, rétegelt lemez, léc anyaga.

Abura (bahia) A trópusi Nyugat-Afrika tája. Sárgásbarna~vi.lá~o~barna. A szijács csak kissé világosabb. A növekedesi zonak nem különülnek el határozottan. Egyenes rostú, közepesen finom szerkezet. Számos finom bélsugár. A faanyag szilárd, sűrű, kevéssé zsugorodik, jól megmunkálható. Meglehetősen saválló. Lécek, profildeszkák, fametszés, vegyi anyagokat tartalmazó tárolóedények anyaga .

Aningre (anigre, aningeria) A trópusi Nyugat-Afrika fája. Sárga-szürkésbarna. A szijács jelentéktelen. Finom szerkezet. A pórusok alig ismerhetők fel. Bélsugarak láthatók. A faanyag közepesen kemény, jól megmunkálható, pácolható és lakkozható. Belső furnér, rétegelt lemez anyaga. Apa (1. afzelia) Apaya (1. avodire) Aranynyír (1. avodire) Aranyszil, japán (l. sen) Assarnela (1. afrormosia) Avodire (lusamba, apaya, aranynyír) A trópusi Afrika fája. Krémfehér, idővel aranysárgára sötétedik. A szijács jelentéktelen. Szarkezete finom. A bélsugarak finomak. Fényes. Hullámos rostlefutás . A faanyag szilárdsága jó, jól megmunkálható. Nem időjárás- és rovarálló. Furnér, padló, intarzia anyaga. Awong (1. wenge) Ayous (1. abachi) Azobe (bongossi, ekki) A trópusi Nyugat-Afrika fája. Vörös-vörösbarna színű , ibolyaszínű csíkokkaL A pórusok elhelyezkedése rendszertelen. Fehéren töltöttek. Rajzolata durva. A faanyag nagyon kemény, rugalmas, erősen zsugorodik, nehezen szárítható és megmunkálható. Elég jó sav- és időjárásál­ ló. A gombáknak ellenáll. Szilárdsága nagy. Furnér, parketta, vízépítés anyaga. Badi (l. bilinga) Bahia (l. abura) Bahia rózsafa (1. rózsafa) Balsa A trópusi Dél-Amerika fája. Fehéres-szürke-vöröses, erő­ sen sötétedik. A szijács nem határozott, csaknem fehér. Kevés, nagyméretű pórus. A pórusok sötéten kitöltöttek. A bélsugarak láthatók. Egyenes rostú faanyag. Igen lágy, kevéssé zsugorodik, jól pácolható és lakkozható, rosszul gyalulható. A gombák és rovarok megtámadják. Vakfa, modellépítés, szigetelés, csomagolás anyaga. Bete (l. mansonia) Bibolo (1. dibetou) Bitinga (badi, opepe) A trópusi Afrika fája. Aranysárga, gyakran narancsszínűen csíkozott, rézvörösre sötétedik. A pórusok nagyok, szabálytalanok, sárgán töltöttek. Váltakozóan csavarodott növekedés. A faanyag meglehetősen kemény, mérsékelten zsugorodik, erősen szerszámtompító hatású, a tartalmi anyagok miatt lakkozása nehéz. A termeszeknek ellenáll. Furnér, ablak, parketta anyaga. Bongossi (1. azobe) Subinga (kevazingo) A trópusi Nyugat-Afrika fája. Az “afrikai rózsafa” elnevezés hamis, nem jellemző a tipikus szag. Színe rózsavöröstól vörösesbarnáig terjed. A szijács keskeny, vörösesszürke. A pórusok világosabbak. Váltakozóan csavarodott növekedés. A faanyag igen kemény, szívós, egyenes rostú, kismártékben zsugorodik és közepesen megmunkálható. Poliészter- és olajlakkok esetén száradási nehézségek adódhatnak. Lúgálló. Furnér, belsőépítészet, kefe, késfogantyú anyaga. Camwood (1. padouk) Ceylon-ében (1. ében) Citromfa Az egész Föld melegebb tájain él. A citrusfélékhez tartozik. Színe sárga-vörösessárga, zöldes foltokkal. A rostlefutás szabálytalan. A rajzolat márványszerű is lehet. A pórusok kicsik, fényes berakódássaL Kis bélsugarak. A faanyag kemény, szívós, mérsékelten zsugorodik, jól megmunkálható és lakkozható. A törzsátmérő 20 cm alatti. Furnér, fametszés, esztergályosmunkák anyaga. Citromfa, amerikai (1. movingui)

Citromfa, ceyloni (1. satinfa) Coigué (tűzföldi cseresznye) Dél-Chile fája. A cseresznyéhez hasonló, de nem cseresznyefaj. A szijács szürkeszínű , széles. A geszt világosvörös-rózsabarna. A pórusok és a bélsugarak finomak. A faanyag kemény, mársékelten zsugorodik, hajlamos a vetemedésre és jól megmunkálható, valamint lakkozható. Furnér anyaga. Cukorjuhar (l. juhar) Dao (l. paldao) Dibetou (bibolo) Nyugat-Afrika fája. Helytelenül afrikai diónak is nevezik. Színe sárgásbarna-sötétbarna. A szijács szürkésbarna színű , jóllátható. A pórusok sötéten kitöltöttek. Váltakozóan csavarodott növekedés. A rostok finomak. Aranyfényű . A faanyag meglehetősen kemény, kevéssé zsugorodik, jól megmunkálható és lakkozható. Furnér, ülőbútor, i parművészeti tárgyak anyaga. Dió A dió a Föld minden melegebb táján előfordul , kivéve a trópusokat Valamennyi fajta pórusai kicsik, sötétek. A szövetszerkezet csíkos vagy rajzos. A szijács többnyire nem különül el élesen. A feketedió (amerikai dió) barna-sötét ibolyaszínű . Színtónusa egyenletes, csíkos, hullámos. A hickory (amerikai) színe sárgásfehér, vöröses foltokkal. A rostok egyenesek. A faanyag kemény, nehéz, rugalmas. Sporteszközöket készítenek belőle . A kaukázusi dió (kis-ázsiai) barna-feketésbarna színű. A színkülönbségek erőteljesek. A rajzolat élénk, különösen a gyökérfán ál. A dió faanyaga mársékelten kemény, rugalmas, gyengén zsugorodik, jól megmunkálható. Savanyú szagát a csersav okozza. Ragasztási foltok lehetségesek. A rovarok megtámadják. Furnér, tömör fa bútorok, iparművészeti tárgyak, parketta anyaga. Dió, afrikai (1. mutenye és dibetou) Dió, óceániai (1. paldao) Douka (1. makore) Doussie (1. afzelia) t?uglászfenyő (oregonfenyő)

Eszaknyugat-Amerika fája. Nem erdeifenyő és nem lucfefa. Színe sárgabarna-vörösesbarna. A szijács keskeny és csaknem fehér. Az évgyűrűkélesen elkülönülnek. A rostok egyenes lefutásúak. Gyantacsatornák vannak. Erős gyantaillat Matt fényű. A faanyag mérsékelten kemény, kevéssé zsugorodik, jól szárítható és megmunkálható. A lakkozást a gyanta nehezítheiL A faanyag fűrészpora a nyálkahártyát izgatja. A vas elszíneződés! okoz. Furnér, rétegelt lemez, padló, ablak (kékülésvédelem szükséges) anyaga. Ében A trópusi és szubtrópusi területek fája . Az afrikai ében feketésbarna-fekete színű . Jellemzóek a szürkésfekete foltok és a finoman fénylő pórusok. A szijács széles és vörösesbarna. A makassar-ében fekete színű, szürkésbarna csíkokkal vagy élénk, márványes megjelenéssel. A pórusok világosak. A ceylon-ében egyenletesen fekete színű , finom pórusokkaL Az ében faanyaga nagyon kemény, mársékelten zsugorodik, nehezen szárad és közepesen megmunkálható. Az alkoholok megváltoztatják a színét. A poliészterlakkok használatakor száradási zavarok lehetségesek. Időjárás- és gombaálló. A nyálkahártyát izgatja. Furnér, iparművészeti tárgyak anyaga. Ekki (1. azobe) Eyong (1. koto) Ezüstjuhar (l. juhar) Fehér to la (1. agba) Feketenyír (l. nyír) Frake (l. Iimba) nyő . Tűlevelű

Framir Nyugat-Afrika fája. Halványsárga-vi lágo~barna szí_nű, kissé fényes. Sötét csíkok. Bélsugarak. F1nom rostu. A faanyag lágytól középkeményig, megfelelóen szilárd, “:lérsékelten zsugorodik, jól megmunkálható és lakkozhato. A vas elszínezódést okoz. Rétegelt lemez, léc, padló, lépcsó (tölgyhelyettesítés) anyaga. Gabun (l. okume) Hemlock (western hemlock, eastern hemlock) Észak-Amerika fája. Tűlevelű fafaj. Fehéresszürke-sárgás színű, rózsaszínűre sötétedik. A szijács keskeny, alig megkülönböztethető . Az évgyűrűk határozottak. Gyantacsatorna nincs. Matt fényű. A faanyag lágy, gyengén zsugorodik, kissé nehezen szárad , de jól megmunkálható és pácolható. A gombáknak kevéssé áll ellen. Profildeszka, rétegelt lemez, léc, szaunaépítés anyaga. Hickory (1. dió) lroko (kambala) A trópusi Afrika fája. Sárgásbarna színú , olívbarnára sötétedik. A szijács keskeny, sárgásbarna. A pórusok.na9yo~. sötéten kitöltöttek és fehér színúek. A faanyag k1sse cslkos, váltakozóan csavarodott növekedésú, matt fényű, mársékelten kemény, szívós, kevéssé zsugorodik, jól szárad és tompítja a szerszámokat. . Tapadási nehézségek léphetnek fel a poliészter-, és olaJlakkok használatakor. Fémek esetén korrózió lehetséges. Bórizgató hatású. Időjárás-, gomba- és rovarálló . Furnér, ablak, ajtó, szerkezeti faanyag. Jacaranda (1. paliszander) Juhar Észak-Amerika fája. Az ezüstjuhar fehér, a cukorjuhar sárgásfehér, esetleg vöröses színű . A mázeres növekedésból adódó, különleges rajzolatú anyagat a kereskedelemben “Maple” megjelöléssei forgalmazzák. A madárszemú jávor göcsökkel tarkított mázeres szövetet mutat. A faanyag kemény, nagy szilárdságú, jól megmunkálható, jól pácolható és lakkozható. Helytelen száradás esetén szürke foltosodás. Könnyen vetemedik. Furnér (különösen mázeres szövetszerkezet esetén), padló anyaga. Poliészterlakkok esetén száradási nehézségek lehetnek. Furnér (különösen mázeres szerkezetnél), rétegelt lemez anyaga. Karnbala (1. iroko) Kevazingo (1. bubinga) Khaya (1. mahagóni) Kosipo (1. mahagóni) Koto Az Elefántcsont-part fája. Az eyong Kamerunból, Kongóból származik. Színe fehéressárga-szalmasárga, a szijács nem határozott. A rajzolat csíkos. A pórusok nagyok, nyitottak. Bélsugarak. A faanyag mársékelten kemény, kevéssé zsugorodik, közepesen megmunkálható, jól pácolható és lakkozható. A gombák foltos elszíneződés! okozhatnak. Belső furnér, rétegelt lemez, léc anyaga. Körte, afrikai (1. makore) Krokodua (1. afrormosia) Lauan (vörös lauan) A Fülöp-szigetek fája. A lauan lehet fehér és sárga is. A vörös lauan vörösbarna, később kivilágosodik. A bélsugarak szélesek. A pórusok kicsik és fehéren kitöltöttek. Váltakozóan csavarodott növekedés. A faanyag közepesen kemény, mársékelten zsugorodik, jól megmunkálható. Lakkozási nehézségek lehetnek. Furnér, ablak, külső beépítés. A fehér és sárga lauan belső furnér, rétegelt lemez anyaga. 118

Limba (frake) Nyugat-Afrika fája. Színe szürkéssárga-s~rgás~lív. Aszijács határozatlan. A csíkoltság és a foltok Jeleniete gyakori. A pórusok nagyok, szórtak, fehér szélúek. Vá~tako_zó~.n csavarodott növekedés. Matt fény. A faanyag lagytol kozépkeményig kevéssé zsugorodik, jól szárad, jól megmunkálható és lakkozható. Gomba- és rovarkártételnek kitett fafaj. Belső furnér, rétegelt lemez, vakfa anyaga. Lusamba (1. avodire) Madárszemű juhar (1. juhar) Mahagóni Trópusi fa. Eredete szarint a színe, rajzolata és tömege nagyon különböző A Honduras-mahagóni a nyugat-indiai szigetekról és Közép-Amerikában honos. Színe világosvöröstól a vörösbarnáig terjed, idővel erősen sötétedik, fényes. A pórusok csoportosan helyezkednek el, fehér vagy fekete fényúek. A bélsugarak fényesek. A faanyag lehet rajzos vagy csíkos, származási helyének megfelelóen. Keményebb, mint az afrikai fajok. Ismertebbek az afrikai, tulajdonképpen nem valódi mahagónifélék. Ezek az Entandrophragma vagy khaya nemzetséghez tartoznak, jóllehet, mint a Swietenia-fajok, a Meliacea családhoz tartoznak. Ezek a következők : Khaya (acajou d’Afrique)

Színe vörös-vörösesbarna. Idővel sötétedik. A pórusok nagyok és sötéten kitöltöttek. A váltakozóan csavarodott növekedés csíkoltságat okoz. Bélsugarak találhatók. Ko sipo

Vörösesbarna. Erőteljes, sötét csíkok. Váltakozóan csavarodott növekedés. A pórusok nagyok és gyakran fehéren kitöltöttek. Sa pe li

Rózsavörös, vörösesbarnára sötétedik. Erőteljes csíkoltság . Váltakozóan csavarodott növekedés. Kevés, közepesen nagy pórus. Aranyfény. Cédrusra emlékeztető illat. Sipo (utile)

Vörösesbarna. Idővel sötétedő , kissé ibolyás színű. Közepesen nagy pórusok. Csíkhatás. Tiama

Vörösesbarna. Durva szerkezet. Nagy, sötéten töltött pórusok. Szabálytalan csíkoltság. Valamennyi mahagónifaj szijácsa keskeny, színe szürkésfehér-vörös. A faanyag közepesen kemény, kevéssé zsugorodik, jól megmunkálható és lakkozható (kivétel a poliészterlakk). A száradás során jelentős vetemedés lehetséges. Furnér, faburkolat, ablak (csak a khaya, sipo) anyagai. Makassar (1. ében) Makore (douka) Sierra Leone, Ghana fája. A douka Kongóból, Karnerunból származik. Hibásan “afrikai körtének” és “afrikai mahagóninak” nevezik. Világosvörös, sötétbarnára színezódó. A pórusok nagyon finomak és sötéten töltöttek. A rostlefutás hullámos. Váltakozóan csavarodott növekedés. Enyhe fény. A faanyag közepesen kemény, kismártékben zsugorodó, a szarszámélet tompítja. Jól lakkozható. A fúrészpor izgatja a nyálkahártyát ldőjárásálló, nagy szilárdságú fafaj. Furnér, belsőépítészet anyaga. Mansonia (bete) A trópusi Nyugat-Afrika fája. “afrikai feketedió”-nak nevezik. A “nigéria-dió” elnevezés helytelen. Színe olívbarnaibolya, vöröses csíkokkaL A szijács keskeny és fehéresszürke. A pórusok száma kevés, a finom edényeket sötét tartalmi anyagok töltik ki. A rostl efutás egyenes vagy hullámos. A rajzolat erőteljes. A faanyag közepesen kemény, nagyon rugalmas, kevéssé vetemedik. Jól megmunkálható és pácolható. Poliészter- és olajlakkoknál száradási zavarok léphetnek fel. A nyálkahártyát izgatja. Furnér, belsőépítészet, padló anyaga.