Fizikai példatár 2. Fizika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda

1240 darab darab

Dr. Szegedi Ervin Fizikaverseny

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

Fizikai példatár 2. Fizika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda

1 Fizikai példatár 2. Fizika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda2 Fizikai példatár 2.: Fizika.

Recommend Documents

Fizikai példatár 2. Fizika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fizikai példatár 2.: Fizika feladatgyűjtemény Csordásné Marton, Melinda Lektor: Mihályi, Gyula Ez a modul a TÁMOP – 4.1.2-08/1/A-2009-0027 „Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért” projekt keretében készült. A projektet az Európai Unió és a Magyar Állam 44 706 488 Ft összegben támogatta. v 1.0 Publication date 2010 Szerzői jog © 2010 Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Kivonat Kivonat: A feladatgyűjtemény második fejezetének első része a mozgások kinematikai és dinamikai leírásával foglalkozik. Részletesen tárgyaljuk a Newton törvényeket, pontszerű testek mozgását lejtőn, és a pontrendszerek mozgását. A modul második részében munka, munkatétel, energia, potenciál fogalmak megértésének és elsajátításának segítéséhez találhatunk feladatokat. Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védi. Egészének vagy részeinek másolása, felhasználás kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom 2. Fizika feladatgyűjtemény . 1 1. 2.1 Bevezetés . 1 2. 2.2 Kinematika . 1 2.1. 2.2.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás . 1 2.2. 2.2.2 Változó mozgások kinematikai leírása . 4 2.3. 2.2.3 Szabadesés, hajítások . 8 3. 2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek . 14 4. 2.3 Munka, energia, teljesítmény, hatásfok . 20 5. 2.4 Konzervatív erők és az energiamegmaradás . 25 6. 2.5 Összefoglalás . 31

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

2. fejezet – Fizika feladatgyűjtemény 1. 2.1 Bevezetés A „Fizika feladatgyűjtemény” második, Mechanika I. modulja a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Fizika tantárgyának tananyaga alapján készült. A modul feladatgyűjtemény jellegűen, a földmérő-földrendező nappali és levelező tagozatos hallgatók mechanika tananyagát feladatok segítségével dolgozza fel. Ezeknek a feladatoknak egy része más feladatgyűjteményekben, esetenként érettségi vagy versenyfeladatok között is megtalálható, de olyan speciális feladatokat is közlünk, amelyeket a karon szerzett több éves oktatói tapasztalataink alapján megoldásra érdemesnek és hasznosnak találtunk. Javasoljuk, hogy azok az érdeklődő Olvasók, akik még többet szeretnének gyakorolni, használják az irodalomjegyzékben felsorolt könyveket és példatárakat is. A feladatgyűjtemény második fejezetének első része a mozgások kinematikai és dinamikai leírásával foglalkozik. Részletesen tárgyaljuk a Newton törvényeket, pontszerű testek mozgását lejtőn és a pontrendszerek mozgását. A modul második részében a munka, a munkatétel, az energia, a potenciál fogalmak megértésének és elsajátításának segítéséhez találhatunk feladatokat. A megszerzett ismeretek ellenőrzése tesztkérdések megoldásával történik. A feladatgyűjtemény elméleti összefoglalást nem tartalmaz, mert erre külön tankönyv áll a hallgatók rendelkezésére. Ugyanakkor szinte minden feladat részletes kidolgozása során ismertetjük azokat a lényeges fogalmakat, törvényeket, amelyeknek az ismerete a megoldáshoz nélkülözhetetlenül szükségesek. A feladatok válogatása, szerkesztése, megoldása során több szempontot kellett figyelembe venni. Elsődlegesen azt, hogy a hallgatók különböző szintű tudással rendelkeznek. Ugyanakkor a műszaki, szakmai tantárgyak, amelyeket sokszor a Fizika tantárggyal párhuzamosan tanulnak hallgatóink, gyors előrehaladást követelnek tőlünk. Ezért az egyes fejezetek, alfejezetek egyszerű feladatokkal indulnak, és egyre magasabb szintű, összetettebb feladatokhoz jutunk el. A nehezebb feladatok igénylik a felsőfokú matematikai ismeretek készségszintű alkalmazását is.

2. 2.2 Kinematika 2.1. 2.2.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás 1. Ugyanazon a vonaton két utas méri a vonat sebességét. Az egyik akkor indítja az óráját, amikor a vonat kereke a sínszálak érintkezésénél csattan, és a 156. csattanásnál állítja meg. A mért időtartam 3 perc. Abból, hogy a sínszálak hossza 10 m, az utas a vonat sebességét 31,2 km/h–nak találja. A másik utas akkor indítja a stopperóráját, amikor a vonat éppen egy telefonoszlop előtt halad el, és a 32. telefonoszlopnál állítja meg. Ez az utas is 3 perc időtartamot mér. Abból, hogy a telefonoszlopok távolsága 50 m, 32 km/h sebességértéket számít. Mennyi ténylegesen a vonat sebessége, és milyen hibát követtek el az utasok? 2. Egy jármű az s1 útszakaszt v1, az utána következő s2 útszakaszt v2 sebességgel teszi meg. mekkora a teljes s1+s2 útra számított átlagsebessége? 3. Egyenes pályán vonat, a sínpályával párhuzamosan futó műúton személyautó halad. Adott pillanatban a vonat 2,4 km-rel jár az autó előtt. Mennyi idő múlva éri utol az autó a vonatot, ha az autó sebessége v 1=64,8 km/h, a vonat sebessége v2=54 km/h? 4. Egymástól 35 km-re lévő A és B állomásról egyszerre indul kettős vágányú pályán egymással szemben személy és gyorsvonat. a. A pálya mely pontján találkoznak, ha a személyvonat sebessége v1=45 km/h, a gyorsvonat sebessége v2=60 km/h? b. Mennyivel később indult a gyorsvonat, ha a két vonat éppen a távolság felénél találkozik? 5. Sötétben, vagy ködben egyenes vonalban állandó sebességgel haladó hajó rövid hangjeleket bocsát ki, amely az egyenes meredek partról visszaverődve t1=5 s múlva érkezik vissza a hajóra. t=35 s múlva újabb 1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

hangjeleket bocsát ki, amely a partról visszaverődve t2=3 s múlva érkezik vissza. Milyen messze van a hajó a parttól, és mekkora sebességgel közeledik a part felé? A hang terjedési sebességét vegyük c=340 m/s-nak. 6. Az előző feladatban a hajó sebessége 54 km/h. Mekkora utat tesz meg a második hangjel kibocsátásától a parthoz érésig? 7. Egyenletes sebességgel haladó gépkocsioszlop mellett egy motoros rendőr halad. A rendőr t 1=2 perc alatt ér az oszlop elejétől a végéig. Az oszlop végétől az oszloppal egy irányban haladva t 2=8 perc alatt jut el az oszlop elejéig. Milyen hosszú, és mekkora sebességgel halad a gépkocsioszlop, ha a motoros sebessége v 1=60 km/h? Megoldások: 1. Mindkét utas azt a hibát követte el, hogy az óra megindításakor a számolást a csattanásoknál, illetve a telefonoszlopoknál egyessel kezdte, holott nullával kellett volna kezdenie. Az első utas így csak 155 csattanást számolt volna, akkor a vonat által megtett út A vonat átlagsebessége: A második utasnak helyesen csak 31 telefonoszlopot kellett volna számolnia, akkor átlagsebesség ugyancsak 1. A jármű az