Történelem érettségi megoldások ipari forradalom

Második ipari forradalom

11. Bővülő kapcsolatok a világgazdaságban: termelési tényezők áramlása

– áruszállítások mértéke megnő

– kivándorlás ® munkaerő tömeges átcsoportosítása

– tőkekivitel: ipari fejlődés szakaszába lépő országok (Osztrák-Magyar Monarchia; Oroszország); gyarmatok

– olcsó munkaerő, nyersanyagforrások közelsége ® többletnyereség

12. Nemzetközi intézmények

– nemzetgazdaságok szorosan kapcsolódnak egymáshoz ® kellenek a nemzetközi intézményrendszerek

– Nemzetközi Távíró Unió, Nemzetközi Postaszövetség

– védjegyek nemzetközi elismerése; szabadalmi, kiadói jog

– Nemzetközi Vasúti Kongresszus Társaság

13. Felzárkózás

– ipar rohamos fejlődése ® egyre több ország éri el a fejlettség szintjét

– Anglia (világelső); Fro., Belgium, Hollandia, Svájc, Németo. USA, Dánia, Svédo., Norvégia, Japán

– peremvidéki országok (O-M Mon., Olaszo., Oroszo.) megkezdik a felzárkózást

14. Gyarmatosítás

– fejlett hatalmak gazdasági terjeszkedése: erőszakos behatolás (gyarmatosítás)

– Anglia, Orosz, Fro.

Társadalom

1. Városiasodás

– meghatározó településfajta: iparváros

– nyersanyaglelőhelyek falvai ipartelepítés hatására összeolvadnak

– új település vonzza kereskedelmet, szolgáltatásokat ® szállítási, közigazgatási csomópont

2. Ny-Európa, É-Amerika

– földesurak: beolvadnak burzsoáziába v. középrétegekbe

– jobbágyok (feudális függésben élő parasztok) ® farmer, szabad paraszt v. ipari proletár

3. Burzsoázia

– társadalmat vezető osztály: polgárság

– tehetséges ember is feltörhet, de társadalmi kapcsolatok és családi vagyon előnyt jelentenek

– óriásvállalatok terebélyesednek ® burzsoázia felső rétege elkülönül

– terjeszkedő üzletpolitika ® elnyomja burzsoázia közép-, alsó rétegeit

– nagybankárok: RT + részvénytőzsde lehetőségeit kihasználva országhatárokon átnyúló vállalatbirodalmak: amerikai trösztök, európai kartelek, japán szindikátusok

– összefonódó bank-, ipari tőke: finánctőke; tulaj: fináncoligarchia

4. Munkásosztály

– két réteg: – jól kereső szakképzet munkás (fehérgalléros; munkásarisztokrácia)
– szakképzetlen, alacsony fizetésű (kékgalléros)

– kereset emelkedik; munkanélküliség szinte 0

– kivándorlás: érvényesülési lehetőség

– szakmai öntudata nő (rájön szakértelme, termelőmunkája fontosságára) ® önbecslés ® erősíti összetartozást, kölcsönös segítségnyújtást ® munkásszervezetek

5. Középosztály

– közép-, kisvállalkozók; farmerek; értelmiségiek; munkásarisztokrácia

– tompítja a társadalmi feszültségeket

– elutasítja a forradalmakat

6. Felzárkózó országok társadalma

– gyors gazdasági felemelkedés nem jár együtt a társadalmak teljes polgárosodásával

Történelem érettségi megoldások ipari forradalom

Enter your full name:

Enter your teacher’s email or key code:

More történelem interactive worksheets

Please allow access to the microphone
Look at the top of your web browser. If you see a message asking for permission to access the microphone, please allow.

II. ipari forradalom

Az 1850-60-as években a világgazdaság rohamos fejlődésnek indult újra. Általános modernizációra került sor több vezető szektorban. Anglia előnye megszűnt, mert az USA és Németország a későn indulók előnyével elhúzott gazdaságilag. Míg Anglia hosszú évek alatt tökéletesítette a találmányokat, addig az USA és Németország csak adoptálta a legfejlettebb technikát, így előnyre tett szert. Fejlődött Skandinávia, Közép- és Kelet- Európa., de ezek e térségek periférián maradtak. Fejlődésük komplementer volt (követte a centrumot lemaradva) és derivált (kielégítette a Ny igényeit) Az itteni fejlődést a centrum tőkéje és igényei határozták meg.

Három lényeges változás történt.

1: új anyagok (műanyag, acél) jelentek meg.

2: új energiaforrásokat használtak (kőolaj, elektromosság).

3: Gépesítés és munkamegosztás térnyerése (pl.: Ford T-modell- gyártósoron készült) Fejlődött az acélgyártás is. Lecsökkentették a vas széntartalmát, így a keletkezett anyag, az acél, sokkal ellenállóbb lett. Nagy fejlődés ment végbe a vegyiparban is. Beindult a műanyag, alumínium, üveg, papír, gumi, cement és kerámia tömeggyártása. Kialakult a petrolkémia, a kőolajvegyészet.

1876-ban Nicolaus Otto feltalálta a négyütemű motort, mely jóval csendesebb, takarékosabb és könnyebben indítható volt elődeinél. 1898-tól Henry Ford futószalagon gyártotta az autókat, melynek karburátorát Csonka János fejlesztette ki, a főkonstruktőr Galamb József volt. Az autó fejlesztésében szintén Németország és az USA jártak az élen. Az utóbbiban 20 év alatt 15 millió kocsit adtak el. Az első autógyárak között volt a Ford, az Opel, a Mercedes és a Bugatti.

Fejlődött a repülés is. 1900-ban Zeppelin feltalálta a kormányozható léghajót, 1903-ban a Wright testvérek pedig a motoros repülőt. Ezután nagy verseny indult a két repülőeszköz között, amiből a gyorsabb és erősebb repülők kerültek ki győztesen.

Rendkívüli gyorsasággal terjedt az elektromosság világszerte. Feraday felismerte az elektromágneses indukciót, Jedlik feltalálta a dinamót, elterjedtek a villamos motorok. A legnagyobb feltaláló Edison volt, aki több, mint 1000 találmányával forradalmasította az elektromosságot. Ő alkotta meg a szénszálas izzót, a fonográfot (mozi elődje).

1881-ben üzembe helyezték az első közszolgálati villamos erőművet a Siemens cégnél. A Monarchia elektromos ipara is jelentős volt (Ganz gyár, Lang gépgyár), de nem vehette fel a versenyt a németekkel és Amerikával.

A kommunikáció is tökéletesedett. 1840-ben Morse feltalálta a távírót, 1876-ban Belle a telefont. Puskás Tivadar építette az első telefonközpontot. Hertz felfedezte az elektromágneses hullámokat, amivel megteremtette a rádiózás alapját.

A mezőgazdaság is gyökeresen átalakult. Megjelentek a műtrágyák. Elkezdték használni a cséplőgépet és a traktort.

Talán a hadiipar fejlődött leggyorsabban. Minden ország elkezdett fegyverkezni, ugyanis meghirdették a világ felosztását. Feltalálták a gépfegyvert és a dinamitot. Növelték az ágyúk hatótávolságát. Tankokat és vadászgépeket kezdtek gyártani. Alkalmazták a vegyipar találmányait is (pl.: harci gáz).

A második ipari forradalom alapvetően átalakította a társadalmat Európában. Élesen elkülönült egymástól centrum és periféria, melynek lemaradása behozhatatlanná vált. Míg nyugaton a középréteg irányította az államot, keleten torlódott társadalom alakult ki, ugyanis jelen voltak a feudális maradványok (jobbágyság, nemesség) és a tőkés elemek is (burzsoázia és munkásság). Kialakultak világszerte a monopóliumok *.

Egyes vélemények szerint a második ipari forradalom napjainkban is zajlik, ugyanis az élet minden terén a tökéletesítésre törekednek. Fő cél lett a magas hatásfok, kicsi tömeg és olcsó ár, hogy a termékeket mindenki megvásárolhassa. Rohamosan fejlődik a közlekedés és a távközlés. Egyre inkább alkalmazzák a napenergiát és a környezetszennyező anyagok mellőzésére törekednek

Fogalmak

– Monopólium: A tőkekoncentráció eredményeként kialakult olyan tőkés nagyvállalat vagy vállalatok közti szervezet, amely uralkodó pozícióra tesz szert a termelésben és az értékesítésben. Megállapodásokkal korlátozza a szabad versenyt és monopolista extraprofitra törekszik.

– Kartell: olyan vállalati szövetség, amelyben a résztvevő felek megegyeznek a verseny korlátozásában és a piac, esetenként az árak és a bérek szabályozásában. Laza kapcsolatot jelent. (Németország)

– Szindikátus: olyan vállalati szövetség, amelyben a résztvevő cégek közös felvásárlási és értékesítési rendszert hoznak létre, de megőrizték termelői önállóságukat. (Németország, Japán)

– Konszern: bankok irányítása alatt különböző iparágakból létrejött nagyvállalat. A századforduló után újonnan iparosodott országokra jellemző. (pl.: Daewoo)

– Tröszt: egy-egy iparág vezető vállalatainak teljes összeolvadása. Az USA-ra jellemző. (pl.: Microsoft) Az USA-ban trösztellenes törvényeket hoztak 1887, 1890, 1914-ben. A tröszt létrejötte egy szűk elit érdeke, a középrétegeknek nem kedvez.

– Korporáció: sok kisebb vállalat termelési láncát, integrációját jelenti. Az USA-ban jellemző.

– Holding: a nyereséges részvények felvásárlására és nagyvállalatok ellenőrzésére alakult egyesülés.

Az ipari forradalom (érettségi tételek)

* Angliában (a nagy francia forradalom előtt) az iparban minőség változások mentek végbe –> a kézműipart a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta föl
* a manufaktúrák már elemeire bontották a gyártás folyamatát –> a gyárakban ezt gépesítették
* a termelés eszközei gépek lettek
* a legfontosabb energiaforrás a gőz lett
* új üzemforma: gyár
* közlekedés forradalma –> gyors olcsó szállítás
* megszületett a termelőeszközök piaca –> gépgyártás

* korábban az ipar fejlődése mindig beleütközött a mezőgazdaság alacsony teljesítőképességébe
* Angliában viszont kialakult a föld polgári tulajdona –> tőke áramlott a mezőgazdaságba
* a feudalizmust felszámolták –> megszűntek a föld közösségi használatának maradványai
* háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó
* takarmánynövényeket termesztettek + megnőtt az állatállomány
* tehát az angol mezőgazdaság képessé vált arra hogy csökkenő mezőgazdasági népességgel növekvő városi lakosságot tartson el
* szintén feltétele volt az ipari forradalom kibontakozásának a jól működő hitelszervezet –> 1694-ben megalakul az Angol Bank
* a nagy pénztőkék felhasználását felgyorsított a gyarmatok kifosztása
* a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célkitűzése lett
* Angliának előnye h sziget –> számos kikötő+ olcsó teherszállítás

* csak akkor éri meg a gépesítés ha biztos piaca van az adott terméknek –> a gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődött
* ezért vált a textilipar az angliai ipari forr. „húzó” iparágává
* a gőz hajtóerejét használták fel a kor mechanikusai –> James Watt 1769 gőzgép
* a közlekedésben is jelentős változások –> Mac Adam műutak , Stephenson gőzmozdony 1825
* vasútépítési láz tört ki Angliában –> a vasútépítés újabb jelentőséget adott a gőzgépnek, s piacot teremtett a szén és a vas számára
* következő lépés a gépek előállításának gépesítése volt –> forgácsológépek kulcsfontosságúak
* bevezették a szabványokat
* ezek után már nehézségekbe ütközött a könnyűipari befektetés –> a fölhalmozott hatalmas összegek a nehéziparba áramlottak
* az ipari forradalom a haditechnikában is változásokat eredményezett –> Anglia a XIX. század közepére világhatalom

* együtt járt a lakosság gyors növekedésével, de a népesség növekedés már korábban megindult
* a viszonylagos népességfölösleg amely a városba áramlott föltétele volt az ipari forradalomnak (olcsó munkaerő)
* az ipari forradalom közvetlen következménye viszont a falusi és a városi lakosság arányának megváltozása (a város javára)
* visszahatott a mezgazd. fejlődésére –> megjelentek az első mezőgazdasági gépek
* javultak a higiénés viszonyok –> tehát az ipari forradalom hozzájárult a demográfiai robbanáshoz

* a városi népesség földuzzadt –> a nagybérlők kisbérlőiktől megszabadultak
* tönkrement a falusi kézműipar
* a mezőgazdaság és a falu egyre kevesebb munkáskezet igényelt à a megélhetés nélkül maradt emberek bérmunkások lettek
* ekkor még a munkások jogait törvényesen semmi sem védte
* gyakran alkalmaztak nőket vagy gyerekeket alacsonyabb bérért
* a munkabérek a létminimum alatt maradtak
* Angliában mind a munkások mind a vállalkozók szervezetbe tömörülését törvényben tiltották
* óriási különbségek az egyes társadalmi rétegek jövedelmeiben
* a nyomor a létbizonytalanság megfosztotta az egyént emberi méltóságától
* sokan keresték a kor szociális problémáira a megoldást –> utópisták
* Robert Owen szerint az életkörülmények végleges javítására volt szükség, megkísérelt olyan termelőegységeket létrehozni ahol mindenki birtokos és munkás
* Saint-Simon és Fourier is hasonló gondolatokat fogalmazott meg (falanszter –> Madách)