Fizikai feladatok megoldással

Fizika Feladatok Megoldása

Negyveneg y évet töltöttem el a katedrán, középiskolá ban tanítottam fizikát. Eleinte egy ipari liceumban, majd a városom elit magyar iskolájában. Két évet, egyet a karierem elején, egyet a végén , nyugdíjízásom után, tanítottam általános iskolá ban is. A karierem, arra az időszakra esett, amikor a fizika nagyon fontos tantárgy volt, heti négy, öt órában tanítottuk. Fizikából kellett felvételizni, nem csak a mérnökire, de a közgazdaságira és az orvosira is. Egy időben a liceum második fokozatára (XI, XII osztály) is kellett fizikából vizsgázni. Annak idején az egyetemi felvételi meglehetősen nehéz volt, kevés volt a betölthető helyek száma, elévégzése biztos munkahelyet, kariert jelentett. A nagy konkurencia állandóan emelte a felvételi vizsga szinvonalát, egyre nehezebb volt a követelményeknek megfelelni. A fizika vizsgákon egyre bonyolultabb, egyre nehezebb feladatokat adtak, ami miatt a feladatok megoldása állandó kihívást jelentett a diákok számára. A megtanulandó anyag nagyon sok volt, a feladatok megoldására kevés idő jutott. A hiányzó időt konzultációs órák tartásával igyekeztünk pótolni (természetesen az akkori időknek megfelelően tértés nélkül dolgoztunk, mag yar án ing ye n), ill etv e ott hon tan íto ttu nk , ké szí tet tük fel a diá kok at a fel vét eli re, természetese n térítés ellenében, amit a szülők fizettek meg. Nem vitatom az akkori rendszer egészség telen voltát, hogy a fizika tanításának csak egy aspektusát ellenő rizte a felvételin. Az is igaz, hogy a feladatok megoldásá n keresztül volt a leg eg ysz erü bbe n ell en őriz he tő a diá kok gon do lko zás ána k a sz inv ona la, a tan an yag megértésének a mélysége. A diákok alkalmasságának a vizsgálata a feladatok megoldásán keresztül történt. Ennek az egyoldalú módszernek is megvoltak a maga hibái. A szocializmusban az otthon tanítás egyike volt azoknak a ritka tevékenységeknek, amelyet a piac szabályozott. A szülők azokat a tanárokat keresték, akiknek a dákjai a fel vé tel in a leg sik ere seb bek vol tak , ak ik a leg nag yob b szá mba n jut ott ak be a kiv ánt egyetemre. A tanárt, az iskolát aszerint ragsorolták a diákok, a szülők, hogy onnan hányan felvételiztek sikeresen. Ennek az eredménye az lett, hogy voltak túlterhelt és voltak kevésbé fog lal koz tat ott tan áro k is. Min den ki igy ek eze tt sik ere s len ni, his ze n ez jel ent ős an yag i bevételt jelentett, ebből lehetett haladni, lakást, autót venni, társadalmi elismerést szerezni. Emberek a tanárok is, voltak olyanok is szép számmal, akik ügyeskedés sel (modjuk úgy, hogy nem a legt isztá bb móds zere kkel ) igye kezt ék a konk uren ciát mege lőzn i. Most ezzel nem foglalkozunk, nem ez az írás tárgya. Felhajtottuk a kereskedelemben található feladatgyüjteményeket, kerestük az érdekes újszerű feladatokat, hogy a diákokat mennél jobben fel tudjuk készíteni. Nekem is voltak, Ma gy ar or sz ág on , Né me to rs zá go n ki ad ot t pé ld at ár ai m, ső t vo lt eg y an go l ny el vű is , természetesen a Romániban kiadottak mellett. Begyüjtöttük az előző években a felvételi vizsgákon adott feladatokat is.

A versenyképesség megőrzésének sok módja volt, az egyik a faladatok megoldását valamilyen rendszerbe foglalása. Az elért eredményeket mérni kellett, hogy meg lehessen ál la pí ta ni a fe lk és zü lé s ak tu ál is sz in vo na lá t, va gy is le te sz te ln i a dá ko ka t. A te sz te k sikeressége, a mérés pontossága is fontos eleme volt a piacon való helytállásnak. Ez ekn ek a „pi ac i” igé nye kne k kie lég íté se köz ben én is nag yon sok at tan ult am , nemcsak a feladatokat megoldani, de a tanulók számára megoldási algoritmusokat találni, ami sz ám uk ra a me go ld ás t me gk ön ny ít et té k. Ne m mi nd en ki vo lt ki mo nd ot ta n fiz ik us gon dol koz ás ú, ily en kor eg y alg ori tmu ssz erű mód sze r nag yon so kat seg íth ete tt. Vol tak fizikusként gondolkozó gyerekek, akiknek nem kellett „mankó”, de a szülők azért elvárták, hogy őket is tanítsam. A művelet felesleges voltáról a szűlők nagyon kis számát sikerült meggyőznöm . A hozzáállás uk az érthető szülői volt „biztos ami biztos” alapján állt. Mindenkinek, gondolom én és joggal, meg volt a maga módszere, ahogyan nekem is. A módszerek az idők folyamán olyan sikerorientáltak lettek, hogy már az nem is tanítás volt, hanem idomítás. Az oroszlánt is megtanítják, hogy átugorjon a tüzes karikán, anélkül, hogy az neki egyáltalán az eszébe jutna. Nem szeret a tüzes karikán ugrálni (az állatok félnek a tüztől), nem látja értelmét a megtanulására fordított időnek és energiának. Legfeljebb kap valmi finom falatot. Hasonló képpen adottak voltak a diákok, akiket sem a fizika sem a matematika nem érdekelt, a technikáról nem is beszélve, de a szüleik szerint nekik mérnökké kell váljanak, mert ez biztosított számukra karriert, jó állást, jó fizetést (finom falat, álltalánosabb értelemben). Most még a régi rendszerről beszélek, de manapság is hasonló tendenciákat észlelek azzal a különbséggel, hogy mérnöki végzésére sokkal nagyobb az esély, hisz sokkal több helyen folyik ilyen képzés. Manapság is csak a sikert értékeli a társadalom, tehát az ilyen módszereknek is van létjogosultsága, még akkor is ha az a tanulók kreativitását csak kis mértékben fejleszti. Az alá bbi ak ban a fiz ika fel ad ato k meg old ásá val ka pcs ola tos tap as zta lat aim at, elk épz elé sei me t sze ret né m meg fog alm azn i, hát ha va lak ine k val am it seg íth ete k ve le. Tisztában vagyok azzal, hogy erre csak nagyon keveseknek lesz szüksége, annál is inkább, mert ez a Romániában ma érvényes tantarvek alapján készült. Nekem nem sikerült minden feladat megoldására érvényes algoritmust kidolgoznom, csak egy néhány általános elvet fogalmaztam meg, nem is igazán hiszem, hogy ilyen létezik. Megoldási módszereim inkáb egyes feladat típusokra, kategóriákra érvényesek, ahogy azt az alábbiakba n látni fogjuk.

Eg yet emi sta kor omb an ker ült a kez emb e Pol ya Gyö rgy : Hog yan old jun k meg matematikai feladatokat? című könyve. Ebből is tanultam sok mindent, de van egy szellemes megjegyzés e, ami nekem nagyon megtetszett, mert szellemessé ge ellenére ( vagy éppen azért) igaznak is tartom. A megoldás első lépése az, hogy rájövök hogy a feladatot nem tudom megoldani. Egy közepes tanuló, egy sor feladatot rutinból meg tud oldani, sajnos anélkül, hog y elg ond olk oz na a meg old áso n. Az es ete k töb bsé gé ben a meg old ás jó, de na gyo n mellé tenye relni is lehet. Az igazi mego ldás azut án kez dődik miut án rájövö k, hogy nem tudom azt megoldani. Aján lataim erre az esetre:

– sokszor olvassuk el a feladatot, amig teljesen tisztában nem leszünk a szöveg értelmével, ha kell nyelvtani elemezését is el kell végezni – fi zi ka fe la da tr ól va n sz ó, te há t fo nt os , ho gy mi tö rté ni k, ho gy ti sz tá zz uk a végbemenő jelenséget, jelenségeket – keressük meg a jelenségre érvényes, az azt leíró fizikai törvényszerűséget. Nem elég a törvényt megállapítani, de tisztáznunk kell a törvény alkalmazhatóságainak a feltételeit, hogy az adott eset megfelel-e a feltételeknek? – keressük meg a feladat álltal megszabott elvárás lényegét, lehetőleg matematikai alakban, egy összefüggé sként. – leltározzuk fel a megadott mennyisége ket – leltározzuk fel a kiszámítandó mennyiségeket – végezzük el a számításokat – ell enő rizz ük az ere dmé nyt , hih ető -e az ere dmé ny (ér ték e, elő jel e,. ..) , a vég ső összefüggést ellenőrizzük a mértékegységek szempontjából is (az ismert mértékegység jön-e ki), az eredmény nem mond ellent valamelyik törvényszerűs égnek, stb. – értelmezzük a kapott eredményt, milyen további következtetések vonhatók le

A me gj eg yz en dő a go nd ol at me ne t. Az t ke ll és le he t al ka lm az ni má s feladatok megoldására is.

Vá la sz tu nk kü lö nb öz ő, sz án dé ka in k sz er in t el té rő tí pu sú fe la da to ka t és az ok megoldása közben mutatjuk be a megoldással kapcsolatos elképzeléseinket, amelyeket egy kicsit fellengzősen algoritmusoknak is nevezhetün k. MECHANIKA 1. Két vá ros köz ötti táv olsá g legye n d=60k m. Az el sőbő l elind ul v

= 30km /h sebe sség gel, Δt=20percel (1/3 h) hamarabb elindúl egy másik gépkocsi. Feltételezve, hogy a két kocsi állandó sebességge l mozog, számítsuk ki mikor és hol fognak találkozni.

a fel ad at me gér tés e utá n ész rev ess zük , hog y itt egy ene svo na lú és egy enl ete s moz gá sok ról van sz ó miv el a gép ko csi k seb es ség e áll and ó. A moz gás t leí ró egyenlet : a megtett út x=vt.

fizika feladatok megoldásáról

Egyre gyakrabban látom, hogy a fizika feladatok megoldása terén kisebb káosz uralkodik. Rossz szokások vannak terjedőben — és bizony a jobbaknál is: 1. olykor már a látvány is káosz, 2. teljesen kimarad a feladat elemzése, tartalmi, elméleti megalapozása, 3. nagyon sokszor nincs képlet sem, csak ‘behelyettesítés’ valamibe, ami olykor amúgy helyes lenne, ám sokszor az sem, 4. nem csak alapképleteket használnak a diákok, hanem függvénytáblázatból jól-rosszul kinézett, átvett levezetés-végeredményeket, 5. nem használják a mértékegységeket, 6. az eredmény helyességét nem ellenőrzik. Ezért arra gondoltam, hogy ezekről szólni, és szűkebb-tágabb körben gondolkodni kellene.

Először is a külalak fontosságáról. Sajnos kevés az olyan kiadvány, ami ezzel foglalkozna. És a felgyorsult, szétszórt világunk sem kedvez ennek. Azt nem mondom, hogy a mai fiatalok a számítógépen végzett munkához vannak szokva, így már csak ezért sem nagyon tudnak mit kezdeni a papírlappal… de a látszat valami ilyesmi. Pedig órákon azért még füzetbe dolgozunk, a jegyzetelés, a feladatmegoldás, a házi még füzetbe, vagyis papíron történik. Mégis: nincs tagolás, nincsenek szép ábrák — töprengés van a papírlap fölött, káosz. Kellene ezt tanítani, kellene erre figyelni órákon is. Egy kiadványt tudok mondani, ami kicsit segíthet: matematikához írták, adták ki, a KöMaL (MatLap) egyik füzete — Pataki János: Tálalási javaslatok matematika felvételire. És hát a példa, a személyes példa, hogy mutassuk meg, hogy mit is jelent szépen megoldani egy feladatot — és várjuk el, legyen követelmény nem csak a jóság, de a szépség is.

A feladatmegoldás tartalmáról pedig — lépésekre szedve, vázlatosan:

1.
— adatok kiírása,
— mértékegységek egyeztetése,

2.
— feladat értelmezése,
— alapjelenségek, alapképletek → a feladatra szabás, értés

3.
— ha lehet képletekkel oldjuk meg a feladatot — és csak a végén helyettesítünk be,

4.
— mértékegységekkel együtt helyettesítünk be .
(ha nem tettük, akkor ellenőrizzük a mértékegységeket és a feladat végére odaírjuk: “az adatok SI-ben, ellenőriztem, számértékegyenletet használtam!” — de azért vigyázzunk az ilyen mondatokkal, mert pl. matematikában is terjed egy mondat a diákok között, amit előszeretettel használnak egyenletek ellenőrzése helyett: “csak ekvivalens átalakításokat végeztem, ezért a kapott gyök megoldása az egyenletnek”, csak azt nem teszik hozzá, hogy és “csodálatos mód zseni vagyok, mindent tudok, mindig mindenre figyelek, sosem tévedek, sosem nézek el semmit”, mert az egyenletek ellenőrzése pl. az önkritikus gondolkodásmód tanulása, hibakutatás, és akkor arról már nem is beszélve, amikor ezt a mondatot olyankor is leírják, amikor nem ekvivalens átalakítást végeztek, pl. az egyenlet mindkét oldalának négyzetre emelése után, vagy amikor kellett volna a feladat elején az egyenletben szereplő kifejezések értelmezési tartományát vizsgálni, amit szintén nagyvonalúan kihagytak, viszont a kapott gyök nincs is az egyenlet kiindulási halmazában),
(fölmerülhet még a mértékegységek használatával kapcsolatban, hogy “úgysem alkalmas a feladat ellenőrzésére, hiszen, attól, hogy a mértékegységek rendben vannak, attól a feladat még lehet rosszul megoldott”, és ez természetesen igaz, ám ha a mértékegységek nincsenek rendben, akkor a feladat bizonyosan rosszul átgondolt, megoldott… arról nem is beszélve, hogy a fizikai mennyiségek mindig két részből állnak: mérőszámból és mértékegységből… nem létezik csak félig megadott fizikai mennyiség! / mondjuk ez máshol is érdekes, pl.a vektormennyiségeket eleve úgy illene/kellene tanítani is. és tanulni is, hogy nagyság, irány és irányítás szerint is definiálva),

5.
— a kapott eredményt ellenőrizzük
(pl. átgondoljuk, hogy az eredmény nagyságrendje lehetséges-e; hogy általánosítható-e a feladat; hogy van-e más, a feladatban nem kérdezett, ám fontos eredmény, következmény, általánosítás, megfontolás),

6.
— válaszolunk a feladatra.

Bármelyik is marad ki, feladatmegoldásunk már nem teljes — márpedig egy önmagára igényes emberlény törekedjen a teljességre, a jóságra, a szépségre. Törekedjünk erre — tanárként, diákként egyaránt… értelme csak így lesz ennek az egésznek, mint ahogyan bármi másnak is.

Dér-Radnai-Soós Fizika feladatok 1. kötet 3.30-as feladat megoldása?

Sziasztok,a 3.30-as feladat megoldásánál az a1 mihez viszonyított gyorsulás (lejtőhöz vagy a deszkához)? A feladat megoldása nem említi, ezért gondolom, hogy a lejtőhöz, de nem értem miért. Légy szíves magyarázzátok el.

A feladatot és a megoldást itt meg tudjátok nézni: [link]

( a megoldás a könyv hátsó részében található)

1/6 anonim válasza:

A lejtőhöz képest. Azért, mert a lejtőhöz képesti koordinátarendszerben írtuk fel a dinamika alaptételét.

Csak nem 0.zh-ra készülsz.

2/6 anonim válasza:

Általában inreciarendszerben dolgozunk, hacsak nincs rá valami praktikusan jó okunk. Jelen feladatban nincs, és amúgy is a lejtőn gyorsulást kérdezi.

3/6 anonim válasza:

Kicsit életszerűtlen a feladat, mert CSÚSZÓ súrlódási együtthatót ad csak meg, tehát nem nekünk kell rájönnünk, hogy melyik eset valósul meg:

a. minden tapad, nem történik semmi

b. a deszka csúszik, azon a test áll

c. a deszka áll, azon a test csúszik

d. minden csúszik mindenen

A megfogalmazásból tudjuk, hogy a d. eset áll fenn, holott ez egyáltalán nem biztos, és egy valós problémánál vizsgálni kellene.

Mivel nehezen elképzelhető, hogy a tapadási súrlódás kisebb legyen a mozgásinál, a feladatbeli esetben például ha kezdetben nyugszik a test a deszkán, akkor nyugalomban is marad (a deszkához képest), és együtt csúsznak a lejtőn.

De ha meglökjük mondjuk oldalra, akkor jön elő a könyvben levezetett megoldás.

A mozgási súrlódásnál nem számít a testek relatív sebessége, tehát a gyorsabb deszka nem húzza maga után jobban a kockát, mint a lassú. Egy dolog számít, a relatív mozgás iránya, tehát hogy a deszka gyorsabban megy, mint a kocka, vagy lassabban.

Gondolhatjuk azt is, hogy ez egy feltevés volt, amit az eredmény visszaigazolt. De ránézésre is látni, ugyanis ha feltesszük, hogy a deszka megy gyorsabban, akkor a kockát az mgsin(alfa)-n kívül a deszka is gyorsítja, tehát le kell gyorsulnia a kockának a deszkát. Ebből mondjuk nem következik, hogy a SEBESSÉGE nem lehet a deszkának nagyobb, mert arról nem mondott a feladat semmit.

Tehát a megoldás abban az esetben helyes, ha a kocka kezdősebessége nagyobb-egyenlő a deszkáénál, és a kocka tapadását oldalirányú kezdeti sebességgel megszüntetjük.

Ha kezdetben tapadnak, tapadva is maradnak egymáshoz. Ha pedig a deszka lefelé irányuló kezdősebessége nagyobb, a kettőjük közötti csúszási súrlódási erő iránya megfordul, és így a pillanatnyi gyorsulások is mások lesznek.

Kedveljük meg a fizikát.Középiskolai szintü fizika feladatok megoldása.

A gyermekek,hogy megszeressék a fizikát szükséges,hogy sikerélményeik legyenek. Tanitsuk meg őket az önálló feladatmegoldásra,mutassunk nekik fizikai kisérleteket
amit otthon önállóan /kis segitséggel/ megcsinálhatnak,s akkor ezek mind sikerélmények lesznek.
Ha valakinek gondjai vannak egy fizika példával,akkor oldjuk meg közösen ,azaz szórakozzunk közösen.

Egy feladatnak többféle megoldása is lehet.Keressük meg a legszebbet,legegyszerübbet.
Hátha van valakinek jobb,egyszerübb megoldása.
Lehet megoldatlan fizikafeladattal is jönni ,megoldjuk közösen.

racz1946

Állandó Tag

Háromszög-csillag átalakítás

Várok új megoldásokat,mint amilyen a csatolt megoldás.

racz1946

Állandó Tag

Középiskolai szintü fizika feladatok

Egy kisméretü test kezdő sebesség nélkül szabad eséssel zuhant. Az esés utolsó egy másodpercében 25 m utat tett meg. Milyen magasról esett a test és milyen sebességgel ért földet

racz1946

Állandó Tag

Ajánlom Baranyi Károly Tanár Úr honlapját és csattolok belőle feladatlapokat.

Baranyi Károly honlapja
Címlap
FIZIKA

Kedves Középiskolás Diákok! Kedves Középiskolai Fizikatanárok!

A fizika tudományával való ismerkedésre, a fizika tanulására nyílik itt lehetőség. Ezen a honlapon – távoktatási módszerrel – segíteni szeretnénk a fizikát tanulni kívánó fiataloknak. Ebben a tanítási-tanulási rendszerben hetente helyezünk el megoldandó feladatokat fizikából.

racz1946

Állandó Tag

Csattolok néhány romániai versenyfeladatot:

racz1946

Állandó Tag

Javaslom még a Gondolatébresztő – fizika feladatok-at,

Ebből egy feladat:

Tegyük fel, hogy van több, azonos méretű könyvünk, és ezeket úgy szeretnénk az asztal szélénél egymásra helyezni, hogy a legfelső könyv széle a lehető legmesszebbre nyúljon! Milyen elv szerint kell a könyveket elrendeznünk? Van-e valami határa a könyvek túlnyúlásának?

Csattolom a megoldást:

racz1946

Állandó Tag

Első feladatmegoldásaim

Aki még önállóan/egyedül/ nem oldott meg fizika feladatot/15-20éves fiuk,leányok/ az keressen egy feladatot fizika könyvből vagy fizika példatárból esetleg az interneten elemi vagy középiskolai szinten/6-13 osztály/és kezdje el megoldani.Ha nem megy, csinálj képet a feladatról és a megoldásról,tedd fel válaszként a témára s megpróbálok segiteni ,hogy hogy tudnád megoldani.

bereczlizi

Állandó Tag

Óvónéni vagyok, messze áll tőlem a fizika, de jó lenne, ha egy kicsit közelebb hoznák a gyerekekhez. Nekem egy 17 éves lányom van, de náluk nem tanítják, vagy megtérti, vagy nem. az ő baja

Endorphin

Állandó Tag

A téma indítása egy nagyszerű ötletnek tűnik számomra. Mindig is szerettem a fizikát, régen játszódtam a feladatokkal, kevésbé az elektromosságtannal, valami oknál fogva mindig távol maradt tőlem a téma megértése, amit manapság akként magyarázok meg, hogy nem tudtam képzetté alakítani a fogalmat. És ha ez nálam nem valósul meg akkor nehezen megy bármi.

Kedvencem a Statika volt mindig, a mechanikából, lehet azért is mert a 9-ik osztályos tanárunk nem fektetett sok hangsúlyt a teóriára, hanem a gyakorlatra. Bármit is tanított elméletből, nem tartott tovább mint 10 perc az órából, felvázolta a képleteket, megmagyarázta gyorsan és jöttek a feladatok. Annyira megszerettette velünk a tananyagot, hogy mindenki várta a fizika órát. Sajnos a nyári szünetben “kilógott” Franciaországba és már termodinamika és elektromosságtant egy olyan tanárral tanultuk aki órákig diktált és a tankönyvben megoldott feladatokat is legalább kétszer elhibázta a táblán.

Jó lenne egy kis interaktivitás ezen a témán, azaz felrakni egy fizika példát és 2 hetet adni a helyes válaszok beérkezésére. Ahogyan minden kémia az életben, ugyanúgy mondhatjuk, hogy fizika nélkül nem létezik az élet, így hát kémia sem. Lehet az elején sokat nem érdekelne, de pld a fiatalokat lehetne ösztönözni egy kis táblán, mármint – Az hónap fizika versenyének a nyertese. Ha már nincs matematika akkor lehetne egy középiskolai szintű témát indítani ezen a téren is.