Rettségizzen történelemből

Írta: Lénárt Gergely okl. vegyészmérnök, kémia magánoktató. Mail: [email protected] 2021 májusi emelt kémia érettségi feladatsor megoldása.

A 2006. évi érettségi vizsga eredményeinek elemzése :: Kémia

A közoktatási reform egyik legfontosabb eleme a kétszintű érettségi bevezetése; A 2005–2006-os tanévben érettségiztek a diákok másodszor az új rend szerint. A kétszintű, egységes érettségi mindegyik tantárgy életében – így a kémia esetében is – tantárgyi reformot is jelentett, az új vizsgák bevezetését hosszú évek munkája előzte meg. A kétszintű érettségi követelményeinek kidolgozása, a vizsgamodell és a feladattípusok megalkotása az elmúlt évek során folyamatosan történt és történik. Az érettségi eredmények statisztikai adatainak tanulságai beépülnek az újabb feladatsorokba, egyre inkább tökéletesítve azokat, ugyanakkor tükröt tartanak az oktatás elé, és segítik annak hatékonyságjavítását. Az oktatási struktúra átszervezése, a kötelező óraszámok változása, a felsőoktatásba történő felvétel rendszerének változása szükségessé tették a tantárgy átfogó átalakítását, egyfajta reformját, és ehhez szükséges volt a tananyag tematikájának és szerkezetének átgondolására is. Hosszú évek során a különböző egyeztetések és vitafórumok kölcsönhatásaként alakult ki az a tananyagstruktúra, amit a követelményrendszer tartalmaz; ebben tételesen megtalálhatóak mind a középszinten, mind az emelt szinten számon kérhető ismeretek. Ez a követelményrendszer és a hozzákapcsolódó vizsgaleírás, vizsgaszerkezet is második alkalommal vizsgázott a 2006. évi május–júniusi vizsgaidőszakban.

A vizsgaleírás pontosan tartalmazza mind a két szinten az írásbeli és szóbeli vizsga felépítését, illetve lebonyolításának menetét. Korábban a középszintű érettséginek megfelelő iskolai érettségi vizsga a mostani vizsgarendszerrel ellentétben vagy csak írásbeli vagy csak szóbeli vizsgából állt, a vizsgázó választásától függően; írásbeli vizsgájának anyagát pedig az Összefoglaló feladatgyűjtemény kémiából című (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1986) példatárból jelölték ki. A jelenlegi írásbeli vizsga több új elemet is tartalmaz. A középszint és emelt szint feladattípusainak százalékos eloszlása eltérő, a középszintű vizsgán kisebb súllyal esnek latba számítási és problémafeladatok, továbbá új feladattípusok is megjelentek: esettanulmány, elemző feladat, alternatív feladat (középszint), elemző és számítási feladat, négyféle asszociáció. A feladatok nagyobb mértékben a szövegértést, gondolkodást, a tanultak alkalmazását, illetve kevésbé a lexikális ismereteket mérik. A középszintű írásbeli vizsga időtartama 120 perc, az emelt szintűé 240 perc.

A sikeres érettséginek azonban nem csak a jó feladatsor, hanem a pontos megoldási útmutató is alapfeltétele. Csak akkor mérhetők és hasonlíthatók össze az eredmények, ha a feladatsorok megoldási útmutatói elég pontosak ahhoz, hogy a feladatokat csak egyféleképpen lehessen javítani, a javítás végén a javítótól független pontszám adódjon eredményül. Pontosan emiatt a kémia feladatsorok kidolgozói olyan részletese javítási útmutatót készítettek, amely alapján az értékelő a 100 pontból minden egyes pontról el tudja dönteni, hogy az adható-e, vagy sem. A pontszámítási módszert igyekeztek úgy kialakítani, hogy azok a megoldások is egyértelműen javíthatók legyenek, amelyeket a megoldási útmutató konkrétan nem tartalmaz. Ilyen esetekben a megoldási útmutató pontosan rögzíti, hogy a hivatalostól eltérő, de jó megoldás esetén egy-egy szakaszig, részeredményig hány pont adható, és milyen pontozási rend szerint. Ez a pontozási probléma csak számítási feladatok esetén fordulhat elő.

A pontozási rendszer aprólékos, hogy a különböző vizsgaközpontokban érettségiző diákok teljesítményének megítélése a lehető legkoherensebb legyen. A vizsgáztatók képzése során nagy hangsúlyt fektettek a multiplikátorok a szóbeli vizsga pontozására is. Erre azért volt szükség, hogy a szóbeli feleletek elbírálása is ugyanolyan pontos és egységes legyen, mint az írásbeli dolgozatoké, amelyek a részletes megoldási útmutató alapján nagy biztonsággal javíthatók.

A 2006. évi tavaszi érettségi vizsgákat nagy várakozás előzte meg. 2004-ben a próbaérettségi eredménye a várakozásnál sokkal gyengébb volt – bár ennek okát, nehéz megmondani, valószínűleg több tényező együttes hatása jelentkezett a gyenge eredményben. Egyrészt a próbaérettséginek nem volt tétje, ezért a vizsgázók lényegesen kisebb intenzitással dolgoztak, mint éles helyzetben, másrészt az időzítés sem volt a legjobb. Harmadszor pedig – akkor még – sokan úgy gondolták, hogy a kétszintű érettségi bevezetése csúszik, esetleg meg sem valósul.

A 2004-es tapasztalatokra alaposan rácáfolva a 2005. évi, első kétszintű érettségi vizsgák eredményei igazolták azokat, akik hosszú évek alatt kidolgozták a rendszert és bíztak annak sikerében. Kémiából mind a feladattípusok kidolgozását, mind a konkrét feladatsorok készítését alapos, minden részletre kiterjedő munka előzte meg.

A 2006. évi tavaszi érettségi időszakban mintegy kétszer annyian jelentkeztek kémiából emelt szintű érettségi vizsgára, mint 2005-ben, ebben talán az alapos és korrekt pontozás, továbbá az első vizsga jó eredménye is szerepet játszhatott. 2005-ben 909-en jelentkeztek emelt szintű kémia érettségi vizsgára, 2006-ban 1814-en, tehát összesen 905-tel többen; ez csaknem 100%-os növekedés. Emelt szintre főként azok a vizsgázók jelentkeznek, akik a felsőoktatási felvételi eljárásban plusz pontokat szeretnének gyűjteni. Annak eldöntésében, hogy melyik tárgyból jelentkezik a tanuló emelt szintű érettségi vizsgára, nagyon fontos tényező a kiszámíthatóság.

A középszintű jelentkezéseket összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a kémiából érettségizők száma középszinten jelentősen csökkent. 2005-ben 4040-en jelentkeztek középszintű kémiaérettségi vizsgára, 2006-ban pedig 3289-en, tehát 751-gyel kevesebben. Összesen tehát 154-gyel több jelentkező volt kémiából 2006-ban, mint 2005-ben, ami a 2005-ös adatokat véve alapul 3,11%-os növekedést jelent. Megállapítható tehát, hogy 2006-ban átrendeződött a vizsgázók szintválasztása: sok tanuló a középszint helyett az emelt szintet választotta.

Mielőtt a statisztikai adatok részletes elemzésébe belefognánk, meg kell említeni, hogy az elemzések alapja két adatbázis. Az átfogó adatokat az Oktatási Hivatal OKÉV által közreadott, az összes dolgozat eredményeit felölelő adatbázisából vettük. 1 Az egyes feladatok részletes elemzése pedig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet mintavétele alapján történt. Ebbe a mintába kevesebb tanuló dolgozata került be, véletlenszerűen kiválasztva – egy–egy dolgozatról azonban több adattal rendelkezünk. Az eredményeket a feldolgozáshoz a teljesítmények szempontjából súlyoztuk, a kisebb minta tehát csak a teljesítmények szempontjából volt reprezentatív. A két adatbázis eredményei a fentiek eredményeként nem mindig egyeznek meg, azonban az eltérések egy-két százaléknál jobban nem térnek el egymástól, így az azokból leszűrhető következtetések ugyanazokra az eredményekre vezetnek. A szóbeli vizsgák elemzéséhez értelemszerűen csak a nagyobb adatbázist használtuk.

2. A 2006. évi érettségi vizsga általános tapasztalatairól

2. 1. A kémia vizsgaeredmények a többi tárgyhoz viszonyítva

A bevezetőben említettük, hogy a 2004. évi próbaérettségi után mekkora várakozás előzte meg a 2005. évi első „éles” érettségi vizsgákat. Hasonlóan nagy várakozás előzte meg a 2006. évi érettségi vizsgákat is kémiából. A kémikus tanári társadalom a több évi egyeztetés és képzés után túl volt az első igazi megmérettetésen. A 2005–2006-os tanév során szinte minden régióban szerveztek olyan megbeszéléseket, konferenciákat, ahová a kémia-vizsgabizottság tagjait meghívták, hogy a tapasztalatokat megfelelően ki lehessen értékelni, és ezek alapján a szaktanárok a 2006. évi vizsgákra is megfelelően fel tudják készíteni a vizsgázókat. A megbeszéléseken az derült ki, hogy a 2005. évi érettségi vizsga feladataival, azok értékelésével, valamint a megoldási útmutatók részletességével a szaktanárok és a vizsgázók emelt és középszinten egyaránt elégedettek voltak. Egyetlen komoly probléma merült fel, a középszintű érettségi időtartama. Mindenhol azt javasolták, hogy amint lehetséges, a középszintű vizsga idejét emeljék meg három órára, azaz 180 percre a jelenlegi 120-ról.

A kémiából középszinten vizsgázók az egyes tantárgyak közül az ötödik legjobb eredményt érték el a biológia, a történelem, a fizika és az informatika után. A gimnazisták körében a harmadik legjobban sikerült vizsgatárgy lett a kémia, – a fizika és a biológia után – míg a szakközépiskolások körében csak a hetedik volt. A felnőttoktatás esetében a kémia a gyengébben sikerült tárgyak közé került, míg a tanulói jogviszonyon kívüliek esetében a harmadik legjobban sikerült vizsgatárgy volt.

Az emelt szinten vizsgázók a negyedik legjobb eredményt érték el kémiából, csak a biológia-, a fizika- és a németérettségi sikerült jobban. A gimnazisták körében a kémia a második helyen szerepel, csak a fizika előzi meg. A szakközépiskolások esetében a harmadik legjobban sikerült vizsgatárgy volt a kémia, végül a felnőttoktatás és a tanulói jogviszonyon kívüliek esetében is a jobban sikerült vizsgatárgyak közé tartozik.

A 2006. évi emelt és középszintű kémiaérettségi vizsgák eredményét az alábbi összesítő táblázat mutatja 2

1. táblázat. A 2006. évi közép- és emelt szintű érettségi vizsga eredményei iskolatípusonként. (%)

Szint	Összes	Gimnázium	Szakközépiskola	Felnőttoktatás	Tanulói jogviszonyon kívül
Közép	58,19	73,52	51,87	42,34	65,80
Emelt	68,91	73,22	62,49	58,78	61,45

Az iskolatípusonkénti eredményeket vizsgálva annyi mondható biztosan, hogy ha országos szinten összesítjük az eredményeket, a kémiaérettségi a jól sikerült tantárgyak közé tartozik. A gimnazisták mind közép, mind emelt szinten jól teljesítettek kémiából.

2. 2. A középszintről általában

Az 1. ábra a 2005. és 2006. évi középszintű kémiaérettségi vizsgaeredményeket mutatja. Az ábrákon a zöld oszlopok mutatják a 2006. évi, a kék oszlopok a 2005. évi eredményeket. 3

1. ábra. A 2005. és 2006. évi vizsga eredményei középszinten. (n₂₀₀₅ = 4040, n₂₀₀₆ = 3289)

Az 58,19%-os eredmény a 2005. évi 60,4%-os országos átlaghoz képest 2,21%-os eredménycsökkenést jelent, ez pedig egy nagyon kis eltérés. Összehasonlítva az egyes kategóriákat, látható, hogy a 70% feletti teljesítményeket elérő vizsgázók száma 2005-ben kevesebb volt, mint 2006-ban. A két év adatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy 2006-ban több vizsgázó teljesítménye volt gyengébb az átlagosnál, míg 2005-ben többen teljesítettek az átlagosnál jobban. Az oszlopmagasságok egyik évben sem követik a statisztikailag elvárt normális eloszlás (Gauss-görbe) menetét. Ennek oka nem a statisztika törvényei között keresendő, hiszen a több mint 3000, illetve 4000 vizsgázó elég sok ahhoz, hogy a statisztikai trendek jól látszódjanak. Annak, hogy az összesített vizsgaeredmények eloszlásgörbéi nem szabályosak, oka lehet a szóbeli vizsga, vagy az, hogy több, eltérő tudású tanulócsoportból állt össze a teljes minta.

Hasonlítsuk össze a középszinten érettségiző vizsgázók eredményét az iskolatípus alapján is! A 2. és 3. ábra a 2005. és 2006. évi eredményeket mutatja iskolatípusonként.

2. ábra. A 2005. évi középszintű vizsga eredményei az iskolatípusok szerint. (n = 4040).

3. ábra. A 2006. évi középszintű vizsga eredményei az iskolatípusok szerint (n = 3289).

A gimnáziumi tanulók eredménye lényegében nem változott, a szakközépiskolai tanulók eredménye pedig majdnem annyival nőtt (3,42%), mint amennyivel az országos átlag csökkent. Az országos átlag 2,21%-os csökkenésének fő oka tehát a felnőttoktatásban, illetve a tanulói jogviszonyban nem lévő vizsgázók eredményében keresendő. További magyarázattal szolgálhat a vizsgázók iskolatípus szerinti összetételének megváltozása. Az egyes iskolatípusokhoz tartozó eredmények ugyanis természetes módon a vizsgázók létszámával súlyozódnak a nagy összesítésben. A 2005. évi statisztikai feldolgozás a két kategóriát még egyben kezelte egy úgynevezett vegyes kategóriaként, azonban a 2006. évi már megbontotta. Ebben a vegyes kategóriában a felnőttoktatásban vizsgázók eredménye az, ami lényegesen, 15,85%-kal elmarad az országos átlagtól. Az összes többi kategória az átlag feletti teljesítményt mutat.

Annak okát csak találgatni lehet, hogy a felnőttoktatásban résztvevők eredménye miért marad el ennyire az átlagtól. Az bizonyosan mondható, hogy a felnőttoktatásban résztvevők jelentős hányada nagy valószínűséggel kényszerből érettségizik. A folyamatosan változó jogszabályok, a munkahely megtartása, az esetleges előrelépés, egzisztenciafejlesztés sok esetben érettségi vizsgákhoz kötött. Ilyen esetben az érettségi vizsga eredménye, minősítése sokadlagos szempont, pusztán az érettségi megszerzése a cél.

Hasonlítsuk össze a két év átlagosztályzatát az előző évekéivel, amikor még a régi rendszerben érettségiztek a vizsgázók.

2. táblázat. Átlagosztályzatok a középszintű vizsgán.

Időszak, év	2001–2003.	2005.	2006.
Átlag	3,32	3,63	3,52

Az osztályzatok összevetése mutatja, hogy azok a félelmek, melyek az új érettségi rendszerrel szemben megfogalmazódtak a teljesítménycsökkenést illetően, alaptalanok voltak. Sőt, az eredmények javultak is, ami azt mutatja, hogy a vizsgázók az új rendszerben jobban fel tudnak készülni az érettségi vizsgára, a vizsga kiszámíthatóbb lett. Hasonlítsuk össze az elmúlt két év középszintű érettségi osztályzatainak eloszlását is (4. ábra).

4. ábra. A 2005. és 2006. évi vizsga osztályzatai. (n₂₀₀₅ = 4040, n₂₀₀₆ = 3289)

A 4. ábrát elemezve az látható, hogy az elégséges (2) érdemjegyek terén mutatkozik a legnagyobb eltérés. Az osztályzatok eloszlása azt mutatja, amit az összes vizsgázó eredményének átlagosan 2,21%-os csökkenése: a 2006. évi vizsga valamivel nehezebbnek bizonyult a vizsgázók számára, mint a 2005. évi.

2. 3. A középszintű írásbeli vizsga

A következőkben az írásbeli feladatsorokat vizsgáljuk. A teljes érettségipontszám kétharmadát – 150 pontból 100 pontot – az írásbeli vizsga eredménye adja. A következő ábrán a középszintű írásbeli vizsgák eredményei láthatóak a 2005. évi eredményekkel összevetve.

5. ábra. A 2005. és a 2006. évi középszintű írásbeli vizsga százalékos eredményének eloszlása. (n₂₀₀₅ = 4040, n₂₀₀₆ = 3289)

A 2005. és 2006. évi középszintű írásbeli vizsga szerkezete lényegében nem változott. Ugyanolyan típusú feladatok szerepeltek a feladatsorban, és – noha erre külön előírást a vizsgaleírás nem tartalmaz – ugyanannyi feladat is volt benne. Az egyes feladattípusokra kapható pontszámok különböztek, azaz a feladatsoron belüli pontszámok eloszlása egy kicsit változott. 4 A kis változásokkal a szövegértelmezés súlya valamelyest csökkent, az ismeretek számonkéréséé nőtt.

Az 5. ábra eloszlása jól mutatja, hogy 2006-ban többen értek el gyenge (10–30%-os) eredményt, viszont kevesebben értek el 90% feletti teljesítményt. Ezek az eltérések összhangban vannak az írásbeli vizsga 4%-os eredménycsökkenésével, az eredmények eloszlásának tendenciája azonban nem változott a két év alatt.

A középszintű kémiaérettségi írásbeli dolgozatának eredmény-eloszlása sem 2005-ben, sem 2006-ban nem követi a normális eloszlást: a gyengébb és erősebb eredmények tájékán tapasztalunk maximumokat, míg éppen a középmezőnyben nincs maximum, az „átlagos” dolgozatok száma az, ami kevés. A gyengébb és erősebb dolgozatok relatíve nagy aránya értelmezhető a középszintű vizsga megszerzésének alapcéljaival. Sokan érettségiznek pusztán a vizsga meglétének szükségessége miatt, ez okozza a sok gyenge teljesítményt. Viszonylag sokan vannak azonban olyanok is, akik nem vállalják az emelt szintű vizsga kockázatát a megszerezhető plusz pontok kedvéért, ugyanakkor jók kémiából, esetleg tovább is szeretnének tanulni. Ezek a vizsgázók igyekeznek a középszintű vizsgára alaposan felkészülni. Az ő teljesítményüknek tulajdonítható a 70–90%-os intervallumba eső maximum.

2. 4. A középszintű szóbeli vizsga

Az írásbeli feladatsorok általános összehasonlítása után következzen a szóbeli vizsgák összehasonlítása. A szóbeli vizsgák eredményének elemzése, értelmezése lényegesen nehezebb, mint az írásbeli feladatsoroké. Az írásbeli sorok mind a két szinten egységesek, a javítási útmutatók szigorúak, a szóbeli vizsgák értékelése azonban közel sem ennyire objektív. Középszinten minden iskola saját maga állítja össze a szóbeli tételsorokat, így már maga a tételsor sem egységes. A középszintű szóbeli érettségi pontszámainak ilyen módon nagyon nehéz az összehasonlítása, még akkor is, ha a vizsgaleírás tartalmaz egységes szabályozást a tételek összeállítását, illetve a felelet minősítését illetően. Az érettségi vizsgáztatói képzés talán legnehezebb feladata éppen a szóbeli vizsga pontozásának egységesítése volt, a középszintű vizsgáztatáshoz pedig nem is kötelező vizsgáztatói tanfolyamot végezni.

Az előbbiekben említett nehézségek ellenére mindenképpen hasznos összevetni a szóbeli vizsgák eredményét is mind a két szinten. A szóbeli vizsgák pontszámeloszlása nagyban segít értelmezni a középszinten és emelt szinten tapasztalható eltéréseket, illetve hasonlóságokat.

A 6. ábra a 2005. és 2006. évi középszintű szóbeli vizsga eredményét, százalékos eloszlását mutatja. Az átlag 2005-ben 77%-os volt, 2006-ban ennél valamivel jobb.

6. ábra. A 2005. és 2006. évi középszintű szóbeli vizsga eredményeinek eloszlása. (n₂₀₀₅ = 4040, n₂₀₀₆ = 3289)

Ha a szóbeli eredmények eloszlását összevetjük a teljes vizsgával (1. ábra) vagy az írásbeli feladatsorral (5. ábra), jelentős eltérést látunk. A statisztika szerint a vizsgázók szóban lényegesen jobban teljesítenek, mint írásban – ezt mutatja a kiváló eredmények kiugróan magas aránya.

2005-ben ez a különbség 24% volt, 2006-ban a gyengébb írásbeli és jobb szóbeli eredmények miatt ez még nagyobb. Ennek több oka lehet. Nagyon fontos, hogy a szóbeli időtartama sokkal rövidebb, így kevésbé van arra lehetőség, hogy a vizsgázó a részletekben elmerüljön. Ezzel együtt a vizsgázó ismereteiben mutatkozó hiányok is sokkal kisebb mértékben kerülnek előtérbe. A vizsgázó maga építheti fel a feleletét, így azokra az ismeretekre helyeződik a hangsúly, amelyeket elsajátított tanulmányai alatt, nem pedig a hiányosságokra. A vizsgázókat azok a szaktanárok vizsgáztatják, akik a vizsgákra felkészítették őket, így a kérdések, a vizsga légköre is sokkal ismerősebb a vizsgázó számára, mint emelt szinten.

A 2006. évi szóbeli teljesítmények a 2005. évi teljesítményeknél jobbak lettek, ellentétben az írásbeli vizsga eredményeivel. Ez azért is igen bíztató, mert a szóbeli vizsga teljes egészében új volt az elmúlt két évben. A valamivel jobb teljesítményt az is magyarázhatja, hogy a szaktanárok a 2006. évi felkészülés során már tudták hasznosítani az előző évi tapasztalataikat. Korábban is lehetett ugyan szóbelizni, de külön kérésre, az általános az volt, hogy a vizsgázók egy írásbeli érettségi megírásával teljesítették a vizsgakövetelményeket.

A 3. táblázat a szóbeli vizsga eredményeit tartalmazza értékelési szempontok szerint. Az elméleti kérdés tartalmát értékelő 20 pontos egység nem szerepel, mert a kérdések nem egységesek országos szinten, azt minden vizsgaközpont saját maga készíti el.

3. táblázat. A 2006. évi középszintű szóbeli érettségi vizsga eredménye értékelési szempontok szerint. (n₂₀₀₅ = 4040, n₂₀₀₆ = 3289)

Vizsgarész (maximális ponszám)	Elért átlagpontszám	Százalékos eredmény	Szórás	Egy pontra jutó (relatív) szórás
Előadásmód (5 pont)	3,84	76,8%	1,28	0,333
A kísérlet elvégzése (15 pont)	12,03	80,2%	3,91	0,325
A szakmai nyelvezet használata (5 pont)	3,85	77%	1,33	0,345
A segédeszközök használata (5 pont)	4,10	82%	1,33	0,324

Az egyes részeredmények viszonylag egységesek, minden teljesítmény 76 és 82% között mozog, azaz a vizsgáztatók viszonylag homogén pontozást alkalmaznak. A felelet globális minősége alapvetően meghatározza annak értékét. A leggyengébb minősítést az előadásmód és a szakmai nyelvezet használata kapta, ami erősen összefügg a magyar tanítási hagyományokkal. A jelenleg kialakult – és a mai oktatáspolitikai stratégiák alapján egyhamar nem csökkenő – 35–40 fős osztálylétszámok esetében nagyon kevés lehetőség nyílik a diákok egyéni, verbális kommunikációjának fejlesztésére. A legjobb eredmények a kísérletelvégzés és a segédeszközök használata alapján születtek, aminek a legkevesebb köze van a szóbeli felelethez. A homogén értékek arra is utalnak, hogy a tanárok számára új ez az analitikus értékelés, tehát bizonytalanok.

2. 5. Az emelt szintről általában

A középszintű érettségi vizsga általános tapasztalatai után nézzük meg, hogyan néznek ki ezek az adatok az emelt szintű vizsga esetében!

Az emelt szintű vizsga eredményei sokkal jobbak, mint azt bárki várta volna. Egyik iskolatípusban sem ment a teljesítmény 60% alá, ami azt jelenti, hogy minden iskolatípus tanulói átlagosan jelesre érettségiztek.

7. ábra. A 2005. és 2006. évi vizsga eredményei emelt szinten (n₂₀₀₅ = 909, n₂₀₀₆ = 1814)

A 7. ábráról látszik, hogy 2006-ban kevesebb vizsgázó ért el 80% fölötti teljesítményt, mint 2005-ben. Ugyanakkor a 70–80% közötti dolgozatok aránya emelkedett, összességében nagyon kicsi (1,3%-os) teljesítménycsökkenés figyelhető meg. A 2006. évi eredmények egy 70–80% középpontú normális eloszlást követnek, míg a 2005. évi eredmények nem ilyen tisztán mutatnak egy hasonló tendenciát. 2006-ban az emelt szintű érettségi vizsga jobban betöltötte a funkcióját, hiszen a jobban vizsgázók között is különbséget tett. Ugyanakkor a vizsga viszonylag könnyű volt. Az elmúlt években a kémiai írásbeli felvételik átlaga 7–8 pont között mozgott, ami a 15 pontos rendszerben 46–53%-os teljesítményt jelent. A 2005. és 2006. évi eredmények emelt szinten jobbak voltak. Ez azt jelenti, hogy amitől a szaktanárok, esetenként a szülők féltek, hogy a diákokat az iskolák nem tudják kellően felkészíteni az emelt szintű vizsgára, nem következett be.

2006-ban lényegesen többen jelentkeztek emelt szintű érettségi vizsgára, mint 2005-ben. A jelentkezők száma körülbelül megkétszereződött. Az országos eredmény 1,3%-kal elmaradt a 2005. évitől, ami nem jelentős eltérés. A 8. és 9. ábra a különböző iskolatípusokban vizsgázók eredményeit mutatja, és jól látható, hogy mindegyik iskolatípus diákjai gyengébben teljesítettek egy kicsivel 2006-ban, mint az előző évben. A legnagyobb eltérés a gimnáziumok esetében tapasztalható, itt valamivel több mint 6%-kal esett vissza a teljesítmény. A szakközépiskolák esetében 3%-os a teljesítménycsökkenés, míg a 2005. évi statisztikában vegyesnek kezelt, felnőtt és tanulói jogviszonyon kívüli vizsgázók esetében gyakorlatilag nem változott a két év teljesítménye. 5

8. ábra. A 2005. évi vizsga eredményei az iskolatípusok szerint (n = 909).

9. ábra. A 2006. évi vizsga eredményei az iskolatípusok szerint (n = 1564).

2. 6. Az emelt szintű írásbeli vizsga

Vizsgáljuk meg, hogyan alakult az írásbeli vizsgák eredménye emelt szinten. Az emelt szintű írásbeli feladatsor szerkezete, felépítése – csakúgy, mint középszinten – teljesen megegyezett a 2005. évi feladatsoréval, az egyes feladattípusok pontszámeloszlása azonban valamelyest különbözött, 6 a számítási feladatok aránya 41%-ról 48%-ra növekedett. A vizsgázók számára – hosszú évek tapasztalata mutatja – a számítási feladatok okozzák a legnagyobb nehézségeket. Az említett pontszámeltolódás tehát már eleve magában hordozza a gyengébb teljesítményt.

A 10. ábra a 2005. és 2006. évi emelt szintű írásbeli vizsga eredményeinek százalékos megoszlását mutatja.

10. ábra. A 2005. és a 2006. évi emelt szintű írásbeli vizsga eredményének eloszlása (n₂₀₀₅ = 909, n₂₀₀₆ = 1564).

2006-ban a teljesítmények eloszlása egyenletesebb, maximuma 60–70%-nál van, tehát éppen a jeles érdemjegy határán, azon a határon, ahol az emelt szintért kapható 7 plusz pont már megéri a többletmunkát. A 2006. évi feladatsor tehát jobban betöltötte a mérési funkciót. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy 2006-ban mintegy kétszer annyian vizsgáztak emelt szinten, mint 2005-ben. A vizsgázók számának megemelkedése jelentős teljesítménycsökkenéshez is vezethetett volna, hiszen 2006-ban már nem csak a legmagabiztosabb tanulók jelentkeztek az emelt szintre. Örvendetes, hogy az átlagos teljesítmények nem lettek lényegesen rosszabbak, de a nagyobb populáció magyarázhatja az egyenletesebb eloszlást is.

2. 7. Az emelt szintű szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsgázók központilag kiadott tételsor alapján, központi pontozási útmutatóval vizsgáznak. A központi tételsor ellenére azonban minden szóbeli vizsga számos egyeztethetetlen, szubjektív elemet tartalmaz, annak ellenére, hogy a vizsgázók egy háromtagú független bizottság előtt vizsgáznak.

A 11. ábra a 2005. és 2006. évi emelt szintű szóbeli vizsgák eredményét, százalékos eloszlását mutatja. Az országos átlag 2005-ben 76%, 2006-ban 81% volt.

11. ábra. A 2005. és 2006. évi szóbeli vizsga eredményeinek eloszlása emelt szinten. (n₂₀₀₅ = 909, n₂₀₀₆ = 1814)

A szóbeli vizsgák eredményeinek eloszlását vizsgálva lényegében ugyanazokat a megállapításokat tehetjük, mint a középszintű vizsgák esetében. A vizsgaeredmények ugyanúgy eltolódnak a jobb teljesítmények felé, és nem mutatnak különbséget a két évben. Ez azért meglepő, mert a vizsgázók független vizsgáztatók előtt vizsgáznak, és nem a saját tanáruk előtt.

Természetesen emelt szinten is igaz, hogy a vizsgázó saját maga építheti fel a feleletét, így esetlegesen ki tudja kerülni azokat a témákat, amelyekben kisebb a jártassága. A vizsga ideje olyan rövid, hogy alapos, mély, részletes ismeretek aprólékos elemzésére nincsen lehetőség. Lényegében ugyanolyan megállapításokat tehetünk a szóbeli vizsgáról emelt szinten, mint középszinten. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy 2006-ban mintegy kétszer annyian vizsgáztak emelt szinten, mint 2005-ben, így természetes lett volna, hogy a szóbeli eredmények jobban szórnak. További elemzést igényel, hogy ez miért nem következett be.

A szóbeli vizsga egyes elemeire kapható pontszámokat a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat. A 2006. évi emelt szintű szóbeli érettségi vizsga részpontszámai. (n = 1561, n. a.: nincs adat)

Vizsgarész		Elérhető maximum [pont]	Átlag [pont]	Teljesítés [%]	Szórás [pont]	Elért pontra jutó (relatív) szórás
1. kérdés (elmélet)	Tartalmi helyesség	15	11,51	76,73	3,55	0,309
1. kérdés (elmélet)	Előadásmód	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
2. kérdés (kísérlet)	A kísérlet elvégzése, tapasztalatok megadása	5	4,39	87,80	1,15	0,262
2. kérdés (kísérlet)	A kísérlet elemzése	5	4,15	83,00	1,30	0,314
3. kérdés (problémafeladat)	A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete	5	3,93	78,60	1,39	0,353
3. kérdés (problémafeladat)	A probléma megoldása	5	3,84	76,80	1,47	0,384
A szakmai nyelvezet használata		5	4,15	83,00	1,15	0,278
A segédeszközök használata		5	4,49	89,80	1,08	0,241
Összesen		45	36	81,02

Az országos átlag a szóbeli vizsgán 5 százalékponttal nagyobb, mint a 2005. évi eredmény volt. Ha a középszintű vizsga eredményeivel összevetjük az adatokat, látható, hogy itt valamivel differenciáltabb a kép, de az egyes értékelési szempontok eredményei egy tartományban mozognak. Emelt szinten a vizsgázókat a bizottságok a kísérlet elvégzése, a szakmai nyelvezet használata és a segédeszközök használata során ítélték meg a legegységesebben. A legnehezebben a feladat megoldását ítélték meg, itt a legnagyobb a fajlagos szórás. Érdekes, hogy leggyengébben az elméleti részek szerepeltek. Ebből vagy az következik, hogy az emelt szinten vizsgázók fokozott figyelmet szentelnek a felkészülés során a szóbeli felelet felépítésének mikéntjére, vagy az, hogy emelt szinten a vizsgáztatók nagyobb súllyal veszik figyelembe a tárgyi ismereteket, és kevésbé összpontosítanak a „mellékes” tényezőkre, tehát nem tudnak még kellő biztonsággal különböző értékelési szempontok szerint értékelni.

3. Feladattipológiai tanulságok a középszintű vizsgán

A feladatok elemzését a korábban említett kisebb minta statisztikai feldolgozása alapján végezzük. Középszinten 835 dolgozat eredményét dolgoztuk fel, ami a dolgozatok 25,3%-át jelenti. Az 5. feladat választható, azaz a vizsgázó szabadon dönthet, hogy az „A” (táblázatos) vagy a „B” (számítási) részt kívánja megoldani. A mintában 710 dolgozatban választották az „A” részt, 124-en a „B”-t.

A feldolgozás során az adatokat a teljesítmények szerint súlyoztuk. A szokásos feldolgozási szempontokon túl (átlag, szórás, megbízhatóság, korreláció) teljesítménycsoportos elemzést is végeztünk. Ennek a módszernek az az alapja, hogy azt feltételezzük, hogy az egész feladatsoron jól teljesítő diákok annak egyes részein is jobb eredményt érnek el. Ezért a dolgozatokat az összteljesítmény alapján öt csoportra osztottuk úgy, hogy az azonos pontszámot elérő dolgozatok egy csoportba kerültek, és a csoportok nagyjából azonos nagyságúak voltak.

Ezt követően minden feladatra és itemre külön kiszámítottuk az egyes teljesítménycsoportok teljesítményét. Az erről készült grafikonok a mellékletben találhatók. Ezen a módon a feladatok nehézségét lehet részletesebben elemezni, illetve a feladatok működési rendellenességeit lehet észlelni. A mellékletben találhatók az összes feladat alapadatai is.

3. 1. Esettanulmány

Az esettanulmány egy, a www.sulinet.hu internetes oldalról gyűjtött cikk volt, „A kémia kizöldül” címmel. A cikk a zöld kémia alaptéziseivel foglalkozott, majd a feladatban öt kérdést kellett a vizsgázóknak a cikkel kapcsolatban megválaszolniuk.

Az utóbbi évtized legfontosabb, legkiemeltebb környezettanulmányi területe a globális felmelegedés kapcsán Földünk fenntartható fejlődésének biztosítása, a környezeti értékek kihangsúlyozása. Ezzel összhangban egy új interdiszciplináris terület született a kémia területén, amely a zöld kémia nevet viseli. Ennek a tudományágnak fontos célkitűzése, hogy a közvélemény által „szennyező és haszontalan” vegyipari folyamatokat olyan eljárásokra cserélje, amelyek a mainál környezethatékonyabbak, kiemeltebb jelentőséget tulajdonítanak a környezetvédelemnek, ezáltal társadalmilag elfogadottabbak, támogatottabbak. Az esettanulmány szövegválasztásának célja az volt, hogy erre a fontos kérdésre a vizsgázók, valamint az érettségi vizsga anyagát követő kollégák, szakemberek, a közvélemény figyelmét felhívja. Az ENSZ 2007-ben megjelenő, az EU által is finanszírozott környezetvédelmi projektjével összhangban a kémiaérettségi anyagának megalkotásakor fontosnak gondoltuk, hogy a középiskolai tanulmányaikat befejező diákok, olyan információk birtokába jussanak, azokat elemezzék, amelyekre a „diákévek” alatt nem biztos, hogy közvetlen rálátást kaptak. A szöveg újdonsága, információtartalma megkívánta, hogy a figyelmet elsősorban a tartalomra irányítsuk. Ebben a feladatban csak másodlagosan, érintőlegesen kívántuk érvényesíteni a mai, középiskolai tananyag számonkérését, hiszen ezen ismeretek visszakérdezésére a többi feladat tematikája kellő teret, lehetőséget biztosít. A feladat szerkesztésekor a hangsúlyt az elemző, értő megértésre, az ebből adódó következtetések megállapítására helyeztük. A feladat statisztikai elemzése azt mutatja, hogy a feladat megalkotásakor kitűzött céloknak a vizsgázók zömmel megfeleltek.

A kérdések szorosan kapcsolódtak a szöveghez. Az a., c., e. kérdések a szöveg pontos elemzését kívánták meg a válaszadáshoz, a b. és d. kérdések esetén a szöveg információit a vizsgázóknak saját tudásukkal kellett kiegészíteni. Az egyes részkérdésekre külön pontszámok nem állnak rendelkezésre. A feladat összpontszáma 9, a mintavétel alapján számított átlagpontszám 5,61, ami 62,3%-os teljesítményt takar. A 2005. évi feladatsorhoz hasonlóan 2006-ban is az esettanulmány megoldása sikerült a legjobban, azonban a 62,3%-os teljesítmény jelentősen elmarad a 2005. évi 82%-os teljesítménytől. Ezt indokolhatja egyrészt a szöveg terjedelme (2006-ban lényegesen hosszabb terjedelmű szövegből kellett a helyes válaszokra következtetni, mint 2005-ben), másrészt a szöveghez kapcsolódó kérdések nehézsége.

5. táblázat. A középszintű írásbeli 1. feladatának teljesítménycsoportok szerinti eredménye

Teljesítménycsoport	1. (0–25 pont)	2. (25–40 pont)	3. (40–55 pont)	4. (55–75 pont)	5. (75–100 pont)
Eredmény	43,1%	53,4%	60,4%	71,5%	82,8%

A teljesítménycsoportok eredményeiből kitűnik, hogy még a fölső negyedben is csak 82,8%-os eredményt értek el a vizsgázók, ami éppen csak meghaladja a tavalyi év azonos feladattípusának átlageredményét.

A feladatsor többi részének összesített eredményéhez viszonyított korrelációs együtthatókat tekintve („A”: 0,538, „B”: 0,453) 7 ennél a feladatnál kapjuk a legkisebb értékeket, azaz ez a feladat sok tekintetben mást mért, mint a feladatsor többi része.

3. 2. Egyszerű választás és négyféle asszociáció

A második és harmadik feladat tizenegy darab egyszerű választásos és tíz darab négyféle asszociációs tesztkérdést tartalmazott. Minden kérdésnél öt, illetve négy lehetséges válasz közül kellett kiválasztani az egyetlen helyes vagy helytelen választ.

Ez a feladattípus minden természettudományi vizsgatípus sajátossága, véleményünk szerint egyetlen vizsga esetén sem kerülhető meg. Az egyszerű választásos és négyféle asszociációs kérdések – közismertebb nevén tesztkérdések – a teljes tananyagot felölelő problémákat vetnek fel. Céljuk a középiskolai tananyag számonkérése.

Az egyszerű választásos feladat összpontszáma 11, az átlagpontszám 6,68, ami 60,7%-os teljesítményt takar. A százalékos teljesítményt, valamint a szórási mutatókat összevetve az egyszerű választásos feladatban a 2005. évi vizsgaeredmények valamivel jobban sikerültek.

Az egyszerű választás eredménye alig marad el az esettanulmány 62,3%-os eredményétől.

A korrelációs együtthatók lényegesen magasabbak („A”: 0,746, „B”: 0,779), mint az előző feladat esetén. Ezek az értékek már nagyon jó „együttmozgást” mutatnak a feladatsor többi részével, azaz elmondható, hogy azok értek el jó eredményt az egyszerű választás megoldásában, akik a többi feladatot is jól oldották meg. Néhány kivétellel hasonló, esetenként erősebb korrelációval találkozunk majd a többi feladat esetében is. A többi feladattal külön-külön számított korrelációs együtthatók – leszámítva az esettanulmánnyal mutatott gyenge, 0,461-es értéket – 0,64 és 0,73 között vannak. A legerősebb a negyedik, a táblázatos feladattal való együttmozgás, és ezt követi az ötödik, alternatív feladat. Ennek „A” része ugyanis szintén táblázatos feladat volt. Érdekes módon az esettanulmány után a négyféle asszociációval a második legkisebb a korreláció (0,638) annak ellenére, hogy típusában talán ez áll legközelebb az egyszerű választáshoz.

A négyféle asszociációban két anyagra vonatkozó állításokat találunk. Az állításokról kell a vizsgázóknak ítéletet alkotniuk, és az ennek megfelelő válasz betűjelét kiválasztani. 2006-ban szerves kémiai kérdések szerepeltek ebben a feladatban, míg 2005-ben szervetlen kémiai kérdésekre kellett válaszolniuk a vizsgázóknak. A feladatok megalkotói törekedtek arra, hogy a hétköznapi élet szempontjából fontos szerves, illetve szervetlen vegyületek tulajdonságainak összevetésére helyezzék a hangsúlyt. Az etanol, mint fontos gyógyszeripari és alternatív üzemanyag-alapanyag, a hangyasav pedig mint a rovarcsípésekért felelős irritáció okozójának vegyülete jelenik meg a mindennapjainkban. A szóda a talaj szikesedéséért felelős, a rézgálic a borászat egyik legismertebb permetező szere.

A 2006. és 2005. évi középszintű kémiaírásbeli vizsgájának kérdései négyféle asszociációban a következők voltak:

Etanol
Hangyasav
Mindkettő
Egyik sem

Vízzel korlátlanul elegyedik.
Káliummal hidrogénfejlődés közben reagál.
Vizes oldata a formalin.
Oxidációjakor aldehid keletkezhet.
Molekulái dipólusosak.
Molekulája két szénatomot tartalmaz.
Vizes oldatát szódabikarbónára csepegtetve pezsgést észlelünk.
Homológ sorának első tagja.
Részt vehet észterképzési reakciókban.
Vizes oldatának pH-ja 7-nél kisebb.

Szóda
Rézgálic
Mindkettő
Egyik sem

25 °C-on, standard nyomáson folyékony halmazállapotú.
Vizes oldata színes.
Oldatát permetezésre használják.
Benzinben jól oldódik.
Összetett iont tartalmaz.
Oldatába vasport szórva, kémiai reakció játszódik le.
A szénsav sója.
Szilárd állapotban kristályvizes formában fordul elő.
Ez okozza a természetes vizek keménységét.
Ha sósavat csepegtetünk rá, pezsgés észlelhető.

Vessük össze a két év eredményeit. Mind a két évben 10 kérdés szerepelt ebben a feladatban, kérdésenként egy-egy pontot lehetett elérni a jó válasszal. 2005-ban az átlagpontszám 6,29 volt, 2006-ban pedig 5,84. A szórási értékeket is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy ezt a feladattípust a vizsgázók 2005-ben eredményesebben oldották meg, mint 2006-ban.

A feladatsor többi részével számított korrelációs együtthatók („A”: 0,653, „B”: 0,719) elég magasak, főleg a „B” alternatívát választók körében, azaz ezt a feladatot azok a vizsgázók oldották meg leginkább helyesen, akik a feladatsor többi részében is jó eredményeket értek el. A 3. feladat korrelációs együtthatói más feladatokkal 0,460 és 0,660 között mozognak, ami nagyon hasonló értékeket jelent a 2. feladatéhoz képest. Ennek egyik oka lehet az, hogy a két feladat típusa (egyszerű választás és négyféle asszociáció) nagyon hasonlít egymásra.

3. 3. Táblázatos feladat

A táblázatos feladat esetén a vizsgázóknak saját tudásukról kell számot adni, olyan kémiai ismeretekről, melyek az egyszerű vegyipari eljárások, folyamatok, környezetkímélő gyártási technológiáját jelentik. Az egyszerű választásos, illetve a négyféle asszociációs feladatokkal ellentétben, a vizsgázóknak nem az előre megadott alternatívák közül a megfelelőt kell kiválasztani, hanem saját tudásuk alapján kell a helyes választ megadni. Az összehasonlítandó anyagok kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy olyan anyagokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek a kémiai alkalmazások során már régóta állandóságot, folyamatosságot jelentenek.

A táblázatos feladatban hét anyag halmazállapotát, illetve egy-egy reakciójának egyenletét kellett megadni.

Az anyagok: hidrogén-klorid, kénsav, propán, fenol, acetaldehid, vas(III)-oxid, kalcium-hidroxid. Az anyagok között három szerves és négy szervetlen anyag szerepelt.

A reakciók: hidrogén-klorid reakciója ammóniával, kénsav reakciója nátrium-hidroxiddal, a propán égése, fenol reakciója nátriummal, acetaldehid ezüsttükörpróbája, vas(III)-oxid reakciója alumíniummal, kalcium-hidroxid reakciója széndioxiddal.

6. táblázat. A középszintű írásbeli 4. feladatának teljesítménycsoportok szerinti eredménye

Teljesítménycsoportok	1. (0–25 pont)	2. (25–40 pont)	3. (40–55 pont)	4. (55–75 pont)	5. (75–100 pont
Átlagpontszám	19,8%	36,4%	50,5%	65,9%	86,7%

A feladat a negyedik legjobban megoldott feladat volt a feladatsorban. Az 52%-os eredmény 3%-kal haladja meg a teljes feladatsor átlagát. Az egyes teljesítménycsoportok átlagpontszáma (a feladat 20 pontos) lineárisan emelkedik (6. táblázat), azaz a feladat megoldottsága jól korrelál a feladatsoron elért összpontszámmal. Ezt mutatja a két korrelációs együttható értéke is, („A”: 0,820, „B”: 0,856). A vizsgázók átlagteljesítménye, valamint a statisztikai mutatók alapján ez a feladat az, amelyik önmagában is legjobban tükrözi a középszintű vizsga eredményét.

3. 4. Alternatív feladat

Az ötödik feladat volt az alternatív feladat, a vizsgázó két lehetőség közül választhatott, melyiket oldja meg. Az alternatív feladat során háttérbe szorult a „hasznos ismeretek” számonkérése. Mind a két feladattípus esetén csak az a vizsgázó tudott eredményesen szerepelni, aki az adott témakörben kötelező tudás birtokában képes volt alkalmazni az elsajátított ismereteket.

Az „A” lehetőség egy táblázatos feladat volt, melyben a klórra vonatkoztak kérdések:

A. Táblázatos feladat

Töltse ki olvashatóan a táblázat számozott celláit!

A klór jellemzése: vegyértékelektron-szerkezete, molekulájában a kötő- és nemkötő elektronpárok száma, a molekula polaritása, hidrogénnel való reakciójának egyenlete, vassal való reakciójának egyenlete (klórfeleslegben), a reakció típusa, kálium-jodid-oldattal való reakciójának egyenlete, etinnel (acetilénnel) 1:1 arányban való reakciójának egyenlete, a reakció termékének neve, Benzollal való reakciójának egyenlete a fenti reakció típusa.

Az „A” lehetőséget a 835 darabos mintából 710 vizsgázó választotta, ami 85%-os választási arányt jelent, tehát a számítási feladatokat csak a vizsgázók kis hányada részesíti előnyben az elméleti kérdésekkel szemben.

7. táblázat. A középszintű írásbeli 5. A. feladatának teljesítménycsoportok szerinti eredménye

Teljesítménycsoportok	1. (0–25 pont)	2. (25–40 pont)	3. (40–55 pont)	4. (55–75 pont)	5. (75–100 pont)
Átlagpontszám	11%	24%	45,8%	61,4%	86,6%

A feladat átlagos teljesítése 45,8%, a 7. táblázatban látható, hogy a gyenge teljesítménycsoportok igen alacsony pontszámot értek el (teljes pontszám: 15). Az átlagteljesítmény jóval gyengébb, mint a 4. feladaté, valamivel elmarad a feladatsor teljes átlagától.

A „B” lehetőség egy számítási feladat volt, melyben egy reakcióegyenlet alapján kellett egy oldat összetételét meghatározni.

B. Számítási feladat

50,0 cm 3 térfogatú, 1,10 g/cm 3 sűrűségű, 20,4 tömegszázalékos sósavba 1,3 g alumíniumot dobunk. Írja fel a lejátszódó kémiai reakció egyenletét! Milyen vegyületeket tartalmaz az oldat a reakció befejeződése után? Számolással igazolja válaszát! Számítsa ki a kapott oldat tömegszázalékos összetételét!

8. táblázat. A középszintű írásbeli 5.B. feladatának teljesítménycsoportok szerinti eredménye

Teljesítménycsoportok	1. (0–25 pont)	2. (25–40 pont)	3. (40–55 pont)	4. (55–75 pont)	5. (75–100 pont)
Átlagpontszám	3,5%	21,3%	28,5%	44,4%	87,6%

A 8. táblázatban látható, hogy a „B” lehetőséget választó vizsgázók minden teljesítménycsoportban gyengébben teljesítettek, csak a legjobban nem. A számítási feladatot választók összátlaga ennek megfelelően mintegy 9%-kal elmarad az elméletet választókétól.

Az alternatív feladatot 2005-ben a vizsgázók 58%-os eredménnyel oldották meg, ami lényegesen jobb eredmény, mint a 2006. évi 45%-os eredmény (az „A” alternatíva eredményével hasonlítjuk össze az adatokat, mert a vizsgázók többsége mind a két évben ezt választotta).

3. 5. Kísérletelemzés és számítási feladat

A vizsgaleírással és követelményrendszerrel összhangban, ebben a feladatban az alapvető alkalmazások képességeit, a problémamegoldás készségét mérjük fel. Ennek a célnak megfelelően a vizsgázók egyszerűbb, alapvető kémiai ismeretek segítségével kvalitatív és kvantitatív kapcsolatok, összefüggések alapján elemeznek egy konkrét problémát. A kémiai kísérletek értő, elemző megoldása a tantárgy szempontjából fontos témakör. A feladattípus kapcsán fontosnak tartjuk kiemelni, hogy hasonló jellegű problémamegoldással nemcsak természettudományok esetén, hanem a társadalomtudományok kapcsán is találkozhatunk (például szociológia, közgazdaságtan).

A feladatban egy laboratóriumban felmerülő oldatkészítési problémát kellett a vizsgázóknak megoldaniuk.

A tömény kénsav hígítása közben milyen balesetvédelmi rendszabályokat kell a laboránsnak követnie? Fogalmazza meg 1-2 mondatban!
Számítsa ki, mekkora térfogatú 98,0 tömeg%-os oldatra van szüksége a laboránsnak!
Számítsa ki, mekkora térfogatú vízre van szükség a hígítás elvégzéséhez!

Az alábbi eszközök közül melyikkel célszerű kimérnie a kiszámított kénsavoldat térfogatát?

Bürettával
Mérőhengerrel
Pipettával

A teljes feladatsorban ezt a feladatot oldották meg a vizsgázók a leggyengébben, mindössze 33%-osan. Még a legjobb teljesítménycsoportba tartozó diákok is csak 5,92 pontot értek el, ami 75%-os eredmény), még az ő eredményességük is elmarad a dolgozat egészétől.

3. 6. Kísérletelemzés

A hetedik feladat kísérletelemzés volt. A kísérletelemzés a természettudományos tantárgyak sajátossága. Fontosnak gondoljuk, hogy a vizsgázók képesek legyenek a jelenségeket és azok tapasztalatait természettudományos látásmódon keresztül megérteni, értelmezni a követelményrendszernek megfelelően. Mindenképpen olyan kísérletek elemzését kell a vizsgázóknak megoldani, melyek megvalósíthatók bármely közoktatási intézményben.

Ebben a feladatsorban szervetlen kémiai kísérletekre vonatkozó állítások, kérdések szerepeltek.

1. kék, 2. fehér, 3. szürke, 4. sárga
1. vörös, 2. szürke, 3. fehér, 4. sárga
1. sárga, 2. fehér, 3. szürke, 4. barna
1. vörös, 2. fehér, 3. szürke, 4. sárga

A feladat 49,2%-os átlagos eredménye nem egészen 3%-kal marad el a feladatsor összesített átlagától, ezt a feladatot azok oldották meg a jól, akik a feladatsor többi részében is jó eredményt értek el.

Az alternatív feladat esetében a „B” lehetőséget, azaz a számítási részt választókkal mutatott korrelációs együttható nagyobb, mint az „A” variánst, azaz az elméleti kérdést választóké. Ezek szerint a kísérletelemzés azoknak sikerült jobban, akik úgy gondolják magukról, hogy a logikai következtetésekben, konkrét számításokban eredményesebbek, mint az elmélet megtanulásában.

2005-ben a vizsgázók a kísérletelemző feladatot 51%-os eredménnyel oldották meg, tehát abban az évben is az átlagérték alatt maradt az eredmény. Akkor a 2006. évi eredménynél azonban 6%-kal jobb eredmény született. Az eltérés oka a feladat szakmai nehézsége lehet: vélhetően a 2006. évi kérdések nehezebbek voltak.

3. 7. Számítási feladat

Számítási feladatok kapcsán a feladatsor összeállítóinak alapvetően két célt kell szem előtt tartani. Az első, hogy a vizsgázók az adott probléma során értően és megfelelően használják a kémiai mennyiségeket (mind mennyiségileg, mind a mértékegységeket figyelembe véve). A második, hogy olyan feladatot kelljen megoldaniuk, amelynek végeredménye a mindennapi tapasztalatok alapján valós, életszerű eredményre vezet.

A nyolcadik feladat mészhabarccsal kapcsolatos számításokat tartalmazott. A számítások megoldásához azonban a vizsgázóknak tudniuk kellett a lejátszódó kémiai reakció egyenletét is, ezek alapján kellett a megfelelő mennyiségeket kiszámítaniuk.

Az építőiparban a kalcium különböző vegyületeit széles körben használják. A mészhabarcs készítéséhez jó minőségű oltott mészre van szükség, amit homokkal kevernek és vízzel hígítanak. A felhasznált oltott mész a levegőből szén-dioxidot köt meg és így karbonáttá alakul. A levegő szén-dioxid tartalma 0,03 térfogat%. Írja fel a karbonáttá alakulás reakcióegyenletét! Számítsa ki, hány m 3 25,0 °C-os, standard nyomású szén-dioxid szükséges 74 kg oltott mész átalakulásához! Legalább mekkora térfogatú azonos állapotú levegőben található a szükséges szén-dioxid? Számítsa ki, hány kg víz keletkezik a 74 kg oltott mész átalakulása során?

Ez a második leggyengébben sikerült feladat a teljes sorban (37,4%). Ennél gyengébb csak az 5. B. feladat megoldása lett. A 6. feladat eredményeivel összevetve arra lehet következtetni, hogy a kombinált feladatok – például kísérletelemzés és számítás – nehezebbek, mint az egy kategóriába (számítás) besorolhatóak, bár az is lehet, hogy a nyolcadik feladat számítási része egyszerűen valamivel könnyebb volt, mint a hatodiké.

4. Feladattipológiai tanulságok az emelt szintű vizsgán

Emelt szinten 866 dolgozat adatait dolgoztuk fel, a teljes dolgozatszám 1561 volt. A mintavétel összesített eredménye a teljes mintáétól kis mértékben eltér, 60,3%. A feladatsor elemzése során természetesen a mintavétel adatához hasonlítunk.

Az érettségi vizsga kémiából alapvetően arra törekszik, hogy közép- és emelt szinten a feladattípusok, valamint a feladatsor szerkezete hasonló legyen. A két szint eltérő követelményrendszere, valamint az írásbeli vizsga megoldására fordítható idő lényeges különbsége nem teszi lehetővé – és szakmailag sem indokolt –, hogy az egyes feladattípusok ugyanolyan arányban szerepeljenek a feladatsorban. Az azonban mindenképpen elvárható, hogy az arányoktól eltekintve egy adott feladattípus célja, funkciója ugyanazt a szerepet töltse be mindkét szinten. A feladatsorok megalkotása során ezt tekintettük legfontosabb vezérlő elvnek. Ezt a szempontot szem előtt tartva a feladattipológiai elemzést a középszintű feladatsornál végeztük el, emelt szinten csak az egyes eltérésekre utalunk.

4. 1. Esettanulmány

Az emelt szintű írásbeli vizsga esettanulmánya a középszintűhöz hasonlóan környezetkémiai problémával foglakozik. A jövő energiaforrásainak felhasználását, az alternatív üzemanyagok felhasználását tárgyalja. Emelt szinten ennek a feladatnak a feladatsorban való megjelenítése ugyanazt a célt szolgálja, mint középszinten. Természeten a szövegre vonatkozó kérdések ebben az esetben mélyebbek, magasabb szakmai ismeretekre irányulnak.

Az esettanulmány az Élet és Tudomány című folyóirat 2005/27. számából származik, Oláh György Nobel-díjas kémikust idézte a metanolgazdasággal, valamint az alternatív üzemanyagforrásokkal kapcsolatban. A szöveghez öt kérdés kapcsolódott. A kérdések közül egyet (b.), a szövegértés alapján lehetett megoldani, egy másikhoz (c.), az olvasott szöveget a vizsgázónak saját ismereteivel kellett kiegészíteni, a többi három kérdés a metanollal kapcsolatos kémiai ismertekre kérdezett rá.

A teljes 2006. évi feladatsoron belül ennek a feladatnak lett a legjobb a megoldása, a 81,6%-os értéket csak néhány egyszerű választásos kérdés, illetve négyféle asszociáció eredménye éri el. Az előző, 2005-ös évhez képest (92%) azonban jelentős lett a visszaesés, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a 2006-os feladat nehezebb volt. A szórási mutatók növekedése a fokozottabb bizonytalanságot jelzi a feladatmegoldás során.

4. 2. Elemző feladat

Az elemzőfeladat célja az emelt szintű feladatsorban – hasonlóan a középszinthez – az, hogy a vizsgázó értő alkalmazását felmérje. A lényeges különbséget ebben az estben is a mélyebb szakmai tudás, az elemzési szempontok alaposabb átgondolása, megértése jelenti.

A feladatban gázok előállításának reakcióegyenletét, a gázok tulajdonságait és azonosítási reakcióikat kellett megadni, illetve kiválasztani.

Laboratóriumban a következő gázokat állítjuk elő: szén-dioxid, kén-dioxid, ammónia, etén. Írja fel a gázok laboratóriumi előállításának reakcióegyenleteit! Jellemezze a gázok fizikai tulajdonságait: szín, szag, levegőhöz viszonyított sűrűség!
Az alábbiakban néhány kimutatási eljárást sorolunk fel. A megfelelő eljárás mellé tüntesse fel a fentiek közül annak a gáznak a nevét vagy képletét, amely az adott módszerrel kimutatható! Lugol-oldat (kálium-jodidos jódoldat) elszíntelenítése. Fenolftaleines vízbe vezetve ciklámen színű lesz az oldat. Meszes vízbe vezetve az oldat megzavarosodik. Brómos víz elszíntelenítése.

Az elemzőfeladatban tehát három szervetlen és egy szerves gázra vonatkoztak a kérdések. A 2005. évi elemzőfeladatba általános kémiai, illetve a sósavoldat pH-jára vonatkozó kérdések szerepeltek.

A teljes feladatsorhoz viszonyítva ez a feladat egy igazi átlagfeladatnak tekinthető. A feladat 59,2%-os eredménye alig tér el a feladatsor 60,3%-os eredményétől. A feladat pontszámainak 0,378-es relatív szórása is nagyon közel esik a feladatsor 0,364-es értékéhez. A feladat korrelációs együtthatója a feladatsor többi részével 0,688, ami kimondottan nagy együttmozgást jelent, azaz a vizsgázók csaknem olyan eredménnyel oldották meg ezt a feladatot, amilyennel a feladatsor többi részét. Ezt az átlagosságot jelzi a teljesítménycsoportok eredményét mutató ábra majdnem teljesen lineáris képe is.

4. 3. Táblázatos feladat

A táblázatos feladatban két szervetlen és egy szerves savra vonatkozó általános kémiai kérdésekre kellett a vizsgázóknak válaszolniuk. A feladat témakörének besorolása éppen komplexitása miatt igen nehézkes, az egyértelműen nem tehető meg.

A táblázat üresen hagyott celláiba olvashatóan írja be az összehasonlítás szempontjaira adott válaszait! A kénsav, a foszforsav, a hangyasav képlete, molekulájának szerkezeti képlete (a nemkötő elektronpárok feltüntetésével), a molekulák központi atomjának oxidációs száma, egy tetszőleges, vízben oldható sójának képlete és neve, a választott só vizes oldatának kémhatása.

A feladat megoldása a teljes feladatsor átlagánál 9%-kal jobb, az egy pontra jutó szórása valamivel, de nem számottevően nagyobb, mint a feladatsor hasonló mutatója. A feladatot a vizsgázók jól, viszonylag nagy biztonsággal oldották meg.

A 2005. évi érettségiben a táblázatos feladat teljes egészében a szervetlen kémia témakörébe tartozott. A megoldás 74%-os volt, a relatív szórás 0,326. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy a 2006. évi írásbeli vizsga táblázatos feladata nehezebbnek bizonyult a vizsgázók számára, mint a 2005. évi.

4. 4. Egyszerű választás

Az egyszerű választásos feladatban öt kérdés szerepelt. Ezek közül kettő szerves kémiai, három általános kémiai kérdés volt. Ilyen szempontból ez a feladat nagyon hasonló volt a 2005. évi feladatsor hasonló feladatához, ott ugyanis három szerves kémiai és két általános kémiai kérdés szerepelt.

Ha a feladat statisztikai mutatóit összevetjük az előző, elemzőfeladattal, nagyon hasonló értékeket kapunk. A relatív szórás valamivel kisebb, ami azt mutatja, hogy a vizsgázók ebben az esetben nagyobb biztonsággal választották ki a jó választ, mint adták meg a táblázatos feladat esetén. A teljesítménycsoportok szerinti eredmények szabályosak, azaz ezt a feladatot a vizsgázók a dolgozatuk összpontszámának megfelelő teljesítménnyel oldották meg.

A 2005. évi vizsga során az egyszerű választásos feladat megoldása 74%-os volt, relatív szórása pedig 0,347, ami minden szempontból azt mutatja, hogy 2006-ban a vizsgázók nehezebb kérdéseket kaptak.

4. 5. Négyféle asszociáció

A négyféle asszociációs feladat általános kémia témakörből volt, azon belül is elektrokémia és redoxi-sajátságokra vonatkozó kérdések szerepeltek benne.

A cink (ε 0 (Zn 2+ /Zn) = –0,76 V)
Az ezüst (ε 0 (Ag + /Ag) = +0,80 V)
Mindkettő
Egyik sem

Alapállapotú atomja párosítatlan elektront tartalmaz.
Szabad levegőn a felületét védő oxidréteg vonja be.
Híg savakban hidrogénfejlődés közben oldódik.
Vízzel közönséges körülmények között reakcióba lép.
Lúgoldatban hidrogénfejlődés közben oldódik.
Tömény salétromsavoldatban nitrogén-oxidok fejlődése közben oldódik.
A Zn 2+ /Zn rendszerből és az Ag + /Ag rendszerből összeállított galváncella katódja.
A réz(II)-ionokat képes elemi rézzé redukálni.
Vastárgyakon alkalmazott bevonata aktív korrózióvédelemnek tekinthető.
Ionjait az ólom redukálhatja.

A 2005. évi feladatsorban nyolc kérdés szerepelt ezen a feladaton belül szerves kémia témakörből. Az imidazol és a buta-1,3-dién tulajdonságait kellett összevetni. A 2006. évi feladatsorban 66,9%-os eredményt értek el a vizsgázók, a 2005. éviben 66%-osat. A két év eredménye között tehát nincsen lényeges különbség. A 2005. évi feladatsorban a relatív szórás 0,352 volt, ugyanez 2006-ban 0,295. Az elektrokémiai témakörben tehát emelt szinten a vizsgázók ugyanolyan eredmény mellett nagyobb biztonsággal találták meg a helyes válaszokat. Ez egy jó átlagos feladat volt.

4. 6. Számítási feladat

A kémiai írásbeli feladatsor emelt és középszinten a belső arányaiban különbözik. A felsőoktatásban való részvétel megkívánja, hogy a vizsgázók emelt szinten, egy adott mennyiségi számítás kapcsán becslések megadására is képesek legyenek. Ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt kap a számítási készség, valamint a problémák elemzéséhez kapcsolódó mennyiségi összefüggések becsléséhez szükséges kompetencia. Az emelt szintű feladatsor ennek a komplex és nem könnyű célnak az érdekében négy olyan feladatot tartalmaz, melyet elsősorban azok a vizsgázók voltak képesek jól megoldani, akik a középiskolai tanulmányok, felkészülés során az átlagnál lényegesen több energiát fektettek a témakör megértésébe.

Az alaposabb ismereteknek és a céloknak megfelelően a feladatok szövege egy „laikus” számára lehet, hogy nehezebben érthető, követhető. A feladatok készítése során mindenképpen fontosnak gondoljuk, hogy emelt szinten olyan speciális területek, témák is előkerüljenek, amelyek a kémia középiskolai oktatása során meg kell jelenjenek, elő kell forduljanak. Ezek a feladatok biztosítják azt, hogy a felsőoktatásban továbbtanulók számára, az egyetemi, főiskolai követelmények teljesítése megvalósítható legyen.

A hatodik, számítási feladat egy kénnel szennyezett szénminta égetésével kapcsolatos, füstösszetétel-számítás volt.

A kőszén átlagosan 2,50 tömeg% ként tartalmaz. Az erőműben ezt a szenet 50,0%-os levegőfelesleggel égetik el. (A kőszenet tekintse kénnel szennyezett tiszta, elemi szénnek! Az égés során kén-trioxid keletkezését nem feltételezzük! A levegőt 21,0 térfogatszázalék O₂ és 79,0 térfogatszázalék N₂ elegyének tekintse!) Számítsa ki a távozó füst térfogatszázalékos összetételét! Írja fel a lezajló reakciók egyenleteit is!

Körülbelül 6%-kal gyengébben sikerült ennek a feladatnak a megoldása, mint a teljes feladatsoré, és a gyengébb teljesítménycsoportok teljesítménye kifejezetten alacsony volt. A feladatsoron belül ez a számítási feladat átlagos nehézségűnek mondható. Kettőt ennél jobb, egyet ennél rosszabb eredménnyel oldottak meg a vizsgázók.

4. 7. Számítási és elemző feladat

A hatodik, számítási és elemzőfeladat két szénhidrogén képletének megállapítása, valamint a konstitúciós izomerek felsorolása volt.

Két telített szénhidrogén moláris tömegének különbsége 2,01 g/mol. A kisebb moláris tömeg a másiknak 97,21 százaléka. Határozza meg a két szénhidrogén képletét! Írja föl mind a két szénhidrogén telített konstitúciós izomerjeinek szerkezeti képletét, és nevezze el azokat!

Ez a feladat volt a számítási feladatok közül a második legjobban megoldott, a feladat 61,41%-os megoldottsága valamivel több mint 1%-kal a feladatsor átlaga fölött van.

4. 8. Számítási feladat

A 8. feladat egy összetettebb számítási feladat volt. Ammónium-szulfát előállítása kapcsán a feladat megoldása során használni kellett a tömegszázalékos összetételre, a gázokra és a kémhatásra vonatkozó ismerteket is.

Ammónium-szulfát előállításához 2,00 dm 3 térfogatú, 20,0 tömeg%-os, 1,14 g/cm 3 sűrűségű kénsavoldatba sztöchiometrikus mennyiségű ammóniagázt vezetünk. Mekkora térfogatú 27,0 °C-os, 1,11 ˙ 10 5 Pa nyomású ammóniagázra van szükség? Milyen kémhatású lesz a keletkező oldat? Hány tömeg%-os lesz a keletkező oldat?

A számítási feladatok közül ezt oldották meg a legeredményesebben a vizsgázók, a feladatsor többi részével való korreláció ennél a legmagasabb. A feladat tehát annak ellenére nem volt nehéz, hogy a szöveg alapján első olvasatra viszonylag összetettnek tűnik, ugyanakkor a leggyengébb vizsgázók számára ez a feladat valóban nehéz volt.

4. 9. Számítási feladat

A 9. feladat egy elektrokémiai feladat volt. Nátrium-hidroxid-oldat elektrolízise során a pH érték változásából kellett az elektrolízis idejét kiszámítani.

90,0 cm 3 12,00-es pH-jú nátrium-hidroxid-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektrolízist 25,0 A-es áramerőséggel végeztük. Az elektrolízis végén az oldat pH-ja 1,00-gyel tér el a kiindulási oldat pH-jától. (Az oldat sűrűségét mindvégig 1,00 g/cm 3 -nek tekintsük.) Mennyi ideig zajlott az elektrolízis?

9. táblázat. A emelt szintű írásbeli 9. feladatának teljesítménycsoportok szerinti eredménye

Teljesítménycsoportok	1. (0–40 pont)	2. (40–55 pont)	3. (55–68 pont)	4. (68–82 pont)	5. (82–100 pont)
Átlagpontszám	2,4%	11,3%	23,4%	52%	94,2%

A teljesítménycsoportok szerinti eredmények (9. táblázat) mutatják, hogy a 15 pontos feladat az első négy csoport számára kifejezetten nehéznek bizonyult. Ezt mutatja a mindössze 36,8%-os eredmény is, ami messze elmarad mind a feladatsor 60,4%-os eredményétől, mind a többi számítási feladat eredményétől.

Az elektrolízissel kapcsolatos számítás és a pH érték változásából való következtetés nehéznek bizonyult az emelt szinten vizsgázók valamivel több mint 80%-ának.

5. Összefoglalás

A kémiaérettségi vizsga általános elemzése alapján összességében a következőket mondhatjuk:

A középszintű érettségi vizsga valamivel jobb eredményt hozott 2005-ben és 2006-ban, mint a korábbi, „hagyományos” rendszerben – persze a két rendszer összehasonlítása teljes pontossággal nem lehetséges – annak ellenére, hogy a vizsgákra mind a közvélemény, mind a szakma aggodalommal tekintett.
A 2006. évi vizsgák mind a két szinten valamivel gyengébben sikerültek, mint 2005-ben. Ennek oka lehet az írásbeli feladatsor, mely a pontszám 66,7%-át adja, és ami mind a két szinten nehezebb volt, mint 2005-ben (lásd a melléklet 3. és 4. táblázatát).
A középszintű írásbeli feladatsor nem, az emelt szintű viszont jól különbséget tett a vizsgázók között. Annak okát, hogy a középszintű feladatsor teljesítési görbéje nem szabályos, feltehetőleg nem a feladatsor, hanem a különböző vizsgázói rétegek motivációi adják. A középszintű írásbeli eredmények alapján azt lehet mondani, hogy középszinten főként azok vizsgáznak, akiknek valamilyen egzisztenciális ok miatt fontos magának a vizsgának a megléte, illetve azok, akik tovább szeretnének tanulni, de nem vállalják az emelt szintű megmérettetést.
A szóbeli vizsgák statisztikai mutatói alapján középszinten a verbális kommunikáció okozza a nagyobb problémát, míg emelt szinten a tárgyi, szakmai ismeretek jelentenek nagyobb gondot a vizsgázóknak.
A szóbeli vizsga értékelése egyelőre bizonytalannak tűnik. A szóbeli vizsga időtartama és súlya nem áll megfelelő összhangban a szóbelire kapható pontszámmal. Mind a két szinten teljesítménynövelő tényező a szóbeli. A szóbeli és írásbeli vizsga teljesítménye között mind a két szinten jelentős, több mint 20% az eltérés a szóbeli javára.
A középszintű írásbeli vizsgával a legnagyobb probléma a rendelkezésre álló idő. A jelenlegi 120 perc helyett 180 perces vizsga sokat segítene a teljesítményjavulásnak. Elképzelhető, hogy ebben az esetben a vizsga a mérési funkcióit is jobban betöltené.

6. Melléklet

Melléklet, 1. táblázat. A 2006. évi középszintű érettségi vizsgák összesített eredményei tantárgyi és iskolatípusonkénti bontásban

Vizsgatárgy	Összes	Gimnázium	Szakközép	Felnőttoktatás	Tanulói jogviszonyon kívül
Magyar nyelv és irodalom	55,17	65,27	50,28	45,71	43,46
Történelem	62,81	70,81	59,34	55,88	61,34
Matematika	54,93	64,44	52,17	41,14	54,78
Angol	52,38	60,67	47,56	44,09	52,96
Német	56,84	67,40	52,54	47,77	54,79
Fizika	60,81	76,36	54,52	47,79	67,56
Kémia	58,19	73,52	51,87	42,34	65,80
Biológia	66,75	74,25	64,56	64,08	72,64
Informatika	59,72	67,86	59,26	45,98	64,34

Melléklet, 2. táblázat. A 2006. évi emelt szintű érettségi vizsgák összesített eredményei tantárgyi és iskolatípusonkénti bontásban

Vizsgatárgy	Összes	Gimnázium	Szakközép	Felnőttoktatás	Tanulói jogviszonyon kívül
Magyar nyelv és irodalom	58,89	61,25	51,74	47,04	55,21
Történelem	68,04	70,61	61,95	58,72	63,07
Matematika	61,26	64,78	52,42	37,24	50,38
Angol	62,97	64,81	56,09	59,02	66,18
Német	69,38	71,27	63,75	65,68	72,50
Fizika	70,12	73,45	62,02	58,10	58,54
Kémia	68,91	73,22	62,49	58,78	61,45
Biológia	70,65	72,38	63,53	61,79	67,90
Informatika	56,26	59,76	55,52	44,73	49,82

Melléklet, 3. táblázat. A 2005. és a 2006. évi középszintű kémia írásbeli vizsga feladatainak típusa és az azokra kapható maximális pontszám

A feladat típusa (középszint)	2005. május–június	2006. május–június
1. Esettanulmány	13 pont	9 pont
2. Egyszerű választás	10 pont	11 pont
3. Négyféle asszociáció	10 pont	10 pont
4. Táblázatos feladat	15 pont	20 pont
5. Alternatív feladat: számítás vagy táblázatos	15 pont	15 pont
6. Számítási (2005), illetve kísérletelemzési és számítási feladat (2006)	11 pont	8 pont
7. Kísérletelemzés	15 pont	15 pont
8. Számítási feladat	11 pont	12 pont
Összesen	100 pont	100 pont

Melléklet, 4. táblázat. A 2005. és a 2006. évi emelt szintű kémia írásbeli vizsga feladatainak típusa és az azokra kapható maximális pontszám

A feladat típusa (emelt szint)	2005. május–június	2006. május–június
1. Esettanulmány	15 pont	9 pont
2. Elemző feladat	15 pont	13 pont
3. Táblázatos feladat	14 pont	13 pont
4. Egyszerű választás	5 pont	5 pont
5. Négyféle asszociáció	8 pont	10 pont
6. Számítási feladat	10 pont	9 pont
7. Számítási feladat	10 pont	13 pont
8. Számítási feladat	10 pont	11 pont
9. Számítási feladat	11 pont	15 pont
Adatpontosság, mértékegység	2 pont	2 pont
Összesen	100 pont	100 pont

6. 1. A középszintű kémiai írásbeli feladatsor feladatainak teljesítménycsoportos ábrái

Az adatok és a számítás megbízhatóságát minden esetben a megfelelő ábrán feltüntetett konfidenciaintervallumok jellemzik, amelyek az egyes pontintervallumok átlagpontszámait összekötő grafikont sávként veszik körül.

Melléklet, K/1. ábra. A középszintű 1. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei. A feladat átlagpontszáma: 5,61, összpontszáma: 9, átlageredménye: 62,3%, az elért pontok szórása: 2,02 pont, relatív szórása: 0,36; korreláció a feladatsor többi részével: „A”: 0,538, „B”: 0,453

Melléklet, K/2. ábra. A középszintű 2. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei. A feladat átlagpontszáma: 6,68, összpontszáma: 11, átlageredménye: 60,7%, az elért pontok szórása: 2,61 pont, relatív szórása: 0,39; korreláció a feladatsor többi részével: „A”: 0,746, „B”: 0,779. K/2. ábra

Melléklet, K/3. ábra. A középszintű 3. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei. A feladat átlagpontszáma: 5,84, összpontszáma: 10, átlageredménye: 58,4%, az elért pontok szórása: 2,18 pont, relatív szórása: 0,373; korreláció a feladatsor többi részével: „A”: 0,653, „B”: 0,719. K/3. ábra

Melléklet, K/4. ábra. A középszintű 4. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei. A feladat átlagpontszáma: 10,4, összpontszáma: 20, átlageredménye: 52%, az elért pontok szórása: 5,2 pont, relatív szórása: 0,50; korreláció a feladatsor többi részével: „A”: 0,820, „B”: 0,856.

Melléklet, K/5a. ábra. A középszintű 5. A. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei. A feladat átlagpontszáma: 6,87, összpontszáma: 15, átlageredménye: 45,8%, az elért pontok szórása: 4,66, relatív szórása: 0,692; korreláció a feladatsor többi részével: „A”: 0,779 „B”: n. a. K/5.A. ábra

Melléklet, K/5b. ábra. A középszintű 5. B. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei. A feladat átlagpontszáma: 5,56, összpontszáma: 15, átlageredménye: 37,1%, az elért pontok szórása: n. a., relatív szórása: n. a.; korreláció a feladatsor többi részével: „A”: n. a., „B”: 0,796

Melléklet, K/6. ábra. A középszintű 6. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei. A feladat átlagpontszáma: 2,64, összpontszáma: 8, átlageredménye: 33%, az elért pontok szórása: 2,37 pont, relatív szórása: 0,897; korreláció a feladatsor többi részével: „A”: 0,659, „B”: 0,754.

Melléklet, K/7. ábra. A középszintű 7. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei. A feladat átlagpontszáma: 6,93, összpontszáma: 15, átlageredménye: 46,2%, az elért pontok szórása: 4,47 pont, relatív szórása: 0,645; korreláció a feladatsor többi részével: „A”: 0,747, „B”: 0,792.

Melléklet, K/8. ábra. A középszintű 8. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei. A feladat átlagpontszáma: 4,48, összpontszáma: 12, átlageredménye: 37,4%, az elért pontok szórása: 4,81 pont, relatív szórása: 1,073; korreláció a feladatsor többi részével: „A”: 0,731, „B”: 0,749,

6. 2. Az emelt szintű kémia írásbeli feladatsor feladatainak teljesítménycsoportos ábrái

Melléklet, E/1. ábra. Az emelt szintű 1. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei A feladat átlagpontszáma: 7,34, összpontszáma: 9, átlageredménye: 81,6%, az elért pontok szórása: 1,85 pont, elért pontra jutó szórása: 0,253; korreláció a feladatsor többi részével: 0,575.

Melléklet, E/2. ábra. Az emelt szintű 2. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei A feladat átlagpontszáma: 7,69, összpontszáma: 13, átlageredménye: 59,2%, az elért pontok szórása: 2,91 pont, relatív szórása: 0,378; korreláció a feladatsor többi részével: 0,688.

Melléklet, E/3. ábra. Az emelt szintű 3. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei A feladat átlagpontszáma: 8,97, összpontszáma: 13, átlageredménye: 69,0%, az elért pontok szórása: 3,38 pont, relatív szórása: 0,378; korreláció a feladatsor többi részével: 0,722.

Melléklet, E/4. ábra. Az emelt szintű 4. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei A feladat átlagpontszáma: 3,46, összpontszáma: 5, átlageredménye: 69,2%, az elért pontok szórása: 1,23 pont, relatív szórása: 0,355; korreláció a feladatsor többi részével: n. a.

Melléklet, E/5. ábra. Az emelt szintű 5. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei A feladat átlagpontszáma: 6,68, összpontszáma: 10, átlageredménye: 66,8%, az elért pontok szórása: 1,976 pont, relatív szórása: 0,295; korreláció a feladatsor többi részével: n. a.

Melléklet, E/6. ábra. Az emelt szintű 6. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei A feladat átlagpontszáma: 4,91, összpontszáma: 9, átlageredménye: 54,6%, az elért pontok szórása: 3,27 pont, relatív szórása: 0,664; korreláció a feladatsor többi részével: 0,694.

Melléklet, E/7. ábra. Az emelt szintű 7. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei A feladat átlagpontszáma: 7,98, összpontszáma: 13, átlageredménye: 61,41%, az elért pontok szórása: 3,82 pont, relatív szórása: 0,478; korreláció a feladatsor többi részével: 0,582.

Melléklet, E/8. ábra. Az emelt szintű 8. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei A feladat átlagpontszáma: 6,97, összpontszáma: 11, átlageredménye: 63,3%, az elért pontok szórása: 3,72 pont, szórása: 0,534; korreláció a feladatsor többi részével: 0,756.

Melléklet, E/9. ábra. Az emelt szintű 9. feladat teljesítménycsoportonkénti eredményei A feladat átlagpontszáma: 5,52, összpontszáma: 15, átlageredménye: 36,8%, az elért pontok szórása: 5,76 pont, relatív szórása: 1,044; korreláció a feladatsor többi részével: 0,687.

A középszintű írásbeli feladatsorok pontszámainak részletes összehasonlítását a melléklet 3. táblázata tartalmazza.

Emelt szintű érettségire összesen 1814-en jelentkeztek a 2006. évi nyári vizsgaidőszakban. A statisztikai adatok 1564 dolgozat feldolgozásával készültek.

A emelt szintű írásbeli feladatsorok pontszámainak részletes összehasonlítását a melléklet 4. táblázata tartalmazza.

A továbbiakban a korrelációs értéket az egész teszthez viszonyítva két változatban adjuk meg, megkülönböztetve azt, hogy az 5. feladatban az „A” vagy a „B” feladatot választották.