Alkotmányjog feladatgyűjtemény megoldások

Néhány jogterület, amellyel a versenyjog izgalmas interakcióba kerülhet: adatvédelem, közbeszerzés, szellemi tulajdon, emberi jogok, alkotmányjog, polgári jog, büntetőjog, csak hogy a legjelentősebbeket említsük.

Alkotmányjog feladatgyűjtemény megoldások

Felhívjuk figyelmüket, hogy az alább ajánlott könyvek esetenként elfogyhatnak a készletünkből. Megértésüket köszönjük.

Könyvesboltunkban mindig a legújabb kiadás kapható!

Adatait nézze meg itt.

Kommentár a Polgári törvénykönyvhöz 2021

Az új kiadás a jogszabályváltozásokon kívül teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot, amely a polgári jog több területén (így mindenekelőtt a szerződési jogban) csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. A két kötetben, közel 3000 oldalon megjelenő törvénymagyarázatok magukba építik a Ptk.-hoz kapcsolódó mértékadó jogirodalmat is. Új érték a harmadik kiadásban a Gárdos Péter által összeállított irodalomjegyzék, amely magába foglalja a törvényhez kapcsolódó monográfiákat, tanulmányköteteket, tankönyveket és a vezető magyar jogi folyóiratokban megjelent polgári jogi tárgyú írásokat is. A vezető Ptk.-kommentár nem hiányozhat egyetlen igényes jogász könyvtárából sem.
Wolters Kluwer Kiadó, 2021

A Társasházi törvény magyarázata

A kézikönyv a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény ismertetésére vállalkozik. A kommentár műfajából adódóan részletesen bemutatja az egyes társasháztulajdonnal kapcsolatos intézmények lényeges sajátosságait. A jobb megértés érdekében a hatályos törvényszöveg rendelkezéseihez fűzött magyarázatok utalnak a későbbi fontosabb törvénymódosítások mögött rejlő jogalkotói szándékra is. A kötet a teljesség igényével dolgozza fel a témához kapcsolódó szakirodalmat és az irányadó bírói gyakorlatot, különös tekintettel a Kúria elvi határozataira.
A törvénymagyarázat elsősorban a gyakorló jogászok, ügyvédek, bírák számára jelent segítséget, de áttekinthető eligazítást ad a társasházak közös képviseletét ellátó magánszemélyek és vállalkozások, továbbá mindazok számára, akik tájékozódni kívánnak a társasházak belső jogviszonyairól, annak szervezetéről, valamint a tulajdonostársakat megillető jogokról és az őket terhelő kötelezettségekről.
A szerző a Kúria társasházi jogvitákat is elbíráló, dologi jogi tanácsának a tagja, aki korábbi publikációiban több alkalommal foglalkozott a társasház intézményének egyes kérdéseivel.
HVG-ORAC , 2017

Könyvesboltunkban mindig a legújabb kiadás kapható!

Adatait nézze meg itt.

Az új PP. és a kapcsolódó iránymutatások

A Kúria Konzultációs Testülete és a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete által közzétett állásfoglalásokkal egységes szerkezetben.
HVG-ORAC Kiadó, 2020

Az új PP. iratmintatára

Beadványtervezetek az új Pp. minden eljárási cselekményéhez, összesen 437 iratminta.
HVG-ORAC Kiadó, 2017

Polgári eljárásjog I.

Új polgári perrendtartási kódex lép hatályba 2018. január 1-jén, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, ami hatvanöt év elteltével fogja felváltani az 1952. évi III. törvényt. Az új polgári perrendtartás rendelkezéseinek elsajátítása, az összefüggések megismerése és megértése, nemcsak a jogalkalmazókat állítja kihívás elé, hanem azokat is, akik a polgári eljárásjog tananyagából kívánnak felkészülni. Jelen tankönyv elsősorban számukra készült: a polgári eljárásjog tantárgyból vizsgára készülő hallgatóknak, de haszonnal forgathatják a kötetet a szakvizsgára készülő jogászok is. A kötet a tananyagírás szempontjait szem előtt tartva magyarázza és elemzi az egyes jogintézményeket, a Pp. által bevezetett újdonságokat, mellyel az olvasók perjogi ismereteinek megalapozására törekszik.
Wolters Kluwer Kiadó, 2018

Polgári eljárásjog II.

A tankönyv öt részből áll. Az első rész a rendes és rendkívüli perorvoslati eljárások szabályait tárgyalja, míg a második, a kötet legterjedelmesebb része, a különleges eljárásokat mutatja be. A tankönyv harmadik része a Pp.-ben is önálló szerkezeti egységben szabályozott kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos eljárásokat tárgyalja. A kötet negyedik része a Pp.-vel egyidejűleg hatályba lépett közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) főbb rendelkezéseinek bemutatásával azt a cél kívánja elérni, hogy a hallgatók képet kapjanak a közigazgatási jogviták elbírálásának eltérő rendjéről.
A tankönyv ötödik része két, közjegyzői hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárás szabályainak bemutatását tartalmazza, mert több jogi karon e nemperes eljárások is a Pp. II. tananyagának részét képezik.
Jelen kötet a polgári eljárásjog tantárgyból kollokviumra vagy szigorlatra készülő egyetemi vagy alapszakos hallgatókon kívül érdeklődésre tarthat számot a polgári eljárásjogból szakvizsgára készülő kollégák körében is.
Wolters Kluwer Kiadó, 2018

A Polgári Perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I-III.

A könyv az új Pp. szabályainak magyarázatát tartalmazza első kézből, a törvény előkészítését az első pillanattól meghatározóan befolyásoló kodifikációs téma- és munkabizottsági elnökök és tagok tollából. A kommentárban minden témakört olyan szakértő ismertet, akinek az a szűken vett szakterülete. A szerzői csapatot szerkesztőként Varga István tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék), ügyvéd, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság tudományos titkára irányította.
A szerzők célja, hogy tudományosan megalapozott, de elsősorban a mindennapi gyakorlati jogalkalmazói igényeknek megfelelő kommentár szülessen. Az első és a második kötet szakaszonként haladva ismerteti az új Pp. szabályait. A harmadik kötet a Pp.-n kívüli magyar jogszabályokat (kiemelten a választottbírósági eljárást), valamint a nemzetközi és uniós normákat (jogsegély-szerződéseket, joghatósági- és jogsegély-rendeleteket, valamint a sui generis európai uniós eljárásokat) dolgozza fel.
HVG-ORAC Kiadó, 2018

Szerkesztette: dr. Wopera Zsuzsa

Kommentár a Polgári Perrendtartáshoz (2019)

Alkalmazhatóságának első évében, 2018-ban 30 százalékkal csökkent a benyújtott keresetlevelek száma, több esetben pedig egészen abszurdnak tűnő formai hibákra alapozva utasítottak vissza perindítási kérelmeket a bíróságok.
Az új kódex használata a jogi hivatásrendek képviselői és a laikus állampolgárok körében a mai napig sok bizonytalanságot és félreértéseket szül.
A Kommentár a polgári perrendtartáshoz című kiadvány pontosan a fentiekben vázolt, egyensúlyát vesztett helyzetre kíván orvossággal szolgálni. Valamennyi szerzője a polgári eljárásjog elismert szaktekintélye, döntő többségük bíróként, ügyvédként, ügyészként, közjegyzőként, végrehajtóként nap mint nap alkalmazza a Pp.-t. Megtalálhatók közöttük „Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel” foglalkozó kúriai konzultációs testület és a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának (CKOT) tagjai is, jelentős részük egyben aktív résztvevője volt a jogszabály kodifikációjának. A törvény szerkezeti felépítését követő mű így egyszerre nyújt egy biztos dogmatikai alapot, továbbá a formálódó eljárásjogi gyakorlatot is bemutatja a konzultációs testület, illetve a CKOT állásfoglalásainak olykor kritikus elemzésével. Az Olvasó ezáltal komplex szemléletmódban kaphat képet olyan, megannyi kérdést felvető tárgykörökről, mint az osztott perszerkezet bevezetése, a keresetlevél formai-tartalmi követelményei, illetve az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása a polgári perben.
A Kommentár elengedhetetlen munkaeszköz a gyakorló jogászok, nemkülönben a polgári eljárásjogot oktatók számára. Nagyban segítheti a joghallgatók vizsgára történő felkészülését, mindemellett jó szívvel ajánljuk a polgári eljárásjog iránt egyéb indíttatásból érdeklődőknek is.

A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata

Néhány példa a főbb újdonságokból:
Az általános hatáskörű elsőfokú bíróság a törvényszék lesz
Jelentősen módosulnak a jogi képviseletre vonatkozó szabályok
Bevezetésre kerül az osztott perszerkezet az elsőfokú eljárásban
Kiemelt szerepet kapnak a perfelvételi nyilatkozatok
Nagyobb elvárások a felek jognyilatkozataival kapcsolatban
A jogvita tisztázásával kapcsolatban széleskörű jogosítványokat kap a bíróság
Új alapokra kerül a szakértői bizonyítás
A másodfokú eljárás szabályai jelentősen változnak
A felülvizsgálat körében értékhatárhoz kötött engedélyezési rendszer kerül bevezetésre
Két kollektív igényérvényesítési forma szabályai nyernek elhelyezést a kódexben
Bevezetésre kerül a társult per olyan ügytípusokban, ahol ez hatékonysági előnyökkel jár
Complex Kiadó , 2017

Könyvesboltunkban mindig a legújabb kiadás kapható!

Adatait nézze meg itt.

Büntetőjog I. – Általános rész

A Jogi Szakvizsga Segédkönyvek összefoglalják az adott tárgyhoz kapcsolódó legszükségesebb ismereteket, tartalmazzák a témához kapcsolódó joggyakorlatot, iratmintákat.
A kötetek tartalma szorosan kötődik az IRM Jogi Szakvizsga Bizottsága által megállapított követelményekhez.
Dialóg Campus Kiadó, 2018

Büntetőjog II. – Különös rész – Jogi szakvizsga könyv

Jelenleg nem kapható.

A Jogi Szakvizsga Segédkönyvek összefoglalják az adott tárgyhoz kapcsolódó legszükségesebb ismereteket.
A kötetek tartalma szorosan kötődik az IRM Jogi Szakvizsga Bizottsága által megállapított követelményekhez.
Dialóg Campus Kiadó, 2016

Büntetőjog I. – Általános rész (2020)

A Büntető Törvénykönyv Általános Részének a jogalkalmazói gyakorlatot is szem előtt tartó tudományos feldolgozására vállalkozott Belovics Ervin tanszékvezető egyetemi tanár, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese.
A szerző részletesen áttekinti a büntetőjog kialakulásának történetét, bemutatja a büntetőjogi iskolákat, valamint a jogállami büntetőjog és a büntetőpolitika legfőbb sajátosságait. A jogszabálytanról szóló részben kerül sor a jogforrások és az értelmezési fajták részletes értékelésére. A bűncselekménytan körében a szerző a bűncselekmény fogalmának a jogtudomány által kidolgozott tételei mellett részletesen elemzi a legális fogalom alkotóelemeit. A törvényi tényállás tanáról szóló rész, valamint a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait bemutató fejezet mindenre kiterjedően dolgozza fel a jogirodalmi álláspontokat és a történeti előzményeket.
A szerző a büntetőjogi jogkövetkezmények teljes körű bemutatása során szól a büntetés céljával kapcsolatos teóriákról, valamint a hatályos törvényi rendelkezésekről. Elemzi továbbá a Kúria jogegységi határozatait, a Büntető Kollégium véleményeit, valamint a jogalkalmazói gyakorlat releváns eseti döntéseit is.
A kézirat 2020. november 1-jén került lezárásra, az eddig az időpontig elfogadott, 2021. január 1-jétől hatályos törvényszöveg alapján készült a könyv.
HVG-ORAC Kiadó, 2020

Büntetőjog II. – Különös rész (2021)

A 2012. évi C. törvény, tehát a Büntető Törvénykönyv elfogadását követően immár nyolcadik alkalommal jelenik meg a Különös Rész tényállásait átfogóan elemző szakkönyv. Jelen kiadás a 2021. július 8-ig hatályba lépett jogszabályváltozásokra figyelemmel készült el.
A tényállások bemutatása továbbra is a megszokott módon történik. A szerzők nem csupán az egyes bűncselekmények dogmatikai elemzésének és joggyakorlatának a bemutatására törekszenek, hanem ismertetik azok szabályozásának történeti előzményeit, a hatályos rendelkezések alkotmányos alapjait, a kapcsolódó joggyakorlat meghatározó döntéseit és megjelölik az idetartozó jogirodalom jelentősebb eredményeit is.
A változatlan szerzői csapatból ketten a Legfőbb Ügyészség vezető munkatársai (egyikük tanszékvezető egyetemi tanár), a harmadik szerző a Kúria nyugalmazott büntetőbírája, jelenleg ügyvéd. Valamennyien a büntetőjog tudományának jeles képviselői, akik több évtizede folytatnak oktatói tevékenységet a hazai jogi karokon.
HVG-ORAC Kiadó, 2021

Könyvesboltunkban mindig a legújabb kiadás kapható!

Adatait nézze meg itt.

Herke Csongor
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG – Jogi szakvizsga segédkönyv

A Jogi Szakvizsga Segédkönyvek összefoglalják az adott tárgyhoz kapcsolódó legszükségesebb ismereteket, tartalmazzák a témához kapcsolódó joggyakorlatot, iratmintákat.
A kötetek tartalma szorosan kötődik az IRM Jogi Szakvizsga Bizottsága által megállapított követelményekhez.

Dialóg Campus Kiadó, 2019

Belovics Ervin; Tóth Mihály

Büntető eljárásjog – Az új büntetőeljárási törvény tankönyve, 2020.

Az ötödik kiadás előszava:
A tankönyv előző kiadásának megjelenése után néhány hónappal felgyorsultak az események.
A tudományos tanácskozások és a jogalkalmazói tapasztalatok alapján már korábban világossá vált, hogy az új büntetőeljárási törvény helyenként kiegészítésre, pontosításra, korrekcióra szorul. Az ennek jegyében készülő átfogó novella egyeztetése időszakában azonban az egész világot megrázó vírushelyzet előbb átmeneti eljárási szabályok megalkotását tette szükségessé [a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelettel], melyek jelentős része 2020 végéig hatályban marad (2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről). E törvény ugyanakkor egyes, részben a válsághelyzet kapcsán már korábban alkalmazott rendelkezések, részben néhány további előírás tekintetében a Be.-t 2020. június 18. napjától – nem csak átmeneti jelleggel – módosította is. Emellett ez év áprilisától ugyancsak érint büntetőeljárási szabályokat a még tavaly elfogadott, az ítélkezés új alapokra helyezett elvi irányítása, a jogegység erősítése, a „korlátozott precedensjog” bevezetése jegyében megalkotott 2019. évi CXXVII. törvény. Az eredetileg tervezett, átfogó módosítást tartalmazó 2020. évi XLIII. törvény elfogadására 2020. május 19-én került sor. A novella a jövő év elejétől a büntetőeljárási törvényen kívül számos más kapcsolódó törvényt is kiegészít, illetve a megváltozott igényekhez igazít.
E nem könnyen követhető és sokszor terjedelmes változások folytán az alig több mint kétéves büntetőeljárási törvény előírásai számos helyen átalakultak.
Elengedhetetlenné vált ezért, hogy az egyetemi hallgatók és a szakma igényeinek is megfelelően a 2021. január 1-jei helyzet szerint aktualizáljuk a tankönyvet.
Budapest, 2020 augusztusa
A szerzők
HVG-ORAC, 2020

A büntetőeljárási törvény magyarázata

Az új kódex a büntetőeljárás minden szakaszában, valamint számos jogintézménye vonatkozásában lényeges, több esetben koncepcionális újdonságokat vezet be. A kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a jövőbeni szabályozásról a tárgyalótermekben megforduló valamennyi jogászi hivatásrend tagjai számára, ugyanakkor szerzői kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyarázatok tudományos megalapozottságára is.
HVG-ORAC, 2018

Könyvesboltunkban mindig a legújabb kiadás kapható!

Adatait nézze meg itt.

Szerzők: Lőrincz József, Koósné Mohácsi Barbara, Lukács Krisztina, Pallo József
Büntetés-végrehajtási jog

Jelen könyv első része az elméleti alapvetéseket ismerteti a büntetés-végrehajtás egészére vonatkozó általános, elvi jelentőségű rendelkezésekkel együtt. Ezt követi a szabadságelvonással járó, valamint a szabadságelvonással nem járó jogkövetkezmények részletes leírása. Az utolsó fejezet mutatja be a büntetés-végrehajtás jogállami kontrolljának a megvalósulását. A büntetés-végrehajtási jog ismeretanyagának e könyvben formát öltő rendszerezése elsősorban oktatási céllal készült, azonban hasznos lehet azok számára is, akik a gyakorlatban foglalkoznak a büntetés-végrehajtással. A jegyzet megírásának célja az olvasó szemléletének formálása mellett nem titkoltan az volt, hogy hangsúlyozza a büntetés-végrehajtás szakaszának a büntető igazságszolgáltatás folyamatában betöltött kiemelkedően fontos szerepét.
ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2017

Kötetünk segítséget kíván nyújtani egyrészt az egyetemi vizsgára történő felkészüléshez, másrészt a jogi szakvizsga teljesítéséhez. Azok az ismeretek találhatók meg benne, amelyek elvezethetik az olvasót ennek a diszciplínának, jogi szakvizsgatárgynak akár a mélyebb megismeréséhez is. Az ismeretközlés olyan módszerét választottuk, amely elsődlegesen az egyetemi oktatás céljait szolgálja, de a szakvizsga sikeres teljesítését is elősegítheti.
Kötetünk egy olyan szakmai területről ad képet, amelynek állandó tökéletesítését a társadalom és más tudományok viszonylatában mindig szem előtt kell tartanunk. A tudománytól olyan, a tájékozódást is szolgálni alkalmas műveket igényel a társadalom, amelyek nemcsak elvont törvényszerűségeket, általános elvek kutatását és kritikáját, jogszabályok dogmatikus elemzését adják, hanem a jogintézmények rendszerbe foglalásával, fejlődésük világos leírásával mutatják be az adott jogterületet.
A 2012-es Büntető Törvénykönyv, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, továbbá az ezeket módosító törvények jelentős mértékben érintették, változtatták meg a büntetés-végrehajtási jogot. Könyvünk a hatályos törvényt, azaz a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt ismerteti, kiegészítve a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó részeivel. (Részlet a kötet előszavából)
HVG-ORAC Kiadó, 2021

Bisztriczki László; Kántás Péter

A szabálysértési törvény magyarázata

Bár alig több mint öt éves az „új” szabálysértési törvény, a szabálysértési joganyag immár harmadik magyarázatát bocsátjuk útjára, figyelemmel arra, hogy a legutóbbi három évben is számos tartalmi jellegű módosítást eszközölt rajta a jogalkotó (az utolsó módosítások 2017 májusában léptek hatályba, a kötet már ezeket is feldolgozza). Több, a törvényben használt fogalom (például csekély mennyiségű lőszer, robbanóanyag-prekurzor) meghatározásra került, és új tényállások (például közérdekű üzem megzavarása, jogosulatlan közterületi értékesítés, fémkereső műszer jogellenes használata) kerültek a törvénybe.
A jogalkotó szabályozta a belföldi jogsegély jogintézményét elzárással is sújtható szabálysértési ügyekben, a fiatalkorúak tekintetében pedig bevezette a felfüggesztett szabálysértési elzárás szankcióját. Kötelezővé tette az előélet miatt elzárásossá váló ügyekben, hogy a szabálysértési hatóság tisztázza a tényállást, a kártérítés szabályainak alkalmazását pedig sértetti kérelemhez kötötte. A kommentár krédója azonban változatlan a korábbiakhoz képest: az „első vonalban” dolgozó jogalkalmazó munkáját szeretné segíteni gazdag esetbemutatással, értelmezéssel, nem elhallgatva a tételes jogi szabályozás diszfunkcióit, esetenként kitérve a bagatell-büntetőjog világát már a születésétől átszövő jogelméleti dilemmákra.
A szerzők a módosítások tárgyalása során a korábbi két változathoz képest nagyobb arányban hivatkoznak a legújabb bírói gyakorlatra, a hazai közigazgatási jog irodalmára és publicisztikájára, az ombudsmani állásfoglalásokra, de nem szégyellik azt sem, ha esetenként az internetes hírforrások világából választanak értelmezésre szoruló, precedens-értékű jogesetet. A szerzők szükségesnek tartották esetenként a hibás jogesetek bemutatását is annak érdekében, hogy a fellelt joghézagokat bemutassák, és azokra a jogelvek vagy gyakorlati lehetőségek alapján megoldást kínáljanak.
A kommentár csaknem ezer oldalas terjedelmét az is magyarázza, hogy itt egy törvényben testesül meg a büntetőjogágak (büntető anyagi jog, büntető-eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog) hármassága, s vegyük hozzá, hogy egyre nagyobb mennyiséget tesz ki a részletszabályokat tartalmazó rendeleti joganyag, melynek részletesebb ismertetésétől a szerzők esetenként nem tudtak eltekinteni.
HVG-ORAC Kiadó, 2017
Ára: 7 900 Ft

Információk a legújabb kiadásról itt.

Dr. Csink Lóránt, Dr. Gulyás Attila,
Dr. Kurunczi Gábor, Dr. Varga Ádám
Alkotmányjog
Harmadik kiadás

Az alkotmányjog az a jogág, amely a társadalmi-politikai berendezkedés
alapvető kérdéseivel, az emberi jogokkal és az államszervezet felépítésével és működésével foglalkozik. A szakvizsga alkotmányjogi része azt hivatott felmérni, hogy a vizsgázó eligazodik-e az állam működésének kérdéseiben, tisztában van-e azzal, hogy az egyes alapvető jogok kiket illetnek meg, mi a tartalmuk, miként lehet velük élni.
A szakvizsga elsődlegesen nem a tárgyi tudásra kérdez rá, hanem arra, hogy az a gyakorlatban hogyan érvényesül. Jegyzetünk képet szeretne adni arról, miképp működnek általános alapelvek a hétköznapokban, milyen gyakorlati problémák merülnek fel az alapjogok érvényesítése során, illetve az államszervezet egyes elemei miképp kapcsolódnak egymáshoz, hogyan befolyásolja az egyik a másik működését. Épp ezért a jegyzet sokkal inkább támaszkodik az alkotmánybírósági esetjogra, mint a jogirodalomra.

A kézirat lezárva: 2020. augusztus 24.,

ISBN 978-615-5499-64-7
Formátum: B/5
Kötés: puhakötés
Megjelenés éve: 2020
Terjedelem: 284 oldal

Bevezetés az Alkotmányjogba

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói – kiegészülve további kollégákkal – immár egy évtizede működnek együtt egy alkotmányjogi jegyzet kibocsátásában. E közös jegyzet új kiadását tartja kezében az olvasó.
2010 óta a hazai alkotmányjog átalakuláson megy keresztül, e változás fontos állomását jelzik a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények. Célunk ugyanakkor nem csupán a hatályos joganyag ismertetése, sokkal inkább az, hogy hallgatóink – olvasóink – az alkotmányjog kultúrájából kapjanak ízelítőt. Az alkotmány nem pusztán az állam szervezeti és működési szabályzata, hanem a politikai közösség, a nemzet életének jogi keretet adó alapdokumentum, amely évszázadok során kikristályosodott elveket, értékeket rögzít. Így nem a tételes jogot ismertető jegyzetet kívántunk írni, hanem alkotmányelméleti szempontból megalapozott munkát: hallgatóinkat, olvasóinkat arra biztatjuk, hogy a tanulás során e jegyzet mellett folyamatosan tanulmányozzák a jogforrásokat is. Kötetünk az alapjogokkal kapcsolatos kérdések kivételével az alkotmányjog egészét – a hazai jogászképzésben meghonosodott tagolás szerint az alkotmányjog oktatásának alkotmányelméleti és államszervezeti anyagát – felöleli.
A tankönyv nyolcadik kiadását egyfelől az indokolta, hogy az alkotmányjog gyorsan változó tudományág: a különleges jogrend, a választójog vagy a bíráskodás rendszerének átalakulása szükségessé tette a tananyag frissítését. Másfelől pedig a szerzők folyamatosan hasznosítják az oktatói és vizsgatapasztalatokat, és ha ezek alapján az derül ki, hogy egyes részek a hallgatók számára „nehezen emészthetők”, akkor azokat az új kiadásban újraírják.
HVG-ORAC Kiadó, 2021

Könyvesboltunkban mindig a legújabb kiadás kapható!

Adatait nézze meg itt.

Kommentár az Általános közigazgatási rendtartáshoz

A kommentár segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben, bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest. 2018. január elsején lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, ami alapvető változásokat hoz a hatósági eljárásokban. A kommentár célja a törvény értelmezése, és a változások következményeinek bemutatása oly módon, hogy az a jogalkalmazók számára is hasznos legyen. A kommentár kifejezett célja, hogy bemutassa, a Ket. alapján kialakult gyakorlat mennyiben tartható fenn, és mely elemeiben milyen irányú változás szükséges az új eljárási törvény hatálybalépésével, ezért a normaszövegen túl kiemelten támaszkodik a Ket. hatósági és bírósági gyakorlatára, és az Ákr. tükrében elemzi azt.
Wolters Kluwer Kiadó, 2020

Szerzők: Balogh Zsolt, Barabás Gergely, Baranyi Bertold, Fazekas Marianna, Forgács Anna, Hoffman István, Huber Gábor, Istenes Attila, Kovács András, Petrovics Zoltán, Remes Gábor, Rozsnyai Krisztina, Vitál-Eigner Beáta
Szerkesztette: Barabás Gergely, Kovács András, Rozsnyai Krisztina

Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényhez

2018. január 1-jén lép hatályba a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény, ami alapjaiban újítja meg a közigazgatási bíráskodást. A törvény hatálybalépésével nem csak egy önálló eljárási törvény születik, hanem jelentősen bővülnek a közigazgatási bíróságok feladatai is. A kommentár célja, hogy a korábbi gyakorlat és a jogelmélet eredményeinek felhasználásával a jogalkalmazók számára is hasznos módon bemutassa és feldolgozza e változásokat, kitérve arra is, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetén alapuló gyakorlat mennyiben tartható fenn, és arra is, hogy a gyökeresen új jogintézmények milyen elvek mentén fognak működni.
A kommentár szerzői között az elmélet és a gyakorlat szakemberei, és a törvény kodifikációjában is közreműködő szakemberek egyaránt szerepet kaptak.
Wolters Kluwer (Complex) Kiadó , 2018

Hajas Barnabás; Huszárné Oláh Éva; Kalas Tibor; Kárpáti Magdolna; Kurucz Krisztina; Lapsánszky András; Mudráné Láng Erzsébet; Petrik Ferenc; Rothermel Erika; Sugár Tamás

Az általános közigazgatási rendtartás magyarázata

Jelenleg nem kapható.

2018. január 1-jén hatályba lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, rövidítve az „Ákr.”. Az új kódex feladata, hogy a megszámlálhatatlan módosításon átesett és emiatt koherenciáját vesztett Ket. helyébe lépve – a minden hatósági eljárásban közös szabályok minél egyszerűbb, közérthetőbb és tömörebb lefektetésével – segítse mind az ügyintézők munkáját, mind az ügyfelek joghoz jutását.
Mindazonáltal az új eljárási kódex alkalmazására való átállás nem könnyű feladat sem a közszolgálat szakemberei, sem az ügyfelek és képviselőik számára. A felkészülést, illetve magát a későbbi hatósági ügyintézést kívánja elősegíteni a kiadó az új kódex kommentárjával. A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a Kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője), kiegészülve az új szabályozás előkészítésében fontos szerepet betöltő igazságügyi minisztériumi főosztályvezetővel és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogi igazgatójával. A kommentár szerkesztője Petrik Ferenc jogtudós, nyugalmazott kúriai kollégiumvezető.
HVG-ORAC Kiadó, 2017
Ára: 9 000 Ft

Kalas Tibor; Kárpáti Magdolna; Kurucz Krisztina; Marosi Ildikó; Márton Gizella; Mudráné Láng Erzsébet; Petrik Ferenc; Rothermel Erika; Tóth Kincső; Varga Zs. András

A közigazgatási perrendtartás magyarázata

A közigazgatási per 2018-tól többé már nem egy különleges eljárás a polgári perek rendszerében, ugyanis kikerül a Pp.-ből, és külön kódexben kerül szabályozásra. Jelenleg elfogadás alatt áll a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény. A Kp. létrehozza a közigazgatási perjog önálló és egyedi szabályrendszerét, eközben új fogalmi rendszert és új jogintézményeket vezet be.
A jogalkalmazásra felkészülést kívánja elősegíteni a kiadó az új közigazgatási perjogi kódex kommentárjával. A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a Kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője), kiegészülve két közigazgatási jogász alkotmánybíróval. A kommentár szerkesztője Petrik Ferenc jogtudós, nyugalmazott kúriai kollégiumvezető.
HVG-ORAC Kiadó, 2017

A Munka Törvénykönyve

A szakvizsga tételsor anyagaival kibővített változat.
Könyvesboltunkban mindig a legújabb kiadás kapható!

Adatait nézze meg itt.

Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Munkajog
Negyedik kiadás

A Jogi szakvizsga kézikönyvek sorozatban a Munkajog c. könyv negyedik kiadását lapozza fel a tisztelt Olvasó. A munkajogi szakvizsga tananyagát jelentő joganyag könyvünk előző kiadása óta jelentősen megváltozott. Az eltelt hat évben többször módosult a Munka Törvénykönyve, a közszolgálat szabályozása pedig – a törvényi szintet tekintve – részben strukturálisan is átalakult. Terebélyesedett az ítélkezési gyakorlat, sőt éppen annak egységesítése érdekében a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának több véleménye is napvilágot látott. Könyvünk tartalma és tematikája – a szakvizsgára történő sikeres felkészülést segítve a Munka Törvénykönyvét, a sztrájktörvényt, a közalkalmazotti törvényt és a közszolgálati tisztviselőkről, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvényt ismerteti és magyarázza a szakvizsga tételsorához igazodva.

A kézirat lezárva: 2020. július 30.,
a könyv a jogszabályok lezáráskor ismert szeptember 1-es állapotát tartalmazza.

ISBN 978-615-5499-59-3
Formátum: B/5
Kötés: puhakötés
Megjelenés éve: 2020
Terjedelem: 452 oldal

Ferencz Jácint, Gyulavári Tamás, Kártyás Gábor, Göndör Éva

A 2012-ben elfogadott új Munka Törvénykönyve nagymértékben megváltoztatta a rendszerváltás óta kialakult munkajogi szabályozást. Ez a jegyzet, nevével összhangban a hatályos egyéni és kollektív munkajog alapjait ismerteti. Nem tér ki minden részletszabályra, sem a közszféra munkajogára, de a versenyszféra munkajogának lényegét, alapvető szabályait igyekszik olvasmányos, könnyen érthető formában bemutatni az Olvasónak. A könnyebb tanulást segíti a kötet közérthető nyelvezete, a gyakorlati példák, kiemelések, a bonyolultabb összefüggéseket összefoglaló táblázatok és ábrák, illetve a fejezetek végén szereplő rövid összegzés. A sok, pontosan megjelölt bírósági határozatra, jogszabályhelyre való hivatkozás a részletesebb ismeretekre vágyóknak is kiindulási pontot jelenthetnek. A kötet szerzői munkajogász szakemberek, egyetemi oktatók, akik gyakorlati és oktatási tapasztalataik alapján olyan jegyzetet szerettek volna készíteni, amelyből szeretnek tanulni a munkajog iránt érdeklődők. A könyvet egyetemi hallgatóknak írtuk, akik a munkajogot alapszinten tanulják, de bátran ajánljuk a munkajog iránt érdeklődő munkáltatók és munkavállalók figyelmébe is. A jegyzet azoknak szól, akik gyorsan, könnyen szeretnék elsajátítani a hatályos munkajogi szabályozás alapjait.
ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2020

Hogyan hozható egyensúlyba a munkáltató és a munkavállaló érdeke? Milyen kötöttségek mellett lehessen megszüntetni a munkaviszonyt? Mi a szerepe a jogszabályok mellett a kollektív szerződésnek és a munkaszerződésnek? Hasonló kérdésekre keresik a választ kötetünk szerzői, mindannyian elismert munkajogász-szakemberek, egyetemi oktatók, ügyvédek és bírák. A szerzők számos munkajogi kommentár és könyv megírása után arra vállalkoztak, hogy közérthető nyelvezettel és logikus rendben tárják az olvasó elé a munkajog egyre nagyobb jelentőségű és rendkívül érdekes világát. Egyetemi tankönyvünk negyedik, átdolgozott kiadása bemutatja a hatályos munkajogi szabályokat, a mögöttük meghúzódó vezérlő elveket, elvi és gyakorlati problémákat, ugyanakkor részletes kitekintést nyújt a munkajogi gyakorlatra, a bíróságok döntéseire is. A szerzők igyekeznek lépést tartani a gyorsan változó joganyaggal, ezért a negyedik kiadás már tartalmazza az új Polgári Törvénykönyv, az új Polgári Perrendtartás és a közszolgálat új szabályainak hatályba lépésével kapcsolatos módosításokat is. A tankönyv elsősorban egyetemi hallgatók számára készült, de bátran ajánljuk mindazoknak a munkajoggal foglalkozó gyakorlati szakembereknek is, akik szeretnének részletekbe menő és mélyreható ismereteket szerezni a gyakorlatban felmerülő munkajogi problémák megoldásához.
ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2020

Ferencz Jácint, Gyulavári Tamás, Kártyás Gábor, Göndör Éva

Munkajogi feladatok és jogesetek

Jelenleg nem kapható, utánnyomást várunk.

Úgy a legkönnyebb és legélvezetesebb munkajogot tanulni, ha olyan konkrét problémákon keresztül ismerjük meg, amelyekkel találkozni fogunk a gyakorlatban is. Ezért született meg ez a kiadvány, amely 150 jogeset és 50 gyakorlati feladat segítségével mutatja be a munkajogi szabályokat. A feladatgyűjtemény 12 tematikus fejezetre tagolódik, amelyek három típusú feladatot tartalmaznak. A jogeseteket elsősorban órai munkához javasoljuk, csoportos feldolgozás keretében, ahol mód van a különböző vélemények, értelmezések megvitatására. A gyakorlati feladatok inkább az önálló tanulást segítik de itt is hasznos lehet a különböző megoldások közös megbeszélése. A fejezetek végén található, összesen 300 tesztkérdés az ismeretek ellenőrzését és a vizsgára való felkészülést segítik.
ELTE Eötvös Kiadó Kft. , 2019
Ára: 4 200 Ft