Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás 2. tanításához

Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit – Magyar ​nyelv és kommunikáció a nyelvi előkészítő évfolyam számára
Újszerű ​feladatok elé állítja a középiskolákat a „nulladik évfolyamos” csoportok és képzési módok megjelenése, elterjedése. A nyelvi előkészítő évfolyamokon fontos feladat hárul a magyartanárokra, hiszen nem csupán a szinten tartás, a készség- és képességfejlesztés a feladatuk, hanem olyan magyar nyelvi és kommunikációs képzést kell kínálniuk diákjaik számára, amely segíti az idegen nyelvek tanítását-tanulását is. E célok megvalósításához kíván segítséget nyújtani a Magyar nyelv és kommunikáció című tankönyvcsalád ismert szerzőinek új kötete. A tankönyvet visszafogott ismeretközlés és a fejlesztő gyakorlatok bősége jellemzi, nem hiányzik a taneszközből a könnyedség, a játékosság sem. Fejezetei jól segítik a korábban megszerzett tudás megőrzését és a későbbi évfolyamok elmélyült munkájának előkészítését.

Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv * Apáczai Kiadó * Széplaki Erzsébet * AP 821/9 – Magyar nyelv és irodalom

Mi befolyásolhatja a hirdetések sorrendjét a listaoldalon?

A hirdetések sorrendjét a listaoldalak tetején található rendezési lehetőségek közül választhatod ki, azonban bármilyen rendezési módot választasz ki, a lista elején mindig azok a szponzorált hirdetések jelennek meg, amelyek rendelkeznek a Listázások elejére vagy a Maximum csomag termékkiemeléssel. Ezeket a lista elején található Kiemelt ajánlatok sáv jelöli.

Termékkiemeléseinket termékfeltöltés során, a Hirdetés kiemelése oldalon tudod megrendelni, de természetesen arra is lehetőség van, hogy már futó hirdetéseidhez add hozzá azokat.

A kiemelésekről ITT, a rendezési lehetőségekről ITT olvashatsz részletesebben.

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás 2. tanításához

2 FÜLÖP MÁRIA a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az Érdemes tankönyvíró kitüntető címet Szerkesztette RÉTI ÉVA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet AP ISBN Fülöp Mária, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 21,63 A/5 ív Tömeg: 445 g nyelvtan2_kk_2014.indd 2

3 Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogyan tanulják, mert ez meghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során. (Max Plancot) Bevezető A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A NAT-ban és a kerettantervben leírtak megvalósításához, a helyesírás fejlesztéséhez nyújt segítséget az Apáczai Kiadó 2. évfolyamos kompetenciaalapú Nyelvtan és helyesírás tankönyvcsaládja. Ehhez a tankönyvcsaládhoz készítettem el ezt a kézikönyvet, amely a 2. évfolyamos tananyag feldolgozásához kínál módszertani ajánlásokat. A kézikönyvben a tankönyvcsaládhoz készített tanmenet is megtalálható, amely Word formátumban is letölthető az Apáczai Kiadó honlapjáról. Így a tanítók iskolájuk helyi pedagógiai programjához és tanítványaik képességeihez igazíthatják a tanmenetüket. Ajánlom ezt a kézikönyvet azoknak a kollégáknak, akik az Apáczai Kiadó Nyelvtan és helyesírás tankönyvcsaládjából tanítanak, ezenkívül tanítóknak és magyartanároknak, hiszen hasznosítható ötleteket találhatnak benne a magyarórák megtartásához. A szerző 3 nyelvtan2_kk_2014.indd 3

4 A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai a 2012-es NAT alapján Alapelvek, célok Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú, elemző ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőképesség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai érzék kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti a társadalom közösségeiben való aktív részvételt, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete feltétele bármely idegen nyelv elsajátításának. Az anyanyelvi képzés befolyásolja és segíti a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és alakítója: a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelvnek mint változó rendszernek a megismerése és a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére és gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási tudása teszi lehetővé azt, hogy önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet és hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből és a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában és tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. A magyar és a világirodalmi művek olvasása és értelmezése része a tanulók általános műveltségének. Lehetővé teszi az esztétikai, erkölcsi, kulturális értékek, a kánon megismerését és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódást. Az így megszerzett tudásnak nagy szerepe van az érzelmi élet gazdagításában, az empátia fejlődésében. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. 4 nyelvtan2_kk_2014.indd 4

5 Fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az 1 4. évfolyamon A fejlesztés területei: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése A nyilak ( ) azt jelzik, hogy az adott tevékenység a felsőbb évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel. Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A megfelelő hangképzés, beszédlégzés és hangoztatás fejlesztése; törekvés a mások számára érthető és kifejező beszédre. Szöveges kiejtési, mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése. Mindennapi élmények, olvasmányok, látvány-, hang-, mozgóképélmények tartalmának felidézése, elmondása. Saját vélemény megfogalmazása. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése drámajátékkal. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl.: bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat. 2. Olvasás, az írott szöveg megértése Az olvasás jelrendszerének elsajátítása. Biztos olvasási készség kialakítása hangos és néma olvasással. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás. Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, kulcsszavak azonosítása, szerkezeti egységek összefoglalása. Közműveltségi tartalmak 1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszédfejlettség megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés; a mindennapi élet és a tankönyvek szókincsének ismerete; mondat- és szövegfonetikai eszközök; szóbeli szövegek kommunikációs sémái, nyelvi jellemzői; adott helyzethez igazodó szóhasználat, mondatalkotás Memoriterek szöveghű tolmácsolása Felkészülés az olvasásra figyelem, megfigyelés, logikai sémák, tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet; speciális részkészségek: beszédhanghallás, hangdifferenciálás, hanganalízis, jelfunkció, relációszókincs, testséma, tájékozódás síkban és térben Az olvasás jelrendszere hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg. 5 nyelvtan2_kk_2014.indd 5

6 Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése (hasonlat, ismétlés, fokozás). Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás). Szövegek műfaji jellemzőinek azonosítása (pl.: mondóka, dal, láncmese, tündérmese, elbeszélés, magyarázat). Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Egy-két mondatos vélemény a szövegekben megjelenő szereplők élethelyzetéről, cselekedeteiről, tulajdonságairól, magatartásáról. 3. Írás, szövegalkotás Az íráskészség (kézírás) fokozatos kialakítása és fejlesztése a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Mondatalkotás néhány mondat összekapcsolásával. Fogalmazások írása (pl.: rövid elbeszélés, kisebb leírás, két-három soros jellemzés). Kiejtési gyakorlatok, a kiejtéssel megegyező és attól eltérő szavak írása, szótagolás, szóalakelemzés. Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése a fogalmazásokban. Az anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak a megismerése, alkalmazása. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon használat). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. A tapasztalatok megosztása. Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Vázlatkészítés tanítói irányítással. Vázlat önálló bővítése, szöveg szűkítése megadott szempontok szerint. Ismerkedés különböző információhordozókkal. Kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján. Információk, adatok visszakeresése tanítói/tanári irányítással. Szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések Az írott szöveg megértése szövegelemző műveletek: tájékozódás a szövegben, részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok visszakeresése, információk kiemelése; a megértés bizonyítása: következtetés, lényegkiemelés, vázlat, jelentéstulajdonítás, tartalommondás, adatok, gondolatok összefoglalása, értékelése; szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése Az írás jelrendszere írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg; írásjelek Szövegalkotás (írásbeli fogalmazás) mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás, az anyag elrendezése: szerkesztés; stílus, rendezett íráskép; elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; a mindennapi élet tájékoztató szövegei (játékszabály, használati útmutató, értesítés, meghívó, hirdetés, SMS, ) Könyv- és könyvtárhasználat tankönyv, egyéb könyvek: enciklopédia, egynyelvű szótár, gyermeklexikon, gyermekújság; elektronikus információhordozó; kölcsönzés Ismeretterjesztő szövegek jellemzői tematika, információtartalom, szókincs, felépítés Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek tanulást támogató eljárások: vázlatírás, magyarázó rajz, kulcsszavak, tételmondat, egyszerű adatkeresés; a szövegtanulás technikái; kérdések és válaszok megfogalmazása és megválaszolása, rendezés, összehasonlítás. 6 nyelvtan2_kk_2014.indd 6

7 Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése gyakorlati tapasztalatok alapján (hang, betű, szótag, szó, szótő, toldalék, mondat, szöveg). A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Szójelentések, kifejezések, állandósult szókapcsolatok értelmezése és felhasználása a szóbeli és írásbeli fogalmazásokban. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése. Néhány alapvető helyesírási szabály megismerése és alkalmazása (a mondathatárok jelölése, nevek írása, az egyszerű szavak elválasztásának szabályai). A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése. Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival. 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az olvasás örömének megtapasztalása. Tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás. Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel: ezek közös és önálló olvasása és feldolgozása a klasszikus, a kortárs magyar és világirodalom köréből. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése Teljes művek: Mondókák, népdalszövegek, József Attila: Altató, Betlehemi királyok, Mama; Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv; Tamkó Sirató Károly egy verse, Weöres Sándor három költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás. Részletek: Kölcsey Ferenc: Hymnus, Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat részletek szépprózai művekből Alapvető kommunikációs helyzetek nyelvi és magatartási mintái kapcsolatfelvétel és -zárás, kapcsolattartás, beszélgetés, vita; nyelvi mintakövetés beszédben és írásban Szavak jelentése, szókincs rokon értelmű szavak, többjelentésű, azonos alakú szavak, állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások Hang, betű, szótag, szó, szótő, toldalék 5.4. Szófajok ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes, kérdő, mutató névmás Modalitás szerinti mondatfajták 5.6. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályok, írásjelek Szerzők és művek Népköltészet: mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, magyar és más népek meséi, mesefajták; mondák, legendák. Klasszikus magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények: szerzők: Arany László, Benedek Elek, Fekete István, Illyés Gyula, József Attila, Kormos István, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató Károly, Wass Albert, Weöres Sándor. Klasszikus európai szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények. 7 nyelvtan2_kk_2014.indd 7

8 Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások olvasása. A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban. Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A történet idejének és helyszínének azonosítása. A cselekmény kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének, összefüggéseinek megállapítása. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. Népi játékok, dramatizált formák (pl.: meserészletek) olvasása, előadása. A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása példák alapján. Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Mesei motívumok, ismétlődő nyelvi, szerkezeti jellemzők azonosítása. Az irodalmi mű közvetlenül adódó (szó szerinti) jelentésének felismerése és megfogalmazása. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Beszélgetések a szép és a csúnya fogalmának tartalmairól, használatáról. Beszélgetések a jó és a rossz fogalmának tartalmáról. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (pl.: bábjáték). A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén. Kortárs magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények Epikus művek jellemzői szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, a cselekmény kezdő- és végpontja, fordulatok, szereplők (főszereplő, mellékszereplők) Lírai alkotások jellemzői a költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén), egyszerűbb képek, alakzatok (ellentét, hasonlat, ismétlés), a szövegek vizuális képe (képvers, tipográfia) Báb- és drámajátékok jellemzői helyzet, szerep, párbeszéd Játékosság, zeneiség, ritmusélmény Hősök, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások konkrét élethelyzetekben érzékletesen megtapasztalható elemi erkölcsi fogalmak, jól megfigyelhető magatartásformák, érzelmek, az életkornak megfelelő erkölcsi választások és értékelésük; vélemény megosztása, beszélgetés, vita. 8 nyelvtan2_kk_2014.indd 8

9 A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai a kerettanterv alapján Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskoláskorban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskoláskorban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai az 1 2. évfolyamon A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az 1 2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. 9 nyelvtan2_kk_2014.indd 9

10 Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek. Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. 10 nyelvtan2_kk_2014.indd 10

11 Fejlesztési feladatok és óraszámok az 1 2. évfolyamon Tematikai egység/fejlesztési cél 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése Az olvasástanulás előkészítése Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása A szövegértő olvasás előkészítése 3. Írás Az írástanítás előkészítése az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése az eszközszintű írás előkészítése Kerettantervi óraszám* az 1 2. évfolyamon Javasolt óraszám az 1. évfolyamon Javasolt óraszám a 2. évfolyamon 33 óra 15 óra 18 óra 25 óra 70 óra 105 óra 20 óra 50 óra 52 óra 25 óra 70 óra 20 óra 85 óra 20 óra 50 óra 15 óra 37 óra 4. A tanulási képesség fejlesztése 17 óra 7 óra 10 óra 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályok ismerete, alkalmazása 20 óra 42 óra 20 óra 42 óra 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 15 óra 5 óra 10 óra 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és 5 óra 5 óra történeti érzék fejlesztése 227 óra** 227 óra** + 25 óra szabad órakeret Összesen 252 óra + 25 óra szabad órakeret Összesen 252 óra * Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2. (5) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti. ** A kerettanterv által előírt tartalmak a tantárgy számára rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. Az 1. és a 2. évfolyamon heti 7 (évi 252) órás időkerettel rendelkező Magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettanterve tehát évi 25 óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül. A pedagógusok megtölthetik ezt az időkeretet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal, de dönthetnek úgy is, hogy a helyi tantervben nem írnak elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztják el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. Lehetőség van arra is, hogy a kötelező órák mellé a szabadon tervezhető órakeretből is felhasználjanak a pedagógusok például 1 órát a Magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításához. Ekkor a heti óraszám 8 órára növekszik, az éves óraszám 288 óra lesz, vagyis összesen 36 órával több fordítható a tananyag elsajátítására, a gyakorlásra, illetve további tananyagrészek feldolgozására. 11 nyelvtan2_kk_2014.indd 11

12 Az anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek fejlesztési terület kerettanterve Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Órakeret 20 óra Tapasztalati alapon a szöveg, a mondat, a szó, a szótag, a hang és a betű megkülönböztetése. A szavak szótagokra bontása. Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásokban használja a szabályokat. Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok. Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével. Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken. Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak. Órakeret 42 óra A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban. 12 nyelvtan2_kk_2014.indd 12

13 Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata az ismert szókincs körében. Szabályismeret és alkalmazás: az időtartam jelölése; a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok; a hagyomány szerinti írásmód; az elválasztás szabályai; a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében; begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot; az egyszerű szavakat helyesen választja el. Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel. Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása. A fejlesztés várt eredményei A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. 13 nyelvtan2_kk_2014.indd 13

14 Nyelvtan és helyesírás 2. évfolyam Tartós tankönyv Nyelvtan és helyesírás munkafüzet 2. évfolyam Nyelvtan és helyesírás 2. Interaktív tananyag Az Apáczai Kiadó anyanyelvi tankönyvcsaládjának elemei 2. évfolyam Szóértékű képek és szókártyák (táblakártyák) 1 2. évfolyam Ismertető és ötlettár a szókártyákhoz 1 2. évfolyam Süni Nyelvtanországban CD-ROM (Interaktív nyelvtankönyv) Anyanyelvi falitáblák 1 4. évfolyam (17 db) Nyelvtan és helyesírás 3. évfolyam Kompetenciaalapú Anyanyelvi gyakorló 3. évfolyam Kompetenciaalapú Nyelvtan és helyesírás 3. Interaktív tananyag Szókártyák (táblakártyák) 3 4. évfolyam 3. évfolyam Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3 4. évfolyam Anyanyelvi falitáblák 1 4. évfolyam (17 db) Nyelvtan és helyesírás 4. évfolyam Kompetenciaalapú Anyanyelvi gyakorló 4. évfolyam Kompetenciaalapú Nyelvtan és helyesírás 4. Interaktív tananyag Szókártyák (táblakártyák) 3 4. évfolyam Ismertető és ötlettár a szókártyákhoz 3 4. évfolyam Anyanyelvi falitáblák 1 4. évfolyam (17 db) 4. évfolyam 14 nyelvtan2_kk_2014.indd 14

15 Az anyanyelv tanulását segítő 2. évfolyamos taneszközök bemutatása A Nyelvtan és helyesírás tartós tankönyv AP _nyelvtan_es_h_kt_A4_Layout :20 Page 1 A 2. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfelelő ismereteket közvetít a felismerés, a megnevezés és az alkalmazás szintjén. Segítségével AP a tanulók a legkisebb nyelvi egységtől fokozatos építkezéssel jutnak el a legnagyobb nyelvi egységig. A taneszköz a gyerekek meglévő nyelvtudására alapozva, a nyelv rendszerére vonatkozó alapvető összefüggések megismertetésére törekszik. Eközben erősíti a kommunikációs képességüket is, előtérbe helyezve a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. A tananyagválasztás során az volt a cél, hogy ne kerüljön a könyvbe olyan ismeret, amely nem segíti az alkalmazást és a nyelvhasználatot. A tudományosság a kisiskolások számára befogadható leegyszerűsítés miatt sem szenved csorbát, az utasítások és a definíciók érthetőek, pontosak és nyelvtanilag helyesek. Így a tanulók által megszerzett ismeretek tovább bővíthetők, a tanultakra lehet építeni a következő évfolyamokon és a felső tagozaton is. Fülöp Mária Szilágyi Ferencné NYELVTAN ÉS HELYESÍRÁS A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolások életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. Az új ismeretet induktív módon közelíti meg, lehetőséget teremtve a felismerésre, felfedezésre. A tanulói tevékenységre építő gyakorlatok a tanultak sokoldalú alkalmazását segítik. Az új taneszköz által differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák. A tankönyv felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalmazását, a változatosabb munkaformák (páros, ill. csoportmunka) használatát, az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését. Új, esztétikus illusztrációk készültek a kiadványba, megújult a szerkesztés, a tipográfia is. A tankönyv használatát egységes jelrendszer segíti. A színes illusztrációk kellemes hatást keltenek, motiválják a tanulási tevékenységet. A képanyag jelentős része kapcsolódik a feladatokhoz, segítve azok megoldását, az összefüggések, problémák megértését. Nagy részük motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt. A tankönyv végén a szógyűjtemény és a tollbamondásra felhasználható szövegek segítik a tanítók, tanulók munkáját. A nyelvtan és a helyesírás tanításának céljai, feladatai: A művelődéshez, az önműveléshez és a tanuláshoz szükséges anyanyelvi műveltség megalapozása. A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek megtanítása a felismerés és a megnevezés szintjén. A helyes, szép beszéd és a helyesírás eszközszintű használatának kialakítása. Nyelvtani fogalmak kialakítása, ismeretek elsajátítása analóg nyelvi jelenségek megfigyeltetésével, elemzésével. A tanult ismeretek tudatosítása rendszeres és szisztematikus gyakorlással, ismétléssel, rendszerezéssel. A gyakorlati tájékozottság, jártasság, majd készség szintjének kialakítása az ismert, illetve tanult nyelvtani szabályok, törvényszerűségek felismerésével, alkalmazásával. A cél az, hogy a tanulók hasznosítsák és alkalmazzák a megismert nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi alapismereteket. A tanulók tudásának, ismereteinek sokoldalú mérése, a tanultak alkalmazásának lehetőségei elméleti és gyakorlati úton egyaránt. NYELVTAN ÉS HELYESÍRÁS 2 15 nyelvtan2_kk_2014.indd 15

16 A rendszeres feladatmegoldás során a megfigyelőképesség, az emlékezőképesség, a kreativitás, a képzelet fejlesztése és a gondolkodási alapműveletek végrehajtásában való gyakorlottság kialakítása (összehasonlítás, elvonatkoztatás, általánosítás, konkretizálás, kiegészítés, osztályozás stb.). Gondosságra, írásfegyelemre, önellenőrzésre szoktatás. A rögzítés, a hiánypótlás lehetőségeinek biztosítása rendszeres ismétléssel. Bármikor előhívható, alkalmazható, bővíthető nyelvtani tudás megalapozása. Az összetett intellektuális képességek fejlesztése a többi tantárggyal szinkronban. Lehetőségek biztosítása a differenciált képességfejlesztéshez, a felzárkóztatáshoz és a tehetséggondozáshoz. A visszatérő, ismétlődő feladattípusok az önállóságra szoktatást, az önálló feladatmegoldás rutinjának fejlesztését, a biztonságérzet növelését szolgálják, s ez különösen a gyengébb képességű tanulók esetében fontos. A tankönyvek feladatai segítik a kommunikáció és a társas kapcsolatok nyelvi formájának megteremtését és gyakorlását. A tanulók esztétikai értékrendjének alakítása, nyelvünk szépségének, gazdagságának megfigyeltetése, ezzel magyarságtudatuk, a hazához, a néphez való tartozásuk erősítése. A művelt köznyelvi beszéd és írás elsajátítására való ösztönzés, ennek elősegítése és rendszeres gyakorlása, a nyelvi igényesség kialakítása, a választékos, szép magyar beszéd és írás művelésére való törekvés, ezáltal a tanulók felkészítése a felnőtt életre. A 2. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv tananyagtartalma: Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek A hangok és a betűk A beszédhangok keletkezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A magánhangzók csoportosítása. A rövid és a hosszú magánhangzók. A mássalhangzók csoportosítása. A rövid és a hosszú mássalhangzók. Az egy- és kétjegyű mássalhangzók, illetve a háromjegyű mássalhangzó. A j hang kétféle jelölése. A betűrendbe sorolás alapszabályai. A szótagolás és az elválasztás Szavak szótagokra bontása. A szótagolás szerinti elválasztás. A szavak A szótő és a toldalék fogalma, felismerése. A -ba, -be; -ban, -ben ragos szóalakok helyes használata. Elemi szintű szóelemzés a kiejtéstől eltérő helyesírású szavakban. A mondat A beszélői szándék felismerése, kifejezése a különböző mondatfajtákkal. Az -e kérdőszó helyes használata. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Az i, í jelölése a szavakban. Az o, ó; ö, ő jelölése a szavakban. Az u, ú; ü, ű jelölése a szavakban. A rövid és a hosszú mássalhangzók jelölése a szavakban. Az ly és a j jelölése a szavakban. Az egyszerű szavak elválasztása. A -t; -tól, -től; -ból, -ből; -ról, -ről; -val, -vel ragos szavakban a toldalék helyes jelölése. Az lj, nj, nyj, dj, gyj, tj, tyj, ts, tsd, tsz, gysz, dsz, dt betűkapcsolatok jelölése a szótő és a toldalék találkozásánál. A mondatkezdő nagybetű jelölése. A szavak különírása a mondatban. A mondatfajtának megfelelő mondatzáró írásjel használata. 16 nyelvtan2_kk_2014.indd 16

17 Nyelvtan és helyesírás munkafüzet 2. évfolyam AP nyelvtan_mf_kart_a4_layout :39 Page 1 A Nyelvtan és helyesírás munkafüzet a 2. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv felépítését, tananyag-elrendezését követi. AP A taneszköz által differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák. A Nyelvtan és helyesírás munkafüzetben megfelelő mennyiségű feladat található akár a tehetséggondozáshoz, akár a felzárkóztatáshoz. A gyakorlóanyag a tananyag elmélyítését, alkalmaztatását; az egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését szolgálja. Ugyanakkor fontos szerep jut a nyelvhasználati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a munkafüzet feladataiban komplex módon megtalálhatók. Az érdekes, játékos, rejtvényszerű feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát, így a kisiskolások örömmel, nagyobb lelkesedéssel gyakorolják az anyanyelvi ismereteket és a helyesírást. Fülöp Mária Szilágyi Ferencné NYELVTAN ÉS HELYESÍRÁS munkafüzet Szóértékű képek és szókártyák (táblakártyák) 1 2. évfolyam Ez a készlet 250 db kétoldalas szókártyát és 70 db szóértékű képet tartalmaz, mely összhangban van az 1. évfolyamos Az én ábécém és a 2. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv szóanyagával. A szókártyák sokoldalú használhatósága megkönnyíti a pedagógusok munkáját. Kiválóan alkalmasak olvasási, helyesejtési, helyesírási gyakorlatsorok összeállítására, melyekkel változatosabbá, érdekesebbé tehető a tanóra. Az applikációs készlet az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés feladatainak eredményesebb és hatékonyabb megvalósítását szolgálja. Célja az alapvető képességek intenzív fejlesztése, illetve a nyelvtani, nyelvhasználati, helyesírási ismeretszerzés és a gyakorlati alkalmazás segítése. A taneszköz lehetőséget teremt a változatos tanulói tevékenységre épülő, folyamatos gyakoroltatáshoz. A szókészlet rendszeres használatával megalapozhatjuk, javíthatjuk a kisiskolások helyesírásának biztonságát. odú ásó ás. kotta ko a Kézikönyv a szóértékű képek és a szókártyák használatához (1 2. évfolyam) A Szóértékű képek és szókártyák (táblakártyák) használatához olyan módszertani segédanyag is készült, amely konkrét feladatokat, ötleteket tartalmaz a készlet sokoldalú felhasználásához. 17 nyelvtan2_kk_2014.indd 17

18 Anyanyelvi falitáblák 1 4. évfolyam A 17 db nagyméretű falitáblán az alsó tagozatos anyanyelvi ismeretek tömören és szemléletesen tárulnak a gyerekek elé. Vizuálisan segítik a nyelvtani és helyesírási tananyag rögzítését, egyúttal színes, dekoratív színfoltjai az osztálytermeknek. Süni Nyelvtanországban CD-ROM A kisiskolások számára készült CD-ROM az Apáczai Kiadó 2. osztályos Nyelvtan és helyesírás tankönyvének felépítését követi. A gyerekek egy játékos utazást tehetnek a tankönyvből már jól ismert Sünivel és annak barátaival Nyelvtanországban, s végül eljuthatnak Szépszóvárba. Közben sok-sok érdekes, játékos feladatot kell megoldaniuk, amelyek elsősorban a helyesírásukat és a nyelvhasználatukat fejlesztik. A képzeletbeli erdei kisvonat nyolc mesebeli településen áll meg: Ábécéfalván, Magánhangzófüreden, Mássalhangzóházán, Kétbetűföldén, Szótagújlakon, Megtoldlakon, Becsaplakon és Mondatváralján. Mindegyik állomáson valamilyen esemény (keretmese) fogadja a gyerekeket, s egyúttal bevonja őket a történetbe. Gyakran segíteniük kell valamelyik szereplőnek vagy a település lakóinak. Helyszínenként nyolc, fokozatosan nehezedő, általában 4-8 körös feladatot kell megoldaniuk. A feladatok változatosak, játékosak, kedves illusztrációkkal, animációval készültek, hogy a gyerekek érdeklődését, munkakedvét felkeltsék. Ha jól oldják meg a feladatot, megjelenik Süni, és elismerően makog, de a hibára vagy egy-egy választásra is felhívja a figyelmet. Így a gyerekek azonnal javíthatják a megoldást, s csak ezután haladhatnak tovább. A CD-ROM hatékonyan segítheti az otthoni tanulást, gyakorlást, de iskolai használatra is kiválóan alkalmas (pl.: korrepetáláson, egyéni fejlesztésen, differenciált foglalkozáson). Ugyanannak a feladatnak a többszöri megoldása javítja a helyesírás biztonságát, mivel a vizuális megerősítéssel jobban rögzülnek a problémás szóalakok. A CD-ROM használatával a helyesírás gyakorlása mellett gyarapodhat a kisiskolások szókincse, és segíthetjük a helyes nyelvhasználat, az anyanyelvi kompetencia fejlesztését is. Jó szívvel ajánljuk minden alsó tagozatos tanulónak, a tanítóknak és a szülőknek. Nyelvtan és helyesírás 2. Interaktív tananyag A Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyag felépítése megegyezik a 2. évfolyamos tankönyvével, annak interaktív táblára készített változata. A 30 témakör mindegyike illusztrációval kezdődik. Az életkornak megfelelően bemutatja a tananyaghoz kapcsolódó ismereteket, helyesírási szabályokat. Témánként 3-4 interaktív feladat van, melyek a tanulók meglévő tudásának mozgósításával, a nyelvi rendszer összefüggéseinek megismertetésével segítik a tananyag elsajátítását. 18 nyelvtan2_kk_2014.indd 18

19 A feladatsorokat különböző játékos feladatok zárják (pl.: memóriajáték, keresztrejtvény, társasjáték). Az Apáczai Kiadó Nyelvtan és helyesírás tankönyvéhez készített interaktív tananyag legfőbb koncepciója az volt, hogy támogassa a különböző élethelyzetekben szükséges kulcskompetenciák elsajátítását, ugyanakkor az interaktív feladatok segítségével fokozni lehessen a tanulók kitartását, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani. A 2. évfolyamos interaktív tananyag tartalma, felépítése Témák Interaktív feladatok A feladatok rövid leírása A hangok és a betűk 1. Illusztráció A hangok és a Melyik betű? betűk Hány hangból áll? 2. Az ábécé 3. A betűrendbe sorolás Rendezd szavakká! Szókereső Illusztráció Vezesd a helyére! Keresd a szomszédját! Hová ugorhat a béka? Titkosírás Hangok és betűk azonosítása. A hanghoz tartozó betű kiválasztása. Virágnevek hangokra bontása (3 fordulós). Meseszereplők nevének kirakása betűk megfelelő sorrendbe állításával (3 fordulós). Szóalkotás minél több, véletlenszerűen kapott betű felhasználásával. A betűk betűrendbe rendeződése. Memóriajáték az ábécé betűivel. Egy-egy betű ábécébeli szomszédjainak megkeresése (9 fordulós). Egy megadott betűtől a leveleken olvasható betűk ábécésorrendbe állítása. Minden betűt az ábécében az utána következővel kell helyettesíteni (4 fordulós). 1. illusztráció Különböző betűvel kezdődő szavak betűrendbe sorolása. Kezdőbetűrend Egészséges betűrend Csak a kezdőbetűjükben különböző szavak betűrendbe állítása (2 fordulós). A rajzokon lévő gyümölcsök nevének betűrendbe rendezése. 2. illusztráció Azonos betűvel kezdődő szavak betűrendbe sorolása. B -s betűrend Állati betűrend Keresztrejtvény Azonos betűvel kezdődő keresztnevek betűrendbe sorolása. A képen látható állatok sorba állítása a nevük betűrendje szerint (5 fordulós). Állatnevek betűrend szerinti behúzása a rejtvénysorokba (3 fordulós). 19 nyelvtan2_kk_2014.indd 19

20 Témák Interaktív feladatok A feladatok rövid leírása 4. Hogyan keletkeznek a beszédhangok? 5. Csoportosítsd a magánhangzókat! 6. Az -i, -í a szavakban 7. Az -o, -ó ; -ö, -ő a szavakban Illusztráció Magánhangzó vagy mássalhangzó? Keresd a helyét! Melyik betű? Memóriajáték Illusztráció Keresd a párját! Eltűnt magánhangzók Fontos az ékezet! Alkoss szavakat! Keresd a magánhangzót! Illusztráció Melyik csoportba tartozik? Betűpótló Rövid vagy hosszú? Melyik szóra gondoltunk? Keresztrejtvény Illusztráció Melyik csoportba tartozik? Betűpótló Rövid vagy hosszú? Szótagösszerakó Szókereső Természetes hangok azonosítása. Magánhangzók és mássalhangzók megkülönböztetése hallás után. Betűk csoportosítása. Hallás utáni betűfelismerés. Memóriajáték az ábécé betűivel (5 fordulós). Csak a magánhangzó hosszúságában különböző szópárok megfigyelése. Csak a magánhangzó hosszúságában különböző szavak párosítása képekkel (2 fordulós). Betűsorok kiegészítése szóvá egyetlen magánhangzó beillesztésével (4 fordulós). Csak a magánhangzó hosszúságában különböző szópárok közül a mondatba illő kiválasztása. Szóalkotás magánhangzók pótlásával. Közmondások hiányzó magánhangzóinak pótlása. Az i és í betűket tartalmazó szavak megfigyelése. Képek csoportosítása a nevüket tartalmazó magánhangzók szerint (2 fordulós). Mondatok kiegészítése a megadott magánhangzók közül a megfelelővel (2 fordulós). Szavak kiegészítése i vagy í betűvel (7 fordulós). Szókitalálós feladat (10 fordulós). Keresztrejtvény kitöltése a meghatározások alapján i vagy í betűt tartalmazó szavakkal (2 fordulós). Az -ó és -ő végű szavak megfigyelése. Képek csoportosítása a nevüket tartalmazó szóvégi magánhangzók szerint (2 fordulós). Mondatok szavainak kiegészítése a megadott magánhangzók közül a megfelelővel (2 fordulós). Szavak kiegészítése o vagy ó betűvel. A megadott szótagok szavakká rendezése (3 fordulós). A betűrács vízszintes és függőleges soraiban több szótagból álló, -ó, -ő végű szavak keresése. 20 nyelvtan2_kk_2014.indd 20