Press "Enter" to skip to content

Tankönyvek, foglalkoztatók,szemléltetőanyagok,kötelező olvasmányok 1-4 osztály II

Termékkiemeléseinket termékfeltöltés során, a Hirdetés kiemelése oldalon tudod megrendelni, de természetesen arra is lehetőség van, hogy már futó hirdetéseidhez add hozzá azokat.

Tankönyvek

Tankönyvek? Sok van belőlük…De ha nálunk keresed őket a legjobb helyen jársz. Nálunk a legtöbb a piacon is elérhető könyvet megtalálod, legyen az alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás.

Ebben a fő kategóriában igyekeztünk olyan alkategóriákat alkotni, melyek segítenek az oldalon a könnyed eligazodásban. Elég, ha a keresett tantárgyra kattintasz, majd a szükséges évfolyamra (pld. 1-2. osztály) és már is ott találod az összes elérhető kiadó, Mozaik Kiadó, Műszaki Kiadó, és az Oktatási Hivatal-OFI által alkotott könyveket (köztük a korábbi Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása tankönyveket).

A Nemzeti Alaptanterv változása miatt most már az új, átdolgozott 1-5-9. osztályos könyveket is megtalálod. Elsősorban a NAT2020 alkategória alatt.

Atlaszt keresel? Az elérhető atlaszok között megtalálod majd akár a Cartographia Tankönyvkiadó nemzetiségi atlaszait (német, angol és spanyol nyelvű) is.

Ne feledjük a 2019-es érettségitől kezdődően a történelem atlaszok közül már csak az OFI által jegyzett atlaszt lehet használni az Oktatási Hivatal döntése értelmében.

A szóbeli érettségire készüléshez pedig ajánljuk kattints az alábbi kategóriára:

Tankönyvek, foglalkoztatók,szemléltetőanyagok,kötelező olvasmányok 1-4 osztály II.

Sziasztok! Keresem az Apáczai kiadó alsós Technika tankönyveit, nagyon sokat segítenétek vele, ha egy linket tudnátok adni! Az első lapon fent volt az egyik, de már nem tudom letölteni, mert letörlésre került.

Állandó Tag

Keresem a Nemzeti tankönyv kiadó Földrajz 8. osztályos témazáró faladatlapokat panoráma kiadós ( Csermák Mihály ) és az
Apáczai kiadó Biológia 8. osztályos ( kompetenciaalapú )témazáró feladatlapokat.

Előre is köszönöm
CZD

bubumacika

Állandó Tag

Sziasztok!
Először is köszönet minden feltöltőnek, nagyon jók vagytok! Szükségem lenne:
Nyíri Istvánné: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 2. évfolyam – Apáczai (az első mese: Mese és valóság – A csacsi)
Gyakoroljuk a helyesírást 2. és 4.
Napis gyakorló 2. és 4.
Köszi

Zinuka

Állandó Tag

Sziasztok!
Először is köszönet minden feltöltőnek, nagyon jók vagytok! Szükségem lenne:
Nyíri Istvánné: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 2. évfolyam – Apáczai (az első mese: Mese és valóság – A csacsi)
Gyakoroljuk a helyesírást 2. és 4.
Napis gyakorló 2. és 4.
Köszi

Csatolások

Zinuka

Állandó Tag

Sziasztok!
Először is köszönet minden feltöltőnek, nagyon jók vagytok! Szükségem lenne:
Nyíri Istvánné: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 2. évfolyam – Apáczai (az első mese: Mese és valóság – A csacsi)
Gyakoroljuk a helyesírást 2. és 4.
Napis gyakorló 2. és 4.
Köszi

Csatolások

anonima75

Állandó Tag

keresném a Dinasztia tankönyvkiadótól az “A matematika csodái Tankönyv az általános iskolák 3. osztályosai számára” című könyvet.

Köszönöm előre is

Állandó Tag

Csatolások

edit-a

Állandó Tag

TN6_B959911.JPG

A betűk világa című sorozat segít megbirkózni az olvasáskezdeti nehézségeivel. Játékos formában vezet be a mássalhangzók világábab-ly-ig. A feladatok megoldása során a gyerekek oldalról-oldalra egyreügyesebbek lesznek, és könnyebben megtanulhatják a betűket.

Formátum: jpeg
Méret: 2,4 mb

***A rejtett tartalom, beidézésnél nem jelenik meg.***

Él még ez a feltöltés, mert nem sikerül elérnem.Köszi a választ.

kicsi63

Állandó Tag

Még mindig keresek az Elvarázsolt egérkisasszonyhoz mindenféle anyagot!! Főleg olvasónaplót vagy feldolgozást! Köszi!

acierto

Állandó Tag

Keresem ÚJ KIADÁSBAN az Apáczai kiadó Arany ABC Gyakorló olvasókönyv 1.osztály.

Manco74

Állandó Tag

Sziasztok! Napi(s) gyakorlót keresek 4. osztályosok részére. Egyszer valahol láttam, de sajnos nem találom. Nem tud nekem valaki segíteni? Előre is köszönöm szépen.

Az általános iskolai olvasástanításban leggyakrabban használt négy tankönyvcsalád feldolgozása és elemzése fejlődéslélektani szempontból

1 Az általános iskolai olvasástanításban leggyakrabban használt négy tankönyvcsalád feldolgozása és elemzése fejlődéslélektani szempontból Készítették: Balogh Klára Honti Mária 2004.

2 Az elemzés során figyelembe vett életkori sajátosságok. 3 Általános szempontok. 4 A vizsgálat módszerei. 5 A vizsgálat körébe bevont tankönyvek. 5 Az Apáczai Kiadó könyvei. 6 Az én ábécém Olvasókönyv az 1. osztály számára 6 Arany ábécé Gyakorló olvasókönyv az 1. osztály számára 11 Első olvasókönyvem Az 1.osztály számára 13 Hétszínvarázs Olvasókönyv 2. osztályosoknak 16 Hétszínvarázs munkafüzet a 2. osztályos Hétszínvarázs olvasókönyvhöz 19 Összegzés 19 A Mozaik Kiadó könyvei Ábécéskönyv 21 Beszéd, olvasás, írás Első osztályos munkafüzet 22 Mesék az ABC-házból 23 Beszéd, olvasás 1. osztályos munkafüzet 24 Kerek egy esztendő Olvasókönyv 25 Beszéd, olvasás munkafüzet 2. osztály első félév 26 Beszéd, olvasás munkafüzet 2. osztály második félév 26 Összegzés 27 A Nemzeti Tankönyvkiadó Könyvei Ábécés olvasókönyv 6-7 éveseknek 28 Összegzés 30 Olvasókönyv 7-8 éveseknek 30 A ROMI-SULI Könyvkiadó könyvei ELSŐS OLVASÓKÖNYV 32 MÁSODIKOS OLVASÓKÖNYV 37 Munkalapok a másodikos olvasókönyvhöz 40 Összegzés 40 Összehasonlító elemzések Mivel találkozik a gyerek az olvasókönyvek első oldalain? 42 Az első 8 oldal információ- mennyisége 43 A hívóképek elemzése 44 A vizsgálat összegzése Mellékletek Betűtanítás 50 Második félév olvasókönyvek 52 A feladatok megoszlása az elsős tankönyvekben és munkafüzetekben 54 Második osztály olvasókönyvek 55 2

3 Az elemzés során figyelembe vett életkori sajátosságok Az óvodás gyerek gondolkodása konkrét és globális, és ez nem változik lényegesen az iskolába lépéskor sem. Ugyanakkor az iskolaérett gyerek készen áll arra, hogy az olvasás-írás tanulásához szükséges analizáló-szintetizáló és absztrakciós funkciókat lassan és fokozatosan elsajátítsa. Az írás-olvasás tanításának végiggondolásánál fontos figyelembe vennünk a gyermek beszédének, nyelvhasználatának fejlődését. A kezdeti hang-sokféleség után az anyanyelv hangjai lesznek a dominánsak. Ugyanez a szűkülő, konkretizáló folyamat megy végbe a szavak, mondatok jelentésében is. A kezdeti szómondatok többrétegű jelentése ( vau kutya, a kutya ugat, kutyát láttam, stb.) után megtanulja egyre pontosabban kifejezni a konkrét helyzeteket. A nyelv az az eszköz, amellyel kapcsolatot hoz létre a világgal. A gyerek tapasztalatai jelentést kapnak azáltal, hogy a nyelv segít rendezni, rendszerezni a gondolkodást. Ez az egyik eszköze annak is, hogy a lelki életben végbemenő folyamatokról információkat küldjön a világba; érzelmeit, érzéseit kifejezze. A gondolkodás és az érzés együtt van jelen, amikor a gyerek beszél, és ezek közül még kisiskoláskorban is az érzés a domináns. Ez segíti a gondolkodási folyamatokat. A hallott szavak, mondatok jelentését akkor tudja értéssel belsővé tenni, ha azok érzést, érzelmet váltanak ki. A nyelvhasználat gyermekkorban erősen kötődik a konkrétumokhoz. Minden olyan beszéd, vagy szöveg, amely érzelemmel teli konkrét képeket hordoz, segíti, hogy a gyerek megértse a körülötte lévő világot. Nehezen felfoghatók, érthetetlenek számára az absztrakt, intellektuális fogalmak. Ezek megértéséhez sok tapasztalatra van szükség, meg kell rá érnie, a folyamatot nem lehet siettetni. Gondolkodására tehát a konkrétság jellemző és analizálás iránti igény. Érzékszervein és cselekvésein keresztül tapasztalatokat gyűjt, amiket a későbbiekben a gondolkodás erőivel rendszerezni fog. A külső mozgás, aktivitás lesz az alapja a belső, gondolkodási műveletekben megjelenő mozgásoknak. A 6-8 éves gyerek könnyen és gyorsan emlékezetébe vés minden olyan szöveget, amelynek ritmusa, zeneisége van. Az emlékezete fel tud venni számára jelentéssel nem bíró szöveget is. A megjegyzendő anyagot még kötnie kell valamihez; helyzethez, ritmushoz, érzéshez, stb. A fogalmak megjegyzéséhez a későbbi életkorokban is szükségünk van arra, hogy azt az értéshez kössük. A kisiskolásnak még a valódi értéshez szükséges gondolkodási képesség nem áll rendelkezésére. (Régebben ezt a problémát oldották fel azzal, hogy pl. vers formájában tanítottak definíciókat.) Az iskolába lépő gyerekben a világ dolgai egységként élnek. A differenciálódás megtapasztalása, átélése 8 éves korban kezdődik el, de igazán jelentős változás csak a 9-10 éves kor körül várható. A kisiskolás fantáziája élénk, eleven. Könnyen bele tud helyezkedni az életkorához szóló, elképzelt történetekbe, ezekre nagy igénye is van. Szeret mesét, egyszerű történeteket hallgatni. A belehelyezkedés, átélhetőség feltétele minden esetben a képiség, érzelemmel telítettség.(nem az érzelgősség!) A hatéves meg akarja ismerni a világot, tanulni akar. Ezért is várja az iskolát. Ez az akarat és várakozás kellően motiválttá teszi. Az iskoláról az a kép él benne, hogy itt tanul meg majd írni, olvasni. A gyerek a hallott szavakat, szókapcsolatokat globális egészként fogja fel. Ahhoz, hogy megtanuljon írni, olvasni, ezeket az egységeket hangokra kell bontania (analizálás), majd a hangokhoz rendelt absztrakt jeleket (betűket) meg kell ismernie és bevésnie. Ezután a jeleket szintetizálni kell, újra összerakni a szavakat a már ismert betűkből. Az összeolvasást nem lehet egyszerűen megtanulni, bizonyos belátásra, felismerésre van szükség, hogy a gyerek megértse, hogyan állnak össze a betűk szótagokká, értelmes szavakká. Ezt a felismerést gyakoroltatással kevéssé lehet siettetni, általában ún. ahá élménnyel jön hirtelen létre, az egyes gyerekeknél különböző időpontokban. 3

4 A fenti életkori jellemzőket az évi NAT is fontosnak tekinti, bevezető részében részletesen leírja: A kisiskoláskor az énfejlődés fontos szakasza. Ekkor alakul ki a gyermek önmagával kapcsolatos alapbeállítottsága. A szülő, a tanító tekintélyt jelent számára, ezért a tanító személyisége, véleménye az énkép kialakulásának, az önértékelésnek meghatározó jelentőségű eleme. Az alapfokú nevelés alapozó jellegű, a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül. A családdal való együttműködésre törekedve szervezi a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlesztésének feltételrendszerét. A 6-10 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettrekész, feladat- és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye nagy, játékszükséglete nem csökken. Ez a mozgásügyesség fejlődésének szenzitív időszaka. A játékban, a tanulásban és a munkában eredményre, valaminek a létrehozására törekszik. Legtöbbször meg akar felelni a felnőttek elvárásainak, ennek érdekében komoly erőfeszítésekre képes. Erkölcsi ítéletalkotásában a szülő és a tanító véleménye az irányadó. Az eseményeket jónak vagy rossznak látja. A tettek indítékával kevésbé számol. A kisiskolás világképe reális. Érdeklődését az őt közvetlenül körülvevő valóság köti le (az objektív érdeklődés korszaka). Kíváncsi, szeretné megismerni az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A 9-10 éves időszakot a második “miért korszak”-nak tekinthetjük. A gyermekek közlési vágya erős. Sokat és szívesen beszélnek. Fontos, hogy legyen alkalmuk élményeikről beszámolni. A 6-8 éves gyermek figyelmét percig képes a feladatra összpontosítani, játékos helyzetben ez az időtartam növekszik. A megismerésben, a motivációban az érzelmek központi szerepet töltenek be. Az iskolába lépést követően folyamatosan növekvő mértékben előtérbe kerülnek a szándékos folyamatok. A globális észlelést differenciáltabb látásmód váltja fel. A 6-7 éves gyermek rendelkezik az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges analízis és szintézis képességével. Emlékezete elsősorban cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kötődik. Legkönnyebben konkrét tartalmakat, szemléletes jelenségeket képes felidézni. Gondolkodása közvetlen érzéki tapasztalatokhoz, gyakorlati cselekvésekhez kötődik. Az időszak első éveiben együtt van jelen a tárgyi-cselekvéses és a szemléletes-képi gondolkodás. Kezdetben a logikai műveletek érzéki benyomásokhoz kapcsolódnak, a gyermek belső képet alkot. Ez a konkrét műveletek kora. Az észlelt jelenség lényegének kiemelésében ebben a korban a gyermekek még nem önállóak. A relációk megértése konkrét fogalmi szinten valósul meg. (Nemzeti Alaptanterv, Művelődési és Közoktatási Minisztérium oldal) Általános szempontok Vizsgáltuk, hogy az olvasókönyvek rendelkeznek-e külső megjelenésükben a hagyományos értelemben vett könyvek tulajdonságaival. Megnéztük, hogy melyik könyvben milyen az 4

5 illusztrációk mennyisége és minősége, milyen a könyv tipográfiája, segíti-e az olvasástanulást, motiválja-e a gyereket az olvasásra. Elemeztük a szövegeket a nyelvhasználat szempontjából: mennyire veszik figyelembe a 6-7 éves gyerek már meglévő szókincsét, milyen az érzelemmel telített konkrét képek és az intellektuális fogalmak aránya, milyen esztétikai élményt nyújtanak az olvasmányok és ezek az élmények mennyire feldolgozhatóak. Áttekintettük, milyen olvasástanítási módszert alkalmaznak az egyes könyvek, és milyen tempóban haladnak. Elemeztük a feladatokat abból szempontból, hogy milyen gondolkodási műveleteket helyeznek előtérbe, a megoldás konvergens vagy divergens gondolkodást kíván-e. Vizsgáltuk, hogy végrehajtásuknál konkrétan milyen mozgást végez a gyerek (pl. vonalat húz, ír, olvas, stb.). A vizsgálat módszerei A négy tankönyvcsalád könyveit egyenként, a megadott szempontok alapján, leíró módon elemeztük. Néhány szempontot kiemelve összehasonlítást végeztünk. Az elemzés során először mindegyik tankönyvet önmagában vizsgáltuk meg, hiszen többé-kevésbé eltérően épülnek fel. Ezután végeztük el az összehasonlító elemzést a következő adatok alapján:! első olvasókönyvek első 8 oldalának információmennyisége! minden 10. oldal képeinek, betűinek, szavainak száma! minden 10. oldal 9 betűs és annál hosszabb szavainak száma! Olvasmányok szövegei fajtánként (pl. vers, történet, mese)a könyv teljes terjedelmében! Az egyes első osztályos olvasókönyvekben milyenek a betűtanításhoz használatos hívóképek?! Feladatok száma a könyv és a hozzátartozó munkafüzet teljes terjedelmében! Mivel találkozik az egyes könyvek első oldalain a gyerek?! Az egy tanítási napra jutó tananyag mennyisége A vizsgálat körébe bevont tankönyvek Az én ábécém Olvasókönyv az 1. osztály számára Apáczai Kiadó Celldömölk Arany ábécé Gyakorló olvasókönyv az 1. osztály számára Apáczai Kiadó Celldömölk Esztergályos Jenő: Első olvasókönyvem Az 1.osztály számára Apáczai Kiadó Celldömölk Nyiri Istvánné: Hétszínvarázs Olvasókönyv 2. osztályosoknak Apáczai Kiadó Celldömölk Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna: Ábécéskönyv 1.osztály Mozaik Kiadó Szeged Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna: Mesék az ABC-házból 1.osztály Mozaik Kiadó Szeged Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna: Beszéd, olvasás, írás Első osztályos munkafüzet Első félév Mozaik Kiadó Szeged Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna: Beszéd, olvasás 1. osztályos munkafüzet Második félév Mozaik Kiadó Szeged

6 Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna: Kerek egy esztendő Olvasókönyv 2. osztály Mozaik Kiadó Szeged Nemzeti Tankönyvkiadó Ábécés olvasókönyv 6-7 éveseknek. Általános iskola 1.osztály Írta: Báder Ilona Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Nemzeti Tankönyvkiadó Olvasókönyv 7-8 éveseknek. Általános iskola 2.osztály Összeállította: Boldizsár Ildikó Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Romankovics András Romakovicsné Tóth Katalin: Elsős olvasókönyv ROMI-SULI Könyvkiadó és Továbbképző Műhely, Mogyoród Romankovics András Romakovicsné Tóth Katalin: Másodikos olvasókönyv ROMI-SULI Könyvkiadó és Továbbképző Műhely, Mogyoród Romankovics András Romakovicsné Tóth Katalin: Munkalapok a másodikos olvasókönyvhöz ROMI-SULI Könyvkiadó és Továbbképző Műhely, Mogyoród Az Apáczai Kiadó könyvei Esztergályosné Földesi Katalin: Az én ábécém Olvasókönyv az 1. osztály számára Illusztrálta Kurucz Krisztina Apáczai Kiadó A könyv füzetszerű, nagy alakú. A borító zsúfolt; 17 képet, 3 nagybetűt, 9 szót tartalmaz. A tekintetet nem vezeti a lényeg felé. Az állatok ábrázolása antropomorf. A címlap belső oldalán 10 jel és a hozzátartozó jelmagyarázat található. Ezeket a jeleket a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy a későbbiekben az instrukciókat megértsék anélkül, hogy azt valakinek fel kellene olvasnia. A jelek többnyire konkrétak, könnyen érthetők. Zavaró az első, a Bontsd hangokra! Színezd is ki a tanult hang helyén álló karikát! Két különböző instrukcióhoz két, közös keretbe foglalt jelölés tartozik. A két jelölés között színezéssel tesz különbséget; a három kör közül az egyikben a középső piros, a másikban zöld. A későbbiekben az itt egy keretbe foglalt jel külön-külön szerepel. (Következetesebb lett volna különkülön jelölni ezeket.) Az ehhez az instrukcióhoz választott jel önkényes, nincs kapcsolata a tartalommal. Négy másik jelhez két két jelmagyarázat tartozik: Bontsd szótagokra! Törd el!, Rajzold le! Írd be!, Mesélj! Válaszolj!, Olvasd el némán! Készülj a hangos olvasásra! A feladatok közül 4 olyan konkrét cselekvésre szólít fel, aminek végrehajtásához a gyerek rendelkezik tapasztalatokkal, érthető számára. (Rajzold le! Színezd ki! Mesélj! Olvasd el!) 4 esetében a cselekvést kell megtanulnia. (Kösd össze! Karikázd be! Húzd alá! Rakd ki betűsínbe!) 2 feladathoz előzetes ismeretekre van szükség (hangelkülönítés, szótagolás). A könyv 2 fő részre tagolódik:! Előkészítő időszak oldal! Nyomtatott kisbetűk és nagybetűk ismertetése oldal 6

7 Előkészítő időszak A beszéltetésből indul. Két cselekvéssor és két mese cselekményét bontja időrendben képekre. (Ld.: Mivel találkozik a gyerek az első oldalakon?) A szándék, hogy a gyerek napi tapasztalatából induljon ki, érthető, de idejét múlt sablonokat közvetítenek a képek, a realitásuk kérdéses. A képek alapján történő mesélés során a gyereknek előbb analizálnia kell a hallott mesét, hogy beazonosítsa a képekkel, majd szintetizáló tevékenységgel kell újra összeraknia, hogy el tudja mesélni. A második meséhez szótagolás-feladat is társul. Három, a meséből kiemelt szót kell eltörnie. Problémás, hogy rögtön az első szó (kút) eltörhetetlen. A következő fázis a hangoztatás. Egy kép egy hang kapcsolatát kell megtanulnia a gyereknek. A 10 kép (előbb 6 majd 4) elvárt hangoztatásához nem lehet analóg módszerrel eljutni. Egyszer természetes hangutánzásból, másszor nem természetes hangutánzásból indul ki. A képek nem segítik a gyereket, irreálisak. Pl.: Kislány cicával cicc c : a kép valószínűleg azt szeretné sugallni, hogy a kislány hívja a cicát, de ha ilyen közel van a cica, már nem szoktuk hívni. A kislány keze simogatásra emelkedik. Határozottan megtévesztő az s hangot előhívó kép: egy felhő fúj sss, sss (?!) s. Mi itt a probléma? A gyerek mire iskolába kerül, sok tapasztalattal rendelkezik a világról, és észreveszi, hogy a képen látottak nem egyeznek ezekkel. Mást kell látnia, mint amit lát. Tulajdonképpen fogalmi úton kell megtanulnia, tekintély alapján elfogadnia a képek és hangok kapcsolatát.(a részletesebb elemzést lásd a hívóképek összehasonlító vizsgálatánál.) Nem természetes módon jut eszébe a képről a hang, hanem tanulási folyamat eredményeképpen. A kérdés tehát ( Melyik hang jut eszedbe a képről? ) helytelen. Először meg kell tanulnia, mi jusson eszébe. A kérdés nyitottnak tűnik, de a továbbiakban feladatsorok épülnek az egyetlen helyes válaszra, tehát nem az. A gyakorló feladatokat bevezető szöveges instrukció (mivel nem jelet használ) a pedagógusnak, szülőnek szól. Ha felolvassák szó szerint a gyereknek, hogy mit kell csinálnia, valószínűleg nem fogja érteni: Színezd ki, ha az első kép hangját hallod a képek nevében! Ez az egy feladat 6 elemet tartalmaz: 1. Színezd ki Cselekvésre felszólító, érthető. 2. ha A feltételes mellékmondat akkor érthető a gyerek számára, ha konkrét cselekvésre irányul (a mesékben is csak így fordul elő, de ott is ritkán). 3. az első kép Sorrend felismerése, kiválasztás a képsorból. 4. (kép) hangját Értelmezhetetlen, a képnek nincs hangja. Ha már megtanulta a leckét, akkor van. Ez esetben a feladat az, hogy emlékezetébe idézze a tanultakat. 5. hallod Ahhoz, hogy hallja, ki kell mondania. Indirekt módon közli a feladatot. 6. a képek nevében! Képfelismerés, megnevezés. A gyakorló sorokban a hang előfordul a szó elején, végén, a szó belsejében, vagy egyáltalán nem fordul elő. A hangfelismerés elsajátításánál a haladási tempó gyors. Az első képsornál már található olyan, amelyben nincs benne a keresett hang (majom, méz, nadrág, három / szám, gomba). A szótagolás gyakorlásánál segítő jeleket használ. Egy téglalap annyi felé van osztva, ahány szótagú a képen ábrázolt dolog neve. Ez a segítő szándékú jelölés a felfedezés örömétől fosztja meg a gyereket: hogy maga érezzen rá a szótagolás ízére, jöjjön rá a szótagolás szabályára miután sok szót szótagolt már. A hangelkülönítésnél korongokat kell használni. A képek alatt ismét ott a szótagolós téglalap. Itt egyszerre két mennyiségre kell figyelnie a gyereknek. Zavaró, hogy a szótagolásnál 7

8 egy hangcsoporton belül még két-három hangot is kell elkülönítenie. Egy mozdulattal kell megragadnia a szó egységét, a szótag egységét és a hangot. Technikailag begyakoroltatható, de ez nem segíti az értést. Az olvasás érzetét kelti a kép alapján történő hangoztatás, majd az elkülönített első hangok összevonása.(a részletesebb elemzést lásd később.) Az egyszerűtől halad a bonyolultabb felé (két hangtól, a három hangú, több variációjú összeolvasásig). Az utolsónál két autót ábrázoló kép van, egy sportkocsi és egy terepjárószerű. Nehéz eldönteni, hogy milyen hangot kell elkülönítenie a képek alapján. A szótagolás gyakoroltatásában továbblép, a téglalapban most a gyereknek kell bejelölnie a szótagszámot. Ez komoly geometriai ismereteket feltételez. Például: hátizsák három szótag. A gyerek konkrétan gondolkodik, három vonalat húz be a téglalapba. De három vonal egy téglalapot négy részre oszt. Így a feladat megoldása helytelen. Ha helyesen oldja meg, két vonalat húz. Három szótag két vonal. Ez meglehetősen zavaró. Ez a típusú feladat a 16. oldalon szerepel először négy szónál, majd az 52. oldalon bukkan fel újra, és onnét következetesen ismétlődik. Az olvasástanításban a szótagoló módszert alkalmazza. A 17. oldal képe: A bohóc kínálja a betűket nem érthető, zsúfolt. A cím ismeretében lesz némileg érthető. Talán beszélgetés a képről a feladat? Az ábécé hívóképei és a betűk, azaz a képes ábécé zárja az előkészítő szakaszt, mintegy utalva arra, hogy mindezt meg fogják tanulni a gyerekek. A hívóképek elemzését lásd később. Betűtanítás A teljes ábécét tanítja a következő sorrendben: előbb a magánhangzókat (i, a, ü, o, e, u, á, é, ö), néhány gyakori mássalhangzót közéjük ékelve (m, t, l, r, v), majd az egyjegyű mássalhangzókat, aztán a kétjegyűeket, majd az idegen eredetű betűket. A nyomtatott kis- és nagybetűk egyszerre jelennek meg. A magán- és mássalhangzókat színekkel különbözteti meg. A hosszú és rövid magánhangzókat együtt tanítja, kivéve: e é, a á. A hasonló formájú mássalhangzókat távol tanítja egymástól. Az olvasás gyakoroltatásánál összevonja őket, és sok egyformát olvastat. Pl.: a p tanításánál a hatodik feladatban a p b hangokat kell megkülönböztetnie a gyereknek hangoztatással és hangfelismeréssel, majd nyolc b és nyolc p betűs szót kell elolvasnia. Ez megzavarhatja a p alakjának bevésését. Szerencsésebb lenne előbb a p betűt alaposabban elmélyíteni, és csak ez után alkalmazni a megkülönböztetést igénylő feladatokat. A betűtanítás menete minden betűnél egyformán tartalmazza a következő feladatsorokat: 1. Egy nagyobb képpel kezd. Ezek nagy része (35) egy cselekményt ábrázol, amelyekről beszélgetni lehet. Kisebb részben (9) használ nem cselekményt ábrázolót: repülőtér, erdő, növény, állat. 2. A nagyobb kép mellett állnak a kisebbek, a betűk hívóképei. A hívóképen ábrázoltak a nagyobb képen is megtalálhatók (pl.: almaszüret alma), de ez nem érvényesül következetesen. Pl.: a kezdő képből kiemeli az író kislány képét (í) és mellé teszi az ing képét (i). Ezek különösen a magánhangzók hosszú és rövid alakjainál fordulnak elő. Van olyan is, amikor nincs kapcsolat a két kép között. Pl.: A postás levelet hoz papucs; a kislány a piacon vásárol légyölő galóca (gomba); kerítésen át kukucskáló kisfiú (megj. nem érthető, miért kukucskál a lyukon át, mikor két lépéssel arrébb nincs is kerítés) szekrény kulcslyuka. 8

9 3. Hangoztatás, hangelkülönítés képek megnevezésével. A tanítandó betű formájának felismerése sok betű közül. Karikázással kiemelés. Rögtön az első alkalommal 4, egymáshoz nagyon hasonló formát (i, I, í, Í) kell bekarikáznia a gyereknek. Hangfelismerés, alakfelismerés együtt képek segítségével. Az egymásnak megfelelőket össze kell kötni. Egyéb feladatok, amelyek váltogatva vannak jelen: 1. Betűsínbe való kirakás. Ezt 30 esetben alkalmazza valamilyen formában. Csak hangokat 212 alkalommal kell kirakni. Már a második betűtanításnál 3 betűt (i, í, a) kell megkülönböztetnie a gyereknek, és mivel a kis- és nagybetűket együtt tanítja ez 6 formát jelent, amiből 4 finom megkülönböztetést igényel, mert nagyon hasonlóak. A tizedik betűtanításnál (30. o.) már 16 alak felismerését várja el. A legtöbb 22 betűalak felismerését kéri. A sorokat úgy állították össze, hogy közöttük sok a hasonló formájú betű. Pl.: cs,zs,sz,cs,d,gy,b,p,cs (96. o.), ny,ty,cs,zs,ty,gy,sz,zs,ny (104.o.) Értelmes szót először a 44. oldalon kell kiraknia. Összesen az egész könyvben 167- szer. 2. Szóalkotás, kiegészítés képek segítségével. A képek nemcsak megkönnyítik a feladat megoldását, korlátoznak is, hiszen így csak egy helyes megoldás létezik. 3. Olvasás: sok hasonló szót olvastat együtt. A betűk egyenkénti tartós bevésésére kevés idő áll rendelkezésre. Az egyes betűk biztonságos felismerése nélkül ezek a feladatok zavaróak, megterhelők. 4. Szó, mondat és szöveg olvasásértését vizsgáló feladatok (a részletes elemzést ld. később):! az olvasott szó rajzolása (63. o. 7. feladatában a képen a szánkó hiányzik, azt kell lerajzolni, de a szövegben is rajzosan található. Nem derül ki, mi a cél vele.)! a kérdést a megfelelő válasszal összekötni! a szót és a jelentésének megfelelő képet összekötni! a kérdésre válaszolni. Feladattípusok: Összesen 15 feladattípus található a könyvben. 10 jellel utasít, 5 szöveggel. A feladatok végrehajtásánál belső folyamatként gondolkodás és érzés megy végbe, külső folyamatként cselekvés. Gondolkodás:! Nem direkt módon végeztet gondolkodási műveleteket. Pl.: képfelismerés (osztályozás), olvasás (analizálás, szintetizálás)! Direkt módon végeztet gondolkodási műveleteket (12). Pl.: Mi nem illik a sorba – típusúak, ellentétpárok felismerése (aszimmetrikus összefüggések, differenciálás), igaz nem igaz (ítéletalkotás), kiegészítés értelmes szóra (indukció), kiemelés (absztrakció). 9

10 A gyakorlásra szánt feladatok verbalizálnak, fogalmakkal operálnak, konvergens gondolkodást igényelnek. A könyvben mindössze három olyan feladat található, amelynek esetleg több megoldása is lehetséges. Érzés: A feladatok mechanikusan követik egymást, amely egyrészt megnyugtató, mert kiszámíthatóság van benne (az egyes feladatokban azonban kiszámíthatatlanság van- ld. fent), másrészt a 6-7 éves gyereknek fárasztóan unalmas. A sok hasonló forma közötti differenciálásnak ugyancsak fárasztó hatása van. A sok hasonló, értelmes kapcsolat nélküli szó olvasása szintén nem túl érdekfeszítő. Pusztán mechanikus technikát igényel, az életkori sajátosságokat (egység iránti igény, érzelmi kötődés szükséglete) figyelmen kívül hagyja. Az olvasásra szánt szövegek nyelvhasználata erőltetett, szokatlan csengésű, ehhez sem tud a gyerek érzéssel kapcsolódni. A 16 vers, 9 mondóka, 5 nyelvtörő némileg enyhíti a helyzetet, de ezek között is szerepel olyan, amely a gyerekek számára nehezen érthető, pl.: Ady Endre két idézett versrészlete (111. o.). Van olyan típusú feladat (4), amelynek a szándéka nem egyértelműen világos. (Ilyen típusú pl.: Mit mos a mama? Esőt, vasalót, sálat ld.: 51.o) Ha humorosnak szánt feladat, esetleg a helyzetkomikum megnevettetheti a 6-7 évest, de ennek az a feltétele, hogy elegendő időt kapjon az elképzelésre. Ha nem annak szánták, önérzetet sértő. Cselekvés, mozgás: A 15 feladattípus a cselekvés szempontjából 9-re csökken. Ezek sorrendben a következők: 1. Karikarajzolás (451) 2. Betűsínbe való kirakás (379) 3. Vonalhúzás (114) 4. Körszínezés, színezés (54) 5. Olvasás (48) 6. Hangoztatás (25) 7. Rajzolás (18) 8. Beszéd (8) 9. Írás (7) Mi ebben a probléma? A betűtanulás során a gyerek absztrakt jeleket sajátít el. Ezek bevésését segíti, ha egy időben látja, írja, hangoztatja. Tehát a szem, a kéz és a beszédszervek együttes munkájára van szükség. Ha ennek ismeretében tekintünk a fenti cselekvéssorra, az állapítható meg, itt a mozgás nem segíti a folyamatot. A 6-7 éves gyermeknél éppen a mozgás a domináns terület, ezen keresztül tud könnyen tanulni. Ezért zavaró, hogy miközben a különböző hangokat hangoztatja, egyforma, parányi karikákat kell rajzolnia, színeznie vagy vonalat húznia, esetleg kisméretű, vékony papírocskákat rakosgatnia. A 9 cselekvéstípus önmagában véve is igen kevés ebben az életkorban. 10

11 Esztergályosné Földesi Katalin: Arany ábécé Gyakorló olvasókönyv az 1. osztály számára Illusztrálta Kurucz Krisztina Apáczai Kiadó Az én ábécém című könyvhöz tartozó gyakorlókönyv. A könyv külső megjelenése hasonló az előzőekben elemzett könyvhöz; füzetszerű, nagyalakú. A betűk mérete kellően nagy, segíti az olvasást. Felépítése is csak kisebb eltéréseket mutat. A könyv célja az olvasókönyvben tanultak gyakoroltatása. Feladattípusai ezért megegyeznek a könyvben találhatókkal. 3 fő részre tagolódik:! Előkészítő szakasz oldal! Betűtanítást segítő feladatok oldal! Szövegértést segítő gyakorlatok oldal Előkészítő szakasz Az előkészítő szakasz első két feladata új; a térbeli tájékozódást vizsgálja (fölötte, mellette, előtte, alatta) és a finommotorikát gyakoroltatja. Ez a két feladat teljesen különálló, hasonló jellegű sem ebben a könyvben, sem a másikban nem fordul elő többször. A hangoztatást, hangfelismerést, hangelkülönítést, szótagolást az első könyvben begyakorolt módon kell a gyereknek végrehajtania. Ezek a feladatok az első olvasókönyvben találhatók számát növelik, mivel nincs bennük eltérés. (Ezek elemzését ld. fent) Az oldalak zsúfoltak, a szemnek nehezen áttekinthetők (pl. 13. o. 30 kép, 75 feladatelem). A feladatokat vízszintes vonal választja el. Mivel ez is egy jel, ez nem teszi áttekinthetőbbé a gyerek számára az oldalt. A hangösszevonást gyakoroltató feladatokban a 4 hangból álló szavakig jut el. Betűtanítást segítő feladatok Az egyes betűknél a hívókép és egy vers található. A vershez feladat kapcsolódik; a tanult betűt kell felismerni és bekarikázni. A versek közül néhány tartalmilag erősen kérdéses. Pl. ú újság Tele képpel, betűvel, / jó hírrel és derűvel., m maci szófogadó, jól tudom, / nem szuszog az ágyamon. Általában erőltetettek, a cél az volt, hogy a tanult betűből minél több legyen a versben. Magyaros hangsúlyos, felező nyolcas a verselése, páros rímű. Ezt a formát könnyű emlékezetbe vésni, mert erős zeneisége van. Ha a hangsúlyt a vers mondásakor kiemeljük, akkor egy 6-7 éves gyereknek lehet benne zavaró elem. Pl.: ü üveg cumisüveg, tejesüveg, / nagyanyónak meg szemüveg Mi az a megszemüveg? Ez ellentétes hatású azokkal a feladatokkal, amelyek a hangoztatást, hangelkülönítést gyakoroltatják. A versek esztétikai minősége alacsony színvonalú. Többségük nem kelt valódi érzelmeket egy 6-7 éves gyerekben. Kicsillan közülük az e betűhöz tartozó versike (Kodálytól ismerjük, de itt szerző nélkül áll), amely a tartalom és forma teljes összhangját mutatja, valódi érzelmi táplálék játékosságánál, zeneiségénél fogva. A feladatok jelölése megegyezik Az én ábécém ben találhatókkal. Egy új jel szerepel a Rakd ki betűsínbe! mellett. A jelhez magyarázat nem tartozik. A magánhangzók esetében a kisbetűk jele az önkényesen választott piros háromszög, a nagybetűé a piros kör, a mássalhangzóknál zöld színnel találkozunk. Egy a számtankönyvek gépét idéző forma, amelybe felülről bepottyan például a kis i, alul kipottyan a nagy I. Fölül, a bemenetnél, az ábra mellett ott áll a piros háromszög, a kimenetnél alul a piros kör. Ezek olyan jelek, absztrakt ábrák, 11

12 amelyeknek nincs a valósággal kapcsolatuk, tehát a kisiskolás nem tudja korábbi tapasztalataihoz kapcsolva megérteni. A könyvből nem derül ki, mi a célja ezeknek a jelöléseknek. Az olvasást gyakoroltató feladatoknál a sok hasonló egymás mellett elvét alkalmazza. Többnyire betűkapcsolatokat olvastat, sok esetben ezek a kapcsolatok értelmetlenek. Az értelmetlen betűkapcsolat olvastatása elveszi a gyerek kedvét az olvasástól. A 6-7 éves gyerekben az a bizalom él, hogy a betűkből értelmes szavak állnak össze. Olyan ez, mint amikor rejtvényt fejt az ember. Kell lennie értelmes megoldásnak. Minden egyes megoldás örömérzéssel, megerősítéssel jár. Ez motivációként tér vissza egy következő esetben. Itt ez az öröm elmarad, helyette csalódottságot lehet érezni. A feladat metodikai célja érthető (az összeolvasás technikájának bevésése), ilyen formában az adott életkorban legfeljebb terápiás céllal indokolt. Összesen 11- szer kell mondatot, 17- szer szöveget olvasnia a gyereknek. A szövegekbe minél több aktuálisan tanított betűt igyekszik beépíteni, a mindennapi természetes beszédhez képest furcsa és szokatlan hangzásúak ezek az olvasnivalók. A 26. oldal 4. feladata zavaró lehet ; balról jobbra tanul olvasni írni, a feladatban körbe kell olvasni egy képet: balról föl, le jobbra, le balra. A direkt gondolkodtató feladatokból kevesebb, a szövegértést vizsgálókból több van, mint az olvasókönyvben. A szövegértés vizsgálata 16-szor fordul elő 3-4 kérdés formájában. Ezek a kérdések általában rákérdezősek (pl.: Ki vágta le a disznót? A szövegből kikereshető válasz: Zsiga bácsi ld. 59. o.) A kérdésekre adott válaszok többnyire szavak, szókapcsolatok. Ha a gyerek a teljes mondattal válaszol, akkor a tanulási folyamat hasonló ahhoz, ahogyan idegennyelveket tanulunk. A probléma, hogy a gyerek nyelvhasználatában fejlettebb annál, ami itt az elvárás. A könyv a mindennapi beszédben természetes kérdések és válaszok helyett a triviális,a gyerek értelmi képességeit alábecsülő, tankönyvízű egy kérdés egy feleletet gyakoroltatja. A feladatok között hibás is előfordul: (65.oldal) Hol él a mezei nyúl? A mezei nyúl vadon él. A mondatban a vadon szó módhatározó. A kérdés helyhatározóra vonatkozik. Szövegértést segítő gyakorlatok A szókapcsolatok értésétől a szövegértésig halad. A szókapcsolatokat rajzos feladatokkal vizsgálja. Ez a gyerek életkorának megfelelő módszer. A könyvben a rajzolásra hagyott hely túl kicsi. Pl.: (73. oldal) nyolc fülesbögrét kell lerajzolni, egy már megvan, mérete:1,5 cm x 1,6 cm. A feladat teljesítéséhez cm-re lenne szükség, a rendelkezésre álló hely 7,4 cm. A feladat tehát látensen arra szólítja fel, rajzoljon kisebbeket, ossza be a rendelkezésre álló helyet. Ez bonyolult gondolkodási művelet. A 6-7 évest ha cselekvésre szólítják fel, cselekszik. Nehéz még ezt tudatosan visszafognia, előbb gondolkodnia. Erre lassan érik meg. Szerencsésebb lenne, ha az ehhez hasonló rajzos feladatokra maradna akár egy teljes oldal, de megoldás lehet a külön, megfelelő méretű lapra való rajzoltatás is. A rajzkiegészítős feladatok egymáshoz nem kapcsolódnak, mondatértést vizsgálnak. A színes nyomtatásra nehéz színesceruzával jó minőségben rajzolni. A Lényegkiemelési gyakorlatok cím a gyerekeknek szól, hiszen szótagolva van. A lényegkiemelés fogalmi művelet eredménye, s mint ilyen, korai még erőltetni. Azonkívül a példák sem igazán segítik az értést, hiszen semmi nem indokolja, hogy pl. a Dömötör papírt tép mondatnak miért a papírt a lényege. Valójában ezek a feladatok nem lényegkiemeléssel foglalkoznak, hanem mondatértéssel, és azt egyszerű rákérdezéssel ellenőrzik. A Felelgető, közismert nevén a Gyertek haza, ludaim (81. o.) üdítő színfolt a könyv szövegei között. Egyszerű, érthető szavak, az olvasáshoz érzés kapcsolódik, van benne dinamika. A hozzákapcsolódó feladat ezt az élményt megtöri: választania kell szerepet (hívogató ludak!) és aszerint felolvasnia társainak. Tehát, ha ő a hívogató ezt olvassa: Gyertek haza, ludaim! Miért? Mitől? Mit csinál? Miben? Mibe?, ha ő a ludak : Nem 12

13 megyünk! Félünk. Farkas van a híd alatt. Mosakszik. Aranytálban. Kiscica farkába. Ez így furcsa. Természetesebb, a gyerekek életkorához megfelelőbb lenne, ha eljátszanák az olvasottakat. A Weöres Sándor- vers feldolgozásánál az elválasztó jelek helyett a szótagokat alul egy görbével köti össze, segítendő az olvasást. A gyerek szeme a betűkön túl még egy új jelet is fel kell, hogy fogjon, meg kell, hogy értsen. A két vers után rövidebb- hosszabb mesék következnek. A szövegek feldolgozási módja problémás. A 6-7 éves a mesét a maga teljességében értelmezi. Érti annak cselekményét, humorát (de csak a helyzetkomikumot). A feldolgozás során finom különbségeket kell tennie az ítéletalkotás szintjén. Pl.: vidám kacagtató (83.o.) Mivel az ezt megelőző feladatban a mese szereplőit kell megneveznie (süket, vak, kopasz), óhatatlanul a két dolgot összekapcsolja, mert konkrétan, képekben gondolkodik. A másik mese (A cigány meg a szél) feldolgozása során három közmondás közül kell a cigányra illőt kiválasztania. A megoldás során előbb értelmeznie kell a közmondásokat egyenként. A közmondások értelmezése bonyolult gondolkodási folyamat eredményeként jön létre, ez még nem a 6-7 éves gyerek sajátja. A következő lépésben a mesében szereplő cigányról kell ítéletet alkotnia. Az ehhez szükséges gondolkodási képességek is csak később alakulnak ki. A közmondások értelmezéseit egyenként össze kell kapcsolnia a cigányról alkotott ítélettel, és mindegyik esetében eldönteni, van -e megfelelés, vagy nincs. A mesék jó választások, a hozzákapcsolódó feladatok a sejthető didaktikus szándékot (tolerancia?) éppen az ellenkezőjére fordítják. Hasonlóan erőltetett a további 4 mese feldolgozása is. Esztergályos Jenő: Első olvasókönyvem Az 1.osztály számára Illusztrálta Kurucz Krisztina Apáczai Kiadó Külső megjelenése hasonló az ábécéskönyvekhez; füzetszerű, nagyalakú. Az oldalak ebben a könyvben is zsúfoltak, a versek szellősebb tipográfiája sem igazán tudja ezt enyhíteni, mert két-három vers is található egy oldalon. A szövegeket a 9. oldalig szótagolva szedték, utána szótagolás nélkül. Az átállást megkönnyíti, hogy a 9. oldalon található történet kétszer szerepel; egyszer szótagolva, egyszer szótagolás nélkül. A betűk mérete alkalmas az olvasástanuláshoz. Tipográfiailag az előző könyvekhez hasonlóan elkülönül az olvasmány szövege (fekete betű) a feladatok szövegétől (kék betű). Itt még egy elkülönítés található: az ünnepekhez tartozó szövegeket piros betűvel szedték. A könyv egyes fejezeteit az évkör téma tartja össze, a tél, tavasz, nyár témák közé ékelődik be 2-2 fontosnak ítélt téma, így 6 fejezetre tagolódik:! Itt van a tél! Meséről mesére! Víg tavasz, virághintő! Barátaink: az állatok, a fák, a virágok! A család! Koszorús nyár, kalászdöntő Az olvasókönyvben 132 rövidebb, hosszabb olvasnivaló található. Naponta 1-2 olvasmányt kell feldolgozni, ha a 2. félévben a könyv végéig szeretne eljutni a pedagógus. 13

14 Az olvasmányok nyelvezete nem igazodik minden esetben az életkorilag feldolgozhatóhoz. Könnyen érthető, életkorhoz szóló fejezet a Meséről mesére, amely a könyv terjedelmének 18 %- át teszi ki. A mesék rövidek, áttekinthetőek a szemnek, érthető a nyelvezetük. Az egyéb szövegekre jellemző a direkt nevelő célzat, az intellektuális fogalmak használata. Előfordulnak ritkán használt szavak. Az olvasókönyvben előforduló szavak, amelyeket a 6-7 éves általában nem használ, esetleg hallhatta már, de a szó jelentése nem valódi értésen alapszik.! Mátkálás! Időszak! Népi szokások! Jellemző! Dél-Dunántúl! Hagyomány! Alakoskodás! Palócok! Hím! Vízkereszt! Moldvai csángók! Dekagramm! Forradalom! Szokás! Tartózkodik! Szabadságarc! Komálás! Úszóhártya! Évforduló! Mátraalji palócok! Ragadozó! Költemény! Ormánság! Vadállat! Kokárda! Biblia! Fajta! Tanú! Jézus Krisztus! Mérnök! Római Katolikus Egyház! Feltámadás! Afrika! Húsvéti ünnepkör! Áldás! Leszorítás (szakszó)! Zárónap! Egyházi ünnep! Emlős állat! Reménység! Mezőgazdász! Mindenek! Csimpánzok családja Az olvasókönyvben előforduló mennyiségfogalmak, amelyet olvasnia és értenie kellene az 1. osztályos gyereknek:! 2000! méter Mondatok, kifejezések:! A tél temetésének, a tavasz eljöttének ünnepe.! Megkezdődött a harc a magyar nép szabadságáért.! növényi eredetű táplálékot fogyaszt.! kérdés- felelet formájában. A természetről szóló szövegek általánosító jellegűek. Nem egy történettel tanítja a gyereket pl egy állat ismeretére, hanem általánosan ír róla. A hiányzó érzelmi töltést a szerző is érzi, de ezt édeskedéssel igyekszik pótolni (pl: Az őz, 63.o.). Az állatok kiválasztásában a közelitől a távoli felé halad (baromfi udvar lakói jegesmedve). A 6-7 éves gyerek térbeli gondolkodásához, térszemléletéhez igazodva helyesebb volna az elsőnél megállni, és annál elidőzni. Egy állatról, vagy pl. a baromfiudvar lakóiról folytatásos, érdekes történetet lehetne olvasni. Az ünnepekhez írott szövegek értéséhez szükség van a fogalmi gondolkodásra, absztraktak. Direkt módon, fogalmi utasításokkal nevel szokásra. Pl. Ha a Himnuszt hallod, min- 14

15 dig és mindenütt állj vigyázzba, így add meg a tiszteletet! (Ld.: 109.o.) A kisiskolás korban cseng le az utánzáson keresztül tanulás nagy korszaka (óvodáskor). Van, amit még utánzással tanul meg. Így azt is, hogy a Himnusz éneklésekor egyenesen álljon, hiszen körötte minden felnőtt is ezt teszi. Az ilyen pillanatokban átélt érzés az, amitől később maga is meg fogja tenni, belső indíttatásból. Az intellektuális utasítás eredményeként ez nem jön és ha a gyerek életkori sajátosságaiból indulunk ki, be kell látnunk -, nem is jöhet létre. Hasonlóan didaktikus feladat nyolcszor szerepel a könyvben. Az olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok Beszédfejlesztő gyakorlatot 9 esetben találunk, ezek Beszélgessetek, Meséld el! típusúak. A témákat megjelöli. Egy esetben a beszélgetőtársat is: Beszélgess a versről szüleiddel! (91.o.) A vers Váci Mihály Még nem elég című verse.(a morális nevelést célzó feladat elemzését ld fent.) Az olvasást 4 különböző módon gyakoroltatják a feladatok, az utasítások egy (6) vagy két (24) elemet tartalmaznak: 1. Felolvasással (6) 2. Szerepek szerinti olvasással (13) 3. Kiemeléssel (7) 4. Hangsúlyozással (4) A két elemű instrukciók az olvasástanulás kezdetén nehezek, mert a betűfelismerésen, szóösszeolvasáson, szövegértésen túl másra is figyelnie kell a gyereknek. A szerepek szerinti felolvasás érdekes, motiváló erővel bír, de a hangos és néma olvasás váltogatása olyan éberséget és decentralizációt kíván, ami csak később, 9 éves kor körül alakul ki. Több szereplős szövegek esetében ez még nehezebb. A kiemeléssel együttjáró olvasási feladatokban szavakat, szókapcsolatokat, esetleg mondatokat kell felolvasnia. Akkor is, amikor már képes szöveg olvasására. Ezeknek a feladatoknak nincs motiváló erejük. A hangsúlyozás feltételezi az értést. Ha értés van, a hangsúlyozás a maga természetes módján jelen van. A gondolkodásból való hangsúlyozás ( Látom, hogy kérdő mondat, mert felismertem és megértettem a kérdőjelet, ezért hozzákapcsolom a kérdőhangsúlyt. ) a 6-7 éves gyereknek lehetetlen feladat. Az egyszerű nyelvtani fogalmak felfogására 9 éves kor körül érik meg a gyerek. Addig azonban kellő tapasztalatot kell gyűjtenie azáltal, hogy beszél, verset mond, olvas, vagy olyan érdekesvicces feladatokat old meg, mint amilyen csak egy található a könyvben: Alkoss találós kérdéseket: ol-ló, há-ló, va-sa-ló, sar-ló, kan-dal-ló, da-rá-ló, kot-ló Pl: Melyik ló tud halat fogni? (87.o.) A szövegértést vizsgálja a már korábban elemzett! egy kérdés egy felelet módszerrel 155 esetben.! 41 feladatban szóban kell válaszolnia a kérdésre,! 113-szor aláhúzással, kikereséssel,! 4-szer írásban,! 10 alkalommal pedig el kell döntenie, igaz-e vagy hamis az elolvasott ítélet, és azt a megadott módon jelölnie kell.! Rajzolással 12 esetben ellenőrzi a szövegértést, vagy motivál az olvasásra. Az instrukciók vegyesek, vannak nehezen megoldhatók. Itt is a feladatok nyelvi megfogalmazása teszi a gyerek számára nehézkessé a feladat értését. A rajzolásra való utasítás akkor érthető, ha a rajz tartalma cselekvésre (igére), vagy olyan dologra (főnév) irányul, amelyet már 15

16 ismerhet, vagy azt a fantáziájában életre keltheti. A minőséget csak a tárgyhoz kapcsolva tudja értelmezni, és ezeknek kellően konkrétaknak kell lenniük (pl: nagy ház, piros labda, stb). A módot, a hogyant (határozó) nehéz rajzban, utasításra ábrázolnia. Mit kell rajzolni? Érthető:! Minek öltöznél farsangon?! A tanult versben szereplő csodakutyát! Melyik állat köszönti a hajnalt?! Azt az állatot, amelyiket szívesen! befogadnád az otthonodba.! A hugával sétáló Gyurkát! Kedvenc gyümölcsödet Nehezen megoldható:! Hogyan ragadta meg az oroszlán a kisegeret?! Egyetértésben baktató teve és egér! Mit vár a költő a tavaszi hónaptól?! A lelkiismeretesen ápolt fa! Ahogyan édesapádnak mesélsz! Májusi esőben fejlődő növények! A szövegbeli és a saját tanító néni 52 esetben fordul elő olyan feladat, amelynek több megoldása lehetséges. Az Adj címet! feladatok többféle jó megoldása akkor lehetséges, ha a gyerek birtokában van a lényegkiemelő képességnek. (A lényegkiemelő képességről ld: fent) Ok-okozati összefüggést kell a szöveghez kapcsolódóan 25 esetben felismernie. Ezek között van egyszerűbben megoldható, mert épít a gyerek már meglevő tapasztalataira és elegendően konkrét, pl.: Miért nem tudta bevinni Boriska a hópihét az iskolába? (5.o.), Miért nem tudták eldönteni, mi a legfinomabb? (55.o.), és vannak nehezebbek, pl.: Miért nevezte kincsnek a kis erdei virágot a költő? (72.o.). A vers érzelmileg hat, de a feladat ez alól a hatás alól kivonja a gyereket. A 6-7 éves érzelmi intelligenciája nagy, pontosabban értheti a verset, a költőt, mint egy felnőtt. Ez az intellektuális feladat azt kéri tőle, hogy a személyes érzéseitől elvonatkoztatva verbalizálja egy másik ember feltételezett érzését. Irodalomelméleti (18), nyelvtani (6) valamint környezetismerethez (9) kapcsolódó feladatokat is tartalmaz a könyv. A ritmus kopogása, tapsolása (3) az életkori sajátosságokat figyelembe vevő feladat, azonban a vers prózában való visszaadása, a rímekre vonatkozó feladatok nem azok. A nyelvtanhoz és a környezetismerethez kapcsolódó feladatokra vonatkozó megjegyzéseket ld. fent. Nyiri Istvánné: Hétszínvarázs Olvasókönyv 2. osztályosoknak Illusztrálta Rényi Krisztina Apáczai Kiadó Külső formáját, minőségét tekintve az első osztályos könyvekhez hasonló. 133 oldalon közöl olvasmányokat. A betűmérete kisebb, mint az első osztályos olvasókönyvé, de megfelelő méretű az olvasáshoz. A nyomtatott szövegek mellett néhány esetben folyóírással írt közmondás, szólás is található. Ezek színben is (kék) jól elkülönülnek. Az egyes fejezetek címeit másmás színnel nyomtatták. Az Illemkockák egy fejezet kivételével minden fejezetben megtalálhatók, a címszó narancssárga. A könyv oldalai két hasábot tartalmaznak, a szövegek tördeltek. Ez az olvasást megnehezíti, néha zavaró.(pl: 20.o. A bal oldali hasábban egy nagyméretű 16

17 kép van, a szöveg a kép alatt, a lap alsó harmadában kezdődik. A jobb hasáb a cím alatt indul nagybetűvel.) Illusztrációként fotókat és rajzokat vegyesen találunk a könyvben. Az olvasókönyv 7 fejezetre tagolódik, amelyek részben megtartják az elsős olvasókönyv tematikáját, azt bővítik, részben újak:! Szól a csengő, kezdődik az iskola oldal! Barátunk a természet oldal! A mesék birodalma oldal! Otthon, család, szeretet oldal! Szülőföldünk, környezetünk oldal! Jeles napok, ünnepek oldal! Vakációváró oldal A könyv 176 olvasmányt tartalmaz, a vers (87) és próza (89) aránya kiegyenlített. A prózai szövegek többsége szépirodalmi mű (70). Ezek nyelvezete többnyire érthető a 8 éves gyereknek. Néhány olvasmányhoz közmondás, szólás kapcsolódik. Közülük sok (54%) negatív megfogalmazású. Pl.: Nem igaz barátság, mely könnyen elmúlik., Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret. Ki nem dolgozik, ne is egyék., Ő sem volt ott, ahol az észt osztogatták., stb. A közmondásokat a gyerekek konkrétan értelmezik. Az elvont, hasonlat- vagy parabolaszerű jelentést nem könnyen értik. Egy- egy sokszor használt közmondás ízére ráérezhetnek, ha azt egy megfelelő történetben és nyelvi környezetben hallják. Semmi sem indokolja, hogy a közmondásokat morális nevelő szándékkal az olvasmányokhoz kapcsoljuk, ezzel a gyerek számára a történet mondanivalóját kiemeljük. A könyvben szereplő történetek és a hozzájuk kapcsolt közmondások között sincs mindig értelmes összefüggés. Pl.: A kiskakas gyémánt félkrajcárja Ki korán kel, aranyat lel., Megjárta Jancsi Nem akarásnak nyögés a vége. Az olvasmányok hangulata sok esetben szomorú, fájdalmas érzéseket kelt. Az iskolai élethez kapcsolódó olvasmányok elvárásokat közvetítenek: az a jó gyerek, aki reggel vidáman indul iskolába, az úton nem bámészkodik, az iskolában rendesen viselkedik, okosan felel, úgy, mint a vízfolyás, nem lusta, jószívvel kölcsönadja a dolgait társainak. Aki tanul, halad, aki lusta, marad. áll a Sehallselát Dömötör című vers után. A tíz történet közül öt szomorú érzéseket ébreszt a gyerekben. Az itt található tartalmakhoz nehéz kapcsolódnia a 7-8 éves gyereknek, akinek érzelmi életére az öröm alaphangulata jellemző. Mivel saját tetteire nem tud kívülről ránézni, az indítékokat sem elemezgeti, a morális történetek nem érnek célt. Amit viszont nagyon jól megérez ezekből a szövegekből az az elvárás. Ha ezeknek megfelel, szeretik, ha nem, nem szeretik. A felsorolt elvárásoknak nagyon nehéz megfelelni, hiszen ezek közül ebben az életkorban csak kevésnek képes megfelelni a gyerek súlyosabb lelki károsodás nélkül. A gyerek tehát a nem megfelelés -t élheti át, ami közérzetére, önbizalmára hatással van. Janikovszky Éva írásában egy gyerek mondja el egyes szám első személyben gondolatait, érzéseit. A 7-8 éves gyerek verbálisan még erre így nem képes. A novella felnőtteknek szól. A természetről szóló olvasmányok leíró, lírai jellegűek. Ezek 9 éves kor után jobban feldolgozhatók. A 2. osztályban életkorilag azok az olvasmányok indokoltak, amelyeknek mozgalmas cselekményük van, párbeszédet tartalmaznak. A leíró jellegű írások mondatait, szavait nehéz áttekinteni. Ez az értő olvasás tanítását nem segíti. Bármennyire szépek is ezek a mondatok, jobb őket későbbre eltenni: Az őszi erdő minden évben megújuló csodálatos színjátéka a lombhullatás. Szinte a szemetek előtt, napról napra színesednek a levelek, változnak fokozatosan sárgára, vörhenyesre vagy éppen barnára. De amíg idáig eljutnak, a színek ezerféle finom árnyalatát csodálhatjátok meg. (27. oldal) A történetek képei közül több fájdalmasan 17

18 szívszorító. (Szegény, szállást kérő tücsök; árva cinege, akinek nincs cipője; törött szárnyú gólya; a megszokott tájtól elváló, fájdalmasan jajgató vadludak; éhen pusztuló madarak; stb.) A mesék birodalmá -ban az észről (okosságról, ravaszságról, leleményességről, ostobaságról) szólnak a történetek. A válogatott mesék érdekesek, humorosak, különböznek az elsős olvasókönyvben találhatóktól, és ez fontos. Némiképp kilóg a sorból Gárdonyi Géza története (Megjárta Jancsi). A kapálás helyett a kutyaságot választó kisfiút megneveli az édesapja. Az olvasmány inkább szól az apa nevelési módszeréről, mint arról, hogy Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret. (A három közmondás közül, ami itt áll, egyik sem igaz a történetre.) Jancsi nem lusta, hanem fáradt: Jancsi kapált az apjával. Nem könnyű dolog a kapálás. Jancsi elfáradt. Az édesapja nem azért nem ad neki enni, mert nem dolgozott, hanem azért, mert Jancsi kutya. A történet képei meglehetősen erősek a 7-8 éves gyereknek. Kivel tud azonosulni? Az apával, aki az éhes fiának csontot dob? A fiúval, aki a körtefa alatt heverészve nézi a kapáló apját? Ebben a történetben nincs valódi katarzis. Édesapám- feleli Jancsi-, nem kívánok tovább kutya lenni, mert ha még tovább is kutya vagyok, a tésztából se jut. Így került ki aztán Jancsi a kutyaságból. Azok az érzések, amiket a képek és az apa szavai keltenek, nehezen feldolgozhatók a gyerekeknek. A családi életről szóló történetek életképeket villantanak föl. A fejezet elején található rossz minőségű fotó mosolygó, kétgyerekes (egy fiú, egy lány) családot ábrázol. Ennek a sztereotíp képnek és a fejezetben található történeteknek nincs közük egymáshoz. Az itt közölt elbeszélések közül hétnek szomorú, nehéz hangulata van. Vegyesen állnak itt régi korok hangulatát idéző (pl.: A család 84.old. Hogyan tanultam meg olvasni? 93.old., Nagyapó 99.old., stb.) és mai (pl.: Vicces ez a Zsuzsi 88. old., Akár hiszed, akár nem 98.old., stb.) történetek. Tanító jellegűek (pl.: A fiúk 86.old., A nehéz kétgarasos 102.old, stb.) és bizonyos problémákat felvetők (pl.: Mi van Zelma nyakában? 87.old., Sötétség 91.old.,stb.) Az olvasmányok között kevés olyan található, amely figyelembe veszi a gyerek életkorát, és motivál az olvasásra. Jó választás például a két Petőfi-vers (Anyám tyúkja, Arany Lacinak). A Szülőföldünk, környezetünk fejezeten belül a faluról és a városról szóló történeteket olvashat a gyerek. A faluról szólók között szerepel a Micó című elbeszélés, kevéssé érthető módon. A kölykeit emberi önfeláldozással mentő macska története, tragikus végkifejlete fölöslegesen terheli meg érzelmileg a gyereket. A városról szóló rész Budapesttel foglalkozik. Tulajdonképpen virtuális városnézés nominális stílusban megírt szöveg alapján. A 72 sornyi szövegben 30 olyan név van, amely új a gyereknek. Az ünnepekhez válogatott versek, történetek egy csokorba szedve szerepelnek az olvasókönyv végén. A Mikulás-napi vers elolvasása nem fejleszti a gyerek esztétikai érzékét: a vers ritmusa és rímelése megbicsaklik, szóhasználata furcsa, az egész vers nehezen érthető. Erdőmélyen farakás,/ ott lakik a Mikulás./ Piros arca, mint a kalács./ Szakálla, mint a faháncs./ Csalogasd ki, énekelj,/ mint kerengő hópehely./ Dalolj, dalolj havakat,/ álmodj paplanod alatt Ez a fejezet összemosódik az utána következő Vakációváró -val. Mindkettő rövid, és az utóbbi is tartalmaz ünnepet: a pedagógusnapot. Az itt található verseket ízlés kérdése, hogy olvastatja-e a tanító. Az Illemkockák nyelvezete modoros. Olyan szavakat, kifejezéseket használ, amiknek szokatlan hangzása van. Ezeket a mindennapi beszéd során nem használjuk, a tankönyvek által kifejlesztett nyelv termékei (pl: tevékenykedned, embertársaid, együttesen alkotják, hibáid felismerésében, öltözeted, tested ápoltsága, a jó közérzet alapja, stb.). Az itt olvasott szövegek tartalmáról az életkor összefüggésében ugyanaz állapítható meg, mint ami az első osztályos olvasókönyvnél.(ld. ott). A 7-8 éves gyerek megtanulta a betűket, megtanulta, hogyan kell olvasni, most a gyakorlás, elmélyítés következik. Ezt azok a szövegek segítik, amelyek áttekinthető hosszúságúak, nem tartalmaznak sok hosszú szót, érthetetlen kifejezést, és aminek a tartalmára nem nehéz 18

19 figyelni, érdekes. A könyvben a szövegek hosszúsága változó (840 karaktertől 5040 karakterig). Egyéb mutatókat ld: az összehasonlító adatoknál. Az olvasókönyv nem tartalmaz feladatokat. Burai Lászlóné- dr Faragó Attiláné: Hétszínvarázs munkafüzet a 2. osztályos Hétszínvarázs olvasókönyvhöz Apáczai Kiadó,2004. A munkafüzet feladatai az olvasókönyvben található történetekhez kapcsolódnak. Az instrukciók szövegesek. A szöveges utasítások mellett időnként jelek találhatók. A jelek közül kettő tematikusan csoportosítja a feladatokat: beszédgyakorlatok, olvasást gyakoroltatók. Egy arra szólít fel, hogy az olvasásfüzetben kell dolgozni, egy pedig jelöli, hogy játékról van szó. Olvasmányonként 4-8 feladatot kell a gyereknek megoldania. A tevékenységek változatosabbak az első osztályhoz képest. 69 olyan feladat szerepel a munkafüzetben, amelynek megoldása során valamit elmozoghat, eljátszhat a gyerek. A 37 beszédtechnikai gyakorlat főként olyan szavakat, szókapcsolatokat gyakoroltat, amelyek között nincs összefüggés. 55 feladat szólít fel olvasásra. A jel nélkül álló utasítások, kérdések többsége a szövegértést vizsgálja, a válaszokat ritkábban szóban, gyakrabban írásban kéri. Néhány probléma, ami a feladatok kapcsán felmerül: A gyerekeknek az olvasmányok szereplőit differenciáltan kell jellemezniük. Miután ítéletet alkottak a szereplőkről, önvizsgálatot kell tartaniuk. Pl.: Milyennek ismerted meg a kiscicát? Keretezd be a rá jellemző tulajdonságokat! Szófogadó, feledékeny, pontos, rendetlen, szorgalmas, önálló, akaratos, szófogadatlan, elégedett, figyelmes. Most gondolj magadra! Rád melyik tulajdonságok jellemzőek? Melyik tulajdonságodon szeretnél változtatni? (6.old.) Az egészséges 7-8 éves gyerek erre a kérdésre azt válaszolja, ami a tanító kinyilvánított érzése vele kapcsolatban, amit a tanító szeretne hallani. A feladat végrehajtása tehát érzelmileg megerősít (szeret) vagy gyengít (nem szeret), de semmiképpen nincs kapcsolata a reális önértékeléssel. Hogy jól viselkedett-e vagy sem, arra kívülről, a felnőtt autoritástól vár visszajelzést. A személyiség egészséges fejlődéséhez ilyenkor a konkrét cselekvést helyes megbeszélni, nem a gyerek személyiségét értékelni. Az ehhez hasonló feladatokat mindenképpen kerülni kellene! Az olvasási készség a gyerekeknél eltérő módon alakul ki. Van, akinél hamarabb, van, akinél lassabb tempóban. A 2. osztályban még kerülni kellene a versenyeztető olvasást. ( Versenyezzetek! Ki tudja a legszebben felolvasni Gyurkovics Tibor Iskola-nyitogató című versét? Szempontok: pontos olvasás, a hangok tiszta kiejtése 8.old.) Az első osztályos olvasókönyv kapcsán részletesen elemeztük az egy kérdés egy felelet típusú feladatokat. A versek szövegértését nem lehet ezzel a módszerrel vizsgálni. Disszonáns. A vers képei érzéseket ébresztenek a gyerekben. Megpróbálhatjuk leltárszerűen számbavenni ezeket a képeket, ám a vers értése aligha születik meg ebből a leltárból. Sőt! Ez a módszer megfosztja a verset a vers minőségétől, szöveggé csupaszítja. Pl: Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra c. verséhez kapcsolódó kérdések: Melyik évszak szépségeiről szól a vers? Miért érdemes felmenni a dombtetőre? Milyen változások történnek ősszel a természetben? Mihez hasonlít az őszi nap? Meddig alussza álmát a természet? (17. old.) Összegzés Az Apáczai Kiadó az első és második osztályra 28 különböző könyvet és munkafüzetet ajánl.(az 1. osztály első és második félévére nyolcat- nyolcat, a 2. osztályra tizenket- 19

20 tőt.) Ezek közül vizsgáltuk a betűtanítással és ennek gyakoroltatásával foglalkozó 1. osztályos tankönyveket, az 1-2. osztályos olvasókönyveket és a 2. osztályos könyvhöz tartozó munkafüzetet. A könyv hagyományos értelemben vett formai kritériumainak a négy olvasókönyv nem felel meg, inkább nagy alakú füzetek, borítólapjuk puha. Az oldalak zsúfoltak, különösen probléma ez az első osztályos olvasókönyvnél. A második osztályos olvasókönyvben a két hasábra tördelt szöveg követése nehezíti az olvasást. A könyvek esztétikai kivitele alacsony színvonalú; vegyesen tartalmaz kommersz, rajzfilm-szerű képeket, és rossz minőségű fotókat. A 2. osztályos könyv illusztrációs anyagában érezhető némi művészire törekvés, a stílus és ábrázolásmód ízlésbeli kérdés. Az olvasást szótagoló módszerrel tanítja. Az értő olvasás készségének kialakítását gyors tempóban kívánja elérni, a szövegek betű- és szószámának folyamatos emelésével, és az olvasmányokhoz kapcsolódó feladatokkal. A könyvek nem tartalmaznak szüneteket, folyamatos a haladási tempójuk. Ha az első félévben szeretne a könyv végére érni a pedagógus, naponta 138 betűt kell olvasnia, 36 feladatot értelmeznie és megoldania, 22 képet felismernie, értelmeznie, feldolgoznia a 6-7 éves gyereknek. Az olvasás tanítása technika központú. A gyakoroltatás során sok hasonló szót olvastat. Az első osztályos könyv sok olyan feladatot tartalmaz, amely nem veszi figyelembe, hogy a 6-7 éves gyerek gondolkodása konkrét műveletekre alapszik. Nehezíti továbbá a tanulást, hogy a feladatok kevéssé változatosak, nem építenek a gyerek cselekvéses intelligenciájára, fantáziájára, meglévő nyelvi képességeire. A szokásokon alapuló megoldásokra teszik a hangsúlyt, amelyeknél az a probléma, hogy nem valódi gondolkodási műveletek eredményeként jönnek létre, ezért a gondolkodást merevvé tehetik. A feladatok zömének megoldása konvergens gondolkodást igényel. A 2. osztályos munkafüzet feladatai változatosabbak, több lehetőség van a mozgásra, önkifejezésre. A válogatott irodalmi anyag vegyes minőségű. A válogatás során a direkt nevelő célzat dominált, kevéssé volt szempont a 6-8 éves gyerek érzelmi szükséglete. A másodikos olvasókönyv történeteinek többsége szomorú hangulatot áraszt. 20

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.