Büntetőjog ÁLTALÁNOS RÉSZ ötödik, hatályosított kiadás

A kiemelésekről ITT, a rendezési lehetőségekről ITT olvashatsz részletesebben.

Mire jó a büntetőjog?

A 21. században a világnak újabb és újabb típusú veszélyekkel kell szembenéznie, amelyek kezelése során gyakran alkalmazzák elsődleges eszközként a legintruzívabb közhatalmi beavatkozás lehetőségét biztosító büntetőjogot. Meglátásunk szerint a büntetőjog hagyományos megtorláson és elrettentésen alapuló prevencióelmélete önmagában azonban kevéssé alkalmas bizonyos modernkori veszélyek – így terroristacselekmények, a szervezett bűnözés – elhárítására. Feltételezésünk szerint a közrend, közbiztonság megóvása, fenntartása, mint állami feladat csak abban az esetben biztosítható, ha az ilyen kiemelt veszélyességű cselekmények esetében nem a már megtörtént bűncselekményre reagál az állam, és az elkövetők példás megbüntetésével kívánja a generális prevenció céljait elérni, hanem akkor, ha képes a még el sem követett bűncselekmények megelőzésére, az elkövetők felderítésére, elfogására, jövőbeli cselekményük megakadályozására. Az államnak polgárai biztonságának garantálásához eszközökre, törvényi felhatalmazásra van szüksége. Tanulmányunkban a kriminálpolitika mibenlétének és alakulásának áttekintését követően, egy álláspontunk szerint kiemelt jelentőségű kriminálpolitikai vezérelvet mutatunk be: a végső eszköz (ultima ratio) jellegű büntetőjog követelményét. Célunk elsődlegesen az, hogy felhívjuk a figyelmet a magatartásirányítás büntetőjogon kívüli eszközeiben rejlő lehetőségekre, amelyek alkalmazásával bizonyos, a büntetőjoggal kevéssé jól kezelhető jelenségekkel szemben hatékonyabb védelmi mechanizmus alakítható ki.

Érkezett: 2020. augusztus 15.
Elfogadva: 2020. október 8.

Hivatkozások

Amberg E. (2012): Büntetőjogi ultima ratio? Magyar Rendészet, 12(4), 41–47.

Amberg E. (2014): Hol a határ? A büntetendőség problematikája az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében. Magyar Rendészet, 14(2), 11–18.

Amberg, E. (2018): Az ultima ratio elv interpretációjának fejlődési íve az Alkotmánybíróság gyakorlatában 1992 és 2016 között. Belügyi Szemle – Ordinem Facere: A Belügyi Szemle folyóirat időszaki kiadványa, 1, 5–15.

Angyal P. (1920): A magyar büntetőjog tankönyve. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság

Barabás A. T. (2014): Áldozatok és igazságszolgáltatás. Országos Kriminológiai Intézet

Bárd K., Gellér B., Ligeti K., Margitán É. & Wiener A. I. (2002): Büntetőjog Általános rész. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

Bárdos P. (1988): Megjegyzések a jog módszertanához. Jogtudományi Közlöny, 43(5), 269–272.

Békés Á. (2010): Az európai büntetőjog – Luxemburgi és Strasbourgi Büntető Ítélkezés. Értekezés.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola

Békés I. (2010): A büntetőjog és a büntetőjog tudománya. In Busch B. (szerk.): Büntetőjog Általános Rész. HVG-ORAC

Belovics E., Békés I., Busch B., Domokos A., Gellér B., Margitán É., Molnár G. & Sinku P. (2009): Büntetőjog Általános rész. Negyedik, hatályosított kiadás. HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Bengoetxea, J., Jung, H. & Nuotio, K. (2013): Ultima Ratio, is the Principle at Risk? Editors’ Introduction. Oñati Socio-legal Series, 1, 1–5.

Blaskó B. (2002): Magyar Büntetőjog Általános Rész. Tankönyv. Rendőrtiszti Főiskola. Rejtjel Kiadó

Blaskó B. (2017): Magyar Büntetőjog Általános Rész. Tankönyv. Hetedik, átdolgozott kiadás, Rejtjel Kiadó

Borbíró A. (2009): Bűnmegelőzés. In Borbíró A. & Kerezsi K.: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. I. kötet. Országos Bűnmegelőzési Bizottság

Bócz E. (1994): Legalitás, opportunitás és az ügyész diszkrecionális jogköre. Rendészeti Szemle, 42(1), 12–18.

Chronowski N. (2009): Uniós tagság és alkotmányos büntetőjog-alkotás. Bűnügyi Szemle, 57(1), 99–108.

Domokos A. (2008): A büntetőpolitika változásai Magyarországon. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dubber, M. D. (2013): Ultima Ratio as Caveat Dominus: Legal Principles, Police Maxims, and the Critical Analysis of Law. TSpace Research Repository. https://doi.org/10.2139/ssrn.2289479

Eörsi Gy. (1961): A jogi felelősség alapproblémái. A polgári jogi felelősség. Akadémia Kiadó

Eser, A. (2000): „Menschengerechte” Strafjustiz im Zeitalter von Europäisierung und Globalisierung. Sonderdrucke aus der Albert-Ludwigs-Universität

Finkey F. (1933): Büntetéstani problémák. A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottságának

Kiadványsorozata, IV. sz.

Finszter G., Hajas G., Irk F., Kerezsi K., Kiss A. & Márki Z. (1999): Magyar kriminálpolitikai és rendvédelmi koncepció. Kriminológiai Közlemények, 57

Finszter G. (2013): A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó

Finszter G. (2018): A rendészeti igazgatás a közigazgatás része. In Dobák I. & Hautzinger Z. (szerk.): Szakmaiság, szerénység, szorgalom. Ünnepi kötete a 65 éves Boda József tiszteletére. Dialóg Campus Kiadó, 203–217.

Finszter G. (2019a): Forgatókönyvek. In Végh Zs. (szerk.): A rend kedvéért. Magánkiadás, 1129–1140.

Finszter G. (2019b): A vállalható és a nem vállalható társadalmi kockázatok. In: Végh Zs. (szerk.): A rend kedvéért. Magánkiadás, 934–966.

Forster K. (1874): Jog, Politika és Bölcsészet. Első rész. Zilahy Sámuel Bizománya

Földvári J. (1984): Magyar büntetőjog Általános rész. Tankönyvkiadó

Földvári J. (1987): Kriminálpolitika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Földvári J. (1997): Magyar büntetőjog általános rész. Negyedik, átdolgozott kiadás. Osiris Kiadó

Gönczöl K. (2002): A nagypolitika rangjára emelkedett büntetőpolitika. Jogtudományi Közlöny, 57(5), 197–205.

Görgényi I. (2006): Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben. HVG-ORAC

Hacker E. (1924): Bevezetés a büntetőjog bölcseletébe. Dunántúli Könyvkiadó és Nyomda Rt.

Herlin-Karnell, E. (2010): What Principles Drive (or Should Drive). European Criminal Law? German Law Journal, 11(10), 1115–1130. https://doi.org/10.1017/S2071832200020137

Herzog, F. (1990): Nullum crimen sine lege periculo sociali. Strafrecht als Fortsetzung der Sozialpolitik mit anderen Mitteln. – Vier Skizzen. In Lüderssen, K., Nestler, C. & Weigend, E.:

Modernes Strafrecht und ultima-ratio-Prinzip. Frankfurter kriminalwissenschaftliche Studien. Peter Lang

Hollán M. & Pallagi A. (2017): Közrend és közbiztonság, kriminálpolitika. Válaszok a bűnözésre. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Hollán M. (2016): Az új Büntető Törvénykönyv. In Jakab A. & Gajduschek Gy.: A magyar jogrendszer állapota. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet, 344–384.

Horváth T. (1981): A büntetési elméletek fejlődésének vázlata. Akadémia Kiadó

Husak, D. (2004): The Criminal Law as Last Resort. Oxford Journal of Legal Studies, 24(2), 207–235. https://doi.org/10.1093/ojls/24.2.207

Irk A. (1933): Az individualizmus és kollektivizmus gondolatköre a büntetőjogban. Szent István Akadémia

Irk A. (1938): A büntetőjog racionális és irracionális elemei. Székfoglaló értekezés. In Értekezések a filozófia és a társadalomtudományok köréből, 5(4), Magyar Tudományos Akadémia

Janza F. (2018): Elmélkedések. In Dobák I. & Hautzinger Z. (szerk.): Szakmaiság, szerénység, szorgalom. Ünnepi kötete a 65 éves Boda József tiszteletére. Dialóg Campus Kiadó

Jareborg, N. (2005): Criminalisation as Last Resort (Ultima Ratio). Journal of Criminal Law, 25(2), 521–534.

Jeschek, H-H. (1978): Lehrbuch des Strafrechts Algemeiner Teil. Dunker & Humblot

Kaiafa-Gbandi, M. (2011): The Importance of Core Principles of Substantive Criminal Law for an European Criminal Policy Respecting Fundamental Rights and the Rule of Law. European Criminal Law Review, (1)1, 7–34. https://doi.org/10.5235/219174411798862640

Kaiser, G. (1976): Kriminologie. Eine Einführung. In die Grundlagen. C. F. Müller

Karsai K. (2015): Az alapelvek rendszere az európai büntetőjogban. MTA Doktori értekezés. Szeged

Kerezsi K. (1998): Az alternatív szankciók szerepe a posztmodern társadalomban. In Gönczöl K. & Kerezsi K. (szerk.): Tanulmányok Szabó András 70-dik születésnapjára. Magyar Kriminológiai Társaság, 124–134.

Kerezsi K. (2020): Trend lesz-e (a jövőben is) a bűnözés csökkenése? Magyar Tudomány, 181(5), 577-590. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.5.2

Kis J. (2000): Az első magyar Alkotmánybíróság értelmezési gyakorlata. In Halmai G.: A megtalált Alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. Indok, 48–98.

Kis N. (2018a): Az állami jogérvényesítés és a közigazgatási büntetés dilemmái. Dialog Campus

Kis N. (2018b): Lábjegyzet egy új törvényhez. In Dobák I. & Hautzinger Z. (szerk.): Szakmaiság, szerénység, szorgalom. Ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére. Dialóg Campus Kiadó, 361–368.

Kis N. (2019): A szabálysértési jog kialakulása, fejlődése és elméleti alapjai. In Hollán M. & Nagy J.: A szabálysértési jog tankönyve. Dialóg Campus, 25–33.

Korinek L. (2007): A büntetőpolitika irányelvei Magyarországon. In Jakab A. & Takács P.: A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. I. kötet. Gondolat–ELTE ÁJK

Korinek L. (2019): A bűnözés haszna. In Végh Zs. (szerk.): A rend kedvéért. Magánkiadás, 1164–1166.

Lévay M. (2011): A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre. Pázmány Law Working Papers, (2)24, 2–10.

Ligeti K. (2000): Az Európai Közösség büntetőjoga. Állam és Jogtudomány, 41(3–4), 331–362.

Ligeti K. (2006a): Kriminálpolitika és pönológia. In Gönczöl K., Kerezsi K., Korinek L. & Lévay M.: Kriminológia – Szakkriminológia. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.

Ligeti K. (2006b): Az új Büntető Törvénykönyv általános részének koncepciója. Büntetőjogi Kodifikáció, 1, 4–53.

Ligeti K. (2009): Kriminálpolitika. In Borbíró A. & Kerezsi K.: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. I. kötet. Országos Bűnmegelőzési Bizottság

Liszt, von F. (1905): Strafrechtliche Aufsatze und Vortrage. J. Guttentag

Mándi T. (2015): Politikai gondolkodás. In Körösényi A.: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után. OSIRIS–MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, 13–32.

Melander, S. (2013): Ultima ratio. European Criminal Law. Oñati Socio-legal Series, 4(1), 42–61. https://doi.org/10.5235/219174413806915441

Mitsilegas, V. (2014): EU Criminal Law Competence after Lisbon: From Securitised to Functional Criminalisation. In Arcarazo, D. A. & Murphy, C. C.: EU Security and Justice Law. After Lisbon and Stockholm. Hart Publishing

Montesquieu, C.-L. (1955) [1721]: Perzsa levelek. Budapest

Nagy F. & Tokaji G. (1998): A magyar büntetőjog általános része. Korona kiadó

Nagy F. (2010): A magyar büntetőjog általános része. Második, átdolgozott kiadás. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Nagy F. (2013): Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban. Akadémiai Kiadó

Nagy F. (2018): Az állami büntetőhatalom korlátozása ellen ható tendenciák a büntetőjogban. Állam- és Jogtudomány, 59(1), 78–92.

Németh Zs. (2012): A közbiztonság kriminológiai aspektusai. In Juhász Zs., Nagy F. & Fantoly Zs. (szerk.): Sapienti sat: Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin professzor 90. születésnapjára. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 365–376.

Öberg, J. (2014): Do we really need criminal sanctions for the enforcement of EU law. New Journal of European Criminal Law, 6(5), 370–387. https://doi.org/10.1177/203228441400500307

Paczolay P. (2003): Alkotmánybíráskodás a politika és jog határán. In Szabó M.: Alkotmánybíráskodás – Alkotmányértelmezés. Rejtjel Kiadó, 9–31.

Palánkai T. (1998): Alkotmányos büntetőjog. Néhány gondolat az Alkotmánybíróság büntető igazságszolgáltatást érintő határozatairól. In Gönczöl K. & Kerezsi K. (szerk.): Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Magyar Kriminológiai Társaság, 17–33.

Pallagi A. (2014): Büntetőpolitika az új évszázad első éveiben. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Petrasovszky A. (2005): Az állam büntetőjogi hatalma Sziebenliszt Mihály művében. In Doktoranduszok fóruma 2005: Miskolc, 2005. november. 9. Állam- és Jogtudományi Kar szekciókiadványa, 209–215.

Pikler Gy. (1897): A jog keletkezéséről. Politzer Zsigmond Könyvkereskedő Kiadása

Pikler Gy. (1898): A büntetőjog bölcselete. 2. kiadás, Politzer

Pikler Gy. (1910): A büntetőjog bölcselete. VII. javított kiadás, Grill Károly Könyvkiadóvállalata

Polt P. (2020): Az egyezség. Magyar Tudomány, 181(5), 629-644. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.5.6

Sólyom L. (2001): Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris Kiadó

Somló B. (1906): Somló Bódog jogbölcseleti előadásai. Második füzet. Sonnenfeld Adolf könyvés műnyomdája

Soós L. (2011): Akkor és most. In Fenyvesi Cs. (szerk.): Magyar Büntetőjogi Társaság Jubileumi Tanulmánykötete. Magyar Büntetőjogi Társaság, 189–197.

Szabó A. (1992): Büntetőjogi gondolkodásunk jelenlegi állása. Jogtudományi Közlöny, 47(11–12), 555–557.

Szabó A. (2004): Recepció és kreativitás a büntetőjogban. In Sajó A.: Befogadás és eredetiség a jogban és a jogtudományban. Áron Kiadó

Szemere B. (1841): A büntetésről, s különösebben a halálbüntetésről. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda

Szomora, Zs. (2013): Büntetőjogi garanciák az Alkotmányban és az Alaptörvényben. In Drinóczi T., Jakab A. & Szabó I. (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011. Pázmány Press, 257–276.

Szöllősi G. (2012): A társadalmi problémák (konstrukcionista) elméletének alapjai. Z–Press

Thorburn, M. (2011): Constitutionalism and the Limits of the Criminal Law. In Duff, R. A., Farmer, L., Marshall, S. E., Renzo, M. & Tadros, V.: The Structures of the Criminal Law, 85-105. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199644315.003.0005

Tóth M. (2020): A precedensek csapdái. In Madai S., Pallagi A. & Polt Péter (szerk.): Sic itur ad astra. Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére. Ludovika Egyetemi Kiadó

Tuori, K. (2013): Ultima Ratio as a Constitutional Principle. Oñati Socio-legal Series, 3(1), 6–20.

Udvarhelyi B. (2017): Az uniós anyagi büntetőjog és alkotmányos alapjai a Lisszaboni Szerződés tükrében. PhD értekezés. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Vámbéry R. (1913): Büntetőjog. Grill Károly Könyvkiadóvállalata

Vári V. (2015): A bűnüldözés strukturális hatékonysága. Magyar Rendészet, 16(5), 105–129.

Vígh J. (1995): Kriminálpolitikai alapelvek. Kriminológiai Közlemények, Különkiadás, 89–98.

Vokó Gy. (2012): A büntetési teóriák racionalitásai. Büntetőjogi Szemle, 1, 31–45.

Walker, N. (1994): A büntetőjog alkalmazási köre. In Horváth T. & Szük L.: Büntetőjogi szakirodalomgyűjtemény.

Nemzeti Tankönyvkiadó, 458–469.

Yoon, Y. C. (2001): Strafrecht als ultima ratio und Bestrafung von Unternehmen. Peter Lang

Zipf, H. (1973): Kriminalpolitik, Eine Einführung In: die Grundlagen. Müller

Magyar ​büntetőjog – Általános rész 1 csillagozás

A ​kötet Földvári József több évtizedig forgalomban volt, számos kiadást megért tankönyve után jelenik meg. A szerzők igyekeztek megőrizni Földvári professzor szemléletét, szellemiségét, ám figyelembe vették, hogy azóta a világ hihetetlenül felgyorsult, s a büntetőjogban is alapvető változások mentek végbe. A teljesség igénye nélkül: részben átalakult a büntetési rendszer, változott egyes büntethetőségi akadályok tartalma, közel egy évtizedes tetszhalál után feltámadt a büntetéskiszabást érintő előírások sora, forrong a bűnismétlés és következményei szabályozásának világa. A kötet ezeket a változásokat is nyomon követi és magyarázza. A szerzők nem teljesen a törvény rendszerét, sor- rendjét követik. Úgy vélték, helyes az az egyébként számos hasonló műben követett elv, hogy az oktatási, didaktikai célok elsőbbséget élveznek a törvény legális rendszerével szemben. A céljuk nem kommentár készítése, az egyes egymást követő szakaszok magyarázata volt, hanem az, hogy kialakítsanak egy… (tovább)

A ​kötet Földvári József több évtizedig forgalomban volt, számos kiadást megért tankönyve után jelenik meg. A szerzők igyekeztek megőrizni Földvári professzor szemléletét, szellemiségét, ám figyelembe vették, hogy azóta a világ hihetetlenül felgyorsult, s a büntetőjogban is alapvető változások mentek végbe. A teljesség igénye nélkül: részben átalakult a büntetési rendszer, változott egyes büntethetőségi akadályok tartalma, közel egy évtizedes tetszhalál után feltámadt a büntetéskiszabást érintő előírások sora, forrong a bűnismétlés és következményei szabályozásának világa. A kötet ezeket a változásokat is nyomon követi és magyarázza. A szerzők nem teljesen a törvény rendszerét, sor- rendjét követik. Úgy vélték, helyes az az egyébként számos hasonló műben követett elv, hogy az oktatási, didaktikai célok elsőbbséget élveznek a törvény legális rendszerével szemben. A céljuk nem kommentár készítése, az egyes egymást követő szakaszok magyarázata volt, hanem az, hogy kialakítsanak egy megértést, áttekintést segítő rendszert, s némi életet leheljenek a gyakran száraz paragrafusokba.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris tankönyvek Osiris