GDZ Biológia 6. osztály. Tankönyv Kostikov I. O, Volgin S. O, Dodi V. V. 2019

Tekla, Lina

Biológia, egészségtan kategória termékei

A 2005-ben életbe lépett új, kétszintű érettségi vizsgarendszer tartalmi és szerkezeti változásainak figyelembevételével született ez a f.

Nagy biológia feladatgyűjtemény – Megoldások

A Nagy biológia feladatgyűjtemény – Gyakorló tematikus feladatok középszintű és emelt szintű érettségi vizsgához című kötet feladatainak .

Eredeti ár: 1 495 Ft

Biológia középiskolásoknak, érettségizőknek

A Biológia középiskolásoknak, érettségizőknek az új követelményrendszer alapján átdolgozott kiadásában megtalálható minden olyan ismeret.

Eredeti ár: 3 900 Ft

130 tétel biológiából (emelt szint – szóbeli)

70 A és 60 B emelt szintű szóbeli érettségi mintatételt tartalmazó kötetünket a 2017-ben életbe lépő, új érettségi követelményrendszer, v.

Eredeti ár: 3 280 Ft

Biológiaérettségi 1. – Közép és emelt szint

Kiadónk olyan sorozat megjelentetését tűzte ki célul, amely felöleli a kétszintű biológia érettségi vizsga minden részére való felkészülé.

Biológia érettségi 2 – Emelt szint

Kiadónk olyan sorozat megjelentetését tűzte ki célul, amely felöleli a kétszintű biológia érettségi vizsga minden részére való felkészülé.

Biológia II. kötet

“2002-ben jelent meg először a Biológia III., majd 2009-ben a második, változatlan kiadása, amely 2014-re teljesen elfogyott. Tizenhárom .

Eredeti ár: 7 450 Ft

Biológia 11. – A sejt és az ember biológiája

A könyv amellett, hogy teljes értékű gimnáziumi alaptankönyv, az emelt szintű érettségi anyagát is tartalmazza. A tipográfiailag jól el.

Biológia 12.

A könyv amellett, hogy teljes értékű gimnáziumi alaptankönyv, az emelt szintű érettségi anyagát is tartalmazza. A tipográfiailag jól e.

Érettségi témakörök vázlata biológiából (közép- és emelt szinten)

Kiadványunk összefoglalja azokat az elméleti ismereteket, amelyeket a vizsgázónak tudnia kell biológiából a sikeres érettségi vizsgához. .

Eredeti ár: 3 280 Ft

Biológia 10. – Gimnáziumok számára

A könyv amellett, hogy teljes értékű gimnáziumi alaptankönyv, az emelt szintű érettségi anyagát is tartalmazza. A tipográfiailag jól elkü.

Biológia érettségizőknek 1. kötet – tankönyv

„A Biológia érettségizőknek c. kétkötetes kiadványt mind a gimnáziumokban, mind pedig a szakgimnáziumokban érettségizők jól használhatják.

Biológia érettségizőknek 2. kötet – tankönyv

A Biológia érettségizőknek c. kétkötetes kiadvány mind a gimnáziumokban, mind pedig a szakközépiskolákban érettségizők jól használhatják .

Biológia 11-12 – Feladatgyűjtemény

A könyv elsődlegesen az érettségi vizsgára való felkészülés segítésére készült. Minden középiskolában szereplő témához tartalmaz olyan te.

Érettségi mintafeladatsorok biológiából (10 írásbeli emelt szintű feladatsor)

10 emelt szintű írásbeli érettségi mintafeladatsort tartalmazó kötetünk a 2017-ben életbe lépő, új érettségi követelményrendszer, valamin.

Eredeti ár: 2 880 Ft

3333 fogalom biológiából

Kiadványunk a Maxim Könyvkiadó megújult fogalomtár sorozatának kötete. Minden olyan biológiai szakkifejezés magyarázatát tartalmazza, ame.

Eredeti ár: 3 280 Ft

Érettségi – Last minute – Biológia

Hamarosan itt a dolgozatírás, vagy akár a biológiaérettségi napja, kevés az idő, sok a tanulnivaló. Későn álltál neki a felkészülésn.

Eredeti ár: 2 190 Ft

Színes érettségi tételek biológiából (középszint – szóbeli)

60 A és 60 B középszintű szóbeli érettségi mintatételt, valamint 2 kidolgozott minta-projektfeladatot tartalmazó kötetünket a 2017-ben él.

Eredeti ár: 3 480 Ft

8 próbaérettségi biológiából – Középszint

Az érettségi előtt álló diákok és tanáraik munkáját kiadónk egy olyan könyvvel szeretné segíteni, amelyben nyolc középszintű feladatsor t.

Eredeti ár: 1 180 Ft

Érettségi mintafeladatsorok biológiából (10 írásbeli középszintű feladatsor)

Érettségi mintafeladatsorokat tartalmazó sorozatunk kötetei a 2017. január 1-jén életbe lépő, új érettségi követelményrendszer elvárásai.

Eredeti ár: 2 880 Ft

Biológiai fejtörők és tesztek

A könyvben szereplő 65 feladat – jellegét és nehézségi fokát tekintve három típusba sorolható. A tudásellenőrző feladatok hasonlók a „hag.

Eredeti ár: 3 280 Ft

Biológia gimnáziumoknak 9. évfolyam

Gál Béla népszerű gimnáziumi biológia sorozatának legújabb kötete a NAT2020 alapján készült, követi a korábbi kötetekben megszokott alapo.

Eredeti ár: 3 380 Ft

Biológia I.

A több évtizedes oktatási tapasztalattal rendelkező magyar szerzők munkája nem címszavak szerint haladó lexikon, hanem fejezetekre tagolt.

Eredeti ár: 9 750 Ft

Biológia feladatsorok

A feladatgyűjtemény elsősorban az emelt szintű biológiaérettségire készülőknek, valamint a biológia OKTV első és második fordulójára jele.

Eredeti ár: 4 380 Ft

Biológia II.

A több évtizedes oktatási tapasztalattal rendelkező magyar szerzők munkája nem címszavak szerint haladó lexikon, hanem fejezetekre tagolt.

Eredeti ár: 9 750 Ft

Biológia próbaérettségi feladatsorok – Emelt szint

Kiadványunk az emelt szintű biológiaérettségi írásbeli részére történő sikeres felkészüléshez nyújt segítséget. A 10 emelt szintű próbaér.

Eredeti ár: 3 380 Ft

Biológia 10-14 éveseknek

Ez a könyv segít megismerkedned a biológia alapfogalmaival, a növények, az állatok és az ember testfelépítésével alapvető életműkődéseive.

Eredeti ár: 1 900 Ft

Biológia próbaérettségi feladatsorok – Középszint

A kiadvány a középszintű biológiaérettségi írásbeli részére történő sikeres felkészüléshez nyújt segítséget. A 10 középszintű próbaéretts.

Eredeti ár: 3 380 Ft

Biológia gimnáziumoknak 10. osztály

Gál Béla népszerű gimnáziumi biológia sorozatának tizedikes kötete a NAT2020 alapján készült, követi a korábbi kötetekben megszokott alap.

Eredeti ár: 3 380 Ft

Egészségtan modulmunkafüzet 8.o.

Eredeti ár: 725 Ft

Egészségtan I.

Biológia és egészségtan (I. rész: Biológia – II. rész: Egészségtan)

1 090 Ft – 1 190 Ft

Biológia I Szakközépiskola A variáns

Mike és Tsa Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Tankönyvi szám: MK-58006/1.

Biológia – Sulizsebkönyvek

Biológia 10. Szakiskola

Vonnegut Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Biológia 10. – Prizma-könyvek

Vonnegut Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

A Prizma-könyvek fizikából, kémiából és biológiából készültek. Amint a prizma az egységes fehér fényt színeire bontja, úgy ezek a könyvek.

Biológia – Ifjúsági szakképzési világbanki program

E középiskolai tankönyv első változata 1978-ban jelent meg először, majd ezt követően nyolc alkalommal, változatlan utánnyomással. A segé.

1 090 Ft – 1 190 Ft

Témazáró feladatlapok biológiából 13-14 éveseknek

1 190 Ft – 1 390 Ft

Biológiakönyv 6. osztály és a 12 éves korosztály számára

Bodoni Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Biológia a szakközépiskolák 11. évfolyama számára

Biológia 12-13 éveseknek

Vonnegut Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Fodor József egészségtana a középiskolák VII. és VIII. osztálya számára

Vonnegut Antikvárium

közepes állapotú antikvár könyv

Egészségtan a gimnázium VIII. osztálya számára

Atticus

jó állapotú antikvár könyv

Biológia IV/II. Biológia és biokémiai szakcsoport-Tankönyvpótló jegyzet

Szentendre Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Táplálkozásélettan – a vendéglátóipari szakközépisk. IV oszt. számára

Pestszentlõrinci antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Nyitogató- Hívogató III.

Vonnegut Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Környezetismeret képességfejlesztő munkafüzet az 5-7 éves korosztály számára

Természeti szépségeink – hazai növények, állatok, . – NT-53323

Mondat Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Ebben a könyvben Magyarország élővilágát a természetes életközösségeken – erdőkön, mezőkön, vízpartokon – keresztül szeretném bemutatni. .

A változatos élővilág II. Munkafüzet

szerzo:dr. Franyó István – dr. Paál Tamásné sorozat:Biotéka tantárgy:Biológia évfolyam:10. A tankönyvjegyzéken szerepel. Ez a munkafüzet .

Biológia 8. Munkafüzet – 00874/M

Mike és Tsa Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Korábban már ismert általános iskolai tankönyveinket megújítottuk. Az új tankönyvek és munkafüzetek a szép, színes Natúra sorozat keretéb.

Az élő természet

GreenBook Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

tantárgy:Biológia évfolyam:9. A tankönyvjegyzéken szerepel. A természet jelenségei iránti kíváncsiság egyidős az emberrel. Életünk elvála.

Biológia, egészségtan 10. o. tankönyv szakképző iskolák részére

Szerzők: Dr. Ölveti Klára-Ungvári Jánosné dr. Évfolyam:10. A tankönyv a kerettanterv követelményei szerint tartalmazza a tanítandó ta.

2 990 Ft – 3 990 Ft

Biológia 9. szakiskolák számára B-tanterv

Új biológia tankönyvünk a szakiskolák számára készült. Tartalma tanítási órákba rendezett, és megfelel a 9. évfolyam biológia kerettanter.

1 350 Ft – 1 490 Ft

Természetismereti kislexikon I. – Biológia

A Hely Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Biológia 11. munkafüzet a középiskolák számára

Érettségire felkészítő, képességfejlesztő feladatok

840 Ft – 1 000 Ft

A növények életének megfigyelése a természetben

Alba Könyvépítõ Kft.

közepes állapotú antikvár könyv

Állatok és növények- Biológia munkafüzet 13-15 éveseknek

Biológiakönyv az ált.isk.7.oszt. és a 13 éves korosztály számára

Embertani-erkölcstani munkatankönyv 6.

Embertani-erkölcstani munkatankönyv 7.

Az ember. Biológia és egészségtan középiskolásoknak

Tantárgy:Biológia Évfolyam:10. A tankönyvjegyzéken szerepel. Társadalmunknak ép egészségű felnőttekre van szüksége. Az egészséges élet.

840 Ft – 1 390 Ft

Elérhetőségek

Cégünk

Mit kínálunk

Így vásárolhatsz

Közösségi média

Oldalaink bármely tartalmi és grafikai elemének felhasználásához a Libri-Bookline Zrt. előzetes írásbeli engedélye szükséges.
SSL tanúsítvány

Biológia | Általános Iskola » Biológia 6. osztály teljes tananyag

Biológia 6. osztály teljes tananyag Miről tanulunk az idén? HAZÁNK ÉLŐVILÁGA 1. Termesztett növények, tenyésztett állatok 2. Erdeink élővilága 3. A rétek élőlényei 4. A vizek és vízpartok élőlényei 5. Védett területeink 6. Környezetünk élővilágának védelme TÁVOLI TÁJAK TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGA 7. Útleírások, vadászkalandok 8. Az esőerdők növényei 9. A dél-amerikai esőerdők állatai 10. A dél-amerikai esőerdők állatai 11. Afrikai, ázsiai esőerdők 12. Az afrikai szavannák növényei 13. Az afrikai szavannák állatai 1 14. Az afrikai szavannák állatai 2 15. A sivatagos és mediterrán területek élővilága 16. Távoli tájakon termesztett növények 17. A tajga növényei 18. A tajga állatai 19. A tajga állatai 20. Élet a tundrán 21. A tengerek élővilága 22. A tengerekben élő halak 23. Tengeri emlősök és tengerparton élő madarak 24. Távoli tájak védett területei 25. Távoli tájak természetes élővilágának

összefoglalása AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 26. Az élőlények környezete 27. Az élőlények tűrőképessége 28. Az életközösségek 29. Az életközösségek felépítése 30. Az életközösségek anyagforgalma 31. A természetes és mesterséges életközösségek 32. A talaj, a víz és a levegő szennyezettségének hatása 33. A talaj, a víz és a levegő szennyezettségének vizsgál 34. Az életközösségek általános jellemzőinek összefoglalása AZ ÉLŐÉNYEK RENDSZEREZÉSE 35. Az élőlények rendszerezése 36. A baktériumok törzse A moszatok törzsei és a gombák 37. A mohák törzse és a harasztok törzse 38. A nyitvatermők törzse és a zárvatermők törzse 39. A kétszikűek osztálya és az egyszikűek osztálya 40. A növények rendszerezése 41. Növényfelismerési és növényhatározási gyakorlatok 42. Az egysejtűek törzsei A szivacsok törzse 43. A gyűrűsférgek törzse A puhatestűek törzse 44. Az ízeltlábúak

törzse 45. A halak, a kétéltűek és a hüllők osztálya 46. A madarak osztálya 47. Az emlősök osztálya 48. Az állatok rendszerezése 49. Állatfelismerési gyakorlatok 50. Év végi összefoglaló áttekintés 51. Kislexikon 01 – Miről tanulunk az idén? Az idei tanévben három új tantárgyat kezdünk tanulmányozni: a biológiát, a földrajzot és a fizikát. Valójában nem egészen újak ezek a tárgyak, hiszen a Környezetismeret tantárgyban is sokat foglalkoztunk a természettel. Tantárgyunk, a Biológia keretében először a tőlünk messzebb fekvő trópusi és hideg éghajlati övek; a tengerek és óceánok élőlényeivel ismerkedünk meg. Keressük az összefüggést a különböző élőhelye éghajlata; felszíne és élővilága között. Tanulunk arról is, hogy egy terület növényei és állatai miért nem nélkülözhetik egymást A környezetvédelem fontosságáról és jelentőségéről a Környezetismeret tantárgyban is szó volt már. E

tanévben megismerjük, hogy az élőlények védelme miért elsőrendű feladat mindnyájunk számára. Tanulunk a talaj, a víz és a levegő szennyezettségének káros hatásáról. Végül az eddig megismert növény és állatfajokat rendszerezzük egyező és eltérő tulajdonságaik alapján. Földünk élővilágának sok faja között csak akkor igazodunk el, ha csoportosítjuk, rendszerezzük őket. Az előző évekből tudjuk, hogy az élővilágot nem lehet kizárólag a tan-könyv szövegéből megismerni. Megfigyelés is kell hozzá Ebben a tanévben már kevesebb lehetőség van arra, hogy mindazt bevigyük az iskolába, amiről éppen tanulunk. A csimpánz, a jegesmedve vagy az oroszlán tanulmányozásához nélkülözhetetlen a Biológiai album. Természetesen az a legjobb, ha az állatkertben is végzünk megfigyeléseket. Gyakran használjuk a Földrajzi atlaszt is A tankönyvön, a Biológiai albumon és a Földrajzi atlaszon kívül csak a munkafüzetre lesz

szükségünk, más füzetre nem. A leckék szövegét nem kell szó szerint megtanulni. A lényege kell megérteni és megjegyezni Ezt segítik elő a kérdések és feladatok. Ha a szöveget alaposan és figyelmesen elolvasod, akkor a leckék utáni kérdésekre pontos, szabatos választ tudsz adni. Így ellenőrizheted önmagadat A leckék végén emlékeztetőt találunk. Ez figyelmeztet arra, hogy mit kell felidézni a következő órára ahhoz, hogy az új ismereteket könnyebben megértsük. Olykor arra is találunk tájékoztatást, hogy a következő órán mire lesz szükségünk az élőlények megfigyeléséhez, a vizsgálódáshoz. A tanév folyamán 64 órában foglalkozunk biológiával. Ebből 36 órán új ismeretekről lesz szó Lesz 9 olyan óránk, amelynek a jele: M Ezek többsége olyan tanítási óra, amelyeken nem új ismereteket dolgozunk fel, hanem vizsgálódásokat, kísérleteket végzünk, gyakoroljuk az élőlények rendszerezését. Más az órákon

ismételjük, összefoglaljuk a már megfigyelt, megismert dolgokat. A K jelű órákon kiegészítő anyag feldolgozására van lehetőség Van közöttük olyan anyag, amelyhez csak a tankönyvben található olvasnivaló, de van olyan kiegészítő anyag is, amelyhez munkafüzeti feladat vagy egyéb tennivaló kapcsolódik: Ezek elvégzése, elolvasása nem kötelező, de mindenki számára hasznos. A kiegészítő anyagrészek segítenek mélyebben elsajátítani a tananyagot Saját kedvedre is feldolgozhatod ezeket! Ne felejtsd el! A tankönyvet csak akkor tudod hasznosan forgatni, ha a munkafüzeteddel és a Földrajzi atlaszoddal együtt használod. 02 – Hazánk élővilága Termesztett növények, tenyésztett állatok A gyümölcsösben, a zöldségeskertben és a szántóföldön termesztett növények nélkülözhetetlenek számunkra, mert ezekkel táplálkozunk. A háziállatokat is termesztett növényekkel takarmányozzuk, és az iparnak is fontos nyersanyagai.

Háziállatok nélkül sem tudjuk életünket elképzelni A Kisalföldön és a Dunántúli-dombság legelőin sok szarvasmarhát tenyésztenek. Keress összefüggést az említett tájak természeti adottságai és élőlényei között! Haszonállataink között madarak is vannak. Közülük a házityúkról és a házi kacsáról tanultunk Termesztett növényeink termését és más szerveit is gyakran támadják meg a kártevők. A peronoszpóra nevű apró gomba betegséget okoz. A májusi csere-bogár és a káposztalepke állati kártevők 03 – Erdeink élővilága Hazánk területének kb. 1/6-át borítják erdők Az erdők kialakulása és fennmaradása leginkább az éghajlattól és a domborzattól, kisebb mértékben a talaj minőségétől függ. Hazánkban legtöbb a tölgyerdő Tölgyesek borítják a középhegységeket 400-600 méteres magasságig, de előfordulnak a dombvidékeken és az Alföld nedvesebb részein is. Ezek az erdők a melegebb nyarat kedvelik,

és viszonylag kevesebb csapadékkal is beérik. Ahol hűvösebb van és több a csapadék bükkösökkel, találkozunk. 800 m felett az Alpokalján a hűvös, csapadékos éghajlatot kedvelő fenyőerdők élnek Hazánk más, alacsonyabban fekvő területein telepített fenyvesek vannak. Lombos erdeink emeletes házhoz hasonlíthatók. A legfelső szinten a fák koronája helyezkedik el, alattuk cserjék élnek, ezek alatt lágyszárú virágos és virágtalan növények nőnek. Közöttük ehető és mérgező gombák is vannak Az erdők talaján, a köveken és a fakérgeken mohák telepszenek meg. A talajba behatolnak a fák, a cserjék, a lágyszárú növények gyökerei és a gombák fonalai. A talajban sok baktérium is él A legtöbb fényt a lombkoronaszint kapja. Kevesebb jut a cserjeszintnek, még kevesebb a gyepszintnek. A levegő páratartalma viszont éppen fordítva változik: felülről lefelé haladva fokozatosan növekszik. A tölgyerdők lombkoronája laza, jól

átengedi a fényt, ezért belsejük világos. Alsóbb szintjeikbe is elegendő fény jut egész évben Ezért gazdag és változatos aljnövényzet alakulhat ki bennük. Az aljnövényzet cserjeszintjében gyakori a fénykedvelő kökény A gyepszintben már kevesebb a fény. Itt nő az erdei pajzsika, a hóvirág és a sok fűféle Gombákkal és lombos mohákkal is találkozunk. A bükkerdőkben szorosan záródik a lombkorona A lombosodás után, áprilisvégétől már kevés fény jut az alsóbb szintekbe. Aljnövényzete ezért csak kora tavasszal dús, később egyhangúbb, szegényesebb. A fenyőerdő más, mint a lombhullató erdő A fenyőerdőben a fák sűrűn állnak, nem engedik át a napfényt. A kevés fény miatt nagyon kevés az alj-növényzet is Lombos erdeinkben sokféle állat él Az itt élő állatoknak fészkük, vackuk, otthonuk az erdő. Az erdőben kedvező szárnyukra a hőmérséklet, a fény mennyisége és a páratartalom. Minden állatfaj azon a

növényszinten él, amelyen megtalálja a táplálékát Táplálékuk szerint az erdő állatai lehetnek növényevők, állatevők és mindenevők. Az erdő növények és állatok együtt élő közössége. Valamennyi erdei élőlénye itt születik, itt pusztul el, mindegyik egész életében az erdőhöz tartozik Másutt és egymás nélkül nem élhetnek. A zöld növények a talajból és a levegőből felvett anyagokból a napfény energiájával építik fel testüket. Belőlük élnek a növényevő állatok A növényevőket az állatevők fogyasztják Az elhullott növények és állatok testét az erdők talajában élő baktériumok és parányi gombák lebontják. Ilyen módon a növények számára ismét fel-vehető tápanyagokká válnak. Az élőlények táplálkozásuk révén láncszemekként kapcsolódnak egymáshoz. A gyapjaslepke lárvája például levelekkel táplálkozik, a fülemüle viszont a gyapjaslepkét eszi meg. Levél – gyapjaslepke – fülemüle –

baktériumok: ezek az élőlények ilyen-formán egy tápláléklánc tagjai. Hogyan függ össze az éghajlat, a domborzat és az erdők elterjedése? Ismertesd a tölgyerdő szintjeit! Miként változnak a környezeti tényezők az egyes szintekben? Hasonlítsd össze a tölgyeseket a bükkösökkel és a fenyőerdőkkel! Táplálékuk szerint miféleképpen csoportosíthatók az erdők állatai? Sorolj fel erdőben élő növényevőket, állatevőket és mindenevőket! Keress olyan állatokat, amelyek a lombkoronaszintben szerzik meg táplálékukat! Sorolj fel olyan állatokat, amelyek a cserjeszintben szerzik meg táplálékukat! Sorolj fel olyan állatokat, amelyek szürkületkor kezdenek vadászni! Állíts össze táplálékláncokat az erdő élőlényeiből! Az erdő az ember szármára nagy érték. Igaz, hogy manapság már sok más anyag helyettesíti a fát, de az építkezéshez, bútorkészítéshez, bánya-folyosók alátámasztásához, papírkészítéshez,

tüzeléshez még mindig sok fára van szükségünk. A fát pedig az erdő adja Ezért kell okosan gazdálkodni az erdővel, ezért kell az életét is megismerni. Szomorú, hogy sok helyen még ma sem kímélik eléggé a növendékfákat. Megtépni, letördelni, kivágni a fát pillanatok alatt lehet, felnevelni azonban évtizedekig tart. Kevés erdőnkre vigyáznunk kell. Az erős szélviharok megtépik az erdőket is Derékba törik vagy gyökerestül, kifordítják az erdő sok fáját, de az egész erdő mégis megmarad. Az erdőtűz sokkal veszedelmesebb Napok, sőt órák alatt nagy erdőrészeket, egész erdőket elpusztíthat. A szélvihart nem emberek keltik, az erdőtűznek viszont legtöbbször gondatlan emberek az okozói. Ügyelj arra, hogy vigyázatlanságoddal tüzet ne okozz! Kirándulásokon ne zavard az erdő csendjét céltalan kiabálással! A zaj nyugtalanítja, riasztja az erdei állatokat, zavarja a csendre, pihenésre vágyó embereket. Gondod legyen

arra, hogy papírhulladék, üres doboz ne árulkodjék pihenőhelyedről, szemét ne csúfítsa az erdőt! Ne feledkezz meg minderről, amikor vidáman élvezed az erdő szépségét! Az erdő növényeit a törvény óvja, de légy te is az erdő védelmezője, szépségének őre! Hasznos vadjaink védelme fontos gazdasági érdek. Húsuk, bőrük nagy érték Vadjainkat a vadászati törvény védi, mely vadászásuk idejét pontosan meghatározza. A vadőrök kemény teleken gondoskodnak a vadetetők felállításáról, arra is ügyelnek, hogy a vadak életét feleslegesen senki és semmi ne háborgassa. 04 – A rétek élőlényei A Dunántúli-középhegységnek, a Mecsek vidékének meleg, napos, sziklás lejtőin, valamint az Alföld homokbuckáin kisebb-nagyobb facsoportok váltakoznak füves térségekkel, rétekkel, legelőkkel. Az ember is létesített réteket, legelőket, szántóföldeket az erdők kiirtásával. Elevenítsd fel, hogy mit tanultál a rét

természeti adottságairól! Bár a réteken kora tavasztól késő őszig sokféle színes virág nyílik, az uralkodó növények mégis a fűfélék. Az olyan magasra növőket, mint amilyen például a nádperje, szálfüveknek nevezzük Az alacsonyabbak az aljfüvek. Ilyen az angolperje is A rét lekaszált és megszárított füve a széna. Növényevő haszonállataink fontos tápláléka A száraz rétek, legelők füvei között gyakori a liláskék virágú mezei zsálya. A réti sás és a mocsári zsurló a nedves rétek növénye. Az ilyen rétek üde zöldjéből messzire sárgállik a már kora tavasszal virító réti boglárka A rét, a legelő, a szántóföld összefoglaló neve: mező. A mezőn nagyon sok és sokféle állat él Legtöbb itt a rovar. Közülük is az olaszsáska fordul elő a legnagyobb tömegben A sáskák erős rágó száj-szerveikkel válogatás nélkül eszik a rétek, legelők füvét, és ezzel nagy kárt okoznak a mezőgazdaságnak.

Számukra kedvező körülmények között nagyon elszaporodhatnak, bár sok pusztítójuk akad: a sün, a barna varangy, a fehér gólya, valamint az ügyes, villámgyors rovarragadozó, a fürge gyík. Az emlősök közül a rágcsálók pusztítják leginkább a mező növényeit. Legnagyobb termetű a mezei nyúl: Réteken, szántóföldeken, mindenütt megtalálható, ahol bőséges a tápláléka. A szántóföldek legkisebb, de szaporasága miatt mégis a legkártékonyabb rágcsálója a mezei pocok. A mezei pocok és a rovarok elszaporodását főképp ellenségeik fékezik meg Ahol a mezei rágcsálók nagyobb számban megjelennek, ott csakhamar elszaporodnak, vagy máshonnan odasereglenek pusztítóik, a különféle ragadozók is. Sohasem véletlen, hogy egy területen milyen növények és állatok élnek együtt, hiszen táplálkozásuk miatt egymásra vannak utalva. A mező állatai közül egyesek a nedves réteken találják meg életfeltételeiket. A szabad szemmel

nem látható egysejtű óriásamőba a rétek mélyedéseiben összegyűlő sekély vízben él. A szúnyogok is a nedves területek jellegzetes állatai. A nősténygyötrő Szúnyog vérszívó. Nyári estéken néha nagy rajokban támadják meg az embert És az állatokat. A hímek növényi nedvekkel táplálkoznak A barna varangy szárazföldön él, de peterakás idején felkeresi a vizet. Kora tavasszal itt rakják le a nőstények a kocsonyás burokkal körülvett petéiket A fehér gólya a száraz és nedves réteken egyaránt előfordul. Ott él, ahol bőségesen talál élelmet A baktériumok és a parányi gombák a mezők talajában éppen olyan fontosak, mint az erdőében. Sorold fel a rétek természeti adottságait! Melyek a száraz rétek uralkodó növényei? Mi jellemző rájuk? Hasonlítsd össze az erdei pajzsikát a mocsári zsurlóval! Mondj példákat a rét állatai közül növényevőkre és állatevőkre! Állíts össze a rétre jellemző

táplálékláncot! Fűz nő a réten is, a legelőn is. A kettő között az a különbség, hogy a rétet kaszálják, a legelőre pedig ráengedik, ráhajtják az állatokat (ménest, gulyát, csordát, nyájat, kondát, libafalkát), hogy legeljék a friss füvet. Az ápolt parkok, sporttelepek fűtakaróját pázsitnak hívják. A rétek, legelők gondozásakor a talaj felső rétegét fogasolással lazítják, mélyebb rétegeit munkagépek késeivel hasogatják, porhanyítják. így elősegítik a füvek sarjadását, bokrosodását, és a talajt is meglazítják, szellőztetik. A talajt a lehetőségek szerint permetező, csörgedeztető vagy árasztó öntözéssel tartják kellőképpen nedvesen. Rétek, legelők trágyázására legjobb a jól megérett, morzsalékos, egyenletesen széthinthető trágya. A természetes trágyát helyettesíteni lehet műtrágyával. A szakemberek azt is pontosan megállapítják, hogy a különféle rétekre, legelőkre milyen és mennyi

műtrágya szükséges ahhoz, hogy rajtuk minél több és értékesebb f teremjen. 05 – A vizek és a vízpartok élőlényei Elevenítsétek fel a víz és a vízpart természeti adottságaival kapcsolatos megfigyeléseiteket, ismereteiteket! A vizek világában éppúgy növények és állatok élnek együtt, mint az erdőkben és a réteken. A vízben azonban másképpen kell mozogni, táplálkozni, lélegezni, egyszóval élni, mint a földön vagy a levegőben. Érthető, hogy a vízi élőlények teste és életmódja különbözik a szárazföldiekétől. A moszatok a víz napsütötte rétegében lebegve élnek. Legtöbbjük egysejtű, mint amilyen a zöld szemes-ostoros A fonalas zöldmoszat sejtjei fonal-szerűen egymáshoz kapcsolódnak, testük több sejtből áll. A gombákhoz hasonlóan a moszatoknak sincs gyökerük, száruk, levelük, virágjuk, tehát telepes növénye A vizekben virágos növények is élnek. Az állóvizek felületét gyakran ellepi az egyik

legkisebb virágos növény, a békalencse. A hínáros békaszőlő többnyire álló vizeink iszapos talajában gyökerezik Olykor lassan folyó vizekben is feltűnik. A vízpartok nagy részét nádasok borítják A nádasok tövében él a hosszú, keskeny levelű gyékény, a vizek partszegélyén pedig a nedvességkedvelő fűzfa. Az állatok között is vannak olyanok, amelyeknek az élete vízhez kötött. Ilyenek például a papucsállatka, az orvosi pióca, a folyami rák, a tavi kagyló, a ponty, a dévérkeszeg és a lesőharcsa. A szitakötő és a kecskebéka élete szaporodásuk miatt elválaszthatatlan a víztől, mivel lárváik vízi állatok. A vízi sikló, a tőkés réce és a barna rétihéja szárazföldi állatok táplálékukat azonban a vizekben és a vizek partján szerzik meg. A táplálkozásnak a vízi és vízparti élőlények között is bonyolult láncolata jön létre. E láncolat legelső tagjai a moszatok és más vízi növények A vizek és

vízpartok állatai közül sok nem növényevő, hanem állatokból vagy állati részekből él. Tanultunk vért szívó állatokról, és olyanokról is, amelyek növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. A vízpartok és a nedves rétek állatai kölcsönösen átlátogatnak egymás területére, miközben táplálékukat keresik. A két terület táplálékláncai összekapcsolódnak. Csoportosítsd a vizek, vízpartok növényeit aszerint, hogy virágtalanok vagy virágosak! Mivel magyarázod, hogy a vízben élő állatok teste és életmódja eltér az Szárazföldiekétől? Melyek azok a szervek, amelyeket csak a halakon találhatunk meg? Miért van a szitakötők élete is a vízhez kötve? Csoportosítsd a vizek és vízpartok állatait táplálkozásuk szerint! Állíts össze olyan táplálékláncot, amelyben csak a vizek és a vízpartok élőlényei találhatók! Állíts össze olyan táplálékláncot is, melyben a nedves rétek élőlényei

Is szerepelnek! Érdekességek: moszatok – más néven algák – a világ minden vizében, sőt mintegy fél méter mélységig a talajban is élnek. Egyre világosabbá válik, hogy ezek az egyszerű növények milyen fontosak Táplálék készíthető belőlük az ember és főleg a háziállatok számára. Sok vitamin van bennük Az ipar is mindinkább felhasználja az algákat. Gyógyszereket, kozmetikai készítményeket gyártanak belőlük A fehér fűz és a kosárkötő fűz hajlékony vesszőiből kosarat fonnak. Temetők, parkok szép fája a szomorúfűzfa Ágai lecsüngenek. A szitakötőket népünk sokféle néven nevezi: acsa, anyalégy, őrző, fátyolka, hosszaspille, kígyópásztor, kígyóőrző, szitaszövő, ördöglova, üveges, vizilány, vízipásztor, vízipille. Lárváját a székelyek vízi-bornyúnak hívják. A rákkal kapcsolatos szólások: Frissen jár, mint a rák Halad, mint a rák Ráklábon jár Rákparipán jár Rákmódra jár. Lágy hónapban

kemény a rák Érted ezeket a szólásmondásokat? Tudsz-e még hasonlókat? Figyelem! A hazai kígyók általában ártalmatlanok, de óvakodjunk az olyan kígyótól, amely kurta, hirtelen vékonyodó farkú, s háromszögletes fején oldalt nincs világos folt. Ez a veszedelmes mérgű vipera Hazánkban többfelé él keresztes vipera és parlagi vipera. Ezeken a vidékeken, főképpen a reggeli napsütés idején, jól teszi a járókelő, ha a lába elé néz, hogy rá ne lépjen egy sütkérező viperára. A vipera sohasem támad, csak a meglepett állat mar azonnal, marása pedig halálos is lehet. Viperamarással azonnal orvoshoz kell sietni Aki viperával találkozik, viselkedjék nyugodtan, és adjon időt az állatnak a menekülésre. Kinn a határban a viperák hasznot hajtanak, mert pusztítják az egereket és a sáskákat. Hazánkban számuk egyre fogy, ezért védelem alatt állnak. 06 – Védett területeink Országunk területének 5 %-a védett terület. A nagy

kiterjedésű védett területek a nemzeti parkok, amelyeknek élővilága nemzeti és nemzetközi tudományos értéknek tekinthető. Megőrzésük, fenntartásuk és fejlesztésük az egyik legfontosabb természetvédelmi feladatunk. A Hortobágyot, Közép- és Nyugat-Európa egyetlen megmaradt nagy kiterjedésű pusztáját 1973-ban nyilvánították nemzeti parkká. Erről az országos jelentőségű természeti értékünkről környezetismeret-órán már tanultál. Az ország közepén, a Duna-Tisza közén terül el a Kiskunsági Nemzeti Park, mely 1975-ben alakult. Tájait változatossá teszik a hangulatos folyószakaszok, a kisebb-nagyobb legelők, a puszták, a homokbuckák, a szikes tavak, a nádasok, az erdők, a szőlők, a gyümölcsösök és a jellegzetes tanyavilág. Területe nem összefüggő, hat különálló egységből áll Valamennyi egység jellegzetes kiskunsági táj, Bugac-puszta egész Európában egyedülálló. A bugaci Nagyerdő különösen széppé

teszi ezt a tájat Az “ősborókás”-ban teljesen érintetlen állapotban található az eredeti élővilág. Számos rovar- és csigafaj csupán itt fordul elő. Bugac-pusztán ősi típusú állattartás folyik Messze földön híres szürke gulyája, rackanyája és ménese. A nemzeti park másik nagy egysége: Apajpuszta. Ez a szikes talajú, összefüggő puszta sajátos növény- és állatvilága miatt védett. Jellemző sziki növénye a kamilla, más néven az orvosi székfű Egyik legértékesebb madara a túzok, amely 1 méter magasra is megnő. Itt is ősi módon tartják a haszonállatokat A Bükki Nemzeti Park 1976-ban alakult meg. Meredek sziklafalaival, barlangjaival, hegyi rétjeivel, hatalmas erdőségeivel, bővizű patakjaival méltán érdemel védelmet. ősidők óta összefüggő erdőterület A Bükk-hegységben számos olyan növény él, amely az országban másutt nem található. Állatvilága is gazdag Különösen madarak találhatók nagy faj-

és egyedszámban, például: holló, fehérhátú harkály, fekete gólya, parlagi sas. A Bükki Nemzeti Park területének 96%-án gazdálkodnak. Gazdálkodás folyik az erdőkben, a mezőkön, a legelőkön, a réteken és a vizekben. A vad- és halgazdálkodás sok hasznot hajt A védett területek nagy részét úgy hasznosítják, hogy a természeti környezet minél kevésbé és minél rövidebb idő-re változzék meg. Számos bükki barlangból kerültek elő nemzetközi jelentőségű leletek: kőszerszámok, pengék, nyílhegyek, csiszolt állatcsontok. A későbbi korból származó díszített edénytöredékek azt bizonyítják, hogy a bükki ősemberek az agyagművesség mesterei voltak. Az Aggteleki Nemzeti Park tájvédelmi körzetből alakult, 1985ben Az északi országhatár mentén, az Aggteleki-karszt területén, több mint 400 barlang, sok ritka növény- és állatfaj, valamint kultúrtörténeti emlékek képviselik a védelemre érdemes értékeket. Az

Aggtelekicseppkőbarlangban és más barlangokban is néhány érdekes rovar- és denevérfaj él. Rendkívül gazdag madárvilága, az emlősállatok közül gyakoriak a kisemlősök (pele, menyét, nyest, borz stb.), nem ritka a vadmacska és Szlovákiából néha egy-egy farkas, hiúz, sőt medve is átkóborol. Kisebb védett területek a tájvédelmi körzetek. Egy-egy környék jellegzetességét tükrözik Ilyenek például a Tihanyi félsziget, Badacsony, a Kis-Balaton. A szarvasi arborétum, a szegedi Fehér-tó, a budapesti Sashegy, természetvédelmi terület. Földrajzi atlaszod és a tankönyv segítségével keresd ki azokat a védett területeket, amelyek a legközelebb vannak lakóhelyedhez! Melyikben jártál már közülük? Megfigyelted-e a terület természeti adottságait, élővilágát? A természet értékeit már évtizedek óta jogszabályok védik. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1961. évi törvényerejű rendelete kimondja: “A

természetnek azokat a tárgyait, amelyeknek megőrzése és fenntartása tudományos vagy kulturális érdek, védelem alá kell helyezni, és óvni kell minden olyan hatástól, amely fennmaradásukat vagy sajátos természeti tulajdonságúkat sérti vagy veszélyezteti!” Ezek betartásán az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal őrködik. Tudományos módszerekkel felkutatják az ország megóvásra érdemes természeti tárgyait és tájait, s gondoskodnak róla, hogy azokban kár ne essék. A megóvandó fákat, pl védőráccsal veszik körül, és felírással látják el, figyelmeztető táblákat helyeznek el a védett területeken, hogy ott virágot szedni, növényt kiásni nem szabad: Védett erdőből engedély nélkül egyetlen fát sem szabad kivágni. A parkokban őrök vigyáznak A félénk vízimadarak fészkelőhelyeiről kitiltják a járókelőket, s csak szakemberek kapnak engedélyt a belépésre. Aki ezeket a rendelkezéseket megszegi, arra

a törvény szigorú büntetést mér. Az 1971. áprilisi természetvédelmi kormányrendelet Magyarország 330 vadon élő madarából 300-at védetté nyilvánított. Mindennél hatásosabb azonban az a szeretet, amely népünk minden értelmes, gondolkodó tagjában él hazánk természeti ritkaságai iránt. Az évek során a természetvédelem tágabb értelmet kapott, kialakult a környezetvédelem. A környezet védelme csak a természet védelmével lehet teljes Ez az alapelve az 1976-ban alkotott Környezetvédelmi Törvényünknek is, amely kimondja: “A Magyar Népköztársaságban az emberi környezet védelme a társadalom érdeke és feladata.” 07 – Környezetünk élővilágának védelme Az ember állandó küzdelmet folytat azok ellen a rovarok és rágcsálók ellen, amelyek termesztett növényeit és erdeit pusztítják. Ebben legjobb segítőtársai a madarak Ezért nem elegendő a meglevő madarak védelme, hanem arra is törekedni kell, hogy az

erdőben, mezőn, ligetben és a gyümölcsösökben megtelepedjenek, fészkeljenek, elszaporodjanak madaraink. A feladat tehát mindenütt kettős: 1 madárvédelem, 2 madártelepítés Felsoroljuk a legfontosabb tudnivalókat és tennivalókat. Azt már mindenki tudja, hogy a védett madarakat lelőni, tőrbe csalni, fészküket kifosztani, bármiképpen zavarni őket tilos. Az ilyen gonosz és oktalan cselekedetet a törvény szigorúan bünteti. Fontos tennivaló a madarak téli etetése Az etetést a hideg idő beálltakor kell elkezdenünk. Igen fontos, hogy folyamatosan gondoskodjunk élelemről, különben több kárt okozunk, mintha el sem kezdtük volna. A madarak ugyanis, ha nem találnak élelmet a megszokott etetőben, a téli hidegben tömegesen elpusztulnak. Ha viszont rendszeresen élelemhez jutnak, akkor a legzordabb telet is átvészelik Áztatott kenyérrel, morzsával azonban soha ne etessünk, mert a hamar megsavanyodik, és a madarak, megbetegedését okozza. Az

eleséget madáretetőkben helyezzük el Ezeket magunk is könnyen elkészíthetjük: – napraforgótányérokat egymás fölé rögzítünk – nagyobb konzervdoboz éles vágási felületeit gondosan lekalapáljuk, a fedőlapját pedig kampószerűen hátrahajlítjuk, így könnyen ráakaszthatjuk egy fa vagy bokor ágára; – műanyag mosószeres edényt gondosan kimosunk, és az oldalán ablakot Vágunk; – száraz lopótök oldalán ablakokat faragunk. Az etetőket ajánlatos sűrű bokrok, facsoportok közvetlen közelébe állítani, hogy a kis madarak ott védelmet is találhassanak. A madarak téli etetéséről már az előző években is volt szó Tudjátok, hogy a napraforgó-mag, a kendermag, a tökmag, a dió kiváló madáreleség. Egyszerű vizsgálattal mutasd ki a felsorolt magvak közös tulajdonságát! Készíts madárkalácsot is, hogy legyen mit kihelyeznetek a madáretetőkbe, ha az idő hidegre fordul! A madártelepítés tulajdonképpen fészkelőkről való

gondoskodás. Legkönnyebb az odúlakó madarak megtelepítése. Mivel ma már nincsen annyi természetes, harkályvájta odú, mint amennyi kellene, mesterséges fészekodúkkal kell azokat pótolnunk. Ha technikaórán készítettetek fészekodút, helyezzétek el ezeket tavasszal a megfelelő helyre! Ügyeljetek rá, hogy a fészekodúk röpnyílása dél vagy kelet felé nézzen, és az odú kissé előre dőljön! Eleven fába soha ne verjetek szeget, inkább dróttal erősítsétek fel az odút. A madáretetés és madártelepítés szép és hasznos teendőit hosszú idén át folyamatosan kell végeznünk. A munka megkezdése előtt meg kell állapítani, hogy – A közvetlen és a távolabbi környék mely részein volna ajánlatos Madáretetőket és mesterséges odúkat elhelyezni? – miféle madarakról kell leginkább gondoskodni? – hová lehet elhelyezni az etetőket és az odúkat? – hogyan biztosítható a madarak folyamatos téli etetése? Szervezzétek meg a

madárvédelmi tennivalókat! Mindenki olyan feladatot vállaljon, amit teljesíteni tud! TÁVOLI TÁJAK TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGA 08 – Útleírások, vadászkalandok A párás, fülledt esőerdő, a szavanna, a forró sivatag, a zord sarkvidék, a végtelen tenger. csupa tőlünk messze fekvő táj. Más, mint a mi hazánk Más a táj képe, más az élővilága is Kalandos kedvvel sokan vágyakoznak ilyen távoli tájakra. Bátor kutatók, felfedezők, gyűjtők és tudósok fáradságot nem ismerő munkájának köszönhetjük, hogy ma már e messzi tájak élete sem titok számunkra. Alig van a Földnek olyan zuga, hová a kíváncsi, tudni vágyó ember szeme be ne kukkantott volna. Hazánkban is más az élet az erdőben, mint a mezőn vagy a vizek partján. Hogyne volna merőben más a Föld különböző tájain Földünket a Nap melege és fénye nem egyformán éri. Az Egyenlítőtől a sarkokig, az alföldektől a hegycsúcsokig fokozatosan csökken a meleg A Földnek

vannak trópusi, mérsékelt és hideg éghajlati övei. A csapadék sem egyenlő mértékben és egyenletesen hull mindenhová. Az Egyenlítő környékén egész évben esik az eső. Az állandó meleg és a sok csapadék miatt esőerdők alakulnak ki Északra és délre haladva csökken a csapadék mennyisége, az esőerdők elmaradnak, a tájat fás-füves szavanna borítja. Az Egyenlítőtől még távolabb, a térítők mentén oly nagy a szárazság, hogy sivatagok keletkeznek. Az esőerdők és a szavannák területe, a sivatagok és a sarkvidéki hideg tájak: szárazföldek. Földünk felszínének közel 3/4-ét víz borítja Az óceánok és a tengerek vizében is nagyon sok növény és állat él. A távoli tájak élőlényeiről sok könyvet olvashatsz. Trópusi tájakon magyar tudósok, kutatók is jártak Tanulmányozták a sokszor még ismeretlen vidékeket és gyűjtötték, figyelték az állatvilágot. Bíró Lajos (18561931) hét évet töltött az

Ausztráliától északra fekvő Új-Guinea szigetén Kittenberger Kálmán (1881-1958) pedig lelkes Afrika-kutató és vadász volt. Életüket, munkásságukat részletesebben megismerheted a Magyar utazók, földrajzi felfedezők című könyvből (Tankönyvkiadó, Bp., 1973) Gyűjtésük gazdag eredményével megajándékozták a Nemzeti Múzeumot, ahol szakemberek feldolgozták, rendszerezték a nagy anyagot. Mindketten szak-cikkekben, érdekes könyvekben számoltak be tapasztalataikról, élményeikről. Élvezetes és tanulságos a távoli tájak élővilágát bemutató könyveket olvasni. Adamson, Joy : Oroszlánhűség, Gondolat, Bp. 1972 Bíró Lajos: Uj-Guinea őserdeiben. Az Ébred a dzsungel című kötetből Móra Kiadó, Bp. 1967 Grzimek, Bernhard: Afrika kincsei: Táncsics Kiadó, Bp. 1968 Harald Lange: Kelet-Afrika állatparadicsomában. Gondolat, Bp 1977 Ignácz Rózsa: Zebradobhíradó. Gondolat, Bp 1968 Kittenberger Kálmán: Kelet-Afrika vadonjaiban. Móra

Kiadó, Bp 1966 Kittenberger Kálmán: A Kilimandzsárótól Nagymarosig. Ifjúsági Kiadó, Bp. 1957 Kittenberger Kálmán: Utolsó afrikai vadászatom. Gondolat Kiadó, Bp. 1969 Széchenyi Zsigmond: Afrikai tábortüzek. Szépirodalmi Kiadó, Bp 1966 Széchenyi Zsigmond: Denaturált Afrika 2. kiadás, Szépirodalmi Kiadó, Bp. I971 Széchenyi Zsigmond: Csui!. Szépirodalmi Kiadó, Bp 1973 Széchenyi Zsigmond: Hengergő homok. Szépirodalmi Kiadó, Bp 1964 Centkiewicz, Alina és Czeslaw: A hatodik világrész titkai (Úti kalandok). Táncsics Kiadó, Bp. 1963 Durrell, Gerald: Vadászat felvevőgéppel (Úti kalandok). Táncsics Kiadó, Bp. 1970 Róna István : Híres vadászkalandok. Gondolat, Bp 1960 Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdődött. Ünnepnapok Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1978 Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam. Szépirodalmi Kiadó, Bp 1980 Cousteau, Jacques-Yves-Dumas, Frédéric: A csend világa. Gondolat, Bp. 1958 Hass, Hans: Vadászok a tenger mélyén

(Világjárók). Bibliotheca, Bp. 1957 Grizmek, Bernhard: Ausztrália különös állatai. Gondolat, Bp 1981 Balogh János: A bioszféra-expedíció. RTV-Minerva, Bp 1981 Heyerdahl, Thor: Tutajjal a Csendes-óceánon. Gondolat, Bp 1980 Smuul, Yuhan : Déli jégmezőkön (Úti kalandok). Táncsics, Bp 1961 Figyeljétek az újabban megjelenő könyveket is! A távoli tájak élőlényeit Gyakran láthatod a televízióban, hallhatsz róluk a rádióban. 09 – Az esőerdők növényei A trópusi éghajlati övben, az Egyenlítő környékén forrón tűz a nap. Az itt kialakult egyenlítői éghajlaton a csapadék évi átlaga több mint 1500mm. A csaknem mindennapos esők miatt nagyon párás itt a levegő Mivel az Egyenlítő mentén más az éghajlat, mint nálunk, így az ott kialakult erdők is mások, mint a mi erdeink. Az egyenlítői éghajlat kedvező feltételeket teremt a gazdag növényzet kialakulásához. Itt fejlődik és nő Földünk legdúsabb, csaknem

áthatolhatatlan növénytakarója: a trópusi esőerdő. őserdőnek is mondják, azért, mert nem az ember telepítette. Földünkön a legnagyobb összefüggő trópusi esőerdő Dél-Amerikában alakult ki, de hatalmas kiterjedésűek az afrikai és dél-ázsiai esőerdők is. Keresd meg ezeket a területeket a Földrajzi atlaszodban is! Míg a tölgyest, a bükköst csak kevés fafaj alkotja, a trópusi esőerdőben igen sokféle fa él. Az egyenlítői éghajlaton nincsenek évszakok. A fák állandóan lombosak, vagyis örökzöldek Levélváltás itt is van, de nincs évszakhoz, időszakhoz kötve, mint nálunk. A fák lombja több éven át folyamatosan cserélődik ki A trópusi esőerdőkben kedvezőek a tápanyagképződés feltételei, mert meleg van, és a fák állandóan hullatják a leveleiket. A talajba szivárgó sok csapadék miatt azonban a vízben oldható táp-anyagból csak kevés marad a talajban. Ezt is azonnal felhasználják a gyorsan növő fák. így az

esőerdők talaja nagyon tápanyagszegény Az esőerdők főleg a fák magasságában – és az erdő szintjeinek a nagy számában különböznek a mi erdőinktől. Nálunk a fák magassága általában nem haladja meg a 30 métert, az esőerdőkben az óriásfák 50-60 méter magasra is megnőnek. A fák lombkoronája többszörösen sűrűn összezáródik, az erdő aljára így nagyon kevés fény jut. Ennek következtében itt olyan növények vannak, amelyek az állandó félhomályban is képesek élni. Mások a fák törzsére, ágaira támaszkodva kapaszkodnak fel a magasba, a fény felé, és ott lombosodnak ki. Ezeket a növényeket liánoknak nevezzük. Amíg a liánok a talajban gyökereznek, a fán lakó növények a fák törzsén, ágain és a lombkoronában telepszenek meg. Az életük fenntartásához szükséges vizet közvetlenül csapadékból és a levegő páratartalmából szerzik meg. Jellemezd az egyenlítői éghajlatot! A csapadék mennyisége hogyan

befolyásolja a növényzet kialakulását? Miben különböznek a forró öv erdői a mi erdőinktől? Miért kevés a fény még napsütéses órákban is az esőerdők belsejében? Jellemezd a liánokat! Mi a különbség a liánok és a fán lakó növények között? “Valódi fenségében, meglepő nagyszerűségében csak akkor tárul fel előttünk az őserdő, ha olyan oldalról közelítjük meg, ahol a szélén kiirtották az újranőtt, átmenetes erdőt. Vastagságával imponáló fa nem sok van benne, ellenben koronájuk egyformán nyúlik fel a magasba, olyan magasba, mintha a mi legmagasabb fáinkból kettőt állítanánk egymás tetejébe. Koronáik ott fent folynak egybe, oly sűrűn, hogy egész félhomály terjed el alattuk: Odafent folyik a nagyszerű küzdelem a létért, a világosságért és a napfényért. Kígyóként kúsznak fel a megerősödött törzseken a tollszár vastagságútól majdnem emberderék vastag venyigés kúszónövények, melyeknek

itt alant levelét, virágát sohase találjuk, mert csak fenn, a fák koronáján fejlődhet ki, hozzájuk támaszkodva nyúlnak fel a leendő faóriások pálca vastagságú, de öt-hat méter hosszú csemetéi, alig néhány levelet viselő silány koronával, mert majd csak azután vastagodik és lombosodik, ha elérte a világosságot.” (Bíró Lajos: Új-Guinea őserdeiben című írásából. Az Ébred a dzsungel című kötetből) “Csepeg, csurog a vizes erdő, a párás melegben valóságos ködfelhők szállnak fel, különösen az őserdő mélyebben fekvő részeiből, ahol a felhő-szakadás után meggyúlt a víz. Indák, kövér levelek, haraszt, s felettük ki tudja milyen vastag növénytömeg. A napfény nem szüremlik le, félhomály üli meg a sűrűt, s ezt is csak a levelek közt beszüremkedő fény adja.” (Molnár Gábor: Kalandok a brazíliai őserdőben) A sok ezer lián közül a kúszópálma a legismertebb. “A sűrűségben cserkészve

régi ismerős állít meg léptennyomon Meg kell állanunk, hogy megszabadítsuk magunkat a ruhánkba kapaszkodótól Szárát ismerem már hazulról, de levelével csak itt kötöttem ismeretséget, s mond-hatom, ez se jobb a száránál. Levele a szokott pálmalevél alakú és nagyságú, de a végéről méternyi hosszú, vékony fonal nyúlik le, megrakva sorban álló, erős, horgas tüskével. A fonalakat alig látja az ember maga előtt csüngeni a homályos erdőben, még jó, ha csak a ruhájába akad, s nem a fülénél, orránál fogva, mint az apróhal a horgon. Az ilyen nádpálcabozótokat tanácsos a vadásznak messziről elkerülnie.”(Bíró Lajos: Vadászírók elbeszélései című kötetéből) A fán lakó növények közül a legszebbek az orchideák. Mintegy 22000 fajukat ismerik, s ezek legtöbbje a trópusokon él. Kis termetű növények és 30-40 m magasan, a fák koronájában telepszenek meg Csodálatos illatú, szép formájú és remek szirmú

virágai vannak. Az üzletekben az orchidea rendkívül drága Megszerzésükért az “orchideavadászok” valaha az életüket kockáztatták. Ma már elsősorban üvegházakban termesztik, de az áruk ezzel alig csökkent. Az esőerdőben egy négyzetkilométernyi területen 100 fafaj is előfordul-hat. így ezen a területen egyféle fából mindössze 5-10 példány él 10 – A dél-amerikai esőerdők állatai I. A legnagyobb és leggazdagabb esőerdő-terület Dél-Amerikában, az Amazonas medencéjében van. A “zöld pokol”-nak nevezett, szinte járhatatlan esőerdő területe megközelíti az 5 millió km2-t. A trópusi esőerdők állatvilága is jelentősen különbözik a többi erdőétől. Az esőerdők félhomályában rengeteg apró és nagy bogár, parányi és tenyérnyi tarka lepke, veszedelmes légy, halálos mérgű darázs, pók meg kígyó, madár és emlősállat él. Nappal az állatok többsége zsákmányra les, csendben lapul, félti,

védi életét. Zajt csak akkor csapnak, ha menekülnek, vagy ha támadnak. Az éjszaka folyamán a hangok megszaporodnak. A brazilok szerint az eső-erdő ott kezdődik, ahol a jaguár üvölt. Valóban, Dél-Amerika esőerdőinek legnagyobb, legveszedelmesebb lakója a jaguár Nagymacska Kedvenc tartózkodási helye a nagy folyók erdő borította partja és a nádas. Rövid lábaival ügyesen mászik a fákra, de inkább a földön szerzi meg táplálékát. Szürkületkor kezd vadászni Gerinces állatokkal táplálkozik Főleg emlősöket, madarakat zsákmányol, de nem veti meg a hüllőket sem. Nagyon jól és kitartóan úszik Mancsával a nagyobb halakat is kihalássza. Az anya egy-három kölyköt szül, előre kiválasztott, jól elrejtett és biztonságos zugban. A többi macskaféléhez hasonlóan nagy gonddal neveli kicsinyeit Két hónapos korukban vadászataira is elvezeti őket. A bőgőmajmok karéneke a nap minden órájában hallható. Nevüket onnan kapták, hogy

hangjukat különleges hanghólyagjuk felerősíti, s szinte elviselhetetlen lármát csapnak, főként, ha valami szokatlant vesznek észre. Színük változatos. Feketék, rézvörösek, szalmasárgák vagy barnák Végtagjaik fel-tűnően hosszúak Ujjaik végén köröm van. A fákról ritkán jönnek le Hosszú farkukkal kapaszkodva himbálóznak Több méteres ugrásokkal lendülnek át egyik ágról a másikra. Levelekkel, pókokkal, madárfiókákkal és tojással táplálkoznak A forró övi erdőkben, főleg a vizek közelében nagy termetű hüllők is élnek. Ilyenek az óriáskígyók Közülük a dél-amerikai anakonda a leghatalmasabb, 10 m-re is megnő. Az óriáskígyók egyik faja sem mérges, de hatalmas erejük veszedelmet jelenthet. Nappal igen keveset mozognak, rendszerint a fákra csavarodva pihennek Éjszaka megelevenednek. Zsákmányukat – elsősorban az emlősöket és a madarakat – erős fogaikkal megragadják, testükkel körülfogják, összeroppantják,

majd egészben lenyelik. Az óriáskígyók szaporodása eltér a vízi sikló és a fürge gyík szaporodásától. Utódaikat elevenen hozzák a világra, mert a tojások már a testükben kikelnek Ivadékaik meglehetősen nagyok, és életük első éveiben igen gyorsan nőnek. Pikkelyes bőrüket növekedés közben levedlik. Melyek a jaguárok jellemző sajátosságai? Mi jellemző a bőgőmajmok életmódjára? Keresd meg a térképeden, hogy hol élnek a jaguárok és a bőgőmajmok! Miben hasonlítanak az óriáskígyók a vízi siklóhoz? Miben különbözik az óriáskígyók és a vízi sikló életmódja? A bőgőmajmok lármájának egyik jellegzetessége, hogy egyszerre, mint egy karmester beintésére, halálos csend következik, ami egy, esetleg néhány percig tart, hogy azután ismét elkezdődjék az éktelen lárma. A vezér előüvöltése után ismét rázendít az egész horda Fülsiketítő ez a “kórus” Aki többet szeretne tudni a jaguárról,

olvassa el Molnár Gábor Jaguárországban című könyvét! Egy 5 méter hosszú anakonda 20-30 ivadékot szül. Ezek átlagosan 70 cm hosszúak. “A brazil társadalom és a világ összes tropikus tájain élő néphálás Vital Brazilnak, a nagy kutatónak és felfedezőnek, hogy megmentette őket a mérges kígyók és a mérges pókok, okozta haláltól. Vital Brazil szérumai – minden más kutatót megelőzve – biztos és gyors gyógyulást hoztak.”(Molnár Gábor: Kalandok a brazíliai őserdőkben) Vital Brazil munkásságáról szól Molnár Gábor: A dzsungel doktora című könyve is. A következő órára nézd át az 5. osztályos Környezetismeret tankönyvből, hogy mit tanultál a nagy fakopáncsról és a koronás keresztes pókról! 11 – A dél-amerikai esőerdők állatai II. Dél-Amerika esőerdőiben élnek a legapróbb termetű madarak, a kolibrik. Közülük a legkisebbek cserebogár nagyságúak, a legnagyobbak akkorák, mint a fecskék.

Különösen a hímek tollazata színes, csillogó Csőrük olyan, mint egy cső, amelyből nyelvüket messze kiölthetik. Rovarokkal táplálkoznak, vagy a virágok nektárját szívogatják. Gyakran felkeresik a virágokat, s ilyenkor elősegítik a megporzást is Mivel folytonosan repülnek, surrannak, lebegnek, sok táplálékra van szükségük. A papagájok is főleg a trópusi erdők lakói, de másutt is megtalálhatók. Számos fajuk van A legkisebbek veréb nagyságúak: Az ara-papagájok 70-80 cm hosszúak Tarka tollú, társasan élő, hangosan rikoltozó madarak. Lábukkal jól kapaszkodnak Kapaszkodáshoz erős csőrüket is használják. A legtöbb papagáj a fákon otthonos, de nem ugrálnak ágról ágra, mint más, fán élő madár, hanem repülve, futva, tornázva és kúszva mozognak. Magvakkal, gyümölcsökkel, rovarokkal táplálkoznak. Sok fajuk faodúba fészkel, a fiókák fészeklakók A kolibrik veszedelmes ellensége a szőrös testű közönséges

madárpók. Hosszú ízelt lábával együtt 18 cm átmérőjű Általában szürkés- vagy barnás fekete A madárpókok a nappalt kövek alatt, faodvakba rejtőzve töltik. Éjszaka vadásznak Rendkívül ügyesen, gyorsan futnak és másznak. Zsákmányukat csáprágóikkal kapják el Főleg rovarokkal táplálkoznak, de kisebb gerinceseket: békákat, gyíkokat, kígyókat, apróbb madarakat is fogyasztanak. A táplálkozásnak az esőerdők élőlényei között is bonyolult láncolata alakult ki, melynek alapját itt is a zöld növények jelentik. Belőlük élnek a növényevő állatok, melyeket az állatevők fogyasztanak Ilyen módon az állatevők a növényevő állatokból, a növényevők pedig a növényekből építik fel saját testük anyagát. Miről ismerhetők fel a kolibrik? Hasonlítsd össze a papagájokat a kolibrikkel! Miben hasonlít a közönséges madárpók a koronás keresztes pókhoz? Miben különbözik a közönséges madárpók és a koronás

keresztes pók életmódja? A legkisebb kolibri faj fészke fél dióhéj nagyságú, tojásának tömege pedig a grammnak csak egynegyed része. A kolibrik a madárvilág törpéi. Csodálatos szikrázó színes tollazatuk miatt a kolibrit a brazilok”repülő drágakőnek” nevezik. Néhány kolibri faj egyedei a helikopterhez hasonlóan nemcsak előre, hanem hátrafelé is tudnak repülni, sőt egyhelyben is képesek lebegni. Él olyan kolibri is, amelyik a szárnyával másodpercenként nyolcvanszor csapkod. Az ügyesen kúszó papagájokat tréfásan “tollas majmoknak” is mondják Egy papagájról hitelesen igazolták, hogy 54 évig élt, de emlegetnek nem egyet, amelyik állítólag 100 évnél is öregebb volt. Annyi bizonyos, hogy ezek a madarak hosszú életűek. Ausztrália belső, száraz területeiről származik a hullámos papagáj. A fiatal állatok könnyen megszelídíthetők és sok örömet okoznak tanulékonyságukkal Egyes példányok felismernek

rövid hangsorokat. Sok madár néhány szót vagy mondatot felismerhetően utánozni is tud A madárpókok a legnagyobb termetű és egyúttal a leghosszabb életű pókok. Egyes fajok több mint 20 esztendőt is megélnek. Átlagos élettartamuk 10-14év Többnyire a földön táplálkoznak, étkezésük helyét vékony, de sűrű szövedékkel borítják be. Fogságban mindig ugyanazon helyre vonulnak enni, de mindig új “terítőt” szőnek a régi fölé. 12 – Afrikai, ázsiai esőerdők Afrikában, a Kongó-medence középső és északi részén elterülő esőerdő-terület “csak” 1, 5 millió km2. Az esőerdő területe az utóbbi évezredekben csökkent. A peremvidékeken a pásztorok gyújtják fel az erdőt, hogy minél több legelőt teremtsenek nyájaik számára. Az erdőben lakók is égetéssel szereznek maguknak letelepedésre, földművelésre alkalmas helyet. A termő-talaj hamar kimerül Az itt lakók pedig nem újítják fél trágyázással

a talaj termőképességét, hanem új esőerdőt gyújtanak fel, ahol az el-hamvadt óriás fatörzsek hamuja néhány évre ismét biztosítja a jó termést. A trópusi fák közül gazdasági szempontból nagy jelentőségűek az ébenfák és a mahagónifák. Faanyagukat sokoldalúan hasznosítják Az ébenfák fekete fájából bútorokat készítenek. A mahagónifák vörösbarna színük, nagy szilárdságuk és tartósságuk miatt értékesek Az afrikai esőerdők állataiban él az álomkór-ostoros. Nagyon veszélyes, csak mikroszkóppal látható egysejtű élőlény Ezt az egysejtűt a vérszívó cecelégy viszi át az állatokból az ember vérébe. E szörnyű betegség valaha egész néger törzseket irtott ki, megyényi területeket tett lakatlanná. A betegség lefolyását így írja le egy magyar orvos, aki az 1930-as évek végén hosszabb időt töltött Kongóban, a mai Zairéban. “A cecelégy mindenütt ott van, lecsap, szúr, és máris tovaröppen

Afrikának ez az átka gyilkos betegséget hord magával, az álomkórt. Sok száz év óta ismerik ezt a gyilkos betegséget, amelyből soha nem volt gyógyulás. Amikor az álomkór-ostorosok bekerülnek a vérbe, egy-két hétig semmit sem érez az áldozat Aztán egyszerre daganatok nőnek a nyakán, duzzadt nyirok-csomók lázadoznak a betolakodott idegen élőlény ellen. Megint egy-két hétig nincs ezen kívül semmi baj. De aztán kínzó, őrjöngő fejfájás és állandóan viharzó, dobogó szívműködés kezdi sanyargatni a beteget. A kórokozók betörnek a gerincvelőbe, az agyvelőbe, ellepik az egész központi idegrendszert. Erre a beteg idegei tombolni kezdenek. Vad őrület tör ki rajta: a legbékésebb emberekből gyilkosokat, vérengző fenevadakat, gyújtogatókat varázsol az álomkór. A dühös tomboló őrületet csakhamar fel-váltja a kábult, alélt álom Álom, álom egész nap, egész éjjel. Magába roskadva, mint egy marék csont, alszik a beteg,

akit fel lehet ébreszteni még, de azonnal visszazuhan a nehéz kómába, míg végre megváltja a szenvedéseitől az ilyenkor már jótékony halál. ” Ez ellen a szörnyű betegség ellen vette fel a küzdelmet a nagyszerű emberbarát, orvos, Albert Schweitzer. Eredményes munkásságáért Nobel-díjat kapott. Ma már megfelelő gyógyszer áll rendelkezésre a betegség leküzdésé-re. A gyógyszer létezik, de az álomkór nem szűnt meg teljesen (A kóma eszméletlen állapotot jelent) a közegészségügy ma még nem áll olyan fokon Afrikában, hogy minden eldugott faluba eljusson ez az egyébként sem olcsó gyógyszer. Afrika trópusi erdeiben él a gorilla Hatalmas testű, roppant nagy erejű emberszabású majom. Szőrzete sötétszürke Sokat jár a földön, de éjszakára a nőstények a fák alacsonyabb ágaira fészket készítenek. A hímek a földön alszanak Növényevők Csoportosan élnek A harmadik esőerdő-terület a Földön Délkelet-Ázsia.

Szigetvilágát csaknem összefüggően borítja az erdő: Itt él az orangután. Emberszabású majom Karja sokkal hosszabb a lábánál, és sohasem jár felegyenesedve A fákon levelekkel bélelt fészket készít. Csak a legritkább esetben jön le a fáról Kevéssé tanulékony Szintén a lombkoronaszintben lakik a nagy repülőmókus. Törzse mellett a mellső és a hátsó végtagok között széles bőrredő fejlődött ki. Ennek segítségével a fákról siklórepüléssel éri el a talajt Egy-egy ilyen “repülés” a 30 métert is elérheti. A reggeli és az esti órákban sokszor hangos az erdő a színpompás paradicsommadarak kiáltásaitól. Hiába hallható a hangjuk, mivel folyton ugrálnak, alig lehet meglátni őket. A díszes tollú, öreg hímeket tollai-kért vadásszák. 13 – Az afrikai szavannák növényei A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg. Az Egyenlítőtől északra és

délre, a 10-20. szélességi fokok között az évi középhőmérséklet lényegében ugyanolyan, a csapadék évi mennyisége viszont kevesebb, mint az Egyenlítő vidékén. Ezeken a területeken, a csapadék mennyisége és annak évi elosztása szerint két évszakot különböztetünk meg. Egy csapadékos évszak váltakozik egy csapadékszegény időszakkal. A csapadékszegény időszak az Egyenlítőtől távolodva egyre hosszabb. Az ilyen éghajlati területen facsoportokkal, ligetekkel tarkázott magas füvű térségek: szavannák találhatók. Ahol még több a csapadék és rövid a száraz időszak, ott erdős szavanna alakul ki. Ezek az erdők is összefüggőek, mégis sok mindenben különböznek a trópusi esőerdőtől. Még a legmagasabb fák sem érik el a 40 métert Lomb-koronaszintjük laza Az erdő aljára viszonylag sok fény jut, így gazdag az aljnövényzete. A fák nem örökzöldek, mert a száraz időszakban a lombjuk lehull. A fák és a facsoportok

között 2-3 méter magasra nő a fűtakaró A szavannák jellegzetes fái az akáciák 20-30-as csoportokban nőnek. A szavanna talaja tápanyagban gazdagabb, mint a trópusi esőerdő talaja. A száraz időszakban elpusztult növényekből keletkező tápanyagot nem mossa ki a csapadék. Ahogyan tovább csökken a csapadék mennyisége és a csapadékos időszak hossza, úgy elmaradnak a facsoportok, és alacsonyodik a fű is. Ez a terület a füves szavanna A fatermetű növények közül csak a majomkenyérfák élnek itt. Magányosan fordulnak elő Ágaik vízszintesen szétterülnek Nagy, uborka alakú termésük a majmok legkedvesebb csemegéje. Innen kapták a nevüket is Ahol a száraz évszak 10-12 hónapig tart, ott, a talajt már nem borítja összefüggő növényzet. Ezen a területen alakul ki a sivatag. Tanulmányozd a csapadék eloszlása és a növényzet alakulása közötti összefüggést! Miként változik a csapadék évi mennyisége az Egyenlítőtől

távolodva? Hogyan változik a természetes növénytakaró az Egyenlítőtől távolodva? Milyen összefüggés van a csapadék évi mennyisége és a növénytakaró változása között az Egyenlítőtől észak felé haladva? Jellemezd a szavanna növényzetét! A szavanna arab szó, fás-füves területet jelent. A majomkenyérfák között 4-5000 éves életkort és 20-méteres törzskerületet elérő “famatuzsálemek” (matuzsálemi kor = nagyon idős) is vannak. Ritkás lombozatuk alatt több mint 100 ember találhat menedéket a tűző nap heve elől. Egy egész nyáj delelhet alatta A szalámifa magyar nevét a szalámira emlékeztető terméséről kapta. Az akáciának és a nálunk élő akácfának csak a neve hasonló egymáshoz A sivatagban évek telnek el eső nélkül, növényzete emiatt gyér, vagy teljesen hiányzik. Nappal, az állandóan derült alatt a levegő néha 50 C -ra is felmelegszik. Éjszaka viszont ugyanott a fagypont alá is leszállhat a

hőmérséklet A sivatagban igen nagy a napi hőingás. 14 – Az afrikai szavannák állatai I. Az erdős és füves szavannák egymástól eltérő növénytakaróit jól elválaszthatjuk egymástól. A szavanna állatvilágát azonban már nem különíthetjük így el, mert az állatcsordák – nagyjából az esős évszakhoz igazodva hatalmas vándorutakat tesznek meg. A természetes növényzet”határait” rendszeresen és évenként többször is átlépik. Földünkön az afrikai szavannák állatvilága a leggazdagabb A füves térségeken tömegesen legelésznek a növényevő emlősök. A legkecsesebbek a kisebb-nagyobb csordákban élő antilopok Nagyon sok fajuk van A legkisebbek nyúl nagyságúak, a legnagyobbak jól megtermett szarvasmarha méretűek. Tülkös szarvuk rendkívül sokféleformájú, fajonként különböző. Lábuk felépítése olyan, mint a szarvasmarháké, hiszen rokonok Az antilopokkal rendszerint együtt legelésznek Afrika szavannáin a

zebrák. Rövid szőrzetük csíkos rajzolatú, ezért tigrislovaknak is nevezik őket. Az antilopokhoz hasonlóan patás állatok, de páratlanujjúak Növény-evők, de nem kérődzők. Érzékszerveik igen fejlettek, nehezen közelíthetők meg Valószínűleg éberségük miatt csatlakoznak hozzájuk más állatok is. Társasan élnek Olykor százan is összeverődnek egy ménesbe Az erdős szavannáknak az esőerdőkkel határos területén él a csimpánz. Emberszabású majom 32 foga van Gumós zápfogai elárulják, hogy mindenevő, bár legjobban a gyümölcsöt kedveli. A banán és a majomkenyérfa termése a kedvenc csemegéje. Tenyere, talpa csupasz Kezén, lábán az 5 ujj végét köröm fedi A csimpánz mind a négy végtagjával ügyesen fog és fogódzkodik. Nem tartózkodik állandóan a fákon, de éjszakára, 8-10 méter magasságban fészket épít, és ezt naponta újra készíti. A nőstény egy kölyköt szül, melyet a hátán hordoz Csoportokban élnek. A

legerősebb hím gondosan vigyáz a csoportra Miben hasonlítanak az antilopok a szarvasmarhához? Hasonlítsd össze az antilopokat a zebrákkal is! Miért mondhatjuk, hogy a csimpánz emberszabású majom? Hasonlítsd össze a csimpánz végtagjait az antilop, a zebra és a jaguár végtagjaival! Az afrikai szavannákon él a szárazföld legnagyobb állata, az elefánt. Ezek a hatalmas testű állatok oszlopszerű lábaikon könnyed rugalmassággal mozognak. Ujjaik apró patákban végződnek, de mögöttük vastag, rugalmas párna fejlődik. Azon lépegetnek vagy vágtatnak Ugrani nem tudnak, de jól úsznak Az elefántok felső ajka és orra, földig leérő ormánnyá fejlődött. Az ormány kiváló szagló, tapintó és fogó szerv Fogazatuk hiányos Két metszőfoguk tömör agyarrá alakult át. Ez az értékes”elefántcsont” Záp-fogaik redősek, növényevők Az elefántok kihalt rokona a mamut. Súlyosabb volt az elefántnál Az ősember még vadászott rá Afrika

szavannáinak jellegzetes állata a zsiráf is. Aránylag kis feje és hosszú nyaka van Magassága elérheti az 5 métert is. Háta lejtős, mert hátsó lábai rövidebbek a mellsőnél A fák lombját tép, vagy néha szét-vetett mellső lábakkal legel. A zsiráfok többnyire kis falkában élnek, de szeretnek más állatokkal, pl antilopokkal, elefántokkal, zebrákkal együtt legelni. Békések, de veszély esetén hosszú lábuk erőteljes rúgásaival védekeznek Az afrikai szavannák állatai II. Afrika legrettegettebb ragadozója az oroszlán, az “állátok királya”. A mesékben olvashatjuk ezt a kitüntető címet, amire elsősorban hangjával szolgál rá. Amikor bömböl, valamennyi állat riadtan keres menedéket Nagymacska. Teste hajlékony, rugalmas Mozgása méltóságteljes A hím nyakát, mellét hosszú és dús sörény borítja, a nősténynek soha sincs sörénye. Az oroszlánok falkába verődve közösen vadásznak A zsákmányt is együttesen

fogyasztják el. Áldozatukat nem üldözik, hanem félkörben vagy körben körülfogják Amikor a vad ki akar törni a körből, az éppen azon a helyen tartózkodó oroszlán üti le a menekülő állatot. Hatalmas mancsának egyetlen csapásával leteríti és erős fogaival összeroppantja nyakcsigolyáját. Főként alkonyatkor és éjszaka vadásznak. Ha jóllakottak, kényelmesek és lusták, de bátrak és gyorsak, ha az éhség kergeti őket Fő eledelük a növényevő patás állatok húsa, de szükségből sáskákkal vagy más apróbb állatokkal is megelégszenek. Elevenítsd fel, hogy mit tanultál a jaguárról! Afrika meleg vizű folyóiban és tavaiban él a nílusi krokodil. Hatalmas testű hüllő Testének alakja a fürge gyíkéhoz hasonló. Ivadékaik is akkorák, mint a nálunk élő legnagyobb gyíkok A krokodilok hosszú életük alatt átlagban 4-6 méteres óriásokká nőnek, de előfordul közöttük 10 méteres is. Testüket pikkelyek, szarupajzsok és

csontos pajzsok fedik. Ezek páncélt alkotnak rajtuk, ezért nevezik a krokodilokat páncélos hüllőknek Halakkal, kisebb-nagyobb emlősállatokkal, mocsári és vízimadarakkal táplálkoznak. Alkonyatkor és éjszaka vadásznak A krokodil nem tud rágni, a nagyobb falatokat egészben nyeli le. A nagyobb termetű zsákmányt általában többen veszik körül, és széttépik. Ragadozók A vigyázatlan ember is áldozatául eshet falánkságuknak Nagy étkűek, de a koplalást is hónapokig bírják. A vizet csak sütkérezés vagy tojásrakás idejére hagyják el A nőstény földbe kapart gödörbe rakja 20-100, lúdtojás nagyságú, mészhéjú tojását, és a kiköltést a Nap melegére bízza. Az anyaállat az ivadékok kikelése közben a “fészek” közelében tartózkodik, őrzi tojásait. A kis krokodilok röviddel kibúvásuk előtt, még a tojásban, elkezdenek vartyogni. A nőstény ekkor odasiet és a kikelő kis állatkákat a vízhez, vezeti. A

krokodilokat mindenütt irtják, értékes bőrükért vadásszák A szavannák élőlényei sem függetlenek egymástól. A táplálkozási kapcsolatok révén közöttük is táplálékláncok jönnek létre Például: – a növényeket legelik az antilopok, rájuk az oroszlánok leselkednek, – a szavanna füveivel táplálkoznak a zebrák, őket az oroszlánok pusztítják. Hasonlítsd össze az oroszlán és a jaguár életmódját! Miben különbözik az oroszlán a jaguártól? Miben hasonlítanak a krokodilok a fürge gyíkhoz? Miben különbözik egymástól a nílusi krokodil és a fürge gyík? Miért nem élhetnek krokodilok és gyíkok a hideg övben? Az oroszlánok elejtése mindig nagy vágya volt az Afrikában járó vadászoknak. Érdekes oroszlánvadászatokról számol be útikönyveiben Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán, a két nagy magyar vadász. Amikor ők Afrikában jártak, akkor a vadállatok még nagy számban éltek ott. Azóta változott a helyzet

Ahogy az emberek terjeszkednek Afrika területén, úgy csökken az a terület, ahol az állatok nyugalomban élhetnének. Azért jelöltek ki Afrika területén hatalmas természetvédelmi területeket, ahol ezek az érdekes állatok háborítatlanul élhetnek. Itt tilos a vadászat, csupán védett helyről lehet nézegetni, fényképezni, filmezni őket. Sok érdekeset olvashatsz ezekről a vadvédelmi parkokról Bernhard Grzimek Afrika kincsei című könyvében. Az oroszlán az állatkertekben jól tűri a fogságot. Rendszeresen világra hozza 2-3 házimacska nagyságú kölykét Ezek játék közben ügyesednek, erősödnek. Piciny korukban szelídíthetők: Joy Adamson híres regényei, az Oroszlánhűség és az Elza és kölykei egy nőstényoroszlán “vadon és szelíden eltöltött életét ismerteti” rendkívül érdekes módon. Olvasd el! Aki többet szeretne tudni az állatokról, olvassa el Kittenberger Kálmán Kelet-Afrika vadonjaiban című könyvét,

amelyet a nagy vadász a természet-kedvelő ifjúságnak ajánlott. A dél-afrikai szavannák nagy testű futómadara a strucc. Feje, nyaka, combja csupasz A szárny- és a farktollaik lazák, ezekért a”strucctollakért” vadászták régen, ma pedig strucc-farmokon tenyésztik az óriási madarakat A strucc főleg növényevő Csapatosan legel. Nagy tojásait a homokba vájt gödörbe rakja Egy-egy tojás kb 16 cm hosszú és 1-1, 5 kg tömegű! Mintegy 40 napig ül a hím és a nőstény felváltva a tojásokon, gyakran a hím egyedül költi ki a tojásokat. 16 – A sivatagos és mediterrán területek élővilága A trópusi éghajlati övnek azokon a területein, ahol a csapadék évi mennyisége 200 mm-nél kevesebb, sivatag alakul ki. Földünknek legnagyobb forró sivatagja a Ráktérítő mentén, Afrikában a Szahara Körülbelül 7 millió km2-nyi területű, s nagyjából akkora, mint az összes többi trópusi sivatag együttvéve. Ahol a sivatagban víz tör a

felszínre, ott oázisok alakulnak ki. A Szahara és az Arab-félsziget oázisainak jellegzetes növénye a datolyapálma, melynek termése az oázislakók mindennapi tápláléka. A sivatag növényei képesek arra, hogy a vízhiányt eltűrjék. A párolgás ellen apró leveleikkel, a homok betemetése ellen pedig gyorsan növő szárukkal védekeznek. A kaktuszok olyan száraz helyen is képesek megélni, ahol esetleg évekig sincs csapadék. Leveleik tövisekké alakultak. Meghúsosodott, zöld színű száruk részben táplálékot készít, részben vizet raktároz Az óriáskaktusz egy-egy példánya több hektoliter vizet is tartalékol, mely 2-3 évig biztosítja a növény vízszükségletét. A kaktuszoknak igen sok fajuk van. Van közöttük néhány centiméteres, alig észrevehető példány, az óriáskaktusz viszont 10 méter magasra is megnő. Formájuk is rendkívül változatos A sivatagokban kevés állat él A peremvidékeken, a szomszédos szavannáról

be-betévednek a már megismert állatok. így a Szahara déli részén nem ritkák az antilopok és a zebrák csapatai. Ahogy haladunk a sivatag belseje felé, úgy csökken az állatok száma. Élnek azonban olyan állatok is, amelyek a legszárazabb éghajlatot is elviselik Ilyenek a tevék A mérsékelt éghajlati övnek a trópusi területekkel határos vidékén, általában a tengerek mellett mediterrán éghajlatú területek alakultak ki. Legjellegzetesebbek ezek közül a Földközi-tenger mentiek A hőmérséklet alapján itt négy évszakot különböztetünk meg. A hosszú, forró nyár száraz, ezért csak olyan növények tudnak megélni, amelyek meg-felelő módon védekeznek a hosszantartó száraz időszakban az erős párologtatás ellen. A tél sem olyan, mint a mi telünk, mert a fagy és a hó itt igen ritka Mindössze 3-4 hónapig tart, és inkább a sok csapadék, mint az alacsony hőmérséklet jellemzi. A leghidegebb hónap középhőmérséklete is 5 C

feletti, tehát a tél enyhe. A Földközi-tenger mellett az alacsonyabban fekvő területeket örökzöld erdők borítják. A nyugati részeken az örökzöld paratölgy az erdőalkotó Puha, vastag kérge a parafa, a műanyagok korában is fontos világkereskedelmi cikk. A mediterrán tűlevelű erdők már nem alkotnak összefüggő erdőséget. Jellegzetes a libanoni cédrus Ágai vízszintesen terülnek szét, tűlevelűek ugyan, de nem hasonlítanak a nálunk élő fenyőkhöz. Igen hosszú életű fák. Valamikor nagy tömegben éltek itt Ma négy kis cédrusligetet nyilvánítottak védetté, és mindössze 300 fát tartanak nyilván. Ezek a védett példányok 2000-3000 évesek Ha a növényvilágnak nem is a legnagyobbjai, de kétségtelenül a legöregebbjei közé tartoznak. A mediterrán éghajlatú területek jellegzetes növénytakarójához hozzátartoznak a 2-3 méter magasra megnövő, többnyire örökzöld cserjék, mint például a nemesbabér. Az alacsony

termetű növények közül sok erős illóolajat tartalmaz. Ilyen a kakukkfű, a levendula és a rozmaring. Ezeket a növényeket gyűjtik, sőt termesztik is, mert az illatszeriparban és fűszerként használják A mediterrán éghajlatú terület nagyobb állatai – a szarvas, a vaddisznó és az őz – a mérsékelt övből jönnek vendégként. ősszel sok olyan madár vonul át, amelyik nyáron nálunk él és költ, de a hideg telet a mediterrán tájakon tölti. A hüllők közül a közönséges kaméleon él itt Különlegessége, hogy két szemét egymástól függetlenül is tudja forgatni. Rovarokkal táplálkozik, amelyeket ragadós végű kiölthető nyelvével zsákmányol Rejtő színe miatt szinte észrevehetetlen. A Földön az eddigi legmagasabb hőmérsékletet a Szahara északi peremén mérték, + 58 C-ot. A szörnyű forróságtól a sziklák még jobban felmelegszenek. Richter Felejthetetlen Szahara című könyvében a következőket olvas-hatjuk: “A kora

délelőtti órákban vagyunk, de máris embertelen hőség uralkodik. Amerre csak nézünk, előttünk, mögöttünk, jobb- és bal felé mindenütt csak ezeket a szörnyű bazaltmezőket látjuk. A kövek olyan forrók, hogy puszta kézzel meg sem lehet érinteni őket.” Növénynek, állatnak, embernek nagyon sok vízre van szüksége a sivatagban, éppen az erős párolgás miatt. A sivatag lakói naponta 4-5 liter vizet fogyasztanak szomjúságuk oltására (hazánkban egy-másfél liter víz elegendő). Ha valaki a sivatagban nem jut vízhez, 14-15 óra alatt szomjan hal; ha sikerül árnyékos helyre menekülnie, akkor sem bírja ki víz nélkül két napnál tovább. 50 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt a sivatagban való közlekedés teve nélkül, mert a szomjúságot az állatok közül a legjobban bírja. Ezeken a vidékeken háziasították is Általában csak 2-3 naponként szokták itatni, ezért egyik oázistól a másikig víz nélkül kibírja, tehát nem kell

felesleges teherként a vizet magával cipelnie. Rendkívül szívós állat. A hátas tevék 100 kilométert is meg tudnak tenni naponta Ma a gépkocsik, a repülőgépek, a helikopterek világában a teve jelentősége csökken. A babérkoszorú a győzelem, dicsőség, kitüntetés jelképe. Az ókori görögök örökzöld babérlevelekből font koszorúval ékesítették a győztes atléták, költők és énekesek homlokát. A mediterrán éghajlatú területek jellegzetes fája a szelídgesztenye A következő órára hozz magaddal néhány tealevélkét, egy kevés kakaóport és őrölt kávét! Ha tudsz, egy kis darab pamutból és műanyagból készült textilanyagot is hozzál! 17 – Távoli tájakon termesztett növények A forró éghajlati övben élő lakosság egyre nagyobb területet hódít el az erdőktől, és a hatalmas ültetvényeken számos melegkedvelő növényt termeszt. Ezek a növények nem csak az ott lakóknak fontosak, hanem a földkerekség többi

népének is. Mi is sokat ismerünk közülük, és fel is használjuk őket A teacserje ősi hazája Kína déli területei és az Indokínai-félsziget. Örökzöld növény Virágai fehérek vagy halvány sárgák, illatosak Leveleit rendszeresen szedik. Ezeket azonnal feldolgozzák, majd gondosan légmentesen csomagolják, nehogy az illata, zamata elillanjon. Frissítő hatású ital készíthető belőle Fűszereink közül Dél-Ázsiából származik a bors. A trópusokon többfelé termesztik A bors kúszócserje, az ültetvényeken magas karókra futtatják. Egy magvú, csonthéjas termését éretlenül szedik le Így a termésfal rászárad a magra, és megfeketedik. Ez a “feketebors” Nálunk ezt kedvelik Ha érettebben szüretelik, a termésfal leválik, s ekkor, mint”fehérbors” kerül forgalomba. A kakaófa eredeti hazája a trópusi Amerika, de nemesítve ma már az Egyenlítő környékén mindenütt termesztik. Gyakran magasabb fák alá, a

nap-sütéstől védve ültetik A levelei bőrneműek, virágai pedig a törzsén és az ágakon csomókban nyílnak. A toktermésben levő magokat kakaóbabnak nevezik. Belőle kakaóport, kakaóvajat és csokoládét készítenek A kakaófák 40-50 évig termőképesek. Azután újra telepítik az ültetvényt A kávéfa ősi hazája az Etióp-magasföld. A legtöbb kávét Dél-Amerikában termesztik Alakját inkább cserjévé nevelik, mert így könnyebben szüretelhető. Örökzöld Virágai illatosak Bogyószerű csonthéjas termésében két kemény mag van. A magban levő koffein nevű vegyi anyag az agy és a szív ereit tágítja Fontos ipari növény a gyapot. Csak ott termeszthető, ahol évente legalább 2000 órán átsüt a nap, és ahol öntözhetik is A fás szárú gyapotcserjéből ma már lágyszárú egyéves növényt is nemesítettek. Szép sárga vagy vörös virágai vannak A toktermésben levő magvakat vékony repítő szőrök borítják. Ezekből a finom

szálakból készítik a vattát, felsodorva pedig a pamutfonalat. A fonalból fonják, kötik, szövik a sok-féle pamutárut szerte a világon A trópuson mindenütt termesztik a banánt, 6-8 méter magasra is megnő. Látszólag fatermetű növény, valójában azonban fűféle. Olyan, mintha törzse volna, de az csak nagy leveleinek egymásra boruló hüvelye A termések hatalmas fürtökbe tömörülnek. Ízes és tápláló gyümölcse gyakran vásárolható nálunk is Az emberiség felének fő élelme a rizs. A búza után a legfontosabb kenyérgabona a világon Kedveli a vizet és a meleget Fontos ipari nyers-anyag is. Keményítőt készítenek belőle, szalmája pedig a papírgyártás egyik alapanyaga A mediterrán tájakon termesztik a citromfát és a narancsfát. Viráguk fehér, jó illatú Lédús, húsos termésük nálunk is ismert Mind a citromban, mind a narancsban sok a C-vitamin, ezért fogyasztása különösen télen és kora tavasszal egészséges. Amerika

forró vidékeiről származik a vanília, de ma főként Madagaszkár mellett, egy kis szigeten termesztik. A vanília a fákra kapaszkodó növény Éretlen toktermését szedik, megszárítva pompás illatú fűszer 300 évvel ezelőtt Srí Lanka (Ceylon) szigete a hollandoké volt. A gyarmatosítók minden 12 éven felüli férfira évente 28, majd később 30 kilo-gramm fahéj beszolgáltatását rótták ki. Aki nem tett eleget, kivégezték Rengeteg könny és vér hullott a tengerentúli fűszerekért, élvezeti növényekért. Az új világrészeket, s az oda vezető utakat a portugálok, a spanyolok, a hollandok és az angolok gyarmatosították. Egymással is véres csatákat vívtak, az őslakókat pedig leigázták. Rabszolgákkal dolgoztattak, hogy a drága fűszerekből meggazdagodjanak A középkorban csak a gazdagok használták a fűszereket. Ezekért hajózott át Kolumbusz Kristóf az Atlanti-óceánon és kerülte meg Vasco da Gama Afrikát. Mindketten Indiába és

a Fűszerszigetekre akartak eljutni 18 – A tajga növényei A mérsékelt éghajlati övben többféle növényzet alakult ki. Ahol az óceáni éghajlat hatása érvényesül, ott a tölgyesek és a bükkösök jellemzőek. A szárazabb és melegebb területeken nagy kiterjedésű füves puszták találhatók. A szélsőséges éghajlatú eurázsiai és észak-amerikai tájakat fenyő-őserdő, a tajga borítja Ezen a területen hosszú, rendkívül hideg a tél és igen rövid, de viszonylag meleg a nyár. Mivel a tavasz és az ősz mindössze néhány hétig tart, gyakorlatilag két évszak alakul ki. Az évi hőingás az egész Földön itt a legnagyobb. A kevés csapadék többnyire a nyári hónapokban esik Nemcsak az éghajlat, hanem a rossz termőképességű talaj is igen kedvezőt-len az itt élő növények számára. Bár a lehullott fenyőtűk vastagon borítják a talajt, ezek lassan bomlanak el a hideg és a fenyőtűket borító viasz miatt. Csak néhány fafaj

képes ilyen körülmények között élni, ezek viszont hatalmas erdőségeket alkotnak. Sok négyzetkilométeren keresztül szinte ugyanaz a fafaj az uralkodó, a tajga mégsem egyhangú. Erdeit a 30-40 méter magas, millió és millió oszlopszerű fenyőfa nagyon széppé teszi. A fákon zuzmók telepszenek meg A fenyves erdő felépítése sokkal egyszerűbb, mint a tölgyerdőé. Csak a lombkoronaszint és a mohaszint fejlett A lombkorona-szint szorosan záródik, az erdő aljára így kevés fény jut. A mohaszint vastagsága egyik-másik helyen a fél métert is megközelíti A lehullott fenyőtűkkel keveredve azt az érzést kelti, mintha puha szőnyegen lépkedne az ember. A tajgában a lucfenyő a leggyakoribb. Ágain egyesével, sűrűn állanak az alig 2 cm hosszúságú, szúrós, sötétzöld tűlevelek. Örökzöldek Tobozai hosszúak, hengeresek Fája szép fehér, kérgéből cserzőanyagot állítanak elő. A leghidegebb és legszárazabb területeken a lombhullató

vörösfenyőfajok terjedtek el Világoszöld tűlevelei csomókban fejlődnek az ágakon. Tobozai aprók Fája vörösbarna, innen kapta a nevét: Jól tűri a mostoha körülményeket az erdeifenyő is. A fenyőfák között világosabb foltokat alkotnak a lombhullató nyírfák Hófehér kérgük idővel feketén megrepedezik. Ágaik vékonyak, hosszan lecsüngők Barkavirágzatú egylaki fák Mivel kora tavasszal – már lomb-fakadás előtt – virágzanak, a virágport akadálytalanul viheti a szél a termős virágokra. Milyen annak a területnek az éghajlata, amelynek a növénytakarója a tajga? Mely fenyőfajok alkotják a tajgát? Hasonlítsd össze az erdeifenyőt a lucfenyővel! Mi a különbség a lucfenyő és a vörösfenyő között? Mi jellemző a tajga erdeinek mohaszintjére? A tajgán nem tanácsos a nyári séta, mert annyi a szúnyog, hogy ezek zaklatását nem lehet hosszú időn keresztül elviselni. Sokkal kellemesebb télen a havas tajga Bár kevés a

csapadék, a hótakaró februárra, márciusra úgy megvastagszik, hogy csak sível lehet rajta közlekedni. Észak-Amerika tajgáin jó néhány olyan fenyőfaj is él, amely Eurázsiában egyáltalán nem fordul elő. Ilyen például a balzsamfenyő, amelynek gyantájából készítik a kanadabalzsamot. A mikroszkópi metszetekre ezzel ragasztják rá a fedőlemezt Becslések szerint a tajgák fenyőállományának több mint a fele felhasználatlanul pusztul el. Sok fát kidönt a vihar is, s egy-egy öreg faóriás zuhanása közben magával ránt sok fiatal fenyőszálat is. Ezek a kidőlt, elhalt és korhadó fenyőtörzsek szinte járhatatlanná teszik a tajgát. Aki hangosan kiáltozik, veszekszik, arra jól ráillik a mondás: Pattog, mint a száraz fenyő! A tajga adja az ipar számára fontos puhafát, amely az építőiparban, bútoriparban, a papírgyártásban és még nagyon sok más iparágban nélkülözhetetlen. A tajgák rendkívül ritkán lakottak, kevés az út

és vasút, amelyen a fenyőfa a feldolgozó üzemig eljuthatna. A következő órára nézd át, hogy mit tanultál 5. osztályban az erdei egér fogazatáról, és 4 osztályban a házityúkról! 19 – A tajga állatai I. A tajgák óriási fenyőrengetegében sok prémes állat él. Közülük a mókus a mi erdeinkben is megtalálható Többnyire a magas törzsű száraz és árnyas erdőkben tartózkodik. A nedvességet és a napsütést kerüli Teste könnyű, alkalmas a lombok közötti életre. Hátsó lába hosszabb a mellsőnél Remekül ugrik, s közben farkával kormányoz. Éles, hegyes karmainak is jó hasznát veszi Nagy, élénk tekintetű szemével jól lát Hajlékony testét tömött bunda fedi. Prémjéért rendszeresen vadásszák Nagyon hideg, fagyos időben melegen bélelt fészkükben meghúzódnak anélkül, hogy igazi téli álmot aludnának. Télire készletet gyűjtenek, és azt odvakba, hasadékokba rejtik. Melegebb téli napokon kimerészkednek a

fészkükből A mókusok fő tápláléka a fenyők rügye, hajtása, magja. A rovarokat és a madártojásokat sem vetik meg Fogazatuk olyan, mint az erdei egéré. Rágcsálók Az erdészek szerint a rovarok után a mókusok okozzák a legtöbb kárt az erdőben. A mókus évente egyszer-kétszer kölykezik Az újszülöttek aprók, fejlet-lenek, csupaszok. Gyorsan nőnek, és kéthónapos korukban már éppoly ügyesek, mint a szüleik Nagyon tiszta állatok Mosdanak, mint a macska. A kicsinyek könnyen szelídíthetők Az öregek azonban mogorvák, gyakran harapósak. A tajgák csendes, sötét erdeiben élnek a fajdok Tyúk nagyságú, tömzsi testű madarak Évről évre ugyanazon a vidéken tanyáznak. Közülük a siketfajd a legnagyobb Rövid és erős lábát toll borítja Nappal a földön tartózkodik. Estefelé egy fára telepszik, és ott tölti az éjjelt Fő tápláléka a fenyők tűlevele Télen előfordul, hogy napokig ugyanazon a fenyőfán marad, és lassanként az

összes tűlevelet leeszegeti. Nyáron és ősszel a lombos fák levelét, némelykor rovarokat, férgeket is eszik. Csőre rövid, vastag, nagyon domború A nőstény fészkét a földön, jól elrejtve készíti. Fiókái fészekhagyók, és gyorsan nőnek, fejlődnek Miért alkalmas a mókus a lombok közötti életre? Mely ismert állatok rokona a mókus? Milyen módon él a mókus télen? Melyek a fajdok ismertetőjegyei? Milyen a siketfajd életmódja? A mókus fészkéhez a szükséges anyagot legtöbbször madárfészkekből rabolja. Fészke hasonlít a madarakéhoz, de teteje is van. A rendszerint kelet felé néző főbejáraton kívül még egy menedéklyukat is nyit rajta A mókus kb. 10 évig él Az időjárás viszontagságaira nagyon érzékeny Az esőtől, vihartól nagyon fél A rossz időt már jóval előtte megérzi. Eleinte nagyon nyugtalan, majd elrejtőzik, fészke járatait mohával gondosan betömi, s összegömbölyödve várja a vihar elvonulását. A

siketfajd lábujjain szarulemezkék vannak, az úgynevezett “fésűk”. Ezek “hótalpak” módjára megkönnyítik télen a madár futását Tavasszal fokozatosan leszáradnak és lehullanak. A földrajzi helyzet szerint különböző időben kerül sor a dürgésre, a fajdkakas táncára, mellyel a tyúkokat igyekszik meghódítani. A siketfajd híres dürgésének 4 része van: a kappogás többnyire kéttagú hang, mintha két fadarabot össze-összecsattintanának, ezt követi a szaporázás. Majd a főcsattintás hallatszik, mely a vízbe eső kő csobbanásához hasonlít. Végül a 3-5 percig tartó köszörülés hallható 20 – A tajga állatai II. A hiúz a nagy összefüggő erdőségekben és a bokros területeken, a síkságon és a hegyvidéken egyaránt otthonos. Erőteljes és fürge macskaféle ragadozó A legkisebb emlősöktől és madaraktól kezdve az őzig és a fajdokig jóformán egyetlen állat sincs tőle biztonságban. Vérszomjas Többet

öl, mint amennyit elfogyaszt Néha a fákra is felmászik és onnan les zsákmányára, majd ráveti magát á. kiszemelt áldozatra Érzékszervei igen jók, különösen a hallása fejlett. Hangja erős, rikácsoló, éles A hiúz bundája nagyon változatos Más nyáron, mint télen, más a hegyvidéken és a síkságokon. Függ az állat életkorától is A nőstény hiúz kora tavasszal, valamilyen rejtett helyen hozza világra a kölykeit. A kicsinyei születéskor vakok Az anya legalább egy, de néha két évig is gondozza, óvja őket. A barnamedve nagy testű ragadozó Általában magányosan jár Lassú cammogással vagy gyors futással hatalmas területeket kutat át, keresi a táplálékát. Megeszi a halat, csigát, rovarokat és a dögöket is. Ha teheti, elragadja a juhokat és leüti a szarvasmarhát Mivel ügyesen mászik a fákra, a madarak fészkét is kifosztja. Zápfogainak felülete elárulja, hogy növényeket is fogyaszt Nagyon kedveli a mézet és az erdei

gyümölcsöket. Amikor a táplálékban szegény tél közeledik, minden medve búvóhelyet keres magának valamilyen csendes zugban, ahol elrejtőzhet. Vackát mohával, lomblevéllel kibéleli, és itt pihen a hideg évszakban Téli álmot nem alszik. A nőstény medve a téli rejtekben, januárban vagy februárban 2-3kölyköt hoz a világra, amelyek alig nagyobbak a patkánynál. A bocsok lassan nőnek, hároméves korukra fejlődnek ki teljesen A farkasok a legkülönbözőbb környezetben is megtalálják életfeltételeiket. Ragadozók Vadászataik során nagy területeket járnak be. Az éhes far-kasok egyetlen éjszaka folyamán nemegyszer 50 km-es utat is megtesznek Kóborlásaikban nem akadályozzák őket sem a folyók, sem a kisebb-nagyobb állóvizek, mert kitartóan és jól úsznak. Megtámadják a nagyobb emlősöket, például a lovakat, rénszarvasokat, de az egereket és a rovarokat is jóízűen elfogyasztják. A meleg évszakokban általában egyesével járnak

vadászterületükön A tél közeledtével azonban nagyobb falkákba verődnek össze. Ilyenkor vakmerőkké, veszedelmesekké válnak Félelmetes üvöltésük vagy vonyításuk messzire elhallatszik. Az anyafarkas védett vackot keres vagy készít kicsinyeinek Két hónapig abban táplálja, tisztogatja, óvja kölykeit. Majd lassanként, fokozatosan hozzászoktatja őket a vadászathoz. A tajga növény- és állatvilága is szoros kapcsolatban van egymással Hasonlítsd össze a hiúzt és a barnamedvét! Milyen módon él a barnamedve? Hogyan szerzi meg a farkas a táplálékát? A hiúz “hangkészlete” igen gazdag: a dühödt morgástól és fújtatástól kezdve, a figyelmeztető mormogáson keresztül a hívogató nyávogásig és jól-eső dorombolásig terjed. Hegyes fülük csúcsán a szőrpamacs 5 cm-re is megnő. A barnamedve újszülöttei fejletlenek, mindössze 25 cm hosszúak Amíg tehetetlenek, anyjuk minden élelem nélkül velük marad a tanyáján,

szoptatja, védelmezi őket. Veszély esetén a fogai között, gyakran jó messzire elszállítja kölykeit. A negyedik hónap táján megtanítja őket kúszni, majd élelmet keresni, és zsákmányt ejteni. A kölykeit védő anyamedve mindig rettenetes ellenféllé válik, ha az ember valamelyik kicsinyét megsebesíti. “A farkas falkát a szülők és utódaik alkotják Támadásukat meglepő szervezettséggel és előrelátással hajtják végre. Mindig az idős hím a kezdeményező A vadjuhok ellen például az idős hím magasra feloson a szirtek alá, s a kiszemelt áldozatot a falkával terelteti oda. A falka szétszórt tagjai között szinte hihetetlenül pontos az összműködés. Erejükkel, ügyességükkel és bátorságukkal még a legnehezebb testű vadaknak is veszélyes ellenfelei. “Egy alkalommal sebesült jávorszarvast találtam, mellette kimúlt farkas feküdt A ragadozó keresztcsontja és leszakadt füle bizonyította, hogy a jávorszarvas mellső

lábaival alaposan elbánt a farkassal. A küzdelem során azonban a szarvas is halálos sebet kapott A hóban a nyomokból félreérthetetlenül megállapítottuk, hogy a farkas a nála tízszer nehezebb jávorszarvast egyedül támadta meg.”(Jékely Endre: Nagyvadak közelről) Magyarországról a farkas kipusztult. Elvétve kóborol hozzánk néhány példány, főleg kemény teleken, Jugoszláviából és Romániából. Nézd át a következő órára, hogy mit tanultál 5. osztályban a cserjékről, a lombosmohákról és az őzről! 21 – Élet a tundrán A hideg éghajlati övben, az északi-sarkkör közelében két évszak alakul ki: a hosszú hideg tél és a rövid hűvös nyár. A csapadék kevés, annak is nagy része hó A jeges-tengeri partvidéken és a Jeges-tenger szigetein a talaj egész évben fagyott. Csak a felszíne enged fel a rövid nyár idején A víz azonban nem szivároghat be a fagyos talajba, ezért nyáron mocsárrá változik a terület

jelentős része. A Sarkvidékek felől szinte állandóan erős szél fúj A kedvezőtlen körülmények ellenére is élnek itt növények és állatok. Ez a terület a tundra A növénytakaró kevés fajból áll, de össze-függő. Legfőbb sajátossága, hogy hiányoznak belőle a fák A törpecserjék ágai a talaj felszínéhez közel terülnek szét. Kihasználják a talaj által felfogott meleget, de még így is nagyon lassan fejlődnek. A fagyott és hideg talaj miatt a gyökérzet is a felszín közelében ágazik szét A virágos növények, az évelő fűfélék sem nőnek nagyobbra 10-20 cm-nél. A legmostohább körülmények között már csak virágtalan növények élnek. A nedvesebb részeken a mohák, a szárazabbakon zuzmók alkotnak összefüggő növényzetet. A zuzmók telepeiben gombák és moszatok élnek együtt Ilyen növény például a rénszarvas-zuzmó. A gombafonalak felveszik a tápanyagokat, a moszatok pedig táplálékot készítenek A kész

táplálékot a gombák is hasznosítják. A zuzmók és a mohák igen jelentősek, mivel ezeket a növényevő állatok egész éven át megtalálhatják. A tundra télen csaknem teljesen kihalt, a rövid nyáron azonban benépesítik az állatok. Jellegzetes növényevő állata a rénszarvas Testének felépítése a nálunk élő őzhöz hasonló, de termete nagyobb annál. Lábszárai vaskosabbak, patája szélesebb Bundája sokkal vastagabb, tömöttebb, és alul a nyakán sörény nőtt. A teheneik is viselnek agancsot, de a bika agancsa nagyobb A rénszarvasok csordákban élnek, igénytelen állatok. Táplálékukat – a mohát, a zuzmót – a hó alól is kikaparják Az itt lakó emberek nélkülözhetetlen háziállatai, bár teljesen sohasem szelídülnek meg. Szán vontatására használják Húsát, tejét fogyasztják, bőréből meleg ruhát készítenek. A tundra területe és a sarkok között már csak egyetlen évszak van, a rendkívül hideg, állandóan fagyos tél.

A növények közül csak néhány moszat-faj él itt, mégis talál táplálékot ezen a területen néhány emlős és madár. Az Északi-sarkvidéken él a fehéres színű, tömött bundájú jegesmedve. Ragadozó Tápláléka túlnyomóan hús, a rövid nyár folyamán azonban mohát és zuzmót is fogyaszt. Fő zsákmánya a fóka, de halakkal is szívesen táplálkozik. Kitűnő úszó, a víz alá bukva két percig is képes a mélyben maradni A fókát is a víz alatt úszva közelíti meg, majd hirtelen felbukkanva lepi meg és teríti le áldozatát. Telhetetlen étvágya van Mindent üldöz, ami mozog. Téli álmot nem alszik, mindig a tápláléka után jár Hóba ásott mély gödörben hozza világra egy vagy két, bocsát. Tanyájához több méter hosszú járatot váj a hóba A medvebocsok életének első hónapjaiban az anya ki sem mozdul a vackából. Saját testének zsírtartalékaiból él Mire a kicsinyeket először kivezeti a “hó kunyhójukból”, a

bocsok már nyitott szemű, hófehér bundájú állatok. Jellemezd a tundra területének éghajlatát! Miféle növényzet borítja a sarkkörök környékét? Miben különbözik a rénszarvas a nálunk élő őztől? Mi mutatja a rénszarvas testén, hogy a tundrán való élethez módosult? Hogyan szerzi a jegesmedve a táplálékát? “Nyelvünkben nincsen szó a tundrára, minthogy hazánkban ilyesmi nincs is. Mert a tundra se nem puszta, se nem láp; se nem mocsár, se nem ingovány, ha sok helyen emlékeztet is ezek egyikére-másikára. A tundra szúnyograja tíz hétig repül csaknem szüntelenül, mintha fekete füstfelleg szállna. Szinte sűrű ködbe burkolnak minden teremtményt, amely környezetükbe merészkedik. Elkergetni őket teljes lehetetlenség Ha az ember megáll, a raj köréje tömörül; ha tovább megy, elkíséri; ha fut, amilyen gyorsan csak bír, hosszú uszályként követi a raj, de el nem marad. Ha mérsékelt szél fúj a vándorral szemben, a

raj gyorsítja röptét, hogy a levegő sodrát legyőzze. Ha a szél erősebb, a raj minden tagja a legnagyobb mértékben erőlködik, hogy áldozatát valahogy el ne veszítse, és mint pattogó jégszemék verődnek neki az ember arcának, nyakának. Észre sem veszi, már tetőtől talpig ellepték. A ruháján ide-oda futva keresik a födetlen testrészt, s a következő pillanatban már belemerítik szipókájukat a bőrbe. Haragosan lapítja agyon az ember a förtelmes vérszopót Mialatt azonban a büntető kéz felemelkedik, máris négy, öt, tíz másik szúnyog ül rajta.” (Részletek Brehm Az Egyenlítőtől az Északi-fokig című könyvéből.) “. a medvék megriadtak s futásnak eredtek, mint a trojka jól begyakorolt lovai, szerteszét fröccsentve a vizet Kiderült, hogy egy nőstény-medve látogatott meg bennünket két bocsával. Hiszen ez már valóságos tudományos felfedezés. A medvék mai látogatása végképpen meggyőzött bennünket arról,

hogy Nansen tévedett, amikor azt állította, hogy a központi sarki medence legészakibb szélességi körein nincs élet. Ez különösen jellemző, mert semmi kétségünk nincs afelől, hogy a nőstény medve itt a sodródó hómezőn szülte meg a bocsokat. A medvéknek táplálkozniuk is kell valamivel Táplálékuk pedig tengeri állat Tehát fókáknak is lenniük kell a közelben. Határozottan megállapíthatjuk, hogy a központi sarki medence szívében különféle állatok élnek.” (l D Papanyin: Úszó jégtáblán) A rénszarvasoknak a háziasítás tanulmányozása szempontjából nagy a jelentőségük. Azon kevés állatfaj közé tartoznak, amelyeknek vadon élő és háziasított változataik ma is egymás mellett élnek. A vadon élők a tél beköszönte előtt délre vándorolnak a tajgákba, ahol védelmet kapnak a hatalmas hóviharok elől “Évente kétszer, tavasszal és ősszel hosszú vándorútra indul ez a vad; tavasszal északnak, a

tundrák frissen sarjadzó legelőire, ősszel pedig délnek, az erdős területekre, hogy védelmet keressen az irtózatos téli hózivatarok ellen. Hatalmas csapatokba, néha több száz főre rúgó seregekbe verődve vándorol. És csodálatosképpen évről évre ugyanazt az útirányt követi. Ez korántsem egyenes, hanem nagyon is kanyargós, hatalmas kerülőkkel, érthetetlen vargabetűket ír le. Az útjába eső folyókon is megszokott, évtizedek – talán évszázadok óta betartott helyeken kel át.” (Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam című könyvéből) 22 – A tengerek élővilága A tenger felszínét nagyon sok fény éri, de 150 méter mélyen már félhomály van, 400 méternél mélyebben pedig teljes a sötétség. Érthető tehát hogy egészen más élőlények élnek a sekély vizekben, mint a mély vízben A víz és a szárazföld felmelegedése is különböző. Ugyanannyi napsugárzás a talaj hőmérsékletét kétszer gyorsabban növeli,

mint a vizét. A nap-sugarak viszont sokkal vastagabb vízréteget melegítenek fel, mint talajréteget Ezekből az következik, hogy a tengervíz nehezebben melegszik fel, de lassabban is hűl le, mint a szárazföld. Az óceánok felső vízrétegének évi hőingása lényegesen kisebb, mint a szárazföldé. Az óceánok vizének hőmérséklete nem csupán az Egyenlítőtől, való távolságtól függ, hanem befolyásolják az óceánokban haladó meleg- és hideg-áramlások is. A mélyebb tengerekben vastagabb vízoszlop nehezedik az élőlényekre, mint a sekélyebb vizekbe. Ehhez a nagy nyomáshoz a mély tengerben élő állatok szervezete alkalmazkodott A tengerben töméntelen növény és állat él. A növények elterjedésének határát a fény szabja meg Állatok azonban nagyobb mélységben, teljes sötétségben, alacsonyabb hőmérsékleten, nagy nyomáson is élnek. A tengerek napsütötte rétegében rendkívül sokféle, szemmel alig, vagy egyáltalán nem

látható élőlény lebeg. A vizekben lebegő apró élőlényeket gyűjtőnéven planktonnak nevezzük. A planktont részben növények, részben állatok alkotják, amelyek a vízben kedvező körülmények között gyorsan szaporodnak. A plankton növényei igen aprók, legtöbbjük csak mikroszkóppal látható. Egysejtűek, főleg zöldmoszatok Amilyen kicsik, olyan jelentősek. A vizek állatvilágát elsősorban ezek a milliméter tizedrészénél is kisebb egysejtű élőlények táplálják A plankton állatai közé az egysejtűeken kívül apró rákocskák, férgek, rovarlárvák, kis méretű medúzák és még sok más vízi állatka tartozik. A legtöbb plankton a hideg tengerek felszínén és a partok közelében él A plankton állatai a plankton növényeiből táplálkoznak, míg az egész plankton tömege kimeríthetetlen táplálékforrása a nagyobb állatoknak, amelyekkel azután a még nagyobbak, sőt a legnagyobbak is táplálkoznak. A tengerekben telepes

testfelépítésű moszatok is élnek, például a barna-moszatok. Néhány fajuk 300-400 méteres hosszúságával és óriási tömegével a Föld legnagyobb növényei, közé tartozik. A melegebb tengerek sekély vizében a parthoz közel kezdetleges szervezetű állatok; szivacsok élnek. A tengerfenékhez tapadnak A mosdószivacs testét szarufonalak szövedéke szilárdítja, más fajok testében mésztűk vannak. Csak kevés fajuk él egyenként, többségük telepeket alkot. A telepek alakja lehet gömbölyded, gumószerű, ágbogas; méretük néhány milliméternyi, de akad köztük másfél méteres is. Az egyes állatkák testének likacsain folyamatosan áramlik befelé a víz, mert az ostoros sejtek áramlásban tartják. A víz az űrbélbe jut, és onnan a kivezető nyíláson keresztül távozik el. Az állatka az átáramló vízben levő emészthető anyagokkal táplálkozik A parti öv és a nyílt tengerek felszíni rétegeinek lebegő állatai a medúzák:

Félgömb, harang vagy korong alakú testükön tapogatók vannak. Átlátszó testük 95 %-a víz A medúzák többségének az átmérője pár mm-től néhány cm-ig terjed, de akadnak közöttük méteres nagyságúak is; például a szakállas medúza. Teste csodálatosan szép színű és mintázatú. Számtalan tapogatója 40 méterre is lenyúlik A medúzák mind ragadozók, főleg a plankton állataival táplálkoznak. Testük felületén – főleg a tapogatóikon – csalánsejtek sorakoznak Ha ezekhez valami hozzáér, egyegy csalánfonal vágódik ki A fonalban bénító hatású méreg van, amely az áldozatot megöli A táplálék a szájnyíláson keresztül az űrbélbe jut. Mely tényezők befolyásolják a tenger élővilágának a kialakulását? Miféle élőlények alkotják a planktont? Miért gazdagabb a partmenti, mint a nyílt tengeri élővilág? Milyen módon táplálkoznak a szivacsok? Hogyan táplálkoznak a medúzák? Miben különbözik a szivacsok és a

medúzák életmódja? A plankton növényei és állatai milliárdszám élnek együtt. Egy liter hideg tengervízben 100000 élőlény is lehet. Ahol sok a plankton, ott a tengervíz zöldesszürke, ahol kevés, ott inkább kék A moszatok és algák jelentősége egyre növekszik. Több ezer éve gyűjtik a tengerekben élő, nagytermetű fajokat, és állati takarmányként hasznosítják. Kolumbusz Kristóf vitorlásai Közép-Amerika előtt olyan algamezőbe kerültek, amelyből alig tudtak kivergődni. Ezt a területet a kisebb hajók ma is elkerülik A különösen nagy, egy méter átmérőjű szivacsok korát több mint 50 esztendőre becsülik. Bármilyen módon is kerüljenek a szivacsok a felszínre, csak némi előkezelés után válnak értékesíthetővé. A szivacsok több órán áthevernek a halászhajó fedélzetén, ez alatt elpusztulnak. Megmaradt vázrészeiket alapos áztatás és mosás után felfűzik, és a levegőn megszárítják. Az így kezelt szivacsokat

osztályozzák, ollóval megfelelő formára szabják, világosítják, esetleg megfestik. (Ma már nemigen használnak “igazi” szivacsot mosdáshoz, inkább műanyag szivacsot) a medúzák “rakétaszerűen” mozognak. Az űrbelükben levő vizet kipréselik magukból, és ennek ellenhatása viszi előre az állatot. 23 – A tengerekben élő halak A tengerekben gerinces állatok is élnek. Gazdaságilag jelentős tengeri hal a hering Mindenütt előfordul, de főleg az Atlanti- és Csendes-óceán északi hidegebb részében honos ez a mindössze 30 cm-es kis hal. A heringek nagy tömegekbe, több kilométer hosszú és több száz méter széles rajokba verődnek. A heringrajok a tenger felszíni rétegében vándorolnak, így keresik táplálékukat és a megfelelő helyet ikráik lerakására. A plankton állataival, halikrával, apróbb halakkal, rákokkal, csigákkal táplálkoznak. Rájuk viszont a fókák és a ragadozó halak leselkednek. A Föld

halászzsákmányának nagy részét is a hering adja A tengerpartok lakosságának legfontosabb tápláléka. ők frissen fogyasztják, de füstöléssel, sózással, pácolással és olajosan tartósítva a világ minden táján szívesen eszik. A tonhal 2-5 méter hosszú, tömege 150-300 kg. Elülső testfelének pikkelyei megnagyobbodtak, és páncéllá nőttek össze. Tápláléka főleg heringekből és más halakból áll Világszerte elterjedt, tulajdonképpeni hazája azonban a Földközi-tenger. A telet a tenger mélyebb rétegeiben tölti, tavasszal felemelkedik és a partok, közelébe rakja le ikráit. Ilyenkor a partok mentén tömegesen fogják A legtöbb tonhalat olajos konzervvé dolgozzák fel. A meleg vizű tengerekben otthonos halak a különféle cápák. Gerincesek, de testük váza nem csontos, hanem porcos. Páros úszóik fejlettek Függőlegesen álló farkúszójuk részaránytalan Bőrüket apró, fogas pikkelyek teszik érdessé. Kopoltyúnyílásaik

hegyesedő fejükön kétoldalt sorakoznak, kopoltyúfedőjük nincs A kék cápa félelmetes ragadozó, falánk hal pusztító. Főként csapatosan élő halakkal, például heringekkel táplálkozik Szájüregében több sorban éles fogak ülnek. Egyes fajok az emberre is veszedelmesek A legnagyobb az óriáscápa, amely 15 méterre is megnőhet. Ez a hatalmas hal planktonevő A legtöbb cápafaj elevenen hozza világra ivadékait, mert nagy petéik már a testükben kikelnek. A tengerekben sokféle tápláléklánc alakulhat ki Valamennyinek az alapja a növényi plankton. Ahol sok az egysejtű moszat, ott gazdag a hozzá kapcsolódó állatvilág is. Az állati plankton a heringek fontos tápláléka Velük viszont sokféle állat táplálkozik Mivel magyarázható a tonhal és a hering gazdasági jelentősége? Magyarázd meg, hogy a tonhal halászatára miért éppen tavasszal kerül sor? Hasonlítsd össze a cápákat a nálunk is élő lesőharcsával! Mi a különbség a kék

cápa és az óriáscápa táplálékszerzése között? A heringek vándorlásaik közben ellenségeik elől a magasabb vízrétegekbe menekülnek, ott annyira összeszorulnak, hogy testük egymáshoz ér, s csak-nem kiemelkednek a vízből. így keletkezik az a különös jelenség, amit “heringhegy” néven írtak le. A hering első életévében általában 9 cm-re nő meg, a másodikban 16-I8 cm-re, a harmadikban 21-23 cm-re, s azután évente egy-egy cm-rel, vagyis nem sokat nő. A piacra kerülő heringek többnyire 8-9 esztendősek. Az általuk elérhető legidősebb kor valószínűleg 25 év A tonhalat különbözőképpen fogják hely és évszak szerint. Legnagyobb mértékben az olasz partok mentén folyik a halászata. Itt a tonhalak meg-szokott útját hatalmas hálókkal rekesztik el, s kedvező esetben egyetlen alkalommal, ezrével fogják őket. Ezeket a hálókat, amelyek valóságos épületek, tonnáráknak nevezik A hálónak ütköző hal először a

nagy kamrába kerül, melynek nyílása szabadon áll. Mindenképpen át akarja vágni magát rajta, s így betéved a következő kamrákba. Ha a háló eléggé megtelt, a halászok beterelik a halakat abba a kamrába, amelyiknek alja is van, és ebben húzzák fel a tonhalakat a felszínre. Mintegy 150 cápafaj ismeretes, legtöbb a meleg vizű tengerekben otthonos. A Földközi-tenger és a nyugateurópai partok moszat benőtte vagy köves részeinek legmelegebb helyeit, kedveli a kistestű macskacápa A heringek legádázabb ellensége. Követik a heringek vonulását, és ott szaporodnak el, ahol a heringek rendszeresen előfordulnak. Számuk ilyen helyeken néha rendkívül nagy Ha heringrajokra bukkannak, annyi halat falnak fel, amennyi csak beléjük fér. A cápáknak kitűnő szaglóérzékük van, meglehetősen nagy távolságról megérzik a vér szagát. Ezért, ha valahol, valamelyik állat megsebesült, nagy tömegben sereglenek oda. Mindenről megfeledkezve bámultam a

halak táncát, amelyet karmesterként, a lámpám fényével irányítottam. Egy cápa, egy hatalmas cápa bukkant fel a csónak mellett: farkúszójának felső része jóval nagyobb az alsónál. A hátára fordulva közeledett felém Valamennyi foga villogott a villanylámpa fényében: hasa fehér Mindig azt hallottam, hogy valahányszor a cápa harapni készül, a hátára fordul. Eloltottam a lámpámat, remélve, hogy akkor elkotródik. Végtelennek tűnő pillanatokig csak farkcsapásait hallottam, melyek úgy durrogtak, mint egy ostor, s tetőtől talpig befröcsköltek vízzel. (Alain Bombard: Önkéntes hajótörött) 24 – Tengeri emlősök és tengerparton élő madarak A hideg tengerekben élő emlősóriások a bálnák vagy cetek. Annyira vízi-állatokká váltak, hogy soha el nem hagyhatják a tengert. Hatalmas tömegük-kel csak a vízben mozoghatnak könnyedén Testük hengeres vagy orsó alakú. Csupán a mellső végtagjaik maradtak meg, s ezek is széles

úszókká alakultak Fő mozgásszervük azonban a vízszintesen álló farki úszólemez. Csupasz, csaknem szőrtelen bőrük alatt félméteres szalonnaréteg védi testüket a le-hűléstől. Orrlyukaik a fejük tetején helyezkednek el, ezeken keresztül lélegeznek Légzőszervük a tüdő. A bálnák ragadozók vagy planktonevők Az anyabálna 2-3 évenként egyetlen kölykét a vízben hozza világra. A több méteres újszülöttet ott is szoptatja A bálnák igen fejletten születnek A leghosszabb emlős a kék bálna. 25-33 méter, tömege 80-100 tonna Ez a hatalmas állat planktonevő Torka igen szűk, s csak kisebb állatokat tud lenyelni. Fogai nincsenek, szájpadlásáról több száz szarulemez, szila csüng le A szilákkal szűri ki a tenger vizéből a plankton apró állatait. A bálnavadászatot nemzetközi szerződések szabályozzák, mert egyes fajait kipusztulás fenyegeti. A hideg sarki vizek lakói a fókák Testük orsó alakú Szőrük rövid, sima, testhez

simuló. A bőrük alatti vastag szalonnaréteg védi őket a hidegtől Kicsi, gömbölyű fejükön elzárható orr- és fülnyílásuk van, fülkagylójuk legtöbbször hiányzik. Rövid végtagjaikon az ujjak megnyúltak, s közöttük úszóhártya van. Hátrafelé álló hátsó lábaikkal eveznek Ragadozók, zsákmányukat a fogaikkal ragadják meg Főképpen halakkal táplálkoznak. Szaporodás idején elhagyják a vizet, és amíg a kicsinyeket szoptatják, a tenger-parton tartózkodnak. Nagy családokban élnek, és szívesen sütkéreznek a szárazföldön, sziklákon, jégtáblákon, de veszély esetén a tengerbe menekülnek. Sok fókafajt már csaknem kipusztítottak a prémvadászok Az igen jól úszó és repülő sirályok főként halakkal és más apróbb álla-tokkal táplálkoznak. Erős csőrük oldalról összenyomott. Lábaikon jól fej-lett úszóhártyák találhatók Hangjuk jellegzetes, felhívja rájuk a figyelmet Nemcsak a tengerpartokon élnek, hanem

szívesen mennek táplálék után a szántóföldekre is. Vizeink mellett nálunk is gyakoriak. Az Északi- és a Balti-tenger partjain élő hering-sirály fő tápláléka a hering. Sziklás tengerpartokon, szigeteken, mocsarakban telepesen fészkel. Hazánkon tavasszal és ősszel átvonul A kárókatona vagy kormorán tengerpartokon, a szárazföld belsejében pedig mocsarak mellett vagy ártéri erdőkben él. Lúd nagyságú vízimadár Lábujjai között úszóhártya feszül Kizárólag halakkal táplálkozik. Halászat közben 1-3 méter mélyre is lebukik a víz alá. A partokon, sziklákon gyakran üldögél félig szétnyitott szárnyakkal. így szárítgatja tollait Csoportokban él Rendszerint telepekben költ, ahol a párok, ezrei fordulhatnak elő. Fészküket fákra rakják A gallyakból rakott fészekben, melyet náddal, fűvel bélelnek ki, a hím és a tojó felváltva kotlik. A fiókák gyorsan nőnek, hamarosan elhagyják a fészket A kárókatona hazánkban is

rendszeresen költ. Miben különböznek a bálnák a szárazföldön élő emlősöktől? Miben hasonlítanak a bálnák a szárazföldi emlősökre? Mi mutatja a fókák testén, hogy a vízi életre alkalmasak? Hasonlítsd össze a kárókatona és a heringsirály életmódját! A bálnákat régen alakjuk miatt halnak hitték. Innen származik a “cethal” elnevezés A Föld legnehezebb állata, a grönlandi bálna, szintén szilás cet. Testének tömege a 200 tonnát is eléri Ez a bálnafaj a kíméletlen irtás következtében ma már csak nagyon ritkán fordul elő. Valamennyi tenger jól ismert állatai a delfinek Ezek is cetek, de abban különböznek a kék bálnától és a grönlandi bálnától, hogy állkapcsukban sok éles fog sorakozik. Falánk halpusztítók, de minden más állatot is megesznek. 1-2 méter hosszúak, akadnak 6-8 m-re megnövő fajok is. Csapatosan kísérik a hajókat úszás közben fel-felvetik magukat a vízből Ilyenkor szívnak levegőt

A vízbe visszacsobbanva rohanvást úsznak tovább. Elszórakoztatják a hajók utasait Néha a tengerpartról is megfigyelhetők ugrándozó delfincsapatok. Amerikában tengervízzel töltött medencékben betanított delfineket tartanak. Nagyszámú közönség gyönyörködik a tanulékony állatok mutatványaiban A fókák értékes prémjét a kereskedelemben szilszkinnek nevezik. Kínában a nagy kárókatonákat már évezredek óta használják”halászatra”, s külön erre a célra tenyésztik őket. Tojásaikat tyúkokkal költetik ki Kéthónapos gyakorlás után a nagy kárókatonák már alkalmasak a halászatra. A nyakuk köré gyűrűt kapnak, ez akadályozza meg, hogy a zsákmányolt halat lenyeljék. A kínai halász rendesen 4-5 kárókatonát visz magával hosszú, lapos csónakjához kötve. A madarak buzgón fogdossák a sekély vízben a halakat, majd nyakuk simogatásával gazdájuk arra kényszeríti őket, hogy a bekapott halat visszaöklendezzék.

25 – Távoli tájak védett területei Az első nemzeti parkot az Amerikai Egyesült Államokban létesítették. A Yellowstone (jelosztón) Nemzeti Park megalakítása óta ezernél is több nemzeti parkot és egyéb természetvédelmi területet hoztak létre szerte a világon. A Yellowstone Nemzeti Parkban nem csupán a természet szépségében, a hegyekben, a tavakban, folyókban gyönyörködhet a látogató, hanem a természeti erők működésében is. A gejzírekből és hévforrásokból sűrű fehér gőz gomolyog felfelé. Az “Öreg Hűséges” gejzír szabályos időközben lövelli magasra a mélyben össze-gyűlt forró vizet. A vízoszlop 30-40 m magasra tör fel, a vízgőz pedig több száz méterre is felemelkedik, mielőtt szétoszlana. Mindez csaknem száz év óta átlagosan 66 percenként ismétlődik, és 2-5 percig tart. A parkban szinte mindenütt él a felszín Fortyognak a kisebb-nagyobb tavak, lövell ki a kis mészkőkúpokból, néhány

sziklarepedésből sisteregve tör elő a gőz. A gejzírek között fapallón kell járni, mivel a felszín vékony és törékeny. A parkban fekete medvék és grizzly medvék élnek Az ott járók aránylag közelről láthatják a legelésző bölénycsordákat is. Kaliforniában, az 1890-es években létesítették az első nemzeti parkokat, így tudták megmenteni a mamutfenyőket a végpusztulástól. Ma csaknem Duna-Tisza köze nagyságú területen őrzik és védik a mamutfenyőket. A nemzeti parkok kedvenc fáit külön névvel nevezik, tisztelettel veszik őket körül. Adataikat, méreteiket pontosan rögzítik Például a “Sherman Tábornok”-nak nevezett faóriás törzsátmérője 12 méter. Magassága 91 méter Életkorát 4000 évre becsülik Érdekessége ezeknek a faóriásoknak, hogy tobozaikban a magok nagyon picik. Egy mag alig néhány milligramm tömegű. A magok gyűjtésében a mókusok óriási segítséget jelentenek az erdészeknek Az apró

tobozokat tömegével dobálják le a 70-80 méter magasságból. A nagyvadak több ezres tömegét Afrikában is természetvédelmi területeken, nemzeti parkokban mentették meg. E védett területek óriásiak, például Kenyában a nemzeti parkok összterülete megközelíti hazánk nagyságát Az Egyenlítőtől délre mintegy 570 km2-es “Aberdare Nemzeti Park” kelet felé húzódó csücskében létesült a híres ” Fatető Szálloda”. Széchenyi Zsigmond Denaturált Afrika című könyvében így ír róla: “A Fa-tető Szálloda vagy harminc szál egyenként tizenhárom méter magas, fél méter vastag cédrusfa cölöpön nyugszik, és immár háromemeletes. Húsz méterre emelkedik a föld színe fölé A legfelső emelet, tágas, nyitott tető-terasz, melyről a nagyvadak sokaságát láthatják, fényképezhetik a látogatók.” A tanzániai Manyara Nemzeti Park 320 km2-nyi kiterjedésével afrikai viszonylatban kicsinek számít. Ám kevés helyen él

olyan változatos állatvilág, mint éppen itt. Madárvilága szinte egyedülálló. Nemcsak azért, mert 350-nél több madár-faj található itt, hanem azért is, mert egyes fajokból időnként ezres tömegek láthatók a Manyara-tavon és környékén. A mi fehér gólyánk is itt és Dél-Afrikában tölti a telet. A park jellegzetes és gyakori állatai az oroszlánok. Ezek a nagymacskák itt a fák ágain töltik a nap legnagyobb részét. Tanzánia legismertebb nemzeti parkja, vagy ahogy gyakorta mondják: “legnagyobb szabadtéri ” állatkertje a világhírű Szerengeti. E hatalmas kiterjedésű parkban sokféle állat él, például elefánt, orrszarvú, különböző antilopfajok, zebra, hiéna. A félelmetes hírű oroszlánok egyébként a nemzeti parkoknak a legkönnyebben megszelídülő állatai. Nem félnek sem az embertől, sem a gépkocsiktól A füves térségeken él a Föld legnagyobb madara – a strucc. A nemzeti park keleti, szárazabb részén

novembertől májusig tart az esős időszak. Ilyenkór az állatok milliói találnak itt megfelelő életlehetőséget Az év másik fele csaknem teljesen csapadékmentes. A száraz időszakban a folyók, a patakok, a tavak majdnem teljesen kiszáradnak Ezt az időszakot csak a gazellák tudják átvészelni A többi állatfaj tízezres csordákban vonul a park hűvösebb, kedvezőbb vízellátású északnyugati része felé. Ez a nagy állatvándorlás minden évben kétszer ismétlődik meg, először májusban és júniusban, majd novemberben. Erről az állatvándorlásról ír dr Bernhard Grzimek és Michael Grzimek: A Serengeti nem halhat meg című könyvében. Eurázsiában a Szovjetunió egyik jelentős természetvédelmi területe a Bajkál Tájvédelmi Körzet. “Nem is járt Szibériában, aki nem látta a Bajkált” – járja a közmondás. Csendes időben a Bajkál nemcsak páratlan kékségével, vizének tisztaságával vonja magára a figyelmet! Sehol a

földkerekén nincs hozzá hasonlóan mély, édesvizű tó. Viharok idején azonban zorddá, megközelíthetetlenné, veszélyessé válik a terület. Az északkeleti szél, ha erőre kap, tör, zúz, pusztít. Még ennél is kegyetlenebb az északnyugatról előtörő vihar, mely mindent elsöpör az útjából. A Bajkál-tó környékén 560-féle növényt és 1200-féle állatot tartanak nyilván Közülük több élőlény másutt nem is fordul elő. A fekete-tengeri természetvédelmi területet 1927-ben alapították, nem összefüggő, zárt egység. Nagy része a tenger területére esik, szárazföldi része pedig a kontinensen és a szigeteken terül el Az eltérő földrajzi és éghajlati viszonyoknak megfelelően gazdag és változatos a növény- és állatvilága is. A védett területen 595 növényfajt tartanak számon. Ezek közül 24 gyógy-növény Állatvilágát tekintve a madarak a legjelentősebbek, 280 madárfaj él itt. A védett táj tavai, tengeröblei,

szigetei megfelelő pihenőhelyül szolgálnak a költöző madaraknak. Néhány öböl vize télen sem fagy be teljesen, így alkalmas számtalan madárfaj telelésére is. Megközelítően 13000 madár telel itt évenként. A tengerben, a meleg évszakban az apró heringfélék, a szardínia és a makréla a leggyakoribbak Csehszlovákiában a Tátrai Nemzeti Park területe a legszigorúbb védelemben részesül. A Tátrai Nemzeti Park nevének betűszóvá lett rövidítése – a TANAP – ott látható minden eligazítást, tiltást jelző táblán és turistaházon. A látogatót a Magas-Tátra jelképe fogadja. Sokfelé találhatunk olyan magyarázó táblákat is, amelyek a tájegység legjellemzőbb növény- és állatfajait mutatják be. A TANAP Igazgatósága fontos feladatának tekinti a MagasTátra élővilágának, kulturális, néprajzi hagyományainak széles körű megismertetését Ezt szolgálja a Tátralomnicon levő Tátrai Nemzeti Park Múzeum gazdag

kiállítási anyaga is. A nemzeti park területe 500 km2. Magashegységi növény- és állattársulások tekintetében egyedülálló természeti egység Több mint 3000 növényfaj él itt, közöttük számos ritkaság is található. A nemzeti parkban a barna medvén, a kárpáti hiúzon és a zergén kívül mormoták és farkasok is élnek. Keresd meg a távoli tájak védett területeit a Földrajzi atlaszodban is! 26 – Távoli tájak természetes élővilágának összefoglalása A napfény és a csapadék mennyisége, a hőmérséklet Földünk egyes tájain nagyon különböző. A növények és az állatok környezete éppen ezért más a hideg övben, mint a mérsékelt övben, és ismét más a forró övben. Más élőlények élnek a tengerekben, mint a szárazföldön. A növénytakaró a Föld nagy éghajlati öveinek megfelelően alakult. A növényekhez hasonlóan az állatok is a környezetüknek megfelelően fejlődtek és alakultak ki Az élőlények azonban

nemcsak a környezetükkel, hanem egymással is szoros kapcsolatban állnak. A kapcsolat igen sokoldalú. Az együtt élő növény- és állatfajok számára az egyik létfeltételt a táplálkozási kapcsolatok jelen-tik A táplálékláncok alapjai a zöld növények. A növények emellett még megfelelő tartózkodási helyet, búvóhelyet, fészkelő helyet is biztosítanak az állatok számára. Az állatfajok viszont fontos szerepet játszanak a virágok megporzásában, a növényi magvak terjesztésében. Van közöttük olyan faj is, mely az elpusztult élőlények testének lebontásával, újra felvehető anyagokat szolgáltat a növények számára. A növények és az állatok közötti táplálkozási kölcsönkapcsolatok a vízi életközösségekben is megtalálhatók. Az itt kialakuló sokféle tápláléklánc alapját a növényi plankton jelenti. A növények és az állatok tehát csak ott élhetnek, ahol a környezeti tényezők és az élőlények közötti

kölcsönkapcsolatok biztosítják létfeltételeiket. Hogyan változik a természetes növénytakaró az Egyenlítőtől észak felé? Hasonlítsd össze a forró öv erdőit az erdős szavannákkal! Sorold fel a dél-amerikai esőerdők állatait! Hasonlítsd össze az antilopokat a zebrákkal! Mely fenyőfajok alkotják a tajgát? Jellemezd a hideg öv élővilágát! Sorolj fel olyan állatokat, amelyek csak az esőerdőkben élnek! Keress olyanokat is, amelyek különböző éghajlatú területeken is megélnek! Miért különböznek a tengerek és a szárazföldek élőlényei egymástól? A távoli tájak madarai közül melyekről tanultunk? Az Összefoglaláshoz használd a tankönyvet! AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 27 – Az élőlények környezete A trópusi, a mérsékelt és a hideg éghajlati övben eltérő földrajzi adottságú területek vannak. Más az éghajlatuk, mások a domborzati viszonyaik. A talajuk összetétele, szerkezete is különböző

Az eltérő földrajzi adottságok ellenére is szinte az egész földet benépesítik az élőlények. Számukra az élettelen környezeti tényezők közül a legfontosabbak: a víz, a levegő, a fény, a hő és a talaj. Jelentőségük azonban nem egyforma a különböző élőlények számára. A víz minden élőlénynek egyaránt fontos A levegő oxigénje nélkül is csak kevés élőlény élhet. A fény a zöld növények táplálékkészítéséhez nélkülözhetetlen A hőmérséklet valamennyi élőlény elterjedésére hatással van. A talaj viszont csak a szárazföldi növények egy csoportjának létfeltétele Ahol sok a napfény, mint a tengerek felső rétegében, a szavannákon, a réteken ott a fénykedvelő élőlények számára kedvezőek az életfeltételek. Lombos erdeink gyepszintjének növényei és sok, erdőben élő állatfaj viszont árnyékkedvelő. A talaj élőlényei, például a közönséges földigiliszta és a vakondok a barlangi állatok és a

tengerekben 400 méternél mélyebben tartózkodó álla-tok sötétségkedvelők. A napsugárzás a Föld különböző területeit eltérő mértékben melegíti fel. A trópusi élőlények kivétel nélkül melegkedvelők. Alacsony hőmérsékleten elpusztulnak A bükk viszont a hűvösebb éghajlatot kedveli Az északi területek tajgaerdőinek fenyőfái még -60 C-os hőmérsékleten is megélnek. A sarkkörön túl élő mohák, rénszarvaszuzmók és a jegesmedve hidegkedvelők. A levegő összetételén kívül az áramlásával is hat az élőlényekre. A szél fokozza a párologtatást, szárítja a Föld felszínét A növényzet alól néha ki is sodorja a talajt, esetleg homokkal temeti be a növényeket. Fákat, sőt faóriásokat is kidönthet A csapadék mennyisége és a levegő páratartalma szintén befolyásolja a szárazföldi élőlények elterjedését. A trópusi esőerdők élőlényei nedvesség kedvelők. A száraz rétek növényei és állatai pedig

szárazságtűrők Nedvességkedvelő a közönséges földigiliszta és az éti csiga is, a mókus viszont jól tűri a szárazságot. A talaj elsősorban a növények, előfordulását határozza meg. A tápanyagban gazdag, laza szerkezetű, állandóan nedves talajon változatos élővilág alakulhat ki. Ilyen például a tölgyerdő A tajgák silány talaján azonban csak néhány fafaj tud megélni Ezek az élettelen környezeti tényezők együttesen szabják meg, hogy valamely növény- vagy állatfaj a Föld mely részein fordulhat elő. Sorold fel az élettelen környezeti tényezőket! Mondj példákat fénykedvelő, árnyékkedvelő, sötétségkedvelő élőlényekre! Sorolj fel melegkedvelő és hidegkedvelő élőlényeket! Hasonlítsd össze csapadékigényük szerint a trópusi esőerdők és a sivatagok élőlényeit! Miért elsősorban a növények, előfordulását befolyásolja a talaj? Mi az oka annak, hogy az egymástól eltérő területeken különböző

növény- és állatvilág van? 28 – Az élőlények tűrőképessége Az élőlények csak akkor maradhatnak életben, ha a környezetükkel állandóan szoros kapcsolatban vannak. Minden élőlény csak olyan éghajlati övben, olyan területen él, amelyben a környezeti tényezők kedvezőek számára. A hőmérséklet, a fény mennyisége, a levegő páratartalma nemcsak éghaj-lati övenként, hanem napszakonként és évszakonként is változik. A trópusi éghajlati öv egyes területein a csapadék évi eloszlása nem egyenletes. A mérsékelt éghajlati övben a hőmérséklet évi ingása jelentős A sarkkörön túl a több hónapig tartó nappalt, több hónapos éjszaka váltja fel. Egy-egy terület élővilágának tehát ezeket a változásokat is el kell viselnie. A réti sás és a mocsári zsurló a nagy hőségben kiszárad, a mezei zsálya, az angolperje és a nádperje viszont jól tűri a nagy meleget és a szárazságot. A mohák nedves és száraz

területeken is megélnek A zuzmók a sarkvidékektől az Egyenlítőig, az óceánok partjaitól a szárazföldek belsejéig mindenütt előfordulnak. A nagy meleget és a nagy hideget is elviselik. A vizet a levegő páratartalmából is fel tudják venni Vannak olyan állatok – például a farkasok – amelyek az alacsonyabb és a magasabb hőmérsékletű területeken egyaránt megtalálják életfeltételeiket. A majmok viszont alig tűrik el a hőmérséklet változását A sötétben élő állatokra a fény károsan hat. A talajban élő földigiliszták a nappali fényben rövid idő alatt elpusztulnak A jegesmedvék viszont nem érzékenyek a fény változására: megélnek a sarkvidéken, ahol nyáron a nappal hosszú, télen pedig az éjszaka. A környezeti tényezők változásának a legfelső határát, amelyet az élő-lény még éppen elvisel maximumnak, nevezzük, az alsó határát pedig minimumnak. A trópusi esőerdő növényei esetében a maximum + 45 C, a minimum

pedig + 5 C. A maximum és a minimum közötti távolság a tűrés vagy másképpen a tűrőképesség, amelynek a nagysága az illető élőlényre jellemző. A tűrő-képesség alsó és felső határa között vannak olyan értékek, amelyek az élő-lények számára a leginkább kedvezőek. A környezeti tényezőknek ezeket az értékeit optimumnak nevezzük. A trópusi esőerdők növényei számára ez az optimum: 20-30 C között van Az olyan növény- és állatfajok, amelyek nagy környezeti változásokat is el tudnak viselni, tág tűrésűek. Más élőlények viszont egyes környezeti tényezőknek csupán kis mértékű ingadozását viselik el, ezek szűk tűrésűek. A mérsékelt övben élő hiúz, mókus és tonhal egyaránt tág tűrésű. Optimumukat figyelembe véve így ábrázoljuk őket: A hiúz inkább hidegkedvelő, a mókus optimuma a közepes hőmérsékleten van, a tonhal pedig melegkedvelő. A bálna, a siketfajd és a csimpánz szűk tűrésűek

Optimumuk azonban szintén eltérő A bálna hidegkedvelő, a siketfajd közepes hőmérsékletet igényel, a csimpánz melegkedvelő. Ugyanannak a fajnak a tűrőképessége – ha különböző környezeti tényezőket nézünk – más és más. A szúnyogok például a hőmérséklet szempontjából tág tűrésű állatok. Életműködésükhöz kedvező a nyári meleg, télen viszont a -30 C-ot is elviselik Ezzel ellentétben nagyon érzékenyek a levegő pára-tartalmának a változására. A szárazabb levegőt alig vagy egyáltalán nem képesek elviselni. Ezzel a környezeti tényezővel szemben tehát szűk tűrésűek Vannak olyan élőlények, amelyek nem csupán egy, hanem több tényezőt tekintve is tág vagy szűk tűrésűek. Minél több szempontból tág tűrésű egy élőlény, pl. a farkas és a hering annál nagyobb az elterjedési területe Mit jelent az élőlények tűrőképessége? Mely értéket tekinthetjük maximumnak? A környezeti tényezőknek mely

értéke a minimum? Magyarázd meg, hogy a majmok miért szűk tűrésűek? Mondj példát tág tűrésű élőlényekre! Milyen összefüggés áll fenn az élőlény tűrőképessége és elterjedési területének nagysága között? Minden állatnak sajátos hőmérsékletigénye és egyben optimuma van. Az állatok többsége a téli hideg miatt kényszerhelyzetbe kerül. Közülük a rovarok lárvái, bábjai a fák kérge alatt húzódnak meg Némelyik halfaj egyedei ősszel a maguk ásta gödrökben, gyülekeznek, és ott csoportosan telelnek át. Ilyen például a dévérkeszeg vagy a fogassüllő. A kétéltűek és a hüllők az avarban, a kövek alatt vagy a föld alatti üregekben vészelik át a telet. A kecskebéka gyakran a tavak iszapjába fúródva telel Némely emlősállat – például a sün – gondosan kibélelt vackában téli álmot alszik. Azok az állatok, amelyek nem képesek alkalmazkodni környezetük hőmérsékletének évenkénti megváltozásához, vagy

nem találnak táplálékot, elköltöznek, elvándorolnak élőhelyükről. Ez elsősorban a madárvilágra jellemző, de az emlősöknél is előfordul Például a rénszarvasok a tél beköszönte előtt csordákba verődnek, elhagyják a tundrát és délebbre, a tajgába vonulnak. A paradicsom és a paprika melegigényes növények. Ezért magvaikat február végén védett helyre, palántaágyba, üvegházakba vagy fólia alá vetik el. A palántákat csak május elején ültetik ki a szabadba 29 – Az életközösségek A tölgyerdőkben vagy a vizekben és a vizek partján más élőlények találják meg életfeltételeiket, mint az állandó művelés alatt álló szántóföldön. A többi élőhelyhez hasonlóan azonban ezeken a területeken is növények és állatok élnek együtt. Hogy egy-egy élőhelyen mely növények és állatok fordulnak elő, nem csupán az élettelen környezeti tényezőktől függ. Az élő-lények egymással is szoros kapcsolatban vannak Az

erdei pajzsika a zárt lombkoronájú erdőkben talál kedvező életfeltételeket. A fülemüle a sűrű aljnövényzetű erdőt kedveli. A cserjék vagy a magas füvek közé, a talajra rakja fészkét A virágjáró rovarok búvóhelyet vagy leshelyet találnak a virág sziromlevelei között. Számos rovar él olyan üregekben, amelyeket a madarak vagy az emlősök vájtak a talajba. A harkály fészekodújában gyakran megtelepszik a mókus is Az élőlények táplálkozásuk szempontjából is egymásra vannak utalva. Egy-egy élőhely élőlényei tehát nem függetlenek egymástól. Az egyes élő-helyek egymással kapcsolatban levő élőlényeinek az összességét életközösségnek nevezzük. Az életközösségek nagyon sokfélék Vannak közöttük egyszerűek, mint például a száraz rétek életközössége. Az ilyen élőhelyeken kevés faj él, közöttük kevesebb kapcsolat alakulhat ki, mint például egy erdőben. Az erdőben, ahol a növények több szintet

alkotnak, a különböző szintek élő-lényei egymással is kapcsolatban vannak. Ezáltal a kapcsolatok hálózata is kialakulhat közöttük Bármilyen is azonban az életközösségek összetétele, abban kivétel nélkül megegyeznek, hogy az élőhely és az életközösség egymás nélkül nem létezhet. Nemcsak a környezeti tényezők hatnak az életközösségekre, hanem az élet-közösségek is befolyásolják a környezetet, visszahatnak arra. Például az erdő, mint életközösség befolyásolja a talaj tápanyagtartalmát, nedvesség-tartalmát, a levegő páratartalmát, összetételét, hőmérsékletét és a fény-viszonyokat. Ha megváltozik az élőhely, akkor megváltozik az életközösség is Például a Dinárihegységnek azon a részein, ahol a fákat kivágták, a csapadék és a szél lemosta, lehordta a termőtalajt Jóformán csak a sziklák maradtak meg, melyeken igénytelen fűfélék telepedtek meg. A növényzet megváltozása az állatvilág

alakulását is meghatározta. Ilyen módon az előzőtől eltérő életközösség alakult ki Ez az új életközösség is visszahat az élőhelyre. Ezáltal ismét egyen-súlyi állapot jön létre Az egyensúly kialakításának alapjai tehát az élő-lények, valamint az élőlények és az élőhelyük közötti kapcsolatok, amelyek állandóan formálják a környezetet. Mit értünk életközösségen? Miféle kapcsolatok jellemzőek az életközösségek élőlényeire? Milyen összefüggés áll fenn az élőhely és az életközösség között? Az együtt élő fajok közötti kölcsönkapcsolatok is nagyon sokfélék. Gyakran a puszta együtt-tartózkodást az egyik faj azért kedveli, mert ez által a másik, nálánál rendszerint erősebb faj védelmét élvezi. Például a vörösnyakú lúd szívesen fészkel ölyvek közelében, hogy a rókák ellen védelmet remélhessen Számos kis testű tengeri halfaj szívesen tartózkodik medúzák közelében. Gyakori az

olyan kapcsolat is az egyes állatfajok között, amelynek során az egyik táplálékából a másik, rendszerint jóval kisebb testű állat is megél. A sarki hófajd a rénszarvas nyomában jár, hogy a már hó alól kikapart növényzet le nem legelt maradékából megélhessen. A cápákat – főleg a Földközi-tengerben – mindig követik 30 cm hosszú, kékesszürke halacskák. Kalauzhal a nevük, mert az volt a hiedelem, hogy ezek vezetik a cápákat az élelemhez. Ma már tisztázódott, hogy mi az igazság. Az élelem miatt követik a halacskák a cápákat Nem félnek tőlük, hiszen ők kicsinyek és fürgék Sőt: a nagy halak körül védve érzik magukat, és a cápák zsákmányából számukra is jut egy-egy “morzsa”, így hát szívesen élnek együtt az erőssel, s követik mindenhová védelmezőiket. Az orrszarvúk hátára többnyire csapatosan telepednek meg bizonyos seregélyfélék, amelyek kiszedegetik az orrszarvúk bőréből a légylárvákat. Az

orrszarvú nem védekezik ellenük, s meg sem kísérli elkergetni őket. Ezek a madarak nemcsak a sebek gyógyulását segítik elő, hanem figyelmeztetik is az orrszarvút a következő veszélyre, ugyanis ha ember jelenik meg a közelben, a madarak ösztönösen felrebbennek. 30 – Az életközösségek felépítése. Az élőlények a természetben egymástól nem elszigetelten, hanem életközösségekben élnek. Az életközösségen belül együtt élő növények és állatok között sokféle kapcsolat alakul ki. Közülük a táplálkozási kapcsolatok a legfontosabbak. Például: füvek – sáskák – fürge gyík – fehér gólya virágok nektárja – kolibri – bőgőmajom jaguár növények nedvei – szúnyogok – kecskebéka – vízi sikló a táplálkozási kapcsolatok révén az élőlények között táplálékláncok alakulnak ki. Mind a három tápláléklánc növényekkel, növényi részekkel kezdődik, ezeket a növényevő állatok, őket pedig az állatevők

fogyasztják. A zöld növények vízből, szén-dioxidból és ásványi sókból, a napfény energiája segítségével állítják elő saját testük anyagát. Az élettelen környezet egyszerűbb anyagaiból tehát összetettebb anyagokat készítenek. A zöld növényeket ezért termelő szervezeteknek nevezzük Mivel összetett anyagok készítésére csak a zöld növények képesek ez által minden élő szervezet létezésének alapjai, a táplálékláncok első láncszemei. Belőlük élnek a fogyasztók A növényevő állatok az elsődleges fogyasztók, mivel közvetlenül, a termelő szervezeteket fogyasztják. ők képezik az állatevők, vagyis a másodlagos fogyasztók táplálékát. Az olyan állatok pedig, amelyek más állatevő állatokkal táplálkoznak, a harmadlagos fogyasztók. A táplálékláncban a fogyasztók utolsó tagjai a csúcsragadozók A lehulló levelek, az elpusztult növények és állatok teste összetett anyagokból áll. Ezeket a lebontó

szervezetek, például a talajban élő baktériumok és gombák visszaalakítják egyszerű anyagokká. így a növények számára ismét felvehetővé válnak A lebontó szervezetek is a tápláléklánchoz tartoznak. Az életközösségek tagjai a táplálékfogyasztás alapján táplálékszinteket alkotnak: a termelő, a fogyasztó szervezetek szintjét. Minden élőlény az előtte levő táplálékszint egyedeiből táplálkozik és maga is táplálékul, szolgál a következő táplálékszint élőlényei számára. A korszerű növényvédelem megkívánja a táplálékláncban részt vevő fajok és azok tevékenységének az ismeretét. Az életközösségek tanulmányozásakor valamennyi összetevőre tekintettel kell lenni Vegyszeres gyomirtáskor, a rovarkártevők elleni védekezéskor mindig mérlegelni kell az alkalmazott vegyszer várható hatását a termelő és a fogyasztó szervezetekre egyaránt. Ennek hiányában az emberi beavatkozás a tápláléklánc

megszakadását okoz-hatja. Melyek az életközösségek összetevői? Magyarázd meg, hogy miért függ minden élő szervezet létezése a termelő szervezetek létezésétől? Gyűjts példákat a fogyasztó szervezetekre! Mi a szerepe a táplálékláncban a lebontó szervezeteknek? Állíts össze táplálékláncokat! “Az undok hernyókból lesznek a tarka pillangók. De belőlük élnek a fúrós darazsak is A fúrós darazsakat elkapja a légykapó. A légykapót a karvaly De a karvaly se él örökké, egyszer elhull, s elemésztik a nyüvek, a hangyák. A hangyákat a nyaktekercs írtja: kilyukasztja a hangyabolyt, s a ki-tóduló hangyák úgy tapadnak hosszú nyelvére, mint a lépvesszőre. Még a hangyatojást is felpicizgeti a nyelve hegyére Míg el nem kapja egyszer a róka. Aztán a róka is elpusztul egyszer, s testét nyüvek és hangyák mellett gyakran a fürge cickányok is kikezdik. A cickányokat viszont megint bekaphatja a róka, de a vadmacska is A

baglyok is kapkodják meg az egerészölyv, a bakcsó. Fészkét a vaddisznó túrja ki És így tovább” (Varga Domokos Herman Ottó című életrajzi regényéből.) 31 – Az életközösségek anyagforgalma A vízben elsősorban az algák, a szárazföldön a zöld növények jelentik a táplálékot az elsődleges fogyasztók számára. Az anyag, amelyét a zöld növények készítenek a fogyasztókon keresztül, eljut a csúcsragadozókig A csúcsragadozók testanyagát, miután elpusztulnak, a lebontó szervezetek a növények számára ismét felvehetővé teszik. Vagyis az anyagok állandó körforgást végeznek az életközösségekben Az anyagok körforgását a termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek biztosítják. Ez az anyagforgalom egyirányú, meg nem fordítható folyamat Például: növényi nedvekkel táplálkozik a szúnyog, a szúnyogot megeszi a kecskebéka, a kecskebékát megfogja a vízi sikló, a vízi siklót pusztítja a sün. Ennek a

sorrendnek a fordítottja sohasem fordul elő Mivel egy adott területen a zöld növények száma korlátozott, minden élő-hely csak meghatározott számú fogyasztót képes eltartani. A száraz réteken nagyon sok fű nő A füveket pusztító sáskák egyedszáma már kisebb Ugyanezen a területen a sáskákat fogyasztó fürge gyíkokból még kevesebb található. A gyíkokra vadászgató fehér gólyák közül pedig csupán néhány fordul elő a réteken. A réteken tehát a termelő szervezetektől a csúcsragadozókig az egyedszám csökken. Ha megmérnénk, hogy egy-egy táplálékszinten mekkora össztömegű élőlény él, akkor is csökkenő számsort kapnánk. A táplálékszintek egyedszáma és össztömege a termelő szervezetektől a csúcsragadozókig minden életközösségben csökken. Ezeket a mennyiségi összefüggéseket táplálékpiramis segítségével ábrázolhatjuk is úgy, hogy az egyes táplálékszinteket a termelő szervezetekkel kezdve alulról

felfelé egymás fölé helyezzük. Az élőlények közötti táplálkozási kapcsolatok azonban nem minden esetben állandóak A kecskebéka nem csupán szúnyogokkal táplálkozik és a sünnek sem egyedüli tápláléka a vízi sikló. A csúcsragadozók is azért jutnak mindig elegendő táplálékhoz, mert egy időben és egyazon élőhelyen több tápláléklánc utolsó tagjai. Ilyen módon tápláléklánc-hálózatok jönnek létre A baglyok például rágcsáló és rovarevő emlősöket, cinegéket és rovarokat egyaránt pusztítanak. Ilyen módon több táplálékláncot összekapcsolnak. Ez-által a tápanyagforgalom jellemzője is, hogy nem korlátozódik csupán egy életközösségre, hanem a vízrendszerek, a vándorló állatok. útján a szomszédos, esetleg távolabbi életközösségekkel is kapcsolatba kerül. A táplálékláncnak milyen összefüggését nevezzük táplálékpiramisnak? Milyen mennyiségi összefüggés áll fenn a tápláléklánc egymást

követő tagjai között? Mi jellemzi a tápanyagforgalmat? Mondj példát annak igazolására, hogy a tápanyagáramlás nem megfordítható folyamat! A tápanyagforgalom energiaáramlással jár együtt. Az élőlények a fennmaradásukhoz szükséges energiát a Nap sugárzó energiájából nyerik. Az energiát a zöld növények kötik meg Egy részt felhasználják életfolyamataikhoz, a fennmaradó energia pedig a tápláléklánc következő szintjére, az elsődleges fogyasztóhoz kerül. Ez az energia megoszlás a tápláléklánc végéig ismétlődik. Közben az élőlények által hasznosított energiamennyiség egyre csökken. Míg az anyagok a körforgás révén ismételten felhasználódnak, addig az energia egy része folyamatosan eltávozik az életközösségből. Az élő szervezetek ugyanis az életfolyamataik közben hővé alakult energiát leadják a környezetüknek. Az életközösségből eltávozó energiát a Nap sugárzó energiája pótolja “A

süllő például ragadozó. Csak húst eszik és csak élőt Elsősorban küszt, ezt az értéktelen, békés kis halat, és így lesz az értéktelen küsz-húsból nagyon értékes süllőhús. Majdnem ugyanezt teszi a csuka is, ámbár ez már nem válogat. Elkapja a békát, kis vadrécét, vízipatkányt és – ha veszélyben van – Tutajosunk ujját is A természet bölcs, de könyörtelen. Ami van, annak kell is lennie, és az egyensúly megbontása csak rövid ideig lehetséges” (Fekete István Tüskevár című regényéből.) 32 – A természetes és mesterséges életközösségek Az erdő, a tó, egy tengerrész vagy a megművelt mezőgazdasági terület élőlényei egy-egy sajátos életközösség tagjai. Az életközösségeket nem lehet elválasztani az őket körülvevő élettelen környezettől Közöttük állandó kölcsönhatás áll fenn. Kedvező körülmények között jellemzőjük a zavartalan anyagáramlás, az egyensúly állapota. Az emberi

beavatkozástól mentes életközösségeket természetes, az emberi tevékenységgel szabályozott életközösségeket mesterséges életközösségeknek nevezzük. Természetes életközösség például egy háborítatlan erdő, amelyben az el-korhadt fák kidőlnek, helyettük azonban mások nőnek, ezáltal biztosítják a termelő szervezetek állandó mennyiségét. A fogyasztók közül az elszaporodott rovarok elpusztítanák a növényeket, ha a sok madár nem irtaná őket. A rovarevő madarak elszaporodását viszont a ragadozó madarak akadályozzák meg. Az egyik féken tartja a másikat így érthető, hogy egy-egy területen az élőlények évről évre csaknem ugyanazok. Egyik a másik rovására nem szaporodik el túlságosan, de nem is pusztul ki egészen A természetes életközösségek tehát önszabályozó rendszerek, amelyekben a változásokat a rendszer maga egyenlíti ki, és állítja helyre az egyensúlyt. Ma már igen ritkák a természetes

életközösségek Hazánk területének közel 85%-át mesterséges életközösségek foglalják el. Ide tartoznak a szakszerűen művelt szántóföldek, a gondozott rétek, legelők, erdők, halastavak. Bár itt is érvényesül az élőlények kölcsönhatása, a hangsúly az ember tevékenységén van. A mesterséges életközösségekben egyensúlyt, az ember tart-ja fenn Míg a természetes életközösségekben zavartalan az anyag körforgása, a mesterséges életközösségekből a növények betakarításával az anyagok jelen- tős része eltávozik. Ha nem történik meg az elvitt anyagok pótlása, a talaj kimerül, és a növények nem jutnak elég tápanyaghoz. A mesterséges életközösségekben a trágyázás biztosítja a folyamatos anyagforgalmat. Jó terméshozamot csak akkor várhatunk, ha a talajerő fenntartásáról, a növények kártevői elleni védekezésről gondoskodunk. Az eredményes tevékenység érdekében jól kell ismernünk az életközösségek

alaptörvényeit. Minden egyoldalú beavatkozást a viszonylagos egyensúly felbomlása követhet Az ember igyekszik az anyagok körforgását a maga számára kedvező irányban befolyásolni. Az ipar és a mezőgazdaság tevékenysége során azonban egyre több olyan anyag is keletkezik, amely szennyezi a környezetet, és a természet anyagforgalmában zavarokat okoz. Ha a szennyező anyagokat a tápláléklánc valamely szintjén élő egyedek felveszik, akkor a következő szint élőlényeiben még nagyobb mennyiségben találhatók meg. Ezáltal a táplálékpiramis csúcsán álló ember egészségét is jelentősen veszélyeztetik Mindent meg kell tenni, tehát, hogy a káros anyagok felhalmozódását megelőzzük, és a még meglevő természetes életközösségeket megóvjuk. Mi jellemző a természetes életközösségekre? Mi a különbség a természetes és a mesterséges életközösségek között? Miért rövidül le a tápláléklánc a mesterséges

életközösségekben? Hogyan biztosíthatja az ember a megfelelő terméshozamot? Hogyan védhetjük környezetünket? Párizsban, az 1968-ban megtartott környezetvédelmi kongresszuson állapították meg: “Az ember környezetváltoztatása olyan tájrendszereket alkothat, amelyek egyenértékűek vagy magasabb rendűek is lehetnek a természetes rendszernél a termelékenység. szempontjából” A KGST-ben, 1971-ben elkészült az egyezmény “intézkedések kidolgozása a természet védelmére” címmel. Ebben hazánk is részt vett Hazánkban két módon térítik vissza a hulladékot a termelési folyamatba. Az egyik a hulladékok gyűjtése: vasgyűjtés, papírgyűjtés A másik szerves hulladékok visszatérítése, 1949 óta folyik üzemi keretekben. Ezek az üzemek évente 160-170 ezer vagon ipari szerves trágyát juttatnak vissza a mezőgazdaságba. Emellett környezetvédő hatásuk is jelentős 33 – A talaj, a víz és a levegő

szennyezettségének hatása az életközösségekre Figyeld meg, hogy az emberi tevékenység hatására hogyan változott meg a környezet! Az emberi tevékenység következtében a természetes táj mind szűkebb területre korlátozódik. A mesterséges környezet alakítása a talajok pusztulását, a vizek tisztulásának megváltozását, levegőszennyeződést is eredményezhet. A környezeti tényezők jelentős megváltozása nem csak az adott táj, hanem a vele szoros összefüggésben levő élővilág, sőt az ember létét is befolyásolja. A termőtalaj a mezőgazdálkodás alapja Nagyüzemi növénytermesztés gépesítés, öntözés, műtrágyázás, szakszerű növényvédelmi eljárások nélkül ma már nem képzelhető el. A talajművelés és a talajba vitt vegyszerek egyaránt megváltoztatják a talaj tulajdonságát, és ezzel a termőképességét. Például a természetes tápanyagokat műtrágyával pótolhatják. Ez megfelelő mennyiségben hasznos az

élőlények számára, túladagolása azonban elpusztít-hatja őket. A talajba jutó gyomirtó, rovarirtó, gombaölő szerek is károsíthatják a talaj élővilágát, és az azokat fogyasztó állatokat. A különböző mezőgazdasági eljárások közül csak azok a célravezetőek, a-melyek a talaj szerkezetét és élővilágát nem veszélyeztetik. A talaj sokoldalú védelme fontos feladat. A talajban bekövetkezett változások nehezen módosíthatók Védelmét a vizekkel és a légkörrel való közvetlen kapcsolata is indokolttá teszi. Az élőlények számára alapvető környezeti tényező a víz A vízkészlettel gazdálkodni kell. A vízgazdálkodás nemcsak azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségű vizet tudjunk biztosítani, hanem lényeges a víz minősége is. Vizeinket gyakran szennyezik az ipartelepek, a mezőgazdaság és a háztartások is. A vízbe kerülő szennyező anyagok károsítják a vizek élővilágát Amennyiben a szennyezés nagyobb, mint az ott

élő növények és állatok tűrő-képessége, az élőlények el is pusztulnak. Az ember ipari és mezőgazdasági tevékenységével a levegőbe is rengeteg szennyező anyag kerül. A szilárd halmazállapotú szennyeződések, például a cementpor, rárakódnak a növények levelére, és ezzel akadályozzák azok működését. A permetezőszereket a szél messzire viheti, és ahová kerülnek, ott károsítanak. Városok és ipartelepek közelében a növényeket károsító mérgező gázok is juthatnak a levegőbe. Ilyen például a barnaszenek elégetéséből származó kén-dioxid. A különböző növényfajok nem egyformán érzékenyek a szennyeződésre, hiszen eltérő a tűrőképességük. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy a hosszantartó vagy rendszeresen ismétlődő levegőszennyeződés következtében mindenféle növényzet visszamarad a fejlődésben. Ezáltal csökken a termés mennyisége is. A levegőszennyeződés hatása az élőlényekre.

(Táblázat!) Kísérleti növény: bab (50-50 növény) A vizsgálat helye Dunaújváros négy különböző pontja Összes levélfelület (a hüvelyterméscm2-ben, a magvak tömege g-ban) 2, 5 g 1. Ellenőrző hely 3174 cm2 1, 94 g 2. Strandfürdő 2420 cm2 3. Szállítási raktár 1, 7 g (a vasgyár közelében 710 cm2 4. Vegyi üzem 0g (a vasgyár területén) 0 cm2 A szennyező anyagok közvetlenül vagy a növényeken keresztül az állatok és az ember testébe is bejuthatnak, és így megváltoztatják azok életfolyamatait. A talaj, a víz, a levegő szennyezése rontja az élet feltételét, csökkenti minden szervezet ellenálló képességét. A környezet védelme tehát mindenélőlény védelme is Mi szükséges a nagyüzemi növénytermesztéshez? Hogyan befolyásolják a talajba vitt anyagok és a talajt érő hatások a talaj termőképességét? Miért érdeke minden embernek a meglevő vízkészlet védelme? Hogyan károsítja a levegőszennyeződés az

élőlényeket? Szakértők becslése szerint mintegy egymilliárd tonnányi korom, pernye és mérgező gáz jut a levegőbe. A becslésben a 10 mikrométernél (1 mikrométer a mm ezredrésze) nagyobb átmérőjű szennyezőket nem vették figyelembe, mivel azok gyorsan visszahullanak a földre. A szennyező források közelében havonta 100 tonnánál is több rakódhat le az ilyen anyagokból km2-enként. Az erdőt a legjelentősebb természetes porszűrőnek tekinthetjük. Egy hektár erdő kb 30-70 tonna port képes a levegőből lekötni évente többször is A kiskörei vízrendszer szocialista társadalmunk alkotása. 400 millió m3 vizet “állít” meg abból a mennyiségből, amely azelőtt a Tisza vizéből át-folyt az országon. A tengerszennyezés jelentős forrása az olajszállítás Évente 5-6 millió tonna olajüledék kerül a tengerekbe. Jacques Cousteau három esztendei óceánkutatásból partra szállva kijelen-tette, hogy a világtengerekben fél

évszázad alatt elpusztul az élet, ha nem tesznek komoly lépéseket a szennyezés felszámolására. 1953 és 1960 között Japánban a Minimata öböl lakosait rejtélyes betegség támadta meg. Izmuk elgyengült, látásuk romlott, szellemi képességük csök-kent, majd rövid idő múlva meghaltak A betegség oka a higany volt, amely az öböl mellé telepített üzemből került a tenger vizébe, majd a kagylókkal és a halakkal az emberek szervezetébe. Ne felejtsd el! A környezet védelme csak akkor jár igazi eredménnyel, ha minden felnőtt és gyermek egyaránt védi, óvja azt. Biológia-, fizika-, földrajz- és majd kémiaórákon részletesen tanulsz a környezetedről. A levegő, a víz, a talaj szennyeződésének megakadályozása, a növény- és állat-világ zavartalan fejlődésének a biztosítása, a természeti tájak szépségének megőrzése igen szép és komoly feladat. Vállalj te is részt belőle! 34 – A talaj, a víz és a levegő

szennyezettségének vizsgálata (Nem a Vakok Iskolájának tananyaga!) A talaj vízáteresztő képessége. 1. Állíts három kémcsövet kémcsőállványba! Mindegyikbe helyezz egy-egy tölcsért! Tegyél a tölcsérekbe megnedvesített szűrőpapírt, majd mindegyikbe háromnegyed részig más és más, jól megnedvesített talajfajtát! Tölts mind a háromra gyorsan egymás után 10-10 ml vizet! Figyeld meg, hogy melyik talajon szivárgott át leggyorsabban a víz! 2. Ismételd meg a vizsgálatot, de úgy, hogy keverj mind a három talajfajtához néhány csepp étolajat, mielőtt a 10 ml vizet ráöntöd! A természetes vizek szennyezettsége. 3. Oldj fel 1 dl desztillált vízben 1 g alumíniumszulfátot! Az oldat felét töltsd hozzá 1 liter természetes vízhez, másik felét pedig 1 liter csapvízhez! 5 perckevergetés után a szennyező anyagok mennyiségétől függően apró pelyhecskék képződnek a vízben, melyek a kevergetés abbahagyása után leülepednek az

edény aljára. Az üledékből következtethetsz a szennyező anyag mennyiségére. A levegő szennyezettsége. 4. Állapítsd meg, hogy lakóhelyed, iskolád levegője tartalmaz-e szilárd szennyező anyagokat! Alufóliára vagy üveglapra kenj egészen vékonyan vazelint, és helyezd el az ablakpárkányon, erkélyen, kertben. Nézd meg egy fél óra múlva, hogy történt-e változás! Nagyító segítségével meg is tudod számolni a szilárd szennyező anyagok részecskéit! Mivel magyarázod a szennyeződést? A kén-dioxid-gáz hatása. 5. A kén-dioxid-gáz a magvak csírázását is befolyásolja Égess ként duzzasztott magvak felett főzőpohárban! (A kén-dioxidszúrós szagú, mérgező gáz. Vigyázz, ne lélegezd be! A kísérlet elvégzése után szellőztessetek ki!) a poharat fedd le üveglappal! Fél óra elteltével szedd ki a magvakat és helyezd nedves vattára vagy itatóspapírra! Ugyanekkor olyan magvakat is helyezz el egy másik edényben nedves vattára

vagy itatóspapírra, amelyeket nem kezeltél mérgező gázzal. Ha mind a kettőből azonos mennyiségű magot helyezel el, a kikelés arányát is össze tudod hasonlítani.(Figyelj rá, hogy a vatta vagy az itatóspapír, amelyre a magvakat elhelyezted, ne száradjon ki!) 35 – Az életközösségek általános jellemzőinek összefoglalása Az erdők, a rétek, a vizek és vízpartok, az esőerdők, a szavannák, a tajga és a tundra élőhelyek. Valamennyinek meghatározott életközössége van. Az élőhelyek és a rajtuk kialakult életközösségek csak együttesen vizsgálhatók. Az élőlényeket a környezetükből számos olyan hatás éri, amelyek valamilyen módon befolyásolják életműködéseiket. Ilyen például a napfény, a hőmérséklet, a szél és a csapadék Ezeket a hatásokat közös néven környezeti tényezőknek nevezzük. A környezeti tényezők eltérő hatást gyakorolnak a különböző élőlényekre. Hogy az élőlények miképpen tudják

elviselni a külső környezet állandó változásait, lényegében az élőlények tűrőképességétől függ. Ahhoz, hogy az élőlények adott élőhelyen megélhessenek a szükséges, hogy a tűrőképességük és a környezeti tényezők hatása között megfelelőösszhang alakuljon ki. Az élőlények létfeltételei közül jelentős még az elegendő táplálékkészlet és a megfelelő nagyságú élőhely is. Az élőlények nem csupán a környezeti tényezőkkel, hanem egymással is kölcsönhatásban állnak. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek tevékenysége állandó anyagforgalmat tart fenn. A termelő szervezetek a tápláléklánc kiindulópontjai A tápláléklánc tagjainak össztömege a termelőktől a fogyasztókig egyre csökken. A mennyiségi összefüggéseket piramisok segítségével ábrázolhatjuk Az élet nem képzelhető el a környezeti tényezők állandó hatása nélkül. Ezért a levegő, a talaj, a víz tisztaságának

megőrzése minden ember érdeke és kötelessége. A környezet az egész emberiség tulajdona A megfelelő környezetvédelem csak nemzetközi összefogással, közösen tervezett és összehangolt intézkedésekkel valósítható meg. Ezt a célt szolgálja az 1977 tavaszán, aláírt egyezmény is Az egyezményben részes államok kötelezettséget vállalnak arra “. hogy hatékony módon eltiltják a környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazását, hogy elősegítik a környezet megóvását, javítását és a békés célú hasznosítását szolgáló nemzetközi, gazdasági és tudományos együttműködést.” Miért nem választhatók el egymástól az élőhelyek és az életközösségek? Mely szervezetek tevékenysége tartja fenn az állandó anyagforgalmat? Miért a termelő szervezetek a táplálkozási lánc kiindulópontjai? Ismertesd a táplálékpiramis felépítését! Miért lényeges környezetvédelmi

szempontból a nemzetközi összefogás? 36 – Az élőlények rendszerezése Az elmúlt években már gyakran esett szó a halmazokról. Beszélhetünk például a páros számok, a háromszögek halmazáról, egy ország városainak a halmazáról, az osztály tanulóinak a halmazáról. Ugyanígy halmazt alkotnak a növények és az állatok is. Egy halmazba tartoznak a bizonyos szempont alapján csoportosított élőlények Környezetük szerint egy-egy halmazba rendezhetjük a levegőben, a vízben, a talajban és a föld felszínén élő növényeket, állatokat. Más halmazokat kapunk, ha élőhelyük szerint csoportosítjuk az erdők, a mezők, a vizek és vízpartok élőlényeit. Az állatokat megkülönböztettük táplálkozásuk szerint is, például növényevők, állatevők, mindenevők. A növények közül a paprikát, paradicsomot, búzát, vöröshagymát a termesztett növények, a mezei zsályát, a réti boglárkát, a réti sást a vadonélő növények

közé soroltuk. Az élőlények tehát sokféle szempont alapján csoportosíthatók. A tudományos rendszertan testfelépítésük és életműködésük alapján csoportosítja az élőlényeket. Az őz éppen úgy gerinces, emlős, mint a róka Ennél több szempontból hasonlít a szarvasmarhára, mert mind a kettő párosujjú patás. Még több jegyben egyezik a rénszarvassal, mert mind a kettőnek agancsa is van. Minél több tulajdonságban hasonló egymáshoz két élőlény, annál közelebbi rokona egymásnak A tudományos rendszertan az élőlények rendszerezésénél figyelembe veszi azok rokonságát. A legkisebb rendszertani egység a faj. Egy fajba azok az élőlények tartoznak, amelyek minden lényeges tulajdonságban megegyeznek. Például minden farkasnak, bárhol is él, ugyanolyan a testfelépítése, az életmódja Egy fajt alkotnak. Ugyanígy minden jegesmedve egy másik fajt alkot E két faj sok tulajdonságban különbözik egymástól, de

testfelépítésükben, szaporodásukban sok hasonlóságot is találunk. E hasonlóságok alapján egy nagyobb rendszertani egységbe, osztályba soroljuk őket. Több osztály együtt ismét nagyobb rendszertani egységet, törzset alkot. A fajok, osztályok, törzsek közötti kapcsolatot halmazábrával is kifejezhetjük Mit jelent a halmaz kifejezés? Milyen szempontok szerint csoportosítottuk az élőlényeket? Milyen alapon rendszerezi a tudomány az élőlényeket? Mi a lényeges különbség a csoportosítás és a tudományos rendszerezés között? A rendszertan az osztályokon belül rendeket, azokon belül családokat, majd nemzetségeket is megkülönböztet. A rokon fajokat tehát először nemzetségekbe csoportosítja. Például a házimacska a macskák nemzetségébe, a macskafélék családjába, a ragadozók rendjébe, az emlősök osztályába és a gerincesek törzsébe tartozik. 37 – A baktériumok törzse. A moszatok törzsei és a gombák törzsei

Földünkön csaknem 800 ezer növényfaj él. Ezt a sok fajt a növényrendszertan 16 törzsbe sorolja A baktériumok törzsébe nagyon egyszerű felépítésű élőlények tartoznak. Szabad szemmel nem láthatók, méretük alig halad-ja meg a milliméter ezredrészét. Alakjuk nagyon változatos A baktériumok osztódással szaporodnak A Föld legelterjedtebb élőlényei. A természetben mindenütt előfordulnak Különösen a talajban találhatók nagy tömegben. Legtöbbet a betegségokozó baktériumokról hallunk, pedig a baktériumfajok túlnyomó többsége nem kórokozó. A talajban élők közül egyes fajok az elpusztult szervezetek anyagait bontják le, és teszik ismét felvehetővé a növények számára. A lucerna és a hozzá hasonló növények gyökérgümőiben élő baktériumok összegyűjtik és megkötik a levegő nitrogénjét. így azt a növény a saját testébe építheti be A káposztát, a tejet az erjesztő baktériumok savanyítják meg. A moszatok

vagy algák törzseibe tartozó fajok legtöbbje vízinövény, de élnek a talajban, a köveken és a fák törzsén is. Igen különböző nagyságúak Sok fajuk egysejtű, de vannak többsejtű, telepeket alkotó algák is. Osztódással szaporodnak Ismerünk olyan egysejtű moszatokat, amelyek a vízben hosszú nyúlványuk – az ostor – segítségével változtatják helyüket. Közülük egyik-másik arról nevezetes, hogy fényben növények, sötétben állatok módjára táplálkozik, mint például a zöld szemesostoros. Ezek az ostorosok az állatokra és a növényekre jellemző tulajdonságokat is magukon viselik. A moszatok jelentősége igen nagy. Sok élőlény táplálékai A szennyvizeket is tisztítják A borélesztőgomba, a szőlőperonoszpóra, a közönséges csiperke és a gyilkos galóca a gombák közé tartoznak. A gombák két törzsbe sorolhatók Egyes fajaik egysejtűek. Mások, pl a kalapos gombák, mint a közönséges csiperke és a gyilkos galóca,

többsejtűek Közös vonásuk, hogy se gyökerük, se száruk, se levelük nincsen, gomba-fonalakból álló telepes növények. Valamennyi spórával szaporodik. Korhadó anyagokból vagy élő szervezetekből táplálkoznak Ezért korhadéklakóknak, együtt élőknek vagy élősködőknek nevezzük őket Sötétben is meg-élnek A nedvességet, nyirkosságot azonban egyik faj sem nélkülözheti. A gombák egyes fajai fontos szerepet játszanak az elhalt élőlények maradványainak lebontásában. Több gombafaj a gyógyászat terén vált nagy jelentőségűvé Az ehető gombák fehérje-, ásványi só -és vitamintartalmuk miatt jelentősek a táplálkozásban. A hazánkban élő jóízű, ehető gombafajok száma közel 100, a mérgezőké 24. A mérgezők közül legveszedelmesebb a gyilkos galóca Ne felejtsd el! Az ehető és a mérgező gombák megkülönböztetésére semmi-féle általános szabály nincs! Ha gombát szedsz, mindig fordulj tanácsért a

gombaszakértőhöz! Miért jelentősek a baktériumok? Melyek a moszatok jellemző tulajdonságai? Miben egyezik a moszatok és a gombák testfelépítése? Miért jelentősek a gombák? Mondjunk példákat együtt élő és élősködő gombákra! Mi a különbség közöttük? A baktériumok osztódása kedvező körülmények között igen gyors egymásutánban, 20-30 percenként ismétlődik. Egy apróbb baktérium 48 óra alatt 20 percenkénti osztódás esetén a Föld tömegénél 4000-szer nagyobb baktérium-tömeget termelne. Természetesen a tápanyag hiánya miatt ennek bekövetkezése lehetetlen A bacilus a pálcika alakú baktériumok tudományos neve. Elméletileg nem tartották lehetetlennek, hogy a Hold mostoha körülményei között valamiféle baktériumszerű élet legyen. Ezért a Földre hozott hold-kőzetet és holdport eleinte igen gondosan elzárták, nehogy esetleg valami új betegséget terjesszenek el. Kísérleti állatokon kipróbálták, hogy okoznak-e

bármilyen betegséget. Ezek a kísérletek is bizonyították, hogy a Holdon semmiféle élet nincs. Termesztett növényeink átlagosan a napfény energiájának 0, 5-2, 0 %-áthasznosítják, az algák viszont 2-3%-ot, olykor ennél is többet. Ennek oka, hogy kicsiny méretükhöz képest óriási felületűek Testük kb 50% fehérjét tartalmaz. Mesterséges termesztésük jelentős az emberiség élelmiszer utánpótlása szempontjából A penicillin, a sztreptomicin és több más hozzájuk hasonló gyógyszer szintén gombából készül. A penicillin felfedezése és elnevezése Fleming angol tudós nevéhez fűződik. A penicillin előállításában közreműködő két társával munkájuk elismeréseként 1945-ben megkapták a Nobel-díjat. A boltban vásárolható élesztő a borélesztőgombákhoz hasonló, úgynevezett szeszélesztő gombák préselt tömege. A következő órára, ha teheted, hozzál magaddal egy moha párnadarabkát és egy erdei pajzsika levelét!

38 – A mohák törzse és a harasztok törzse A mohák törzsébe tartozó növények a hideget, a meleget, a szárazságot és a nedvességet egyaránt jól tűrik. A Föld minden részén megtalálhatók. Fakérgeken, sziklákon, talajon élnek A trópusokon a fák levelén élő fajok is gyakoriak. A mohanövényke vékony szálacskákkal kapaszkodik a földbe, fakéregbe Ezek a szálak csak gyökérszerű szőrök, nem igazi gyökerek. Föld feletti részei, sem tekinthetők igazi szárnak, levélnek A vizet és az oldott tápanyagokat egész felületükön veszik fel. A mohák többsége szárazföldi növény Szaporodásukhoz azonban víz szükséges. Spórákkal szaporodnak Nagy jelentőségük, hogy a talajt borító sűrű mohapárnák sok vizet raktároznak. Ezzel egyrészt megakadályozzák a talaj gyors kiszáradását, más-részt a meredek lejtőkön csökkentik a víz talajlehordó, romboló tevékenységét. Elhalt maradványaikkal részt vesznek a termőtalaj

kialakításában. A mocsári zsurló és az erdei pajzsika alakja különbözik egymástól Közös tulajdonságuk azonban, hogy van gyökerük, száruk, levelük. Virágjuk nincsen Spórákkal szaporodnak Szaporodásuk csak víz jelenlétében lehetséges. E közös tulajdonságaik alapján egy törzsbe, a harasztok törzsébe soroljuk őket A spóratokokban fejlődnek a szabad szemmel nem is látható spórák. A spórákból, ha nedves talajra hullanak, előtelep fejlődik. Később ebből az előtelepből alakul ki az új növény, amelynek gyökere, szára, levele van, és spóratokjaiban ismét spórákat termel. Hol élnek a mohák és a harasztok? Mennyiben egyszerűbb növények a mohák az erdei pajzsikánál? Hogyan szaporodnak a mohák? Hogyan szaporodik az erdei pajzsika? Mi a jelentősége a moháknak? Mely növények tartoznak a harasztok törzsébe? A moháknál a Földön mintegy 20 ezer faja él. Magyarországon kb 600 az ismert fajok száma Sok százmillió évvel

ezelőtt csak virágtalan növények éltek a Földön. Ezek közül a harasztok erdőket alkotó fává is megnőttek Föld alá került törzsükből lett a kőszén. A ma élő harasztok, így az erdei pajzsika is, a régen kihalt ősi fajok késői rokonai. Az erdei pajzsikát és rokonait páfrányoknak is nevezik Ezek szép nagy leveleit koszorúk, csokrok díszítésére használják. Kertek árnyékos helyein is szépen díszlenek a páfrányok 39 – A nyitvatermők törzse és a zárvatermők törzse A réti boglárkán, a kökényen, a tölgyfán, az erdeifenyőn, a lucfenyőn és a vörösfenyőn ugyanúgy megtaláljuk a gyökeret, a szárat, a levelet, mint a harasztokon. A harasztoktól eltérő tulajdonságuk, hogy nem csupán hajtásuk, hanem viráguk is fejlődik. így nem spórákkal, hanem valamennyien magvakkal szaporodó virágos növények Szedj szét egy tobozt! Keresd meg rajta a pikkelyszerű termőleveleket és a magkezdeményeket! Az erdeifenyő, a

lucfenyő és a vörösfenyő termős virágában a termőlevelek nem alkotnak zárt magházat. Magvaik a tobozvirágzat termőlevelein, szabadon, fedetlenül fejlődnek. Az ilyen növényeket nyitvatermőknek nevezzük. Porzós virágaik nagy mennyiségű virágport termelnek A virágport a szél viszi a termős virágokra Egylaki, szélporozta növények. Valamennyi nyitvatermő növény fás szárú Vizsgálj meg egy gyümölcsfavirágot is! A gyümölcsfa virágában a termőlevelek összenőnek, zárt magházat alkotnak. Ugyanez figyelhető meg a réti boglárka, a hóvirág és a kökény virágában is. Az ilyen növények zárvatermők A zárt magház, majd a belőle fejlődő termés megvédi a magvakat a hidegtől, a kiszáradástól, a kártevőktől. A zárvatermő növények között szélporozta és rovarporozta fajok, egyaránt vannak. A zárvatermő fajok többsége lágyszárú, de van közöttük fás szárú is. A virágos növényeket 2 törzsbe a nyitvatermők és

a zárvatermők törzsébe soroljuk Mely törzsekbe tartoznak a virágos növények? Mi jellemző a nyitvatermő növényekre? Mire utal a “zárvatermő” név? Hasonlítsd össze a nyitvatermők és a zárvatermők megporzását! Feketefenyő: igénytelensége, szárazságtűrő tulajdonsága miatt kopár, sziklás vagy homokos területek fásítására nálunk is alkalmazzák, különösen a Budai-hegység és a Balaton-felvidék környékén. Nemcsak a fenyők tartoznak a nyitvatermők törzsébe. Díszparkokban nálunk is látni páfrányfenyőt, amelynek nem tűlevelei, hanem lapos, legyezőhöz hasonló levelei vannak. Ebbe a törzsbe tartozik még a ciprusfa, a boróka, a tiszafa és a libanoni cédrus is. Egy libanoni cédrust ábrázol Csontváry Kosztka Tivadar híres festménye a “Magányos cédrus”. Sok zárvatermő növény magházán, illetve termésfalán ma is jól látni a hajdani termőlevél részeit: az erezetet és az összenőtt széleket. Nézd

át a következő órára, hogy mit tanultál 4. osztályban a paradicsomról, a fejes káposztáról, a vöröshagymáról és a búzáról; 5. osztályban a tölgyfáról és a nádról! Ha teheted, hozzál magaddal egy babnövényt vagy tulipánt is! 40 – A kétszikűek osztálya és az egyszikűek osztálya A zárvatermő növények az egész Földön elterjedtek. Jelenleg a növényvilág fajokban leggazdagabb törzsét alkotják. Nem minden zárvatermő növény egyformán közeli rokona egymásnak A zárva-termők törzsébe tartozó fajokat tulajdonságaik alapján két nagy csoportba oszthatjuk. Vizsgálj meg egy babnövényt, meg egy tulipánt is! Keresd meg rajtuk a szerveket! Hasonlítsd össze a két növényt! A kétszikűek osztályába tartozó fajok közös elnevezése onnan ered, hogy magjukban két sziklevél van. Az egyszikűek osztályának fajai egy sziklevéllel csíráznak. Miben hasonlítanak egymáshoz a kétszikű és az egyszikű növények? Miben

különböznek egymástól a kétszikű és az egyszikű növények? Melyik osztályba soroljuk az angolperjét és a mezei zsályát, és minek alapján? Az egyszikűek levelei vékonyak, hegyesek, lándzsa alakúak. A levél erek párhuzamosan futnak egymással Szárukon rendszerint csomókat figyelhetünk meg. Gyökérzetük sok, vékony, elágazó szálból áll Egyszikűek, pl a fűfélék, a kalászosok (búza, rozs, rizs, stb.), de a banán is fűféle növény! A kétszikűek leveleiben az erek többfelé elágazhatnak. Egy nagyobb, vastagabb főgyökerük van, a többi vékonyabb ebből ágazik ki Szinte minden fánk – a fenyők ill. a tiszafák kivételével – a kétszikűekhez tartozik 41 – A növények rendszerezése Az élőlények, s így a növények is, alapvető hasonlóságaik mellett rendkívül változatosak. Földünk élővilágának óriási tömegében a rendszerezés igazit el bennünket. A tudományos rendszertan az élőlények rendszerezésénél

figyelembe veszi azok rokonságát. A rendszertani egységek közül mi a fajokról; az osztályokról és a törzsekről tanultunk. A növénytörzsek közül a baktériumok törzsébe, a moszatok törzseibe, a gombák törzseibe, a mohák és harasztok törzsébe virágtalan növények tartoznak. A nyitvatermők és a zárvatermők virágos növények. A baktériumok az élővilág nagyon egyszerű felépítésű, szabad szemmel nem látható tagjai. A moszatok és a gombák törzseibe egysejtű és telepes növények tartoznak A mohák szárazföldi növények. Szaporodásuk azonban vízhez kötött Nincs valódi gyökerük, száruk, levelük A harasztok törzsébe tartozó növényeknek gyökerük, száruk, levelük van, de a gombákhoz és a mohákhoz hasonlóan spórákkal szaporodnak. A nyitvatermők és a zárvatermők törzsébe olyan növények tartoznak, amelyeknek virágjuk is van A nyitvatermő növények magkezdeményei a tobozvirágzat termőlevelein, szabadon

fejlődnek. A zárvatermők magjait zárt magház védi. A zárvatermők törzsén belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályát különböztetjük meg a gyökérzet felépítése, a szál elágazódása, a levélerezet, a virág felépítése és a magban levő sziklevelek száma alapján. 42 – Növényfelismerési és növényhatározási gyakorlatok Nem Vakok Iskolája tananyag! Az élőlények pontos és alapos megismerésének egyik eszköze a határozás. E munka végzéséhez határozókönyvekre van szükséged. Ilyenek például Simon-Csapody: Kis növényhatározó; Csapody I-Csapody V.-Jávorka S Erdő-mező növényei című könyve. A határozás módszerének lényege, hogy a határozókönyv”kulcsában” foglalt jellemvonásokat összehasonlítod a kezedben levő növény tulajdonságaival. Elősegíti a határozás megtanulását, ha ismert növények határozásával kezded el a munkát. A Kis növényhatározó a határozás menetének megismerésére

példaként bemutatja a petúnia (tölcsérke) meghatározását, a határozókulcs használatát. Az “a” és “b” szövegrészek tulajdonképpen ellentétes tulajdonságokat, ellentétpárokat tartalmazó jellemzések. Minden esetben el kell döntened, hogy az “a”-n vagy a “b”-n haladsz-e tovább A megfelelő sorok végén szám jelzi, hogy a következőkben a hányadik számú ellentétpár között kell ismét választanod, amíg végül eljutsz egy növényfajhoz, azaz meghatározod a növényt. Megkönnyíti a munkádat, ha többször átlapozod a színes képmellékletet. Ilyen módon a határozás eredményét is ellenőrizheted Az Erdőmező növényei című képes növényhatározó a növényeket élőhelyük és virágzási idejük szerint csoportosítja Ezt feltétlenül vedd figyelembe, ha ennek a könyvnek a segítségével határozol. A növények felismerésében sok segítséget nyújtanak a Búvár zsebkönyvek megfelelő

kötetei is. 43 – Az egysejtűek törzsei. A szivacsok törzse és a csalánozók törzse Földünkön több mint másfélmillió állatfaj él. Ezeket a tudomány rokonságuk alapján 24 törzsbe sorolja E törzsek közül azokat tanulmányozzuk, amelyek számunkra fontosabbak. Az egysejtűek a legősibb állatok A vizekben, a nyirkos talajban, sőt az élőlényekben is nagyszámmal élnek. Két törzsükbe sok faj tartozik Közülük a papucsállatkáról és az óriásamőbáról tanultunk. Testük egyetlen sejt Ez az egyetlen sejt éppen úgy képes élni, akárcsak egy többsejtű élőlény. Táplálkozik, növekszik, mozog, szaporodik A papucsállatkák sok apró csilló csapkodásával változtatják helyüket, az óriásamőba állábakat nyújt ki magából, és így halad lassan előre. Osztódással valamennyi egysejtű állat gyorsan szaporodik. Ha életkörülményeik kedvezőtlenre fordulnak, például szárazabb és alacsony hőmérsékletű környezetbe kerülnek,

akkor összehúzódnak, és tokot választanak ki maguk körül. így betokozódva akár évekig is fennmarad az életképességük A betokozódott egysejtűek százmilliói sodródnak a széllel mindenfelé. A szivacsok törzsébe helyhez kötött életű víziállatok tartoznak. Többségük tengerekben él, kisebb számban, édesvizekben is előfordulnak. Az édesvízi szivacsok közül a balatoni szivacs Európában csakis a Balatonban található. A szivacs nem egyetlen állat, hanem több állatból álló állattelep A csalánozók törzsébe olyan állatok tartoznak, amelyeknek a testfelületén csalánsejtek találhatók. A csalánozók sok faja közül a tengerekben élő szakállas medúzáról tanultunk. Testükön csak egyetlen nyílás van, a száj-nyílás A keresztül jut be a táplálék a testükbe, és ugyanitt távoznak el a megemésztetlen anyagok is. Hogyan mozognak a különböző egysejtűek? Jellemezd a szivacsok testfelépítését! Honnan nyerték nevüket a

csalánozók? Hogyan táplálkoznak a csalánozók? Mi a különbség a szivacsok és a medúzák testfelépítése között? Az édesvízi szivacsok közül hazánkban is gyakran előfordul a tavi szivacs. Tiszta vizű állóvizekben fa alakúan elágazó telepeket alkot. Vízbe vert cölöpökre, csónak aljára, vízi növényekre telepszik Jó látási viszonyok mellett a zöld vagy zöldessárga szivacstelepeket az aljzattól könnyen eltávolíthatjuk. Dús növényzetű akváriumban sokáig el is tarthatjuk. Növényzet nélküli edényben viszont gyakran kell a vizet cserélni A tengeri rózsák nem növények, hanem a csalánozók törzsébe tartozó álla-tok. Sok fogókarjuk, színük, valamint helyhezkötöttségük miatt kapták növénynevüket. Ugyanebbe a törzsbe tartoznak a korallok is, melyeknek telepei óriási közös vázat választanak ki. A nemes korall vázából ékszert készítenek Nézd át a következő órára, hogy mit tanultál 5. osztályban a

közönséges földigiliszta, az orvosi pióca, az éti csiga és a tavi kagyló testfelépítéséről! Ha teheted, földigilisztát és éti csigát hozzál magaddal! 44 – A gyűrűsférgek törzse. A puhatestűek törzse Valamennyi féreg hosszúkás, lágy testű, lábatlan állat. Bőrük csupasz, nyálkás A férgeket a tudomány hét törzsbe sorolja. Ezek közül egyik a gyűrűsférgek törzse Ide tartozik a közönséges földigiliszta és az orvosi pióca, mivel testük gyűrűkből, más néven szelvényekből áll. Akár a földben, akár a vízben élnek nedves bőrükön keresztül lélegeznek. Vékony bőrük szorosan összenőtt az alatta levő izomrétegekkel, bőrizom-tömlőt alkot. A gyűrűsférgek bőrizom tömlőjük összehúzódásával és elernyedésével féregmozgást végeznek Bélcsatornájuknak kivezető nyílása is van, így folytonosan táplálkozhatnak, és a táplálék nem keveredik össze a salakanyaggal. Petékkel szaporodnak A csigákat és

a kagylókat a puhatestűek törzsébe soroljuk A puhatestűek törzsére a köpeny a legjellemzőbb. Ez termeli az állat külső meszes vázát: a csigák felcsavarodott házát, és a kagylók szimmetrikus héját. A puhatestű állatok, ugyanúgy, mint a férgek, bőrizom tömlővel mozognak Az éti csiga a csigák osztályába tartozik. Teste fejre, lábra, és a belső szerveket tartalmazó zsigerzacskóra tagolódik A zsigerzacskót azért nem láthatjuk, mert betakarja a csigaház. Veszély esetén és télire visszahúzódik a házába Felcsavarodott háza a kiszáradás ellen is megvédi. A szárazföldi csigák tüdővel lélegeznek Tüdejük csupán egy üreg, amelynek a fala a köpeny. A vízben élő csigák kopoltyúval lélegeznek A puhatestűek másik osztálya a kagylók osztálya. A kagylóknak nincs fejük Izmos, kinyújtott lábukkal lassan másznak a víz fenekén, és közben kiszűrik az iszapból a táplálékot. Még a csigáknál is lassabban változtatják

helyüket A tavi kagyló vízi állat, kopoltyúval lélegzik. Testét a szimmetrikus kagylóhéj két teknője teljesen körülveszi Mely tulajdonságok jellemzőek a gyűrűs férgekre? Mi az azonosság a csigák és a kagylók testfelépítése között? Miben különböznek a csigák a kagylóktól? Miféle kapcsolat van a köpeny és a külső váz között? A féreg szó használata nem egészen egyértelmű. A gyümölcsben, húsban, fában levő “féreg” nem a férgek, közé tartozik, hanem a lepkék, bogarak, legyek lárvája. Arany János hőse, Toldi Miklós, az egyik toportyánférget a másikkal verte agyon, de ez a népnyelvi kifejezés a farkast jelöli. Főleg Franciaországban és Olaszországban az éti csigát, valamint többféle kagylófajt, például az éti osztrigát csemegeként fogyasztják. Népünk szólás-mondásaiban a csigák két tulajdonságát emlegeti. Az egyik: “Lassú, mint a csiga”, vagy “úgy mászik, mint a csiga”.

A másik: “Magával hordja a házát, mint a csiga” A puhatestűek törzsébe tartoznak a fejlábúak is, pl. a nyolckarú polip és a tintahal Az utóbbi természetesen nem hal Nevét arról kapta, hogy menekülés közben sötét váladékot bocsát ki magából. 45 – Az ízeltlábúak törzse A májusi cserebogár, a koronás keresztes pók és a folyami rák tulajdonságai nagyon eltérőek egymástól. Mégis van néhány olyan közös vonásuk, amelyek alapján egy törzsbe soroljuk őket. A legszembetűnőbb tulajdonságuk az, hogy ízelt lábaik vannak. Innen kapták közös nevüket is, valamennyien az ízeltlábúak törzsébe tartoznak Az állatország legnépesebb törzse az ízeltlábúaké. Az állatfajoknak háromnegyede ebbe a törzsbe tartozik A ma élő állatvilágnak nem csupán fajokban, hanem egyedszámban is a leggazdagabb törzse. Az ízeltlábúak zöme apró, igazán nagy termetű állat egy sem akad közöttük. Testük gyűrűkből,

szelvényekből áll, mint a gyűrűs férgeknek Szelvényeik azonban testrészekbe csoportosulnak. Testüket kemény kitin borítja A kitin könnyű anyag és igen ellenálló, jól védi testüket. Kitinvázuk belső falához nagyon sok izmocska tapad Lábuknak minden ízét, testüknek minden gyűrűjét ezek az izmok mozgatják. Érzékszerveik igen fejlettek Például a szúnyogok szaglással kutatják fel táplálékukat, a szitakötők hatalmas összetett szemükkel tájékozódnak, a folyami rák csápjai kiváló tapintó- és szaglószervek. Petékkel szaporodnak Átalakulással vagy átalakulás nélkül fejlődnek Azok az ízeltlábú fajok, amelyekről tanultunk: a rovarok, a pókok és a rákok osztályaiba tartoznak. Közülük a rovarok osztálya a legnépesebb. Rovarok a földben, vízben, levegőben, a világ minden részén élnek A rovarok osztályába az olyan ízeltlábú állatokat soroljuk, amelyeknek a teste 3 részre tagolódik és 3 pár járólábuk, van. A

rovarok légcsövekkel lélegeznek. Táplálékuk igen eltérő Vannak közöttük növényevők, állatevők, ürülékkel élők, és nagy számban élősködők is. A férgekhez és a puhatestűekhez hasonlóan petékkel szaporodnak A petékből kifejlődő lárvák fejlődésük közben átalakulnak. A közönséges madárpók és a koronás keresztes pók a pókok osztályába tartozik. Testrészeik a fejtor és a potroh 4 pár járólábuk van Ragadozók, zsákmányukat csáprágójukkal marják meg és méregmirigyük váladékával pusztítják el. A rákok osztályába tartozó fajok közül a folyami rákról tanultunk. Testük két részre tagolódik: a fejtorra és a potrohra 5 pár járólábuk van Külső vázuk mészben gazdag, kemény kitinpáncél. Mindenevők A rákok vízi-állatok Az édesvizekben és a tengerekben egyaránt elterjedtek. Kopoltyúval lélegeznek A pókok és a rákok átalakulás nélkül fejlődnek Hasonlítsd össze a gyűrűs férgeket az

ízeltlábú állatokkal! Miben hasonlítanak, és miben különböznek egymástól? Az ízeltlábúak törzsének melyik három osztályáról tanultunk? Mi jellemző a rovarokra, a rákokra és a pókokra egyaránt? Miben különbözik a rovarok testfelépítése a rákok és a pókok testfelépítésétől? A rovarok kis testű állatok. Legnagyobb egy borneói botsáska faj Ez 33 cm hosszú Legkisebbek a rovarok petéiben fejlődő fürkészdarazsak. Testük mérete 0, 1 mm Több rovarfaj hímje és nősténye nem egyforma: pl a szarvasbogáré vagy a gyapjaslepkéé. Ez az ivari kétalakúság A rovarok csak lárvakorukban vedlenek és nőnek A kifejlett rovar mérete attól függ, hogy mennyi volt a tápláléka, és milyenek voltak az életfeltételei lárvakorában. Sok közülük ilyenkor már nem is táplálkozik Egyes lepkéknek be is nőtt a szájnyílásuk Vannak szárazföldi rákok is; ilyenek az ászkarákok, amelyeket köznyelvi elnevezéssel “pincebogárnak”

is neveznek. Csak nedves helyen élnek, mert különben kopoltyújuk kiszáradna. 46 – A halak, a kétéltűek és a hüllők osztálya A lesőharcsa, a kecskebéka, az óriáskígyó, a kolibri, az oroszlán testfelépítése nagyon különböző. Abban azonban megegyeznek, hogy a testüket belső csontos váz támasztja. A csontváz tengelye a gerincoszlop így valamennyien egyetlen egy állattörzsbe, a gerincesek törzsébe tartoznak. Azokat a gerinces fajokat, amelyekről tanultunk a halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök osztályába soroljuk. A halak osztályának fajai vízben élő gerincesek. Hazánk vizeiben is igen sok fajuk él, de a fajok igazi sokasága a tengereket népesíti be Az édesvizekben élők közül a pontyot, keszeget, lesőharcsát ismertük meg A tengerek halai közül a cápáról, a heringről és a tonhalról tanultunk. A halak áramvonalas teste, kopoltyúja, úszói, síkos pikkelyei a vízi életmód jellegzetes vonásai. A halak

úszói előrehaladó mozgásukat segítik Különleges szervük, az úszóhólyag pedig a vízben való lebegést, a le- és fölmerülést teszi lehetővé. Kopoltyúval lélegeznek Testüket általában síkos pikkelyek fedik Ikrákkal szaporodnak. A barna varangy és a kecskebéka a kétéltűek osztályába tartozik Lárva-korukban csak vízben, kifejlett korukban szárazföldön is élhetnek. Ezért nevezik őket kétéltűeknek A békalárva kopoltyúval lélegzik, köznyelvi szóhasználattal ebihalnak hívják. A kifejlett békák légzőszerve a tüdő, de bőrükön keresztül is jelentős mértékben lélegeznek. Csupasz, nyálkás bőrük nem védi őket a kiszáradástól Egész életükben nedves, páratelt környezetben élnek. Petéiket is mindig vízbe rakják A kikelő lárvák fejlődésük közben átalakulnak. A fürge gyíkot, a vízi siklót, az óriáskígyót és a nílusi krokodilt a hüllők osztályába soroljuk. Közös vonásuk, hogy a szárazföldön

élnek. Egész életük folyamán tüdővel lélegeznek, és még szaporodni sem térnek vissza a vízbe. Testüket szarupikkelyek, szarupajzsok védik a kiszáradástól Többnyire lágyhéjú tojásaikat a szárazföldön helyezik el, és a Nap melege költi ki. A halak, kétéltűek, hüllők testhőmérséklete a környezetével együtt változik. Hazánkban a kétéltűek és a hü118k minden faja védett Miben különböznek a gerincesek minden más állattól? Mi jellemző a halakra? Miért nevezzük a békákat kétéltűeknek? Miben különböznek az ebihalak a kifejlett békáktól? Mi a különbség a kétéltűek és a hüllők élőhelye között? Hasonlítsd össze a halak és a hüllők kültakaróját! A 24 állattörzs közül egyetlenegybe tartoznak a gerincesek. A hazánkban élő állatfajoknak csak 2 %-az a gerinces. A halak régi neve nagyrészt máig megmaradt és ma is használatos Régi, 1200-ból, 1300-ból származó oklevelekben már találkozunk írásban

is a csuka, süllő, kárász, keszeg. nevekkel Ha a halak nem is, annál inkább megváltozott a híres magyar ősi foglalkozás, a halászat módja. Herman Ottó: A magyar halászat könyve című remek munkájával még megmentette a feledéstől a halát régi módjainak, eszközeinek emlékét. Négy éven keresztül (1883-1887) járta a halas vidékeket, be-szélt öreg halászokkal, gyűjtötte a régi halászszerszámokat, összehasonlította idegen múzeumok anyagával, és megírta kétkötetes nagy művét. Érdemes Herman Ottónak ezt a szép könyvét valamelyik könyvtárban megkeresni és belelapozni. “A Balaton heringhala a garda, az ezüstösök között a legragyogóbb, s alak szerint a legfeltűnőbb, óriási seregekbe verődik, s valami titokzatos nyüzsgést, vándorlást végez. Természetes, hogy amerre a haltömeg mozog, megváltozik tőle a víz színe, csillogása is. Az a pont, ahol a halsereg van, sötét, sajátságosan bíborbarnás színt öltve,

kivált csöndes időben, magasabb helyről már messziről látható.” így írja le Herman Ottó a “látott halat”, melyet azért neveznek így, mert a tapasztalt halászok a part menti hegyekről annak idején észrevették a nagyobb gardacsapatokat. A kétéltűek osztályába tartoznak olyan állatok is, amelyeknek kifejlett állapotukban is megmarad a farkuk. Ezek a farkos kétéltűek. Hazai vizeinkben gyakori a tarajos gőte, a nedves erdőkben pedig a foltos szalamandra 47 – A madarak osztálya A házityúkot, a házi kacsát, a nagy fakopáncsot, a széncinegét, a fülemülét, az erdei fülesbaglyot, a tőkés récét, a barna rétihéját, a fehér gólyát, a kolibrit, a papagájokat, a heringsirályt, a kárókatonát, a siketfajdot a madarak osztályába soroljuk. Testüket apró, laza pehelytollak, azokat pedig nagyobb fedőtollak takarják Legnagyobbak a farktollak és a szárnyak tollai. Lábukat szarupikkelyek borítják A madártoll könnyű és

mégis erős Vizsgálj meg egy tollat! Tüdővel lélegeznek. Tüdejükhöz légzsákok csatlakoznak A légzsákok csontjaikba is behatolnak, ezért olyan könnyű a madarak teste. Testhőmérsékletük nem követi a környezet hőingadozását, hanem állandóan 40 C fok körüli. Valamennyi madár meszes héjú tojásokkal szaporodik A tojásokat testük melegével költik ki Sok madárfaj hosszabb időn keresztül gondozza is fiókáit. A madarak osztályán belül nagyon jellegzetes csoportokat figyelhetünk meg. Főleg csőrük és lábuk szerint rendszerezzük a fajokat A madarak csőrének és lábának a felépítése életmódjukkal, táplálkozásukkal függ össze. Például: egyes ragadozók csőre horgas, hegyes, lábuk fogóláb; a vizet, iszapot szűrő-kavaró fajok csőre széles, lapos, lemezes, lábuk úszóláb; a harkályok lába erős, izmos kúszóláb, csőrük véső alakú. Melyek a madarak legjellemzőbb tulajdonságai? Hasonlítsd össze a hüllők és a

madarak tojását! Mondj példákat a csőr és a láb felépítése és a madarak táplálkozása közötti összefüggésekre! A legnagyobb és a legkisebb madárfaj egyaránt Dél-Amerikában él. A 7000 méter magasra is felrepülő kondorkeselyű kiterjesztett szárnyainak távolsága 4 méter, a kolibrik között viszont olyan aprók is vannak, hogy tömegük még a 2 grammot sem éri el. A mi madaraink közül az ökörszem a legkisebb, alig 5 gramm A rétisas szárnyainak fesztávolsága elérheti a 240 cm-t is. Herman Ottó írja a madarak hasznáról és káráról című híres könyvében: “Hajdanában keselyűk követték a hódító népek seregeit, így hadverő őseinkét is, mert nyomukon hullott a keselyűk eledele. Ezzel kapcsolatos a magyarságnak a Turulról szóló regéje is, amely madár a hadak útját mutatta volna.” 48 – Az emlősök osztálya A közönséges denevér, a jaguár és a fóka testfelépítése sokmindenben különbözik. Abban

viszont megegyeznek, hogy a testüket szőr borítja. Tüdővel lélegeznek Testhőmérsékletük állandó, kb 37 C fok Abban is hasonlítanak egymáshoz, hogy megtermékenyített petéjük az anyaméhben fejlődik utóddá, vagyis elevenszülők. A kicsinyeket anyjuk emlőiből szoptatja Ezért kapták az emlős elnevezést Az ilyen testfelépítésű gerinces állatfajok az emlősök osztályát alkotják. Az emlősök benépesítik az egész földet Többségük szárazföldön él, de vannak közöttük földben vagy vízben élők is. Sőt repülő emlősök is akadnak Végtagjaik életmódjuktól, élőhelyüktől függően nagyon sokfélék és egy-egy csoportra jellemzőek. Táplálkozási módjuknak megfelelően fogazatuk is eltérő. A farkas és a fóka nagy szemfogai, tarajos zápfogai elárulják, hogy ragadozók Zsákmányukat fogaikkal ragadják meg. A vakondok, a sün és a közönséges denevér is állatevő, rovarokkal táplálkoznak. A mezei nyúl, a zebrák, az

őz, az antilopok, a rénszarvas növényevők, zápfogaik redősek Azok az állatok, amelyeknek a zápfogai gumósak, mindenevők, például a barnamedve, az erdei egér, a bőgőmajom. Vizsgálj gumós, redős, tarajos zápfogakat! Érzékszerveik és agyuk nagyon fejlett, ezért olyan tanulékonyak. Az egész állatvilágban a csimpánz agya a legfejlettebb. Emberszabású majom Sok tulajdonsága megegyezik az emberével Melyek az emlősök legjellemzőbb tulajdonságai? Mivel lélegeznek a vízben élő emlősök? Hogyan szaporodnak az emlősállatok? Fogazatuk alapján hogyan csoportosíthatjuk az emlősöket? Az emberszabású majmoknak mely tulajdonságai egyeznek meg az ember tulajdonságaival? A repülő emlősök közül mindnyájan ismerjük az alkonyatkor csapongó denevéreket. Arany János találóan írja róluk Családi kör című költeményében: “Csapong a denevér, az ereszt sodorván”. A denevérek látása nem jó, de a radar működéséhez hasonló

hallásuk révén sötétben – világosban egyaránt tökéletesen tájékozódnak. Kipling: A dzsungel könyve című művében olvashatunk Riki-Tiki-Téviről, a nevezetes kígyópusztító mongúzról. Ez éppúgy a ragadozók, közé tartozik, mint Fekete István Lutra című könyvének hőse, a halakkal táplálkozó vidra. A legnagyobb emlősök a cetek, melyeknek már 31 méter hosszú példányát is elejtették. A legapróbb emlősök a rovarevő cickányok, melyeknek kifejlett példányai mindössze 3, 5-4 cm hosszúak. A téli hideg beálltával a táplálékhiány és a hideg elől a rovarevő emlősök nem költöznek el, mint több madárfaj, hanem védett helyet keresnek, vackukat kibélelik. A sün és a denevérek téli álmot alszanak A vakondok nem alszik téli álmot, hanem fagyos időben mélyebbre ássa magát. A medvék télire barlangjaikba vonulnak Ezek az állatok ilyenkor a testükben tartalékolt zsírból fedezik az életük fenntartásához szükséges

energiát. Tavaszra bizony megsoványodnak. 49 – Az állatok rendszerezése Az állatok megismert fajait az egysejtűek, szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak és a gerincesek törzseibe soroljuk. Az állatokat is – ugyanúgy, mint a növényeket – rokonságuk alapján rendszerezzük. Az egysejtű állatok két törzsbe, a szivacsok és a csalánozók egy-egy törzsbe, a férgek hét törzsbe tartoznak. A puhatestűek törzsének három osztályába a csigák, kagylók és a fejlábúak tartoznak Az ízeltlábúak törzsébe tartozó valamennyi fajnak ízelt lába van, de ízelt lábaik száma és a testrészeik eltérőek. Ennek alapján a rovarok, a pókok és a rákok osztályába soroltuk az ismert fajokat. A gerincesek törzsének öt osztályával foglalkoztunk: halakkal, kétéltűekkel, hüllőkkel, madarakkal, emlősökkel. A halak és kétéltűek természetes környezete a víz. A hüllők már valódi szár földi állatok Egész életük

folyamán tüdővel lélegeznek, és még szaporodni sem térnek vissza a vízbe. A halak, a kétéltűek és a hüllők osztályába tartozó állatok testhőmérséklete változó. A madarak és az emlősök osztályába állandó testhőmérsékletű állatok tartoznak Mely egysejtű állatokról tanultunk? Hogyan táplálkoznak a szivacsok? Mi jellemzi a csalánozók táplálékszerzését? Miben hasonlít egymáshoz minden féreg? Hasonlítsd össze a rovarok, a rákok és a pókok testfelépítését! Mi a különbség a csigák és a kagylók között? Mi a hasonlóság a halak, a kétéltűek és a hüllők között? Melyek a madarak legjellemzőbb tulajdonságai? Melyek az emlősök legjellemzőbb tulajdonságai? 50 – Állatfelismerési gyakorlatok Nem Vakok Iskolája tananyag! Az állatokat ugyanúgy meg lehet határozni, mint a növényeket. Az állatok felismeréséhez, meghatározásához az állathatározók mellett Varga Zoltán: Állatismeret;

Peterson-Mountfort-Hollom: Európa madarai című könyve és a Búvár zsebkönyvek megfelelő kötetei is segítséget nyújtanak. Az állathatározásnak is választhatod azt a módját, hogy először kikeresed azokat a fényképeket, rajzokat a színes képek közül, amelyek legjobban hasonlítanak a vizsgált állathoz. A képpel való összehasonlítást az állat-határozásnál is minden esetben egyeztetned kell a megfelelő határozószöveggel! Csak akkor határoztál helyesen, ha az előtted levő állat jellemzői a határozószöveggel mindenben megegyeznek. Határozás alkalmával a határozókönyveken kívül kézi nagyítókra, parafa lapocskákra vagy dugókra, óraüvegekre vagy Petri-csészékre, csipeszekre és gombostűkre is szükséged lehet. Időnként a rovart a parafára tűzheted, vagy a Petri-csészébe helyezheted, így nem kell állandóan kézben tartani. Ha az általad ismert élőlények határozásában már gyakorlatot szereztél, más állatok

határozását is megpróbálhatod. Az állatok megismerésére, tanulmányozására sok lehetőséget biztosítanak a kirándulások. Ilyenkor az élőlények környezetét is tanulmányozhatod Gyakoroljuk az állathatározást! 51 – Év végi összefoglaló áttekintés Hazánk természetes élővilága. Miért nevezzük életközösségnek az erdőt, a mezőt, a vizet és a vízpartot? Miféle növények élnek az erdőben, a mezőn, a vízparton? Hasonlítsd össze az erdő, a mező és a vízpart növényeinek gyökerét, Szárát, levelét, virágát! Melyek az erdők, mezők, vízpartok emlősállatai? Sorold fel az erdőben, a mezőn és a vízparton élő madarakat! Mely hüllőkről beszéltünk, és hol élnek azok? Mely békafajokról tanultunk? A halak közül melyeket ismertük meg? Hasonlítsd össze az erdei és a mezei állatok életmódját! Távoli tájak természetes élővilága. Miben különbözik a tengerek élővilága a szárazfölditől? Miféle

állatokról tanultunk, amelyek a nagy tengerekben élnek? Hogyan változik a forró öv természetes növényzete az Egyenlítőtől a RákTérítő, illetve a Baktérítő felé? Jellemezd a hideg öv növényzetét! Miféle állatokról tanultunk a hideg övben? Sorold fel a dél-amerikai esőerdők állatait! Mely madarakról beszéltünk, és hol élnek azok? Az életközösségek általános jellemzői. Ismertesd az élettelen környezeti tényezőket! Miért különbözőek az egyes élőhelyek élőlényei? Mondj példákat az élőlények és a környezeti hatások kapcsolatára! Mit értünk életközösségen? Melyek az életközösségek összetevői? Miért lényegesek az élőlények közötti táplálkozási kapcsolatok? Miért függ minden élő szervezet létezése a termelő szervezetek létezésétől? A táplálékláncnak milyen összefüggését nevezzük táplálékpiramisnak? Jellemezd az anyagforgalmat! Mi a különbség a természetes és a mesterséges

életközösségek között? Miért érdeke minden embernek a környezet védelme? Az élőlények rendszerezése. Mi szerint csoportosítja a rendszertan az élőlényeket? Melyek a legfontosabb rendszertani egységek? Sorold fel a növények megismert törzseit! Miben egyezik a moszatok és a gombák testfelépítése? Miben különböznek a harasztok a többi virágtalan növényektől? Hasonlítsd össze a nyitvatermő növényeket a zárvatermőkkel! Miben hasonlítanak, és miben különböznek a kétszikűek és az egyszikűek? Hogyan mozognak a különböző egysejtűek? Ismertesd a szivacsok testfelépítését! Honnan nyerték nevüket a csalánozók? Mi mutatja a puhatestűek és a férgek rokonságát? Miben különböznek a rákok a rovaroktól? Miben hasonlítanak a pókok a rovarokhoz? Miben különböznek a gerincesek minden más állattól? Melyek a gerinces osztályok legfőbb jellemzői? 52 – Kislexikon Állandó testhőmérséklet: csak a madarak és az

emlősök osztályára jellemző, hogy testük hőmérséklete függetlenné vált a külső hőmérséklet ingadozásaitól. Az állandó testhőmérséklet a szervezetben termelődő hő és a környezetnek leadott hő egyensúlyának következménye. Ez egyrészt egy belső szabályozó működés eredménye, melyről 8. osztályban tanulunk részletesen; másrészt az állatok testét borító tollazat, illetve szőrzet minősége ha- tározza meg. A hideg övben élő állatok tollazata, szőrzete tömöttebb, vastagabb, bőrük alatt szigetelő zsírréteg rakódik le. Az állandó test- hőmérsékletű állatok testhőmérséklete különböző Például a vakondok testhőmérséklete 33-36 C fok közötti, a denevéreké 35, 5 C, a csimpánzé 38, 1 C, a mezei nyúlé 39 C. A madarak testhőmérséklete magasabb. Például a galamboké 41 C, a kacsáké 43 C, a fecskéké pedig 44 C állatország: az állatrendszertan legmagasabb rendszertani egysége. Latinul: regnum animale

Magába foglalja az egész állatvilágot. állatrendszer: az állatvilág összes ismert élő és kihalt szervezeteinek összefoglalása Az állatok rendszerének felállításával az állatrendszer- tan foglalkozik. A fejlődéstörténeti állatrendszertan az állatok származása és rokonsága alapján sorolja az állatokat állatrendszertani egységekbe (faj, nemzetség, család, rend, osztály, törzs). Az állatrendszert folyamatosan kiegészítik a feltárt ősmaradványok és az újonnan felfedezett ma élő fajok rendszerbe sorolásával. állattan: (latinul: zoológia) a biológiának az állatokra vonatkozó ismereteit összefoglaló tudományága. Az állattan több ágazatra tagolódik Például az állatok viselkedésével, szokásaival a szokástan=etológia foglalkozik, az állatok földrajzi elterjedését vizsgálja az állatföldrajz=zoogeográfia. Az állatok meghatározását, rendszerezését az állatrendszertan =zooszisztematika tudományága végzi, az

állatok életjelenségeit kutatja a zoofiziológia, állatélettan. állattelep: azonos fajú állatok lazább vagy szorosabb kapcsolata egymással, illetve az anyaállattal. Az állattelep úgy keletkezik, hogy osztódás után az egyedek nem válnak szét. Ilyen telepképződés csak a vízi gerinctelen állatok között lehetséges Jellegzetes állattelepek a szivacsok telepei. Ezekben a telepet alkotó egyedek felépítése és működése azonos anyagok körforgása: A növények az élettelen környezetből veszik fel tápanyagaikat. A növények tápanyagai a víz, a levegő szén-dioxid-tartalma és a talaj ásványi sói, melyeket vízben oldva vesznek fel. Ezek egyszerű felépítésű, kis molekulájú, úgynevezett szervetlen anyagok. Az élőlények szervezetét viszont többnyire nagy molekulájú, bonyolultabb összetételű szerves anyagok építik fel. Kizárólag a zöld növények képesek egyszerű, szervetlen anyagokból összetett, szerves anyagokat (cukrokat,

zsírokat, fehérjéket) előállítani. A zöld színtestekben levő klorofill segítségével, a napfény energiájának felhasználásával alakítják át saját testük anyagává a szervetlen anyagokat. A növények által előállított szerves anyagok szolgáltatják a növényevő állatok táplálékát Ezért is nevezzük őket termelő szervezeteknek. Az elsődleges, másodlagos, harmadlagos fogyasztók más élőlények szerves anyagaiból építik fel a saját testük anyagait. Az egyes anyagok tehát az egyik élőlény testéből a másik élő- lény testébe kerülnek. A lehulló falevelek, az elpusztult növények és állatok testének anyagait a talajlakó baktériumok ismét átalakítják. A szerves anyagokat kis- molekulájú, szervetlen anyagokká alakítják vissza, így az élőlények testének anyagai visszakerülnek a természetbe, újra felhasználhatóvá válnak a növények számára. A talajbaktériumok lebontó szervezetek. Működésük zárja

körré az anyagok forgalmát a természetben arborétum: különleges vagy ritka élő fákkal és cserjékkel beültetett terület. Gyakran kutatási vagy oktatási célokat szolgál Minden növénye védett. Magyarországon a legnevezetesebb a szarvasi, a vácrátóti, a zirci és az alcsúti arborétum. bio-: szóösszetételekben előtagként fordul elő A görög biosz=élő, élet szóból származik, így jelentése a szóösszetételekben is ezt fejezi ki. Például: biofizika= az élő szervezetekben lejátszódó fizikai folyamatokkal foglalkozó tudományág; biokémia: az élő szervezet vegyi összetételét és a bennük lejátszódó vegyi folyamatokat vizsgáló tudományág. biológia: biosz = élet és a logosz = tudomány görög szavakból képezett szóösszetétel. A biológia a természettudományok egyike Az élő természetre vonatkozó tudományos ismeretek rendszere. Fő ágai a mikrobiológia, a növénytan (botanika), az állattan (zoológia) és az

embertan (antropológia), valamint az új, gyorsan fejlődő molekuláris biológia, az örökléstan (genetika), a környezettan (ökológia). biológiai egyensúly: az életközösségeken belül kialakuló és fennmaradó dinamikus állandóság A biológiai egyensúly sohasem szilárdan állandó, hanem a külső és belső tényezők hatására kisebb-nagyobb mértékben ingadozó, változó. Ha a változás nem túl nagy mértékű, akkor a biológiai egyensúly hosszabbrövidebb idő után visszatér eredeti állapotába Átmeneti egyensúly eltolódást okozhat a belső tényezők közül valamely termelő vagy fogyasztó szervezet elszaporodása, a külső tényezők közül pedig a hőmérséklet vagy a csapadék mennyiségének ingadozása. A biológiai egyen- súly végleg felbomlik, ha az életközösség egyes tagjai, fajai teljesen kipusztulnak, illetve ha a környezeti tényezők tartósan megváltoznak. Az emberi beavatkozás egy életközösség életébe például

növény- vagy állat- fajok betelepítése vagy kiírása, vagy a vízelvezetés, erdőirtás olyan tartós változást eredményez, hogy teljesen új egyensúly alakul ki. A környezetszennyezés, mint az emberi”beavatkozás” egyik leggyakoribb formája, erősen veszélyezteti a biológiai egyensúlyt. bioszféra: a biosz=élő, élet és a szféra=réteg szavakból származó szóösszetétel. Az élet elterjedési területét jelenti Földünkön, vagyis a bioszféra a föld felső rétege, a földet borító víz- és levegőréteg olyan mélységig, illetve magasságig, ahol még élőlények előfordulnak. A bioszféra vastagsága kb 15-16 km “Alsó határa” a tengerek, óceánok 8000- 9000 méteres mélysége, “felső határa” pedig a hegycsúcsok, illetve a levegő 6000–7000 m magasságig. A bioszférát a különböző életközösségek együttese alkotja Bíró Lajos (1856-1931); Új-Guinea állat- és növényvilágának első tudományos

feldolgozója. Gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumba került citrancs: más néven grapefruit nálunk is kapható déligyümölcs. Bogyótermé- se ugyanúgy hártyás falakkal rekeszekre osztott, mint a narancsé, a citromé és a mandariné. íze savanykás, kesernyés Sok C-vitamint tartalmaz. Darwin, Charles Robert (1809-1882); angol természettudós 22 éves korában öt évig tartó Föld körüli hajóutat tett, és számos biológiai és őslény- tani szempontból érdekes vidékre eljutott. Hatalmas anyagot gyűjtött. 1859-ben megjelent művében (A fajok eredete) írta le nevezetessé vált származástani elméletét Kifejtette, hogy az élővilág kialakulása természetes fejlődési folyamat eredménye. Megállapította, hogy az élőlények között származástani és rokonsági kapcsolatok vannak. Ezt az evolúciós tant róla nevezték el darwinizmusnak. A rendszertan ezeket a származási kapcsolatokat veszi figyelembe, amikor az élőlények természetes

rendszerét felállítja. (Az élőlények származásáról 8 osztályban tanulunk részletesen) Együttélés: idegen szóval szimbiózis. Az együtt élő szervezetek többnyire fontos szerepet játszanak egymás táplálkozásában. Jellegzetes együttélés a zuzmó, melyben moszatok és gombafonalak élnek együtt A gombafonalak a tápanyagok felszívását, a moszatok a táplálékkészítést végzik – zöld színanyaguk és a napfény energiájának segítségével. A kész tápanyagot, a szerves anyagokat a gombafonalak is beépítik saját szervezetükbe. Együtt- élés a nitrogéngyűjtő baktériumok megtelepedése az egyes növények (bab, borsó) gyökerén. Baktériumok, például cellulózbontó baktériumok élnek a kérődző patás állatok (szarvasmarha) bélcsatornájában. Ezek a baktériumok az állatok számára egyébként emészthetetlen növényi részeket lebontják, felhasználhatóvá teszik. ehető és mérgező gombák: az emberi és az állati

táplálkozásban is jelentős szerepe van az ehető gombáknak. Tápértékük nagy, sok ásványi anyagot és vitamint (A-, B-, C- és D-vitamin) tartalmaznak Hazánkban mintegy 100 kiváló minőségű, ehető gombafaj fordul elő. A mérgező fajok száma 24, ebből 10 okozhat súlyos mérgezést. A frissen szedett és szakértővel meg- vizsgáltatott gombákból készült ételek is csak frissen fogyaszthatók, nem szabad tárolni, mert gyorsan romlanak. A legismertebb ehető gombák a szarvasgomba, a vargánya, a nagy őzlábgomba és a csiperke. (Utóbbit Japánban és Kínában már 2000 éve termesztik. Nálunk is vásárolható termesztett csiperke) a csiperkével téveszthető össze a legveszélyesebb mérgező gomba, a gyilkos galóca. Pedig a gyilkos galóca jellegzetes gallérjáról és bocskoráról felismerhető, mert ez minden más gombafajtól el-térő sajátossága. A gombák megismerése, határozása szaktanfolyamokon elsajátítható A hazánkban előforduló

gombafajok ismertetésével számos szakkönyv foglalkozik életközösség: növényföldrajzi és ökológiai szakkönyvekben inkább a szó- összetétel görög eredetű megfelelőjével találkozunk (biosz = élet, cönos= =közös szavakból biocönózis.) Általában valamely élőhely élővilága, vagyis a benne előforduló növények és állatok összessége. Fő jellemzői: 1 megbonthatatlan egységet képez az élőhellyel 2 időben megismétlődik, vagyis évről-évre ugyanazon változásokon megy át (például az évszakok váltakozásával). 3. önszabályozó képességű, vagyis a közösség fajai állandó viszonyban maradnak egymással és környezetükkel, ez a biológiai egyensúlyban nyilvánul meg. Az életközösséget alkotó fajok és egyedek száma csak kis mértékben változik, ingadozik. 4 általában szintekre tagolódik (lombkoronaszint; cserjeszint; gyepszint, talajszint) 5 az életközösségek az esetek túlnyomó többségében

növénytársulásokból és ál- lattársulásokból állnak. Az életközösségek tagjai között sokféle kapcsolat alakul ki, melyek közül a táplálkozási kapcsolatok a legfontosabbak. élőhely: tudományos könyvekben többféle meghatározásával találkozhatunk Görög eredetű szóösszetétellel biotópként említik a szakkönyvek. Jelenti egyrészt egy-egy életközösség életterét, azt a helyet, ahol él, másrészt pedig olyan területet, melyen belül a környezeti tényezők azonosak, de más, szomszédos területekétől eltérnek. Az élőhely és az életközösség elválaszthatatlan egymástól Egy-egy élőhely jellegzetességét az élő és élettelen környezeti tényezők határozzák meg. élősködés: idegen szóval parazitizmus Az élőlények olyan”együttélése”, melyben az egyik élőlény (élősködő, parazita) a másikat (gazdaszervezet) károsítja, annak rovására él, esetleg el is pusztítja azt. Az élősködők többsége a

baktériumok, illetve a gombák, közé tartozik (például a betegségokozó baktériumok és gombák). 8 osztályban tanulunk majd róluk Élősködés előfordul fejlettebb növények és állatok között is. Élősködő növény például az aranka és a fagyöngy (a gazdanövény tápanyagait használja fel), élősködő állatok egyes férgek. energiaáramlás: míg az anyagok a természetben körforgást végeznek, a természetes életközösségekben, körfolyamat formájában állandóan vándorolnak, addig az energia csak egy irányba áramlik. Az élőlények élete szempontjából egyetlen energiaforrás a Nap sugárzása. Ha ezt az energiát 100 %-nak tekintjük, akkor ennek az energiának mindössze 1 %-áthasznosítja, köti le, pl. egy erdő A többi elnyelődik, visszaverődik a légkörből, illetve a Föld felszínén A növények testének anyagaiban kémiai energia formájában megkötött energia fele felhasználódik a növények életműködése közben. A

másik felének egy része a növényevő állatok táplálékaként hasznosul A felvett energia nagy része itt, ezen a szinten is az élet- folyamatok, a mozgás során felhasználódik, így a másodlagos fogyasztók szervezetébe csak kevesebb, mint fele jut át az energiának, a tápanyagok kémiai energiájaként. Az energia tehát a termelő szervezetektől a fogyasztók felé áramlik (a csúcsragadozókig), visszafelé sohasem jut energia, hiszen a lebontó szervezetek is saját életműködéseikhez termelnek energiát az összetett anyagok lebontása során. fauna: A Földön, illetve valamely kisebb-nagyobb területen élő állatok összessége. így például beszélhetünk Magyarország vagy a Balaton jellegzetes faunájáról, de vizsgálhatjuk egyrét vagy egy erdő faunáját is. flóra: a faunafogalom növénytani megfelelője, tehát valamely terület növényfajainak összessége. Az Európán kívüli területek flórája és faunája még nem ismeretes olyan

pontosan, mint az európai. fogyasztók:= konzumensek mindazok a szervezetek, amelyek kész szerves anyagot használnak fel testük felépítéséhez. A konzumenseket tovább osztályozzuk aszerint, hogy szerves táplálékuk milyen eredetű. Elsődleges fogyasztóknak vagy primer konzumenseknek a növényevő állatokat nevezi a szakirodalom. A másodlagos fogyasztók vagy szekunder konzumensek az ál- latevők. A csúcsragadozók a harmadlagos, tercier konzumensek gejzír: szabályos vagy szabálytalan időközökben kitörő hév-forrás. Vulkáni területeken a földfelszín alatt összegyűlő vizet a mélyből felszálló víz- gőz felmelegíti, s a forró víz és vízgőz olykor 100 m magasra is kilövell. A szakaszos működés oka, hogy a kitörés akkor következik be, ami- kor az összegyűlő vízgőz nyomása elég nagy. A víz újból összegyűlik a földben, és az egész folyamat kezdődik elölről. Herman Ottó (1835-1914): természettudós, néprajzkutató. A

Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában dolgozott Elsősorban madártani kutatásai ismeretesek, de leírta Magyarország pókfaunáját is. Néprajzi és őstörténeti munkái is jelentősek A halászat és a pásztorélet ismereteit és tárgyi emlékeit gyűjtötte össze. Nevéhez fűződik az ősemberkutatás megkezdése és a Magyar Ornitológiai (madártani) Központ létrehozása. illóolajok: sok növény gyökerében, levelében, virágában, termésében képződik és raktározódik könnyen illanó, párolgó olajos anyag. A növények jellegzetes illatát okozzák. Illóolajokat tartalmaznak a fűszernövények, a kakaó, a kávé, a tea Illóolajok okozzák a zsálya, a kamilla, a kakukkfű illatát is. Illóolaj képződik a petrezselyem és a hagyma leveleiben is ivari kétalakúság: több állatfaj esetében előfordul, hogy a különböző nemű egyedek alakja, nagysága, színe eltér egymástól. Megfigyelhető például a szarvasbogaraknál, a házityúknál, a

fácánoknál, az oroszlánoknál. kén-dioxid: az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló környezetszennyező anyag. Kéntartalmú anyagok égetésekor keletkező gáz. (Barnaszenek égése- kor sok keletkezik) Növényre, állatra, emberre egyaránt mérgező hatású Az esővízben oldódik, s vele savas vegyületet képez, (savas esők), s így a talajba is bejut. kígyómérgek: egyes kígyófajok, viperák méregmirigyében mérgező anyagok termelődnek. Ezek barázdás vagy csöves méregfogon keresztül a megmart élőlénybe jutnak. Légzésbénulást, görcsöket okoznak A mesterségesen “le-fejt” kígyóméregből viszont gyógyszereket állítanak elő. Kitaibel Pál (1757-1817); természettudós, világhírű botanikus, a magyar flórakutatás úttörője. 1787-től az egyetemi botanikus kert igazgatója Kutatóútjain óriási anyagot gyűjtött össze. 200 növényfajt és sok állat- fajt fedezett fel 50-nél több növény viseli a nevét A

növényökológia előfutára volt. Korhadékbontás: a növények táplálkozásának egyik típusa A korhadéklakó növények elhalt növényi és állati maradványokon élnek. A baktériumok és a gombák egyes típusai képesek arra, hogy részben vagy állandóan táplálékként használják az elpusztult szervezetek anyagait. A korhadéklakó növényeket szaprofitáknak nevezik. A virágos növények közül az orchideák között találunk szaprofitákat környezeti tényezők: az élőlényt körülvevő környezet jellemzői. Az élőlények elválaszthatatlanok a környezetüktől, annak élő (biotikus) és élettelen (abiotikus) környezeti tényezőitől. Az élettelen környezeti tényezőkhöz tartozik a fény, a hő, a környezet anyagai (oxigén, szén-dioxid, víz). Az élő környezeti tényező alatt a többi élőlényt értjük. A környezeti tényezők és az életközösségek között szoros kölcsönhatás áll fenn A környezeti tényezők szabják meg

egy-egy élőlény előfordulási, elterjedési területét. Az életközösségek pedig visszahatnak a környezeti tényezőkre, módosítják azt. környezettan: – ökológia A biológiának az élőlények (növények és állatok), valamint az őket körülvevő környezet viszonyával, kapcsolatával foglalkozó tudományága. lebontó szervezetek: a szerves anyagokat egyszerűbb anyagokká átalakító élőlényeket soroljuk ide. Latin elnevezésük reducensek, ami szó szerinti fordításban visszavezetést jelent Ez kifejezi az anyagok körforgásában betöltött szerepüket, hiszen a lebontó szervezetek teszik lehetővé, hogy az elpusztult élőlények testanyagai egyszerű anyagokká alakulva ismét újabb termelő szervezetek testanyagát alkothassa. madárvonulás: a madarak évszakos vándorlása. Nyár végén vagy ősszel délebbre, enyhébb éghajlatú területekre költöznek, ahol áttelelnek. Az északibb területek felé haladva a költöző madarak száma nő

Tavasszal a vonulás, költözésellenkező irányban folyik. A vonulások útvonalát madárgyűrűzésekkel derítik fel az ornitológusok mikro-: szóösszetételekben előforduló görög eredetű előtag. Jelentése kicsi Például a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, moszatok) közös neve. Kicsi szervezetet (organizmus) jelent A mikroorganizmusok vizsgálatával a mikrobiológia foglalkozik. Mivel ezek az apró élőlények szabad szemmel nem láthatók, a mikrobiológia csak a mikroszkóp feltalálása után alakult ki. A mikroszkóp összetett nagyító (Mikro – kicsi, szkopenézek). 7 osztályban tanulunk a mikroszkópról és használatáról mikroklíma: a makroklímával, azaz a nagyobb összefüggő területek éghajlatától kisebb területek éghajlati viszonyai eltérhetnek (fény-, hőmérséklet-, csapadékviszonyok). Például a hegyek, dombok északi és déli lejtőinek eltér a mikroklímája Ennek megfelelően a déli napos lejtőkön a fénykedvelő,

szárazságtűrő fajok, az északi lejtőn pedig az árnyékkedve- lő, és nedvességkedvelő élőlények fordulnak inkább elő Sajátos mikroklímája, van egy erdőnek is, mely jelentősen eltérhet a közvetlen közelében levő rét klimatikus viszonyaitól. nevezéktan: latinul nómenklatúra A növény- és állatrendszertani egységek elnevezésének és névalkotásának rendszere. A nevezéktanokat nemzetközi bizottságok dolgozzák ki. Elsőként Karl Linné svéd biológus foglalkozott növények és állatok rendszeres leírásával és elnevezésével. Azóta a növény- és állatfajok kettős nevet kapnak (kettős nevezéktan, binomiális nómenklatúra). Növényeknél is, állatoknál is elöl nagy kezdőbetűvel a nemzetség (nem) neve áll, ezután kis betűvel a fajnév. Például a mezei zsálya neve: Salvia pratensis, a jegesmedvéé: Thalarctos maratimus növényrendszertan: a növényvilág összes élő és kihalt képviselőjének rend- szeres

összefoglalása. A rendszerezés célja mindig az volt, hogy lehetővé váljék az eligazodás a fajok sokaságában. A ma használatos természetes rendszerek a növények hasonlósága és különbsége alapján a rokonságot veszi figyelembe. A fejlődéstörténeti rendszerek a rokonságot nem csak a megjelenés hasonlósága alapján, hanem a származási kapcsolatokkal együtt veszik figyelembe. növénytan: botanika, a növényvilág kutatásával foglalkozó biológiai tudomány. Számos résztudományra tagolódik Például a növényi test szerveződésével foglalkozik a növényalaktan – fitomorfológia. A növények föld- rajzi elterjedését a fitogeográfia vizsgálja A növények és a környezet kapcsolatát kutatja a növényökológia. A növények rendszerezésével a növényrendszertan (fitoszisztematika) foglalkozik. növényvédő szerek: a termesztett növényeket az ember igyekszik megvédeni a kártevőktől. Erre a célra egyre nagyobb mennyiségben

alkalmaz különböző vegyszereket, növényvédő szereket Ezek lehetnek gombaölő szerek, gyom-irtó szerek, rovarölő szerek vagy rágcsálók elleni szerek. A növényvédő szerek alkalmazásával csökkenthető a kártevők pusztítása, így nő a terméshozam. Alkalmazása azonban veszélyekkel is jár. Károsíthatja a talaj élővilágát, a virágjáró rovarok és a talajvízzel a folyókba jutó vegyszerek a halak tömeges pusztulását okozhatják. Ezért használatukhoz szakértelem és nagy körültekintés kell A nagyüzemekben már helikopterekkel juttatják nagy területekre a növényvédő szereket. A vegyszerezést táblákkal jelzik, hogy az emberre is veszélyes mérgek nehogy mérgezést okozzanak. oázis: sivatagokkal körülvett kisebbnagyobb termékeny terület Ahol források törnek fel a sivatagban, vagy mélyedésekben víz gyűlik össze ott mezőgazdasági művelés, emberi település alakulhat ki a sivatagban. Jellegzetes fája a datolyapálma

széndioxid: a levegőnél sűrűbb, színtelen, szagtalan gáz A levegő szén- dioxid-tartalma állandóan 0, 03 % körül van Szén-dioxid keletkezik és kerül a levegőbe szén és széntartalmú anyagok égésekor. így a levegő szén-dioxidtartalma az élőlények szervezetében lejátszódó lassú égésből (légzéskor távozik a szervezetből) és a tüzelő anyagok égetéséből származik. A zöld növények tápanyagként használják fel a szén-dioxidot A szárazföldi növények a légköri szén-dioxidot, a vízi növények pedig a vízben oldott szén-dioxidot alakítják át saját testük anyagává, szerves anyaggá. Az esőerdők, a növénytakaró irtásával a növényzet kevesebb széndioxidot használ fel, így a szén-dioxid felszaporodhat a levegőben. szűk tűrésű: az egyes környezeti tényezőkkel szemben a különböző növény-, illetve állatfajok igen eltérően viselkednek. Ha több környezeti tényezőnek csak kis mértékű ingását

viselik el, akkor az adott fajt szűk tű- résű (sztenoők) fajnak nevezzük (sztenosz – szűk). Szűk tűrésű tehát egy faj, ha a hőmérséklet (sztenoterm) és a csapadék mennyiségének (sztenohigrikus) csak szűk határok közötti váltakozását viseli el. tág tűrésű: egyes növény- és állatfajok kevésbé “igényesek” a környezetük- kel szemben, vagyis a környezeti tényezők jelentősebb ingadozását is el- viselik. Ezek a tág tűrésű (euriők) fajok Például egyes pázsitfűfélék euritermek, azaz a hőmérséklettel szemben is tág tűrésűek, jelentős hő- ingást képesek elviselni, és eurihigrikusak is, ami azt jelenti, hogy a csapadékos és a száraz időjárást is jól tűrik. Az ilyen tágtűrésű fajok többféle, különböző életközösségben (száraz és nedves rét, erdő stb.) előfordulnak talajbaktériumok: már több mint 250 fajuk ismeretes. Legtöbbjük életműködése fontos, a talaj keletkezését, termőerejének

fenntartását eredményezik. Élettevékenységükkel részt vesznek az anyagok körforgásában Fontos szerepet játszanak az elpusztult élőlények testanyagának ásványi anyagokká alakításában, tehát a lebontó, reducens szervezetek közé tartoznak. Mások szerepet játszanak a nitrogénmegkötésben, a humuszképzésben A kellően meleg, nyirkos, levegős (morzsás szerkezetű) talajban gyorsan szaporodnak. A levegőtlen, tömör, kiszáradt talajban viszont el- pusztulnak. A talajművelés (lazítás, porhanyítás, öntözés) egyik célja éppen a talajbaktériumok életfeltételeinek és szaporodásának biztosítása. téli álom: főleg a mérsékelt és a hideg éghajlati övben fordul elő, hogy egyes fajok a téli időszakban téli álmot alszanak. Rovaroknál, kétéltűeknél, hüllőknél és emlősöknél figyelhető meg ez a normális alvástól el- térő nyugalmi állapot. A téli álmot alvó állatok hónapokig nem táplálkoznak. A testükben

felhalmozott, elraktározott tápanyagtartalékot használják fel, de igen lassan, mert minden életműködésük alacsony szintre csökken, lelassul. Lecsökken a légzés, a szívverés, csökken a testhőmérséklet. A sünök és az ürgék 3-4, a denevérek 5-6 hónapot alszanak tenger: Földünk 71 %-átborítja tenger. A tengerek hatalmas és változatos élővilága nem csak a szárazföldi élővilágtól különbözik jelentősen, hanem eltér a folyók, tavak élővilágától is Ennek számos oka van Legjelentősebbek ezek közül a tenger nagyobb sótartalma, kisebb hőingása és a mélyén uralkodó nagyobb nyomás. A tengervíz 3, 5 % sót tartalmaz, ezért sós vizek is nevezik, szemben a folyók, tavak kisebb sótartalmú”édes” vizeivel. A tengerek óriási víztömegében jelentéktelen a napi és az évi hőingás. A tengeri élőlények szervezete a tengerben uralkodó viszonyok-, hoz alkalmazkodott. Többségük sötétségkedvelő, valamennyi só tűrő,

édes- vízben nem él meg, és az édesvízi állatok is elpusztulnak a tengerben. tengeri gyöngykagyló: az Indiai- és Csendes-óceánban élő kagylófaj 30 cm- re is megnő. Gyöngyháza ós igazgyöngye miatt halásszák A testébe kerülő idegen anyag, szennyeződés köré választja ki a mésztartalmú gyöngyházréteget. Egy kagyló egy szem igazgyöngyöt képez, ezért igen drága az igaz- gyöngy. A tenyésztett gyöngykagylóba mesterségesen juttatnak idegen anyagot, így gyöngyképzésre késztetik. visszamentő szervezetek: a termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek együtt biztosítják az anyagok körforgását a természetben. Az elpusztult élőlények testanyagából nem lesz azonban teljes egészében újra szervet- len anyag, hanem egy részét a visszamentő szervezetek (rekuperánsok), a korhadékon és ürüléken élők, ismét szerves anyaggá alakítják, visszamentik.