Press "Enter" to skip to content

Biológia tankönyv 9 10 ii kötet pdf

Cím: Miskolc, Széchenyi István út 107. (H-P: 9.00-17:30, Szo: 9.00-13.00), fizetés előreutalással (feldolgozás után küldjük az utaláshoz szükséges adatokat). A visszaigazolásban szereplő státusz (Feldolgozás alatt) jelentése: A rendelés beérkezett hozzánk, feldolgozása hamarosan elkezdődik! (Munkanapokon, a 15.00 után beérkezett rendeléseket a rendelés beérkezését követő munkanapon tudjuk feldolgozni! A munkaszüneti napokon beérkezett rendelések az azt követő munkanapon kerülnek feldolgozásra!)

Biológia tankönyv 9 10 ii kötet pdf

Taneszközök

Biológia tankönyv 9-10. II. kötet

OH-BIO910TB_II boritó kép

  • Általános információk
  • Tananyagfejlesztők: dr. Szerényi Gábor
  • Műfaj: tankönyv
  • Iskolatípus: gimnázium, középiskola
  • Évfolyam: 10. évfolyam
  • Tantárgy: biológia
  • Tankönyvjegyzék: Tankönyvjegyzéken szerepel.
  • Nat: Nat 2020

Az Oktatási Hivatal által kiadott, tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket a Könyvtárellátónál vásárolhatják meg (www.kello.hu).

Oktatási Hivatal

1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Hétfőtől péntekig 9:00 – 16:00
Tel.: (+36) 1-460-1873
Tel.: (+36) 30-500-8147
tankonyv@oh.gov.hu

Vásárlás

KELLO TANKÖNYVCENTRUM
1085 Budapest, József Krt. 63.
Tel.: (+36-1) 237-6989
kello.hu

Biológia tankönyv 9 10 ii kötet pdf

You are using an outdated browser. For a faster, safer browsing experience, upgrade for free today.

Bejelentkezés

Close

  • Back
  • ANGOL
  • ÉNEK
  • HIT ÉS ERKÖLCSTAN, ETIKA
  • MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
  • MATEMATIKA
  • NÉMET
  • TECHNIKA, ÉLETVITEL
  • Back
  • ANGOL
  • ÉNEK
  • HIT ÉS ERKÖLCSTAN, ETIKA
  • KÖRNYEZETISMERET
  • MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
  • MATEMATIKA
  • NÉMET
  • TECHNIKA, ÉLETVITEL
  • Back
  • ANGOL
  • ÉNEK
  • HIT ÉS ERKÖLCSTAN, ETIKA
  • KÖRNYEZETISMERET
  • MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
  • MATEMATIKA
  • NÉMET
  • Back
  • ANGOL
  • ÉNEK
  • HIT ÉS ERKÖLCSTAN, ETIKA
  • KÖRNYEZETISMERET
  • MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
  • MATEMATIKA
  • NÉMET
  • TECHNIKA, ÉLETVITEL
  • VIZUÁLIS KULTÚRA
  • Back
  • ANGOL
  • BIOLÓGIA
  • DIGITÁLIS KULTÚRA
  • ÉNEK
  • FRANCIA
  • HIT ÉS ERKÖLCSTAN, ETIKA
  • KÖRNYEZETISMERET
  • MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
  • MATEMATIKA
  • NÉMET
  • TECHNIKA, ÉLETVITEL
  • TERMÉSZETISMERET
  • TÖRTÉNELEM
  • Back
  • ANGOL
  • BIOLÓGIA
  • DIGITÁLIS KULTÚRA
  • ÉNEK
  • FRANCIA
  • HIT ÉS ERKÖLCSTAN, ETIKA
  • KÖRNYEZETISMERET
  • MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
  • MATEMATIKA
  • NÉMET
  • TECHNIKA, ÉLETVITEL
  • TERMÉSZETISMERET
  • TÖRTÉNELEM
  • Back
  • GULLIVER KIADÓ
  • HERMIT KIADÓ
  • K.U.K. KÖNYV ÉS LAPKIADÓ KFT.
  • SIKER KIADÓ

Nincs termék a bevásárlókosárban.

Az összes kategória

Kosár

Filters

Personal menu

Preferenciák

Keresés

  • Főoldal /
  • JEGYZÉKI TANKÖNYV 2022/23 /
  • Biológia tankönyv 9-10. II. kötet

Az áraink forintban értendők és az ÁFA-t tartalmazzák!

Copyright © 2022 KELLO Publikus webáruház. Minden jog fenntartva.

Készítette az ALLWIN

Szolgáltatásaink minőségének folyamatos, magas szinten tartása érdekében a weboldalon cookie-kat használunk, annak érdekében, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Szakiskolai közismereti tankönyv II. kötet

1 Szakiskolai közismereti tankönyv II. kötet I. Vezetői összefoglaló A szakiskolai tankönyv megítél&eacu.

Recommend Documents

Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10. II. kötet

A szakiskolai tankönyv megítélése összességében és egyes fejezeteiben is igen ellentmondásos volt. A tanárok többsége és a diákok közül azok, akiknek továbbtanulási ambíciói vannak, nem értenek egyet az alacsony közismereti óraszámmal a szakiskolában. Az év végi workshop-on és a fókuszcsoportos beszélgetésen is komoly hangsúlyt kapott a közismereti órák alacsony száma. Volt, aki úgy gondolta, hogy ennek megváltoztatása érdekében érdemes és fontos lenne lobbizni. A tanárok és a diákok véleménye egybeesik abban a tekintetben, hogy a tananyag szakközépiskolai tananyagtól való eltérését helytelenítik, ráadásul nem látják a tankönyv szerzőinek elképzelését a tananyag felépítéséről és a kimenetről. Úgy gondolják, hogy nehéz számon kérni bármit is a tananyagból. Minden tantárgy esetében egyenetlennek tartják a leckék színvonalát, vannak jobban sikerült és a gyerekek számára túlságosan elvont, nagyon nehéz leckék is. A tankönyv és az egyes műveltségterületek megítélését erőteljesen befolyásolja az adott szakiskola színvonala, az ott tanított szakmák, az oda kerülő diákok előzetes tudása, felkészültsége, sőt, még az is, hogy fiú, vagy lány tanulók vannak-e az osztályban. Azokban az iskolákban aratott nagyobb tetszést a tankönyv, amelyek a szakiskolai átlagnál jobbak voltak. Minden lehetséges fórumon felmerült, hogy a szakiskolás tanulók szövegértése, szókincse, beszédszínvonala, önálló munkavégzésre való képessége, tanulási motiváltsága általában messze elmarad attól a szinttől, amit a kerettanterv ez a tankönyv tételez. Ennek tükrében általános vélemény, hogy a tankönyv nyelvhasználata, az ismeretlen szavak aránya, és az egyes leckék ismeretanyaga meghaladja a célcsoport kompetenciáit. 1

Osztályközösség-építés (OKÉ) fejezet A tankönyv osztályközösség-építéssel foglalkozó fejezete aratott leginkább tetszést a pedagógusok körében, volt, aki egyenesen hézagpótlónak tartja. A fejezet témái általában felkeltették a korosztály érdeklődését, életszerűek voltak és aktivizálták a diákokat. A tananyag alkalmas volt a tanulók vitakultúrájának fejlesztésére. A képek válogatása alapvetően jó, de időnként túl kicsik a képek. A bevezető-záró részeknél lévő fiú és lány grafika némelyek szerint nem jó, inkább zavaróan hat. Több kipróbáló tanár megjegyezte, hogy a tankönyv szövegei túl komplexek, némelyiknél túl sok a feladat. Egyszerűbb, élet közelibb kérdésfeltevésekkel jobban meg lehet mozgatni a tanulókat. A diákok szövegértése, szókincse igen eltérő, így vannak olyan osztályok, ahol jól működtek a tankönyv kérdésfelvetései, máshol azonban sokkal kevésbé. Többen szóvá tették, hogy sok, a szakiskolás diákok számára ismeretlen szó van a tananyagban. A leckék jól felépítettek, igazodnak a kerettantervhez, alkalmasak a szociális és kommunikációs kompetenciák fejlesztésére. Vannak olyan leckék, melyek belső felépítése elősegíti az eredményes tanulást, de vannak olyanok is, melyek erre kevésbé alkalmasak (pl. 1.17). A leckékhez kapcsolódó kérdések száma időnként túl sok a rendelkezésre álló időhöz képest. Emellett a kipróbáló pedagógusok szerint az egyes leckék nem egyforma mértékben voltak érdekesek a diákok számára, ennek következtében eltérő mértékben lehetett őket a feldolgozásra aktivizálni. Az első 5 leckét és a 20-21. leckéket többen a diákok számára kevéssé érdekesnek ítélték. Ugyanakkor a mostaninál nagyobb óraszámban és részletességgel tárgyalnák a testkultúra és higiénia; a munkavállalás; a családtervezés, a bűn és bűnhődés témaköreit, illetve napjaink főbb társadalmi problémáit. Az OKÉ tananyagrésszel kapcsolatban fontos még megjegyezni, hogy számos iskolában az osztályfőnöki adminisztratív teendők elintézése az óra jelentős részét elviszi, így a felkínált tananyagok mélyebb megvitatására nem marad idő.

Matematika fejezet A tankönyvfejezet legfőbb értékének a külsejét, esztétikus megjelenését tartják a tanárok. Általános volt a vélemény, hogy túl sok a feldolgozandó tananyag, és a leckék igen eltérő nehézségűek. Vannak olyan leckék, ahol túl sok az új ismeretanyag (pl. a kombinatorika: Permutáció, ismétléses variáció, ismétlés nélküli variáció, kombináció), ugyanakkor más leckékben nincs elsajátítandó új ismeretanyag. Voltak olyan témák, melyek nagyon érdekesek voltak a diákok számára (mint pl. a bankos lecke), más témák azonban egyáltalán nem voltak érthetőek számukra. Többen is megjegyezték, hogy olyan leckék is szerepelnek a könyvben, melyben az előzetes tudásukat messze meghaladó tartalommal találkozhatnak és ezek nem is részei a tantervi követelményeknek. (Vektorműveletek; Fibonacci-spirál készítése pl.). A tanárok közül többen 2

is megjegyezték, hogy a kerettanterv és a tankönyv között több helyen ellentmondás van: eltérő a leckék sorrendje és az óraszám is. Több tanár is részletes javaslatot tett a leckék arányainak és sorrendjének átalakítására. Tematika, a tananyag tartalma A tananyag tartalmával kapcsolatosan kritikaként fogalmazódott meg, hogy a könyvben megfigyelhető hangsúlyeltolódás nem veszi figyelembe a szakiskolai tanulók átlagos képességeit, így számukra fontos témákat nem elég súllyal tárgyal, ugyanakkor a játékelmélet, a kombinatorika, a valószínűségszámítás számukra felesleges és nehezen érthető ismereteket közöl. Gyakori volt az a javaslat, hogy a tankönyv Gondolkodási módszerek és a Függvények első 4 leckéjére javasolt óraszámát érdemes lenne csökkenteni és helyette több órát kellene szánni százalékszámításra, kamatszámításra, mértékváltásra és arányszámításra, mivel ezekre gyakorlati fontosságuk mellett számos szakmában a szakmai ismeretek elsajátításhoz is szükség van. A tanárok egy része hiányolja a hagyományos matematika könyvek rendszerében megszokott felépítést: előkészítés, megfigyelés, mintapélda, értelmezés, ismeretközlés vagy ismeret elmélyítés, gyakorlás, rendszerezés, összefoglalás. Úgy gondolják, hogy az első lépések hiányában a tananyag elsajátítását nem megvalósítható.

A leckék tartalmi felépítése A címek gyakran nem fedik le a leckék tartalmát. Így pl. a függvényre, a kombinatorikára, vagy a valószínűségszámításra, statisztikára nem talál rá a tanuló. Helyette valami figyelemkeltő cím van, amely nem egyezik meg a lecke tartalmára, pl. TOP lista. Sok leckénél a matematikai tartalom ömlesztve van, egybefüggő masszát alkot. Nincs részekre bontva, nem áttekinthető, nincsenek vázlatpontok. Gyakran az alapvető megértést segítő ábrák is hiányoznak. A szükséges fogalmakat, összefüggéseket a könyv gyakran nem tartalmazza. A megoldásra szánt feladat nagyon kevés. Nem lehet szintezni, nem lehet válogatni. Általában elmondható, hogy a terjedelem nagyon szűkös. A definíciókban található néhány szakmai hiba is, vagy elírás, ezeket feltétlenül javítani kell. Emellett vannak pongyolán megfogalmazott definíciók is. Emellett előfordul, hogy már szükség lenne egy definíciókra, de a tankönyv csak 2 leckével hátrább tárgyalja. Fontos lenne a leckék végén megadni az adott tananyag rövid összefoglalását, a lényeg kiemelésével. A tanárok többsége úgy gondolja, hogy önálló tanulásra alkalmatlan a könyv, mivel az ismereteket, fogalmakat nem közli világosan. Már az egy fontos választóvonal a tanulók között, hogy megértik-e az adott leckét és feladatokat, vagy sem. Az önellenőrzés kevéssé oldható meg, hiszen a tankönyv nem tartalmaz végeredményeket. A tanári ellenőrzésre is korlátozottan ad a tankönyv támogatást. Ezeket a véleményeket a kérdőív megfelelő 3

kérdéseire adott válaszok is alátámasztják. Az önellenőrzése, tanári ellenőrzésre vonatkozó kérdések átlaga 2,5 körül (tehát az „elég rossz”) körül van a matematika tankönyv esetében.

A szövegek érthetősége Eltérő volt a szöveg érthetőségének megítélése. Ahogy korábban is említettük, a szakiskolába járó diákok képességei között igen nagy különbségek lehetnek. Így fordulhat elő, hogy egyes véleményező tanárok szerint a tankönyv olvashatósága megfelelő, szóhasználata illeszkedik a szakiskolai tanulók szövegértési képességeihez, mások azonban éppen a szövegértést tartják az egyik legnagyobb gondnak, mivel maguknak a feladatoknak megértése is komoly gondot okoz a gyengébb képességűek számára.

Kérdések, feladatok A különböző anyagrészekhez kapcsolódó feladatok eltérő színvonalúak. Általában szemléletesnek, a mindennapi élethez kapcsolódónak tartják a tanárok a számtan, az algebra feladatait, ugyanakkor nem igazán használhatónak pl. a játékelmélet 3 leckéjét, vagy a sorozatokkal foglalkozó két leckét. A tanárok arra is felhívták a figyelmet, hogy a tankönyv nem ad a tanulóknak tanulás módszertani segítséget. Hiányzik a kidolgozott mintafeladat, amelyhez hasonló módon más feladatokat lehetne gyakoroltatni. (Pl. egy hármasszabály segítségével egyenes arányosságot, százaléklábat, értéket, alapot, térfogatot, tömeget, vegyes százalékot lehet számoltatni.) A kérdésekkel, feladatokkal új ismereteket rögzíteni csak úgy van értelme, ha először definiáljuk a fogalmakat, és megmagyarázzuk az összefüggéseket, aztán a tanultakra kérdéseket fogalmazunk meg. Amennyiben az első rész hiányzik, nem tölti be a kérdések, feladatok a funkcióját. A tankönyv a hagyományos matematika tankönyvekkel ellentétben minimális mennyiségű matematika feladatot tartalmaz. Gyakran alkalmaz összetett feladatot, ami ebben az iskolatípusban nem túl hatékony, különös tekintettel arra, hogy ebbe az iskolatípusba sok olyan diák is jár, akinek az elemi számolási és matematikai alapjai is hiányoznak. Fontos lenne, hogy a leckékhez kapcsolódó feladatok konkrétak, számolásosak legyenek. Van olyan tanár, aki úgy érzi, diákjai a két év kísérleti tankönyv-használat után rosszabb szinten vannak matematikából, mint a nyolcadik osztály elvégzése után. Képek, szemléletesség A tankönyv képeit a véleményezők általában figyelemfelkeltőnek találták, melyek legtöbb esetben segítették az anyag megértését a tanulók számára. Előfordult azonban, hogy egy-két ábra nem volt használható a túl kis méret, illetve a nem megfelelő szín(árnyalat )miatt. (pl.: 2.19 kockák). Kritikaként fogalmazódott meg az is, hogy bizonyos témaköröknél nincs kellő mennyiségű ábra, amely segítené a megértést. Tipikusan ilyen témakör a függvénnyel kapcsolatos ismeretek, geometria, kombinatorika. Más esetben azonban egyáltalán nincs 4

szükség ábrákra, ilyen pl. az egyenletmegoldás. Vannak olyan ábrák is, amelyek nem hordoznak matematikai tartalmat, pl. amikor a vízilabdázók átlagéletkorát kell kiszámolni.

Javaslatok Fontos lenne a feladatok sorszámozását átdolgozni, mivel jelenleg egy oldalon több 1.-es jelű feladat is van.

A tankönyvfejezet a tanárok körében nem aratott sikert. A tankönyv azon koncepciója, hogy a természetismereti tananyag egy tankönyvben, komplex módon kerüljön feldolgozásra alapvetően tetszik a tanároknak. Ugyanakkor igen alacsonyra értékelték a tankönyvet abból a szempontból, hogy mennyire képes az ismeretanyag átadására, a tanulási képességek fejlesztésére és a felkínált témák mennyire segítik elő a tanulók közti kommunikáció fejlődését. Folyamatosan felmerülő probléma, hogy a szakiskolás diákok előzetes tudásához, kompetenciáihoz igazodik-e a tankönyv. Ismét nyomatékosítani kell, hogy igen nagy eltérés van a különféle szakmákat oktató iskolák diákjai között, így van, ahol nem jelent komoly nehézséget a tankönyv használata, van azonban, ahol elemi szövegértési hiányosságok, és az általános iskolából hozott tudás alacsony szintje gátolja a hatékony tanítást. További probléma, hogy a különféle szakmákat oktató szakiskolákban a természetismeret témaköreire nem egyforma mértékben van szükség. Adott szakmában a szaktárgyak is kapcsolódnak például a biológiához, így ott a biológia tananyagrészre kevésbé van szükség. Másrészt a helyi tanterv több iskolában a 9. osztályra helyezte a természetismeret tantárgy oktatását, a következő két évre viszont nem. Ezek az aránytalanságok szintén csökkentik a tanítás hatékonyságát. A komplex természettudomány oktatás gátja az is, hogy ilyen végzettségű szaktanárok nincsenek, tehát adott esetben egy szaktanárnak saját végzettségétől eltérő tananyagot is kell tanítania. Lényegében mindenki javasolja a tankönyv átdolgozását, azok is, akik szívesen tanítanának belőle és azok is, akik semmilyen formában sem.

Tematika, a tananyag tartalma Általános az egyetértés, hogy a természetismeret fejezet megjelenésében, probléma felvetéseiben, vizuális eszköztárában a modern kor követelményeinek megfelel. Ugyanakkor a tananyagrészek, és ezen belül az egyes leckék nehézségi foka igen eltérő. Vannak olyan tananyagrészek, melyek a szakiskolás tanulók számára túl nehezek, netán feleslegesek is 5

(többen említették például a genetikával foglalkozó részt, ami a szakközépiskolások tankönyveiben több óraszámban és magasabb évfolyamon tárgyalódik), más témakörök alaposabb kifejtést igényelnének. A véleményezők egy része például kevesli a könyv természetföldrajzi vonatkozásait, az ökológiai szemléletet. A tananyag a véleményezők szerint időnként átgondolatlan, „belekap” ebbe is abba is, de igazából a lényeg nem kap elég hangsúlyt. Az sem világos a pedagógusok számára, hogy a leckék színvonal ingadozása milyen koncepció alapján alakult ki. A diákok és a tanárok egy része számára követhetetlen a tananyagok sorrendje, nem látnak benne logikát. A véleményező pedagógusok érzékelik, hogy a tankönyvben megjelenő témák a kerettanterv elvárásaihoz igazodnak, amit legtöbben a diákok előzetes felkészültsége alapján túlzónak, túl nagy témaköröket felölelőnek tartanak. Többen azt is szóvá tették, hogy bár a tankönyv igazodik a NAT előírásaihoz, az elsajátítandó ismeretek mélysége, a kimenet továbbra sem világos. A tankönyv erényének tartják a pedagógusok, hogy az sokszor merít példákat a mindennapi életből, valamint egyedi látásmódjával gondolkodásra ösztönzi a felkészültebb diákokat és sokszor magukat a pedagógusokat is. Megoszlik a válaszadók véleménye arról, hogy jó-e valamennyi közismereti tantárgyat egy tankönyvbe elhelyezni. A természetismeretet oktató pedagógusok inkább a külön tankönyvek mellett érvelnek. A fejezetek tartalmi felépítése Az egymás után következő tananyagok sorrendiségének logikáját sok kritika érte, az egyes leckék felépítését a véleményezők alapvetően logikusnak tartják. Nem értenek egyet azonban azzal az alapelvvel, hogy a „minden oldalon egy lecke” felépítéshez ragaszkodtak a szerzők, ez ugyanis időnként indokolatlannak tűnik. Bizonyos leckék hosszabb kifejtést, mások rövidebbet igényelnének. Önálló tanulás, önellenőrzés: A véleményezők a tankönyv egyik legfőbb gyengeségének az önálló tanulásra és az önellenőrzésre való alkalmatlanságát tartják. A természetismeret tantárgy leckéi a legalacsonyabb átlag pontszámokat kapták ebből a szempontból. Az egyes leckékben az összefüggő szövegek, a lényeg nem megfelelő kiemelése, az összefoglalások és / vagy ellenőrző kérdések hiánya mind akadályozza az önálló tanulást. A tankönyvben lévő kérdések, hol túl egyszerűek, máskor túl bonyolultak! A gyerekek érdeklődését gyakran nem keltik fel. A véleményező pedagógusok azt is megfogalmazták, hogy a tankönyv magára hagyja a tanárt az értékelési módszerek tekintetében. Emellett hiányzik a leckékből a tapasztalatok értékelésének, csoportos elemzésének módszertana és a tréningszerű oktatási módszerek alkalmazása is. Komoly tanári felkészültség kell ahhoz, hogy a tankönyv gyakorlati pedagógiai-pszichológiai hiányosságait kompenzálni lehessen. 6

A szövegek érthetősége, életszerűség A tankönyv példáit, a tananyagot alapvetően életszerűnek tartja a legtöbb pedagógus. Úgy gondolják, hogy a gyakorlatból, a mindennapi életből vett példák segítik az érdeklődés fenntartását és a tananyag elsajátítását. Ugyanakkor gyakran a valóságosnál mélyebb ismeretek meglétét feltételezi a diákokról. A tankönyv szövegének érthetőségéről átlagosan igen rossz vélemény született. Voltak ugyan olyan pedagógusok, akik ezt megfelelőnek tartották, ugyanakkor azok voltak többségben, akik szerint a diákok szókincséhez, előzetes tudásához, szövegértéséhez a közepesnél rosszabb szinten illeszkedik a tananyag. Voltak, akik kiemelték, hogy a tankönyv érthetősége fejezetenként meglehetősen eltérő. Ugyanez vonatkozik a fogalmakra is: egyes leckékben világosan elkülönülve, egyszerűen és érthetően szerepelnek, másokban azonban egyáltalán nem érthetőek. A szakszavak, idegen szavak mennyiségéről általában az a vélemény, hogy túl sok szerepel belőlük a szakiskolai tanulók szövegértési szintjéhez, szókincséhez képest. Ugyanakkor e témánál is felmerül, hogy vannak olyan tananyagok, ahol a továbbhaladást segítő szakszavak hiányoznak, más leckéknél viszont felesleges fogalmak vannak beiktatva, melyekre nincs feltétlenül szükség és tanítása esetén elveszi a tanulók kedvét a sikertelenség (pl: niche, hommunculus). Képek, szemléletesség A tankönyv külsejét mind a diákok, mind a tanárok esztétikusnak ítélték. A tankönyv vizuális eszközökben gazdagsága segíti a tanulók motiváltságát. Ugyanakkor az is felmerült, hogy az illusztráció nem minden esetben segítette a szöveg megértését. Voltak nem jól kivehető, kis méretű képek, ábrák, vagy nem túl informatívak is. Sokszor hiányoznak az ábra magyarázatok. Néhol felesleges illusztrációk vannak. Javaslatok Többen javasolták azt, hogy nem a tankönyv átdolgozására lenne szükség, hanem olyan munkafüzet elkészítésére, ami egyrészt lehetővé tenné a gyakorlást és az megtanultak mélyebb elsajátítását. További módszertani segédletre is szükség lenne a még hatékonyabb tanulási-tanítási folyamathoz. A tankönyv tipográfiai kialakításában fontos lenne azokat a szakkifejezéseket, amelyek a tananyag megértését szolgálták, úgy kiemelni, hogy a mostaninál jobban elkülönüljön a szövegkörnyezettől.

Kommunikáció-magyar (KOMA) fejezet Összességében a KOMA tananyag megítélése ellentmondásos volt, mert a tanárok egy része elég jónak tartotta, mások azonban igen gyengének. A tankönyvfejezet legfőbb erőssége a kérdőív adatai alapján, hogy megfelel a kerettanterv előírásainak és külseje esztétikus. Vannak olyan értékelők, akik szerint a tankönyv KOMA része nem felel meg a szakiskolás gyerekek tudásának. Többségük olyan alapvető hiányosságokkal küzd, hogy nem tud olvasni, helyesen írni, a nevét kisbetűvel írja le. Ők ezzel a tananyaggal nem tudnak mit kezdeni. A pedagógusok másik része viszont úgy értékelte, hogy a tankönyv példái átfogó képet adnak az irodalmi ismeretekről, olvasási lehetőségekről. A tankönyv érdekes, magazinszerű, megszólítja a tanulókat. A nyelvezete egyszerű, a tanulók könnyen megértették és élvezetesnek tartották. Fontos észrevétel, hogy a tankönyv törekszik arra, hogy a szakiskolás tanulók esélyegyenlőtlenségét megpróbálja azzal is mérsékelni, hogy bevonja az oktatásba a modern informatikai eszközöket, módszereket. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy ezeket nem minden iskolában tudják használni, mivel számos szakiskolában nincs megfelelő informatikai ellátottság. Ahol IKT eszközök minden órán rendelkezésre álltak, ott sok képi anyagot, kiegészítő tartalmat is tudtak használni a tanárok a tankönyv útmutatásának megfelelően. Ott azonban, ahol nem rendelkeznek ilyen eszközökkel, az egyenlőtlenségi rés tovább nőtt. Emellett a szakiskolás tanulók egy része nem rendelkezik otthon sem internet eléréssel, vagy pedig korlátozott adatforgalmi keretét nem tanulásra fordítja. Sok kritika érte a KOMA tananyagot abból a szempontból, hogy a továbbtanulásra készülők nem tanulnak belőle eleget, nem készíti fel őket a tankönyv. Emellett a pedagógusok számára nem világos, hogy mi a szerzők koncepciója a tananyagról. Tematika A KOMA tananyag kapcsán többen is megfogalmazták, hogy míg egyrészről nagyon jó a komplex megközelítés, tehát az, hogy az irodalom és a kommunikáció mellett egyéb művészeti tartalmak is helyet kaptak a tankönyvben, ez időnként komoly nehézségek elé állítja a tanárokat. A magyartanárok jelentős része ugyanis nem rendelkezik sem informatikai, sem ének-zenei, sem művészettörténész diplomával, felkészültséggel. Emellett a szakiskolák jelentős hányadában a KOMA vagy bármilyen közismereti tantárgy tanítása nehézséget okoz, hiszen a tanulók alulmotiváltak, nem érzik szükségét elméleti ismeretek elsajátításának. A szépirodalom és a nyelvtan tanulása terhes számukra, feleslegesnek érzik. Nyelvhasználatuk közönséges, szókincsük szegényes, és nincs igényük a fejlesztésére. Hiába érzi valaki tanárként, hogy a tankönyv módszertanilag jó, újszerű, a tanulók sokkal kevésbé „vevők” rá.

Tematika, a tananyag tartalma A tananyag tartalmával kapcsolatosan többen szóvá tették, hogy nem világos a szerzők szándéka: vajon egy összművészeti könyvet akartak a diákok kezébe adni, vagy pedig egyéb rendező elv alapján készítették azt el. Volt, aki szerint nincs logika a tananyag felépítésében, a leckék sorrendjében. Kevés a konkrétum, nem érthető számukra a koncepció. A diákok és tanárok közül többen is sokkal több irodalmi tananyagot tartanának szükségesnek. A szöveggyűjteményhez nincs tartalomjegyzék, csak hosszadalmas keresés után lehet megtalálni a leckéhez illő irodalmi szöveget. A klasszikus leíró nyelvtani feladatok és a helyesírási feladatok is hiányoznak, ezekre az idegen nyelv tanulását segítendő is szükség lenne. A fejezetek tartalmi felépítése A leckék általában logikusan tagolt rendszert alkotnak, ám bizonyos leckék nem találkoznak a diákok érdeklődési körével, tudásszintjüknek nem megfelelő ismeretet közvetítenek. Általánosságban elmondható, hogy a feladatok és a főszöveg egymáshoz való mennyiségi viszonya aránytalan. Mindig jóval több a feladat, mint ami egy órán elvégezhető lenne. A szövegek érthetősége, életszerűség A tankönyv szövegének érthetősége nagymértékben függ az adott diákcsoport előzetes felkészültségétől. Vannak olyan pedagógusok, akik szerint a tankönyv megértése nem okozott gondot tanulóiknak, és mivel a tankönyvben megjelenő példák többsége a tanulók mindennapi életéből származik, így azok megkönnyítik a tananyag elsajátítását. Más tanárok szerint azonban a diákjaik szövegértési szintje alig haladja meg az analfabéta szintet, így a szövegek értelmezése komoly gondot okoz számukra. A leggyakoribb vélemény az, hogy a tankönyv szövege többé-kevésbé nagyobb szókincset feltételez, mint amivel a szakiskolás diákok rendelkeznek. A tankönyv néhány leckéje túl „tudományos”, bonyolult nyelvezetű, illetve túl magas szinten tárgyalja az adott témát (Pl. avantgárd), máshol viszont annyira igyekszik a gyerekek szintjén maradni, hogy bugyutává válik. Ki lehetne a szöveget egészíteni összefoglaló táblázatokkal és a tankönyv végén a fogalmak értelmezésének összefoglalásával.

Önálló tanulás, önellenőrzés A tankönyv legfőbb gyengesége mind a kérdőív, mind a szöveges válaszok és egyéb források alapján az, hogy nem alkalmas önálló tanulásra és a tanuló nem tudja tudása fejlődését önmaga értékelni. Nincsenek összefoglaló kérdések, feladatsorok, vagy linkek, hogy honnan ellenőrizheti a diák a tudását. A legtöbb leckénél nem világos sem a tanárok, sem a diákok 9

számára, hogy mi a megtanulandó, számon kérendő anyag. Alapvető problémák vannak a tanulók tudásának tanári értékelésével is, mert ehhez a tankönyv nem nyújt elegendő segítséget. Feladatok A tankönyv feladatait az értékelő tanárok változatosnak, érdekesnek, differenciált tanulásszervezésre alkalmasnak tartják. A tankönyv ugyan lehetőséget teremt egy-egy téma, probléma sokoldalú megvilágítására, ám a túl hosszú főszöveg és a túl sok feladat megosztja a diákok figyelmét és alaposabb feladatmegoldásra alig marad idő. Némely feladatnál azonban gondot okoz, hogy a tanulóknak adott feladat a tanárt „szólítja meg”, mert a tanuló magától nem oldaná azt meg. Azokban az osztályokban, ahol a diákok felkészültsége gyengébb, gyakran gondot okoz a feladatok megoldása. A tankönyv sok gondolkodtató kérdést tesz fel, de ezek többnyire meghaladják a tanulók képességeit, mert túl nehezek, vagy érdektelenek számukra. Segítené a tanulást, ha differenciált feladatok lennének és ezeket különböző piktogramok jeleznék. Képek, szemléletesség A tankönyv külsejét, tipográfiáját mind a tanulók, mind a pedagógusok jónak értékelték, színesnek, szemléletesnek, esztétikusnak tartják. Az illusztráció (a tananyag tartalmi részével együtt) a szintre hozás lehetőségét adja meg a különböző hátrányokkal és egyéb problémákkal küzdő szakiskolás tanulók számára. Ugyanakkor némelyik a képek néha teljesen értelmetlenül, funkció nélkül állnak a könyv szélén. Javaslatok Felmerült, hogy érdemes lenne a feldolgozandó verseket, prózai műveket, drámákat külön szöveggyűjteménybe helyezni. Fontos lenne, hogy az új kiadásban megtörténjen a feladatok számozása és a szöveggyűjtemény oldalszámainak feltüntetése. A megjegyzendő ismereteket fontos lenne megfelelő tipográfiával kiemelni.

Történelem – társadalomismeret fejezet Összességében a tananyag megítélése ellentmondásos volt, mert a tanárok egy része viszonylag jónak tartotta, mások azonban igen gyengének. A tankönyv legfőbb erőssége a kérdőív adatai alapján, hogy megfelel a kerettanterv előírásainak és külseje esztétikus. Vannak olyan értékelők, akik szerint a tankönyv nem felel meg a szakiskolás gyerekek tudásának. Többségük alapvető hiányosságokkal küzd, nem tud olvasni, helyesen írni. Ők ezzel a tananyaggal nem tudnak mit kezdeni. A pedagógusok másik része viszont úgy 10

értékelte, hogy a tankönyv példái témái felkeltik a fiatalok érdeklődését, fejlesztik vitakészségüket és társadalomismeretüket. A szakiskolák modern informatikai eszközökkel való ellátottsága között jelentős különbségek vannak. Egyes iskolákban a tanárok jól tudják használni a kiegészítő információs eszközöket, más iskolákban azonban ezek a lehetőségek hiányoznak. Ez tovább növeli az iskolák és diákok közötti egyenlőtlenséget. Emellett a szakiskolás tanulók egy része nem rendelkezik otthon sem internet eléréssel, vagy pedig korlátozott adatforgalmi keretét nem tanulásra fordítja.

Tematika, a tananyag tartalma A tananyag tartalmával kapcsolatosan többen szóvá tették, hogy a leckék kapcsolódása nem logikus, nem világos, hogy miért ezek a leckék vannak a tankönyvben, vagy miért ilyen sorrendben szerepelnek. A tananyag társadalomismereti részei a tanárok szerint ugyan segítenek közelebb hozni a gyerekhez a mindennapok problémáit, de a kérdésfelvetések csak tanári magyarázattal érthetők a diákok számára. Olyan téma is van (pl. többpárti demokrácia), ami semennyire sem érdekli őket, nem is akarnak/tudnak róla beszélni. A társadalomismeret azért is fontos lenne számukra, mert otthoni szocializációjuk többnyire nem megfelelőek, mivel igen sok közöttük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. Ezért is problematikus, hogy a leckék egy része meglehetősen távol esik érdeklődésüktől. A történelem tananyag úgy épül fel, hogy a szerzők feltételezik a tízedikes tanulóról, hogy megvan az alapvető műveltsége és megtanulta a történelmet, illetve 9. osztályban átismétli. Ez a feltevés azonban a diákok jelentős részére nem igaz. A diákok keresik a kronológiát a történelem anyagrészekben, és nem áll össze a fejükben, hogy miért csapong a különböző korszakok között. Azok a diákok, akik továbbtanulásra készülnek, nehezményezik, hogy a tankönyv nem kapcsolódik a szakközépiskolai képzéshez, tehát nem készíti fel őket a jövőbeli továbbtanulásra. Egyes pedagógusok szerint a tankönyv nem mindenben felel meg a társadalmi felelősségvállalás elvárásainak, sőt a politikai elfogultságtól sem mentes. A nők szerepét és helyzetét sablonokban gondolkodva tárgyalja, pl. egy nő, ha sikeres, a szépségének nagyobb szerepe van benne, mint a rátermettségének, vigyázzanak a lányok, hogy mit posztolnak magukról stb. Az európaiság nem jelenik meg a leckékben. Nemzettudat esetében pedig nem lép túl a trianoni következmények ismertetésén. A fejezetek tartalmi felépítése A véleményezők szerint igen nagy eltérés van az egyes leckék színvonal között. Vannak nagyon jól tagolt, strukturált leckék, ahol a főszöveget megfelelően megtörik a feladatok, képek ábrák, térképek. Ugyanakkor vannak nagyon rosszul tagoltak, csapongóak, amelyekben 11

a főszöveg túlságosan hosszú és tagolatlan. Gyakran felmerül az a probléma, hogy nem áttekinthető, hogy a tananyag melyik része a törzsanyag és melyik a kiegészítés. A könyvben nincsenek összefoglaló, ismétlő leckék. A kérdések-feladatok arányát általában megfelelőnek ítélték a véleményezők. A feladatleírások többnyire érthetőek voltak, de utánajárást igényeltek, otthoni munkát, ennek azonban elég kevés a realitása a szakképzésben. Azt azonban pozitívumként fogalmazódott meg, hogy többféle tevékenységtípusra is volt lehetőség bizonyos leckéknél, ezekkel sikerült felkelteni a diákok érdeklődését. A szövegek érthetősége, életszerűség A tankönyv szövegének érthetősége nagymértékben függ az adott diákcsoport előzetes felkészültségétől. Vannak olyan pedagógusok, akik szerint a tankönyv megértése nem okozott gondot tanulóiknak, és mivel a tankönyvben megjelenő példák többsége a tanulók mindennapi életéből származik, azok közel állnak a diákokhoz. Természetesen ehhez kellenek a pedagógusok ötletei és hasznosítható interaktív feladatok is. Más tanárok szerint azonban a diákjaik szövegértési szintje igen alacsony így a szövegek értelmezése komoly gondot okoz számukra. A leggyakoribb vélemény az, hogy a tankönyv szövege többé-kevésbé nagyobb szókincset feltételez, mint amivel a szakiskolás diákok rendelkeznek. A legtöbb tanár szóvá tette, hogy bár a tankönyv igyekszik alkalmazkodni a tanulók szókincséhez, de egyes leckékben sok az idegen kifejezés, illetve az olyan kifejezések, amelyeket a diákok nem értenek (pl.: politikai fogalmak). Emellett az is probléma, hogy a szakszavak és a fogalmak definíciója nem minden esetben található meg a könyvben.

Önálló tanulás, önellenőrzés A tankönyv legfőbb gyengesége mind a kérdőív, mind a szöveges válaszok és egyéb források alapján az, hogy nem minden lecke alkalmas önálló tanulásra, mivel nincs mindegyikben elegendő szöveges információ. A leckékre vonatkozó kérdések jelentős része nem a lecke szövegével kapcsolatos, így a tanuló nem tudja tudása fejlődését önmaga értékelni. Nincsenek összefoglaló kérdések, feladatsorok, vagy linkek, amelyek segítségével ellenőrizheti a diák a tudását. A legtöbb leckénél nem világos sem a tanárok, sem a diákok számára, hogy mi a megtanulandó, számon kérendő anyag. Alapvető problémák vannak a tanulók tudásának tanári értékelésével is, mert ehhez a tankönyv nem nyújt elegendő segítséget.

Feladatok A feladatok mennyisége szám szerint megfelelő lenne, de a megoldásukhoz szükséges tárgyi feltételek hiányában ezek használhatatlanok. Különösen a számítógép használatra támaszkodó 12

feladatok túlságosan nagy száma okoz gondot a nem megfelelő informatikai felszereltséggel rendelkező iskolák számára. A tankönyv feladatleírásai időnként túlságosan hosszúak, ami a nehezen olvasó tanulók számára nem eléggé érthető. Több pedagógus azt is megfogalmazta, hogy a tankönyvben egyhangúak a kérdések és feladatok. A tanulók kevés segítséget kapnak a feladatok megoldásához, például a „nézz utána” típusú feladatoknál ajánlhatna a tankönyv internetes oldalt. A táblázatok, diagramok értelmezése nem evidens a szakiskolás diákok számára. Ebben több segítségre, rávezető kérdésekre lenne szükségük. Képek, szemléletesség A tankönyv külsejét mind a tanulók, mind a pedagógusok kifejezetten jónak értékelték. Úgy gondolják, hogy a tankönyv nem csupán esztétikus, de a képek, illusztrációk felkeltették a tanulók érdeklődését, önálló véleményük kifejtésére készteti őket. Ugyanakkor megfogalmazódott az a vélemény is, hogy hiába kelti fel a sok kép a diákok az érdeklődését, ha nincs hozzá azonnali információ (pl. 5.15 címerek), a diákok elveszítik az érdeklődésüket és a motiváltságukat a „nézzetek utána” típusú feladatoktól. Komoly problémaként jelentkezett, hogy a térképek használhatatlanul aprók. Javaslatok A megjegyzendő ismereteket fontos lenne megfelelő tipográfiával kiemelni. Az ismeretlen szavak magyarázatát fontos lenne a tankönyvben megadni.

A tankönyvre vonatkozó statisztikai adatok az év végi felmérésből

Az év végi kérdőív kitöltésére május közepétől június végéig volt lehetőségük a pedagógusoknak. Összesen 156 válasz érkezett a Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10 évfolyam második kötet tankönyvre, amiből 87 az OFI-val szerződésben álló „kipróbáló”pedagógus, illetve 69 önkéntes kitöltő „használó” pedagógustól származott. Ez azt jelenti, hogy a kipróbálás folyamatában összességében 56% volt a kipróbálók, és 44% a használók aránya.

1. Táblázat: A kipróbáló és használó pedagógusok, valamint az összesen beérkezett válasz száma Szakiskolai közismereti tankönyv 9-10 évfolyam második kötet Osztályközösség-építés

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.