Digitalizáció és büntetőjog

ELTE könyv webáruház

Az utolsó önálló budapesti büntetőjogi tankönyv Heller Erik professzor nevéhez fűződik, melyet 1945-ben adott ki a Grill Károly Könyvkiadó Vállalat A magyar büntetőjog általános tanai címmel, és amelyet az előszava így jellemez: “Ez a könyv a Magyar büntetőjog tankönyve c. mű 1931. évben megjelent I. és a jelen könyvvel egyidejűleg megjelenő II. félkötetének lényegesen rövidített tartalmát foglalja magában. Kizárólagos célja, hogy a jogtanuló ifjúságának azt az anyagot nyujtsa, amelyet tőlük a vizsgákon hiánytalanul meg lehet követelni”. Saját 2008-as tankönyvemnek, mely a II. világháború utáni első önálló szerzős budapesti tankönyv volt ebben a tárgyban, Heller Erik iránti tiszteletből adtam A magyar büntetőjog tankönyve I. Általános Tanok címet.Egyetemi tanári és tanszékvezetői pályázataimban is szerepelt új, kizárólag az ELTE ÁJK-hoz kapcsolódó tankönyvek elkészítése, mely vállalásomat végre sikerült valóra is váltanom. E mostani kötet a 2008-as tankönyvemre épül, ugyanakkor kedves tanszéki kollégám, Ambrus István vállalta, hogy az új Btk.-ra tekintettel is hatályosítja annak szövegét. Ezen azonban túlterjeszkedett, és legújabb kutatási eredményeit, valamint néhol a “szegedi iskola” tételeit is becsempészte az új kötetbe. Ennek eredményeképpen új tankönyvünket a gyakorló szakember is éppolyan hasznosnak találhatja, mint azok a kollégák, akik arra kíváncsiak, hogy az “ELTE iskola” éppen merre tart.A 2018. július 1. napján hatályba lépett új Be. (A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény) több vonatkozásban is érintette tankönyvünk anyagát, továbbá a hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény a Btk.-t kifejezetten módosította is. Ezekre, valamint a bírói gyakorlatban tapasztalható legújabb fejleményekre is figyelemmel nyújtjuk át az olvasónak tankönyvünk második, javított és hatályosított kiadását.Gellér Balázs

Digitalizáció és büntetőjog

Ambrus István Digitalizáció és büntetőjog című kötetében a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja. A büntetőjog általános része körében olyan alapvető dogmatikai intézmények újragondolását végezte el, mint a bűncselekmény fogalma, az elkövetési tárgy, a (kvázi) nyitott törvényi tényállás, az előkészület, az alkalmatlan kísérlet, a kötelező szankciók, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.

A különös rész körében a szerző kimunkálja az ún. szoros és tágabb értelmű digitális bűncselekmények kategóriáit. Előbbi alatt például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel vagy az adatokkal kapcsolatos deliktumok érthetőek, utóbbi körben pedig olyan bűncselekmények szerepelnek, mint például a gyermekpornográfia, a pénzmosás, vagy a zaklatás.

Ezt követi a digitalizáció legújabb eredményeinek büntetőjogi megítélését bemutató fejezet. Elsőként a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek kérdésköre igényelt áttekintést. Majd az új típusú közlekedési eszközök (például elektronikus roller, segway), illetve a szexuális önrendelkezés elleni támadások mikénti értékelését vizsgálja a szerző. A kötet két exkurzussal zárul: az elsőt az utóbbi évet alapjaiban meghatározó COVID-19 koronavírus-járványnak, a másodikat egy a digitalizáció miatt is jelentős változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörének szenteli.

Részletes ismertető

Ambrus István egyetemi docens (ELTE-ÁJK Büntetőjogi Tanszék), tudományos munkatárs TK Jogtudományi Intézet) Digitalizáció és büntetőjog című kötetében a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra.

A monográfia, akárcsak a büntetőkódexek többsége, általános és különös részre tagolódik. Előbbi körében – szintén a büntetőtörvény mintájára – előbb bűncselekménytani, majd büntetéstani kérdésekkel foglalkozik. Elsőként bemutatja a bűncselekmény fogalmának újfajta értelmezési lehetőségét, amelynek lényege, hogy a törvényi és tudományos deliktumfogalmak párhuzamosságának fenntartása helyett a cselekmény, tényállásszerűség, jogellenesség és bűnösség négyeséből építkező tudományos fogalom valamennyi eleme elhelyezhető az absztrakt tényállás tárgyi és alanyi oldalán, amely megoldással számos módszertani probléma (mint például a szándékosság-gondatlanság kettős rendszerbeli helyének a dilemmája) kiküszöbölhetővé válik.

Az elkövetési tárgy kérdésköre kapcsán kifejti, hogy – különös figyelemmel a digitalizáció folytán megjelenő új típusú bűncselekményekre – e fogalomba szükséges beépíteni a „vagy más speciális tárgy” kitételt, amely révén az olyan törvényi elemek is megnyugtató tényállástani besorolást nyerhetnek, mint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy az adat.

A kvázi nyitott törvényi tényállás az akár tevékenységgel, akár mulasztással elkövethető deliktumok azon sajátos, a legutóbbi évek bírói gyakorlatában kifejlődni látszó változata, amely nyitott – így az elkövetési magatartások roppant széles körét felölelő – jellege dacára immateriális, tehát eredményt esetében nem jelenít meg a törvény. Ez a jogalkalmazói felfogás azonban nem biztos, hogy legalitási szempontból aggálytalannak tekinthető. Ezen új dogmatikai konstrukcióra például szolgálhat a zaklatás, az állatkínzás, vagy a rágalmazás.

Az előkészületi magatartások kapcsán rögzíti, hogy azok büntetendőségének expanziója nemcsak a törvényben, hanem a bírói gyakorlatban is megfigyelhető, és a digitalizáció terjedésével is összefüggésbe hozható. Erre példa a 3/2019. BJE, amely a bűncselekményre való vállalkozást előzetes ilyen irányú felhívás nélkül is megállapíthatónak tartja.

Az alkalmatlan kísérlet kapcsán bírálat tárgyává teszi az alkalmatlan tárgyon való elkövetés kategóriájának kiüresítése irányába haladó joggyakorlatot, továbbá bemutatja azon kérdéseket, amelyeket a digitalizáció ezen stádiumtani intézmény körében felvet.

A büntetéstani vizsgálódás körében a szerző elvégzi a diszpozitív és kógens szankciós szabályok klasszifikációját, azon felismerésre figyelemmel, hogy a prognosztizálhatóan hazánkban is hamarosan megjelenő automatizált döntéshozatal elterjedését a bírói mérlegelést kizáró rendelkezések is előmozdíthatják. Áttekinti továbbá egy igazán 21. századi, új intézkedési nem, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének szabályozását és gyakorlatát.

A különös részi elemzés terminológiai és dogmatikai rendszerezéssel indul, elsőként kimunkálva a szoros értelmű digitális bűncselekmény kategóriáját. Ez alatt azon deliktumok értendőek, amelyek kizárólag a virtuális térben, vagy elektronikus formában, illetve eszmeileg létező tárgyak és eszközök kapcsán követhetők el, mint például az információs rendszerrel, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel vagy az adatokkal kapcsolatos deliktumok.

A tágabb értelmű digitális bűncselekmény pedig olyan, egyébként nem-digitalizált környezetben is elkövethető cselekményeket jelöl, amelyek napjainkra egyre inkább a digitális világban valósulnak meg. Erre példa a gyermekpornográfia, a pénzmosás, a zaklatás, illetve számos, közzététellel megvalósuló bűncselekmény.

Előbbi körben a szerző vizsgálja például az etikus hacking, a drónok, a kriptovaluták büntetőjogi kérdéseit. Utóbbi vonatkozásban pedig a gyermekpornográfia körében felvethető dekriminalizáció, a pénzmosás 2021. január 1-től hatályos új törvényi tényállása, illetve az online térben elkövethető zaklatás kérdésköre kerül bemutatásra.

A következőkben külön egységet képez a digitalizáció legújabb eredményeinek büntetőjogi értékelését bemutató fejezet. Elsőként a mesterséges intelligencia igényelt áttekintést, amely mind a bűncselekmény-fogalom elemei, mind szankciós oldalról vizsgálandó, amit napjaink egyik legizgalmasabb innovációjának, az önvezető járművek (büntető)jogi vonatkozásainak a bemutatására.

A napjaink nagyvárosi utcaképét egyre inkább meghatározó, új típusú közlekedési eszközök szabályozási problémáit is vizsgálta a szerző, így állást foglalt abban a kérdésben, hogy az elektronikus roller, illetve a segway milyen eszköznek tekinthető közlekedési jogi értelemben, áttekintette a külföldi és hazai lokális szabályozásokat, illetve javaslatokat tesz a jelenlegi joghelyzet szerinti jogértelmezésre, illetve javaslatokat fogalmaz meg a jövő jogalkotása számára.

Ezt a digitalizáció által lehetővé tett, szexuális önrendelkezés elleni támadások mikénti értékelésének a vizsgálata követi, mely körben a szerző több esetben javaslatot tesz a jövőbeli vonatkozó normaszöveg megfogalmazására is.

A kötet érdemi része két exkurzussal zárul: az elsőt az utóbbi évet alapjaiban meghatározó COVID-19 koronavírus-járványnak, a másodikat egy a digitalizáció miatt is jelentősen változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörének szentelte a szerző. Előbbiben valamennyi, kapcsolódó bűncselekmény megvalósulási lehetőségeit vizsgálat tárgyává teszi. Utóbbi körben pedig javaslatot tesz a tényállás mikénti jövőbeli szabályozására.

Büntetőjog a gyakorlatban

Az NKE RTK által folytatott bűnügyi és rendészeti képzésben a büntetőjog hagyományos elméleti súlypontú oktatásán túl újabb, gyakorlati tárgyak bevezetésére került sor, amelyhez ez a könyv nagyszerű alapot ad, így az oktatásban való alkalmazása mindenképpen indokolt. Az I. rész az elmúlt öt év ítélkezési gyakorlatán alapuló jogeseteket tartalmazza, míg a II. rész a büntetőjog dogmatikai alapját képező általános törvényi tényállás elemeinek felismeréséhez és a bűncselekmények minősítéséhez határoz meg alapvető szempontokat, illetve a címével összhangban bővebben magyarázza a bűncselekményi egység és a bűnhalmazatok elméleti rendszerét, gyakorlati felismerését. A III. rész pedig egy speciális terület, a gazdasági bűncselekmények értelmezéséhez és gyakorlati alkalmazásához tartalmaz útmutatást, a jelenkori elméleti és gyakorlati problémák összegyűjtésén, elemzésén alapszik.

Csak bejelentkezett felhasználók tölthetik le a terméket.

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail: Vásárlással és megrendeléssel kapcsolatos ügyek: vasarlas@ludovika.hu
vagy + 36 1 432 9000 / 20 444-es mellék
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

Ludovika Könyvesbolt (Oktatási Központ)
1083 Budapest, Üllői út 82.

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad

„Cookie”, azaz süti kezelés a Ludovika.hu honlapon

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információ csomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A sütit egy weboldal felhasználhatja arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatja az érintett hozzájárulása nélkül az Adatkezelő jogos érdekéből fakadóan az érintett eszközén meghatározott időtartamban, ha erre feltétlenül szükség van a weboldal működése érdekében. Minden egyéb típusú süti – azaz olyan süti, amely nem a weboldal rendeltetésszerű működéséhez szükséges, marketing vagy statisztikai célt szolgál – használatához az érintett hozzájárulására van szükség.

A Ludovika.hu weboldal az alábbi sütiket használja a honlapján. A Ludovika.hu weboldalon keresztül harmadik fél által üzemeltetett sütik, harmadik felek plug-in eszközei alkalmazásával harmadik felek is gyűjthetnek információkat. Az ilyen harmadik felek közvetlenül az érintett internetes böngészőjéről gyűjtenek adatokat és az ilyen adatok kezelése az adott harmadik fél saját adatvédelmi szabályzatának függvényében történik. Az alábbi táblázatban Adatkezelő a sütik felsorolásánál külön kitér azokra az adatkezelőkre akinek az oldalon használt süti vagy plug-in formában az oldal közvetlenül továbbít adatot.

Webáruházunk sütik segítségével tartja nyilván a következőket: • Bejelentkezés A sütiknek az engedélyezése nem feltétlenül szükséges a webhely működéséhez, de javítja a böngészés élményét és teljesítményét. Ön törölheti vagy letilthatja ezeket a sütiket, de ebben az esetben előfordulhat, hogy a webhely bizonyos funkciói nem működnek rendeltetésszerűen. A sütik által tárolt információkat nem használjuk fel az Ön személyazonosságának megállapítására, és a mintaadatok teljes mértékben az ellenőrzésünk alatt állnak. A sütik által tárolt információk kizárólag az itt leírt célokra kerülnek felhasználásra.

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.

Könyvek

Az Országgyűlés a 2012. évi C. törvénnyel megalkotta az új Büntető Törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén hatályba lépett. Az új Btk. úgy hozott létre lényegi változtatásokat a büntető anyagi jogban, hogy nem jelent teljes szakítást azokkal az értékekkel, amelyek a korábbi szabályozásban az állampolgárok hatékony jogvédelmét biztosították. Megújította – más jogterületeken kipróbált szankciók (sportrendezvények látogatásától eltiltás, elzárás) átemelésével új büntetési nemekkel bővítette – a büntetési rendszert. Sok esetben törvényi szintre emelte a büntető ítélkezésben évtizedek alatt kikristályosodott joggyakorlatot.

A büntetőeljárási törvény magyarázata

Az új, 2017. évi büntetőeljárási törvény magyarázata a kodifikációs bizottság korábbi tagjaitól

Szerzők: Bánáti János; Belegi József; Belovics Ervin; Erdei Árpád; Farkas Ákos; Kónya István
Szerkesztők: Belovics Ervin; Erdei Árpád

Ára: 15 000 Ft

A büntető anyagi jog és a büntetés-végrehajtási jog megújítását követően az azokat összekötő láncszem, a büntetőeljárási jog új alapokra helyezése is szükségessé vált. Az eljárások időszerű befejezése, valamint a büntető igazságszolgáltatás hatékony működése iránti társadalmi igény mellett az újrakodifikálást az is indokolta, hogy az elfogadása óta több mint száz módosításon átesett jelenlegi 1998. évi XIX. törvény jelentős mértékben inkoherenssé vált. A szerzői csapat további tagja Belegi József, a Kúria nyugalmazott tanácselnöke.

A 2017. június 13-án elfogadott új büntetőeljárási törvény (2017. évi XC. törvény) magyarázatára vállalkoztak a kodifikáció indulásakor meghatározó szerepet betöltő Kodifikációs Bizottság elnöke és tagjai: Bánáti János büntetőügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke; Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, tanszékvezető egyetemi tanár; Erdei Árpád professor emeritus; Farkas Ákos intézetigazgató egyetemi tanár; valamint Kónya István büntetőbíró, a Kúria elnökhelyettese.

Büntetőjog I. – Általános Rész

Harmadik, hatályosított kiadás (2020. novemberi kiadás)

Szerző: Belovics Ervin
Lektor: Vókó György

Ára: 12 000 Ft

Csomagban a Büntetőjog II. – Különös Rész c. kötettel: 20 000 Ft

A Büntető Törvénykönyv Általános Részének a jogalkalmazói gyakorlatot is szem előtt tartó tudományos feldolgozására vállalkozott Belovics Ervin tanszékvezető egyetemi tanár, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese.

A szerző részletesen áttekinti a büntetőjog kialakulásának történetét, bemutatja a büntetőjogi iskolákat, valamint a jogállami büntetőjog és a büntetőpolitika legfőbb sajátosságait. A jogszabálytanról szóló részben kerül sor a jogforrások és az értelmezési fajták részletes értékelésére. A bűncselekménytan körében a szerző a bűncselekmény fogalmának a jogtudomány által kidolgozott tételei mellett részletesen elemzi a legális fogalom alkotóelemeit. A törvényi tényállás tanáról szóló rész, valamint a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait bemutató fejezet mindenre kiterjedően dolgozza fel a jogirodalmi álláspontokat és a történeti előzményeket.

Büntetőjog II. – Különös Rész

Nyolcadik, hatályosított kiadás (2021. szeptemberi kiadás)

Szerzők: Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál
Szerkesztő: Belovics Ervin

Ára: 12 000 Ft

Csomagban a Büntetőjog I. – Általános Rész c. kötettel: 20 000 Ft

A 2012. évi C. törvény, tehát a Büntető Törvénykönyv elfogadását követően immár nyolcadik alkalommal jelenik meg a Különös Rész tényállásait átfogóan elemző szakkönyv. Jelen kiadás a 2021. július 8-ig hatályba lépett jogszabályváltozásokra figyelemmel készült el.

Büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási iratmintatár

Beadványtervezetek a büntető- és a büntetés-végrehajtási eljárásokhoz, összesen 263 iratminta

Szerzők: Bárándy Gergely, Békés Ádám, Domonyai Alexa, Gépész Tamás, Nagy Gábor Bálint, Szilágyi Nándor Imre
Szerkesztők: Bárándy Gergely, Békés Ádám
A szerkesztők munkatársai: Jung Noémi, Krekács Dóra

Ára: 15 000 Ft

A 2017. évi büntetőeljárási törvény számos új jogintézményt vezetett be, amelyek kihívások elé állították a jogalkalmazókat. Az új jogintézmények – mint például az egyezség a beismerésről – új beadványtípusok megjelenését is generálták. Az első olyan iratmintatárat tarthatjuk a kezünkben, amely szinte teljeskörűen tartalmazza a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás során a hatóságokhoz benyújtandó iratmintákat. A klasszikusnak tekinthető iratminták mellett olyan speciális területekhez is találhatók minták, mint a katonai büntetőjog, a pótmagánvádas vagy a strasbourgi bíróság előtti eljárás. A kötetben szereplő iratminták megfelelnek a 2021. január 1-jén hatályba lépett Be. novella rendelkezéseinek is.

Az iratmintatárat több évtizedes gyakorlati tapasztalattal és elméleti háttérrel egyaránt rendelkező szerzők állították össze, akik egyúttal a büntetőeljárásban részt vevő hivatásrendeket is képviselik. Így a szerzők közt van kúriai bíró, legfőbb ügyészségi ügyész, büntetés-végrehajtási bíró, ügyvédek, szakmai lektorként pedig az Országos Rendőr-főkapitányság alezredese, valamint egy volt katonai ügyész dandártábornok. Ezért a kötetben szereplő iratminták alapján olyan beadványok készíthetők el, amelyek nem csupán szakmai szempontból megfelelők és retorikájukat, terminológiájukat tekintve pontosak, de a címzett hatóságok elvárásainak is megfelelnek. A kiadvány célja, hogy segítséget nyújtson mind a szakmát jól ismerő ügyvédi kar tagjainak, mind a jogban járatlanabb, a büntetőeljárásban vagy a büntetés-végrehajtás során ügyeiket ügyvédi segítség nélkül intéző jogkereső állampolgároknak.

A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban

Negyedik, hatályosított, bővített kiadás

Szerzők: Fülöp Ágnes, Fülöp Natasa, Major Róbert

Ára: 9000 Ft

Amikor az Olvasó ezt a könyvet kezébe veszi, nem egy hagyományos KRESZ-tankönyvvel találkozik. A kézikönyv rendszerbe foglalja a KRESZ egyes alapelvi szintű rendelkezéseit, értelmezi leggyakrabban használt fogalmait, majd tematikusan vezeti végig az Olvasót a közúti közlekedés szabályainak értelmezésén. Ennek során a szerzők a közlekedési szabálysértési és büntetőügyek rendőrségi, bírósági és szakértői tapasztalataiból indulnak ki, előtérbe helyezve a felsőbb bíróságok iránymutató jellegű eseti döntéseit. A szerzők az értelmezés során számos kérdésben egzakt tartalommal töltik meg az általánosabb megfogalmazású rendelkezéseket, feltárják a közúti közlekedési szabályok értelmezésének még nyitva maradt kérdéseit, melyekre lehetséges válaszokat is felajánlanak. A könyv nagyszámú közlekedési esemény példa jellegű bemutatásával elemzi a közlekedési szabályszegéssel elkövetett büntető- és szabálysértési ügyekben lefolytatott bizonyítás és bírói felelősségelemzés logikai menetét.

A kézikönyv újabb és újabb kiadásait általában a KRESZ-jogszabály lényeges változása indokolta. A negyedik kiadás indokoltsága azonban nem elsősorban e körülményben, hanem a jogalkalmazás során, a konkrét ítélkezési gyakorlatban megjelenő egyre kifinomultabb jogértelmezések, jogi levezetések bemutatásának igényében rejlik.

Btk. Fordítókulcs

Oda-Vissza

Szerkesztők: Czine Ágnes, Fiedler Laura

Ára: 6990 Ft

Ez a kiadvány a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (’78-as Btk.) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (új Btk.) összehasonlítását tűzi ki céljául, annak érdekében, hogy az Olvasó számára könnyebbé tegye az új Btk. rendelkezéseinek megismerését és az alkalmazásukra történő felkészülést.

Büntető eljárásjog

Ötödik, aktualizált kiadás

Az új büntetőeljárási törvény (2017. évi XC. törvény) tankönyve, 2020. szeptemberi kiadás

Szerzők: Belovics Ervin, Tóth Mihály

Ára: 7900 Ft

Az ötödik kiadás előszava:

A tankönyv előző kiadásának megjelenése után néhány hónappal felgyorsultak az események.

A tudományos tanácskozások és a jogalkalmazói tapasztalatok alapján már korábban világossá vált, hogy az új büntetőeljárási törvény helyenként kiegészítésre, pontosításra, korrekcióra szorul. Az ennek jegyében készülő átfogó novella egyeztetése időszakában azonban az egész világot megrázó vírushelyzet előbb átmeneti eljárási szabályok megalkotását tette szükségessé [a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelettel], melyek jelentős része 2020 végéig hatályban marad (2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről). E törvény ugyanakkor egyes, részben a válsághelyzet kapcsán már korábban alkalmazott rendelkezések, részben néhány további előírás tekintetében a Be.-t 2020. június 18. napjától – nem csak átmeneti jelleggel – módosította is. Emellett ez év áprilisától ugyancsak érint büntetőeljárási szabályokat a még tavaly elfogadott, az ítélkezés új alapokra helyezett elvi irányítása, a jogegység erősítése, a „korlátozott precedensjog” bevezetése jegyében megalkotott 2019. évi CXXVII. törvény. Az eredetileg tervezett, átfogó módosítást tartalmazó 2020. évi XLIII. törvény elfogadására 2020. május 19-én került sor. A novella a jövő év elejétől a büntetőeljárási törvényen kívül számos más kapcsolódó törvényt is kiegészít, illetve a megváltozott igényekhez igazít.

E nem könnyen követhető és sokszor terjedelmes változások folytán az alig több mint kétéves büntetőeljárási törvény előírásai számos helyen átalakultak.

Elengedhetetlenné vált ezért, hogy az egyetemi hallgatók és a szakma igényeinek is megfelelően a 2021. január 1-jei helyzet szerint aktualizáljuk a tankönyvet.