Press "Enter" to skip to content

Cafeteria megoldások 2019

Legtöbb helyen kiegészítésként lehet már kapni fekvőbeteg csomagot, daganatos megbetegedésekre kiegészítő támogatást, külföldi ellátást nyújtó szolgáltatást, családi csomagot, második orvosi szakvéleményt.

Cafeteria-trendek és tendenciák 2019-ben

A juttatásokat terhelő közterhek növekedése, valamint a rugalmas juttatások szinte valamennyi elemének kivezetése ellenére a cafeteria rendszere él és virul hazánkban. Ez derül ki Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.

A kutatásban 401 cég és intézmény vett részt, amelyek közül többségük a szolgáltatások és kisebb részük pedig az ipar területén működik.

A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár szerint a válaszadók nagy többsége (86%) a versenyszférában, a 8%-a a közszférában és a maradék 6%-a pedig a non-profit szférában tevékenykedik. Az idei felmérésben a válaszadók 61%-a hazai tulajdonú szervezet, 33%-a külföldi tulajdonú és 6%-a vegyes tulajdonban lévő szervezet. A felmérésünkben „a döntő többségben kis- és középvállalkozások, illetve mikro vállalkozások vannak jelen, ők a válaszadók közel 80%-át teszik át. A vizsgált szervezetek több mint 20 százaléka viszont a dolgozói létszám és az árbevétel alapján nagyvállalat, illetve szervezet közé sorolható. Az idei felmérésünkben is vizsgáltuk a résztvevők földrajzi megoszlását. A felmérésben résztvevők 36%-a a közép-magyarországi régióban tevékenykedik. 33%-uk a dunántúli térségben és 22%-uk pedig az Alföldön működik. Továbbá a válaszadók 10%-ának az észak-magyarországi régióban vannak telephelyei. Egyes válaszadó több telephellyel is rendelkezik.

A nyilatkozó fontosnak tartja azt is kiemelni, hogy – „ A felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt a tényt, hogy a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89%-ban vannak juttatások. A 10 fő alatti vállalkozásoknál jóval kevesebb ez az arány, mindössze 58% ”. „A csak cafeteria rendszerben működő juttatásokat nyújtó intézmények, illetve szervezetek eloszlása változó. A 10 fő alatti vállalkozások 13%-a biztosít csak cafeteriát. A 10 fő fölötti szervezetek esetén a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma egyre magasabb, 1000 fő fölött az intézmények 34%-a biztosít csak cafeteria alapú juttatásokat”.

A leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyi évhez képest jelentősen nem változott. Majdnem minden második válaszadó használja az alábbi toplista elemeit.
1. Mobiltelefon
2. Cégautó
3. Céges rendezvények
4. Munkabér előleg

A választható juttatások kínálati elemeinél jól látszik a jogszabály változás hatása. A válaszadók 90 százaléka kínálja cafeteria rendszerében a SZÉP Kártya juttatást.

Míg tavaly a kedvező adózású készpénz került a lista következő helyére , addig 2019-ben a bérként adózó pénz kifizetés – mint választható elem – követi a SZÉP Kártya juttatást.

Ezt követően az adómentes elemek mellett a jövedelemként adózó önkéntes pénztári hozzájárulás is előkelő helyre került a kínálati listán.

1. Széchenyi Pihenő Kártya
2. Jövedelemként adózó pénz kifizetés
3. Egészségpénztári hozzájárulás
4. Kulturális belépő
5. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
6. Óvoda/bölcsőde térítése
7. Sportrendezvényre szóló belépő

„ A válaszadóknál a tavalyi évhez képest jelentősen nőtt azok száma, akik nem adnak vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak cafeteria keretet. Míg tavaly 2% nyilatkozott így, addig 2019-re a válaszadók 7 százaléka nyújt ilyen alacsonyabb mértékű juttatási csomagot. Emellett 14 százalékról 12 százalékra csökkent azok aránya, akik évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomagot biztosítanak. Az átlagos bruttó juttatási keret 2019-ben a tavalyi értéknél 4 százalékkal alacsonyabb, 375.000 forintra tehető. A csökkenés főképp annak tudható be, hogy néhány munkáltató megszüntette az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját.” – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Szűts Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint – „Az elmúlt évek szabályozási változásai a készpénz irányában történő gondolkodást erősítették, ezért önmagában az idei változások túl nagy meglepetést nem okoztak. Másrészt az is jól látszik, hogy a béren kívüli juttatások terén az egyedi, a személyre szabott megoldások jelentik a jelent és a jövőt. Ezért önmagában nem az adóterhek döntik el a juttatások alkalmazott megoldásait, hanem sokkal inkább az a HR és vállalti policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Továbbra is pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik. Átgondolást igényel, hogy évről évre csökken a munkavállalói preferenciák mérése, miközben a trendek az egyedi juttatások felértékelődését mutatják. A munkáltatók kevesebb, mint 40 %-a rendelkezik e tekintetben releváns adattal. Továbbra is az látszik, hogy a juttatási policy szélesebb értelmezése, annak a felelős, gondoskodó munkáltatói gyakorlat részeként történő alkalmazása tudatosabb tervezést igényelne, hiszen nagy tartalékok vannak abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozza a munkavállalói élmény növeléséhez.”

Úgy tapasztaljuk, hogy Ön hirdetésblokkoló rendszert használ. Kérjük az oldal zavartalan olvasása érdekében kapcsolja ki ezt a funkciót,

Amennyiben nem kívánja vagy tudja kikapcsolni a hirdetésblokkoló rendszert, akkor is elérheti oldalunkat, de a felhasználói élmény sérülhet.

Cafeteria megoldások 2019

Cafeteria 2019 - újratervezés

Szakmai konferencia

– Milyen hatással lesznek a nyári változások a cafeteria rendszerekre?

– Hogyan adjunk kedvező adózású juttatásokat?

– Tényleg a bér kifizetés a legértékesebb a munkavállaló számára? . és mi értékes a munkáltató számára

– Milyen kulcskérdésekre kell választ adnunk a jövő cafeteria rendszerében?

– Milyen juttatások maradnak adómentesek?

– Milyen feladatokkal kell számolnunk az új SZÉP Kártya rendelettel kapcsolatosan?

A Cafeteria 2019 – újratervezés című konferencián megválaszoljuk ezeket a kérdéseket

Ezen a konferencián nem (csak) arról lesz szó, hogy milyen juttatás hogyan adózik.
A sikeres béren kívüli juttatási rendszernek csak egyetlen pillére a törvényi megfelelés!

Döntő lehet a siker szempontjából:
Milyen célokat érhet el a munkáltató? . és hogyan éri el ezeket?
Mit szeretnének a dolgozók? . és milyen hatással van rájuk, ha nem pénzt kapnak?
Mivel segíti a szolgáltatói környezet a célok megvalósítását?

A rendezvényen:

– Áttekintjük a jövő évi szabályokat, és ezek gyakorlati megvalósítását.

– Bemutatunk egy eddig még nem használt adómentes juttatást, mely elég meghatározó lehet a munkáltatói márka szempontjából

– Megismerünk egy mérőeszközt, mely megmutatja, hogy mi az értékes a munkavállalók számára.

– Egy országos kutatás eredményeiből konkrét adatokat kapunk arra, hogy kinek, mi lehet értékesebb a munkabérnél.

– Áttekintjük, mit érdemes még az idén kihasználni

Tervezett program:

10:00-10:45 Új szabályok, új megoldások, új rendszer 2019-re

Fata László – Cafeteria TREND magazin

10:45-11:15 Eljött a munkavállalói igények kora – milyen paradigmaváltást hoz a Cafeteria változás?
Bencze Róbert – People and Organisation Director, PwC Magyarország

11:35-12:05 CINTAF – a vállalati felelősségvállalás új iránya
Pedro Danés Grases – ügyvezető igazgató, CINTAF Hungary Kft.

13:00-13:20 Élet adókedvezmények nélkül: vajon tényleg eltemetik a cégek a cafeteriát?
Balázs Krisztián – ügyvezető igazgató, Edenred Magyarország

13:20-13:50 Hogyan bővítsd a palettád a cafeteria lehetőségek szűkösségekor?
Rigó Kitti – Head of Sales, All You Can Move SportPass

13:50-14:20 Az OTP SZÉP Kártya pénzforgalmi szolgáltatásként is élmény marad
Vargáné Jandrasits Ildikó – Cafeteria üzletágvezető, OTP Bank

14:40-15:30 Mit használjunk még az idén? Év végi időzítés kérdései

Fata László – Cafeteria TREND magazin

15:30-16:00 Sok kérdés és sok válasz

A program a rendezvényig még változhat.

Időpont: 2018.09.20. 09:30-16:00

Helyszín:
Lurdy Ház (1097 Budapest Könyves Kálmán krt. 12-14. )

MENNYIBE KERÜL?

– A konferencia a Cafeteria TREND Klub tagok esetén egy fő részére ingyenes.

– Nem klub tagok számára a részvételi díj: 14.000 Ft + 27% ÁFA/fő (azaz 17.780 Ft/fő)

Az ár tartalmazza a képzést, a kiadott háttéranyagokat, de nem tartalmazza az ellátást.

Üdítőt, kávét és az ebédet mindenki egyénileg intézheti a Lurdy Ház étkező szigetén.

Hozza el ismerősét, gazdasági vezetőjét, személyügyért, béren kívüli juttatásokért felelős munkatársait is!

Vajon megéri? – GARANCIA

Vajon megéri így a várható változások közepén cafeteria képzésre menni?

Ne Ön vállalja a döntés kockázatát!

Ha a rendezvény végén úgy látja, hogy nem volt hasznos ez az Ön számára, jelezze hazafele menet a regisztrációnál, és visszaküldöm a teljes részvételi díjat.
Semmi kérdezősködés, semmi magyarázkodás, sőt én köszönöm meg, hogy ránk szánta az idejét.

Jelentkezési határidő: 2018.09.18. 14:00

Ügyfélszolgálat: +36 70 327 9216

Lejárt a jelentkezési határidő!

Ne, aggódjon, ha esetleg most nem tudott eljönni.

November 29-én lesz a következő konferenciánk, ahol áttekintjük a végleges 2019-es szabályokat.

Cafeteria 2019: ezek a dolgozók új kedvencei

Bár a kormány nagyban visszavágta, a cafeteria mégis él és virul a magyar gazdaságban – derül ki egy friss felmérésből.

A juttatásokat terhelő közterhek növekedése, valamint a rugalmas juttatások szinte valamennyi elemének kivezetése ellenére a cafeteria rendszere él és virul hazánkban – derül ki Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria Trend Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE), a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből. A kutatásban 401 cég és intézmény vett részt, amelyek közül többségük a szolgáltatások és kisebb részük pedig az ipar területén működik.

A juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az ezer fő fölötti szervezeteknél 89 százalékban vannak juttatások. A tíz fő alatti helyeken jóval kevesebb ez az arány, mindössze 58 százalék – mondta Poór József egyetemi tanár.

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.

Kapcsolódó

Cafeteria: nagy pénzek mozdultak meg

Cafeteria: nagy pénzek mozdultak meg

Vigyázzon, ha a munkáltatója készpénzt ajánl!

Vigyázzon, ha a munkáltatója készpénzt ajánl!

A csak cafeteriarendszerben működő juttatásokat nyújtó intézmények, illetve szervezetek eloszlása változó. A tíz fő alatti cégek 13 százaléka biztosít csak cafeteriát. Az ennél nagyobb szervezeteknél a csak cafeteriát biztosítók száma egyre magasabb, ezer ember fölött az intézmények 34 százaléka biztosít csak cafeteria alapú juttatásokat.

A leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyi évhez képest keveset változott. Majdnem minden második válaszadó használja az alábbi toplista elemeit:

3. Céges rendezvények

A választható juttatások kínálati elemeinél jól látszik a jogszabályváltozások hatása. A válaszadók 90 százaléka kínálja cafeteria rendszerében a Széchenyi pihenő (Szép) kártya juttatást. Míg tavaly a kedvező adózású készpénz került a lista következő helyére, addig 2019-ben a bérként adózó pénz kifizetés – mint választható elem – követi a Szép-kártyát. Ezt követően az adómentes elemek mellett a jövedelemként adózó önkéntes pénztári hozzájárulás is előkelő helyre került a kínálati listán.

2. Jövedelemként adózó pénzkifizetés

3. Egészségpénztári hozzájárulás

4. Kulturális belépő

5. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

6. Óvoda/bölcsőde térítése

7. Sportrendezvényre szóló belépő

A válaszadóknál tavalyhoz képest jelentősen nőtt azok száma, akik nem adnak vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak cafeteriakeretet. Míg tavaly 2 százalék nyilatkozott így, addig 2019-re a válaszadók 7 százaléka nyújt ilyen alacsonyabb mértékű juttatási csomagot. Emellett 14 százalékról 12 százalékra csökkent azok aránya, akik évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomagot biztosítanak. Az átlagos bruttó juttatási keret 2019-ben a tavalyi értéknél 4 százalékkal alacsonyabb, 375 ezer forintra tehető. A csökkenés főképp annak tudható be, hogy néhány munkáltató megszüntette az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria Trend Magazin szakértője.

Az utóbbi évek szabályozási változásai a készpénz irányában történő gondolkodást erősítették, ezért önmagában az idei változások túl nagy meglepetést nem okoztak. A béren kívüli juttatásoknál az egyedi, a személyre szabott megoldások jelentik a jelent és a jövőt. Emiatt önmagában nem az adóterhek döntik el a juttatások alkalmazott megoldásait, hanem sokkal inkább az a hr és vállalti policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Továbbra is pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik – fogalmzott Szűts Ildikó az OHE elnöke.

Továbbra is az látszik, hogy a juttatási policy szélesebb értelmezése, annak a felelős, gondoskodó munkáltatói gyakorlat részeként történő alkalmazása tudatosabb tervezést igényelne, hiszen nagy tartalékok vannak abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozza a munkavállalói élmény növeléséhez.

Cafeteria 2019: hatalmas változás jön a magyar munkahelyeken

Jövőre teljesen átalakul a cafeteria-rendszer, amire sokszor nemhogy a dolgozók, de maguk a cégek sincsenek felkészülve. Pedig a béren kívüli juttatásoknak mind a motivációs, mind a megtartó ereje hatalmas, így nem árt áttekinteni, hogy milyen változásokat hozhat az adókedvezmények megnyirbálása.

A béren kívüli juttatás nem új keletű dolog, már a szocializmus évei alatt is előfordult. Persze akkoriban nem a ma ismert cafeteria-elemeket lehetett választani: nemcsak a lehetőségek voltak mások, hanem a dolgozók igényei is – árulta el Klein Sándor munkapszichológus.

Szép iroda, autó, nyaralás, attól függően mire vágyott a dolgozó. Akkoriban az autó például kifejezetten státuszszimbólum volt, így a vállalati kocsihasználat az egyik legerőteljesebb béren kívüli juttatásnak számított. Sőt volt, aki alacsonyabb bérért is elment dolgozni, ha kapott hozzá vállalati autót – magyarázta Klein Sándor.

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja a Napi.hu Hírleveleit reggel és este.

Kapcsolódó

Cafeteria 2019: nem tud lesújtani a kormány - megjött a magyarázat

Cafeteria 2019: nem tud lesújtani a kormány – megjött a magyarázat

Hasonló a helyzet a nyaralással, amit már bőven a rendszerváltás előtt támogattak a cégek. Persze ez is attól függött, ki, milyen pozícióban dolgozott. Egy átlagos munkásnak természetesen nem volt esélye egy kubai nyaralásra, ám magasabb szinten ez sem volt lehetetlen. Alacsonyabb pozícióban maradt az NDK, netán a Balaton.

És hogy miért alakult ki ez a fajta juttatás? Klein szerint a béren kívüli jutalom olyan, mint az ajándék, hiszen gyakran olyan dolgokra költi az ember, amelyeket amúgy nem biztos, hogy megvett volna. Egyetért ezzel az állítással Balázs Krisztián, az Edenred ügyvezetője is, aki szerint a béren kívüli juttatásra általában másként tekint a dolgozó, mint a fizetésre: sokkal inkább tartja extra bevételnek, amelyből nem kell spórolni, hogy hónap végére maradjon ételre, tankolásra vagy éppen új cipőre a gyereknek. Ennek megfelelően a cafeteria elköltése általában nem okoz lelkiismeret-furdalást akkor sem, ha olyasmire fordítja az ember, amire a fizetéséből alapvetően nem szívesen áldoz. Ilyen lehet például a kozmetikus, a drága üdülés, az étteremben étkezés és még hosszan lehetne sorolni.

Éppen ezért Balázs Krisztián szerint a cafeteria nemcsak a munkaerő megszerzésében, hanem megtartásában is kiemelt szereppel bír. Ezt Klein Sándor is elismeri, ám szerinte az sem mindegy, hogy milyen juttatást adunk a dolgozónak. A munkapszichológus szerint sokszor előfordul, hogy a vezetőség nem tudja, mi motiválja a beosztottat. Ilyenkor hiába gondolja egy drága ajándékkal növelni az elkötelezettségét: ha azt nem igényelte a dolgozó, azzal nem fogja elérni a célját, sőt, az is lehet, hogy rosszul jön ki belőle a végén. A jó vezető ehelyett belegondol abba, hogy mi az, ami jobban motivál, mint amibe kerül. Ehhez persze ismerni kell a beosztottakat – hangsúlyozza Klein Sándor. Szerinte akad olyan ember, akit egy kitüntetés például kifejezetten motivál, míg másoknál ugyanez azt az érzést váltja ki, hogy csak le akarják rázni anélkül, hogy pénzt adnának neki.

Nemcsak a dolgozó igényei, de az általa elfoglalt pozíciótól is függ, milyen béren kívüli juttatást érdemes neki adni – tette hozzá Balázs Krisztián. Egy magasabb pozícióban lévő dolgozónak fontosabb a menedzserszűrés vagy például a sportolási lehetőségek támogatása, mint egy kevésbé kiemelt területen dolgozónak, akinek kisebb a fizetése, inkább a “készpénzközeli” megoldások jelenthetnek pluszmotivációt. Ezeken kívül természetesen a heti egyszeri gyümölcsnap, az irodai masszázs, az étkezés támogatása mind-mind olyan cafeteria-elem, amellyel azt lehet éreztetni, hogy fontos a dolgozó jóléte. Ahol pedig a túlóra a munkanapok részévé vált, ott az olyan célzott jóléti juttatások érhetnek el valódi hatást a dolgozóknál, mint például a negyedévenkénti extra szabadnap.

A cafeteria fontosságát az is adja, hogy amíg régebben az embereknek jellemzően 1-3 munkahelyük volt egész életükben, addig ma már a fiatalok jellemzően 1-3 évente váltanak állást – mondta Klein Sándor. A munkapszichológus szerint van egy másik fontos generációs különbség is: a mai fiatalok sokkal kritikusabbak és jobban utána is néznek a lehetőségeiknek. Ez azzal jár, hogy amennyiben nem azt kapják, amire vágynak, az jelentősen csorbíthatja a céggel szembeni lojalitásukat.

Bár természetesen a mai napig a fizetés a döntő tényező egy munkahely választásánál, amennyiben sikerült eltalálni, hogy a dolgozók milyen egyéb juttatásokra vágynak, úgy az nagyon megerősítheti a hűséget vagy éppen odacsábíthatja a kívánt munkaerőt. Ez pedig, a mai, fluktuációval terhelt időszakban kiemelten fontos lehet a vállalatok számára – emelte ki az Edenred ügyvezetője. Ez már csak azért is igaz Balázs Krisztián szerint, mivel a béremelés a tapasztalataik szerint csak egy darabig jelent motivációt, 3-6 hónap után erodálódik: a dolgozók jellemzően elfelejtik, hogy kaptak emelést, és ez újra igényként jelentkezik. Így tehát a fizetés növelésének szinte csak rövid távú hatása van, miközben a célzott juttatás azt mutatja, hogy valóban fontos vagyok a cégnek – magyarázta Balázs Lrisztián, aki szerint csak a HR-es kolléga kreativitása szab határt annak, hogy milyen célokat tud kiszolgálni a cafeteriával.

Nagy változások jönnek

A jövőre életbe lépő változások miatt jelentősen átalakul a cafeteria-rendszer (lásd keretes írásunkat), aminek hatására sok cég máig bizonytalan, hogy milyen csomagot ad majd a dolgozóinak.

Juttatások adóvonzata

Juttatás Adóteher 2018 Adóteher 2019
Kockázati biztosítás (egészségbiztosítás) Adómentes Jövedelemként adózik
Erzsébet-utalvány 40,71 Jövedelemként adózik
Készpénz kifizetés cafetériában 34,22 évente 100 ezer forintig Jövedelemként adózik
Szép-kártya 34,22 a három zsebre összesen évente 450 ezer forintig 34,5 a három zsebre összesen évente 450 ezer forintig
Önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás 40,71 Jövedelemként adózik
Munkahelyi étkeztetés 40,71 Jövedelemként adózik
Helyi bérlet 40,71 a bérlet értékéig Jövedelemként adózik
Iskolakezdési támogatás 40,71 Jövedelemként adózik
Ajándékutalvány 40,71 40,71 évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig
Sportbelépő Adómentes Jövedelemként adózik
Kulturális programra belépő Adómentes évi 50 ezer forintig Jövedelemként adózik
Óvoda, bölcsőde Adómentes a költségek mértékéig Adómentes a költségek mértékéig
Lakhatási támogatás Adómentes a minimálbér 20-40-60 százalékáig Jövedelemként adózik
Lakáscélú támogatás Adómentes 5 millió forintig 5 évre Jövedelemként adózik
Diákhitel törlesztés támogatása Adómentes a havi törlesztőrészletig, legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig Jövedelemként adózik
Forrás: Edenred

Az Edenred kutatása szerint – persze ez bérszinttől és juttatási összegtől is függ – a vállalkozásoknak átlagos 1,5-3 százalékkal megnövekedett adóteherrel kell számolniuk, amennyiben az ideihez hasonló összegben akarnak nettó cafeteria-juttatásokat adni – árulta el Balázs Krisztián, aki szerint a cégek többsége be fogja vállalni a nagyobb költséget.

Mint mondta, bár a változások életbe lépése után megmarad a juttatási célok sokszínűsége, ezzel párhuzamosan jelentősen egyszerűsödik a helyzet, hiszen a Szép-kártyán kívül csak egy-két nem túl népszerű megoldás marad kedvező adózás alatt. Minden más bérként adózik, így pedig véleménye szerint olyan megoldások kerülhetnek előtérbe, amelyek bármilyen típusú juttatást támogatni tudnak. Ilyen például az Edenred-kártya, amellyel radikálisan lehet csökkenteni az adminisztrációs terheket.

Így működik mindez a gyakorlatban

A saját tapasztalatunk szerint az irodai dolgozók körében nagyobb az érdeklődés a jövő évi cafeteriával kapcsolatban, míg a fizikai állomány eddig csak a vezetőin keresztül érdeklődött a változásokról – mondta Vincze-Borbély Márta, a Merkbau HR-vezetője.

A szakember elmondta, hogy bár a dolgozói igények folyamatosan változnak, egy minden körülmény között változatlan: nem akarnak őket hátrányosabb helyzetbe hozó változást. A cégnél ennek megfelelően továbbra is megtartják a cafeteria-juttatásokat, amelyet úgy próbálnak átalakítani, hogy az “a legkisebb fájdalommal járjon.”

A mindenki számára előnyös arany középút megtalálásában Vincze-Borbély Márta szerint komoly szerepe lehet az Edenred-kártyáknak. Ezeket tavaly vezették be a cégnél, miután két éve felmérték a dolgozói igényeket és próbáltak olyan csomagot összeállítani, amely tükrözi a dolgozói igényeket. Mint mondta az Edenred-kártya azért is népszerű a dolgozóik körében, mert a kártyán lévő összeget szinte bármilyen célra fel tudják használni a dolgozók.

Bár a Szép-kártya továbbra is a legnépszerűbb eleme a cafeteria-csomagnak, ez Vincze-Borbély Márta szerint leginkább az ismertsége miatt van, a tavalyi év elején sokan azért nem választották az Edenred-kártyát, mert még nem ismerték. “Azóta viszont többen év közben akartak átlépni, ahogy vélhetően idén is többen választják a szabadabb elkölthetőséget biztosító Edenred-kártyát” – mondta a Merkbau HR-vezetője.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.