C,D kategóriás GKI Tankönyv Fuvarozói kézikönyv

B kategóriás jogosítvány rutin vizsga feladatok, B kategóriás járműkezelési vizsga minősítő lap, motor műszak, motor jogosítvány manőverezési feladatok, motor járműkezelési vizsga minősítő lap.
Tovább »

Kamionnal az utakon. Hasznos ismeretek kezdő tehergépkocsi-vezetők részére

5 Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram keretében és a Közlekedéstudományi Intézet gondozásában Kiadó: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonpro it Kft Budapest, Thán Károly utca Felelős kiadó: dr. Vereczkey Zoltán ügyvezető igazgató Szerkesztő: Alföldy Miklós Szerzők: Alföldy Miklós, Bánkeszi Lajos, Bende Zoltán, dr. Buzási Gábor, Karmos Gábor, Pastyik Piusz Lektorálta: Karmos Gábor A kézirat lezárva: január

6 Tartalomjegyzék Előszó. 7 I. Fejezet A gépkocsivezető I. 1. A fuvarozás, a fuvarozási szolgáltatás szereplői. 9 I. 2. A gépkocsivezető jogállása I. 3. A gépkocsivezető, mint a fuvarozó vállalkozás utazó nagykövete I. 4. Vezetői engedély, egészségügyi alkalmasság, PÁV, GKI I. 5. Alapvető munkajogi tudnivalók I. 6. Balesetvédelem, tűzvédelem II. Fejezet Úton-útfélen kamionnal II. 1. Közúti infrastruktúra, közlekedésföldrajz II. 2. Forgalomkorlátozások, hétvégi, ünnepnapi korlátozások, kivételek II. 3. Vezetési és pihenőidők, tachográf-ismeretek II. 4. Útvonaltervezés II. 5. Súlykorlátozás, mérlegelés II. 6. Útdíjak, útdíj- izetési rendszerek II. 7. Fuvarozási fajták, a szükséges dokumentumok, engedélyek II. 8. Fuvarozási szerződés, CMR-egyezmény, fuvarlevél II. 9. Különleges feltételekkel fuvarozható áruk II. 10. Fizetőeszközök, üzemanyag-vételezés

7 II. 11. Vámeljárások II. 12. Biztosítások II. 13. Közúti ellenőrzések, hatósági intézkedések, bírságok II. 14. Nemzetközi KRESZ. 76 II. 15. Az illegális bevándorlás megelőzése, bűnmegelőzés III. Fejezet A jármű, fuvareszköz-munkaeszköz III. 1. Közúti fuvareszközök, tömeg- és méretnormák, tengelyterhelés III. 2. A napi rutin III. 3. Rakományok elhelyezése és rögzítése III. 4. Vezetéstámogató rendszerek, vezetéstechnika, közlekedésbiztonság III. 5. Előrelátó vezetés III. 6. Vészhelyzeti teendők, kon liktuskezelés

8 Előszó Tisztelt Leendő Gépkocsivezető, Kedves Kolléga! Ön, aki most ezt a könyvet kezében tartja, úgy döntött, kamionos lesz, gépkocsivezető, a közúti áruszállítás egyik legfontosabb, nélkülözhetetlen tagja. Az elmúlt néhány év óriási fejlődést hozott ebben a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelt fontosságú alágazatban. Ez mind a közúton szállított áruk mennyiségének sosem látott emelkedésére, mind az árufuvarozásban résztvevő járművek műszaki fejlődésére igaz. Izgalmas, rengeteg szépséggel és jó értelemben vett kalanddal járó pályára lépett, hiszen világot láthat, sosem látott helyekre és országokba juthat el új szakmájával, pontosabban hivatásával. A kamionos életforma bizony hivatás. A szépségei mellett pedig számos, főleg a kezdők számára nehezen megoldható helyzettel, a több hetes távollétek miatt rengeteg lemondással, óriási felelősséggel és őszintén, számos veszéllyel is járhat. Cserébe viszont biztos egzisztenciát, állandó munkalehetőséget és idővel, ha a munkáját felelősséggel, szakmai hozzáértéssel végzi, előrelépési lehetőséget is jelent. A kamionvezetői lét hivatás és életforma is egyben. Aki ezt a munkát választja, az év nagy részét távol tölti majd családjától, szeretteitől. Útra kell kelnie rekkenő nyári hőségben és fagyos, zord téli körülmények között is, amikor a közlekedés veszélyessé, kiszámíthatatlanná válik. A kötelező, hosszú pihenőidők alatt napokat tölthet el parkolókban, az indulásra várva, gyakran mostoha körülmények között. Emellett a gépkocsivezető felelőssége óriási. Biztonságosan és a szabályok nem csak a közlekedési, hanem a munkajogi előírásokat, a fuvarozással kapcsolatos rendelkezéseket is beleértve betartásával kell végeznie a munkáját, határidőre eljuttatni a rábízott, olykor több száz millió forint értékű árut a rendeltetési helyére, sérülésmentesen, a szakmában úgy mondják, esemény nélkül. Egy negyven tonnás járműszerelvény biztonságos vezetése kiváló járműismeretet, vezetéstechnikai tudást feltételez, amely sok éves tapasztalat, sok százezer kilométer levezetése után sem válhat soha teljessé. Az élethosszig tartó tanulás, az új ismeretek meg- 7

9 szerzése, a gyakorta változó szabályok és előírások teljes mértékű ismerete elengedhetetlen. Mindez nem csak a hazai viszonyokra igaz, hiszen a nemzetközi gépkocsivezetőknek minden egyes, az útvonalát érintő ország előírásaival, szokásaival, írott és íratlan szabályaival tisztában kell lennie. A közúti áruszállítás a közlekedésbiztonság érdekében a közúti közlekedés legerősebben szabályozott területe. A kamionosok azonban világlátott emberek. Munkájuk során az Északi sarkkörtől Ázsiáig számos helyre vezethet az útjuk. A szakma szépségét pedig ez jelenti. Megfelelő felkészüléssel, ismeretekkel és tegyük hozzá, a legteljesebb szakma iránti alázattal az aktív éveit tekintve folyamatos világutazóvá válik. Annak érdekében, hogy a felkészülési idő, az aktív munkába állás kezdeti időszaka könnyebbé, a számos előírás és szabály közötti eligazodás gördülékenyebbé váljon, készült el ez a könyv. A KAMIONNAL AZ UTAKON nem egy tankönyv. A szerzők és a kiadó szándéka az volt, hogy számos olyan hasznos ismeretet adjanak át e kiadvány által, amelyekről nem, vagy csak érintőlegesen esett szó a kötelező és az alapismeretek megszerzéséhez elengedhetetlen alapképzés során. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden, a jövőbeni munkájához szükséges apró, de annál fontosabb részletről talál itt információt. Amikor elkerül első munkaadójához, jellemzően egy közúti árufuvarozással foglalkozó, ezen a területen szolgáltatást nyújtó vállalkozáshoz, annak jellemző tevékenységével is a lehető legteljesebb mértékben meg kell ismerkednie! Jelen könyvünket úgy állítottuk össze, hogy abban, témakörök szerint, a tartalomjegyzék segítségével tematikusan találja meg egy-egy felmerülő kérdésre a legfontosabb alapinformációkat, tanácsokat. Remélve azt, hogy kiadványunkban segítséget talál munkájának kezdeti időszakában, a kiadó és a szerzők nevében nem tehetünk mást, mint választott hivatásához sok sikert, és ami a legfontosabb, balesetmentes kilométereket kívánjunk! E kiadvány valamennyi szerzője által vallott nézet: MINDEN KÖZLEKEDÉSI BALESET ÉPPEN EGGYEL TÖBB ANNÁL, MINT AMELYNEK BE KELLETT VOLNA KÖVETKEZNIE! 8

10 I. FEJEZET A gépkocsivezető Könyvünk első fejezetében elsősorban Önről, a gépkocsivezetőről lesz szó. Annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is munkát vállalhasson egy nehéz tehergépjármű-szerelvény volánja mögött, számos előírásnak, szabálynak kell megfelelnie. E mellett ismernie kell azokat a fuvarozásban részt vevő közreműködő szervezeteket, partnereket, vállalkozásokat, amelyekkel napi munkája során rendszeresen találkozni fog. A következőkben ezeket az ismereteket vesszük sorra. Olvashat majd saját jogi helyzetéről a fuvarozás és a szállítmányozás bonyolult rendszerében, arról, mi mindenre kell oda igyelnie annak érdekében, hogy egészségesen, hosszú távon is képes legyen munkáját hibátlanul ellátni. Ne feledje, amikor beül a kormánykerék mögé és beindítja járműve motorját, minden felelősség az Öné, biztonságosan közlekedve, az Önre bízott árut sérülésmentesen és az előre meghatározott határidőre kell a rendeltetési helyre szállítania! Ez csak a közúti árufuvarozás szabályainak ismerete mellett lehet sikeres és eredményes. I.1. A fuvarozás, a fuvarozási szolgáltatás szereplői Mi mással is kezdhetnénk kiadványunkat, mint azzal, hogy megpróbáljuk az olvasó részére tisztázni a fuvarozás legfontosabb alapkifejezéseinek jelentését, eligazodást adni a köznyelvben gyakran hibásan alkalmazott kifejezések között, s nem utolsó sorban ismertetni a fuvarozási szolgáltatás szereplőit. A fuvarozás fuvarozási szerződés keretében, díj ellenében történő árutovábbítási/árueljuttatási tevékenység. A fuvarozott áru a fuvarozás során nem kerül a fuvarozó tulajdonába, a fuvarozott áru felett a fuvarozó (a nemzetközi árufuvarozás egészen speciális esetét kivéve) nem rendelkezik. A fuvarozási szerződést a fuvarozó és a vele szerződő fél, a feladó köti meg, azaz ők a fuvarozási szerződés alanyai. A feladó kifejezés helyett gyakran a fuvaroztató kifejezést is használjuk, ennek az az oka, hogy a hazai és a 9

11 nemzetközi jogi szabályozások nem mindig azonosak, illetve egyes esetekben nem teljesen következetes a szakmai terminológia használata. A feladó (fuvaroztató) a saját érdekében is köthet fuvarozási szerződést a fuvarozóval ilyen eset például az, amikor egy termelő vállalat a saját termeléséhez szükséges alapanyagok díj ellenében történő beszállítására, illetve a késztermékek vevőhöz (címzetthez) díj ellenében történő el-, illetve kiszállítására köt szerződést. De fuvarozási szerződést ún. harmadik félként a feladó egy szerződött partnere például egy szállítmányozó cég is köthet a fuvarozóval a küldemény díj ellenében történő továbbítására, ebben az esetben feladónak (fuvaroztatónak) e harmadik fél minősül. S mielőtt rögtön a kiadvány elején megzavarodunk a fogalmak dzsungelétől, egy picit leegyszerűsítve (s nem tökéletes jogi precizitással) foglaljuk össze a szakmacsoportunkkal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és a fuvarozás szereplőit. A közlekedés személyek és tárgyak helyváltoztatásának összességét jelenti, melyhez rendszerint valamilyen eszköz segítségét is felhasználjuk. A szállítás kifejezés alkalmazása során már egy tudatosabb magatartásra gondolunk, amikor a célunk az, hogy személyek, illetve áruk egyik földrajzi pontból valamilyen cél érdekében egy másik földrajzi pontra eljussanak. Az áruk szállítása díj ellenében is történhet, ez esetben beszélünk fuvarozásról, a fuvarozás ellenértékeként kapott díj pedig a fuvardíj. Leegyszerűsítve, ám mégis a lényeget kiemelve, a szállítás (melyet gyakran saját számlás szállításnak nevezünk) saját áruk tudatos továbbítása saját eszköz igénybevételével, a fuvarozás pedig más tulajdonát képező áru továbbítása díjazás ellenében. Gyakran keveredik a fuvarozás és a szállítmányozás kifejezés is. A szállítmányozó az a gazdasági szereplő, aki a közte és a megbízó közt létrejött szállítmányozási szerződés alapján az adott küldemény továbbításához kapcsolódó feladatokat megszervezi, a közreműködő vállalkozások tevékenységét összehangolja, a fuvarozási és egyéb, az árutovábbítási folyamatban szükséges szerződéseket megköti, illetve a küldemény eljuttatásához kapcsolódó feladatokat lebonyolítja. A kifejezések keveredésének egyik oka bizonyára az, hogy a jog megengedi, hogy a szállítmányozó (vagy más néven speditőr) a fuvarozást is maga lássa el. A jelentősebb szállítmányozó cégek megbízóik részére járulékos, kiegészítő, értéknövelő szolgáltatásokat is végeznek (például: raktározás, árukezelés, hatósági engedélyek beszerzése, vámügyintézés, stb.) A klasszikus fuvarozási (szállítási) alágazatok a közúti, a vasúti, a vízi és a légi fuvarozás. A fuvarozás lehet közvetlen, vagy összetett fuvarozás. 10

12 Közvetlen fuvarozás esetén a küldemény továbbítása a feladó és a címzett között egy fuvarozási alágazat keretében, átrakás nélkül történik. Az ilyen ún. háztól-házig történő árutovábbításra szinte csak a közúti közlekedés képes. Összetett fuvarozásról akkor beszélünk, ha a küldemény rendeltetési helyre történő eljuttatásához több alágazatot használunk. Természetesen ilyenkor közvetlenül, vagy raktárak (logisztikai létesítmények) közbeiktatásával az egyik alágazat járművéről a másik alágazat járművére kerül a továbbított áru (ez természetesen egy árutovábbítási folyamatban többször is megtörténhet, gondoljon például egy kontinensek közti árutovábbításra). Az összetett fuvarozás speciális esete a kombinált fuvarozás, amikor több közlekedési alágazat által alkalmazható, ún. intermodális egységgel (például konténerrel, csereszekrénnyel) történik az árutovábbítás, vagy a közúti jármű (a teljes szerelvény, vagy csak a félpótkocsi, illetve pótkocsi) az út egy szakaszán az áruval együtt egy másik közlekedési alágazat járművén utazik. Kísértnek nevezzük a kombinált fuvarozást, ha a legutóbb említett esetben a gépkocsivezető is végig együtt utazik járművével. (Közúti-vasúti megoldás esetén ez a Ro-La, közúti-hajózási megoldás esetén pedig a Ro-Ro.) A közúti közlekedés, ezen belül pedig a közúti árufuvarozás mint a későbbiekben is többször említjük majd, az ember-jármű-út, vagy másképp fogalmazva: a fuvarozó vállalkozás gépkocsivezetője, a fuvareszköz és a közlekedési infrastruktúra elemekből áll, az elemek között a kapcsolatnak harmonikusnak kell lennie, melyet elsősorban a gépkocsivezető teremt meg. A szerint, hogy a küldemény milyen mértékben veszi igénybe a fuvareszköz rakterét, kocsirakományú küldeményről (más néven: teljes rakomány), vagy darabáruról beszélünk. A teljes rakomány kizárólagosan veszi igénybe a jármű rakterét. A darabáru nem igényel kizárólagos fuvareszköz-használatot és fuvarozása más feladók más darabáru-küldeményeivel együtt is történhet ugyanazon fuvareszközben. Megkülönböztetjük a belföldi közúti árufuvarozást és a nemzetközi közúti árufuvarozást. Előbbi esetében az árutovábbítás kizárólag Magyarország területén valósul meg. Nemzetközi fuvarozás esetében az áru felrakási és lerakási helye két különböző államban van. (megj.: a kabotázsról majd a II. 7. részben lesz szó.) Fejezetünk végén nagyon röviden összefoglaljuk a fuvarozási szolgáltatás főbb szereplőit: A feladó (fuvaroztató): akitől a fuvarozó a megbízást kapja, akivel a fuvarozási szerződést megköti. Az, aki az esetek döntő többségében I. 11

13 vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaság, de lehet egyéni vállalkozó, sőt magánszemély is. A fuvarozó: aki végrehajtja a fuvarfeladatot, s akinek Ön, a gépkocsivezető az alkalmazottja. Ugyanakkor a fuvarfeladat végrehajtása során Ön képviseli munkaadóját, azaz a fuvarozót! (Tehát aki jelen esetben a hatósági engedéllyel rendelkező fuvarozó vállalkozás!) A címzett: akinek a fuvarozott árut kiszolgáltatja (lerakja). Az aki az esetek döntő többségében itt is vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaság, de lehet egyéni vállalkozó, sőt magánszemély is. A három főszereplő mellett a közúti fuvarozás szereplői közé sorolhatóak még a közúti szállítmányozó cégek (tevékenységükről a korábbiakban olvashattak), a közúti fuvarközvetítő vállalkozások (a fuvarozási kereslet és kínálat összehangolását végző fuvarszervezők), a közúti fuvarozás szakmai szervezetei (munkaadói és munkavállalói érdekvédelmi, illetve szolgáltató szervezetek) és a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó hatóságok, amelyek szabályozási, engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységeket látnak el. I. 2. A gépkocsivezető jogállása Az az egyszerű mozdulat, amivel a gépkocsivezető üzembe helyezi a gépi erejű jármű, a kamion motorját, alapjaiban változtatja meg a járművet vezető ember jogállását és jogi felelősségét. A kamionvezető ezzel a pillanattal (mozdulattal) nagyon sok és nagyon komoly jogkövetkezményeket magában foglaló jogszabálynak kerül a hatálya alá. A nemzetközi gépkocsivezető, a kamionos legfontosabb kötelezettsége és egyúttal joga, hogy a gazdasági feladatai ellátása során biztonságosan, baleset- és kármentesen közlekedjen, illetve közlekedhessen. A közúti közlekedés három elemből, a járművezetőből, a járműből és a közlekedési pályából, az útból áll. A balesetmentes, kármentes közlekedés feltételei akkor teljesülnek, ha a három elem között kiegyensúlyozott kapcsolat van. Ezt a kiegyensúlyozott, szinergikus kapcsolatot kizárólag a cselekvésre képes és arra felkészült járművezető tudja megteremteni. A gépkocsivezető mindenkor legyen alkalmas és képes arra, hogy a gépkocsi és a közlekedési környezet összhangját megteremtse! A gépkocsivezetőnek a fuvarfeladatát mindenkor a járműkategóriára megfelelő, érvényes vezetői 12

14 engedéllyel, alkalmas egészségi állapotban, kipihenten, a biztonságos járművezetésre képes állapotban szabad csak teljesítenie. A kamionosnak ismernie kell az általa vezetett gépjármű és járműszerelvény műszaki és izikai tulajdonságait, az azokban alkalmazott aktív és passzív biztonsági berendezéseket, valamint a vezetéstámogató rendszereket. Ne feledje, a izika szabályai alól senki nincs felmentve! A nehéz tehergépjárművekben alkalmazott korszerű műszaki eszközökkel, aktív és passzív biztonsági berendezésekkel, vezetéstámogató rendszerekkel csak akkor tud élni, akkor tudja azokat megfelelően és hatékonyan használni, ha ismeri azok működését, valamint a működésük korlátait. A gép soha nem lesz a járművezető helyett felelősségre vonható! A kamionvezetőnek kötelessége, hogy ne csak általában legyen tisztában a járműkategóriára vonatkozó ismeretekkel, hanem rendelkezzen az adott gyártmány és járműtípus ismeretével is. A közlekedési pálya és annak állapota objektív külső körülmény. A járművezető felelős mindenkor azért, hogy a járművét az út, a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak megfelelően vezesse! A nemzetközi közúti áruszállításban dolgozó járművezető felel azért is, hogy rakományának a biztonságos közlekedésre gyakorolt hatását igyelembe vegye. A rakodásért a jogi felelősség a gépkocsivezetőt terheli! A nemzetközi fuvarozási feladatokat végző kamionos alapos szakmai ismeretekkel és felkészültséggel kell rendelkezzen, mert a feladatvégzés során ő nem csak a magyarországi jogszabályokkal, hanem az út során érintett országok jogszabályaival is találkozik és azok betartására szintén köteles. Nehezíti a helyzetet, hogy a kamionos nem csak az Európai Unió, hanem az úgynevezett harmadik országok területén is végezheti a munkáját. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó szabályok még inkább sokfélék. A kamionos köteles a tevékenysége során minden vonatkozó magyar, nemzetközi és az útvonal által érintett ország nemzeti jogszabályát betartani. A közúti közlekedés veszélyes üzem. Egy-egy szabályszegés, tévedés, mulasztás, igyelmetlenség következményei előre nem láthatók. A szabályok teljes körű bemutatására a kézikönyv keretei között nincs lehetőség, így csak a legfontosabbakra hívjuk fel a igyelmet. A járművezetőnek ismernie kell a KRESZ szabályait és azokat, annak elveit is betartva kell alkalmaznia. Ezek közül talán a legfontosabb a bizalmi elv, melynek lényege, hogy minden közlekedő ismeri és betartja a közlekedés szabályait. A bizalmi elv kimondja azt is, hogy aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, I. 13

15 és ne zavarjon. Tudnia kell azt is, hogy az egyes országok közúti közlekedési szabályai megannyi eltérést, nemzeti sajátosságot tartalmaznak. Éppen ezért, amikor a kamionos egy-egy országot először érint az útja során, érdemes, hogy az internet segítségével előzetesen tájékozódni az esetleges, ott alkalmazott, a magyar utakon nem ismert közúti jelzésekről és azok jelentéséről. Magyarországon a közúti közlekedés szabályai ellen vétők az elkövetett cselekmény súlyától függően számíthatnak közigazgatási bírság kiszabására, szabálysértési vagy büntető eljárás lefolytatására. Számolnia kell továbbá az elkövető gépkocsivezetőnek polgári jogi, munkajogi jogkövetkezményekkel, valamint adott esetekben rendkívüli PÁV vizsgálattal és utánképzéssel is. A közúti közlekedés biztonságát kevésbé veszélyeztető magatartások elkövetése esetében közigazgatási, súlyosabb esetben szabálysértési bírság kiszabását teszi a jog alkalmazhatóvá. Az ezeknél súlyosabb esetekben az elkövetőnek, az abban, vagy a balesetben részes, vétkes járművezetőnek a büntetőjogi felelősségre vonással kell számolnia. Rendkívüli kockázatot jelent a járművezetés ittas állapotban. A zéró tolerancia bevezetése óta Magyarországon az ittas vezetést sokkal szigorúbban büntetik. Ha a kamionvezető szervezetében található véralkoholszint eléri a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentrációt, illetve 0,25 milligramm/liter légalkohol-koncentrációt, akkor ez már bűncselekménynek minősül! Figyelem, már nem vizsgálják az alkoholnak a járművezető magatartására történő hatását, azaz a befolyásoltságot! A hitelesített, kalibrált légalkohol mérés jogilag értékelhető eredménye elégséges a felelősségre vonáshoz! Hasonló mértékű kockázatot jelent a járművezetés bódult állapotban. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki köznapi értelemben fogalmazva kábítószer fogyasztásának hatása alatt vezet. A közlekedési bűncselekményt elkövető járművezetővel szemben nagyon komoly joghátrányok alkalmazhatóak. Többek között felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssel, pénz főbüntetéssel, járművezetéstől eltiltás mellékbüntetéssel, utánképzésre kötelezéssel, a büntetőeljárási költségek viselésével kell a vétkesnek számolnia. Ez a kamionvezető tekintetében azt jelenti, hogy ideiglenesen, de akár véglegesen is befejeződik számára megélhetésének ez a formája. Tudjuk, hogy tankönyv-ízű a igyelmeztetés, de mégis jegyezze meg: a járművezető soha ne vezessen rutinból, ne hagyatkozzon a megszokására, mindenkor legyen képes a megváltozott, újszerűnek ható közlekedési környezetre reagálni! 14

16 A kamionozás egy nagy jártasságot és szakmai tapasztalatot igénylő, összetett, jogilag szabályozott és számon kért feladat az azt végző személy számára. Az előzőekben vázolt jogi környezetben a kamionos feladata, hogy a rábízott járművet, járműszerelvényt a hatályos közlekedési szabályoknak és a biztonsági utasításoknak megfelelően biztonságosan, ba lesetmentesen vezesse; a járművel a rábízott fuvarozási feladatot a fuvarozási szerződésben foglaltak szerint elvégezze; a rakodást, amelyért felel, irányítsa, amennyiben a szükséges képesítéssel rendelkezik, abban részt vegyen; elvégezze az adminisztrációs, elszámolási és pénzkezelési feladatokat; folyamatosan ellenőrizze a gépjárműve műszaki állapotát, legyen képes meghatározni az esetlegesen előforduló hibákat, legyen alkalmas a kisebb hibák elhárítására és ápolja a járművét. I. I. 3. A gépkocsivezető, mint a fuvarozó vállalkozás utazó nagykövete Árufelvételnél, lerakásnál, határátkelésnél, hatósági ellenőrzésnél vagy benzinkúton Ön lesz az, aki személyes jelenlétével mások előtt megtestesíti a fuvarozó vállalkozás egészét. Útközben, a közlekedési partnerek széles nyilvánossága előtt is, hiszen a járműre festett logó már messziről megüzeni mindenkinek a fuvarozó vállalkozás nevét és elérhetőségeit. Azzal a tudattal kell tehát élnie, hogy viselkedésével előmozdíthatja vagy hátráltathatja a cég ügyét. Még ha nem is felhőtlen főnökével a viszony, ne feledje, hogy ő a kenyéradója, ezért ha alázatoskodással nem is, de korrekt, lojális magatartással mindenképp tartozik neki. Nem szép, amikor kamionparkolóban beszélgető gépkocsivezetők kiteregetik a céges szennyest, vagy azon versengenek, ki tud jobb trükköt a gázolaj-elszámolási rendszer megfúrására. A hétköznapokban hagyatkozzon tehát józan érzéseire! A magával és másokkal elégedett ember élete mögött kiegyensúlyozottság, jól szervezett munka, hasznos kikapcsolódás és pihentető alvás áll. Tudjuk, igen nehéz egy 5 m 2 -es vezetőfülkében teljes életet élni, de egy kis oda i- 15

17 gyeléssel hamar kialakítható egyfajta napi rutin. Segíthetnek ebben a gyakorlott kollégák. Tegye otthonossá a fülkét! Vigyen magával mini hűtőt, gázfőzőt, kistévét, könyvet, CD-t, egy szerényebb laptopot! Skype-on olcsó a kapcsolattartás az otthoniakkal. Egy jó nyelvkönyvből pár hónap alatt társalgási szintet érhet el németből vagy angolból. Ennek nemcsak a hétköznapokban veheti hasznát; ez az Ön munkaerő-piaci értékét is növeli. Ha jól ütemezi munkáját, kevésbé lesz feszült. A stresszt nemcsak a baleset-megelőzés miatt kell kerülnie. Az idegesség szív- és keringési betegséget, cukorbetegséget okozhat. A pihenést ne lehetőségnek, hanem kötelességnek vegye! Őrzött parkolóban nyugodtabb az alvás. Ha rosszul alszik, nappal fáradékony és ingerült lesz. E mögött olykor az alvási apnoe betegség állhat, mely OEP-támogatással ingyen szűrhető, kezelhető. Étrendje legyen változatos! Inkább kevesebbet, de többször egyen! Ke resse a magas fehérje- és rosttartalmú ételeket, kerülje a nehezen emészthető, zsíros dolgokat, melyek vezetés közben bágyadttá tehetik! Minden nap egyen valami meleget, ha mást nem, legalább konzerves főzeléket! Mindig legyen elegendő ivóvize, hisz nem tudhatja előre, mikor fog útlezárásba botlani. Kerülje az energiaitalokat, cukros üdítőket! A kényszerpihenőket használja ki rövid testmozgásra a jármű mellett! I. 4. Vezetői engedély, egészségügyi alkalmasság, PÁV, GKI E részben összefoglaljuk, hogy a jármű fülkéjéhez vezető úton milyen feltételeknek kell megfelelnie. A nemzetközi gépkocsivezetőnek az alábbi végzettségekkel és okmányokkal kell rendelkeznie: B, C, C+E kategóriás jogosítvány, PÁV III, II vagy I alkalmasság, GKI vizsga, digitális tachográf kártya, érvényes útlevél. Több esetben szükség lehet erkölcsi bi zo – GKI kártya 16

18 nyítványra vagy ezt he lyettesítően DIDb kártyára. A C kategóriájú jár – mű vezetői engedély megszer zésének feltétele a jár – mű vezetői tanfolyam el végzése és a sikeres vizsga letétele. A tanfolyamra jelentkezés feltételei: 21 éves, vagy annál legfeljebb 6 hónappal Tachográf kártya iatalabb életkor, (megj.: szinte biztosra ve he tő, hogy e könyv kéziratá nak lezárását követően hamarosan 21 év helyett már 18 éves kortól megszerezhető lesz a C kategóriás vezetői engedély), a vezetői engedélyben rögzített, érvényes Eü.2. cso portú egészségügyi alkal masság (102-es kód), minimum B kategóriás járművezetői vezetői engedély, érvényes személyi igazolvány és lakcímkártya, az alapfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány és felmentésre jogosultság esetén az azt igazoló bizonyítvány másolata. A C+E kategóriájú járművezetői engedély megszerzésének feltétele a járművezetői tanfolyam elvégzése és a sikeres vizsga letétele. A tanfolyamra jelentkezés feltételei: 21 éves, vagy annál legfeljebb 6 hónappal iatalabb életkor, érvényes személyi igazolvány, lakcímkártya, Eü. 2. csoportú egészségügyi alkalmasság, minimum C kategóriás, nem kezdő vezetői engedély, az alapfokú iskolai végzettséget igazoló dokumentum és felmentésre jogosultság esetén az azt igazoló bizonyítvány másolata. Egészségügyi alkalmasság. A közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezető jelöltnek, illetőleg a közúti járművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi. A közúti járművezető jelölt a közúti járművezetők képzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott időpontban előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a járművezetői engedéllyel rendelkező személy pedig az e rendeletben meghatározott időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál megjelenni és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni. Ha a közúti járművezető a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely a közúti járművezetésre átmenetileg vagy I. 17

19 véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti, illetőleg azt befolyásolhatja, köteles az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál orvosi vizsgálatra jelentkezni. A közúti járművezető munkáltatója köteles intézkedni a nála közúti jármű vezetésével járó munkakörben foglalkoztatott személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatának elvégzése iránt, ha olyan körülményt (eszméletvesztés, egyensúlyérzés zavara, balesetből eredő sérülés stb.) észlel, amely a közúti járművezetőnek a közúti járművezetésre való további egészségi alkalmasságát kétségessé teszi; vagy legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség fennállását tapasztalja. Eü.2. (állásvállalásra jogosító) alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki a közúti közleked ési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet, vagy kíván vezetni, valamint, akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak. Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat legkoráb ban a vezetői engedély jár műkategóriától függő, külön jogszabályban meghatározott megszerezhetősége alsó korhatárának betöltését megelőző egy éven belül végezhető el. Pályaalkalmassági vizsga. A pályaalkalmassági vizsga (PÁV) a Nemzeti Közlekedési Hatóság által négy különféle kategóriában kiadott engedély. A PÁV vizsgálat célja meghatározóan a hivatásos (kamionos) gépkocsivezetők kompetenciájának mérése. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető jelölt, illetve a gépjárművezető minden tekintetben rendelkezik-e a biztonságos közlekedéshez szükséges pszichológiai kompetenciákkal, a megfelelő észlelési, döntési és cselekvési készségekkel, valamint a járművezetéshez nélkülözhetetlen ismeretek elsajátításának és folyamatos megújításának a képességével. Továbbá rendelkezik-e azokkal az egyéni jellemzőkkel, amelyek szükségesek a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a vezetés közben jelentkező pszichés terhelések elviseléséhez. A nemzetközi gépkocsivezető belépési szintje a III. alkalmassági kategória. Innen nemzetközi kategóriában, 2 éve folyamatosan hatályos vezetői engedély birtokában léphet tovább a járművezető a II. alkalmassági kategóriába. PÁV III kategóriájú alkalmasság szükséges a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást (fuvarozást) végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény, illetve a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez. A veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez II. alkalmassági csoportra érvényes engedély szükséges. A PÁV vizsgálat lehet előzetes vizsgálat vagy rendkívüli vizsgálat. 18

20 Előzetes vizsgálaton kell részt vennie annak a gépjárművezető jelöltnek, aki még nem rendelkezik PÁV vizsgával, vagy magasabb kategóriájú vizsgát kíván tenni. Rendkívüli alkalmassági vizsgálatot a következők kezdeményezhetnek: a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság; a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság; maga a gépjárművezető és a gépjárművezető munkáltatója. A munkáltató rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatot abban az esetben kezdeményezhet, ha a gépjárművezető tevékenysége közúti közlekedésbiztonsági szempontból arra alapos indokot szolgáltat. A pályaalkalmassági minősítés 1-5 évig terjedő időtartamra korlátozható. A korlátozás hiányában az érvényesség a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére az I. alkalmassági kategóriában megállapított pályaalkalmassági minősítés (időszakos minősítés) legfeljebb öt évig érvényes kivétellel az alkalmatlanság jogerős megállapításáig áll fenn. A gépkocsivezetők orvosi és PÁV vizsgálatok adta szűrése nagyon fontos eleme a közúti közlekedés biztonságának. Mindkét vizsgálatnak az a célja, hogy csak arra alkalmas emberek legyenek járművezetők. Az a gépkocsivezető, aki D1, D1E, D, DE kategóriájú vezetői engedélyét szeptember 9-ét; a C1, C1E, C, CE kategóriájú vezetői engedélyét szeptember 9-ét követően szerezte meg a közúton történő járművezetéshez a szakmai alapképesítés megszerzésére is kötelezett. A gépkocsivezető a közúton történő járművezetéshez az alapképesítés megszerzését követő öt éven belül a szakmai továbbképzési képesítés megszerzésére is kötelezett. A továbbképzési képesítés a megszerzésétől számított öt évig érvényes. A gépkocsivezető tehát ötévente továbbképzésen vesz részt és vizsgát tesz. Erkölcsi bizonyítvány, DIDb tagság. A munkáltatók egy része a kamionosok alkalmazását erkölcsi bizonyítványhoz köti január 1-től a hatósági erkölcsi bizonyítvány továbbra is igényelhető a postai zöld csíkos boríték útján, valamint a Központi Okmányiroda elektronikus felületén. Az eljárás a fenti időponttól illetékmentes. Elterjedt az úgynevezett DIDb kártya használata is. A DIDb (Driver Identi ication Database) Gépkocsivezetők Azonosító Adatbázisa. Az itt regisztrált gépkocsivezetők a rendszer használatával alávetik magukat egy online adatbázisnak, ami a gépjárművezetők legfontosabb személyes adatait jegyzi, egyben gyűjti az általuk elvégzett munka minősítését, folyamatosan, objektíven ellenőrzi az egyéni teljesítményüket. A digitális tachográf. Az elalvásos balesetek megelőzése, a közutak biztonságosabbá tétele, illetve a tisztességes versenyhelyzet megteremtése érdekében került bevezetésre a digitális tachográfok kötelező alkalmazása a 3,5 I. 19

21 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművekre, valamint a 9 főnél több ülőhellyel rendelkező személyszállító járművekre. A digitális tachográf elektronikus úton rögzíti a gépjárművezetőnek a vezetéssel, pihenéssel és egyéb munkavégzéssel eltöltött idejét. A digitális tachográ hoz négy típusú kártya: üzembentartói-, járművezetői-, szerviz- és ellenőri kártya tartozik. A járművezető kártya kiváltása, kezelése és megőrzése a járművezető feladata, továbbá a járművezető is felel a kártyával történő visszaélésekért. I. 5. Alapvető munkajogi tudnivalók Mint minden munkavállalónak, a gépkocsivezetőnek is tisztában kell lennie a legfontosabb munkajogi előírásokkal és a kártérítési felelősséggel. A kamionvezető a munkaviszonyára vonatkozó munkajogi szabályok, kiemelten a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a közúti közlekedési törvény (Kkt.) rendelkezései szerint utazó munkavállaló, tehát az Mt. rendelkezéseit a közúti közlekedési törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kamionos munkaszerződése és ez alapján a gépkocsivezetőre vonatkozó jogok és kötelezettségek összhangban kell hogy legyenek a vezetési és pihenőidőket szabályozó előírásokkal (561/2006/EK rendelet és az AETR egyezmény), valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekre (a tachográf-ra) vonatkozó rendelkezésekkel. A gépkocsivezetőnek fontos tudnia, hogy az előzőekben ismertetetteken túl a munkaviszonyára, és a munkaszerződésében foglalt jogok és kötelezettségek kölcsönös, a munkáltató és a munkavállaló általi teljesítésére kollektív szerződés rendelkezései is vonatkozhatnak. A kollektív szerződés a munkáltató, vagy a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató és a szakszervezet, illetve több szakszervezet által kötött megállapodás. A kollektív szerződés a gyakorlatban úgy működik, mint egy jogszabály, azaz jogok és kötelezettségek származhatnak belőle. A gépkocsivezetőnek a munkaviszony létesítésekor, a munkaszerződés aláírása előtt, valamint a munkaviszony fennállta alatt is kötelessége a saját érdekében tájékozódnia a kollektív szerződés létéről, annak tartalmáról és a tartalma változásáról, hiszen kötelezettségeit és jogait, tehát a munkaszerződése szerződésszerű teljesítését ennek megfelelően kell teljesítenie, illetve gyakorolnia és ezt kérheti számon a munkáltatóján is. 20

22 A kamionvezetőre vonatkozó legfontosabb eltérések az Mt. általános rendelkezéseitől a következők. Munkaidő: A közúti árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, vagy a rakomány biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát. A be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez. Rendelkezésre állási idő: Minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. A több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő. A munkaszerződés kötelező és legfontosabb tartalmi elemei, azok az adatok és azok a kérdések, kötelezettségek és jogok, amelyek szabályozását a munkaviszonyra vonatkozóan a szerződésnek tartalmaznia kell: A munkáltató és a munkavállaló adatai; A munkaszerződés időbeli hatálya, határozott vagy határozatlan időtartam; A munkakör, a munkakörbe tartozó feladatok; A munkavégzés helye; A munkaidő, a munkaidőkeret, az irányadó munkarend, rendkívüli munkavégzés. (A kamionosok munkarendje lényegesen bonyolultabb, mint más átlagos munkavállalóé. Ezért a munkarendet a munkáltatók meghatározó része nem a munkaszerződésbe építi be, hanem azzal kapcsolatosan külön tájékoztatót ad át a munkavállalónak, amelyet mind ő, mind a kamionvezető aláírnak, tehát az a izikai különállásától függetlenül jogi értelemben része a munkaszerződésnek! ) A munkabér, a bérpótlék, a napidíj; A rendes szabadság mértéke, számítási módja és a kiadásának szabályai; I. 21

23 A munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai; Tájékoztatás arról, hogy munkavállaló kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. A kamionvezető számára az egyik legfontosabb a munkájáért járó bér, izetés, hiszen ezért vállal munkát. A munkabér nem azonos fogalom a jövedelemmel. A kamionos a munkabére mellett más juttatásokban is részesülhet. Ezek a béren kívüli juttatások. Béren kívüli juttatás lehet az étkezés támogatása, Széchenyi Pihenő Kártya, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet. Az egyes munkáltatók a bérköltségek optimalizálása érdekében ezeket a lehetőségeket eltérően alkalmazzák, tehát ezekben egységes szabályozás és gyakorlat nem mutatható be. Ugyanez igaz a két kiemelkedően fontos jövedelmi elemre, az adómentes üzemanyag-megtakarításra, valamint az adómentes külföldi és belföldi napidíjra. Ez utóbbiak rendszerét mindig a munkaadójával kell még a munkaviszony létrejötte (a munkaszerződés aláírása) előtt egyeztetnie. Az előző fejezetekből megismerhető volt, hogy a gépjárművezető munkája milyen kockázatokat rejt, és a tevékenysége során milyen károk következhetnek be. A kamionos a munkaviszonyával összefüggésben is kártérítési felelősséggel tartozik. Abban az esetben, ha gépjárművezető neki felróható magatartást tanúsított, vagyis nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben elvárható lett volna, úgy kártérítési felelősség terheli. A felróható magatartás lehet gondatlan vagy szándékos. A munkáltatót terheli minden esetben a bizonyítási kötelezettség, tehát az ő feladata, hogy a munkavállaló magatartása, és a kár közötti okozati összefüggést bizonyítsa. A felróhatósági felelősségtől el kell határolni a megőrzési vagy leltár felelősséget. Ez utóbbi esetekben a kár ténye önmagában megalapozza a felelősséget. Ez a felelőssége áll fenn a kamionosnak a megőrzésre átvett tárgyakért. A kártérítés mértéke nem lehet több, mint a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összege. Abban az esetben, ha a kárt súlyosan szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás okozta, akkor a munkavállalónak a teljes kárt meg kell térítenie. A kamionozás embert próbáló munka. Megterheli mind a testet, mind a lelket. Az a gépkocsivezető, aki a kamionozást élethivatásnak, szakmának tekinti, akkor jár el helyesen, ha mindent megtesz egészségi állapota megőrzéséért és tudatosan készül az esetleges keresőképtelenségi időszakokra, valamint a nyugdíjra. Az egészség megőrzése a megfelelő életvezetéssel, tudatos életmóddal kezdődik. Pár év visszaélés a szervezettel néhány évtized múlva nagyon komolyan benyújtja a számlát. A kamionvezető számára kiemelten 22

24 fontos az öngondoskodás. Az állam és a munkáltató által nyújtott ellátásokon, azok inanszírozásán túl szükséges, hogy a gépjárművezetőnek legyen kiegészítő egészségbiztosítása és nyugdíjbiztosítása. Ezek piaca rendkívül széles. Érdemes az egyes biztosítások megkötése előtt alaposan tájékozódni és szakemberek segítségével elemezni a piacot, az egyes biztosítási, befektetési üzleti ajánlatokat és felelős, hosszú távon inanszírozható egyéni döntést hozni. I. I. 6. Balesetvédelem, tűzvédelem Kiadványunk e fejezetében a járművezető jármű rakomány hármasában keletkezhető balesetekről, illetve azok elkerüléséről kaphat alapvető információkat. Ugyancsak e fejezetben olvashat a járműveknél leggyakrabban előforduló tüzek keletkezésének okairól és a sikeres elhárításról. A baleseteknek különböző oka és következménye lehet, értelemszerűen minden részlet ismertetésére itt nem kerülhet sor, de a legfontosabb tudnivalókat összefoglaljuk. A járművezető egy adott vállalathoz történő belépésekor részletes munka és balesetvédelmi tájékoztatót, oktatást kell kapjon, a részvételről szóló igazoló dokumentumot alá is kell, hogy írja. Ezt akkor tegye meg, ha megértette az elhangzottakat és valóban megkapta a szükséges képzést. Ez azért fontos, mert az általánostól eltérően, vagy azoknak kiegészítéseként egy adott vállalkozásnál lehetnek speciális előírások, amelyeket mindenképpen be kell tartani. Azt is tudnia kell, hogy a szabályok és előírások teljes betartása mellett előforduló baleset olyan munkabalesetnek minősül, amelynek betegállományi idejére jóval kedvezőbb jövedelem jár, mint azon baleseteknél, ahol az előírt szabályokat a járművezető nem tartotta be. S mindezeket tetézheti, hogy az utóbbi esetben még kártérítési igény is felmerülhet, ahogy arról a korábbiakban írtunk. A járművel kapcsolatos legfontosabb baleset-megelőzési tanácsok: A jármű megközelítése, ellenőrzése során is igyelembe kell vennie bizonyos előírásokat. A járműbe való be- és kiszállás minden esetben az úgynevezett hárompontos módon kell, hogy történjen. Ennek lényege, hogy mindig két kézzel kapaszkodva és egy-egy lábbal lépjen a megfelelő helyre. 23

25 Vezetés közben egyéb tevékenység nem vonhatja el a vezetéstől a igyelmét. A KRESZ ugyan még nem tiltja, de a dohányzás mellőzése vezetés közben célszerű, hi szen egy szikra súlyos következménnyel járhat. Több esetben balesetet idézett elő, mikor a gépkocsivezető a csikket (rendkívül helytelenül) kidobta, s azt a menetszél visszasodorta. Ugyanígy a vezetés közbeni egyéb tevékenységek, az étkezés (például véletlenül leeső falatok miatt), az sms-írás, a TV nézés, stb. életveszélyes magatartás, ami kimerítheti a közúti veszélyeztetés fogalmát is. Az utóbbi időben egy nagyon helytelen szokás terjedt el, a mezítláb, vagy zokniban való vezetés. Ez, a jármű tisztasága szempontjából érthető, de azzal is tisztában kell lenni, hogy az ember talpa egy nagyon érzékeny felület. Mint ismeretes, a talpgyógyászat, talpmasszázs nem véletlenül népszerű, hiszen rendkívül sok idegvégződés található a talpon, amit a gyógyászatban ki is használnak. Érthető, ha valaki nem akar az utcán használt cipőben vezetni, de mindenképpen vegyen fel a vezetéshez zárt lábbelit. Ha járművek összekapcsolásánál segítő személyt vesz igénybe, Őt MIN- DIG látnia kell. Nem megengedett, hogy olyan holttérben állva segédkezzen, amit nem lát és esetleg nem is hall. Télen, amikor havas, jeges lehet a járművek teteje, azt feltétlenül le kell takarítani. A ponyva tetőszerkezetét amennyiben be tud menni a raktérbe belülről felfelé üsse meg, hogy lazuljon meg az összeállt hó és jég. Ott, ahol tudja és ezt biztonságosan megteheti, szlalomozva, fékezgetve vesse le a tetőről a hó és jégtakarót, természetesen forgalommentes területen. Merev felépítményű járművön is tegye meg, bár ott a belső területről nem tudja fellazítani a tetőtakarót. Esetenként a tetőről leeső hó, de kiváltképp a jég akár súlyos, életveszélyes sérüléseket okozhat a közlekedésben. Kiemelt igyelmet kell fordítani a jármű műszaki javítására is, amit későbbi fejezetekben részletezünk. A rakodással-rakománnyal kapcsolatos legfontosabb baleset-megelőzési tanácsok: Az árutovábbítási, fuvarozási feladat ellátása érdekében az árut a járműre fel kell rakni, arról le kell rakni. Ezeket a folyamatokat a feladó-berakó, illetve a járművezető közösen kell, hogy megoldja. E fejezetben nem a felelősség kérdéseit boncolgatjuk, hanem azt, hogy a teljesség igénye nélkül mimindenre kell(ene) oda igyelni. A rakományrögzítő eszközök állagmegóvásáról gondoskodnia kell, és ha azok nem megfelelőek, jeleznie kell a munkáltató felé a csere igényét. Mindig takarítsa le a területet, ahol dolgozni kell. Megfelelő előkészületek nélkül ne menjen fel a platóra, ha az havas, jeges. 24

26 A kollektív (csoportos) és a személyes védőeszközök használatára vonatkozó előírásokat mindig tartsa be. Csoportos védőeszközzel akkor találkozik a járművezető, ha egy munkahelyen tevékenykedik és látja a kijelölt utakat, a megfelelő táblázásokat, és a kihelyezett védő eszközöket. Sok rakodó helyen oktatást is tartanak belépés előtt, amit mindenképpen be kell tartani, mert ellenkező esetben akár ki is tilthatják a rakodó helyről. A kihelyezett tájékoztató táblákat kísérje igyelemmel és tartsa meg az utasításokat! Kiemelt igyelmet kell fordítani a személyes védőeszközök használatára: munkavédelmi cipő, kesztyű, fejvédő, esetleg védőszemüveg. A járművezetőket ért balesetek legtöbbje nem a közlekedésben éri őket, hanem az egyéb folyamatok vezetőfülkéből ki-beszállás, rakodás, járművek szét-, illetve összekapcsolása közben, ami a személyes fele lősség szempontjából igen fontos. A rakodásban való közreműködés több dilemmát is felvet: Megengedett-e a részvétel (tartalmazza-e a szerződés a járművezető közreműködését), A folyamat közben keletkezett árukár kit terhel, Az esetlegesen használt rakodóeszköz kezelésére van-e gépkezelői jogosítványa, Abban az esetben, ha a járművezetőt baleset éri, ki vezet tovább, hogyan intéződnek a kár és egészségügyi eljárások. Mindezek addig nem fontosak, míg a baj be nem következik. Ezért előrelátóan, körültekintően kell cselekedni. E témakörhöz sorolható a rakodás közben használt védőeszközök állapotának megfelelősége (a kesztyű nem lyukas, szakadt, a sisak rendelkezik-e rögzítővel is, stb.) Mindezekhez társul még, és a gondokat növelheti, ha speciális (pl. ADR, túlméretes, túlsúlyos) áruról van szó. Ezen árukról a későbbiekben még lesz szó. Tűzvédelem: Nagyon sok és szerteágazó tüzet ismerünk és különböztetünk meg a keletkezés, a kiváltó ok, a helyszín, a körülmények, stb. alapján. Jelen kézikönyvben mindezekre nem térünk ki részletesen, hiszen erre sem hely, sem lehetőség nincs. Itt koncentráltan a járművek üzemeltetése, használata közben kialakuló veszélyforrásokat szeretnénk ismertetni és egyúttal felhívni a igyelmet a megelőzésre, ill. a már kialakult tüzek megfékezésének jelentőségére. I. 25

27 A tüzeket természetükből és egyéb tulajdonságaik alapján veszélyességük szerint is kategorizálják, kiemelten igyelembe véve azt is, hogy milyen körülmények között, milyen anyagok égésével kerülhetnek szembe. A járművek esetében a legfőbb veszélyességi területek: a gumiabroncs, az elektromos rendszer kiemelten a vezetékekre, valamint az üzemanyagellátó rendszer területén bekövetkezhető tűzgyulladási lehetőség. A tűz kialakulásához szükséges: a megfelelő éghető anyag, a tűz égésének fenntartásához szükséges oxigén, ill. tápláló anyag, gyújtóforrás, amely megfelelő hőt tud közvetíteni a gyúlékony anyagnak. Mindezen feltételeknek egy helyen, egy időben és egy térben kell jelen lenniük a tűz kialakulásához. Az égés kialakulásának feltételei A járművek esetében külön gond, hogy alapvetően szinte csak éghető, mi-több, könnyen gyulladó anyagból készülnek. Nagyon fontos a járművezető felkészültsége, hiszen a tudatos cselekvés, a megfelelő józanság, az eszközök használatának pontos ismerete, az elvárható bátorság mind alapvetőek a tűzvédelemben. Ez utóbbi alatt az értendő, hogy saját épségének kockáztatása nélkül kell a keletkezett tüzet megfékezni. Ehhez pedig el kell kezdeni az oltást, meg kell kezdeni a kármentesítést, és nem menekülni. Ahhoz, hogy a járművezető ezt meg tudja tenni, foglalkoznia kell a felkészüléssel. Nem utolsó sorban ne feledje, hogy a személyek védelme járművezetők, utasok, alapvetően elsőbbséget élveznek, de mindent el kell követni a jármű és rakományának megóvása érdekében is. Bár többféle oltóanyag van, sokféle összetevőkkel, sok formában, a járművezetőnek nincs lehetősége választásra, neki azt kell használnia, ami rendelkezésre áll. Gumiabroncs: A gumiabroncs alapanyagának egyik összetevője a korom. Maga a korom az ADR alá tartozik, és mint öngyúló anyag, nem elég csak oltani. A járműveken a hatályos jogszabályok értelmében porral oltó készülékeket kell elhelyezni, ami ugyan a lángokat megfékezi, eloltja, de nem hűti az égéstesteket. Ezért a gumi égésének megszüntetése hatásosan csak akkor oldható meg, ha az oltás közben nemcsak az égést tápláló anyagot levegőt zárják el, hanem le is hűtik. Mindaddig, amíg nincs a gyulladási hőmérséklete alá hűtve a gumi, addig fennáll az újragyulladási lehetőség. Ezért a porral oltó helyett (vagy kiegészítésként) a vízzel, habbal, gázzal oltás jobb megoldás lehet. 26

28 Mindenképpen csak akkor álljon meg égő gumiabronccsal, ha azt a megállás után azonnal el tudja oltani a fent említett anyagokkal. Egyébként pedig mindaddig, amíg a jármű halad kisebb a veszélye a lángok átterjedésének a ponyvára, felépítményre, rakományra, ezért haladás közben próbáljon meg a járművel jobbra-balra szlalomozni, és az abroncsot a felniről ledobatni. Ez a mai zsúfolt utakon nem biztos, hogy megoldható, ezért az oltásra kell felkészülni. Elektromos tűz: Egy járműben több kilométer hosszúságú kábel fut. Ezeket egymáshoz rögzítik, így például a szigetelő-burkolatok dörzsölődése, kopása okozhat rövidzárlatot. Biztosítékot SOHA ne patkoljon meg! Minden helyre azt kell betenni, ami gyárilag oda való. Ne szereljen be ( barkácsoljon ) a rendszerbe fogyasztókat, azokat szakszervizben, szakemberrel kell végeztetni. Egy elektromos tűz a lassú melegedéssel kezdődhet, kissé érdekes, fura szaggal járhat (ezt észre kell venni), majd füst keletkezhet, és apró lángocskák. Mire a járművezető ténylegesen észleli a tüzet, azonnali beavatkozás kell, mert az nagyon gyorsan tova tud terjedni leégetve a teljes vezetőfülkét, vagy a szerelvény egyéb részét. (Ezért jó, ha a fülkében is tart egy kisebb, 2-3 kg-os tűzoltó-készüléket.) Fontos a gyújtás levétele, az akkumulátor leválasztása a rendszerről. Az akkumulátor terhelését is igyelembe kell venni, rendellenes melegedés esetén azonnal szervizhez kell fordulni, mert túlterhelés esetén akár szét is robbanhat az akkumulátor. Az ilyenkor szétspriccelő savas oldat súlyos, maradandó sérüléseket, szembe kerülve vakságot okozhat. Üzemanyag ellátó rendszer: A tehergépjárművek alapvetően gázolajjal hajtottak, ami kevésbé hajlamos a hirtelen, nagy nyomás és hő leadásával párosuló tűz okozására. Egy nem megfelelő csatlakozás, nem tömörzárást biztosító vezeték, illetve csőhálózat, ahonnan az üzemanyag például a kipufogó rendszerre jut, előbb-utóbb a tűz kialakulásához vezet, de ezt is megelőzik jellegzetes szagok és látható jelek. Tűzoltó készülék használat: Alapvetően fontos a tűzoltó készülékek használatának ismerete, emellett a készülékek üzembiztonságának folyamatos biztosítása. A készülékek elhelyezése és megléte nem elsősorban járművezetői feladat, de ellenőrzésének egy része már igen. Járművön A B C osztályú tüzek oltására alkalmas porral oltó készüléket kell elhelyezni a jogszabályokban meghatározott tömegben és módon. A porral oltó tűzoltó készüléket függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb I. 27