1. Tantárgyi címoldal Cigány népismeret 1-4. évfolyam
uj tordelt 91-128_Layout 1 6/8/2011 2:02 PM Page 109
1. Tantárgyi címoldal Cigány népismeret 1-4. évfolyam
3. A cigány nyelvek (romani, beás). Az első évfolyam az óvodából az iskolába való átmenetet képezi, ebből adódóan az időigényes cselekvésen alapuló tanulás, .
1. Tantárgyi címoldal Cigány népismeret 1-4. évfolyam – kapcsolódó dokumentumok
3. A cigány nyelvek (romani, beás). Az első évfolyam az óvodából az iskolába való átmenetet képezi, ebből adódóan az időigényes cselekvésen alapuló tanulás, .
A táborhely elhagyásakor a tüzet nagyon szigorúan el kellett oltani, amit a . hanem apróra vágott sertéshússal készül a töltött káposzta.
1 сент. 2020 г. . Hazai és külföldi cigány népdalok, néptáncok megismerése. Még élő hiedelmek, babonák születéssel, kereszteléssel, házasságkötéssel, halállal.
találkoztam boldog cigányokkal. Hej, cigányok, honnan merrôl jöttök, mely országból, milyen szerencsével. /: Hej, cigányok! Hej, testvérek! :/.
Kovács József Hontalan, Szécsi Magda, Nagy Gusztáv és. Balogh Attila (költôk). Sok híres cigány festô is van: Antonio Solario (lo zingaro),.
HON- ÉS NÉPISMERET. 5–6. évfolyam. Célok és feladatok. A modul témaköreiben részletezett példák általában a 19. század végén és.
Néhány népi gyógymód gyakorlati alkalmazásának elsajátíttatása. Ismeretek/Fejlesztési követelmények. Kapcsolódási pontok. Népi gyógymódok gyűjtése .
játékok. Ének-zene: népi gyermekdalok, népi gyermekjátékok. . játék. Szántás, vetés, aratás, szilaj- és félszilaj állattartási mód, fonás, szövés, fonó,.
(Gyakorlásra használd a tankönyv szövegeit és a tankönyv vagy munkafüzet . Ismerd és tudd elmondani a János vitéz, és A Pál utcai fiúk című művek .
Munkavállalói ismeretek . . Fogalmak: a tankönyv vastag betűvel jelzett alapfogalmai! . Élelmiszer-alapismeretek CD-ROM melléklettel. KP-2337.
13 окт. 2016 г. . (Énekeskönyv magyar reformátusok használatára. . Református énekeskönyvek, egyházi énekgyűjtemények . vásárlás, egészséges életmód.
A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy tananyagát több műveltségi terület .
bipoláris affektív zavarban az erre vonatkozó eredmények ellentmondásosak. . tesztnek számos funkcionális dimenziója van, ezek közül a legfontosabbak a .
pülési önkormányzati (TÖK) becslés magasabb száma inkább a település vezetőinek tévedéseire utal, amit sok alkalommal tapasztaltunk, különö-.
A. Zoltán és Oláh Sándor a székelyföldi települések cigány–magyar kapcsolatait vizsgálva a cigányság többséghez való viszonyulását három típusba sorolja:.
mészetű az egyszerű aritmetikai műveletek egy része is. A kutatók biológiailag elsődle- ges matematikai képességeknek nevezik ezt az operatív tudást, .
A nyíregyházi sóstói Falumúzeum Piricséről és nyírvasvá- riból származó cigánykunyhót mutat be. A piricsei a kezdetle-.
HON-ÉS NÉPISMERET. Az Ember és társadalom műveltségterület a felső tagozatban – a bevezető periódusnak tekintett első négy évfolyamon meghatározott .
A paraszti ház és háztartás, a ház népe. . A berendezési tárgyak . Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház, falazat, tetőtartó szerkezet,.
A határokon túl élő magyarok . A határon túli magyarok kifejezést elsősorban az 1920-as trianoni békeszerződés után az . világhírű nagyszentmiklósi.
A magyarországi német nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás . A németek településtörténetére vonatkozó helyrajzi megjelölések.
Hon- és népismeret. A 6. hét megoldása: • lakodalom,. • kisfarsang (Mihály-naptól Katalin-napig (szeptember 29. – november 25.) tart.
megjelenő hon- és népismeretet a Nemzeti alaptanterv szabályozása alapján heti 1 órában, intéz- ményi döntés szerint az 5–8. évfolyamok egyikén, .
Nemzeti jelképeink. 16. Magyarország a Kárpát-medencében, az Európai Unióban. 23. Etnikai csoportok a Kárpát-medencében. 33. Többség és kisebbség.
Kollár Krisztián – Hon- és népismeret I. Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet – Történelem 7. Nagy Judit – Történelem 5. Pedagógiai szakértő: Csereklye Erzsébet.
legyen képes a román, a magyar és az egyetemes történelmi ismeretek . elhelyezésére, nevek és helyek összekapcsolására; . Noi orientari in politici.
Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.
6. osztály hon-és népismeret tantárgy osztályozóvizsgájának tananyaga. 1. félév. Rokonok, műrokonok, szomszédok. Após (ipa), anyós (napa),.
ószláv nyelv, glagolikus írás, etnikai viszonyok, rendi nemzet, huszita mozgalom, reformáció, ellenreformáció. A felvilágosodás és a szlovák nemzeti ébredés .
Esettanulmány készítése a nemzetiségi önkormányzat és egy civil szervezet, egyesület működéséről. . szerkezeti felépítés, a felelet felépítése.
1 сент. 2020 г. . Hon- és népismeret helyi tanterv. 2. Tartalomjegyzék . Baksa Brigitta: Szülőföldünk 5. évfolyam, hon- és népismeret tankönyv, Nemzedékek.
A Szentgotthárd környéki szlovén A két nagybirtokhoz tartozás községek létrejötte a 13. és 16. (Batthyány és egyházi) hatása az . es szentgotthárdi csata.
német nemzetiségi származásom és szülőfalum, . Német népismeret helyismereti vetélkedő a ceglédberceli általános . Az egyéni feladatok megoldására.
Ismerje a magyarországi horvát népcsoportokat, területi elhelyezkedésüket, a betelepült horvátok társadalmi rétegeit. Tudja a.
Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak. 12 óra. 6. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén.
A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább . vallási jelkép, ima, böjt, zarándoklat, szent könyv, szent hely, tudomány,.
A magyarországi német nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás . Hon-és népismeret valamint európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.
Tanulási eredmények. A magyarországi németek népviseletének ismerete. A népviselet megváltozott szerepének felismertetése. A nyelvjárási szókincs fejlődése.
11 июл. 2015 г. . A lóhoz kapcsolódik a nagy istennő, Varuna (Aditi), a víz iste- ne, Jama és a levegő istene, Szóma. Az istennő szerepe azzal is .
művelt népek közösségébe is beletartozunk ” (Györffy, 1939 65 )1 . A hon- és népismeret a hagyományos népi élet társadalmi jelenségeinek.
1. Tantárgyi címoldal Cigány népismeret 1-4. évfolyam
3. A cigány nyelvek (romani, beás). Az első évfolyam az óvodából az iskolába való átmenetet képezi, ebből adódóan az időigényes cselekvésen alapuló tanulás, .
1. Tantárgyi címoldal Cigány népismeret 1-4. évfolyam – kapcsolódó dokumentumok
3. A cigány nyelvek (romani, beás). Az első évfolyam az óvodából az iskolába való átmenetet képezi, ebből adódóan az időigényes cselekvésen alapuló tanulás, .
1 сент. 2020 г. . cigány nemzetiségi oktatási programja. Módszerta, . Cigány népismeret tanterv alapelvek 5-8. évfolyam . . A cigány családi ház, az.
A roma/cigány nyelvek kialakulásának bemutatása, a közöttük meglévő lehetséges kapcsolatok . a magyarországi cigányság . Cigány és magyar nyelvű.
mutatványosság, bűvész- és zsonglőrmutatványok, jóslás. Élesen elhatárolják magukat a letelepült lakos- ságtól, az asszonyaikat a romákéhoz hasonló .
Kovács József Hontalan, Szécsi Magda, Nagy Gusztáv és . CIGÁNY KÖLTÔK VERSEI. Choli Daróczi . CHOLI DARÓCZI JÓZSEF, Isten homorú arcán (Budapest 1990).
HON- ÉS NÉPISMERET. 5–6. évfolyam. Célok és feladatok. A modul témaköreiben részletezett példák általában a 19. század végén és.
Nyelvjárási és irodalmi német kifejezések megkülönböztetése a tárgyalt témában. Sze- mélyek és tárgyak leírása fotók alapján, a témához kapcsolódó kérdések .
Őskori barlangfestmények bemutatása. • Őskori kőépítmények (dolmen, Stonehenge) ismertetése. • Az ókor művészete: o egyiptomi építészet (pl. piramis .
Munkavállalói ismeretek . . Fogalmak: a tankönyv vastag betűvel jelzett alapfogalmai! . Élelmiszer-alapismeretek CD-ROM melléklettel. KP-2337.
ÉTELKÉSZÍTÉSI ALAPISMERETEK. Téma. Felület. Alapozó ismeretek. Tankönyv, PPT, youtube, Google tanterem. Alapozó ismeretek.
13 окт. 2016 г. . (pl. rajz) a teremtésről . a hallott szöveg tartalmát különböző módokon (mozgás, hang, rajz) . mezei pocok, mezei nyúl, fácán,).
A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a . Harmadik és negyedik évfolyamon a témákat témazáró felmérő zárja.
A. Zoltán és Oláh Sándor a székelyföldi települések cigány–magyar kapcsolatait vizsgálva a cigányság többséghez való viszonyulását három típusba sorolja:.
iskolai tudáshoz, mint a hétköznapihoz, ezt inég lassabban oldják meg. A szorzótábla megtanulása e készség használatának feltétele. t-érték változó.
„Szegény családok megélhetési stratégiái regionális és etnikai met- szetekben” című kutatás (Messing – Molnár 2010). Esély 2011/1.
HON-ÉS NÉPISMERET. Az Ember és társadalom műveltségterület a felső tagozatban – a bevezető periódusnak tekintett első négy évfolyamon meghatározott .
5. évfolyam című, valamint a Hon-és népismeretatlasz című műveket; szerző: dr. Baksa Brigitta. Raktári számok: NT-11556/T, NT-11556/M, NT-80326.
A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, .
A határokon túl élő magyarok . A határon túli magyarok kifejezést elsősorban az 1920-as trianoni békeszerződés után az . világhírű nagyszentmiklósi.
A magyarországi német nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás . A németek településtörténetére vonatkozó helyrajzi megjelölések.
Hon- és népismeret. A 6. hét megoldása: • lakodalom,. • kisfarsang (Mihály-naptól Katalin-napig (szeptember 29. – november 25.) tart.
Kollár Krisztián – Hon- és népismeret I. Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet – Történelem 7. Nagy Judit – Történelem 5. Pedagógiai szakértő: Csereklye Erzsébet.
Tudja a magyarországi horvát települések magyar és horvát elnevezéseit. – Tárja fel és értelmezze a népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó .
A tárgyi és szellemi néprajzi hagyaték megismerése, felhasználása a szerb lakta régiók, . A szerb nemzetiség települési területén a földrajzi adottságok, .
5. Örökségünk, hagyományaink. 7. Az ősi magyar kultúra hagyatéka . Az ENSZ 3 féle kisebbséget határoz meg: a) nyelvi (nemzeti) kisebbséget, b) etnikai.
legyen képes jelentős román, magyar és egyetemes történelmi események térben és időben való elhelyezésére, nevek és helyek összekapcsolására;.
6. osztály hon-és népismeret tantárgy osztályozóvizsgájának tananyaga. 1. félév. Rokonok, műrokonok, szomszédok. Após (ipa), anyós (napa),.
Május, pünkösd hava. 1. Kik ők? . A pünkösd a latin …….szóból származik. Pünkösd hónapja a ………………., amelyben számos jeles napot ismerünk.
tanterv a hon- és népismeret tantárgy keretében ad helyet Ez a tantárgy rend- kívül fontos szerepet tölt be a szülőföld szeretetének megerősítésében, .
Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium. Hon- és népismeret helyi tanterv. Érvényes: 2020.09.01-től az 5. évfolyam számára .
Ismerje a magyarországi horvát népcsoportokat, területi elhelyezkedésüket, a betelepült horvátok társadalmi rétegeit. Tudja a.
Tantárgy neve: Hon- és népismeret . a szorgalmi időszak heteire lebontott és minden órára részletesen kidolgozott tematika.
látnivalók megismerése. . Szlovák nemzeti szerveződések – Milan Rastislav. Štefánik, Tomáš Garrigue Masaryk és Milan. Hodža politikai profilja.
A Szentgotthárd környéki szlovén A két nagybirtokhoz tartozás községek létrejötte a 13. és 16. (Batthyány és egyházi) hatása az . es szentgotthárdi csata.
német nemzetiségi származásom és szülőfalum, . Német népismeret helyismereti vetélkedő a ceglédberceli általános . Az egyéni feladatok megoldására.
látnivalók megismerése. Társadalmi-politikai viszonyok bemutatása, elemzése. A határon túl élő szlovákok és Szlovákia kapcsolatának felderítése, vizsgálata.
Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló. A hon- és népismeret tartalmazza . nevezetességek időbeli elhelyezésével. Ismeretek.
Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, Budapest, 1997. -. Bodnár Zsuzsanna: Évszázadok hétköznapjai, ünnepei.
A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább . vallási jelkép, ima, böjt, zarándoklat, szent könyv, szent hely, tudomány,.
A magyarországi német nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás . Hon-és népismeret valamint európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.
Tanulási eredmények. A magyarországi németek népviseletének ismerete. A népviselet megváltozott szerepének felismertetése. A nyelvjárási szókincs fejlődése.
11 июл. 2015 г. . Az éjnek fekete ló felel meg az egyiptomi szláv és ógermán regékben. . A görög főisten, Zeusz vagy Papas megtermékenyít.
Székely János. Te del o Del baxt! Cigány népismeret
2 Székely János Cigány népismeret Te del o Del baxt! A romani nyelvû alcím egy hagyományos cigány köszöntés: Adjon neked Isten szerencsét! Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2010
3 A könyv kiegészítô tananyagként is használható középiskolákban Szakmai lektor: Szabóné Kármán Judit, romológus A romani nyelvû alcím egy hagyományos cigány köszöntés: Adjon neked Isten szerencsét! ISBN: Szent István Társulat 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Felelôs Kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök Felelôs kiadóvezetô: Farkas Olivér igazgató Tervezés, tipográfia: Ujfalussy Béla és Ujfalussy Éva Készült a százhalombattai EFO Nyomdában Felelôs vezetô: Fonyódi Ottó ELÔSZÓ Hogyan írtam ezt a könyvet? Ér sek vad ker ten kezd tem a papi szol gá la to mat. Na gyon ha – mar meg ba rát koz tam a ci gá nyok kal. A gye re kek be jár tak hoz zám a plé bá ni ára. Sok szor hagy tam ott egye dül ôket, soha semmi nem tûnt el. Sok vi dám, meg hitt órát töl töt tem el ci gá nyok kö zött a Bib li á ról be szél getve, éne kelve, vagy ép pen bú csúba menve. Ren ge teg sze re te tet kap tam ci gány test vé re im tôl. Ke vés he lyen érez tem ma gam olyan jól, mint kö zöt tük. Egy munka he lyen kö te lezô pszi cho ló giai vizs gá lat volt. Egy asszony ke rült sorra, aki nek há rom gye reke volt. A pszi cho ló gus azt kér dezte tôle, hogy me lyik gye re két sze reti a leg job ban. Az asszony azt fe lelte, hogy ter mé sze te sen mindegyik gye re két egy for mán sze reti, mind egyiket ki mondha tat la nul szereti. Ám a pszi cho ló gus azt mondta, hogy ez le he tet len, mondja meg ôszintén, hogy me lyik gye re két sze reti a leg job ban. Kü lön ben a vizs gá la tot be is fe jezi, és le het, hogy az asszonyt el bo csát ják. Az asszony sze mé ben ek kor könnyek je len tek meg, majd ezt vá la szolta: Rend ben van, dok tor úr! Nem sze re tem egy for mán a gyere ke i met. Ha az egyik ele sett és sír, azt job ban sze re tem. Ha va la me lyik be teg, és az ágyá nál vir rasz tok, azt 5
4 6 job ban sze re tem. Ha va la me lyik rosszat tett, és szé gyelli ma gát, azt még job ban sze re tem. Ezek tôl a ki vé te lek tôl elte kintve mind egyik gye re ke met egy for mán sze re tem! Va la ho gyan így van ve lünk az Is ten is. Ô min den embert vég te le nül sze ret. Nem azért, mert ezt min dig meg ér de – mel jük, ha nem mert Ô va ló ban vég te le nül jó. Min denkit ki mond ha tat la nul sze ret. De kü lön le ge sen is sze reti a sze gényt, a gyön gét, azt, aki baj ban van, akit meg vet – nek. Ezt a kü lön le ges sze re te tet érez zük na gyon so kan a cigány test vé re ink iránt. Ez zel a sze re tet tel igye kez tem megírni ezt a kis köny vet. Gye re kek rosszal kod tak, ve re ked tek az ut cán. Egy aszszony a nagy zajra ki jött, az egyik gye rek nek po font adott, és ké zen fogva vitte haza. Egy ott álló meg kér dezte: Mi ért csak an nak az egy nek adott po font? Az asszony azt fe lelte: Mert az az enyém! Ha va la kit sze re tünk, ah hoz ôszin ték va gyunk, a nehe zebb dol go kat is igyek szünk neki el mon dani. Eb ben a könyv ben is lesz szó kel le met len dol gok ról: bû nö zés rôl, munka nél kü li ség rôl, rossz szo ká sok ról. Azért mer tem ezekrôl is be szélni a ci gány test vé re im nek, mert sze re tem ôket. Ked ves ci gány test vé rem! Ez a könyv ne ked szól, a ci gány ság múlt já ról, ér té ke i rôl, hi bá i ról, szen ve dé se i rôl. Ne ked üzen ez a könyv Jé zus öröm hí ré rôl, a hit rôl! Fo gadd az zal a sze re tet tel és nyi tott ság gal, amellyel le írni pró bál – tam! Ked ves nem ci gány ol vasó! Ne ked is szól ez a kis írás. Le het, hogy ha meg kér dez nék tô led, hogy hány hí res embert is mersz, aki ci gány volt, egyet sem tud nál mon dani. Le het, hogy nem sok fo gal mad van ar ról, hon nan és mi kor ér kez tek meg a ci gá nyok Eu ró pába, mi lyen ha gyo má nyaik, szo ká saik van nak, mennyi ül dö zé sen, né pir tá son men tek már ke resz tül. Csak azt tud juk sze retni, akit is me rünk. Én úgy sze ret tem meg ci gány test vé re in ket, hogy el lá to gat tam az ott ho na ikba, meg is mer tem a gye re ke ket, az öre ge ket, együtt éne kel tünk. Ez a kis könyv egy ilyen lá to ga tásra hív. Is ten ho zott! 7
5 8 A CIGÁNYOK JELKÉPEI A cigányok zászlója A cigány zászlót 1971-ben Londonban az elsô Roma Világkongresszuson fogadták el. A ci gány zászló kék színe jelzi az ég vég te len sé gét, a szabad sá got, Is ten gond vi se lé sét, amellyel óvta a ván dorló ci gá nyo kat. A zöld szín utal a termé szetre, az er dôkre, me zôkre, a re ményre. A kö zé pen talál ható ke rék ôsi in diai jel kép. Utal a le nyugvó nap ko rongra, a ván dor lásra, a ci gány sze kér ke re kére, ál ta lá ban pe dig a vi lág vál to zá sára. Volt nekem is rég egy nagy családom, legyilkolták fekete légiók. Menjünk együtt világ cigányai, nyissuk meg a cigányok útjait. Ébredjetek, keljetek testvérek, együtt leszünk és együtt lesz erônk. /: Hej, cigányok! Hej, testvérek! :/ Cigány (romani) nyelven: Gelem, gelem, lungone dromenca Maladilem baxtale Romenca Ah, Romale, kathar tume aven, le caxrenca, baxtale dromenca? 9 Aj, Romale, aj, Chavale! A cigány himnusz A cigány himnuszt is az elsô Roma Világkongresszuson fogadták el. Egy régi balkáni cigány népdal alapján költötte a jugoszláviai Žarko Jovanovi (Jagdino), a címe: Gelem, Gelem. Vi man sas ek bari familija, Mudardasle e kali legija. Athe vrema, ushtyi rom akana, Te xutrasa, maj mishto keresa! Aven manca sa lumake Roma, Thaj putras le romane droma! Aj, Romale, aj, Chavale! Mentem, mentem végtelen utakra, találkoztam boldog cigányokkal. Hej, cigányok, honnan merrôl jöttök, mely országból, milyen szerencsével. /: Hej, cigányok! Hej, testvérek! :/ Magyarországon elterjedt egy másik ének is, amelyet cigány himnuszként emlegetnek. A Bari Károly által gyûjtött beás népmesére Varga Gusztáv írt magyar, Orsós Jakab pedig beás dalszöveget, s a Kalyi Jag együttes zenésítette meg. A himnusz utolsó két sorát újabban írták, hogy kifejezze Isten szeretetét a cigány nép iránt.
6 10 Zöld az erdô, zöld a hegy is, a szerencse jön is, megy is. /: Gondok kése húsunkba vág képmutató lett a világ. :/ Egész világ ellenségünk, ûzött tolvajokként élünk. /: Nem loptunk mi csak egy szöget Jézus vérzô tenyerébôl. :/ Isten, könyörülj meg nékünk, ne szenvedjen tovább népünk. /: Megátkoztál, meg is vertél, örök csavargóvá tettél. :/ Isten, könyörülj meg nékünk, ne szenvedjen tovább népünk. /: Megáldottál, megváltottál, Országodba befogadtál. :/ A CIGÁNY NYELV lyeket a Kájoni kódex (1639) tartalmaz. A Kájoni kódex a Kájoni János, erdélyi ferences által lejegyzett énekek gyûjteménye. A két cigány nyelvû ének címe Dade zingaricum és Tikha vgordonaczka. A magyarországi cigányok kb. 86%-ának anyanyelve a magyar. A fennmaradó 14% kétnyelvû, azaz a magyar mellett valamelyik cigány nyelvet is beszéli. Közülük legtöbben (7%) az oláh cigány nyelv, a romani valamelyik dialektusát beszélik, egy kis részük a kárpáti cigány nyelvet (2%), egy részük pedig a beás nyelvet beszéli (5%). A beás nyelv a román nyelv egy régi, nyelvújítás elôtti változata. Fôként Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében beszélik. A cigány nyelv Magyarországon beszélt ôsibb változata a kárpáti cigány dialektus, melyet Nógrád és Pest megye egyes településein (Piliscsaba, Csobánka, Versend) beszélnek leginkább. A romani nyelv újabb jelentôs dialektusait egyes oláh cigány csoportok beszélik. Ezek a dialektusok a lovari, kheldrashi, cerhari stb. A Göttingeni Roma Világkongresszus (1981) a lovari (és másodlagosan a khelderashi) dialektust választotta ki arra a célra, hogy ennek segítségével hozzák létre az irodalmi cigány (romani) nyelvet. 11 A cigány (romani) nyelv az újind (pandzsábi, radzsasztáni, gudzsaráti, hindi) nyelvek rokona. A cigány nyelvnek több nyelvjárása, dialektusa van. A cigány nyelv legrégebbi írott nyelvemlékei között Európában meg kell említenünk az Ebersberg-i kódex sz.-i nyelvemlékét, és az André Borde által 1547-ben kiadott mûben (The Fyrst Boke of the Introduction of Knowledge) található mondatokat. A legôsibb fennmaradt magyarországi nyelvemlék az a két cigány népdal, ame- Cigánynegyed
7 12 A CIGÁNYOK EREDETE Eredetmondák A cigányok körében több monda él, ami az eredetüket elbeszéli. Az egyik ilyen monda sze rint egy nagy he gyen élt egy asszony, aki kü lö nös mag va kat rej te ge tett. Az em be rek boszor kány nak hit ték, fél tek tôle, és ezért rá tá mad tak. Az aszszonyt azon ban kö rü lö lelte a nap, és fel emelte az égbe. Eköz ben a kö té nyé bôl ki hul lot tak kü lö nös mag vai. Né me – lyek bôl vi rá gok let tek, er dôk, ma da rak Má sok ból pici barna cse cse môk kel tek ki, akikre az óta is a nap fény vi sel gon dot. Egy má sik monda sze rint a ci gá nyok va laha ma da rak vol tak. Min den ôs szel Af ri kába köl töz tek, ta vasszal pe dig Ferkovics József: Eredermondához vissza. Min dig más tá jakra vágy tak, hát – ha ott több ele sé get ta lál nak. Egy szer az – tán kö vér me zôkre jutot tak. Na po kon át úgy te le et ték ma gu – kat, hogy kö vé rek lettek, és már nem bír tak re pülni. Ôszszel a kö vér mezô fonnyadni kez dett, de ôk nem tud tak tovább re pülni, ezért göd rö ket ka par tak, az tán be fed ték, ott kezdtek el lakni. Lassan a szár nyuk ból kar lett. Ám az óta is vágy nak min dig to vább menni, mint a költözô ma da rak. Egy har ma dik le genda egy ki csit a bib liai te rem tés tör – té netre is ha son lít. Is ten agyag ból gyúrta meg az em be re – ket, és utána ke men cé ben sü tötte ki ôket. Az elsô nem sült ki eléggé, túl fe hér lett. A má so dik túl sá go san meg sült, fekete lett. A har ma dik si ke rült jól, szép bar nára. Ôtôle származ nak a ci gá nyok. Végül egy népi legenda a következôképpen mondja el a cigányok eredetét: Egy szegény asszonynak tizenhét gyermeke volt. Egyszer betért házába a Szent Isten, és így szólt hozzá: Mutasd meg nekem a gyermekeidet, hogy megáldhassam ôket! Mivel a szegény asszony nagyon szégyellte, hogy olyan sok gyermeke van, csak tízet mutatott meg közülük az Istennek, a többit elrejtette. Isten megáldotta a tíz gyermeket, ezekbôl lettek a gazdagok. A hét gyermek pedig, akiket az anyjuk elrejtett Isten áldása elôl, sohasem tudott gazdagságot szerezni. Ennek a hét gyermeknek a leszármazottai a cigányok. Ezek persze csak legendák. Ott van azonban bennük a cigányok szabadságvágya, vándorlása, valamint az, hogy gyakran ellenük támadnak, szegénységben élnek, de a napfény viseli gondjukat. A legendák azt is megfogalmazzák, hogy a cigányok Isten különlegesen szeretett teremtményei, akikbe sok értéket, kincset, szépséget elrejtett. A cigányok elnevezései ci gány A ci gány szó gö rög ere detû, az at hin ga nosz szó ból szár ma zik. Je len tése (való szí nû leg) érint he tet len. A szót ere de ti leg bi zo nyos eret nek cso por tokra használ ták, ké sôbb a ci gá nyokra is. Ez a meg ne ve zés terjedt el igen sok eu ró pai nyel ven (pl. olasz: zin garo; 13
8 sok nyelvben a cigány megnevezés megvetést is kifejez. Magyarországra ez nem egészen igaz, ezért igen sok magyarországi cigány ember, és cigány értelmiségi büszkén nevezi magát cigánynak, és nem romának. A beás cigányok kifejezetten elutasítják a roma elnevezést. Itt a Kárpát-medencében ezért helyesebbnek látszik a cigány elnevezés használata. Ebben a könyvben elsôsorban a cigány megnevezést fogom használni cigány testvéreinkre. 14 Milán Brigitta: Az ôsiség törnénya né met: Zi ge u ner), a ma gyar ban is. egyip tomi A 15. század elején Nyugat-Európába érkezô cigányok vezetôi egyiptominak, vagy Kis-Egyiptom hercegének mondták magukat. Ezért sokfelé egyiptominak, a fáraó népének gondolták és nevezték a cigányokat. Innen ered az angol gypsy és a spanyol gitan megnevezés. Az Egyiptomra való utalás talán a (görögországi) Gyppe nevû helység nevébôl származik, ahol egy nagy cigánytelep volt, és ahonnan több csoport indult el Európa felé. Ezenkívül a középkori Európában több területet is Kis-Egyiptomnak neveztek, a vidék különleges termékenysége miatt. A cigány csoportok egy része ilyen területekrôl vándorolhatott tovább, ezért nevezhették magukat a vezetôik Kis- Egyiptom hercegének. roma A rom (romani nyelvû) szó jelentése: ember, többes száma roma (emberek). Az 1971-es londoni Roma Világkongresszus a roma megnevezést választotta a cigányság nemzetközi megnevezéséül, mert úgy vélte, hogy India, a vándorút kezdete A cigányok ôseinek jelentôs része Indiából származik. A cigányok rokonai annak a nagy és szeretetreméltó népnek, amelynek fia volt Mahatma Gandhi, az India szabadságát erôszakmentesen kiharcoló vezetô, vagy Rabindranath Tagore, a híres indiai költô. A cigányok indiai származásának felismerésében úttörô szerepe volt egy magyar embernek, Vályi István református lelkésznek. A lelkész ben a Leyden-i egyetemen tanult, és ott ceyloni diáktársai segítségével felírt kb. ezer indiai szót. A szójegyzékét egy bécsi folyóirat megjelentette. Gandhi Ezt használta fel több tudós (H. M. G. Grellmann 1783-ban, F. A. Pott 1845-ben) a cigányság indiai eredetének bizonyításához. Hazánkban ben jelent meg Enessei György e témában írt munkája, A Tzigan nemzetnek igazi eredete címmel. 15
9 16 A cigány nyelv indiai eredetû, az újind nyelvek rokona, a szanszkrit nyelv leszármazottja, mint például a pandzsábi, a randzsasztáni, és a hindi nyelvek. Újind eredetû szavak például a manush (ember), kher (ház), zhal (megy), chorel (lop), stb. A cigányság indiai eredetét mutatja a cigányok testalkata (pl. sötét bôrszín, fekete haj), és a genetikai rokonság is. Sok olyan cigány szokás van, ami szintén az indiai eredetre utal. Indiai eredetû cigány szokások Kun Pál: Vándorláshoz szétszorat Indiában mind a mai napig élnek kaszton kívüli, vándorló népcsoportok, akik talán a cigányok távoli rokonai. Egész Indiában kb. 18 millióan vannak. A cigányok ôseinek közelebbi ôshazája Észak-India: Pandzsáb, Gudzsrát és Rádzsasztán tartományok. Ezt a vidéket a Kr. u században igen sok támadás érte, valószínûleg ezek váltották ki a cigányság elvándorlását. Az itt élô vándorló népcsoportok, különösen az asszonyok, szeretik a színes (piros, sárga, kék, zöld) ruhákat, ahogyan ez a cigányokra is jellemzô. Kedvelik a fûszeres ételeket. Nagycsaládokban, törzsekben élnek. Egymást testvérként kezelik. Így köszönnek: Testvér vagy?, akárcsak sok helyütt a cigányok. Gyakori mesterségük a kovács, a zenész, a jövendômondó, viszont nincsenek földjeik, soha nem voltak földmûvesek. A cigány hiedelemvilágban gyakran megjelenô szeszélyes szellemek, démonok talán szintén az ôsi indiai hitvilágból származnak. A HOSSZÚ ÚT A cigányok vándorlásának kezdete A hí res per zsa költô, Fir da u szi, meg em líti, hogy Bah rám Gór per zsa ki rály (Kr. u ) lu rit kért San kal in diai ki rály tól, hogy mu zsi ku sai és mu lat ta tói le gye nek. A le gen dás el be szé lés sze rint bú zát, mar há kat és sza ma rakat aján dé ko zott ne kik, hogy gaz dál kod ja nak vele. Ám a lu rik ha ma ro san me get ték a bú zát és a mar há kat. A per zsa ki rály erre el ker gette ôket. Az óta is jár ják a vi lá got, mun kát keresve, fosz to gatva. Ez a le gen dás tör té net ta lán a ci gá nyok leg elsô iro dalmi em lí tése. Jelzi a ci gány ság meg je le né sét Per zsi á ban. Észak-In diát je len tôs tá ma dá sok ér ték a Kr. u szá zad kö zött. Az elsô a hu nok tám adása volt 470 kö rül. Ren ge teg há bo rú val járt a rö vid életû Lalitáditja Bi ro da lom lét re ho zása is (Kr. u ). Vé gül pe dig a mu zul mán 17
10 18 hó dí tás je len tette a döntô csa pást. Mah mud, gaznai (Af ga nisz tán) szul tán, 1001-ben meg hó dí totta Észak-In dia je len tôs ré szét, töb bek közt Pan dzsáb tar to mányt és Delhi kör nyé két is ban sok in di ait Per zsi ába te le pí tett. Valószínûleg ezek elôl a hó dí tá sok elôl me ne kül tek el a mai ci gá nyok ôsei In di á ból. Min den bi zonnyal több hul lám – ban hagy ták el In diát. A vándorlók csoportjai, szokásai A cigányok ôsi szokásairól nem maradt fenn sok adat. Inkább csak a késôbbi adatok alapján tudunk visszakövetkeztetni ezekre az ôsi szokásokra. A vándorlás során a cigányság csoportokban haladt. A csoportot általában egy tapasztalt férfi vezette. A csoport tagjai egymást segítették. A tulajdont közösnek tekintették. Egy letett kabátot a csoportból bárki nyugodtan felvett és használt. Az egyes csoportok a belügyeikben bíráskodtak is, ezt nevezték romani krisnek (jelentése: cigány törvény ). A csoport vezetôje fôként házassági hûtlenség vagy súlyos veszekedések esetén hozott ítéletet. A büntetés lehetett megszégyenítés (pl. a haj levágása), vagy a csoportból való kizárás is. Ezeket a csoportokat tehát nagyon erôs összetartás, és egy saját maguk által kialakított belsô rend jellemezte. A vándorló cigány csoportokat a 19. századtól kezdve kumpániáknak is nevezték A ván dor lás ál lo má sai 19 Sátoros cigányok A vándorlás során a cigányok ôsei Perzsiába (a mai Irán területére) érkeztek. Itt a különbözô idôben érkezô, egymás-
11 20 tól független csoportok egymással (és más vándorló népekkel) keveredni kezdtek. Valószínûleg itt, Perzsiában jön létre az a népcsoport, amely a mai cigányság közvetlen ôse. A perzsiai tartózkodást bizonyítják a cigány nyelvben található perzsa szavak is (pl. baxt szerencse). Perzsiából egyes csoportok Örményországba mentek tovább. Itt sokan közülük keresztények lettek. Örmény eredetû szavak is találhatók a cigány nyelvben (pl. verda kocsi). Más csoportok a Közel-Keletre és Afrikába vándoroltak tovább, Afrikából pedig eljutottak Spanyolországig. Mind a mai napig sok cigány él Egyiptomban (kb. 1 millió), Szíriában (kb. 300 ezer) és Spanyolországban is (kb. 800 ezer). Más csoportok viszont a Bizánci Birodalom területére érkeztek meg (ma Törökország, Görögország). Itt sok görög szót is átvettek a cigányok: drom (út), foro (vásár, város) stb ben egy ferences barát (Simon Simeonis) Kréta szigetén ír a cigányok jelenlétérôl, akik a városon kívül barlangokban és sátrakban laktak, cipôkészítéssel, és kovács mesterséggel foglalkoztak. Egyes cigány csoportok Besszarábia (ma részben Moldva, részben Ukrajna területén helyezkedik el) és Románia területére is eljutottak, ahol sokan közülük rabszolgákká lettek. Ezen a vidéken gyakran az az ember is rabszolgává lett, aki cigánnyal házasodott össze. Havasalföldön és Moldvában a rabszolgák felszabadítása csak 1856-ban történt meg. Talán a törökkel való harcok is eredményezték azt, hogy a cigányok nagy része tovább vándorolt nyugatra. A híres görögországi gyppei cigány telepen például 1438-ban még mintegy 300 barakk állt, 1519-ben már csak 30. MEGÉRKEZÉS EURÓPÁBA A cigányok megjelenése Nyugat-Európában A 15. szá zad ele jén sok nyu gat-eu ró pai vá ros ban meg je – len nek a ci gá nyok: Hil des heim (1407), Frank furt, am Main, Strass burg, Brüsszel (1418), Bá zel, Bo logna (1422), Pá rizs (1427) stb. Az ér kezô ci gány cso por tok ma gu kat több he lyen egyip to mi nak mond ják. A ve ze tô i ket pe dig egyiptomi her ceg nek, vagy Kis-Egyip tom ki rá lyá nak nevezik. A Berni kró nika így em lék szik meg az ér ke zé sük rôl (1419): 21 Egyip tom ból jön nek, ron gyos, fe kete em be rek A vándor lá sukra ma guk a ci gá nyok több féle ma gya rá za tot adtak. Volt, ami kor azt mond ták, hogy az ôseik Egyip tom ban él – Vándorcigányok tek, és nem fo gad ták be az oda me ne külô Szent Csa lá dot (Jé zust, Szûz Má riát és Szent Jó zse fet), ezért kell most vándo rol niuk. Más kor azt mondták, hogy Krisz tus ke reszt jé nél el lop ták az ô ru háit, vagy ôk ko vá csol ták a sze ge ket, ezért kell bün te tés bôl ván do rol niuk. Bo lognában a ci gá nyo kat And rás, Egyip tom her cege ve zette, aki azt ál lí totta, hogy el pár tol tak a ke resz tény ség tôl, ezért a ma gyar ki rály elûzte ôket. Az óta vissza tér tek a keresz tény ség hez, és most a ki – Oláh cigányok a sellyei erdôben rály pa ran csára két éven át
12 22 vándo rol niuk kell: Ró mába sze ret né nek el za rán do kolni. A ci gá nyok Eu ró pá ban sok felé mun kát is ta lál tak ma guk – nak. Így pél dául Ko lum busz ha jóin is szol gál tak ci gány tenge ré szek. Eleinte többnyire szívesen fogadták a cigányokat. A cigány vezetôk felismerték, hogy ha zarándoknak mondják magukat, akkor a mélyen vallásos Európában kedvezô fogadtatásra találnak. Ezért aztán hamis menleveleket is készíttettek. A hamisítás egyébként virágzó iparág volt a középkorban. A hamisított dokumentumokat gyakran a piacokon árulták. A kiállított menlevelek szerint a cigányok zarándokok, akiknek hét éven át a bûneikért vezekelve kell vándorolniuk. Az egyik ilyen, valószínûleg hamisított menlevelet egyenesen a pápa (V. Márton; 1422) nevében állíttatták ki. Sok esetben a városok valóban zarándokoknak tekintették a cigányokat, és ezért segítették ôket. Frankfurt például kenyeret és húst utalt ki a számukra (1418), Arnsheimben pénzt is adtak nekik (1429). A cigány vezetôk két Zsigmond magyar királynak és német császárnak tulajdonított (minden valószínûség szerint hamis) menlevelet is felmutattak (a levelek keltezése: 1417 és 1422). A második levél megemlíti Lászlót, a cigányok vajdáját (Ladislaus Vaivoda Ciganorum), aki a király hû embere. A levél utasítja Zsigmond minden alattvalóját, hogy László vajdát, és alattvalóit ne akadályozzátok, életüket ne nehezítsétek, hanem ellenkezôleg, minden alkalmatlanságtól és bosszúságtól védjétek. Ha pedig civakodásra kerülne sor közöttük, nem a tiétek és nem a közületek valóé a büntetés vagy a kegyelem joga, hanem Lászlóé, a vajdáé. Egy András nevû herceg Bolognában (1422) egy olyan menlevelet mutatott be, amelybe még azt is belefogalmazták, hogy a magyar király úgy rendelkezett, hogy utazásaik során, bármerre járjanak, akár tolvajlással is kielégíthetik szükségleteiket, s emiatt senki nem vonhatja ôket felelôsségre. András herceg nevére minden valószínûség szerint több hamis menlevelet is kiállítottak, mert a krónikák egyszerre több helyen is említenek András herceg által vezetett csoportokat. A cigányok megérkezése Magyarországra Az elsô említés a cigányok magyarországi megjelenésérôl egy 1390 és 1406 között keletkezett havasalföldi oklevél. Az oklevél arról tesz említést, hogy egy Costea nevû román bojár birtokán (Fogarasban) volt 17 sátornyi cigány ben Liptó vármegyében hallunk a cigányok jelenlétérôl ból pedig arról van tudomásunk, hogy egy bizonyos Emmausz úr és 120 kísérôje érkezett meg Egyiptomból Brassó vármegye területére. Brassó városa élelmet és pénzt adott nekik. Egy bajor krónika megemlíti, hogy Magyarország határvidékérôl (1439-ben) sok cigány egy Zindelo nevû király vezetésével a német tartományok felé indult meg, büntetlenül loptak és csaltak. Letelepedés Egyes helyeken az érkezô cigányok le is telepedtek. Hunyadi János, mint besztercei ispán (1455-ben) engedélyezi a Barcsay családnak, hogy birtokaikon 4 cigányt (a nevük: Karachon, Mihály, Péter és Micolo) jobbágyként tarthatnak. Korán letelepednek cigányok a tárkányi uradalom területén, Sárospatakon, Nyírbátorban és Kolozsvárott is. A sz. okleveleibôl kitûnik, hogy egyes csoportok 23
13 (gyakran menlevéllel felruházva) vándor és ezáltal szabadabb életmódot folytattak, alkalmi szolgáltatásokból és kereskedésbôl éltek. Más csoportok többé-kevésbé letelepedve egy-egy város vagy földesúr felségterületén, a befogadók szabályrendszeréhez jobban alkalmazkodva találták meg a maguk megélhetését. Sok esetben nagy nehézségekbe ütközött egy-egy családnak egy adott helyen megtelepedni. (Még évszázadokkal késôbb is gyakran nagy küzdelembe került az, hogy egy cigány csoportot egy adott település befogadjon. Például 24 Lakatos Mihály és a vele tartó csoport 1902-ben kérte Gyôr városát, hogy egy telket megvehessenek, és ott házat építhessenek. A kérés beadásával együtt 200 koronát is befizettek. A város húzódozott az engedélyt megadni. Elôbb Újvárosba, majd Gyôrújfaluba akarták telepíteni a cigány nagycsaládot, de mindkét helyen a helyi közösség erôs ellenállásába ütköztek. Közben Vándor oláh cigány ben 12 gyermeket elvettek a családtól, mondván hogy nem laknak megfelelô házban. Végül Lakatos Mihály nem bírta tovább a várakozást, és engedély nélkül házat épített [1909-ben], amelyre aztán utólagosan [1914-ben] kapta meg a jóváhagyást). A nehézségek ellenére Magyarországon a nyugat-európai helyzettel ellentétben (Spanyolországot kivéve) a középkortól kezdve igen sok cigány letelepedetten élt. A híres 1893-as cigány-összeírás adatai szerint az akkori cigányság 89,2%-a már letelepedett volt. KEDVEZÔ FOGADTATÁS A cigányok fogadtatása Magyarországon A cigányok fogadtatása Magyarországon szívélyes volt. Mátyás király rendeletet adott ki, melyben elôírta, hogy az erdélyi vajdák külön adóztatással a szebeni cigányokat ne háborgassák (1476). Ezek a cigányok a város török elleni erôdítési munkálatain, és a vöröstoronyi szorosban dolgoztak. Alig néhány évtizeddel a megérkezésük után a szebeni cigányok máris hasznos tagjai lettek a magyar társadalomnak, akiknek munkájára maga Mátyás király is felfigyelt! Késôbb arról értesülünk, hogy a szebeni cigányok fémmûves és hóhéri feladatokat is végeztek. II. Ulászló menlevelet adott Bolgár Tamás vajdának és a vele vándorló 25 sátor cigánynak (1496). A menlevél megemlíti, hogy a cigányok a király fegyverkészítôiként dolgoztak, és Pécsre, Zsigmond püspök szolgálatára mennek. Ferdinánd király adómentességet adott a szamosújvári cigányoknak (1552). Thurzó György nádorispán 1616-ban Ferenc vajda számára állított ki egy igen szép megszövegezésû menlevelet. A levélben ez állt: Az ég madarainak van fészkük, a rókáknak barlangjuk, és minden állatnak van hova lehajtania a fejét, ám a nyomorult egyiptomi népség, amelyet csak czingarosnak nevezünk, méltán váltja ki sajnálatunkat. Ôsi szokásaik szerint igen nehéz életet élnek a mezôkön és a réteken, rongyos sátrak alatt. Így tanulta meg öreg és fiatal hogy megküzdjön esôvel, hideggel és a nagy forrósággal. Nincsenek nekik öröklött javaik ezen a földön, nincsenek városaik, hanem a magas égre nézve a tulajdon kezükkel, üllôvel, fújtatóval, kalapáccsal és fogóval küzde- 25
14 26 nek meg a betevô falatért és a testük ruhájáért. Könyörületre és minden pártfogásra méltónak tartván e népet, intünk és megesketünk titeket, hogy valahányszor az egyiptomi népségnek valamely csoportja, kivált pedig Ferenc vajdának törzse családjaikkal, sátraikkal birtokaitokon megszállnának, ôket minden erôszakos háborgatók és zaklatók ellen oltalmazni és megvédeni szíveskedjetek és tartozzatok. Mindebbôl látszik, Cigánypurdék kocsin hogy a cigányság sok helyen igen jó kapcsolatban élt együtt a befogadó társadalommal. A munkájával hasznossá tette magát, a befogadó magyar uralkodók és hatóságok pedig gyakran segítôkészséggel, nyitott szívvel fogadták az érkezô cigány csoportokat. Persze e mögött a kedvezô fogadtatás mögött érdekek is álltak. A fôurak a cigányok által is biztosítottak maguknak jobbágyokat. A védelmi levelekért cserébe adófizetésre és munkára kötelezték ôket. A cigányoknak pedig el kellett viselniük, hogy beavatkoznak társadalmi szerkezetükbe, vajdát helyeznek föléjük. Kosaras cigány 27
15 Cigány mesterségek, munkák A cigányok gyakran a muzsikálással vívták ki a többségi társadalom elismerését, szeretetét. Csepelen cigány zenészek muzsikáltak Beatrix királyné mulattatására (1489). Hyppolit esztergomi érsek udvarában is játszottak cigány lantosok. Késôbb arról értesülünk, hogy II. Lajos királynak a lóversenyek szüneteiben cigányok zenéltek (1525). Abdullahot), akinek Ráckevén egy igen elôkelô háza is volt. Amikor pedig a budai pasa unokáját körülmetélték (1582), az ünnepi menet élén 3 török ruhába öltözött cigány zenész haladt. Fennmaradt Galánthay Esterházy Ferenc gróf kiváltságlevele, amelyben öt cigány zenésznek adott adómentességet (1751). A cigányok más mesterségekben is jeleskedtek. Híresek voltak a cigány kovácsok. Egyszerû technikákkal (az Szentandrássy: Ôsi mesterségek Izabella királynô erdélyi udvarában a legkiválóbb egyiptomi hegedôsök zenéltek (1543). A törökök is nagyra értékelték a cigány muzsikusokat. A protestáns erkölcsi felfogás sokáig rossz szemmel nézte a zenét és a táncot. Marosvásárhelyen például tilos volt a muzsikálás a házaknál, a kocsmákban, sôt még a lakodalmakban is (1649). A cigány zene így elsôsorban muzulmán és katolikus területeken terjedt el és virágzott. Tudjuk például, hogy a budai pasa dobosként egy cigány embert alkalmazott (Kaszim bin üllôt a földre letéve, a tüzet bôrtömlô segítségével szítva) sok munkát helyben és olcsón el tudtak végezni ban a temesvári várban a cigányok ágyút öntöttek. Ez azt mutatja, hogy a kovácsmesterséget magas fokon gyakorolták, és ezzel a török elleni harcokban rendkívül hasznos feladatokat
16 k 30 tudtak ellátni. Amikor Kolozsvárott megnyitották a híres Házsongárdi temetôt, a szükséges szegeket a cigányvajdától vásárolta meg a város (1585). Ezek az epizódok szép emlékei a békés együttélésnek cigányok és nem cigányok között. Azt bizonyítják, hogy olyan korszakokban, amikor a romák megélhetése biztosítva volt, amikor a munkájuk által hasznos tagjai tudtak lenni a társadalomnak, akkor nagyobb feszültség nem volt cigányok és nem cigányok között. Egészen sajátos kapcsolat fûzi össze a cigány embert (különösen is a lovári törzs tagjait) a lóval. A ló birtoklása nagy büszkeséggel tölti el, és lehetôvé teszi számára a szabad mozgást. Ezért is került be olykor a cigányoktól a bíróságon elvárt eskü szövegébe a következô kitétel: Ha igazat nem mondanék, elsô cserélésemben az a lovam csudává váljon és szamárrá légyen. A cigány lókereskedô rendkívül ügyes abban, hogy a nála levô lovat feljavítsa, az üzlettársat meggyôzze, a lovát egyre jobbra cserélje, majd végül haszonnal eladja. A lókereskedés kapcsán igen gyakran felmerült a lólopás vádja is, amely azonban sokszor alaptalan volt, illetve nem csak cigány kereskedôk esetében fordult elô. A cigányok egyébként is ügyes kereskedôk voltak. Budán például a török idôkben borral is kereskedtek. A város borkereskedelmének jelentôs részét egy Szinán nevû cigány kereskedô intézte, aki a budai cigány közösség elöljárója (kethüdája) is volt. A török birodalomban sok helyen katonaként is szolgáltak cigányok. Így a ruméliai területen tudunk kb. tízezer cigány katonáról. Egyes cigányasszonyok gyógyítással is foglalkoztak. Ezt a tevékenységet a törvények sok helyen mint varázslást tiltották. Például Kassán (1610-ben) bevádolták a híres prédikátort, Alvinczy Pétert azzal, hogy a családja egy cigány asszonynak (Baltazár vajda feleségének) a gyógyító segítségét vette igénybe. Cigányok dolgoztak a dési sóbányában, és aranymosóként Sebes környékén. A dési cigányok adómentességet is kaptak (1556), cserébe a sóbányákban végzett rendkívül fontos munkájukért. Egyes esetekben cigány mesterek hajókat is javítottak. Gyakori mesterségek voltak még a cigányok között a teknôvájó, a kanalas, a kosárfonó, a medvetáncoltató, a tenyérjós, a kártyavetô, a rézmûves, a köszörûs, a vályogvetô és a csizmadia. Cigánykovács munka közben 31
17 32 Gyakran azonban a mások által megvetett munkák jutottak nekik, így voltak hóhérok, pecérek (a kóbor kutyák begyûjtôi és kiirtói), dögeltakarítók, levélhordók, és cigány prostituáltakról is maradtak feljegyzések (1567, Kolozsvár). A késôi források megemlítik cigányok közremûködését Dózsa György kivégzésében (1514). Lehetséges azonban, hogy csak a vastrón és más eszközök elkészítésében volt szerepük. Egyes területeken a cigányok több fajta tevékenységet is elvállaltak, és ezek elvégzésére elkötelezték magukat. Így a beckói és a surányi uradalmakban a kovácsolás, a szénagyûjtés, a lóval való szállítás, és évi 2 forint adó befizetése volt a feladatuk. A közönséges jobbágyok évi adója is 2 forint volt ebben az idôben. Az 1558-as és as erdélyi országgyûlés ezzel szemben a cigányok adóját Edényjavító cigány csak 1 forintban állapította meg, a szegénységük miatt. Ezt a könnyítést más szegényebb sorsú csoportoknál is alkalmazták. Törékeny egyensúly A században Magyarországon a cigányok és a többségi társadalom között egy többnyire harmonikus, mindkét fél számára kedvezô együttélés alakult ki. Különösen igaz ez a hódoltsági területekre és Erdélyre, ahol hosszabb idô állt rendelkezésre az együttélés szabályainak kidolgozására. A román területekrôl Magyarországra átkerülô cigányok rosszabb körülmények közül, sokszor rabszolgasorból kerültek át sokkal emberségesebb körülmények közé. Így például amikor II. Ulászló Törcsvár (addig román fennhatóság alatt álló) területét Brassó városának adományozza, az ott élô 1500 cigány a rabszolgasorból került át jobbágyi viszonyok közé. Ennek a jó viszonynak a jele az is, hogy magyar földesurak gyakran pereskedtek a cigány jobbágyaik érdekében, az ô jogaik védelmében. Ilyen perekre a magyar földesurak sokszor pénzt is áldoztak, nyilván a saját érdekükben is: hogy az adófizetôiket megtartsák. Az erdélyi cigány-magyar együttélés szép és tanulságos emlékei az erdélyi országgyûlések határozatai is. Ezekben tükrözôdik egy hosszú és békés kapcsolat sok tapasztalata, bölcsessége. Így például az 1794-re kidolgozott országgyûlési javaslatok a következôket tartalmazzák: a cigányok mûvelôdjenek; járjanak templomba; ha az uraságnál nincs munka, akkor vállaljanak napszámot; ha lehetséges, a földesurak adjanak nekik földet. Sajnos ezek a javaslatok végül az országgyûlés elé sem kerültek. A században egy érzékeny egyensúly alakult ki az egyes területeken élô és ott hasznos szolgálatokat ellátó cigány csoportok és a befogadó társadalom között. A cigány csoportok gyakran faluról falura jártak, és helyben elvégezték a szükséges munkákat (pl. kovácsolás, szerszámok javítása). Ezt a tevékenységi formát nevezzük mendikálásnak (faluzásnak). Sokszor maguk a cigányok ügyeltek arra, hogy a kereslet és kínálat egyensúlyban maradjon, ezért az újabban érkezô cigány csoportokat elûzték (pl. 33
18 ben Kolozsvár környékérôl). A 17. század elsô felében ez az egyensúly kezd felborulni. Ennek egyik oka a cigányság létszámbeli növekedése a bevándorlás miatt, a másik a mesterségeik lehetôségeinek beszûkülése. A céhek kezdték megtiltani a konkurens cigány kovácsok tevékenységét. Egyes cigány csoportok új mesterségekkel próbálkoztak. Sokan ekkor fordultak a zenélés, mint egyfajta megélhetési forrás felé. Ezek a folyamatok vezettek oda, hogy a cigányság jelentôs részének megszûnt a biztos megélhetési forrása, és így jött létre az a társadalmi feszültség, amit késôbb cigánykérdésnek neveztek. A cigányvajdák 35 A cigányok fölötti hatalom gyakorlására az uralkodók, a földesurak, vagy a városi hatóságok vajdákat neveztek ki. A vajdák nem cigányok, és leggyakrabban nemesemberek voltak. Fô feladatuk a cigányok adózásának megszervezése volt. Erdélyben már a 15. században megjelent az összes ott élô cigány fölé rendelt vajda intézménye. A nem cigány vajdák alá rendelve késôbb cigány vajdák is megjelentek, akik egy-egy kisebb cigány csoport vezetôi. Általában ôket is a földesurak vagy a városi hatóságok nevezték ki. Sok helyen fizetést is kiutaltak a számukra. A feladatuk a kapcsolattartás a helyi hatóságokkal, a cigányok között a rend fenntartása, és kisebb ügyekben való bíráskodás volt. Az ungvári uradalom cigányai fölé 1661-ben kinevezett György vajda megbízólevelében például az állt, hogy a vajda a vessen gátat a lopásoknak, a bosszúnak, és biztosítsa, hogy a cigányok szaporodjanak és sokasuljanak. Kolompár család
19 Késôbbi bevándorlási hullámok A cigányok sok csoportban és sok irányból, folyamatosan érkeztek a Kárpát-medencébe. A Magyarországra legelôször ( század) érkezô cigányok az ôsei a ma romungróknak, vagy magyar cigányoknak nevezett csoportok jó részének. Ôk, mivel leghosszabb ideje élnek hazánkban, a cigány nyelvet többnyire elveszítették. Akik ezt az elsôt: az oláhcigányok és a beások érkezése. A legelsô oláhcigány csoportok 1693-ban jelentek meg (Sárospatakon), ám a nagytömegû bevándorlásuk a 19. században történt. A mai Románia területérôl, elsôsorban Havasalföldrôl és Moldvából érkeztek. A vándorlásuk egyik oka az volt, hogy ekkor szûnt meg a rabszolgaság ezeken a területeken (ami fôként cigányokat érintett). A moldovai és havasalföldi cigányok közül sokan, amint felszabadultak Cigánysátor Erdély azonban ebbôl a csoportból megôrizték a cigány nyelvet, azok egy nagyon ôsi dialektust, az úgynevezett kárpáti cigányt beszélik. A hosszú itt-tartózkodás következtében a társadalomba általában jól beilleszkedtek. A magyar cigányok közé tartoznak a muzsikusnak nevezett cigányok különbözô csoportjai is, akik azonban gyakorlatilag nem mindig zenészek. Késôbb még több jelentôs bevándorlási hullám követte Cigány férfiak gyermekeikkel a rabszolgaságból, azonnal nyugatabbra költöztek. Az oláh cigányokra jellemzô az erôs, családokra-klánokra épülô szervezet. Az egyes oláhcigány csoportok sokszor egymástól erôsen elkülönülve éltek. A csoportok tagjait összekötötte a közös mesterség, és gyakran a közös nyelv (ill. dialektus) is. A különbözô csoportok eredete talán az indiai kasztrendszerre nyúlik vissza. A két legjelentôsebb Magyar-
20 38 Cigányasszony gyermekével országon is letelepült oláhcigány csoport a lovári (a lóvé pénz szóból; eredetileg kovácsok, késôbb lókereskedôk) és a khelderashi (üstfoltozók). E két csoport dialektusából alakítják ki az irodalmi romani nyelvet. Az oláhcigányok közé tartoznak a cerhari (sátoros) cigányok is. Hasonló foglalkozási csoportok még a churari (késesek, köszörûsök, rostakészítôk), a colari (szônyegkereskedôk) és a gurvari (ökörhajtók, pásztorok, fódozók). Hazánkban tizenhárom csoportja, törzse él az oláh cigányoknak. Egyegy csoporton belül nemzetségek is kialakultak. Ezeket igen gyakran a nemzetséget alapító vajda, vagy vezetô nevérôl nevezték el, pl. Rafael, Sztojka, Ruva (= farkas). Az utolsó nagy hullám a beás cigányok érkezése volt. Az elsô csoportjukról ugyan már 1704-bôl találunk említést (Erdély, Fehér megye), tömegesen azonban a 19. század végén, a 20. század elején érkeztek. Fôként Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében telepedtek le. Bánátból jöttek, és a román nyelv egy régi változatát beszélik. Általában fakitermeléssel és faeszközök (kanál, teknô) készítésével foglalkoztak. A cigányság betelepülése hosszú és összetett folyamat volt, amelyet egészen pontosan nem ismerünk. Az itt leírt három nagy betelepedési hullám valójában egy hosszan tartó beáramlás három szakasza. Az érkezôk csoportjai is vegyesek voltak. Az érkezô csoportok nem alkottak egyetlen, egységes, összetartó etnikai tömböt, hanem kis egységekben, és a többségi társadalommal eltérô mélységû kapcsolatokat kiépítve éltek. CIGÁNYELLENES INTÉZKEDÉSEK, ÜLDÖZTETÉS A cigányokkal szemben hozott intézkedések Nyugat-Európában A kedvezô fogadtatás után igen hamar nehézségek is adódtak a cigányok és a befogadó országok kapcsolatában, fôként Nyugat-Európában. Ezeknek a feszültségeknek több oka is volt. A cigányság egy része nem akart letelepedni, nem akart jobbágyi munkát végezni. Liszt Ferenc, a híres zeneszerzô és a cigányok nagy védôje írta: Európa népei között egyszerre csak megjelent egy nép, igazság szerint nem tudhatja senki, hogy honnan került. Elszéledt földrészünkön a hódítás vágyának jele nélkül, de egyszersmind anélkül is, hogy a letelepedésre engedélyt kért volna. Nem kíván leigázni senkit, de az alattvalóságot is megtagadja (Liszt Ferenc: A cigányokról és a cigányok zenéjérôl. Pest, 1861, 5. oldal). Másik jelentôs probléma a koldulás és a lopás volt. Állandó munka hiányában a cigányok nehezen tudták a megélhetésüket biztosítani. A magántulajdon fogalma sem alakult ki náluk olyan erôsen, mint Európában. A vándorló élet során a cigányok egy-egy területen a használható terményeket felélték, azután továbbmentek. A vándor- 39
21 40 titkos jeleket, amellyel egymást eligazították, vagy segítettek a jóslással foglalkozó társaiknak. A jelek jelentései ezek voltak: jó emberek; a polgármester háza; itt loptunk; tegyetek valami kárt; itt lehet pénzt keresni kártyával; a háziasszony gyereket szeretne; házasságot terveznek stb. Egyes csoportok gyakran szinte betanult szófordulatokkal, színészi gesztusokkal, a gyerekek sírásával igyekeztek az adakozó szívét maguk felé fordítani. Számos elôítélet is kialakult a cigányokkal szemben. Sokan török kémeknek tartották ôket. Mások azt mondták, hogy járványokat, betegségeket hoznak. Az egyes országok cigányellenes törvényei 41 A Koldustérkép 1862 cigányok nem ismerték a fáradságos munkával megtermelt élelmiszer értékét. A cigány nagycsaládokban minden közös volt, bárki a másik holmiját használhatta. Több helyen a cigányok kolduló térképeket is készítettek, bejelölve ezen, hogy hol szoktak kapni valamit, hol nem. Gyakran a házak falára és a kerítésekre is rajzoltak Az elsô cigányokkal szembeni törvények a Német Császárság területén és Spanyolországban születtek. Az 1498-as freiburgi birodalmi gyûlés az eddigi menleveleket semmisnek nyilvánította, és a cigányokat kitiltotta a birodalomból ben Luzern akasztás terhe mellet minden cigányt kitiltott a konföderáció területérôl. Született olyan törvény is (1686-ban Brandenburgban), amely megtiltotta, hogy cigányt bárki lakóhelyhez juttasson ben a Mainz-i érsekség területén rendelték el a cigányok felkutatását és kiûzését. I. Frigyes porosz király rendeletet adott ki (1725), amely szerint minden 18 év feletti cigány, akit az ország területén találnak, felakasztható. Ebben az idôben Poroszországban igen sok cigányt akasztottak fel. Sokszor a határok mentén akasztották fel ôket, hogy elrettentsék az országba esetleg belépni akaró társaikat. Ekkortájt több hírhedt cigány rablóbanda is garázdálkodott a német birodalom területén. Hemperla bandáját 1726-ban, Jakob Reinhardt (Hannikel) bandáját 1787-ben
22 42 számolták fel. A banda tagjait megkínozták és kivégezték. A Felsô Rajna vidéken 1720-ban állították fel az elsô fejvadász csapatot a cigányok ellen. Az ilyen szervezett cigányvadászatokat Heidenjacht-nak nevezték. Egy 1734-es Hessen-i törvény szerint a cigányokat bárki szabadon lelôhette. Egy halott cigányért 3, egy élôért 6 tallér volt a cigányt elfogó ember jutalma, valamint megtarthatta a cigány holmiját. Jütlandban még a 19. századból is tudunk olyan cigányvadászatról, melynek 260 halottja volt. Az 1499-es és az ezt követô spanyolországi törvények rabszolgasággal vagy gályarabsággal büntették azokat a cigányokat, akik nem telepedtek le. Volt olyan eset (1749- ben) amikor mintegy 9 12 ezer cigányt fogdostak össze válogatás nélkül. Oviedo püspöke adta ezt a tanácsot a spanyol királynak, hogy fogják el a cigányokat. Egy részüket a hajóépítô dokkokba, egy másik részüket az almadéni higanybányákba, vagy a fegyvergyárakba szállították. Volt, aki 16 évet húzott le ilyen helyen. A La Carraca-i fegyvergyárban az ott dolgozó cigányok fapriccseken, takaró nélkül, bilincsekkel a falhoz láncolva aludtak. A rendelkezés ellen nagy volt a felzúdulás, ezért a király késôbb engedélyezte, hogy azok a cigányok, akiknek a jó magaviseletét valaki igazolja, hazatérhettek. Igen sok pap állított ki ilyen igazolásokat cigányok számára. Amikor néhány elhurcolt cigány család házait el akarták árverezni, kiderült, hogy a cigányok házai a fogolykiváltó szerzetesek területén a szerzetesek segítségével épültek. Angliában és Skóciában még véresebb eseményekre került sor ben Angliából és Skóciából halálbüntetés terhe mellett kitiltották a cigányokat. Sok helyen valóságos hajtóvadászat indult a cigányok ellen, és igen sok cigányt akasztottak fel. Egy 1572-es törvény szerint a csavargó, vagy koldus korbácsoltassék meg, és a jobb füle szúrassék át egy hüvelyknyi kerületû forró vassal ban Haddingtonban egy persorozat lezárásaként a cigány férfiakat felakasztották, a gyermektelen nôket vízbe fojtották, az anyákat megkorbácsoltatták, és bélyeget égettek az arcukba. A halálos ítéletek egészen 1650-ig tartottak, amikor Bury St. Edmundsban 13 embert akasztottak fel a vándorcigányság vádjával. A kegyetlen ha nem is halálos ítéletek azonban folytatódtak, így például 1715-ben Glasgowban egy embert megkorbácsolásra és mindkét fülének levágására ítéltek, mert megrögzött cigány és ingyenélô. Svédországból az 1540-es években kezdték kiûzni a cigányokat. Franciaországban az 1666-os törvény alapján bármely cigányt tárgyalás nélkül, azonnal a gályákra lehetett szállítani. Sok helyen elvették a roma családoktól a gyermekeiket, hogy majd keresztény módon neveljék fel 43
23 44 ôket. Az elvett kisgyermekek nagy százaléka igen hamar meghalt az intézetekben. A forradalom elôtti években Franciaországban a rendôrség sok helyen a szó szoros értelmében vadászott a cigányokra ben pedig sok cigányt fogdostak össze, hajón Afrikába vitték, és ott a sorsukra hagyták ôket. Portugáliában is gyakorlattá vált (1674-tôl), hogy a cigányokat vagy a gályákra hurcolták, vagy a gyarmatokra vitték. A Velencei Köztársaság 1549-tôl kezdve tiltotta ki a területérôl a cigányokat. A rendeletnek ellenálló cigányokat szabadon meg lehetett ölni. A Pápai Állam területérôl az 1552-es évtôl kezdve tiltották ki a cigányokat. Az 1568-as Ravenna-i zsinat felszólította a püspököket, hogy ûzzék el egyházmegyéjükbôl azokat a cigányokat, akik nem élnek keresztényhez méltó életet, és babonaságokban hisznek. A lepantói (törökök elleni) tengeri csata (1571) elôtt sok gályarabra volt szüksége a keresztény flottának. Ezért a Pápai Állam területén is elfogtak 8 cigányt, és a gályákra hurcolták ôket. A rendelkezés ellen többen tiltakoztak, így a flotta káplánja, és Néri Szent Fülöp is. A tiltakozás eredménytelen volt, a nyolc ember sorsáról további információ nem maradt fenn. Néhány esetben egyes cigány családok azonban letelepedési engedélyt kaptak, így például 1568-ban egy Antal nevû cigány és a vele levô családok kaptak ilyen engedélyt Perugia városában. Rómában egy cigány negyed is kialakult, a Rione dei Monti kerületben. A negyed egyik utcáját cigányok utcájának hívták (strada dei li zingari). Az itt élô cigány családok lakbért fizettek, üzleteket tartottak fenn. Sajnos sok esetben az egyházban is eluralkodott a cigányellenesség. Egy Laurentius Petri nevû svéd evangélikus érsek (1560-ban) megtiltotta a lelkészeknek, hogy cigányokkal foglalkozzanak, a gyerekeiket megkereszteljék, a halottaikat eltemessék. Baszk vidékeken sok helyen a templomban külön padsort jelöltek ki a cigányoknak. Sok olyan pap volt, aki cigányokkal nem akart foglalkozni. A Siena-i zsinat (1599-ben) találóan jegyzi meg, hogy a cigányok olyanok, mint a juhok, akiknek nincs pásztora. A cigányellenes intézkedések a legutóbbi idôkig jellemezték egyes országok politikáját. Emberek a cigányság védelmében Sok helyen egyesek felléptek a cigányok védelmében is. Így például 1726-ban Németországban Worms, Mainz és Speyer káptalanja (a vezetô papi testület) felemelte szavát a tervezett kegyetlenségek ellen: Végtére is emberi lények, nem élhetnek ég és föld között a semmiben. 45
24 46 Jezsuita papok (pl. Pedro León és Pedro Catalayud) már a században rengeteget tettek a spanyolországi cigányok vallási oktatásáért, szociális helyzetük javításáért. Spanyolországban a cigányok sok helyen részt vettek a nagy úrnapi körmeneteken, és táncukkal színesebbé tették azt. Sevillában külön jámbor társulat is létesült a cigányok számára (1749). Boldog Pedro Poveda atya ( ) a Granada-i barlanglakók (többnyire cigányok) számára létesített iskolát. John Baird skót lelkipásztor (1830) a cigányok letelepítéséért, a gyermekek iskoláztatásáért tett sokat. James Crabb metodista lelkész (1827) imaórákat szervezett a romák számára, és sok angol keresztény embert rábírt arra, hogy látogassák a cigánytáborokat, segítsenek az ott élôknek. A franciaországi Tolonban egy nagyszerû ember, Lucie Peter 40 éven át egy vasúti vagonban mûködtetett iskolát cigány gyerekek tanítására (1899-tôl). Policand asszony Grenoble-ban volt évtizedeken át a cigányok apostola és segítôje. A II. Világháború idején két tanárnô és néhány ferences nôvér a cigányokkal együtt önkéntesen bevonult a gyûjtôtáborba (Montreuil-Bellay-ba). Három éven át ott éltek velük, várva az esetleges elhurcolást a haláltáborokba. Tanították a gyerekeket, tartották a lelket az emberekben. Magyarországon említést érdemel Kaprinai István jezsuita mûködése ( ), aki Kassán sokat tett a cigányság oktatásáért. Hám János szatmári püspök ( ) a ferencesek segítségével iskolát hozott létre cigány gyerekek számára. Ardó községben Jekelfalussy Mária az ottani lakatos cigányok védelmére kelt. Megakadályozta a kitelepítésüket, és házakat építtetett a számukra (1792). Farkas Ferdinánd plébános Érsekújváron létesített iskolát cigány gyerekeknek (1850). A végzett tanulók számára maga a plébános keresett állást. A cigányokkal szemben hozott intézkedések Magyarországon Magyarországon a cigányok helyzete a nyugat-erópainál sokkal jobb volt. A ottani vérengzésekhez hasonló esetek itt nem fordultak elô. Erre a tényre joggal lehet büszke mind a cigányság, mind a többségi társadalom. Az együttélésnek sokkal harmonikusabb formáit találtuk meg itt Magyarországon, mint tôlünk nyugatabbra. Nagyon fontos volna erre a történelmi örökségre emlékezni, és erre építeni. Kolompár cigány sátora Az elsô cigányokkal szemben hozott rendeletek Magyarországon a nyugatiaknál jóval késôbbiek ben Zala, 1624-ben Szepes, 1658-ban Sopron, 1660-ban Nyitra vármegye rendelte el a cigányok kiûzését. Debrecen városa 1667-ben megtiltotta a cigányoknak a lóval való kereskedést (a lólopások miatt). Az elsô cigány lótolvajokról Magyarországon 1506-ban hallunk: Keresztényszigettôl 47
25 48 Gyulafehérvárig menekültek a faluban lopott lovakkal, ahol aztán elfogták ôket. Lassanként sokakban kialakult egy negatív cigány-kép. Egy 1585-ben kiadott szótárban például a cigány szó ezt is jelenti: csalárd, álnok ember. Más forrásokból inkább az együttérzés hangja érzôdik. Így Dézsi András verses mûve (Moyses és Jósua haláláról; 1550) a cigányokról úgy emlékezik meg, mint akik otthon (az ôshazájukban) voltak hatalmasok, mostanra pedig csak marada sátorok. Egy szomorú eset megvilágítja a cigányok kiszolgáltatottságát ban három cigány megszökött a földesurától. Késô este fogták el ôket. Az egyik cigány már másodszor szökött. A földesúr felesége azt kérte, hogy addig verjék a talpát, amíg a vére nem folyik. Akkor hamus lúgban fürösztötték a lábát. A másik kettôt megbotozták, aztán lóganét etettek velük (Szacsvay László Táncoló cigánygyerek naplójából). A vármegyék a 18. századtól kezdték megtiltani a cigányoknak a lókereskedést, a vásárokon való részvételt, és kötelezték ôket bizonyos okmányok (menlevelek) beszerzésére. Békés megyében 1769-ben a következô szövegû rendeletet hozták: Nem lopni és hazudni, varázsolni, cigánykodni, hanem igaz munkával élni Koldulni, kiabálni ne engedtessék A fennmaradt perek anyagából az is kiderül, hogy a bíróságok általában nem voltak részrehajlóak a cigányok ellen. Több olyan pert ismerünk, amelyet cigány kezdeményezett, ügyvédet is fogadott, és a per végén a bíróság viszszaadatta neki a lopottnak hitt lovait. A felvilágosult uralkodók civilizációs kísérletei Mária Terézia több rendeletet is hozott a cigányokkal kapcsolatban ben elôírta, hogy a cigányoknak házhelyet, földet és munkát adjanak. Megtiltotta a cigány elnevezés használatát, helyette az újmagyar, újparaszt megnevezést írta elô. Késôbbi rendeleteiben megtiltotta, hogy a cigányok egymás közt házasodjanak, és megtiltotta a cigány nyelv használatát is. Elôírta, hogy a cigány gyerekeket vegyék el a szüleiktôl, és magyar családok neveljék ôket. Elôször 2 8, késôbb 4 10 éves korban vitték el a kisgyerekeket. Eleinte az addigi lakhelyükhöz közeli településekre vitték a gyerekeket, késôbb azonban a gyakori szökések miatt távolabbra. A rendeletekkel szemben óriási volt a cigányok ellenállása. Voltak azonban olyan gyerekek is, akik szívesen ottmaradtak a nevelôszülôknél a megfelelô bánásmód, a kedvezôbb életfeltételek miatt. Mária Terézia embertelen politikáját folytatta fia, II. József is. A gyermekek elvételét szinte mindenütt végrehajtották. Fejér megyében például 1774-ben 167 gyermek volt nevelôszülôknél, Tolna megyében 390, Somogyban tíz évvel késôbb 327. Pozsony megyében különösen is drámai volt a gyermekek erôszakkal való elvétele ( ). A gyerekek után a nevelôszülôk tartásdíjat is kaptak. 12 éves kor után 49
26 50 a gyereknek annyi évig kellett még a befogadó családnál szolgálnia, ahány évig nevelték. A cigány szülôk fôként azt nézték nagy fájdalommal, ha a gyerekeiket a nevelôszülô verte. A cigány szülô ugyanis általában nem veri a gyermekét. A nevelôszülôknél felnevelkedô cigány gyerekek gyakran se a többségi társadalomba nem integrálódtak, se a saját csoportjukba nem tudtak visszailleszkedni. Egyesek betyárrá lettek, másokat a katonaszökevények között találnunk, egyesek prostituáltak lettek. Drámaiak azok a vallomások, ahogyan ezek az elszakított gyerekek késôbb a gyerekkorukról szólnak: De mitsoda helyen születtem, mint hogy kicsinségemben onnéd elszakattam, nem tudom Az országban szanaszét nevelkedtem föl Egerszalók Érdekes epizódja ennek a korszaknak a szomajomi cigányok esete. Amikor értesültek arról, hogy Mária Terézia a gyermekeiknek jó keresztény nevelést akar biztosítani, elhatározták, hogy iskolát és tanítót kérnek a Vármegyétôl. A kérelmet megfogalmazó levél így hangzott: Tekintetes Nemes Vármegye! Mivel Fölséges Asszonyunk kegyelmes rendelése az, hogy mi Új Polgárok a mi Gyermekeinket Isteni félelemben és keresztényi tudományban híven oktattassuk, azért akarván Parantsolatyát Eö Fölségének mentül elôbb teljesíttetni, alázatosan Instálunk hogy a mi hozzánk leg közelebb levô Puszta Korpádi Helységben Iskola Ház építtetnék, és Mester bé hozattatnék Szomajomi Új Polgárság. Mutatja ez az eset a cigány szülôk alkalmaz- kodóképességét és nyitottságát a gyermekeik iskoláztatása felé, amennyiben erre lehetôséget is kapnak. A cigányokkal kapcsolatos intézkedések tanulságai Az itt leírt fájdalmas eseményekbôl világosan kitûnik, hogy a többségi társadalomnak súlyos felelôssége életlehetôséget: munkalehetôséget, és az oktatás lehetôségét megadni a cigányságnak. Ezen a téren Európa országai mind a mai napig nagyon keveset tettek. Egy másik tanulság az, hogy a cigányság számára a bûnözés nem megoldás, nem járható út. Aki a bûnözés tényét elbagatellizálja, az a cigányságnak nem a javát szolgálja, mert növeli a többségi társadalom cigányokkal szembeni ellenérzését. A cigányságnak is elemi érdeke az, hogy erôs közbiztonság legyen. Egy roma szülô, ha valóban szereti a gyermekét, akkor taníttatja, minden erejével segíti ôt, hogy jó megélhetést biztosító szakmát, végzettséget adjon a kezébe, munkára, becsületre, emberségre neveli. A cigányságot segítô, az emberiesség nevében hozott intézkedések A cigányság érdekében való intézkedés szükségességét egyre többen felismerték a században. Így például Palermóban 1680-ban külön templomot adnak át a cigányok számára. III. Károly spanyol király 1783-ban polgárjogot adományozott a letelepedett cigányoknak. Jelentôs lépés volt Magyarországon az 1893-as népszámlálás. Világossá vált az adatokból, hogy a cigányság jelentôs része már letelepülten él, vagyis a legfôbb megoldandó probléma nem a kóborlás betiltása. Hermann Antal 51
27 52 az összeírás kapcsán megírt tanulmányában nagyon világosan megfogalmazza a máig is érvényes legfôbb két tennivalót: a munkalehetôség és az oktatás biztosítását a cigányság számára. Elôremutató és építô volt Habsburg József fôherceg tevékenysége is a cigányság érdekében. A cigánysággal való jó kapcsolata egy kalandos eseménnyel kezdôdött. A Königgrätz-i csata (1866) elôtt nem sokkal a csehországi erdôkben táborozott a császári sereg. A fôherceg az éjszakába nyúlóan dolgozott. Egyszercsak egy cigány katonáját jelentették be nála. Az öreg cigány beszélni akart a fôherceggel. József fôherceg azonnal a rendelkezésére állt. A cigányember kihívta a sátorból a fôherceget, és megmutatta neki, hogy az erdô fölött milyen izgatottan repdesnek a madarak. Ez arra utalt, hogy hadsereg közeledik. A fôherceg azonnal riadót fújatott, és így felkészülten várták a poroszok éjszakai rajtaütését. Ettôl kezdve a fôherceg barátja és segítôje lett a cigányságnak. Cigány szótárt adott ki Nagyidai Sztojka Ferenccel, a nagy tudású cigány emberrel együtt (1866; 1888). Saját alcsúti birtokán igen sok cigányt letelepített, és az iskoláztatásukat is megszervezte. A cigány esküvôkön gyakran volt vôfély, és sok esetben ô maga fôzött. Ebben az idôszakban Európa-szerte erôsödni kezdett a cigányság öntudata, identitástudata is. Ezt mutatta a páneurópai roma konferencia (1879). A pharrajmos A cigányság üldöztetésének legtragikusabb eseménye a II. Világháború alatt végbement népirtás. Hitler nemcsak a zsidók, hanem a cigányok kiirtását is elhatározta. A cigányo- kat többségükben kevert, és ezért elpusztítandó fajnak tartotta. Németországban megtiltották a cigányokkal kötött vegyes házasságot, megvonták a cigányoktól a szavazati jogot, majd kitiltották a cigány gyerekeket az iskolákból ben külön lágert hoztak létre a cigányok összegyûjtésére (Lackenbach). Nem sokkal késôbb mintegy lengyel cigányt a teherautók kipufogógázával öltek meg Chlemno-ban. Dilinkó Gábor: Mementó Magyarországon egyesek örültek a cigányok várható likvidálásának. Borsy Lajos községi orvos a Népegészségügy címû szaklapban egy meglehetôs cinizmussal megfogalmazott mondatában ezt írta (1942-ben): Valószínûleg alkalom lenne rá, hogy fölös számú cigányainkat Oroszország távolabbi területeire kitelepítsük. Franciaországban már a 53
28 54 német megszállás elôtt elkezdték a cigányok szigorított ellenôrzését, a begyûjtésük elôkészítését. Auschwitz-Birkenau-ban külön cigány láger volt, mintegy 40 barakkal augusztus másodikáról harmadikára virradó éjszaka a cigányláger megmaradt lakóit (2986 embert) elgázosították. Ez a nap, augusztus 2-a lett a roma holokauszt emléknapja. Bulgária különleges kivételt jelentett a német csatlós államok sorában. A faji gondolattal szemben szinte teljesen immunis tudott maradni. Ennek egyik oka talán az, hogy a bolgárok évszázadok óta együtt éltek cigányokkal, görögökkel, örményekkel, törökökkel, zsidókkal. Igen gyakran a csendôrök vagy a katonák kegyetlensége is hozzájárult a magyarországi cigányság szenvedéséhez ben rendeleteket hoztak, hogy a Szerbia és Szlovákia felôl Magyarországra menekülôk közül szûrjék ki a cigányokat, a zsidókat és a gyanús elemeket, ôket ne engedjék be az országba. Miskolc városa kizárta a vajellátásból a zsidókat és a cigányokat. Doboz község határában húsz cigányt (köztük gyermekeket és várandós asszonyokat) és két nem cigányt végeztek ki nyilas katonák (1944. okt. 6). Várpalota környékén kb. 230 cigányt lôttek le a nyilasok (a legtöbbet a Grábler tónál). Lengyel községben a csendôrök kimentek a cigánytelepre, és válogatás nélkül elkezdték lelôdözni az ott lakókat. Hasonló gyilkosságok történtek Lentiben és Lajoskomáromban is. A kisvárdai gyûjtôtáborban az ott levô cigányt verték, éheztették, a nôket megerôszakolták. Egy ott született kisgyermeket azonnal elvettek az édesanyjától. Az édesanya soha többé nem látta a gyermekét. Körülbelül félmillió cigányt öltek meg a koncentrációs táborokban. A megöltek száma becsült szám, egyes kutatók véleménye eltér ebben a kérdésben. A koncentrációs táborokban elpusztított cigányokról általában semmilyen feljegyzés sem készült, többnyire még a nevüket sem tudjuk. Gyakran borzalmas orvosi kísérleteket végeztek rajtuk. A legtöbb cigányt német, lengyel és szlovák területrôl hurcolták el a halálba. Magyarországról kb cigányt vittek el. A cigányok kiirtására tett kísérlet neve pharrajmos (pusztulás). Az üldözés rettenetes hónapjaiban egyes emberek jóindulata, segítôkészsége is megnyilvánult. Sok olyan hivatalnok volt, aki húzta az idôt, nem teljesítette az utasításokat, és így sok emberéletet mentett meg. Apor Vilmos gyôri püspök meg tudta akadályozni a már összeterelt gyôri cigányok elhurcolását. Egy egyszerû parasztember Tüskeváron tiltakozni próbált, amikor a cigányokat áthajtották a településen, mire ôt is beállították a sorba. Soha nem tért vissza. Az emberiességnek megrendítô példájaként álljon itt még egy eset. Egy zsidó férfi, mielôtt a lágerbe hurcolták volna, kétéves kisfiát ismerôs pesterzsébeti cigány lókupecekre bízta. A cigányok maguk is bujkáltak, és közben rejtegették, nevelték a kisgyereket. A zsidó ember felesége és az édesanyja meghalt a lágerekben, a férfi azonban hazatért. Megtalálta a kisfiát. A kisgyerek közben megtanult beszélni, méghozzá cigányul. Az édesapa és a fia nem tudtak egymással beszélni, mert a kisfiú csak cigányul tudott. Az apa csak csókolgatta, ölelte a gyermekét és zokogott. II. János Pál pápa írta a roma holokauszt 50. évfordulója alkalmából: Auschwitz számunkra drámai kiáltás: figyelmeztetés az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartására. A cigányság évszázados vándorlása, a sok üldöztetés, a velük szembeni elôítélet magyarázza azt, hogy a cigányok sok esetben tartanak a nem cigánytól, csak lassan bíznak 55
29 56 meg benne. A kisbabáknak mondott szokásos jókívánságok között például gyakran elhangzott a múltban: Mentsen Isten a fehér emberek kezétôl! Adjon neked eszet, hogy kitaláld a fehér ember gondolatát! Azoknak, akik tenni szeretnének a cigányokért, elôször is meg kell szerezniük, ki kell érdemelniük a cigányok bizalmát. A CIGÁNYSÁG MAI HELYZETE A cigányság helyzete a II. Világháború után Nyugat-Európában a cigányság egyre több országos és világméretû szervezetet hozott létre. Ennek a szervezôdésnek nagy eredménye volt az elsô Roma Világkongresszus (1971, London). Itt született meg a cigányság jelmondata: Opré roma! (Fel, cigányok!), és ekkor választották ki a cigány himnuszt és zászlót. A Göttingeni Roma Világkongresszus (1981) döntött a nyelv kérdésében is: a kialakítandó cigány irodalmi nyelv alapja a lovari és a khelderashi dialektus lesz. A cigány világszervezetek fô célkitûzése a vándor életmódhoz való jog elfogadtatása, és a romani nyelv valamint a cigány kultúra ápolása. Európa sok országában (pl. Franciaország) törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy létesítsenek alkalmas táborhelyet a vándorlók ideiglenes ottartózkodására. Amenynyiben egy önkormányzat területén ilyen hely van, akkor az önkormányzatnak joga van más helyekrôl, ahol a nomádok illegálisan tartózkodnak, kiutasítani ôket. A szocialista tábor országaiban, és így Magyarországon is, sajátosan alakult a cigányság helyzete. A földosztáskor cigányok nem kaptak földet. A személyi igazolványok elsô kiosztásakor (1954) a cigányok zömmel fekete színû iga- zolványt kaptak (ami vagy az elveszett igazolvány helyetti pót igazolvány, vagy a megbízhatatlan elemeknek adott igazolvány színe volt). Ezt a megkülönböztetô gyakorlatot 1956-ban beszüntették. A Magyar Szocialista Munkás Párt 1961 júniusában határozatban rögzítette, hogy a cigányság nem egy külön etnikai csoport, vagyis nincs szükség a cigány nyelv, a cigány kultúra ápolására. Megszüntették a Cigányok Kulturális Szövetségét. A cigányságot egyszerûen egy sajátos szociális gondoskodást igénylô néprétegnek tekintették. A cigányság asszimilációjára, beolvasztására törekedtek. Ezt gyakran megalázó módon tették, például a kényszermosdatások esetében. Az iskolákban külön cigány osztályok szervezését is engedélyezték. A cigány gyerekek jelentôs részét kisegítô osztályokba helyezték. Egy budapesti kerületben például a gyerekeknek csak 3,7%-a volt cigány, ám a kisegítô iskolákban a gyerekek 20,5%-a cigány volt (1978-as adat). Szociális téren néhány nagy és pozitívnak mondható lépést is megettek, bár ezeknek is volt árnyoldala. Kb úgynevezett Cs (azaz csökkentett komfortfokozatú) lakást építettek romák számára. A lakások hol a roma család, hol az ingatlankezelô vállalat, hol az OTP tulajdonába kerültek. A lakás felépítésére szánt összeget az OTP közvetlenül a kivitelezô mesterembereknek fizette ki, akik gyakran csak bediktálták a bankban, hogy milyen munkákat végeztek el. A lakások sok esetben rendkívül rossz minôségûek voltak (földre fektetett linóleum padló, vályog falak, olyan padlás, amelyre nem lehet felmenni, mert könnyen beszakadhat, alig fûthetô). Az új lakások másik problémája az volt, hogy újra egy tömbben telepítették le a cigány népességet. A falu egyik 57
30 58 Magyarországon 1993-ban deklarálták a cigányságot elôször, mint államalkotó, nemzetünkhöz tartozó etnikai kisebbséget (a tizenhárom államalkotó kisebbség között). A rendszerváltás egyik nagy eredménye volt a kisebbségi önkormányzatok létrehozása is. A kisebbségi önkormányzatok rendszere egy Európában egyedülálló kísérlet a kisebbségek képviseletének biztosítására. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1995 ápr. 11-én alakult meg. Elsô elnöke Farkas Flórián lett. Ez a nap azóta a magyarországi cigányság hivatalos ünnepe. A törvényben azonban tisztázatlan maradt az a kérdés, hogy ki tekinthetô egy kisebbség tagjának. Így történhetett meg például az, hogy Jászladányban 2002-ben egy kivételével csupa nem roma lett a cigány kisebbségi önkormányzat tagja. Nagy problémát jelent az is, hogy a roma kisebbségi képviselôk jelentôs részének iskolai végzettsége nagyon alacsony (nyolc általános, vagy kevesebb). Szintén rossz fényt vetett a kisebbségi önkormányzatokra az, hogy a képviselôk igen gyakran indokolatlan vagy túlzott tiszteletdíjakat vettek fel. Elismerést kapott a lovári (1992-tôl) és a beás (1996- tól) nyelv, mindkettôbôl lehet elismert nyelvvizsgát tenni ben Pécsett létrejött a Gandhi gimnázium, amely Európa elsô cigány középiskolája, s ugyanebben az évben Budapesten megnyitotta kapuit a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola. Csepelen színvonalas cigány óvoda kezdett mûködni (1994), Józsefvárosban pedig tanoda a cigány tanulók számára (1997). A Zsámbéki Katolikus Tanárképzô Fôiskola romológiai tanszéket hozott létre (1994). Kállai Ernô személyében cigány származású kisebbségi ombudsvége helyett a másik végén építettek egy kicsit jobb minôségû telepet. A cigányok kb. 2/3-a még 1971-ben is telepeken élt. A telepen gyakran probléma volt a vízellátás, csatornázás hiánya. Sok esetben közös volt a villanyóra, amit így nem tudtak fizetni, ezért egy idô után a villanyt kikapcsolták. Kétségtelenül nagy pozitívuma volt a kommunista idôknek a szinte teljes foglalkoztatottság, ami szerény, de biztos Cigánytelep megélhetést nyújtott mindenkinek. A cigányság esetében ez a régi mesterségek végleges elveszítését, és a segédmunkási, betanított munkási állásokat jelentette (kohókban, bányákban, nagyüzemekben, stb.). A médiában a cigányság három alaptémában jelent meg: szegénység; bûnözés; kulturális és politikai elit. Mindmáig óriási szükség lenne egy valóságosabb, pozitív cigánykép megjelenítésére a médiában. A rendszerváltozás óta 59
31 60 man látja el a kisebbségek jogvédelmének képviseletét. A rendôr szakközépiskola tananyagába bekerült a cigánysággal kapcsolatos ismeretek oktatása. Sokféle rendezvény is próbálta és próbálja a cigányság integrációját segíteni, így például az Európai Magyar Cigány Filmfesztivál, a Sziget fesztivál roma programjai, a Roma Kupa, stb. A rendszerváltás legnagyobb jelentôségû változása azonban a cigányság többségének munkanélkülivé válása. A rendszerváltás elôtt a cigányság túlnyomó többsége dolgozott. A rendszerváltás után három évvel (1993) már csak a munkaképes cigány lakosság 28,6%-a volt aktív keresô! Az átgondolatlan gazdaságpolitika következtében a gyengébb és sebezhetôbb társadalmi rétegek szinte behozhatatlan hátrányba kerültek. Új és aggasztó jelenség egész falvak és térségek homogén cigányfalvakká, térségekké alakulása. Az elsô ilyen településünk Alsószentmárton volt (amelynek 1893-ban még csak 17,4%-a volt roma). Újabban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakul ki egyre több ilyen leszakadó térség. A folyamattal együtt jár a mélyszegénység és a munkanélküliség terjedése is az adott vidéken. Az ilyen területeken általában csökken a közbiztonság, megszaporodnak a lopások. Elszomorító fejezete a magyarországi cigányság és többség történetének az olaszliszkai gyilkosság (2006), ahol egy 45 éves tanárt lincseltek meg cigányok, mert a 61
32 62 kocsija elé kiszaladt egy kislány, aki aztán az árokba esett, és a családtagok azt gondolták, hogy valami baja történt. Éppígy elszomorító eseménye az utóbbi éveknek a es gyilkosságsorozat. Nagycsécsen Molotov palackot dobtak, és rálôttek két cigányok lakta házra. Egy középkorú roma férfi és a sógornôje meghalt. Tatárszentgyörgyön felgyújtottak egy házat, a kimenekülô családfôt és ötéves kisfiát agyonlôtték. Tiszalökön egy éjszakai munkába induló roma férfit lôttek agyon. Kislétán egy 45 éves roma asszonyt lôttek le a házában, 13 éves kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették. Az eseménysorozat kapcsán az is megdöbbentô, hogy a rendôrség hosszú idô óta figyelte a gyilkosságokat tervezô csoportot, ám pontosan akkor, amikor azok a fegyvereket beszerezték, a megfigyelésüket abbahagyták. Szintén nagy felháborodást váltott ki Marian Cozma, híres kosárlabdázó meggyilkolása is Veszprémben. Ezek az esetek a fokozódó feszültség jelei. Azt mutatják, hogy óriási szükség volna arra, hogy a cigányság és a mélyszegénységben élôk problémáin enyhítsen a társadalom. Óriási szükség volna számukra munkalehetôséget teremteni, az oktatás területén való lemaradásukat csökkenteni, a közbiztonságot megerôsíteni. Mindenekelôtt pedig óriási szükség volna arra, hogy a vak indulatok helyett az emberiesség, a szeretet, a segítôkészség megerôsödjön cigányok és nem cigányok szívében egyaránt. Híres cigányok a magyar történelemben A gya kori fe szült sé gek el len ére a ci gá nyok a ma gyar tör té – ne lem szer ves ré szei, és igen gyak ran hô sei is let tek. Bocskai ka to nái kö zött sok ci gány har colt, így pél dául egy Lip pai Ba lázs nevû ko vács mes ter. A Rá kóczi-sza bad ság harc ban kü lön ci gány ez red is volt. Az es sza bad ság harc – nak szin tén vol tak roma hô sei (Sár közi Fe renc, Kos suth had na gya; Ká lózdi Já nos, aki Dem binszky had tes té ben harcolt; Sági Ba log Já nos; Pi tyó Jó zsef; Ko lozs vári Sa la mon). Az 1956-os for ra da lom nak sok ci gány hôse, vér ta núja volt, pél dául Sztojka László (Cit rom), Kóté Sö rös Jó zsef, Di linkó Gá bor (Bi zsu), Szabó Ilonka (Kó cos), Ones tyák László. A sal gó tar jáni sor tûz (1956. dec. 8.) elsô ál do zata egy zász lót tartó ci gány volt már ci u sá ban Ma ros – vá sár he lyen a ma gyar el len es pog rom ide jén ez zel a fel ki ál – tás sal ér kez tek meg a ci gá – nyok: Ne fél je tek ma gya rok, meg jöt tek a ci gá nyok!. Cigány zene, irodalom, festészet, sportolók Sok cigánynak van remek mûvészi érzéke, tehetsége. Cigány származású volt Elvis Presley (a világhírû rock énekes), Manuel de Falla spanyol zeneszerzô és zongora- 63
33 64 1. Kalányos Gyöngyi: Keresztúton 2. Pintés Sándor: híres cigányok 3. Balázs János: Szétlátásaim a világba 4. Balázs János: A nap szerelmese mûvész, Sir Michael Cain, Oscar-díjas angol színész, Bob Hoskins színész, és apai ágon cigány ôsöktôl származott Pablo Casals, a világhírû csellómûvész is. A spanyol flamenco stílus szintén cigány eredetû. Cigány származású volt a világhírû komikus színész, Charlie Chaplin, akinek filmjei tükrözik a cigány életérzést, a körön kívüliséget, a sokszor kissé fanyar humort. Magyarország híres cigány zenészei közül a legismertebbek: Czinka Panna (az egyetlen ismert cigányprímásnô), Bihari János (akit a magyar verbunkos atyjaként emlegetnek), Dankó Pista (cigányprímás, nótaszerzô), Pege Aladár (Kossuth-díjas nagybôgômûvész, jazz zeneszerzô), Szakcsi Lakatos Béla (jazz zongoramûvész, zeneszerzô), Rácz Aladár (Kossuth-díjas cimbalommûvész), Raduly József (a Száztagú Cigányzenekar elnöke); Cziffra György (zongoramûvész), Babos Gyula dzsessz-gitáros, Snétberger Ferenc (gitármûvész), Varga Gusztáv (a Kalyi Jag együttes, és a Kalyi Jag iskola alapítója). Jelentôs értéket hordoz a cigány népzene is. A fennmaradt legrégibb Kárpát-medencei cigány népdalokat a Kájoni-kódex tartalmazza (1639). A kódexben található énekeket egy ferences szerzetes, Kájoni János gyûjtötte és jegyezte le. A legfontosabb népzenei gyûjtéseket a Kárpátmedencében Hermann Antal, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Járdányi Pál és a Csenki testvérek végezték. Híres cigány filmrendezô a francia Tony Gatlif. Híres cigány színészek Jónás Judit és Hollai Kálmán. Nagy költôk Rasim Sejdi és Angela Žigova. A magyarországi cigány irodalom még egészen fiatal. Legfôbb képviselôi: Csemer Géza (dramaturg), Lakatos Menyhért (író), Bari Károly (néprajzkutató, költô), Orsós Jakab (fafaragó, író), Choli Daróczi József (költô), Rostás-Farkas György (költô, újságíró), 65
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.