Press "Enter" to skip to content

Devizahitelek: a Kúria két új megoldást javasolt a bíróságoknak az elszámolásokhoz

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Megindult az erjedés: a devizakárosultak esélyeiről

Az elmúlt hónapok fejleményei után érdemes újra feltenni a kérdést: tovább szedi-e áldozatait 2020-ban a nemzeti szociális devizahitel-tragédia.

Immár kilenc hónap telt el azóta, hogy 2019 áprilisában a hazai igazságszolgáltatás szakmai vezetése és a rossznyelvek szerint a végrehajtó hatalom eljutott arra a pontra, amikor látszatkompromisszumra lett szüksége egy ellentmondás látszólagos feloldásához.

Ez az ellentmondás az európai uniós fogyasztóvédelmi jog és azon devizahiteles bírói gyakorlat között feszült, amely 2014 vége óta egyoldalúan kedvez a ma már nem csak külföldi és nem is mindig politikamentes tulajdonosi viszonyokkal bíró pénzintézeteknek és a hallomások szerint egyre nagyobb számban erős emberek strómanjai által irányított ingatlanéhes követeléskezelőknek.

Az igazságszolgáltatást uraló szakmai elit nyíltan nem vállalhatta fel, hogy sárba tiporja az EU-jogot, miközben persze egy befolyásos csoportjuk a devizahiteles ügyekben éppen azt tette, és azt teszi. Az említett gazdasági érdekcsoportok pedig az új költségvetési ciklusban is ácsingóztak az uniós költségvetési forrásokért. S a Fidesz persze az Európai Néppártból sem szeretne mindenáron kikerülni, hiszen a fejlett országok Magyarországon is termelő nagytőkései ebben a pártcsaládban könnyebben elérhetők.

Mindehhez képest ugyan kellemetlen, de nem túl magas ár volt a Kúria Konzultatív Testületének (KT) 2019. április 10-ei közleménye: az adósoknak legalább szövegszerűen előnyös, de a gyakorlatban „minél kevesebbet jelentő, annál jobb”-jellegű kommunikációs eszköz.

Ez az EU Bírósága előtti feszengő arcmentésről árulkodik, s az „én, a Kúria, mintha eddig betartottam volna, és a jövőben is betartom az EU fogyasztóvédelmi jogát” kamuüzenetet közli.

Úgy tűnik, hogy a kormány és egyes felsőbírák egyet semmiképpen sem akarnak, s ehhez képest engedményt kellett tenniük, eltűrniük: tabu az olyan gyakorlat, mely tömegesen érvénytelen devizahitel-szerződéseket eredményezne, és az érvénytelenség jogkövetkezménye árfolyamkockázat nélkül az eredeti felvett forintösszegből kiinduló kamatmentes vagy kiskamatos elszámolás, az adós összteljesítéséhez képest a részletfizetés lehetőségével.

Pedig a 93/13 EGK Irányelv szerint a tisztességtelen szerződéses feltételek megfogalmazóival szemben a visszatartó erő elvének megfelelően kell eljárniuk a tagállami bíróságoknak és hatóságoknak.

Az áprilisi közlemény nem kötelező ugyan a bírákra nézve, de a magyarországi bírák szocializációja a felsőbb bírósági ajánlott jogi eszközök (eseti döntések, azaz ún. BH-k, szakmai tanácskozási anyagok, állásfoglalások) kritikátlan, automatikus követését igenli, éppen ezért szükség volt a közlemény nem kívánatos, az adósoknak túlságosan kedvező hatásának tompítására is.

Ezért hangsúlyozza agyon a szöveg, érdemi tartalmával nagyrészt ellentétesen, hogy a bankpárti kúriai jogegységi határozatok (főleg: 6/2013 PJE, 2/2014 PJE, 1/2016 PJE) sem ezzel a közleménnyel, sem a Luxemburgi EU Bíróság vonatkozó ítéleteivel (főleg a C-51/17-es előzetes döntéshozatali ítélet) nem állnak ellentétben. Pedig dehogynem.

Érdemes névvel is említeni a hitelesek jogi képviselőit súlyosan sértegető, őket „nem jogásznak” tekintő, így vélelmezhetően az adósokkal is elfogult Wellmann Györgyöt, a Kúria polgári kollégiumvezetőjét, aki által összeállított jogegységi tanácsok jogegységi határozatai, illetve a parlamenti többség által megszavazott 2014. évi DH-törvények együttesen tették jogfosztottá az adósokat, és csúfot űztek a jogegységi eljárás intézményéből, s amelyik bíró hagyta, annál a bírói önálló gondolkodásból is. Nagyon sok bíró, de nem elegendő, nem hagyta! Tisztelet nekik !

Visszatérve a 2019. április 10-i közleményre, abban 3 olyan fejlemény is akadt, amely valós fordulatot hozhatott volna: az első a korábbiaknál fokozottabban előírta a kifejezett tájékoztatást arról, hogy az árfolyamkockázat adósok általi viselésének nincs felső határa; a második megtiltotta a mozaikszerű, nem egybefüggő árfolyamkockázati tájékoztatást; a harmadik pedig elismerte az EU Bíróság C-51/17-es előzetes döntéshozatali európai bírósági ítéletét (ideértve a kellő idő követelményét és a forint súlyos leértékelődése esetére szóló tájékoztatást).

A fordulat „tompítása” azonban működni látszik, és nem csak azért, mert bírói fórumokon a közlemény – más esetekben nem emlegetett – nem kötelező jellegét emelik ki. Az érvénytelenség esetén visszafizetendő forintkölcsön után járó kamatnál a 2019. június 20-i újabb kúriai KT-közlemény továbbra is megengedi a bíráknak, hogy magas (kamatfeláras bankközi) kamattal számoljanak, ha akarnak – kerülő úton visszaigazolva esetleg saját, ma már esetleg lelkifurdalásos, a fogyasztóvédelmi jogot negligáló korábbi ítélkezésüket.

Az a cinikus kitétel is az eddigi bírói ítélkezést erősíti, mely szerint nem lehet perújítási indok sem a közlemény, sem az újabb európai bírósági adóbarát ítéletek. Ne is próbálkozzon tehát az a több százezer adós új peres eljárással, bíróságok elleni kártérítéssel, ha régi perében vereséget szenvedett az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelenségével kapcsolatban, amire a közlemény esélyt adna. Hiszen – ezt már én teszem hozzá – az már megrengetné a bankrendszer és a faktorcégek stabilitását.

Ne felejtsük el azt sem, hogy 2018. január 1-je óta radikálisan romlottak a perindítás esélyei általában is, a formalizmus, a bürokratizmus tort ül a bíróságokon az új Polgári Perrendtartás miatt, mely a rezsim szegénypolitikájának egyik lenyomata (értsd: az alsó középosztály és attól lefelé senki sem számít). Az ezzel összefüggő ügyvédi többletköltségeket nagyon sok, anyagilag is kiszárított devizahiteles nem viselheti már el.

A Kúria ráadásul 2019 októberében is folytatta az Európai Bíróság ítéleteit félreértelmező visszaéléseit, amikor a lengyel bíró által kezdeményezett C-260/18-as EDE-döntés 2. vastagított válaszát (hasonlóan a C-118/17-es EDE 54. és 55. pontjaihoz), mely(ek) alapján kamatmentesen (!) kellett volna visszafizetni a deviza alapú kölcsön forintösszegét az adósnak az érvénytelenség folytán, nem alkalmazhatónak minősítette. Úgy, hogy azonos tényállás mellett az egyetlen, a lengyel és a magyar jog közötti felhozott különbözőség nem bizonyult igaznak.

Az elmúlt év alapján minden adott tehát a követeléskezelők ingatlancápái érdekében ahhoz, hogy az EU felé akár önkritikusnak, az EU Bírósága szempontjaira odafigyelőnek is bemutatható, tavaly áprilisi közlemény ne váltson ki a devizakárosultakat tömegesen megsegítő, kimentő hatást 2020-ban sem. Egyes autóhiteles pénzintézetekre rájár a rúd 2019 tavasza óta: a helyzet mérsékelten kedvezőbb, mint 2014 végétől 2019 elejéig volt. De a haldoklókon nem mindig segít a későn érkező, a gyógyszer megnevezést nem érdemlő gyógyhatású készítmény, főleg, ha csak egyes devizahitel-jogi részkérdésekben ígér gyógyulást.

Mégis: nem lehet a szellemet visszatuszkolni a palackba! Nehéz egyszerre az EU Bírósága szempontjaira odafigyelőnek mutatkozni, egyben továbbra is a bankközpontú ítélkezést preferálni. A tisztességes és magas szakmai színvonalú, a fogyasztóvédelem kúriai elárulását korábban is felismerő bírák is új erőre kaptak.

Az árfolyamkockázati tájékoztatás megfelelő mivoltának bizonyítását egyre több bíró terheli a bankokra és a jogutód követeléskezelőkre. Több nagybankra és nemcsak autóshitel, hanem nagyösszegű személyi kölcsönös és lakásvásárlási jelzáloghiteles ügyben is lesújtott egy-egy, akár felsőbb bírósági ítélet 2019 tavasza óta. Sőt, kúriai tömeges banki felmondás-érvénytelenítő, még nem publikált friss ítéletről is hallani.

Wellmann György idei távozása a kollégiumvezetői székből a legszélsőségesebb fogyasztóellenes bíráskodási tendenciák előtt azért talán becsukja a kaput, a kevésbé nyílt próbálkozások előtt tartok tőle, hogy nem. Még akkor is, ha a bírósági vezetők kiválasztásának átláthatóságában és teljesítményelvűségében továbbra sem lehet alapos okkal bízni.

S a legújabb örvendetes fejlemény is itt említendő: a Győri Ítélőtábla 2019. december 10-én (Pf.III. 20.189/2019/10) nemes egyszerűséggel tette fel a kérdést egy kiváló ügyvéd indítványára az Európai Unió Bíróságának (EUB):

Megfelelnek-e az ún. devizahiteles törvények az európai uniós fogyasztóvédelmi jognak a tekintetben, hogy nem biztosítják az adósnak azt a lehetőséget, hogy ne kérje e törvények alkalmazását, azaz védelmét, ha a szerződés érvénytelensége, s általa az árfolyamkockázattól történő megszabadulás áll az ő érdekében.

Mivel e törvények csak nevükben voltak adósmentő törvények, akár dominóhatást is kiválthat az EUB válasza, mert azért egy magyar ügyben meghozott előzetes döntéshozatali eljárásban (EDE) hozott ítéletre egy ennyire konkrét kérdésben nagyon nehéz lesz ráfogni, hogy nem alkalmazható.

Nem hazudhatok, a cikk kezdetén feltett kérdésre egyelőre az igen a válasz. Szép álom, hogy elérjük devizaadós honfitársaink árfolyamkockázattól megszabadulását, az eredeti felvett és kamatmentes forintösszegből kiinduló elszámolást a részletfizetés lehetőségével.

Sokat fogunk még könnyezni pánikbeteg, depressziós, más lelki és fizikai betegségekkel, nélkülözéssel tönkretett, illetve halálba hajszolt honfitársainkért, családjaikért. A jogvédő, az ügyvéd, a független vagy ellenzéki politikus még mindig túlzottan gyakran lesz tehetetlen az arctalan túlerővel, a rejtetten politikai, gazdasági, megjelenésében bírósági, közjegyzői, végrehajtói szenvtelen gépezettel szemben. Ezen csak eseti jelleggel javíthatnak e szervezetek egyes kivételesen bátor és felkészült tagjai.

Egyet kell értenem Ravasz László helyzetértékelésével abban is, hogy akinek van anyagi ereje méltánytalan hitellezáró egyezséget kötni, az tegye meg, és kevésbé kiszorított helyzetben harcoljon az uniós jog érvényesítéséért és az igazságért, ne kockáztassa az árverést, a kilakoltatást.

2019 tavaszán megindult az erjedés, de egyik legnagyobb nemzeti tragédiánk megnyugtató, mindenkire kiterjedő, teljes megoldása a jövő távoli ködébe vész. S a szégyen még utána is velünk marad.

A jövő legjobb verziójában már a jelenlegi hatalom is kapitulál az EU nyomására (újraszámoltatás alacsony devizaárfolyamon ? kárpótlás ? kölcsön kamatmentessége elismerése ? Nemzeti Eszközkezelőhöz menekülés banki hozzájáruláshoz kötésének megszüntetése ?).

A rosszabb verzióban azonban a problémahalmaz egy-egy szelete a NER bukását is túléli, a demokratikus ellenzéki neoliberalizmus habozó attitűdje miatt, amely minden állami segítség esetében az egyéni felelősséget firtatja, még akkor is, ha ez a devizahitelek ügyében alig létezik.

Devizahitelek: a Kúria két új megoldást javasolt a bíróságoknak az elszámolásokhoz

A Kúria két megoldást javasolt a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást.

A Kúria konzultációs testületének csütörtökön nyilvánosságra hozott – a bíróságokra nem kötelező – állásfoglalása szerint a tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenné váló szerződéseknél előbb kiküszöbölik az érdeksérelmet, majd ismét érvényessé nyilvánítják a szerződést.

Ennek két módja is lehet, az egyik szerint

a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben határozzák meg,

ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat (BUBOR) szerződéskötés-kori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. Ha a szerződésben a felek a kamatfelár mértékét kifejezetten nem jelölték meg, annak mértéke a szerződéskötés-kori ügyleti forintkamat és az akkori deviza irányadó pénzpiaci kamat különbsége.

A másik lehetséges mód, ha

a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja, miközben változatlanul hagyja a szerződésben rögzített kamatmértéket a forintosítási fordulónapig.

Annak meghatározása, hogy a fogyasztó milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére köteles (maximált árfolyam), bírói mérlegelés tárgya a konkrét szerződés alapján, szükség esetén szakértő bevonásával.

Elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a devizaalapú szerződés alacsonyabb kamatmértéke által nyújtott előnyök meddig ellensúlyozták – az adott szerződési tartalom mellett – az árfolyamváltozásból eredő hátrányokat. Jelentősége van továbbá a felvételkori árfolyamnak, az alkalmazott kamatmértéknek. Meg kell vizsgálni, hogy tisztességtelenség hiányában milyen helyzetben lenne a fogyasztó. Figyelembe vehető az is, hogy tájékoztatás hiányában vagy nem megfelelő tájékoztatás mellett is tudnia kellett az átlagos fogyasztónak, hogy az árfolyam akár számára kedvezőtlen irányban is változhat, különösen, ha csak annak mértékéről nem kapott megfelelő tájékoztatást – írták.

Az átlagos fogyasztó által előrelátható árfolyamkockázat meghatározása során az általa elérhető ismeretekre kell figyelemmel lenni,

így euróhitelek esetén ki lehet indulni az intervenciós sávokból, hiszen ezek léte a sajtóból jól ismert. Bonyolultabb a helyzet a svájci frank és a japán jen alapú hitelek esetén, hiszen az MNB e valutáknál nem határozott meg sem irányadó forint-középárfolyamot, sem intervenciós sávokat. A későbbi jogalkotás is adhat a bírói mérlegeléshez bizonyos támpontokat. A fogyasztó által viselt árfolyamkockázat felső határaként elvben figyelembe vehető a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésénél meghatározott árfolyam (180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 200 HUF/100 JPY) is, mint amit a magyar jogalkotó alkalmas határértéknek tekintett. Figyelembe vehető akár egy uniós rendeletben szereplő 20 százalékos mértékű árfolyamkockázat, mint amit az uniós jogalkotó olyannak tekint, amelyet a fogyasztó tájékoztatás hiányában viselni köteles.

A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben meghatározott kamatszabályok az irányadóak. A fogyasztó tartozását, vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően kell kiszámítani.

Két megoldást javasol a Kúria a devizahiteles perekben

A Kúria két megoldást javasolt a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást.

A Kúria konzultációs testületének csütörtökön nyilvánosságra hozott – a bíróságokra nem kötelező – állásfoglalása szerint a tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenné váló szerződéseknél előbb kiküszöbölik az érdeksérelmet, majd ismét érvényessé nyilvánítják a szerződést.

Ennek két módja is lehet, az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsájtott forintösszegben határozzák meg, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.

A másik lehetséges mód, ha a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja.

Nemzeti Civil Kontroll

Devizahitel – ügyvédek, jogászok, szakértők és magánszemélyek véleménye a devizahitelről. – Magazin. Nemzeti Civil Kontroll.

Pages

Categories

DEVIZAHITEL – 2019 A MEGOLDÁS ÉVE.

DEVIZAHITEL - 2019 A MEGOLDÁS ÉVE.

DEVIZAHITEL – 2019 A MEGOLDÁS ÉVE.

Új esélyek – új pertaktikán alapuló pertársaság fogja kikényszeríteni a devizahiteles családok békés kártalanítását…

A hazai „deviza”-károsultak egy része közel 10 éve harcol igazáért és próbálja jogait érvényesíteni a bíróságokon.

Bár az összes Európai Uniós országban jogalkotással, és bírósági úton már rendezték a hitelkárosultak ügyét, hazánkban rendkívül nehezen mennek ezek a dolgok. Emlékezhetünk rá, hogy a kormánypártok el sem mentek azokra a parlamenti ülésekre, ahol az ellenzék kezdeményezésére napirendre kerülhetett volna a hazai hitelkárosultak ügye.

Bár a csapdában vergődők száma egyes becsélek szerint eléri az egymillió főt is, a károsultak mégis képtelenek voltak létrehozni egy olyan szervezetet, amely erőteljesen, és hatékonyan képviselte volna az érdekeiket.

Úgy tűnik, hogy ez most változik!

Új év, új reménysugár a devizahitelt nyögőknek -erről számolt be a Városi Kurír.

A Szolidaritás Szakszervezet (Társadalmi Szolidaritás Szabad Szakszervezet TSZSZSZ) szakértői csapata létrehozta a szakszervezeti tagság kérésére az új pertaktikán és új logikai elméleten alapuló pertársaságát, hogy megmentse a sok millió deviza károsult családot, amely elsősorban a bérből és fizetésből élőket érintette.

A reményét veszített társadalmi réteg,

így új esélyt kap mert várhatóan sikerül az összes pénzintézetet és hitelintézetet rákényszeríteni a devizahiteles családok békés kártalanítására.

A szakszervezet szakértői annyira új lehetőséget találtak amivel végre tiszta vizet lehet önteni a pohárba, hogy akár már 2019 lehet a megoldás éve a szerencsétlen végsőkig eladósodott családok számára.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Első kőrben a szakszervezet és a partner szakszervezetek tagjai csatlakozhatnak a Szolidaritás Szakszervezet kezdeményezéséhez, majd megnyílik az út a teljes társadalom számára is. Non profit segítő társadalmi szervezetek jelentkezését is várjuk a kezdeményezéshez.

NCK: támogatunk minden kezdeményezést, amely a hazai „deviza”-károsultak kártalanítását kívánja képviselni. Figyelemmel kísérjük a szervezet működését, és elért eredményeiről folyamatosan beszámolunk az olvasóinknak!

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.