Devizahitelek: sorsdöntő ítéletet hirdetett ki az Európai Bíróság

Alapjogokért Központ: devizahitel-válság balról, megoldás jobbról

A balliberális kormányzat jelentősen csökkentette 2003-ban és 2005-ben a forinthitel programok mértékét.

A balliberális kormányzat jelentősen csökkentette 2003-ban és 2005-ben a forinthitelprogramok mértékét, aminek eredményeként drasztikusan erősödött a devizahitelezés Magyarországon. Az akkori kormány nem vette figyelembe az országban zajló túlfűtött hitelezési folyamatokat, ráadásul Gyurcsány Ferencék a 2006-os választás kampányát, és az azt megelőző időszakot is „végighazudták”, ahogy arról a volt kormányfő Balatonőszödön beszámolt – írja az Alapjogokért Központ.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a 2008-as válság kirobbanását követő devizahitel-katasztrófa néhány év alatt 300 ezer családot sodort a közvetlen csőd szélére, mivel tartozásaik exponenciálisan megugrottak. A baloldal képtelen volt kezelni a helyzetet, a probléma gyorsan eszkalálódott.

A Fidesz–KDNP 2010-es kétharmados győzelmét követő egyik első intézkedése a devizahitelek felvételének jelentős szigorítása mellett a hitelfedezeti mutató maximalizálása volt.

Egy évvel később a kormányzat lehetővé tette a devizahitel-károsultak számára a devizaalapú hitelek kedvezményes végtörlesztését, illetve árfolyamgátat vezetett be. Ennek köszönhetően 2012-re a devizaalapú jelzáloghitel-károsultak 370 milliárd forint megtakarításra tettek szert, mivel 20-30 százalékkal alacsonyabb havi törlesztőrészletet kellett fizetniük – olvasható az Alapjogokért Központ közleményében.

Végül 2015-ben a kormány és az MNB együttműködésének köszönhetően sikerült kivezetni a devizaalapú hiteleket, ugyanis az akkori hitelállományt forintalapú hitelekre konvertálták át. Ennek eredményeként az adósok nincsenek többé kitéve az árfolyamváltozás kockázatának, havi törlesztőrészleteik sokkal kiszámíthatóbbá váltak.

Bár az MSZP–SZDSZ-kormányok hibái okozta károk sajnos a mai napig hatással vannak a társadalomra, azonban a Fidesz–KDNP előremutató szabályozása (pl.: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató bevezetése) révén a magyar családok nincsenek kitéve egy újabb devizahitel-válságnak.

Sőt több olyan kormányzati döntés is született az elmúlt időszakban, melyek a háborús infláció és válság negatív hatásaitól védik a lakosságot: ilyennek tekinthető a különféle árstopokra vonatkozó szabályok, az olajembargóval szembeni határozott kiállás, a hitelmoratórium vagy a rezsicsökkentés is – írja a közösségi oldalára feltöltött elemzésében az Alapjogokért Központ.

Ezeket az intézkedéseket a balliberális ellenzék több alkalommal támadta.

Gelencsér Ferenc (Momentum-elnök) szerint „a rezsicsökkentés nem létező fogalom”, Jakab Péter (bukott Jobbik-elnök) szerint „a hatósági ár olyan itt, mint halottnak a csók”. Tordai Bence pedig korábban úgy fogalmazott, hogy „rá lehet engedni a tényleges piaci árakat a lakosságra”.

Napjaink háborús inflációja és jelentős árfolyam-ingadozása ellenére a törlesztőrészletek továbbra is kiszámíthatók, a kormányzati politikának hála Magyarországnak nem kell szembenéznie egy 2008-ashoz hasonló (hitel)válsággal

Devizahitelek: sorsdöntő ítéletet hirdetett ki az Európai Bíróság

Sokak által régóta várt ítéletet hozott ma devizahiteles ügyben az Európai Bíróság: szerinte az uniós joggal összeegyeztethetőnek tűnik az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz – közölte ítéletét az Európai Bíróság. Ez a helyzet akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára. Az árfolyamrést középárfolyammal “lecserélő” 2014-es törvény ezen passzusára hivatkozva tehát nem várható a korábbi devizahitel-szerződések tömeges érvénytelenítése.

Egy fogyasztó 2007-ben az OTP-csoporthoz tartozó magyar bankokkal devizában nyilvántartott kölcsönszerződéseket kötött. Az e szerződésekkel kapcsolatos jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződések érvénytelenek, mivel tisztességtelenek voltak azok a kikötések, amelyek szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a kérdéses.

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

AKKOR KERESSEN MINKET, VÉLEMÉNYEZZÜK
SZERZŐDÉSÉT, TÁJÉKOZTATJUK LEHETŐSÉGEIRŐL!

A járvány miatt engedélyezett törlesztési moratórium leállt, ennek következményeként a tartozások tovább nőttek. A könnyítés hosszabb távon megint a bankoknak kedvezett. A végrehajtási eljárások és a kilakoltatások sajnos változatlanul, sőt talán kissé nagyobb intenzitással, de tovább folynak, az árverési és a kilakoltatási moratórium is leállt. Az árfolyamkülönbözetből adódó többszörös és igazságtalan terheket tehát tovább kel fizetni, a behajtások végrehajtások veszélyeztetik az adósok egszisztenciáját, vagyonát.

Nyilvánvaló, hogy a bankoknak a moratórium időszaka veszteség volt, ezért most lehet a szokásosnál sokkal kedvezőbb egyezségeket kötni. A már végrehajtási eljárás vagy árverés alatti ingatlanok most így még megmenthetők, ha időben cselekszünk. Ne halogassa a probléma megoldását, mert tartozása nem fog csökkenni. Ha hitele felmondott és nem fizet, a késedelmi kamatokkal tartozása napról napra csak nő. Ha végrehajtási eljárás van folyamatban, és jövedelmét letiltják, a letiltás sokszor a kamatokat és a végrehajtási költségeket sem fedezi, tehát tőketartozása nem csökken. Ráadásul a végrehajtási eljárás legsúlyosabb következménye az árverés lehet, ahol áron alul veszítheti el ingatlanát. Tehát lépjen haladéktalanul, mert itt az idő múlása nem old meg semmit, helyzete idővel egyre rosszabb és kilátástalanabb lesz. Minél hamarabb fordul szakszerű jogi segítségét, poblémája annál hamarabb és jobb kilátásokkal oldódik meg.

Olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatónkat, azonban minden ügy egyedi, tehát a lehető leghamarabb keressen meg minket, hogy ügyét átnézhessük, ingyenesen tájékoztassuk, hogy az Ön esetében mi a leghatékonyabb lépés. Egyezségi eljárás, vagy békéltető tesületi eljárás, vagy végrehajtási eljárásba történő bakapcsolódás, vagy peres eljárás. Ügyének állására tekintettel személyreszabottan cselekvési tervet dolgozunk ki, és képviseljük Önt.

PER VAGY EGYEZSÉG?

Soha ilyen lehetőség előtt nem álltak a magyarországi devizahitelkárosultak! Két uniós bírósági döntés és a Kúria állásfoglalása ad új reményt a devizahitelkárosultak számára. Az első jelentős döntés az un. C51. sz. döntés. Egy magyar ügy egészen a Luxemburgi Bíróságig jutott. Az Európai Bíróság kimondta, hogy nem elég az, hogy az árfolyamkockázatról általánosságban írt a bank, így a nem világosan és nem az adott szerződésre vonatkozó kockázati tájékoztatások tisztességtelen jellegét minden esetben a magyar bíróságoknak egyedileg kell vizsgálniuk.

A tisztességtelenséget így a nemzeti bíróság vizsgálja, ha arra jut, hogy az adott szerződési feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor a szerződés semmisségét mondják ki. Eddig az árfolyamkockázatot egyértelműen és kizárólagosan az adósokra terhelték, ami azt jelentette, hogy elég volt, ha egy un. sablonszövegben szerepelt a deviza alapú hitel kockázatról szóló tájékoztatás, most azonban – idézve az Európai Bíróság döntését – árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára. Tehát minden szerződés esetében az adott ügyre vonatkozóan kellett volna konkrét kockázatelemző tájékoztatást adni. Ez a szerződések túlnyomó részéből hiányzik. Az uniós bíróság felhatalmazza, sőt kötelezi a magyar bíróságokat, hogy az Európai Bíróság iránymutatásának megfelelő döntést hozzanak bármely devizaperes eljárásban. Ezen EU döntés alapján születtek már nyertes pereink, néhány ezek közül itt megtekinthetők.

A másik jelentős döntés az un. C118/17 sz. döntés , és tulajdonképpen az előző döntésre épül, sőt azt tovább konkretizálja. A döntés kimondja, hogy az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését. A szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető. Így tehát a tisztességtelen feltételek nem keletkeztethetnek kötelezettségeket az adósra nézve, ami akár a fennálló teljes tartozás törlését is eredményezheti.

A magyar bírói szerveknek a kialakult helyzetre reagálni kellett, így a Kúria az érvénytelenségi perek vizsgálatára konzultációs testületet állított fel. A testület egyből kimondta, hogy annak megítélése, hogy az adott ügyben az árfolyamkockázatról való tájékoztatás tisztességes volt-e vagy sem, a bizonyítékok összességének értékelésén alapuló mérlegelési kérdés, így erre nézve a bíróságok számára jogegységi határozattal további kötelező iránymutatás általános jelleggel nem adható. A testület végre lerombolta az adósokra terhelt egyoldalú árfolyamkockázatot, ha ez nem volt világosan érthetően megfogalmazva, az a teljes szerződés semmisségét kell eredményeznie. A tájékoztatás – összhangban az Európai Unió Bíróságának vonatkozó iránymutatásaival – akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint, ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet. A tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nemcsak annak, hogy az árfolyam-változással számolni kell, hanem annak is, hogy az nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket. A döntéseket a megindított perek esetében minden esetben a magyar bíróságok mondják ki, azonban nem hagyhatják figyelmen kívül a Kúria álláspontját, így nyertes perek sokasága várható. A devizahitel károsultak ügyében általános igazságtétel nem várható, minden ügyben egyedileg peres eljárást kell kezdeményezni, szóval ne felejtsük megnyerni csak azt a pert lehet, amit megindítunk!

ÚJ REMÉNY – 2022!

A C118/17 alapján a tisztességtelen szerződés jogkövetkezménye lehet a szerződés teljes semmissége, ami azt jelenti, hogy a banknak csupán a felvett hitelösszeg jár vissza. Ez a gyakorlatban óriási előnyt jelent az adós számára… A per életmentő is lehet, ugyanis a súlyosan eladósodott hitelét fizetni nem tudó adós elleni végrehajtási eljárás a per megindításával megszüntethető, vagy ha még nem indult, a peres eljárás végéig nem is indítanak. A gépjármű hitelek esetében is legalább ennyire bíztató a helyzet. A per megindítása törvényi rendelkezés alapján csak ügyvéd közreműködésével lehetséges. A per teljes szakszerű lebonyolítását bízza szakértő ügyvédre, mert nagy a tét!

Önnek csak annyi a dolga, hogy mihamarabb felvegye velünk a kapcsolatot, és mi megtaláljuk szerződésében az érvénytelenségi okokat.

Devizahitel-válság balról, megoldás jobbról

A balliberális kormányzat jelentősen csökkentette 2003-ban és 2005-ben a forinthitelprogramok mértékét, aminek eredményeként drasztikusan erősödött a devizahitelezés Magyarországon. Az akkori kormány nem vette figyelembe az országban zajló túlfűtött hitelezési folyamatokat, ráadásul Gyurcsány Ferencék a 2006-os választás kampányát, és az azt megelőző időszakot is „végighazudták”, ahogy arról a volt kormányfő Balatonőszödön beszámolt – írja az Alapjogokért Központ.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a 2008-as válság kirobbanását követő devizahitel-katasztrófa néhány év alatt 300 ezer családot sodort a közvetlen csőd szélére, mivel tartozásaik exponenciálisan megugrottak. A baloldal képtelen volt kezelni a helyzetet, a probléma gyorsan eszkalálódott.

A Fidesz–KDNP 2010-es kétharmados győzelmét követő egyik első intézkedése a devizahitelek felvételének jelentős szigorítása mellett a hitelfedezeti mutató maximalizálása volt.

Egy évvel később a kormányzat lehetővé tette a devizahitel-károsultak számára a devizaalapú hitelek kedvezményes végtörlesztését, illetve árfolyamgátat vezetett be. Ennek köszönhetően 2012-re a devizaalapú jelzáloghitel-károsultak 370 milliárd forint megtakarításra tettek szert, mivel 20-30 százalékkal alacsonyabb havi törlesztőrészletet kellett fizetniük – olvasható az Alapjogokért Központ közleményében.

Olcsón akar garázst? Keresse a baloldali önkormányzatokat!

Garázs vagy udvar tízezer forintos áron?

Végül 2015-ben a kormány és az MNB együttműködésének köszönhetően sikerült kivezetni a devizaalapú hiteleket, ugyanis az akkori hitelállományt forintalapú hitelekre konvertálták át. Ennek eredményeként az adósok nincsenek többé kitéve az árfolyamváltozás kockázatának, havi törlesztőrészleteik sokkal kiszámíthatóbbá váltak.

Bár az MSZP–SZDSZ-kormányok hibái okozta károk sajnos a mai napig hatással vannak a társadalomra, azonban a Fidesz–KDNP előremutató szabályozása (pl.: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató bevezetése) révén a magyar családok nincsenek kitéve egy újabb devizahitel-válságnak.

Sőt több olyan kormányzati döntés is született az elmúlt időszakban, melyek a háborús infláció és válság negatív hatásaitól védik a lakosságot: ilyennek tekinthető a különféle árstopokra vonatkozó szabályok, az olajembargóval szembeni határozott kiállás, a hitelmoratórium vagy a rezsicsökkentés is – írja a közösségi oldalára feltöltött elemzésében az Alapjogokért Központ.

Ezeket az intézkedéseket a balliberális ellenzék több alkalommal támadta.

Gelencsér Ferenc (Momentum-elnök) szerint „a rezsicsökkentés nem létező fogalom”, Jakab Péter (bukott Jobbik-elnök) szerint „a hatósági ár olyan itt, mint halottnak a csók”. Tordai Bence pedig korábban úgy fogalmazott, hogy „rá lehet engedni a tényleges piaci árakat a lakosságra”.

Napjaink háborús inflációja és jelentős árfolyam-ingadozása ellenére a törlesztőrészletek továbbra is kiszámíthatók, a kormányzati politikának hála Magyarországnak nem kell szembenéznie egy 2008-ashoz hasonló (hitel)válsággal.

Felesleges konfliktusokat akar szítani az Európai Parlament

„Egy háborús helyzetben azt várnák el az európai polgárok a vezetőiktől, hogy a békére törekedjenek.”