Mobiltechnológia    Szöveg kitöltés képpel

Azonban a pedagógusok számára más nehézségek is akadnak, hiszen a képzésben még nem lettek felkészítve az új témakörökre. Továbbképzéseknek kell majd biztosítani, hogy a tanárok felkészüljenek például robotikából a tudásátadásra. Például 5. osztályban már elkezdődik az ismerkedés a blokkprogramozási környezettel virtuális robot vezérlésén keresztül, hatodikban már valódi robotok és micro:bitek programozása következik, hetedikben a feladatok még összetettebbekké válnak csoportmunka keretében.

Digitális kultúra 5.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet.

Digitális kultúra 5.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet.

Lorem ipsum dolor

Robotika alapfogalmak megismerése, közös össze-gyűjtése és rendszerezése

Ismerkedés a blokkprogramo-zási környezettel

A virtuális robot vezérlése blokk-programozási környezetben. Gyakorlás.

A robot irányítá-sa utasítások se-gítségével. Gya-korlás

Programozzunk micro:biteket! Használjuk az érzékelőket! Gyakorlás

A fal érzékelése. Gyakorlás

Programozzunk micro:biteket! Animációk készí-tése. Gyakorlás

Programozzunk micro:biteket! Játék készítése. Gyakorlás

1. Robotika alapfogalmak megismerése, közös összegyűjtése és rendszerezése

Robot, robotgenerációk, szenzor, érzékelés, döntés, cselekvés.

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Ötletelés a robotok fajtáiról, tevékenységeiről. Az összegyűjtött információk rendszerezése, csoportosítása. A szenzorok fajtáinak közös összegyűjtése. Robotgenerációk áttekintése. Ötletelés arról, hogy egy második generációs robotra milyen tevékenységet lehetne rábízni az iskolában. Kitekintés a harmadik generációs robotokra. Miért fontos, hogy egyes robotok önállóan legyenek képesek speciális (pl. kutatá-si) feladatok ellátására? Ötletelés, közös megbe-szélés.

2. Készítsünk algoritmust!

Virtuális robot, robotszimulációs környezet, robot vezérlése, utasítás, algoritmus, mondatszerű leírás, folyamatábra, szekvencia.

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Hétköznapi tevékenységek és információáramlási folyamatok algoritmusának elemzése, tervezése. A problémamegoldáshoz tartozó algoritmusele-mek megismerése; algoritmus leírásának módja. Nem számítógéppel megoldandó feladatok algo-ritmizálása. A gyakorlati életből vett egyszerű problémák megoldása algoritmusok segítségével. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A prob-lémamegoldáshoz tartozó algoritmuselemek megismerése; algoritmus leírásának módja. Az együttműködési készség fejlesztése csoportos feladatmegoldások és projektmunkák során. Algoritmusok megvalósítása, modellezése egyszerű eszközök segítségével.

Hétköznapi tevékenységhez kapcsolódó algoritmusok leírása csoportmunkában. Önálló algoritmuskészítés egy robot labirintusból való kijuttatásához. Az algoritmizálás nem számítógépes megvalósítása, az algoritmus eljátszása, személyes élmények szerzése (bekötött szemű diák végigvezetése egy útvonalon utasítások kiadá-sával). Mozgások vezérlése valós környezetben, az eredmények tesztelése, elemzése. A csoportos játék során szerzett tapasztalatok robotikai vonatkozásának megbeszélése.

3. Ismerkedés a blokkprogramozási környezettel

Blokk, blokkprogramozási kör-nyezet, programozás, munkate-rület/kódterület, blokkok kategó-riái, műveletek blokkokkal, program végrehajtása, futtatása, tesztelés, elemzés, hibajavítás, program mentése, betöltése, szereplő alakjának (jelmez) beállítása, háttérkép beállítása.

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

A tanuló ismeri és használja a blokkprogramozás alapvető építőelemeit. Az algoritmikus gondolko-dás fejlesztése. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Blokkprogramozási környezet bemutatása, közös kipróbálása. Blokkok másolásának, törlé-sének bemutatása. Blokkok működésének önál-ló felfedezése. Program végrehajtásának bemu-tatása, kipróbálása. Program mentési és betöltési lehetőségeinek bemutatása, kipróbálása. Robotpálya elkészítése, robot alakjának megrajzolása. Objektum tulajdonságának és viselkedésének beállítását igénylő feladat megoldása blokkprogramozási környezetben.

4. A virtuális robot vezérlése blokk-programozási környezetben. Gyakorlás.

Kódolás, programozás, paramé-ter, vezérlés

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egyszerű eszközök segítségével. A tanuló ismeri és hasz-nálja a blokkprogramozás alapvető építőelemeit. A programozás építőkockái. Az algoritmikus gon-dolkodás fejlesztése. Robotvezérlési alapfogal-mak. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Virtuális robot előreléptetése a paraméterben megadott értékkel. Robot irányítása billentyű-zettel.

4. A virtuális robot vezérlése blokk-programozási környezetben. Gyakorlás.

Kódolás, programozás, paramé-ter, vezérlés

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egyszerű eszközök segítségével. A tanuló ismeri és hasz-nálja a blokkprogramozás alapvető építőelemeit. A programozás építőkockái. Az algoritmikus gon-dolkodás fejlesztése. Robotvezérlési alapfogal-mak. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Virtuális robot előreléptetése a paraméterben megadott értékkel. Robot irányítása billentyű-zettel.

5. Gyakorlás, ellen-őrzés

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egysze-rű eszközök segítségével. A program megtervezése, kódolása. Az együttműködési készség fejlesztése csoportos feladatmegoldások és projektmunkák során. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Gyakorló feladatok megoldása egyéni, páros, illetve csoportmunkában. Az elkészült munkák bemutatása, értékelése.

6. A robot irányítása utasítások segítségével. Gya-korlás

Főprogram, útvonalrajzolás, ciklus, ciklusmag, számlálós ciklus, végtelen ciklus, feltételes ciklus

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egysze-rű eszközök segítségével. A programozás építő-kockái. Szekvencia, elágazások és ciklusok. A vezérlési szerkezetek megfelelői egy programozási környezetben. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Főprogram szerepének és használati módjának bemutatása. A robot által bejárt útvonal meg-rajzolásának bemutatása, kipróbálása. Önálló feladatmegoldás a különböző ciklusok megva-lósításával kapcsolatban.

7. A fal érzékelése. Gyakorlás

Lépésenkénti finomítás, színér-zékelés

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egysze-rű eszközök segítségével. A programozás építő-kockái. Szekvencia, elágazások és ciklusok; egy-szerű algoritmusok tervezése az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei alap-ján. A vezérlési szerkezetek megfelelői egy prog-ramozási környezetben. Az algoritmus végrehajtá-sához szükséges adatok és az eredmények kap-csolata. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Alapalgoritmus működésének közös megbeszé-lése, algoritmus módosítása egyénileg a módosí-tott feladat megoldásához. Algoritmus megvaló-sítása blokkprogramozási környezetben, egyéni kísérletezés.

8. Gyakorlás, ellenőrzés

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egyszerű eszközök segítségével. A program megtervezése, kódolása. Az együttműködési készség fejlesztése csoportos feladatmegoldások és projektmunkák során. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Gyakorló feladatok megoldása egyéni, páros, illetve csoportmunkában. Az elkészült munkák bemutatása, értékelése.

9. Programozzunk micro:biteket! Animációk készítése. Gyakorlás

micro:bit, egylapkás miniszámí-tógép, makecode alkalmazás, animáció

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egysze-rű eszközök segítségével. A program megtervezése, kódolása. Animáció, grafika programozása. Tesz-telés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Indításkor és állandóan blokkok működésének bemutatása egyszerű animáció készítése során. A és B gombok lenyomását kezelő blokkok működésének bemutatása. Egyéni kísérletezés és feladatmegoldás.

10. Programozzunk micro:biteket! Használjuk az érzékelőket! Gyakorlás

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egyszerű eszközök segítségével. A program megtervezése, kódolása. Számok és szöveges adatok. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Gesztusok használatának bemutatása, virtuá-lisdobókocka-alkalmazás készítése során. Egyéni kísérletezés és feladatmegoldás.

11. Programozzunk micro:biteket! Játék készítése. Gyakorlás

Elágazás, egyszerű elágazás, többirányú elágazás

Új fogalmak

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egysze-rű eszközök segítségével. Elágazások, feltételek kezelése; többirányú elágazás. Az algoritmus vég-rehajtásához szükséges adatok és az eredmények kapcsolata. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Kő, papír, olló mintaalkalmazás kipróbálása. Egyéni kísérletezés. Ötletelés az alkalmazás továbbfejlesztési lehetőségeiről.

12. Gyakorlás, ellenőrzés

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

Algoritmusok megvalósítása, modellezése egysze-rű eszközök segítségével. A program megtervezése, kódolása. Az együttműködési készség fejlesztése csoportos feladatmegoldások és projektmunkák során. Tesztelés, elemzés

Javasolt tevékenységek, munkaformák

Gyakorló feladatok megoldása egyéni, páros, illetve csoportmunkában. Az elkészült munkák bemutatása, értékelése.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet.

Az érvényesülés kulcsa a digitális problémamegoldás

Szeptembertől új tankönyvekből tanulhatják az ötödikesek és a kilencedikes gimnazisták az informatikai ismereteket. A tartalommal együtt a tantárgy neve is megváltozik. A módosítások, kiegészítések és hangsúlyváltások okairól Farkas Csaba és dr. Lénárd András tananyagfejlesztőket, a digitális kultúra tantárgy szakértőit kérdeztük.

2020 szeptemberétől az új Nemzeti alaptanterv szerint a digitális kultúra tantárgy leváltja az eddig sokak által informatika néven ismert és tanult tárgyat. A névváltoztatáson túl, az új tartalom milyen új koncepciót tükröz?

Farkas Csaba: A NAT-ra és a kerettantervekre az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport készített javaslatot, melyet a digitális kultúra tantárgy esetében a minisztérium el is fogadott. A 2012-es Nemzeti alaptantervhez képest a mostani 2020-as módosításban két lényegi változás van. Egyrészt struktúrájában megújult, ugyanis a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a tananyagot három tudásterület köré szervezi: digitális írástudás (szöveges, rajzos dokumentumok készítése, internetes kommunikáció), problémamegoldás (összetett problémák, algoritmusok, táblázatok, adatbázisok, programozás) és információs technológiák (robotika, mobil- és webes alkalmazások). A korábbi Nemzeti alaptantervhez 2013-ban készült kerettanterv az alacsony óraszám miatt bizonyos témákat – például az algoritmizálás, programozás – háttérbe szorított. A tantárgy oktatásánál a digitális írástudás állt a középpontban, sok elmélettel kiegészítve. A digitális írástudás módszertani alapozása természetesen továbbra is a digitális kultúra tantárgyon belül zajlik, később pedig más tantárgyakban is gyakorolhatnak a diákok. Az egyik lényegi módosítás tehát a problémamegoldás, ezen belül az algoritmizálás-programozás témakörének megerősítése, ami végigkíséri a tanuló tanulmányait az életkori sajátosságainak megfelelően. Ez fejleszti ugyanis a logikai gondolkodást, kreativitást, együttműködési képességet, ezért tanítunk programozást is, nem azért, hogy programozókat neveljünk. A másik lényegi változás a módszertani megújulás. Így pl. az elméletre csak ott és csak olyan mértékben kerül sor, ahol arra szükség van. A tanulók elsősorban a hétköznapi, az iskolai életből vett gyakorlati problémákat oldanak meg, gyakran tantárgyközi, vagy az iskolai élethez kapcsolódó projektek keretében. Végül fontos, hogy ehhez a saját eszközeiket (pl. okostelefonok) is rendeltetésszerűen használják…

Lénárd András: Fontos megjegyezni, hogy alsó tagozaton a 2012-es NAT-hoz készült kerettanterv első változata egyáltalán nem rendelt óraszámot a tárgyhoz, hanem integrált informatikaoktatásban gondolkodtak, ahol minden tárgy vonatkozó informatikai részét megtanítja valaki, de ez a gyakorlatban azt mutatta, hogy – tisztelet a kivételnek – senki nem tanított meg semmit.

Most viszont lesz információs technológia is. Ennek milyen formájával találkozhat egy alsó tagozatos gyerek?

L. A.: Ha a robotikáról beszélünk, nem az a lényeg, hogy felnőttkorukban a robotokat alkalmazó üzemekben könnyen elhelyezkedhessenek a tanulók; a gondolkodásuk fejlesztése a cél. A robot azonnal reagál az utasításainkra. Ha rossz üzenetet küld neki a gyerek, az a robot tevékenységéből hamar kiderül, amit persze rögtön ki is tud javítani, ez pedig egy kiváló pedagógiai lehetőség. A robot által megvalósított azonnali visszacsatolás rendkívüli módon fejleszti az algoritmikus gondolkodást. Amikor a gyerek eszközt kap a kezébe, és gyakorolhatja rajta az egyes algoritmusok elemi lépéseit, majd azokat komplett cselekvési egységekké szervezi össze, megold vele egy problémát, gyakorlatilag észrevétlenül alakul ki a problémamegoldó gondolkodás.

A digitális technika fokozódó térnyerésével mintha a felhasználói kör is egyre fiatalabb lenne. A gyerekek szinte óvodás koruktól egymástól tanulnak bizonyos felhasználói területeken. Ön szerint milyen életkorban mutatkoznak először a digitális térben azok a kulturális és ismeretbeli hiányosságok, amelyeket tantervi keretek között érdemes kiegészíteni?

L. A.: Ez egy általánosan elterjedt sztereotípia, ami tévútra visz. Valóban sok mindent megtanulnak egymástól, de ez még messze nem a digitális írástudás. Ekkor a gyerekek a számukra szórakoztató alkalmazásokat utánzásos tanulás vagy próbálgatás útján képesek kezelni. Ez nem eszközképes tudás, de főként nem alkalmas problémamegoldásra. Amit ezeknél a gyerekeknél látunk, az a gyakran ismételt cselekvések rutinja. A PISA-felmérés digitális kompetenciatesztje szerint a mai magyar 16 éves populáció nagyobb része „digitális írástudatlan”. Az új digitális kultúra tantárgy a gyerekek digitális eszközökkel kapcsolatos, nyitott és motivált attitűdjére épít már alsó tagozatos kortól olyan módon, hogy segíti ezeknek az eszközöknek a problémamegoldásban való alkalmazását.

Az oktatási rendszerünk tavasszal kényszerből digitális alapokra állt át, és kiderült, hogy még a humán és készségtantárgyak is oktathatók online. Ennek tanulságai mennyiben befolyásolják a digitáliskultúra-tankönyvek koncepcióját?

F. Cs.: Tavasszal, amikor a vírus miatt bevezették a távolságtartási szabályokat, a tankönyvek elkészítése már lényegében befejeződött. A hatodikos és tizedikes tankönyvek tervezésénél azonban már figyelembe vesszük a digitális oktatás során szerzett tapasztalatainkat, hiszen mind a tanterv-, mind a tankönyvkészítők gyakorló tanárok. Ez az időszak megerősített bennünket abban, hogy jó irányban haladunk, vagyis nem a szűkebb értelemben vett „informatika”, hanem a mindennapjainkat átölelő „digitális kultúra” fejlesztése a cél, ezért arra kell törekednünk, hogy minél inkább a tantárgyakon átívelő, projekt jellegű tudás jelenjen meg a tananyagban.

L. A.: Eddig nem különösebben volt hangsúlyos témakör az információs társadalom keretei között való létezés, tanulás, szórakozás. Mi viszont a könyvünkben e-világ címszó alatt hangsúlyosan foglalkozunk a témával, ami például a digitális oktatást is magában foglalja. A gyerek ugyanis nem önmagában „a” digitális tananyagot sajátítja el, hanem közben célzottan keres forrásokat, szűri az információkat, átalakítja beadható formátumra, közösen szerkeszt másokkal dokumentumokat, egyszóval elhelyezi magát a digitális térben.

Évtizedekig az informatika tárgy is nagyobbrészt lexikális tudás számonkérésére épült. A munka világában viszont az informatika elsődlegesen a gyártás során, illetve a kommunikáció vagy adatbázis-kezelés terén felmerülő kérdésekre keres megoldásokat. Ez a fajta problémaorientált szemlélet hogyan tükröződik az új tana­nya­gokban?

F. Cs.: A tankönyvek tervezése során épp a problémamegoldás mint szemlélet került a középpontba, hiszen a mostani diákok évek, évtizedek múlva akkor tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon, ha képesek lesznek a problémákat digitális eszközökkel megoldani. Már ma is látjuk, hogy a szakmák átalakulnak, megszűnnek, miközben olyan új, a digitális eszközök használatát igénylő munkahelyek jönnek létre, fognak létrejönni, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni. Másrészt a digitális változás nem csak a munkaerőpiacot érinti, hiszen megváltozott a szókincsünk, az életmódunk, a kommunikációs kultúránk, ami új problémákat vet fel, új veszélyhelyzeteket teremt. Ezekre már kicsi kortól fel kell a gyerekeket készíteni.

Mekkora a gyerekek lemaradása fejlett digitális kultúrával rendelkező nyugat-európai vagy amerikai társaikhoz képest?

L. A.: Kisebb, mint ami a köztudatban van. Lemaradás leginkább eszközökben, sávszélességben, internettel való ellátottságban van. Sem régiós szinten, sem világviszonylatban nem jelentős a lemaradás, egyedül a tízujjas vakírásban vagyunk jelentős hátrányban.

F. Cs.: Talán érdemes példaként megemlíteni az angol gyakorlatot, mert korábban ők is abba a hibába estek, hogy a digitális írástudásra került a fő hangsúly a problémamegoldás helyett. Ott is egy olyan tantárgy született új néven („computing”), ami végigkíséri a tanuló tanulmányait valamennyi oktatási szakaszban. Minden tanuló a megfelelő életkorban egy micro:bit nevű, könnyen programozható, nagyon sok szenzorral ellátott eszközt kap, hogy megértsék és alkalmazzák a kódolás elemeit, módszereit… Ami igazán hiányzik az iskoláinkból, azok a robotok, tabletek, 3D-s nyomtatók. Tegyük hozzá, vannak tankerületek, ahol megpróbálják saját forrásokból ezeket előteremteni. A szegedi tankerület például az iskoláinak karácsonyra LEGO-robotokat küldött. A váci tankerület pedig Kóspallagon létrehozott egy digitális eszközökkel jól felszerelt alkotóműhelyt, és a gyerekek ide járnak tanulni. Úgy zajlik az informatikaoktatás, hogy a tanulók rajzórán, természetismeret-órán, matekórán előre végiggondolt és az informatikaórán megtervezett dolgokat valósítanak itt meg. Nem arról van tehát szó, hogy ők önmagukban robotokat vezérelnek, hanem a tevékenységnek van egy produktuma, amit haza is vihetnek, és ez motiválja őket.

L. A.: Az eszközökkel való teljes ellátottság még közel sem általános, mi azonban azt látjuk, hogy alsó tagozatban kifejezetten hasznos, ha két gyerek kap egy eszközt, mert így a kooperációs és kommunikációs képességeik is fejlődnek, megtapasztalják a digitális környezetben történő közös alkotást, munkavégzést is.

Ideális esetben milyen gyakorlati digitális kompetenciákkal fejezheti be egy diák az általános iskolai tanulmányait? Mely ismereteikre épít leginkább a kilencedikes középiskolai tananyag?

F. Cs.: Azt szeretnénk, ha az általános iskola végén a tanuló képes lenne a digitális kompetenciák alkalmazására más tantárgyakban, az iskolai életben és a hétköznapokban; tudná rendszerezni a különböző forrásokból begyűjtött IKT-elemeket. Legyen a tanuló felkészült az esetlegesen felmerülő veszélyekre, alakuljon ki benne tudatos felhasználói attitűd, amely az egyén és a szűkebb-tágabb közösség szintjén is megjelenik. Kell, hogy rendelkezzen bizonyos szintű problémamegoldó képességgel, ami nem egy adott eszközhöz kötődik, hanem általános, átfogó jellegű. Miután a gyermekek zöme általános iskola után nem gimnáziumban tanul tovább, a digitális kultúra tantárggyal való kapcsolatuk ezen a ponton véget ér. A gimnázium 9. osztályában az alapok áttekintésével indul a tanítás, hisz a tanulók eltérő hangsúlyokkal tanulták az informatika különböző tudásterületeit.

30 évvel ezelőtt még floppylemezeket és mátrixnyomtatót használtunk, de már akkor úgy gondoltuk, hogy a „számítástechnikában” nem sok szerepe lesz a tankönyveknek, a felhasználói készségeket gyakorlat közben szerezhetjük meg. Mely témáknál lehet mégis jelentősége a papíralapú könyveknek?

F. Cs.: A kezdeti koncepció az volt, hogy a kilencedikes tankönyv már csak digitális formátumban jelenjen meg, de úgy tűnik, sokan még igénylik a papíralapú tankönyvet. Abból kellene kiindulnunk, hogy mi is a tankönyv célja. Elmúltak ugyanis már azok az idők, amikor kinyitjuk a könyvet és megnézzük, hogy mi a programozási feladat, aztán azt a leírtak alapján megcsináljuk. Ma már olyan feladatokat kell készíteni, amelyek fejlesztik a tanuló önálló gondolkodását, kreativitását, támogatják a tanulók együttműködését és gyakorlatiasak, nem tankönyvízűek. A papíralapú tankönyv egyetlen előnye, hogy segít, ha valaki át akarja ismételni az anyagot, mert ott rendszerezett formában találja meg a tudnivalókat. Alapvetően azonban azt tartom szerencsésnek, ha az alapokon túljutva összetett, tantárgyközi feladatokat végeznek a diákok. A hetedikes tanulók nálunk például történelem házi dolgozatukat egy nagyobb dokumentum megszerkesztésével és tartalmi összeállításával készítették el, amire informatika- és történelemosztályzatot is kaptak. Érdemes ebben az irányban gondolkodni.

L. A.: A papíralapú tankönyv jelentősége csökkenni fog, de talán éppen most van egy átmeneti időszak. Például a könyvben a megadott QR-kód vagy egyéb link mögötti tartalom folyamatosan frissíthető, változtatható, nem kell a könyvet újraírni. Biztos vagyok abban, hogy a következő generáció nem papírból tanul már. Ezzel párhuzamosan a tanári hozzáállásnak, módszertani kultúrának is változnia kell!

Mi a véleményük az okostankönyvekről, azok mennyiben segíthetik elő az újfajta tudásbővítést?

F. Cs.: A mai gyerekek érdeklődésének mentén, interaktív anyagok keretében kell feldolgozni mindazt, amit meg szeretnénk nekik tanítani. Az okostankönyv akkor működik jól, ha a tanár számára rendkívül sok alternatívát kínál fel, így lehetőséget ad egyéni tanulási utak tervezésére. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezek elkészítése hatalmas munka, nagyon komoly erőforrásokat igényel.

L. A.: Az okostankönyvek fejlesztése mellett változtatni kell a tanulási módszertanon is, hiszen azok nem egyszerűen digitalizált papíralapú tankönyvek, más ismeretfeldolgozási metódust igényelnek. Sokkal nagyobb teret engednek az egyéni tanulási stílusnak, a differenciálásnak. Éppen ezek miatt mondom, hogy mindenképpen az okostankönyveké a jövő.