OH-DIG05TA Digitális kultúra 5

Szerző(k): Lénárd András, Abonyi-Tóth Andor, Turzó-Sovák Nikolett, Varga Péter (tananyagfejlesztők), Tantárgy/Tanegység: Digitális kultúra, Évfolyam: 5, Kiadó: Oktatási Hivatal Kiadó, Kiadás éve: 2020

NAT. Digitális kultúra. tankönyv

7 Szövegszerkesztés Mielőtt elkezdenénk Egy kis történelem Az írás gondolataink rögzítése. Az évezredek során különböző fajtái váltották egymást (képírás, ideogramok, hangírás stb.) és különböző adathordozókra (anyagtábla, pergamen, papír stb.) különböző íróeszközökkel rögzítették (nádszálból készült stílus, vágott hegyű toll, töltőtoll, golyóstoll stb.) azt. Hamar felmerült az igény a dokumentumok sokszorosításának gépesítésére is: nyomdagépeket az ókori Kínában már Kr. u. 200 körül is használtak. A nyomdagépek Európában a középkorban terjedtek el. Kezdetben egy falap felületéből faragták ki az oldal tükörképét, és ezzel pecsételtek, ám így minden könyv minden lapjához új nyomólemezt kellett készíteni. Johannes Gutenberg nagy találmánya az 1430-as években az volt, hogy mozgatható, fémből készült betűket alkalmazott. Gutenberg nyomdagépe A XIX. század végétől az irodák egyik jellemző eszköze volt az írógép. Az írógép a nyomdához hasonló elven az előre kivésett betűnegatívokat egy festékszalagon át ütötte a papírra. A billentyűzeten használt betűkiosztás is az írógépek öröksége. Az írógépeket az 1980-as években felváltották előbb a szövegszerkesztő gépek, majd a számítógépes szövegszerkesztő programok. A szövegszerkesztő programok lehetővé teszik a szöveg beírását, megformázását, mentését, nyomtatását. A programok funkciói hasonlítanak egymásra, hiszen maga a szövegszerkesztés is évszázadok alatt alakult ki. Fontos tehát, hogy a szövegszerkesztés elsajátítása során a hangsúlyt az általános alapelvekre és funkciókra helyezzük, így könnyen át tudunk állni egyik programról a másikra vagy az adott program egy újabb változatára. Ma többféle szövegszerkesztő programmal találkozhatunk, ilyenek például a Microsoft Word vagy a LibreOff ice Writer. Az asztali programok mellett azonban terjednek a telefonos alkalmazások (appok, applikációk), valamint az interneten át használható, közös munkát is támogató online megoldások, például a Google Docs. 7

8 Lorem ipsum Ha csupán egy oldal leendő kinézetét, a betűtípusokat és az elrendezést szeretnénk szemléltetni, általában zavar bennünket a látható szöveg tartalma, ugyanis ösztönösen elkezdjük olvasni. Ezért már az 1500-as években egy ismeretlen nyomdász egy látszólag értelmetlen mintaszöveget készített, amikor összeállította a saját nyomdakészletét: Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit Csak jóval később derült ki miután ez a megoldás széles körben elterjedt, hogy a szöveg eredetileg Cicero Kr. e. 45-ben írt A legfőbb jóról és rosszról című műve néhány bekezdésének véletlenszerűen összevágott szavaiból készült. Tippek. Véletlen szöveget gyakran a szövegszerkesztő programok segítségével is elő tudunk állítani. Latinos hangzású, Lorem ipsum kezdetű szöveget a LibreOff ice Writerben például a Lorem szó beírásával és az F3 funkciógomb lenyomásával készíthetünk. A Microsoft Wordben pedig egy 12 bekezdésből, bekezdésenként 8 mondatból álló véletlen szöveget az =Lorem(12,8) szöveg beírásával generálhatunk. Ha a Microsoft Wordben magyar nyelvű ékezetes szöveget szeretnénk előállítani, akkor az =Rand(12,8) utasítást kell kiadnunk. Generáljunk egy véletlenszöveget a Lorem utasítás használatával, és próbáljuk ki rajta a kijelölés minél több módját! Hogyan készülhetett az ábrán látható kijelölés? A formázandó szöveg kijelölése Ha egy szövegrész formátumát módosítani szeretnénk, meg kell adnunk, hogy melyik szövegrészre gondolunk. A különböző programok sokféle lehetőséget kínálnak, tekintsük át a leggyakoribb megoldásokat! Azt a szót vagy azt a bekezdést, ahol a kurzor áll, nem kell kijelölni, ha a szó betűformátumát vagy a bekezdés bekezdésformátumát szeretnénk módosítani. Általános módszer, hogy a kijelölendő részen az egér lenyomott bal gombjával végighúzzuk a kurzort. Így akár nem összefüggő részeket is kijelölhetünk, ha közben nyomjuk a Ctrl gombot is. Hasznos eszköz lehet a kijelölés bővítése. Ha többször kattintunk az egér bal gombjával, akkor egyre nagyobb szövegegységet jelölhetünk ki. Például dupla kattintás az adott szót, háromszoros kattintás az adott mondatot (LibreOff ice Writer) vagy az adott bekezdést (Microsoft Word) jelöli ki. 8

9 A teljes dokumentum kijelölését a Ctrl + A billentyűkombinációval (A: all, jelentése minden) billentyűzetkombinációval tehetjük meg. A kijelölés egér nélkül is lehetséges. Például szöveg kijelölésére használhatjuk a S gomb lenyomása mellett a kurzormozgató billentyűket is, illetve a kijelölés bővítése történhet az F8 funkciógomb ismételt lenyomásával is (Microsoft Word). A munkakörnyezet kialakítása Jobban átlátjuk a szöveg tagolását, ha a képernyőn figyelemmel tudjuk kísérni, hogy hol nyomtuk le a szóközt, a tabulátor gombot vagy a bekezdésjelet (ENtEr). Ezeket a nem nyomtatható karaktereket speciális szimbólumokkal jeleníthetjük meg a megfelelő parancs kiadásával, többnyire egy feliratú gombra kattintva. Amikor beírjuk a szöveget, akkor azt az ablak teljes szélességében szeretnénk látni, míg formázás közben látnunk kell azt is, hogy a formázandó szövegrész hol helyezkedik el az oldalon. A szöveg nagyítását ennek megfelelően többféle módon, például a menüben vagy a jobb alsó sarokban lévő csúszkával módosíthatjuk. Az egyes alakzatok helyének pontos megadását megkönnyíti, ha a képernyőn látjuk a vonalzót. A vonalzó bekapcsolását általában a Nézet menüben tehetjük meg, és a szöveg fölött és bal oldalán jelenik meg. Szövegszerkesztés A szöveg nagyítása és a vonalzó bekapcsolása menüből (Microsoft Word, balra), illetve a nagyítás állítása csúszkával (LibreOff ice Writer, jobbra) A szöveg bevitele és javítása Ha új dokumentumot kezdünk, és nem kapjuk meg készen a nyers szöveget, akkor első feladatunk a szöveg beírása. Nem szerencsés eközben a szöveg formázását is elkezdeni, elegendő csupán a szöveg helyes bevitelére koncentrálnunk. A szöveg beírása során a legfontosabb alapelv, hogy ne használjuk indokolatlanul az ENTER és a szóköz gombot. Az ENtEr gombot csak a bekezdés végén nyomjuk le, a bekezdés sorokra tördelését bízzuk a szövegszerkesztő programra. A szavak közé pedig mindig csak egy-egy szóközt írjunk, ne használjuk a szóköz gombot igazításra, például szavak, címek esetében. Csak a szöveg beírása után célszerű a gépelési és a nyelvi hibákat javítani. A gépelési hibák közül egyet érdemes külön is kiemelni. Ha véletlenül lenyomjuk a CAPSlOCK gombot (CAPS: Capital letters, jelentése: nagybetűk, LOCK jelentése: zár), a program attól kezdve kisbetűk helyett nagybetűkkel ír, és fordítva. Szerencsére ennek javítása egyszerű: a hibásan írt szövegrészt kijelöljük, majd a menü megfelelő pontjával a kis- és nagybetűs formátumot megcseréljük. 9

10 A hibák javításában segít a szövegszerkesztő program is. Például piros hullámos vonallal aláhúzza a helyesírási, dupla kék vonallal a nyelvi hibákat. Ha ilyenkor az egér jobb gombjával a megjelölt szövegre kattintunk, a helyi menüben választhatunk a szövegszerkesztő program javaslatai közül. Általában arra is van lehetőségünk, hogy az adott hiba kezelésére megtanítsuk a programot, így azt a későbbiekben már beíráskor automatikusan javítja. Sajnos a nyelvi ellenőrző programok nem készülhetnek fel minden lehetőségre, azért a programok által javasolt módosításokat érdemes kritikával fogadnunk. Az eccerű szót helytelenül írtuk, a program javaslatot ad a javításra (LibreOff ice Writer) Kis- és nagybetű megcserélése (Microsoft Word) Ebben a fejezetben főleg két asztali szövegszerkesztő programot, a Microsoft Wordöt és a LibreOff ice Writert fogjuk példaként bemutatni. A funkciók elérésére vonatkozó leírásban, ott, ahol a két szövegszerkesztő programot eltérően kell használni, a Microsoft Wordre vonatkozó megoldás szerepel, mögötte pedig zárójelben a LibreOff ice Writerben használt. Például: Táblázatot a Beszúrás > Táblázat (illetve a Táblázat > Táblázat beszúrása) menüponttal illeszthetünk be. Feladatok 1. A szöveg terjedelmét általában a leütések számával adják meg. A leütések számába a betűkön és írásjeleken túl beletartozik a szóköz is. Hány leütésből áll az általunk generált szöveg? Milyen módon tudjuk ezt kideríteni az általunk használt szövegszerkesztőben? 2. Jelenítsük meg a vonalzót, és olvassuk le róla a margók nagyságát, valamint a főszöveg által elfoglalt terület (a szövegtükör) méreteit! 3. Szövegszerkesztőnek tekinthető-e a Microsoft Windowsban található Jegyzettömb? Válaszunkat indokoljuk! 4. Rejtő Jenő Piszkos Fred a kapitány című regényében Fülig Jimmy naplót vezet, ám rendkívül rossz a helyesírása. Töltsük le a napló egy részletét a tankönyv weblapjáról, és javítsuk ki benne a hibákat! 10

11 Betűformázás 1. példa: Apróhirdetés Készítsük el az ábrán látható hirdetést! A szöveget gépeljük be vagy töltsük le a tankönyv weblapjáról! Szövegszerkesztés A hirdetés szövegében három különböző betűtípust látunk. A hirdetés címe figyelemfelhívó, díszes betűtípusú (példánkban Algerian), a ház leírása jól olvasható, változó vonalvastagságú, talpas betűtípusú (Times New Roman), míg a kapcsolattartó elérhetősége talp nélküli, állandó vonalvastagságú betűtípussal (Arial) jelenik meg. A ház leírásában a hirdető a fontosnak tartott részeket azonos típusú, de eltérő stílusú betűkkel emelte ki: dőlt, aláhúzott, félkövér. A m 2 -ben a kitevő felső indexben van. A három bekezdésben a hirdető eltérő betűméretet alkalmazott: a cím betűmérete a legnagyobb (pl. 16 pontos) a ház leírása kisebb (pl. 14 pontos), míg az elérhetőség a legkisebb (pl. 10 pontos). A betűformátumok beállítása a menüben (LibreOff ice Writer) A Betűtípus dialógusdobozban minden betűformátum elérhető (Microsoft Word). 11

12 Érdekes, hogy a szövegben mind a címet, mind a hirdető nevét nagybetűsnek látjuk, pedig a nyers szövegben a címben csak az első betű, a névben pedig csak a két kezdőbetű nagy. Az első esetben olyan betűtípust alkalmaztunk, amelyben nincsenek kisbetűk, a másodikban pedig olyan betűstílust (kiskapitális), amelyben a kisbetűk kisebb méretű nagybetűnek látszanak. A betűformátumok áttekintése A betűformátumok beállításánál leggyakrabban a betűk típusát, stílusát, méretét és színét szoktuk módosítani. A betűtípus azonos grafikai elvek szerint megtervezett ábécé. A betűtípust a neve azonosítja, például Times New Roman, Courier, Calibri, Old English Text. Egy adott betűtípus változatait betűstílusoknak nevezik. A legtöbb betűtípushoz külön terveznek a normál mellett félkövér, dőlt és félkövér dőlt változatot. Ezeket a szövegszerkesztők a grafikus megjelenítés során tovább bővítik, így áll elő az aláhúzott, áthúzott, keskeny, felső index, kiskapitális stb. A betűk méretének egysége a pont (nyomdai pont), amely az inch (2,54 cm) 1/72- ed része. A főszöveg tipikus betűmérete pont (kb. 0,3-0,4 cm). A Times New Roman betűtípus négy változata: normál, félkövér, dőlt és félkövér dőlt Érdemes megjegyeznünk, hogy a félkövér betűstílust a CTRL+B (B: bold, jelentése feltűnő), a dőltet pedig a CTRL+I (I: italic, jelentése a könyvnyomtatásban dőlt) billentyűkombinációval is beállíthatjuk. A betűtípusokat formai szempontból három fő kategóriába sorolhatjuk. A talpas betűk vonalvastagsága változó, a szárak talpakban végződnek. A talpak vezetik a szemet, ami megkönnyíti az olvasást, ezért könyvek, újságok esetében előszeretettel használják. Ilyenek például: Cambria, Times, Garamond. Monitoron vagy projektorral megjelenített szöveg esetén jobban felismerhetők a talp nélküli betűtípusok, amelyek vonalvastagsága többnyire állandó. Ilyenek például: Arial, Calibri, Helvetica. A többi betűtípust általában dísz- vagy reklámbetűként használják. Sajnos közöttük sok olyan van, amelyből a magyar ékezetes karakterek egy része hiányzik. A mintapélda betűtípusai: Times New Roman (talpas), Arial (talp nélküli) és Algerian (egyéb) 12

13 Speciális beállítások A további betűformázási lehetőségek közül kettőt érdemes kiemelni. Az egyik a betűköz (térköz), amelynek kis mértékű csökkentése (növelése) nem rontja az olvashatóságot, ám rövidebbé (hosszabbá) teheti a szöveget. A másik pedig a pozíció, a betűk emelése (süllyesztése), mellyel látványos kiemeléseket tehetünk vagy ikonokat simíthatunk a szövegbe. A betű speciális beállításai (Microsoft Word) Szövegszerkesztés 2. példa: Szimbólumok Készítsük el az alábbi tájékoztató táblát! A billentyűzet nem tartalmazhatja valamennyi karaktert, hiszen csak körülbelül 100 billentyű van rajta. Ugyanakkor minden szövegszerkesztő program lehetővé teszi a karakterkészletek megtekintését és a megfelelő karakterek kiválasztását, majd beszúrását. Esetünkben (Windows alatt) a Webdings és a Wingdings karakterkészletben kell keresnünk a megfelelő jeleket, de gyakran használják a Symbol karakterkészletet is, amely főleg matematikai és műszaki jeleket tartalmaz. Az így beszúrt karaktereket szimbólumoknak is nevezik. A szimbólumok formázása a betűkével teljesen azonos, az eltérés csupán a bevitel módjában van. Bal oldalon szimbólumok kiválasztása (LibreOff ice Writer), jobb oldalon a szöveg tördeléséhez szükséges speciális karakterek elérhetősége (Microsoft Word) 13

14 Szavak és kifejezések elválasztása a sorok végén Ha egy szó nem fér ki az adott sorban, akkor a szövegszerkesztő program az adott szót megelőző szóköznél vagy ha ilyen van az elválasztójelnél vagy a kötőjelnél automatikusan új sort kezd. Gyakran előfordul, hogy az adott szöveg különleges volta miatt ezt nem tehetjük meg, például nem választható szét egy mennyiség a mérőszám és a mértékegység között, de nem választható szét egy telefonszám sem a benne lévő kötőjelnél. Ilyen esetekben úgynevezett nem törhető szóközt kell normál szóköz helyett beszúrnunk, illetve nem törhető kötőjelet normál kötőjel helyett. Néha fordítva, azt szeretnénk elérni, hogy a szövegszerkesztő program a sor végén ha erre szükség van, az adott helyen válasszon el. Ilyenkor az adott helyre feltételes kötőjelet kell beszúrnunk. A feltételes kötőjel a nyomtatásban nem jelenik meg. Ezeket a különleges karaktereket vagy billentyűzetkombinációval írjuk be (például a nem törhető szóköz: Ctrl + Shift + szóköz), vagy kiválasztjuk például a Beszúrás > Szimbólum (illetve a Beszúrás > Különleges karakter) menüponttal. További kiegészítések Vajon mit is jelent az, hogy egy betű 12 pontos? A betűk ténylegesen egy téglalap alakú részt foglalnak el, ennek a magassága 12 pont. Nem minden betűkészlet tartalmazza a szövegszerkesztő program által felkínált valamennyi betűstílust. Ha például a félkövér változat nem áll rendelkezésre, akkor a szövegszerkesztő program azt matematikai úton állítja elő. Az aláhúzott betűstílus használata nem szerencsés, mivel a vonal átvágja a lelógó szárakat, és ez rontja az olvashatóságot. Feladatok 1. Tervezzünk iskolánk részére céges levélpapírt, vagy cégespapírt! Használjunk hozzá többféle betűformátumot, de ne legyen túldíszített! A címet, telefonszámot, webcímet szimbólumokkal (például:, ) vezessük be! 2. Írjuk be a mintán látható szöveget a megadott formában! TÉTEL: Az euklideszi geometriában a háromszög szögeinek összege 180 o, vagyis ha a szögek jele rendre α, β, illetve γ, akkor α + β + γ = 180 o. 3. Nagyon sok alkalmazásban bizonyos szimbólumokat bevihetünk megfelelő karakterek egymás után történő beírásával, például egy smiley beszúrható a 🙂 sorozattal vagy a nyíl a –> sorozattal. Milyen további példákat tudunk mondani? 4. Tudunk-e magunk is karaktereket tervezni a szövegszerkesztő program számára? Járjunk utána! 14

15 Bekezdésformázás 3. példa: Kilépési engedély Készítsük el az ábrán látható kilépési engedélyt! A szöveget gépeljük be, vagy töltsük le a tankönyv weblapjáról! A szöveg végig Cambria betűtípussal készült, 16, illetve 12 pontos betűmérettel. Szövegszerkesztés Nézzük végig, hogyan alakítottuk ki a tagolást! A nem nyomtatható karakterekből látható, hogy ehhez nem használtuk sem a szóköz, sem az ENtEr gombot. Első lépésben állítsuk be a menü ikonjaival a bekezdések igazítását! Láthatóan a cím és az aláírás középre zárt, míg az engedély szövege sorkizárt (vagyis a sorok mindkét vége egymás alatt van). A többi bekezdés balra zárt. Második lépésben állítsuk be a bekezdések behúzását (vízszintes elrendezését)! A cégjelzést követő két adat például ugyan balra zárt, de a bal margótól vett távolságuk (bal behúzás) 11 cm. Ugyanígy, az aláírás is középre zárt, de itt is megnöveltük a bal behúzást (10 cm). Végül az engedély szövegében az első sorokat húztuk be, ennek mértéke 0,75 cm. A behúzást kényelmesen elvégezhetjük a vonalzón lévő csúszkákkal. Az első sor behúzás a bal felső, a bal behúzás a négyzet alakú csúszkával történik (Microsoft Word) 15

16 Harmadik lépésként a bekezdések függőleges elrendezését, a térközt állítjuk. Ez előkészítést igényel, mivel néhány szövegszerkesztő szokatlan alapértékeket (például 8 pontos térközt, 1,08-os sorközt) állít be. Jelenítsük meg például a Bekezdés ablakot, ahol a térköz csoportban a térközöket állítsuk 0-ra, a sorközt pedig szimplára! A mintában a cím előtt és mögött 24 pontos, a dátum előtt 12 pontos, utána 24 pontos térköz van. Az engedély szövegében a sorköz másfeles. (A térközöket egyaránt állíthatjuk az előző bekezdés mögé vagy az adott elé. Ha mindkettőt beállítottuk, akkor például a Microsoft Word a nagyobb értéket alkalmazza, míg a LibreOff ice Writer a két értéket összeadja.) Bekezdésállítási lehetőségek a Microsoft Word menürendszerében. A Bekezdés párbeszédablakot az egér által mutatott nyitójelre kattintva nyithatjuk meg. Bekezdésformátumok A bekezdések formázásánál a három legfontosabb lehetőségünk: az igazítás kiválasztása, a behúzás megadása és a térköz beállítása. Az igazítás a bekezdés sorainak egymáshoz viszonyított helyzete. A négy leggyakoribb igazítás a balra zárt, jobbra zárt, középre zárt, illetve sorkizárt. Sorkizárt esetben a program a szóközök szélességét állítja be úgy, hogy a bekezdés sorainak két vége egymás alatt legyen. A behúzás a bekezdés két szélének távolsága a margótól. Folyó szövegben gyakori, hogy a bekezdés első sorát beljebb vagy kijjebb kezdik. A bekezdés első soron kívüli, margótól vagy bal behúzástól való távolságát függő behúzásnak nevezzük. A térköz a bekezdés távolsága az előző, illetve következő bekezdéstől. Többnyire a térköz beállításai között adhatjuk meg a sorköz értékét is. 16

17 4. példa: Recept Készítsük el a sportszelet nevű sütemény ábrán látható receptjét! A szöveget gépeljük be vagy töltsük le a tankönyv weblapjáról! Szövegszerkesztés Listakezelés Összetartozó bekezdésekből listát hozhatunk létre. A lista bevezető jellel ellátott bekezdésekből épül fel. Első esetben a hozzávalók egy felsorolást alkotnak, minden bekezdést ugyanaz a listajel vezet be. A lista kiválasztása után az egységes jelet a Felsorolás ikonra kattintva állíthatjuk be. A listajelet akár módosíthatjuk is a megfelelő szimbólum vagy kép kiválasztásával. Érdemes tudnunk, hogy bizonyos szövegszerkesztő programok (például a Microsoft Word is) a lista elemei közül automatikusan eltávolítja a térközt. Ezt a beállítást például a Bekezdés ablakban bírálhatjuk felül. Második esetben egy számozást látunk, ahol a listaelemeket számok, betűk, római számok stb. vezetik be. Ennek beállítása a felsoroláshoz hasonlóan, például a menü Számozás nevű ikonjával történik. Amikor a második (a Csokimáz alatti) számozást beállítjuk, az alapértelmezetten az előző folytatása lesz. A helyi menü megfelelő parancsaival a számozást újraindíthatjuk, sőt akár kezdősorszámot is beállíthatunk. Szükség esetén többszintű listát is kialakíthatunk. Ennek módja a programtól függ, Microsoft Wordben például használhatjuk a Többszintű lista ikont. Sok esetben azonban legegyszerűbb a megfelelő listaelemeket a Behúzás növelése és a Behúzás csökkentése ikonnal léptetni. A szövegszerkesztő programok támogatják a lista elemeinek rendezését is. Így például elegendő beírni osztálytársaink nevét (mindegyiket önálló bekezdésbe), majd például a Rendezés paranccsal névsorba állítani. Rendezéskor megadhatjuk a rendezés irányát (emelkedő, csökkenő), de ezen kívül a rendezendő adatok típusát is (szám, szöveg, dátum). 17

18 5. példa: Figyelmeztető tábla Készítsük el az alábbi figyelemfelhívó táblát az iskolai klubhelyiség ajtajára! Írjuk be a szöveget, és formázzuk meg a betűket a minta alapján! Jelöljük ki mind a két bekezdést, zárjuk középre, állítsuk be a betű és a háttér színét, majd lépjünk be a szegélyek beállítását tartalmazó ablakba! Az ablakot például a Kezdőlap > Bekezdés csoportjából (illetve a Formátum > Bekezdés menüponttal) érhetjük el. Szegély beállításakor megadhatjuk a vonal vastagságát, színét és stílusát (szimpla, dupla, szaggatott stb.) akár oldalanként eltérő módon is. Utolsó lépésként a vonalzón lévő csúszkákkal állítsuk be a bal és jobb behúzást! Feladatok 1. Írjunk kérvényt az iskola igazgatójának, amelyben kérvényezzük, hogy minden nap csak a második órára kelljen bejönnünk! 2. Tervezzünk hirdetőtáblákra kitehető apróhirdetést, amelyben hétvégén takarítást vállalunk! 3. Hozzuk létre a bal oldali ábrán látható vázlatot! 4. Készítsük el az Irka Iskola jobb oldali ábrán látható újsághirdetését! 18

19 Az adatok áttekinthető elrendezése 6. példa: Órarend készítése Készítsük el az ábrán látható egyszerű órarend nyomtatványt! Szövegszerkesztés Szúrjunk be egy 8 6-os táblázatot, majd írjuk be a napok nevét és a tanórák sorszámát a megfelelő cellákba, majd formázzuk meg! Táblázatot például a Beszúrás > Táblázat (illetve a Táblázat > Táblázat beszúrása) menüponttal illeszthetünk be. A táblázat formázását pedig például a Táblázattervező és az Elrendezés menük parancsaival (illetve a Táblázat menü pontjaival) érhetjük el. Cellatartományt az egér húzásával jelölhetünk ki. Egész sorokat a sor elé, egész oszlopokat az oszlop fölé kattintva is kiválaszthatunk, ilyenkor az egér húzásával akár többet is. Következő lépés a táblázat oszlopszélességeinek megadása (például legyen az első oszlop szélessége 1 cm, a többié 2 cm), amit a szegély kialakítása követ. Ezt végezhetjük például a Szegélyek ablak segítségével, de a szövegszerkesztő programok általában lehetőséget kínálnak arra is, hogy a szegélyeket a megfelelő vonalstílus kiválasztása után egérrel húzzuk meg. Szegélyek beállításának lehetőségei a Szegély és mintázat ablakban (Microsoft Word) Táblázat automatikus formázása (LibreOff ice Writer) 19

20 Táblázatok formázása A mai szövegszerkesztő programokban, ha megadjuk a sorok és oszlopok számát, a program automatikusan létrehoz egy táblázatot valamilyen alapbeállításokkal. Később a táblázatba további sorokat vagy oszlopokat szúrhatunk be, de akár törölhetünk is. A táblázatot nemcsak megformázhatjuk, hanem a képekhez hasonlóan akár a szöveggel körbe is futtathatjuk, illetve feliratot is rendelhetünk hozzá. A táblázat önálló objektum, szerepe, hogy az adatokat áttekinthetően rendezze el. Ezért lehetőségünk van a sorok és oszlopok szélességének, szegélyének, színének megadására. A cellák tartalmát igazíthatjuk vízszintesen és függőlegesen, de beállíthatunk belső margót is. A cellák tartalmára pedig alkalmazhatjuk a megismert bekezdésformátumokat. Összetett szerkezetű adatok esetén a táblázat celláit feloszthatjuk vagy egyesíthetjük, illetve a cellákba további objektumot, például képet vagy táblázatot is beszúrhatunk. A szövegszerkesztő programok nagyon sok automatikus lehetőséget biztosítanak, például lehetővé teszik az oszlopok szélességének szöveghez vagy oldalhoz illeszkedő automatikus méretezését. A táblázat megformázásához pedig előre elkészített formátumok használatát is felkínálják, amelyet további finomításokkal testre szabhatunk. Tabulátorok használata A tabulátorokat az írógépen találták ki az adatok elrendezésére. Az írógép felső sorában lévő szélső gomb lenyomásával megjelölhetjük az aktuális oszloppozíciót. Később, ha a felső sorban lenyomjuk a megfelelő gombot, a kocsi automatikusan a megadott pozícióra ugrik, vagy rendre egy, két, három. betűhellyel előbb áll meg, hogy a számokat helyi érték szerint egymás alá lehessen írni. A tabulátor beállítása után a kocsival a megadott helyre léphetünk az írógépen. Tabulátorpozíciók (Microsoft Word) beállítása 20

21 A szövegszerkesztő programokban a billentyűzeten lévő tabulátor gombot nyomkodva a kurzor adott pozíciókon lépked végig, amelyek egyenlő távolságra vannak egymástól (tipikusan 1,25 cm-re). Az alapértelmezett tabulátorpozíciókat módosíthatjuk. Előírhatjuk továbbá, hogy az adott pozícióhoz a program a szöveg bal szélét, jobb szélét, közepét, továbbá számok esetén a tizedesvesszőt helyezze-e el. (Így balra zárt, jobbra zárt, középre zárt, illetve decimális tabulátorpozícióról beszélünk.) A tabulátorpozíciókba helyezett szöveget előre megadott stílusú, pl. szaggatott, pontozott vagy folytonos vonallal összeköthetjük. Szövegszerkesztés A cellák tartalmában a TAB, valamint a Shift + TAB segítségével lehet előre, illetve viszszafelé haladni. Tabulátorokat táblázatba is elhelyezhetünk, ebben az esetben a tabulátor gombbal együtt a Ctrl gombot is nyomnunk kell. 7. példa: Eredménylista Készítsük el tabulátorpozíciók segítségével az iskolai színjátszó fesztivál eredményét tartalmazó alábbi összefoglalót! Írjuk be egy-egy tabulátorpozícióval elválasztva az első sor szavait! Ezután anélkül, hogy új bekezdést kezdtünk volna, jelöljük be a vonalzón az ábrán látható tabulátorpozíciókat! A megfelelő jelet a vonalzó bal szélén választhatjuk ki. A hibás tabulátorpozíciót úgy töröljük, hogy az egérrel megfogjuk, és lehúzzuk a vonalzóról. A tabulátorpozíció bekezdésformátum, csak az adott bekezdésre vonatkozik. A sor végén lenyomva az ENtEr gombot azonban az új bekezdés felveszi az előző formátumát, és folytathatjuk a lista beírását. A Tabulátorok ablakba a vonalzón valamelyik tabulátorpozícióra kettőt kattintva (illetve a Bekezdés > Tabulátorok fület választva) léphetünk be, itt számszerűen is megadhatjuk vagy módosíthatjuk a pozíciókat. Ugyanitt adhatjuk meg a Kitöltést, vagyis azt, hogy a tabulátorokkal tagolt tartalmat az előzővel milyen vonal kösse össze. Feladatok 1. Az alábbi ábra egy feladatlap fejlécén szerepelt. Készítsük el tabulátorok és táblázatok alkalmazásával! 21

22 2. Az alábbi táblázat azt tartalmazza, hogy mennyi szénhidrát van 100 gramm gyümölcsben, illetve zöldségben. Készítsük el tabulátorok felhasználásával! 3. Készítsük el a bal oldali ábrán látható, kiragasztható hirdetést! 4. Készítsük el a jobb oldali ábrán látható kedvezményes kuponokat! 5. Készítsük el tabulátorok segítségével az alábbi iskolalátogatási igazolást! 22

23 Képek, ábrák 8. példa: Az idő pénz! Készítsük el az alábbi mintaoldalt Benjamin Franklin ( ) amerikai tudós, politikus híres mondásáról! Az idézet a szakiskolai közismereti tankönyv (FI ) 18. oldaláról származik. A szövegrészt és a képet töltsük le a tankönyv weblapjáról! Az idő pénz Szövegszerkesztés Az idő pénz mondta a képen látható Benjamin Franklin. Sőt, még azt is hozzátette, hogy: Szereted az életet? Akkor ne vesztegesd az időt, hisz belőle áll az élet. Tizenkét évesen szegődött tanoncként apja engedélyével a nála kilenc évvel idősebb bátyjához, Jameshez, aki saját nyomdát működtetett. Az itt eltöltött évek alatt alaposan kitanulta a nyomdász szakmát, ami későbbi vállalkozásainak alapja lett. De a tanoncság azt is jelentette, hogy alkalma nyílt rengeteget olvasni, valamint könyvgyűjteményét is gyarapította megtakarított pénzéből. Írásai ekkor jelenhettek meg először a nyilvánosság előtt, igaz, csak álnév alatt. Benjamin Franklin ( ) amerikai tudós, politikus Tizenhét évesen, egyetlen holland dollárral a zsebében utazott a pennsylvaniai Philadelphiába ban társtulajdonos lett egy nyomdában, és megjelentette a Pennsylvania Gazette és a Poor Richard s Almanach című folyóiratokat. Szorgalmas, igényes munkájának és körültekintő gazdálkodásának hála, fokozatosan fölé került a konkurenciájának, vállalkozása egyre nagyobb haszonnal működött. Riválisaival ellentétben nem hagyta, hogy adósságai elnyeljék, mihamarabb rendezte őket. Erre ösztönözte az az erős meggyőződése, miszerint az adósság valójában egyfajta rabszolgaság. Később a postához szegődött, ahol a postaügyi miniszterségig vitte, miközben megreformálta a postaforgalmat. Formázzuk meg a szöveget a mintának megfelelően, majd szúrjuk be a képet például a Beszúrás menü Kép menüpontjával! Első lépésként csökkentsük a kép méretét! Ezt megtehetjük a kép sarkainak húzásával is, de célszerűbb a méretet pontosan beállítani például a Képformátum > Méret csoportjában (illetve a helyi menü > Tulajdonságok pontjával). Ügyeljünk arra, hogy az átméretezés az oldalarányok megtartásával történjen! A következő lépés a kép körbefuttatása a szöveggel. A kép elhelyezésekor ügyelnünk kell arra, hogy a szöveg könnyen olvasható maradjon, a képet a szöveg bal vagy jobb széléhez kell igazítanunk. A két lépést megtehetjük például a Képformátum > Szöveg körbefuttatása (illetve a helyi menü > Körbefuttatás), majd Igazítás menüpontjával. Végül illesszük a kép alá az ábrán látható képaláírást például a helyi menü Felirat beszúrása pontjával! A szövegszerkesztő programok ilyenkor automatikusan gondoskodnak a képek számozásáról, ha ezt a lehetőséget nem szeretnénk kihasználni, töröljük a kész képaláírásból. A kép és a felirat a szövegszerkesztő programokban általában két, nem ösz- 23

24 szetartozó objektum, így, ha a képet áthelyezzük, az ábraszöveg lemarad. Egy objektumba szervezhetjük azonban azokat, ha mindkettőt kijelöljük és csoportosítjuk, például a helyi menü Csoportosítás lehetőségével. Képek beillesztése A beszúrt kép átméretezése a kép négy sarkában és az oldalfelező pontokban megjelenő nyolc méretező pont húzásával történik, de a megfelelő menüpontokkal pontos értéket is megadhatunk. Gyakran lehetőségünk van a kép elforgatására is. A képet elhelyezhetjük a szöveg elé vagy mögé, körbefuttathatjuk a szöveggel, vagy beszúrhatjuk karakterként is. Körbefuttatás esetén ügyelnünk kell arra, hogy a kép a szöveg szélére kerüljön, mert a kép előtt kezdődő és utána folytatódó sorokat nehéz szemmel követni. A kép igazítását legegyszerűbben és legpontosabban a menü megfelelő lehetőségével végezhetjük. A karakterként beszúrt képet karakterként formázhatjuk, például emelhetjük vagy sülylyeszthetjük az alapvonalhoz képest. A legtöbb szövegszerkesztő program lehetővé teszi a kép szélének levágását, színeinek módosítását, szegélyezését, esetleg még a háttér eltávolítását is. A szöveg mögé helyezett képek rontják a szöveg olvashatóságát, ezért érdemes halványítani, míg a szöveg elé helyezett képek esetén az átlátszóságot beállítani. Nem szép, ha egy körbefuttatott kép és a szöveg összeérnek. A kép és szöveg távolságát ezért érdemes szükség esetén a megfelelő oldalakon megnövelni, például helyi menü > Méret és pozíció (illetve Tulajdonságok) menüpontjával megjeleníthető ablakban A szöveg körbefuttatása (illetve Körbefuttatás) fülön. A körbefuttatás lehetőségei a Képformátum menüben (Microsoft Word) Kép és szöveg távolsága (LibreOff ice Writer) 24

25 9. példa: Értelmező feliratok készítése fejtor potroh 2 pár csáp A rákok osztálya olló (módosult láb) járólábak A rákok döntő többsége vízi állat, a tengerek és az édesvizek lakója. Sokféle testfelépítésű rák van, ebben a fejezetben csak a legfejlettebb 10 lábú rákokkal foglalkozunk. A testük fejtorra és potrohra tagolódik, járólábaik a fejtorról erednek. Kitinpáncéljukat mész szilárdítja. A vizek aljzatán lépegetnek, de ha megijesztik őket, a potrohukat hirtelen a fejtor alá csapják, és nagy sebességgel elmenekülnek. Kopoltyúval lélegeznek, amely a fejtor páncélja alatt, védett helyen található. A rákok általában ragadozók vagy dögevők. Zsákmányukat az első pár lábon lévő ollóval ragadják meg, és rágó szájszervükkel darabolják fel. Fejlett összetett szemükkel elég jól látnak. A csápok szagló- és tapintószervek is. A rákok petéből, lárva alak nélkül fejlődnek. A rákok osztályának hazai képviselője a folyami rák. A tengerpartokon gyakoriak a tarisznyarákok. Szövegszerkesztés Értelmező feliratok kialakítása a beépített alakzatok segítségével Készítsük el a fenti mintán látható szövegrészt! Töltsük le a tankönyv weblapjáról a rákokról szóló dokumentumot és a Rák.png nevű képet! A szöveg és a kép a hetedikes biológia-tankönyv (FI /1) 64. oldaláról ismerős lehet. Szúrjuk be a képet, futtassuk körbe a szöveggel négyzetesen, majd küldjük a szöveg mögé! Itt fogjuk elkészíteni az ábrát, amelyet aztán csoportosítva, egy objektumként szúrunk be a szövegbe. A szükséges objektumokat például a Beszúrás > Alakzatok menüpontjával érhetjük el. Az alakzatok formátumát minden programban többféleképpen, például a helyi menüből elérhető menüpontokkal állíthatjuk be. Illesszünk be egy vonal alakzatot, majd helyezzük el és formázzuk meg úgy, hogy a végén nyílhegy legyen! Növeljük meg a vastagságát 2-3 pontosra, és állítsuk be színét például feketére, ezután húzzuk a fejtor mellé! A fejtor feliratot egy téglalapba érdemes helyezni, amelynek háttér- és szegélyszínét állítsuk átlátszóra, azaz válasszuk azt, hogy nincs szín, a benne lévő betűk színét pedig feketére. Készítsünk másolatot a két beszúrt alakzatról, és a másolatokat rendre húzzuk a megfelelő helyre! Hasonló módon szúrhatjuk be a többi alakzatot és a kapcsos zárójelet is. A szövegszerkesztés során szükségünk lehet egyszerű alakzatok (vonalak, nyilak feliratok) beszúrására a szöveg vagy a beszúrt képek értelmezéséhez. Ehhez a programok kész alakzatokat kínálnak nagyon sok formázási lehetőséggel. Összetettebb ábrák esetén érdemes inkább egy vektorgrafikus programot használni. 25

26 10. példa: Egyenletszerkesztő Készítsük el az alábbi szövegrészt! A képlet elkészítéséhez Microsoft Word használata esetén válasszuk a Beszúrás > Egyenlet menüpontot, ahol az alábbi ábrán látható módon, lépésről lépésre építhetjük fel a képletet: Gyökkifejezések beszúrása Törtek beszúrása Indexek beszúrása. Feladatok 1. Készítsünk egy kétoldalas tanulmányt a golyóstollról! A szöveget egységesre formázzuk meg, a képeket pedig azonos szélességben, négyzetesen körbefuttatva, ábraszöveggel ellátva tegyük be. Ne feledkezzünk meg a forrás megadásáról! 2. A tankönyv weblapjáról töltsük le az ízeltlábúakról szóló részt (ugyancsak a hetedikes biológiakönyvből származik), majd készítsük el és szúrjuk be a mellékelt ábrát, amely az ízeltlábúak testfelépítését szemlélteti! 3. Írjuk be egyenletszerkesztő felhasználásával a harmonikus, mértani, számtani és négyzetes középre fennálló alábbi matematikai öszszefüggést! fej tor szárny járóláb potroh 3 pár láb 26

27 Fájlok kezelése, megosztása Oldalbeállítás és nyomtatás Mivel a szövegszerkesztővel készült dokumentumot alapvetően papíralapú megjelenítéshez tervezzük, ezért beállíthatjuk a papír méretét és tájolását (álló vagy fekvő), illetve a margók nagyságát. Látványos elemeket helyezhetünk az oldalak hátterébe is, ilyen a vízjel (például egy halvány MINTA felirat), az oldalszegély vagy a háttérszín. Szövegszerkesztés Ezeket a funkciókat például az Elrendezés > Oldalbeállítás (Formátum > Oldal) pontjával érjük el. Nyomtatáskor papírt spórolhatunk azzal, ha csak a szükséges oldalakat nyomtatjuk ki, illetve ha egy lapra a dokumentum több oldala kerül. Az ábrán látható beállítások esetén a dokumentumnak csak két oldalát nyomtatjuk ki, egy lapra, egymás mellé. Automatikus mentés Az automatikus mentés azt jelenti, hogy a szövegszerkesztő program bizonyos időnként automatikusan menti a dokumentumot a háttérben, így áramkimaradás vagy egyéb hiba esetén csak az utolsó néhány perc munkája vész kárba. Az automatikus mentés beállításai a Fájl menü Beállítások pontjában (Microsoft Word) A PDF fájlformátum Fájlok mentésekor (vagy nyomtatásakor) gyakran használt lehetőség a PDF fájlformátum. A PDF a dokumentumokat eszközfüggetlenül és felbontásfüggetlenül tárolja. Sokan használják arra, hogy a dokumentum nyomtatott képét így küldjék el elektronikusan, amivel papírt lehet spórolni. 27

28 A PDF formátumban mentett fájlt a szövegszerkesztő programok általában meg tudják nyitni, és bár a megjelenő kép az eredetitől eltérhet többnyire szerkeszteni is tudják. Egy PDF formátum tartalmazhat interaktív elemeket, például beviteli mezőket, amelyek űrlapok esetén lehetővé teszik adatok bevitelét. A formátum támogatja továbbá a véleményezés lehetőségét is, például kiemelhetünk egyes szövegrészeket vagy megjegyzést fűzhetünk hozzájuk. 11. példa: Ismétlődő szóközök, bekezdésjelek és a formátum eltávolítása Sajnos gyakran kapunk olyan dokumentumot, amelyről megnyitás után azonnal látjuk, hogy a munka érdemi megkezdéséhez hosszabb előkészítés szükséges. Ilyen például, ha a szöveget szabálytalanul gépelték be, vagy olyan formátumot alakítottak ki, amely nem felel meg az ízlésünknek. Töltsük le a tankönyv weboldaláról a Szabálytalan nevű fájlt! A dokumentum készítője a szöveget teljesen szabálytalanul a szóköz és az ENtEr ismételt lenyomásával tagolta. Sajnos túl hosszú ahhoz, hogy a hibákat kézzel javítsuk, viszont élhetünk a szövegszerkesztő programok által támogatott Csere funkcióval. Első lépésként cseréjünk le minden dupla szóközt egyre! Mivel így egyesével csökkentjük a szóközök számát, a cserét újra és újra le kell futtatnunk, amíg a szoft ver azt nem jelzi, nem történt csere. Hasonló módon tüntethetjük el az ismétlődő bekezdésjeleket, továbbá a bekezdés + szóköz bekezdés, illetve a szóköz + bekezdés bekezdésjeleket is. (Ezeket is ismételten, amíg van mit tenni.) Magát a bekezdésjelet speciális karakterként kell beszúrnunk. Két bekezdésjel egyre cserélésével a fölösleges bekezdésjelek eltávolítása (Microsoft Word) Egy másik gyakori probléma, hogy a szöveget megformázva kaptuk, ám mi szeretnénk másképp megformázni. Ilyenkor az a legszerencsésebb, ha a formátumot eltávolítjuk, majd újra formázzuk a dokumentumot. A formázást például a Kezdőlap > Összes formázás eltávolítása ikonnal (illetve a Formátum > Közvetlen formázás törlése menüponttal) tehetjük meg. 28

29 12. példa: Dokumentum közös szerkesztése Következő példánkban egy közös hétvégi kirándulást szervezünk. A feladatokat szétosztottuk (szállásfoglalás, utazás megszervezése, túraút kijelölése stb.), és szeretnénk létrehozni egy közös dokumentumot, amelybe mindenki beírja, hogy mit végzett. Készítsük el a nyers dokumentumot, amely tartalmazza a feladatok szétosztását, majd mentsük el egy felhőalapú tárhelyre, és osszuk meg az érintettek között! Az így megosztott dokumentumot többféleképpen is megnyithatjuk: a szövegszerkesztő programmal közvetlenül a tárhelyről, böngészőn keresztül egy online szövegszerkesztővel, vagy mobiltelefonról a megfelelő alkalmazás telepítésével. A megosztott dokumentumot akár egyszerre többen is szerkeszthetik. Eközben természetesen tiszteletben kell tartanunk a többiek munkáját. Szövegszerkesztés A dokumentumot ketten is szerkesztik, Névtelen Kacsa egy böngészőn keresztül, Csaba pedig egy mobilapplikációval Feladatok 1. Életünk során gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor önéletrajzot kell készítenünk. Ma több helyen a könnyen áttekinthető, úgynevezett Europass önéletrajzot várják el, amelyet weben keresztül is szerkeszthetünk, majd különböző formátumokban letölthetünk. Készítsünk Europass önéletrajzot Mátyás király részére! 2. Tervezzünk emléklapot Julius Caesarnak a Rubicon átlépése alkalmából! 29

30 3. Készítsük el az alábbi tájékoztatót a minta alapján! A szöveget írjuk be, vagy töltsük le a könyv weblapjáról! A sátrat tartalmazó képet egy másik képpel helyettesíthetjük. 30

31 Körlevél készítése Gyakran kapunk olyan hivatalos levelet vagy reklámlevelet, amelyet nagyon sok embernek küldtek el egyedi adatokkal, de egyébként azonos tartalommal. Ilyen például az ábrán látható felvételi tájékoztató is. Az ilyen dokumentumokat körlevélnek nevezzük. Régen a körlevél úgy készült, hogy a személyes adatok üresen hagyásával létrehozták, majd sokszorosították a formalevelet, az egyedi adatokat pedig utólag egyenként beleírták. Ma ezt a folyamatot a szövegszerkesztő programok automatikusan elvégzik, eközben minden levélbe belesimítják az egyedi adatokat is. Szövegszerkesztés Példa körlevél előállítására A körlevél készítése három lépésből áll. Első lépésben elő kell állítanunk az egyedi adatokat tartalmazó adatforrást. A második lépés a törzsdokumentum elkészítése, ez lesz valamennyi levél közös formanyomtatványa. Végül a harmadik lépés a törzsdokumentum és az adatforrás egyesítése, ekkor készülnek el az egyedi adatokat tartalmazó levelek. 13. példa: Felvételi értesítés Példánkban az ábrán látható felvételi értesítőt készítjük el. Az adatforrást ezúttal készen kapjuk (ahogy a valóságban is már a felvételi eljárás közben létrejön), tehát elegendő letölteni a tankönyv weblapjáról. 31

32 A letölthető adatforrás táblázatkezelővel készült, de természetesen készülhetett volna szövegszerkesztő vagy adatbázis-kezelő programmal is. Az adatforrás oszlopait adatmezőknek hívják, ezek tartalmazzák a beszúrandó adatokat, míg az első sorban az adatmezők neve szerepel. A törzsdokumentum készítését egy új dokumentum létrehozásával indítjuk, és kiválasztjuk a használt adatforrást. A továbbiakban a szokásos módon készítjük el és formázzuk meg a szöveget, csak a mezőket kell a szövegszerkesztő program menürendszere segítségével beszúrni a megfelelő helyekre. Az adatforrás kiválasztása például a Levelezés > Címzett kiválasztása (illetve az Eszközök > Körlevéltündér> Címblokk beszúrása) menüponttal történik, míg a mezők beszúrása a Levelezés > Adatmező beszúrása (illetve a Beszúrás > Mező > További mezők dialógusdoboz) lehetőséggel. Adatmező beszúrása a törzsdokumentumba (balra Microsoft Word, jobbra LibreOff ice Writer) Ha elkészültünk, egyesítjük a két dokumentumot. Az egyesítés történhet közvetlenül a nyomtatóra, de akár létrehozhatunk egy új dokumentumot is, amely a személyre szóló leveleket külön szakaszokban tárolja. Az egyesítést például a Levelezés > Befejezés és egyesítés menüponttal (illetve a megjelenő Körlevél > Eszköztár gombjaival) végezhetjük el. A szakasz a dokumentum egy formailag összetartozó részét jelenti, amelyet szakasztörések határolnak. A szakaszokkal részletesebben a Nagy dokumentum formázása fejezetben ismerkedünk meg. Feladatok 1. Az egyesített dokumentum elkészítése után (de még annak kinyomtatása előtt) kiderül, hogy maradt a szövegben egy helyesírási hiba. Hogyan célszerű azt kijavítani? 2. A körlevelet nem feltétlenül szükséges az adatforrásban szereplő minden címzett részére elküldeni. Hogyan tudjuk ezt beállítani az általunk használt szövegszerkesztő programban? 3. Készítsünk emléklapot az iskolai papírgyűjtésben részt vevő osztályok részére az osztály és a leadott papírmennyiség megadásával! 32

33 Stílusok, tartalomjegyzék Címsorok kialakítása Ha egy hosszabb lélegzetű dokumentumot készítünk, akkor a szöveget úgy kell a címek kialakításával tagolnunk, hogy abban az olvasó könnyen eligazodjon. Ehhez a szövegszerkesztő programok kész formátumokat, úgynevezett címsorstílusokat kínálnak fel. A címsorstílusok hierarchikusak, például ha egy fejezet címe Címsor 1 stílusú, akkor azon belül az alcímeket Címsor 2 stílusú bekezdésekkel alakítjuk ki, míg egy Címsor 2 stílusú címmel bevezetett részben az alcímeket már Címsor 3 stílussal, és így tovább. Szövegszerkesztés 14. példa: Szöveg tagolása címsorok alkalmazásával Töltsük le a tankönyv weboldaláról a Budapest.txt fájlt, és illesszük be egy új dokumentumba! (A szöveg ismerős lehet nyolcadikos földrajztankönyvünk [FI /1] oldaláról.) Tagoljuk címsorokkal a dokumentumot az ábrának megfelelően! (Az ábrán a címsorok szintje a behúzás mértékének megfelelően rendre Címsor 1, Címsor 2, Címsor 3.) Egy címsorstílus alkalmazásához kattintsunk a bekezdésre, majd válasszuk ki a megfelelő stílust a Kezdőlap > Stílusok csoportjában (illetve a Stílusok menüben)! A címsorok hierarchiája a mintában A Címsor 2 és Címsor 3 stílusú címsorok a szövegben Valószínű, hogy a szövegszerkesztő program által alkalmazott stílusok nem felelnek meg az elképzeléseinknek. Ezért a szövegszerkesztő programok lehetőséget adnak arra is, hogy az általuk felkínált stílusokat módosítsuk. Esetünkben például a Címsor 2 stílus 16 pontos sötétkék Times New Roman betűvel készült, a bekezdés előtt 18 pont, a bekezdés után 12 pont térköz van. Az összes Címsor 2 stílusú bekezdés formátumát egyszerre megváltoztathatjuk, ha valamelyikre alkalmazzuk ezeket a beállításokat, majd előírjuk, hogy ezután ilyen legyen a Címsor 2 stílus. Ehhez például kattintsunk a Kezdőlapon jobb gombbal a Címsor 2 stílusra, és a helyi menüben válaszszuk a Címsor 2 stílus frissítése a kijelölés formátumára (illetve válasszuk a Stílusok > Stílus frissítése) menüpontot! 33

34 A stílus A bekezdésstílus egy adott bekezdésre vonatkozó beállítások összessége, amelyet a stílus nevével azonosítunk. Minden bekezdésnek van stílusa. Az alapértelmezett stílus általában a normál, míg a címek formázásához az előre definiált Címsor 1, Címsor 2, stílusokat használják. A felhasználó maga is létrehozhat új stílust, ha egy adott bekezdés formátumát új stílusnévvel látja el, és azt azon a néven elmenti. A stílusok nem függetlenek egymástól, például a címsorstílusok tipikusan a normál stílusra épülnek. Ez azt jelenti, hogy ha a normál stílust módosítjuk, a módosítások kihatnak a címsor stílusokra is. Például módosítsuk a normál stílust úgy, hogy az 12 pontos Times New Roman betűkből álljon, utána 6 pontos térköz következzen, sorköze szimpla, az első sor behúzása pedig 0,8 cm legyen! Láthatóan a címsorok első sorának behúzása is módosul. A főcím utáni bekezdés bevezető jellegű, érdemes máshogy formázni, például a fentieken túl legyen dőlt, bal behúzása legyen 3 cm, a térköz utána pedig 18 pont. Megformázás után például a Kezdőlapon a Stílusok lista legördítésével a Stílus létrehozása (illetve a Stílusok > Új stílus) menüpontot választva adjuk meg az új stílus nevét (bevezető). Alkalmazzuk a bevezető stílust a Nagyvárosi övezetesség címet követő első bekezdésre is! A Címsor 2, a bevezető, a Címsor 3 és a normál stílusok a mintapéldában Bekezdés laphatáron (Microsoft Word) Bekezdések laphatáron Nem szerencsés, ha a címsor a lap aljára, a hozzá tartozó első bekezdés pedig már a következő oldal tetejére kerül. Ezért célszerű beállítani, hogy a cím a következő bekezdéssel egy oldalra kerüljön, vagy az adott cím új oldalt kezdjen. Szakszövegek esetén az is előfordulhat, hogy egy bekezdést egyáltalán nem szabad laphatáron kettévágni. Ilyenkor előírhatjuk, hogy az adott bekezdés minden sora egy oldalra kerüljön. 34

35 Végül az is rontaná az áttekinthetőséget, ha csupán a bekezdés első sora kerülne a lap aljára (árvasor) vagy utolsó sora a lap tetejére (fattyúsor). A mai szövegszerkesztő programok ezt egy-egy sor átvitelével automatikusan kiküszöbölik, viszont igény esetén ez a funkció kikapcsolható. 15. példa: Tartalomjegyzék beszúrása A címsor stílusú bekezdésekből a szövegszerkesztő programok automatikusan el tudják készíteni a tartalomjegyzéket. A tartalomjegyzék a címsorok változása esetén nem frissül automatikusan, azt mindig a felhasználónak kell megtennie. Szövegszerkesztés A tartalomjegyzék beszúrásához a dokumentum végén kezdjünk új oldalt (például a Ctrl + ENtEr billentyűzetkombinációval), majd az új oldal tetejére írjuk be a címet (Tartalomjegyzék) és formázzuk meg (például Címsor 2 stílussal)! A tartalomjegyzéket például a Hivatkozások > Tartalom (illetve a Beszúrás > Tartalomjegyzék és tárgymutató) menüponttal szúrhatjuk be. Bár gyakran kiválaszthatunk kész formátumot is, célszerűbb egyéni beállításokkal dolgozni. Ebben az esetben megadhatjuk, hogy milyen szintig kerüljenek a tartalomjegyzékbe a címsorok (például a Címsor 3 még benne legyen) megjelenjenek-e az oldalszámok, s ha igen, akkor milyen vonal kösse össze a címet az oldalszámmal (pl. pontozott, szaggatott). A szövegszerkesztő programok lehetőséget adnak arra is, hogy a tartalomjegyzék oldalszámai hivatkozásként működjenek, amely természetesen elektronikus olvasás esetén hasznos, és például PDF formátumba mentés után is megmarad. Feladatok Tartalomjegyzék beállítása (Microsoft Word) 1. Módosítsuk a normál stílus betűtípusát például Arialra! Változik-e a címsor stílusok vagy a bevezető stílus betűtípusa? Mi lehet ennek az oka? 2. Módosítsuk a dokumentumban a Címsor 1, illetve a Címsor 3 stílust is úgy, hogy a betűméret és a térköz a Címsor 2 megadott értékeinél nagyobb, illetve kisebb legyen! Állítsuk be a címsorstílusokat úgy, hogy ne legyen első soruk behúzva! 3. Amikor új dokumentumot hozunk létre, a szövegszerkesztő programok kész sablonokat kínálnak fel. Kezdjünk a szokásostól eltérő sablonnal egy új dokumentumot! Milyen stílusok vannak benne? 35

36 Nagy dokumentumok formázása Ha nagyobb terjedelmű dokumentumot készítünk (például egy projektmunka beszámolóját), akkor az egységes formázáson túl az olvasót plusz információkkal is el kell látnunk (fejléc, lábléc, oldalszámozás, lábjegyzet, tartalomjegyzék). Egységes formázás stílusokkal A stílusok használatával az előző leckében részletesen is megismerkedtünk. Ez akkor hatékony, ha a dokumentumot szabályosan gépeltük be: nem használunk sem fölösleges szóközt, sem bekezdésjelet, sem más különleges karaktert a dokumentum tagolására. A stílusokat gyakran utólag is módosítjuk. Mivel a normál stílus változtatása a többire is kihat, sokszor élnek azzal a megoldással, hogy a főszöveg formázására is létrehoznak egy stílust (például főszöveg néven), és a normált nem változtatják meg. Élőfej és élőláb Az az oldalak tetején, az az oldalak alján jelenik meg, és az olvasó eligazodását segíti a dokumentumban. Élőfejbe vagy élőlábba szokás tenni például a fejezetcímet vagy az oldalszámot. Az élőfej és az élőláb eltérő lehet az első oldalon. Az élőfej ugyanis gyakran a fejezet címét tartalmazza, ami az első oldalon amúgy is szerepel. Ugyanígy gyakran eltér az élőfej és élőláb a dokumentum páros és páratlan oldalain. Általában egy könyv bal oldalán szerepelnek a páros, jobb oldalán a páratlan oldalszámok, amik úgy használhatók a legjobban, ha a lap szélén vannak, így elrendezésük egymás tükörképe. Élőfejet például a Beszúrás > Élőfej és élőláb > Élőfej ponttal szúrhatunk be, de gyakran elegendő csupán kettőt kattintanunk a felső vagy az alsó margóra. Élőfej és élőláb beállítása (Microsoft Word) Lábjegyzet beszúrása (LibreOff ice Writer) Lábjegyzet A az olvasó számára szolgáló kiegészítés, amelyet a dokumentum egy adott pontjához kapcsolva általában a lap alján helyeznek el. Néha előfordul, hogy ezeket a kiegészítéseket egyben, a dokumentum végére teszik (végjegyzet). A lábjegyzetre utaló hivatkozást a szövegszerkesztő programok alapértelmezetten egytől kezdve számokkal szúrják be, de beszúráskor megadhatunk más karaktert, például *-ot is. Ha a hivatkozásra mutatunk az egérrel, a lábjegyzet szövege egy buborékban megjelenik, míg ha rákattintunk, akkor a lábjegyzetre ugrik a program. 36

37 Arról a szövegszerkesztők automatikusan gondoskodnak, hogy a hivatkozási pont és a lábjegyzet egy oldalon maradjon a szöveg átírása esetén is, és csak sok, hosszú lábjegyzet esetén törik meg a lábjegyzet szövegét. Lábjegyzetet például a Hivatkozások > Lábjegyzet csoportban (illetve a Beszúrás > Lábjegyzet és végjegyzet menüponttal) szúrhatunk be a dokumentum adott pontjához. Táblázatok, képek, ábrák, listák, iniciálék beillesztése Táblázatokat, képeket, ábrákat, listákat egy hosszabb beszámoló szinte minden esetben tartalmaz. Ezeket a korábbiakban megismert módon hozhatjuk létre. Különösen képek beszúrása esetén fordul elő, hogy a kép nem fér el a főszövegben hozzá tartozó rész közelében, ezért távolabb, esetleg más oldalra kell tennünk. Az olvasót ilyen esetben képaláírással, és esetleg a képek számozásával is segítenünk kell. Szövegszerkesztés A táblázatos rész egy beszúrt nyíllal az első oldalon látványosan ábrázolja a mondanivalót Főleg művészeti dokumentumok látványos eleme az iniciálé, vagyis a bekezdés díszes kezdőbetűje. Beszúrásakor általában megadhatjuk, hogy hány soros legyen, milyen legyen a betűtípusa és besüllyedjen-e a szövegbe. Sajnos a magyar nyelvben a legtöbb bekezdés A betűvel kezdődik, így alkalmazása egyhangú lehet. Iniciálét például a Beszúrás > Szöveg csoportban (illetve a Formátum > Bekezdés > Iniciálék fülön) szúrhatunk be. Szövegdoboz A szöveg témájához kapcsolódó, nagyobb lélegzetű kiegészítést gyakran szövegdobozba (újság esetén keretes részbe ) helyezik el. A szövegdoboz azon túl, hogy szöveget tartalmaz lényegében ugyanúgy formázható, mint egy kép: átméretezhető, elforgatható, szöveggel körbefuttatható, szegélyezhető stb. A szövegdobozt gyakran eltérő betűformátummal is elkülönítik a főszövegtől. Szövegdobozt például a Beszúrás > Szövegdoboz ponttal illeszthetünk be. 37

38 Többhasábos rész, a szakasz fogalma Többhasábos megoldással főleg újságokban találkozunk, ahol a szedéstükör olyan széles, hogy nehézkes a szemünkkel követni. De többhasábos részt kialakíthatunk egy hosszú dokumentumban is, ha egy szövegrészt így szeretnénk kiemelni vagy elkülöníteni. Többhasábos részt úgy alakíthatunk ki, hogy a megfelelő szövegrészt kijelöljük, majd például az Elrendezés > Hasábok ikont (illetve Formátum > Hasábok menüpontot) választjuk. A hasábok száma és szélessége mellett megadhatjuk azt is, hogy legyen-e hasábelválasztó vonal. Többhasábos részben akár a hasábok közé is tehetünk képeket, a szöveg úgy is követhető, ilyenkor esztétikusabb, ha ezek legfeljebb egy-egy hasáb felét foglalják el. Többhasábos rész kialakítása (Microsoft Word) Ha csak a dokumentum egy része lesz többhasábos, akkor a szövegszerkesztők a dokumentumot három szakaszra bontják. Egyik a többhasábos rész előtti, másik a többhasábos rész, harmadik a többhasábos rész utáni szakasz. A szakasz a dokumentum formailag önálló része, az oldal jellemzőit, például margók, tájolás, oldalszámozás, hasábok száma stb. szakaszonként külön-külön is beállíthatjuk. Például egy álló tájolású szövegbe egy fekvő tájolású oldalt külön szakaszként illeszthetünk. Szakaszokat szakasztörés beszúrásával hozhatunk létre, például az Elrendezés > Töréspontok (illetve Beszúrás > Szakasz) menüpont segítségével. Elválasztás Egy sorkizárt bekezdéseket tartalmazó dokumentumban különösen akkor, ha a szövegrész keskeny, mert képeket illesztettünk be vagy többhasábos részt is kialakítottunk a széles szóközök miatt csúnya, úgynevezett utcák alakulhatnak ki. Az utcákat legegyszerűbben a szavak elválasztásával küszöbölhetjük ki. Az elválasztást például az Elrendezés > Oldalbeállítás csoportban (illetve az Eszközök > Nyelv menüpontban) kapcsolhatjuk be. Ügyeljünk arra, hogy a nyelvi modulok néha még tévednek, így elképzelhető, hogy az automatikusan kialakított elválasztást felül kell bírálnunk, például feltételes kötőjelek beszúrásával. 38

39 Feladatok Feladatok Az alábbi feladatokhoz tartozó mintákat a következő oldalakon találjuk. 1. Nyissuk meg a Budapest nevű dokumentumot, amelyet a korábbiakban stílusokkal már megformáztunk! 2. Állítsuk be a felső margót 2,5, a többit 3,0 cm-re! 3. Alakítsuk ki az élőfejet és az élőlábat a következőképpen: Az első oldalon ne legyen sem élőfej, sem élőláb! A páros oldalakon a Világvárosok szó, a páratlanokon a Budapest szó legyen! Az oldalszám kerüljön az élőlábba! A páros oldalakon az élőfejet és élőlábat balra, a páratlan oldalakon jobbra zárjuk! 4. Szúrjuk be a lábjegyzetbe a mintának megfelelően a Két évezred a Duna partján című rész utolsó mondatához *-gal kapcsolva az Ebben az évben vált önálló kerületté Soroksár. mondatot! 5. A Buda és Pest fejlődése című részben lévő, tabulátorokkal tagolt adatokat alakítsuk táblázattá, és formázzuk meg a Táblázatok, képek című részben lévő mintának megfelelően! 6. A Két évezred című rész első bekezdésének kezdőbetűjét alakítsuk iniciálévá! Az iniciálét követő első két szó legyen kiskapitális! 7. Szúrjuk be a tankönyv weblapjáról letölthető Övezetek képet az Agglomeráció és Munkahelyöv mellé az oldalarányok megtartásával 5 cm magasságúra átméretezve, a szöveggel négyzetesen körbefuttatva! Ábraszövegként írjuk a Budapest elméleti szerkezete magyarázatot, majd a képet és ábraszöveget foglaljuk csoportba! 8. A Példák az ipari című részben lévő bekezdéseket alakítsuk felsorolássá, a felsorolást jelző egyedi szimbólum utaljon a városra! 9. Az Összefoglaló kérdések cím alatti részt a Fogalmakig alakítsuk számozott listává! 10. A Fogalmak szóval kezdődő szavakat helyezzük el egy 5 cm széles szövegdobozba a főszövegtől eltérő formátumú betűkkel (pl. 10 pontos Calibri), és a szövegdobozt igazítsuk az öszszefoglaló kérdések mellé! 11. Az Élhető főváros címhez tartozó szöveget alakítsuk hasábelválasztó vonallal kéthasábossá! 12. Alkalmazzunk a szövegben automatikus elválasztást! 13. Frissítsük a dokumentum végén lévő tartalomjegyzéket! 14. Mentsük el a szöveget a szövegszerkesztő alapértelmezett formátumában, majd készítsünk belőle egy PDF formátumú fájlt is! Szövegszerkesztés 39

41 Számítógépes grafi ka Pixelgrafikus ábrázolás A külvilágból érkező jelek közül a környezetünkről a legtöbb információt szemünk segítségével fényérzékeléssel kapjuk. Nem véletlen tehát, hogy a reklámoknál, termékek csomagolásánál különösen nagy hangsúlyt fektetnek a cégek a külső megjelenésre. Ebben a fejezetben rövid betekintést kaphatunk a pixelgrafikus képszerkesztés, képmanipulálás lehetőségeibe feliratok, plakátok készítésén keresztül. Pixelek, képpontok A digitális képábrázolásnak azt a fajtáját, amikor minden egyes képpontról eltároljuk az információt, pixelgrafikus (raszteres) képábrázolásnak nevezzük. Mobiltelefonok, digitális fényképezőgépek esetében a 12 megapixeles kamera azt jelenti, hogy 12 millió képpontot fog tartalmazni a kép. Amennyiben a kamera 4 : 3-as képarányú képet készít (ez nem más, mint a kép szélességének és magasságának az oldalaránya), akkor 4000 képpont lesz vízszintesen és 3000 képpont lesz függőlegesen. Minél több képpontot tud érzékelni a kameránk, annál részletgazdagabb lesz az általa készített kép. Egy profi fényképezőgéppel készített kép adatai Színmélység Egy képnek fontos jellemzője, hogy mennyire színes. Az egy képponton ábrázolható színek számát színmélységnek nevezzük. 2 szín megkülönböztetéséhez 1 bitet elég használnunk, 256 szín megkülönböztetéséhez már 8 bit kell, azaz 1 bájt. Ám ennyi szín nem alkalmas arra, hogy élvezhető módon élethű tájképet mutassunk be. Jellemzően ma már 24 bites színmélységgel találkozunk, ahol több mint 16 millió színt különböztetünk meg. A 24 bites színmélységet true colornak nevezzük. 41

42 Színek választása palettáról, vagy RGB kóddal (2,30,9) Színábrázolás Milyen tulajdonságokat tárolunk 24 biten? Az additív színkeverés esetében a színek három alapszínből keverhetők ki: vörös, zöld és kék. A színek angol nevének rövidítéséből (red, green, blue) adódik az RGB színkeverés elnevezés. Korábban szövegszerkesztés esetén a színek meghatározásakor már találkozhattunk is a három színösszetevő megadásával. Ott minden egyes összetevőnél 0-tól 255-ig egy egész számot kellett megadni, ami azt határozza meg, hogy mennyire sok legyen az adott alapszínből a keverésnél. Ügyeljünk az összetevők sorrendjére, ne cseréljük fel azokat! Először mindig a vörös, majd zöld, végül a kék komponenst kell megadni! Létezik olyan színábrázolás is, amikor ezt a 24 bitet kiegészítjük még 8 bittel, amin az adott pont átlátszóságát határozzuk meg egy 0-tól 255-ig terjedő skálán. Szakkifejezéssel ezt a 8 bitet szokás alfa-csatornának nevezni, egyes képszerkesztő programoknál az értékét százalékosan szoktuk megadni. Az alfa-csatornával a későbbiekben, a rétegekkel való ismerkedéskor még találkozni fogunk. Képek megjelenítése Hiába van egy 16 megapixeles képünk, ha a megjelenítő eszközünk (monitor, nyomtató) nem tudja visszaadni a szépségét. Egy digitális megjelenítő eszköz felbontásán azt értjük, hogy inchenként (2,54 cm) hány képpontot ábrázolunk angolul pixel per inch, amelynek rövidítéséből származik a ppi mértékegység. A 300 ppi felbontás tehát azt jelenti, hogy 2,54 cm-en 300 képpontot ábrázolunk. Nyomtatók esetében a dot per inch (inchenkénti pontok száma), azaz dpi mértékegységet használjuk, hiszen nyomtatáskor a papíron nem pixelek, hanem pontok keletkeznek. Minél nagyobb a felbontás, annál jobb minőségű a kapott kép. Fájlformátumok BMP (bitmap) kiterjesztésű állományok esetén minden képpontnak a színét eltároljuk. Tekintsünk egy 24 bites színmélységű, 16 megapixeles képet. Ennek mérete 48 x 10 6 bájt. (Ettől valójában egy picit 54 bájttal több, mert az állomány tartalmaz még egyéb információkat is.) Ezt átváltva megközelítőleg az állomány mérete 46 MB-os lesz, ami egyáltalán nem barátságos, ezért ritkán használjuk ezt a fajta fájlformátumot. Ennek a 36 megapixeles BMP képnek a fájlmérete 103 MB 42

43 JPG vagy JPEG (Joint Photographic Experts Group) kiterjesztésű állományoknál veszteséges tömörítést alkalmaznak annak érdekében, hogy az állomány mérete csökkenjen. A veszteséges tömörítés elég kézenfekvő, hiszen az emberi szem egyrészt nem tud megkülönböztetni 16 millió színt, másrészt az egymáshoz közel eső pontokat, ha hasonló színekről van szó, egyformának látjuk. A veszteséges tömörítés azt jelenti, hogy a tömörítés alkalmazása után már az eredeti állományt nem tudjuk visszaállítani bitről bitre. Például ha megnyitunk egy BMP kiterjesztésű képet egy képszerkesztő programmal, akkor a Fájl / Mentés másként (File / Save As) parancsot választva más fájlformátumba tudjuk menteni. A mentés paranccsal hajtjuk végre a veszteséges tömörítést. E formátum alkalmazása minőségromlással jár, de akár századára is csökkenthetjük a kép tárolási méretét úgy, hogy még élvezhető maradjon. Mobiltelefonok, fényképezőgépek ilyen formátumban mentik el a fényképeket. Az interneten is gyakran találkozhatunk ilyen formátumú képekkel. PNG (Portable Network Graphics) fájlformátum esetében a fájlok mérete szintén jóval kisebb, mint a BMP kiterjesztésnél, a veszteségmentes tömörítésnek köszönhetően. Veszteségmentes tömörítés esetén az eredeti állomány bitről bitre viszszaállítható. Az előző két fájlformátummal ellentétben alkalmas az alfa-csatorna kezelésére. A későbbiekben ezt tartsuk szem előtt, és ha a munkánk során használtunk alfa-csatornát, akkor ilyen formátumban mentsünk! A JPG- és BMP- formátumok nem alkalmasak arra, hogy a kép egy jól körülhatárolt, kijelölt területén eltárolják az átlátszatlanságot. Ennek a 36 megapixeles JPG képnek a fájlmérete 20,4 MB Ennek a 36 megapixeles PNG képnek a fájlmérete 41,5 MB A tervrajzokról, jellemzően vonalas ábrákat, geometriai alakzatokat tartalmazó képekről elmondható, hogy nagyon kevés színt használnak. Az ilyen típusú állományok tárolására használjuk például az SVG- nem pixelgrafikus formátumot. Erről a későbbiekben a Vektorgrafika fejezetben lesz szó. Számítógépes grafika Pixelgrafikus képszerkesztő programok Pixelgrafikus képszerkesztő programok széles választékával találkozhatunk az interneten. A sok közös szolgáltatás mellett mindegyik kínál valami egyedi pluszt, amiért azt a szoft vert érdemes választani. 43

44 Professzionális fényképszerkesztéshez, utómunkákhoz az Adobe Lightroom és Adobe Photoshop mellett érdemes megemlíteni Pixlr Editort, aminek kifejezett előnye, hogy online, mobil és asztali alkalmazási lehetőséget is biztosít. A Corel PaintShop Pro segítségével tudunk 360 -os kamerával felvett képeket szerkeszteni, és gazdag grafikus sablontárral rendelkezik. A portrék retusálására specializálódott szoft verek közül a PortraitPrót érdemes megemlíteni. Ezeket a programokat különböző konstrukciókban lehet megvásárolni. Egy hétköznapi felhasználó igényeit azonban az ingyenes szoft verek is bőven kielégítik. Ilyen például a GIMP, ami az Adobe Photoshop vagy Lightroom alternatívája lehet. A mintapéldák megoldásait ezzel a szoft verrel adjuk meg! A GIMP 2.8 (GNU Image Manipulation Program) felhasználói felülete Kérdések, feladatok 1. A mobiltelefonunk kamerája 16 megapixeles. Mit jelent ez? 2. Nézzünk utána, hány megapixeles a mobiltelefonunk kamerája! Készítsünk vele egy képet, és nézzük meg a keletkezett fájl adatait egy képnézegető szoft verrel! Hány képpontot tartalmaz vízszintesen és függőlegesen? Ezekből az adatokból kiszámolhatjuk, hány megapixeles a kamera! Alkalmazzunk kerekítést! 3. Mit jelent a 16 : 9 képarány? Az előző feladatban készített képnek mi a képaránya? 4. Tudjuk állítani a mobiltelefonunkon a képarányt? Nézzünk utána! 5. Keressünk rá az interneten, hogy mekkora a Full HD felbontás! Milyen eszközök esetében találkozhatunk ezzel a kifejezéssel? 6. A KRESZ-ben vannak veszélyt jelző táblák. Keressük meg az interneten, hogy néz ki az a tábla, ami veszélyes lejtőre figyelmeztet! Pixelgrafikus képszerkesztő program segítségével (pl. Paint) készítsük el a táblát! A kép mérete 400 x 400 pixel legyen! Mentsük el a képet 24 bites BMP-formátumban, majd JPG- és PNG-formátumban tábla néven! 7. Mekkora lesz az előző feladatban elkészített tábla.bmp állomány mérete? Számoljuk ki! Fájlkezelő segítségével ellenőrizzük magunkat, és nézzük meg az állomány méretét! 44

45 Kijelölések, pozicionálás, alakzatok készítése Kijelölések Az egyik legalapvetőbb művelet, amire szükségünk van pixelgrafikus képszerkesztéskor, a kijelölés, mivel minden művelet a kijelölt területre vonatkozik. Ez nem újdonság, hiszen például szövegszerkesztésnél is így jártunk el a karakter- vagy bekezdésformázáskor. Csakhogy most jóval színesebb a kijelölések palettája, amiből választhatunk. A szoftvergyártók szerencsére a kijelölési módokhoz és minden művelethez igyekeztek hasonló ikonokat választani, így minden programnál könnyen el tudunk igazodni. A kijelölési módszereket azért is fontos ismerni, mert nem minden pixelgrafikus programban vannak alakzatok. Ezekben a szoftverekben a kijelölés körberajzolásával (stroke) tudjuk elkészíteni azokat. Az alakzatok kitöltését festékes vödörrel végezzük. Számítógépes grafika Téglalap kijelölés Ellipszis kijelölés Lasszó kijelölés Szín alapján egybefüggő terület kijelölése Szín szerinti kijelölés Útvonal létrehozása Mozgatás Nagyítás, kicsinyítés Forgatás Tükrözés Igazítás Szöveg elhelyezése Néhány képszerkesztő eszköz ikonja (GIMP) Haladjunk szépen végig a kijelölőeszközökön (szoftverektől függően minimális eltérések lehetnek, az alábbi leírás a mindenki számára ingyen elérhető GIMP szabad szoftver kijelölési műveleteit írja le): Az első vagy második ikonra kattintva téglalap vagy ellipszis alakú területek kijelölését végezhetjük el. A rögzített méretarány ki-, illetve bekapcsolását kijelölés közben a Shift billentyű lenyomásával tudjuk megtenni. Amennyiben ez az arány 1 : 1 volt, a kijelölés szabályos alakzatúvá változik (azaz négyzet vagy kör lesz). A következő jellemző kijelölési mód a szabadkézi kijelölés, aminek két változata van. Ha a bal gombot nyomva tartjuk, és úgy mozgatjuk az egeret, akkor a határolóvonal az egér mozgásának megfelelő lesz. Ha csak bal gombbal egyszer kattintunk, akkor két kiválasztott pontot egyenes vonallal köt össze. Ezt a két módszert lehet egy kijelölésen belül kombinálni. A kijelölést befejezhetjük úgy, hogy zárjuk, azaz a kijelölés kezdőpontjába kattintunk. Amennyiben még nem zártuk le a kijelölést, akkor az egér bal gombjával duplán kattintva egy összekötő szakasszal automatikusan megtehetjük azt. Ennek a kijelölési módnak az ikonja jellemzően egy lasszó minden szoftvernél. 45

46 A következő ikon a varázspálca, amely egybefüggő területet jelöl ki szín alapján. Az objektumok hátterének eltávolításához előszeretettel használjuk a törlés műveletével együtt. Végül, amiről még szó lesz, az a szín szerinti kijelölés, ami hasonló színű területeket jelöl ki a képen. További kijelölések esetén a következő billentyűkombinációkat alkalmazva változtathatjuk a kijelölési módot: SHIFT lenyomása estén hozzáadódik az új kijelölés az előzőhöz. CTRL lenyomása esetén az előző kijelölésből eltávolítja a közös részeket. CTRL + SHIFT lenyomása esetén a metszetet veszi a korábbi kijelöléssel. A kijelölésekhez kapcsolódóan hasznos műveletek még a következők: Kijelölés megszüntetése. Kijelölés megfordítása (invertálása). Kijelölés szűkítése megadott pixellel. Kijelölés bővítése megadott pixellel. Kijelölés keretté alakítása. Ezt úgy tudjuk elképzelni, mintha nem egy vékony vonallal végeznénk a kijelölést, hanem szélesebb sávval. Kiterjedést adunk a kijelölésnek. Váltás a kijelölési módok között (GIMP) Kijelölési lehetőségek (Photoshop) A fenti műveleteket szoft verfüggően menüből vagy billentyűkombináció segítségével érhetjük el! 46

47 Pozicionálást segítő eszközök A kijelöléseket és az objektumok pozicionálását rácsok és segédvonalak segítik. Ezeknek a tulajdonságát általában a menün keresztül érjük el, de segédvonalakat a vonalzóról bal gomb segítségével is tudunk behúzni a megfelelő pozícióba. A rácsok és illesztések megjelenítését és a hozzájuk való illesztést bekapcsolva egyszerűen készíthetünk szimmetrikus alakzatokat! Számítógépes grafika Az ábrán kék szaggatott vonallal látszanak a segédvonalak és folytonos fekete vonallal a rácsok Deltoid alakú terület kijelölése rácsok és segédvonalak segítségével Kérdések, feladatok 1. Milyen kijelölési módokat ismerünk a képszerkesztő programban? 2. Milyen eszközöket ismerünk a pixelgrafikus szerkesztőprogramokban alakzatok rajzolására? 3. A sakkbábuk közül a bástya egy közkedvelt figura. Speciális helyzetekben lehetőség van arra, hogy a királlyal együtt, egyszerre lépjen. Ezt sáncolásnak nevezzük. Nézzünk utána az interneten, mit jelent a sáncolás, majd készítsük el a minta alapján a fekete figura képét. A kép mérete px legyen! Az alakzat legyen szimmetrikus! Az ábrán látható rácsok 20 pixelenként vannak, a vízszintes segédvonal 80 pixelnél. Mentsük a képet 3bastya.png néven. 4. Készítsük el a mintán látható képkeretet! A kép mérete px legyen! A képkeret vastagsága 40 px. Munkánkhoz jelenítsük meg a rácsokat! Milyen rácsközöket érdemes választani? Mentsük a képet 4kepkeret.png néven! 5. Készítsük el a minta alapján egy szimmetrikus kulcslyuk körvonalazott ábráját! A kép px legyen! A kulcslyuk teteje egy 160 px átmérőjű körből legyen, az alja pedig egy trapézból! Milyen kijelölési módot kell használni? Mentsük a képet 5kulcslyuk.png néven! 47

48 Rétegek, átlátszóság átlátszatlanság, alfa-csatorna A réteg A pixelgrafikus képszerkesztők egy része alkalmas arra, hogy rétegeket (layer) kezeljenek. Az ilyen programok a képeket egymásra helyezett képekből melyek az úgynevezett rétegeken foglalnak helyet hozzák létre. A külön rétegekre elhelyezett képek tulajdonságait bármikor módosíthatjuk. Ezért amikor a vágólap tartalmát beillesztjük, mindig döntenünk kell, hogy a tartalom hová kerüljön: új rétegre vagy a beillesztés műveletekor éppen aktív rétegre (réteg rögzítése). Amíg ezt nem tesszük meg, a beillesztett tartalom egy ideiglenes rétegen foglal helyet. Rétegkezelő (Photoshop) Réteg- és útvonalkezelő (GIMP) A réteggel kapcsolatos műveleteket (pl. törlés, kétszerezés, rétegek egyesítése) legkönnyebben a rétegkezelőben végezhetjük el. Kattintsunk jobb gombbal a megfelelő rétegen, és válasszuk ki a kívánt műveletet! Ügyeljünk arra, ha egy rétegen kijelölést végzünk, majd egy másik rétegen folytatjuk a munkát, akkor a kijelölés az új rétegen is aktív marad. Ezt majd a feliratok készítésénél fogjuk használni. Továbbá minden réteg megjelenítését egyenként tudjuk állítani. Ha több réteggel dolgozunk, akkor lehetnek olyan rétegek, amelyek munkánkat vizuálisan akadályozzák. Ezen rétegek megjelenítését a szem ikonra kattintva kapcsoljuk ki ideiglenesen. Sorrendjüket bal egérgombbal megfogva és mozgatva tudjuk módosítani a rétegkezelőben. Műveletvégzés a rétegkezelőben (GIMP 48

49 Átlátszatlanság A homályos vagy kettős látás lehet fáradtság, kimerültség jele, de utalhat komoly betegségre is, mint például a stroke-ra (agyvérzés). A rétegek és a hozzájuk rendelt átlátszatlanság segítségével könnyen bemutatható a kettős látás jelensége. A feladat végrehajtásához válasszunk egy rétegek kezelésére alkalmas pixelgrafikus programot! A műveletek végrehajtására használhatunk menüt, de a jól bevált billentyűkombinációk is alkalmazhatók. 1. példa: Rétegek átlátszatlansága 1. Nyissunk meg használni kívánt képet új rétegként! 2. Jelöljük ki az egész réteget! 3. A kijelölt területet másoljuk le, és illesszük be új rétegként! Ne feledjük, hogy a beillesztés után egy ideiglenes rétegre kerül a tartalom, amiről dönteni kell, hol helyezkedjen el! Válasszuk az új réteg lehetőséget jobb gombbal kattintva a lebegő rétegen a rétegkezelőben! Jelenleg az újonnan beillesztett kép eltakarja az eredetit, hiszen ez a réteg került legfelülre. 4. Az új rétegen továbbra is kijelölve maradt a tartalom, így az áthelyező eszköz segítségével mozgassuk el a képet tetszőleges irány- Művelet lebegő réteggel (GIMP) ban néhány pixellel arrébb! 5. A legfelső réteg átlátszatlanságát (opacity) állítsuk 50%-ra! 6. Mentsük a munkánkat kettoslatas néven a szoft ver alapértelmezett formátumában, illetve exportáljuk PNG-formátumban ugyanezen a néven! Számítógépes grafika Figyeljük meg, hogy a felső réteg alatt átlátszik az alsó, de nagyon zavaró a rétegek találkozásánál az éles határvonal. Éles határvonal a rétegek találkozásánál 49

50 Átlátszatlanság állítása rétegmaszk segítségével Minden réteghez lehetőségünk van rétegmaszkot hozzáadni, amelyen fehér színnel tudjuk bejelölni a réteg átlátszatlan területeit, fekete színnel az átlátszókat. Fekete-fehér színátmenet segítségével fokozatos áttűnést tudunk elérni az átlátszó és átlátszatlan területek között. 2. példa: Háttér módosítása rétegmaszk segítségével 1. Nyissuk meg az erdo.jpg képet új rétegként és jobb gomb segítségével nevezzük el háttérnek a rétegkezelőben! 2. Nyissuk meg a par.jpg képet új rétegként és jobb gomb segítségével nevezzük el párnak a rétegkezelőben! 3. Adjunk fehér rétegmaszkot a pár réteghez jobb gomb segítségével a rétegkezelőben! Így a pár réteg minden pontja átlátszatlan lesz. 4. Válasszuk ki a rétegmaszkot bal gomb segítségével a rétegkezelőben. 5. Jelöljük körbe szabadkézi kijelölési eszköz segítségével az embereket! Fontos tudni, hogy a kijelölést a pár réteghez tartozó rétegmaszkon végezzük a 4. lépés miatt! 6. Invertáljuk a kijelölést a Ctrl+I billentyűkombináció segítségével! 7. Töltsük ki a kijelölést fekete színnel ( ), vagy alkalmazzunk színátmenetes kitöltést feketéből fe- Fehér rétegmaszk hozzáadása Rétegmaszk a rétegkezelőben (az ábrán pirossal bekeretezve) hérbe ( ), hogy beállítsuk a réteg átlátszó területeit! 8. Mentsük a munkánkat szerelmesek néven a szoft ver alapértelmezett formátumában, illetve exportáljuk PNG formátumban ugyanezen a néven! Invertált kijelölés kitöltése a rétegmaszkon fekete színnel, vagy színátmenet alkalmazása 50

51 Háttér eltávolítása, szürkeárnyalat (telítettség), alfa-csatorna Az előző példában a háttér módosításához rétegmaszkot használtunk. Ennek segítségével a réteg bizonyos területeit átlátszóvá tudtuk tenni. (Emlékezzünk vissza: a kettőslátást demonstráló példánál a réteg minden pontjának átlátszatlanságát egységesen kezeltük.) Harmadik példánkban egy autót szeretnénk az utcai környezetből úgy kiemelni, hogy hátterét megtartjuk, de azt szürkeárnyalatossá tesszük. A megoldásához most alfa-csatornát fogunk használni. 3. példa: Kiemelés 1. Nyissuk meg az auto.jpg képet! Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy a JPG-formátumú képek egyáltalán nem alkalmasak az alfa-csatorna kezelésére. 2. A rétegkezelőben kattintsunk jobb gombbal a rétegen, és kétszerezzük meg! Ez sokkal gyorsabb, mint az első feladatnál bemutatott másolás, beillesztés, új réteggé alakítás műveletsorozat. 3. Nevezzük el a rétegeket jobb gomb segítségével! A felső réteg neve legyen autó, az alsó réteg neve legyen utca! Az utca réteg megjelenítését kapcsoljuk ki a réteg neve mellett található szemet ábrázoló ikon segítségével. 4. Válasszuk ki az autó réteget, és a lasszó segítségével (szabadkézi kijelölési eszköz) jelöljük ki a körvonalát! 5. Fordítsuk meg a kijelölést (invertálás), és töröljük az utcaképet! Azt fogjuk tapasztalni, hogy a törlés helyén a képünk háttérszínű lett. (Ha az alapbeállításon nem módosítottunk, akkor ez fehér.) Ennek az az oka, hogy nem adtunk alfa-csatornát a képhez, és mint korábban írtuk, a forrásként használt JPG-képformátum ezt nem támogatja! 6. Vonjuk vissza Ctrl + Z segítségével a törlés parancsot, és adjunk alfa-csatornát az autó réteghez jobb gomb segítségével a rétegkezelőben! Próbálkozzunk ismét a törléssel! Az autó rétegen a teljes háttér átlátszó átlátszatlansága 0, az ilyen területeket szürkeárnyalatos pepita megjelenítéssel mutatják a szoftverek, míg az autó átlátszatlan! Fogalmazhatunk úgy is, hogy a háttér esetében a képpontok eltűntek. Jó tudni, hogy a 0 átlátszatlanságtól eltérő összes pont egyszerűen kijelölhető az alfa-csatorna kijelölése lehetőséggel. 7. Szüntessük meg a kijelölést! 8. Válasszuk ki az utca réteget, jelenítsük meg, és változtassuk a réteget szürkeárnyalatossá (Színek / Telítetlenné tevés)! 9. Mentsük a munkánkat utca néven a szoftver alapértelmezett formátumában, illetve exportáljuk PNG-formátumban ugyanezen a néven! Számítógépes grafika Ezt a feladatot rétegkétszerezés nélkül is megoldhattuk volna egyszerűen úgy, hogy megnyitás után egyből kijelöljük az autót szabadkézi kijelölő eszköz segítségével, majd a kijelölés megfordítása után szürkeárnyalatossá tesszük az autón kívüli területet. Ám ez a módszer nem teszi lehetővé a háttér lecserélését. Ezek után, ha más hátteret szeretnénk az autónk mögé, könnyen megtehetjük, ha az utca réteg megjelenítését kikapcsoljuk, és helyette másik képet teszünk be új rétegként. 51

52 Lágy perem, alfa-csatorna A kettős látást demonstráló feladatnál nagyon zavaró volt az éles határvonal, ami két réteg találkozásánál keletkezett. Ezt az éles határvonalat lágy perem segítségével el tudjuk tüntetni. Készítsünk el egy olyan képet, amely szemben tükröződő szerelmespárt ábrázol! 4. példa: Tükröződés a szemben Színek telítettségének módosítása a rétegen A lágy perem alkalmazása eltünteti az éles határvonalakat 1. Töltsük le munkánkhoz a szem.jpg és par.jpg képeket! 2. Nyissuk meg képszerkesztő programmal a szem.jpg képet, és nevezzük el a réteget szem-nek! Ez a réteg lesz legalul, ezért ehhez nem adunk alfa-csatornát. Megjelenítését a szem ikonra kattintva kapcsoljuk ki a rétegkezelőben! 3. Nyissuk meg új rétegként a par.jpg képet a Fájl menü segítségével, és nevezzük el a réteget pár-nak! Ez a réteg legyen a legfelső! 4. Adjunk a pár réteghez alfa-csatornát! 5. Válasszuk az ellipszis kijelölőt, és a kijelöléshez adjunk lágy peremet! 6. Jelöljük ki a szerelmesek fejét a pár rétegen úgy, hogy maradjon egy kis felesleges háttér az átmenetnek! 52

53 7. Fordítsuk meg a kijelölést, és töröljük a hátteret, majd szüntessük meg a kijelölést! 8. A pár réteg átlátszatlanságát állítsuk 55%-ra! 9. Jelenítsük meg a szem réteget! A feladattal már majdnem készen vagyunk, de a szerelmespár nem fér bele a szembe, és rossz helyen is van. Tehát át kell méretezni, és mozgatni is kell. 10. Jelöljük ki a pár réteget, és az átméretező eszköz segítségével módosítsuk a méretarányok megtartása mellett a réteg méretet úgy, hogy elférjen a szemben (a szivárványhártya által kialakított kör alakú területen)! 11. A pár réteget mozgassuk a helyére az áthelyezési eszköz segítségével! 12. Mentsük a munkánkat tukrozodes néven a szoft ver alapértelmezett formátumában, valamint exportáljuk PNG-formátumban! Számítógépes grafika Kérdések, feladatok 1. Milyen rétegekkel kapcsolatos műveleteket ismerünk? Hogyan módosíthatjuk a rétegek sorrendjét? Ismételjük át az általunk használt képszerkesztő program segítségével! 2. Mire való az alfa-csatorna? Mi történik akkor, ha egy kép nem rendelkezik alfa-csatornával, és azon radírozni kezdünk? Milyen formátumban kell elmenteni egy képet, ha az alfa-csatorna adatait is tárolni szeretnénk? 3. Hogyan jelölik a szoft verek az alfa-csatornával rendelkező rétegeken a képpont nélküli területeket (az olyan képpontokat, melyek átlátszatlansága 0%)? Milyen módon lehet kijelölni az összes olyan pontot egy rétegen, melyeknek átlátszatlansága 0-tól különbözik? 4. Keressünk az interneten speciális képkereső segítségével olyan fekete-fehér (szürkeárnyalatos) képet az október 23-ai forradalomról, amelyen van zászló! Töltsük le a képet, és módosítsuk úgy pixelgrafikus képszerkesztő segítségével, hogy a zászló kiemelve, színesen jelenjen meg! Ügyeljünk arra, hogy az anyag gyűrődése is megmaradjon valamiképp! Mentsük a munkánkat okt23 néven a szoft ver alapértelmezett formátumában! 5. Az erdo.jpg és szemet.jpg képeket felhasználva készítsünk el két px méretű képet a minta alapján! Elvárás, hogy a kulcslyuk szimmetrikus legyen, és vízszintesen a kép közepén helyezkedjen el, mindkét képen ugyanott! A kulcslyuk vonalát lágy peremmel határoljuk! Mentsük a munkánkat ajto1 és ajto2 néven a szoft ver alapértelmezett formátumában, és exportáljuk PNG-formátumban a neveket megtartva! Minta az 5. feladat megoldásához 53

54 Szöveg a képen A pixelgrafikus képszerkesztő programokban lehetőségünk van szöveg elhelyezésére is. A későbbi könnyebb szerkesztés érdekében a szöveg jellemzően egy új, szöveg típusú rétegen jön létre, amelyre ikon utal a rétegkezelőben. Formázási lehetőségeink korlátozottabbak, mint egy szövegszerkesztőben, és szoft verenként is eltérő. Általában a félkövér, dőlt, Szöveg típusú réteg a rétegkezelőben aláhúzott, áthúzott formázások, a betűtípus és -méret módosítása mindenütt használható, de vannak olyan szerkesztők, ahol a betűtávolság, sorköz, első sor behúzása, alsó-, felső index stb. is elérhető. Több lehetőségünk van viszont a szöveget valamilyen útvonal mentén elhelyezni, vagy görbe alapján torzítani, szűrők segítségével grafikusan módosítani. Így egyedi és figyelemfelkeltő feliratokat tudunk készíteni. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a szöveg tartalmát átírni csak addig tudjuk szövegeszköz segítségével, amíg külön szöveg típusú rétegen megtalálható. Amennyiben a szövegréteget egy másik réteggel egyesítjük, akkor már csak képpontonként szerkeszthetjük. 5. példa: Szöveg elhelyezése, tulajdonságok állítása 1. Hozzunk létre egy új képet! 2. Válasszuk az eszközök közül a szövegeszközt, aminek az ikonjában általában egy betű van (jellemzően A vagy T). 3. A kép területén kattintva helyezzük el a feliratunk dobozát! Egyes szoft verekben be lehet állítani, hogy a doboznak fix mérete legyen, vagy a tartalomnak megfelelően változzon. 4. A beírt szöveget vagy eszköztárról, vagy felugró ablakról formázhatjuk (pl. félkövér, betűszín, alapvonal állítása, betűköz, szöveg igazítása stb.). Szöveg formázása felugró ablakból vagy eszköztárból A szövegrészlet kijelölése történhet az egér bal gombjával. Egy szót dupla kattintással, a teljes szöveget tripla kattintással tudunk egyszerűen kijelölni. 54

55 Szöveg körvonalazása Vannak szerkesztőprogramok, ahol egy kattintással lehet a szövegeszközök közül választva körvonalat (outline) adni a betűknek. Ahol erre nincs lehetőségünk, ott ki kell jelölni a szöveg képpontjait, és a kijelölést körberajzolni, mint ahogy azt az alakzatok létrehozásánál tettük! Számítógépes grafika Egy online képszerkesztő felülete, ahol a betű körvonalazása könnyen elvégezhető (PIXLR) 6. példa: Szöveg képpontjainak körberajzolása 1. Hozzunk létre egy átlátszó háttérrel rendelkező új képet! 2. Helyezzünk el rajta szöveget, tetszőleges színnel! 3. Válasszuk az eszköztárról a szín szerinti kijelölést a szöveg típusú rétegen, és kattintsunk a szövegben egy képpontra! 4. Változtassuk meg az előtér színét, majd válaszszuk menüből, vagy jobb gomb segítségével a helyi menüből a kijelölés körberajzolását! Kijelölés körberajzolása jobb gomb segítségével Szöveg kitöltése képpel Nagyon látványos megoldás, amikor a betűk nem egyszínűek, hanem valamilyen mintázattal vagy képpel vannak kitöltve. 55

56 7. példa: Kép mintázatú szöveg 1. Nyissunk meg egy képet a szerkesztőprogrammal, amelyet a betűk kitöltésére fogunk használni! Nevezzük el a réteget Háttér-nek és adjunk hozzá alfa-csatornát! 2. Adjunk szöveget a képhez, és formázzuk meg (méret, stílus, típus stb.) Kísérletezzünk bátran! Módosítsuk az alapvonalat akár betűnként, és állítsuk át a betűk közti távolságot! Most a színnel nem kell foglalkoznunk, hiszen a kitöltést majd a Háttér réteg fogja adni! Nevezzük át a szöveget tartalmazó réteget Felirat-ra! 3. Jelöljük ki a Felirat rétegen a betűk képpontjait színük alapján! 4. Váltsunk át a Háttér rétegre, és fordítsuk meg (invertáljuk) a kijelölést! 5. Töröljük a Háttér réteg felesleges részeit! 6. Töröljük a Felirat réteget! 7. Mentsük a munkánkat felirat néven a szoft ver alapértelmezett formátumában! Átlátszó háttér pepita megjelenítéssel a képszerkesztőben képnézege- Megtekintés tővel Kép elhelyezése szöveg elé szövegszerkesztő programban, az átlátszóság érvényesülése Szöveg torzítása A szövegszerkesztő programok lehetőséget kínálnak a karakterek grafikus megjelenítésére, de a torzítást (hajlítást) csak néhány lehetőség közül választhatjuk ki, és a formázási lehetőségünk behatárolt. A pixelgrafikus képszerkesztő programok számos, gazdagon paraméterezhető lehetőséget biztosítanak a kijelölt terület (legyen akár szöveg vagy képrészlet) átalakításához, amiket többnyire a Szűrő (Filter) menün keresztül érünk el! Szöveg hajlítása szövegszerkesztő programban Szöveg görbítése Szűrő/Torzítás/Görbítés egy görbe szerint menün keresztül (GIMP) Szöveg hajlítása (Photoshop) 56

57 Szöveg elhelyezése útvonalon Zárt útvonalat könnyen létre lehet hozni kijelölés alapján (szabadkézi, téglalap, ellipszis). Kattintsunk jobb gombbal a kijelölésen és válasszuk a Kijelölés menü Útvonallá alakítás parancsát! Tetszőlegesen hajlított nyílt vagy zárt útvonalak létrehozásához útvonal eszközt is találunk az eszköztáron. Létrehozott útvonalainkat az útvonalkezelőben találjuk, melyeket a rétegekhez hasonlóan el is tudunk nevezni. 8. Példa: Készítsünk egy olyan szöveget, melynek alapvonala hullámzik! (Ehhez hasonló feladattal a Vektorgrafika témánál is fogunk találkozni.) 1. Hozzunk létre szerkesztőprogram segítségével egy új képet fehér háttérrel! A réteg neve legyen Háttér! 2. Adjunk szöveget a képhez! Nevezzük el a szöveg réteget Szöveg-nek! 3. Az útvonal eszközt használva, az egér bal gombjával kattintva jelöljük ki a hullám két végpontját, majd a szakasz belső pontjait megfogva végezzük el a hajlításokat! A végpontokban található vezérlőpontokkal állíthatjuk be a görbületet. Számítógépes grafika A hullámos útvonal: a végpontokban található vezérlőpontokat kis négyzet jelöli 4. Válasszuk ki az útvonalkezelőben a létrehozott útvonalat, és nevezzük el Hullám-nak! 5. Válasszuk ki a rétegkezelőben a Szöveg réteget, és jobb gomb segítségével illesszük útvonalra! Ezzel egy új útvonal jön létre, amit láthatunk is az útvonalkezelőben, amit a hullámos szöveg alkot. Az új útvonal pirossal látható 57

58 6. A szöveget tartalmazó útvonalat alakítsuk kijelöléssé jobb gomb segítségével, majd váltsunk át a rétegkezelőben a Háttér rétegre, és töltsük ki a kijelölést tetszőleges színnel! Kapcsoljuk ki a Szöveg réteg megjelenítését! 7. Szüntessük meg a kijelöléseket, és kapcsoljuk ki az útvonalkezelőben az útvonalak megjelenítését! Mentsük a munkánkat felirat néven a szoft ver alapértelmezett formátumában! Kérdések, feladatok 1. Az úszás és néptánc oktatását már nagyon sok helyen óvodákban elkezdik, sőt van, ahol játékos módon már idegen nyelveket is tanítanak. A korosztály érdeklődési körét, játékosságát figyelembe véve tervezzünk figyelemfelkeltő plakátokat a három témában, alkalmazva az eddig tanultakat! Dolgozzunk háromfős csapatokban, gondoljuk végig, milyen szöveges információra van szükségük a szülőknek, és az óvodásokra milyen vizuális látvány van hatással! Mindenki egy témát dolgozzon fel, de ügyeljünk arra, hogy a három plakát valamilyen módon egységes legyen! Mutassuk be a plakátokat, ismertessük elképzelésünket! 2. Hozzunk létre egy pixel méretű képet, amelyre elhelyezzük az előző lecke 5. feladatában elmentett két képet! Készítsünk feliratot a képre a következő szöveggel: Az ajtó melyik oldalán szeretnél lenni? Alkalmazzuk a tanultakat (szöveg útvonalra illesztése, a betűk körvonalazása, betűk hajlítása stb.) Ügyeljünk a szöveg olvashatóságára! Minta a 2. feladat megoldásához 58

59 Képszerkesztés mobiltelefonnal Mobilalkalmazások Sokszor nincs időnk arra, hogy a mobiltelefonunkkal készített képeket az asztali számítógépen módosítsuk. Ilyenkor a képek formázására használhatjuk a mobiltelefon operációs rendszerébe integrált képszerkesztőt, vagy letölthetünk alkalmazásokat, amelyek többnyire egy-egy speciális feladat megoldására készültek. Ilyen lehet a keretezés, kollázs készítése, képek keverése (photo blender). Akadnak egészen nagy tudású, több réteg kezelését lehetővé tevő alkalmazások, amelyek használatáért már fizetni kell. Operációs rendszerbe integrált képszerkesztők Az eddig megismert módosítások közül a vágás, szűrők, telítettség állítása, szöveg elhelyezése képre könnyen elvégezhető mobiltelefonon is. Válasszunk a képgalériában egy képet! A képek szerkesztését vagy ikonra, vagy menüre kattintva tudjuk elkezdeni operációs rendszertől függően! Számítógépes grafika Képek szerkesztése az (Android) ikonra kattintva Képek szerkesztése menün keresztül (ios) A szerkesztési lehetőségek változatosak, az ikonok hasonlóak az asztali gépeken használatos szoft verekéhez. Egyszerű képszerkesztési műveleteket az azonnali üzenetküldő szolgáltatást nyújtó alkalmazások is tudnak (Messenger, Skype, WhatsApp stb.). Szerkesztési lehetőségek (Android) Szerkesztési lehetőségek (ios) 59

60 9. példa: A telítetlenség állítása és a szöveg elhelyezése képen Telítetlenség beállítása 0-ra A művelet eredménye Szöveg elhelyezése A művelet eredménye Szöveg formázása A művelet eredménye Rétegek kezelése mobiltelefonon A mobilalkalmazásokra jellemző, hogy kevesebb vagy kevésbé testre szabható funkciót kínálnak a felhasználók számára, de azokat jóval gyorsabban és egyszerűbben érjük el. A képszerkesztés, különösen nagy felbontású képek esetén kifejezetten erőforrás-igényes feladat, ilyen esetekben célszerűbb az asztali alkalmazásokat választani. Meg kell jegyezni, vannak nagy teljesítményű, kiváló kamerával rendelkező telefonok, amelyek ilyen jellegű 60

61 feladattal is megbirkóznak, de a megjelenítő mérete miatt kényelmesebb az asztali verziót választani, nem is beszélve arról, hogy jóval könnyebben és pontosabban tudunk pozicionálni, kijelölni. A munka teljesen hasonlóan folyik mobiltelefonon, mintha asztali gépen dolgoznánk. 1. Háttér kijelölése (szín vagy háttérkép állítása) 2. Rétegek hozzáadása, méretezése, vágása, forgatása, átlátszatlanság beállítása 3. Szűrők, keretek, szöveg hozzáadása 10. példa: Munka rétegek kezelésére alkalmas applikációval (Ultimate Photo Mixer) Számítógépes grafika Háttér hozzáadása Réteg beszúrása, vágása, mozgatása, forgatása Műveletek rétegekkel, balra fent a rétegkezelő Kép vágása Lefedések, matricák Keret hozzáadása 61

62 Beépített szűrők Szöveg beszúrása, formázása Szöveg elhelyezése Kérdések, feladatok 1. Sokszor előfordul, hogy mobiltelefonnal fényképezve utólag jövünk rá: képünkön felesleges képrészletek vannak. Milyen lehetőségeink vannak ezek eltüntetésére mobilalkalmazások segítségével? Milyen lehetőségek és eszközök vannak, ha nem kívánt részlet a háttérben van, illetve abban az esetben, ha a szélén helyezkedik el? 2. Keressünk a telefon galériájában vagy az interneten álló alakos ember képét! Készítsünk belőle egy szürkeárnyalatos igazolványképet, ami csak a fejet ábrázolja! 3. Nézzünk szét az interneten, milyen képszerkesztő applikációk vannak mobiltelefonra! Próbáljuk kategorizálni azokat több szempont alapján! 4. Készítsünk szülinapra invitáló képet mobiltelefonnal! Alkalmazzunk ehhez keretet, matricákat, szöveget! Mentsük a képet a mobiltelefonunkra! 5. Nézzünk utána, hogyan lehet képernyőképet készíteni a mobiltelefonunkkal! Keressünk rá lakcímünkre műholdas vagy utcakép nézetben egy online térképen! Készítsünk képernyőképet a találatról, majd rajzoljunk nyilat, ami az otthonunkra mutat, és készítsünk rá feliratot: Ide kell jönni!! Mentsük a képet a mobiltelefonunkra! 62

63 Multimédiás dokumentumok készítése

71 Vektorgrafi ka

91 ABC O O D O D ODB

92 ABC a, b, c mᵃ, mᵇ, m ᶜ M a a

93 Algoritmizálás és programozási nyelv használata Mi az a programozás? Mi a program? A számítógép, a telefon, az összes olyan eszközünk, amiben valamilyen számítógép van, önmagában képtelen ellátni azt a feladatot, amire készült. Csak egy darab vas azaz hardver. Csak akkor képes igazán működni, ha fut rajta egy (vagy sok) program, alkalmazás azaz szoft ver. Szoft ver, program, alkalmazás nagyjából ugyanazt jelenti: azt a programozó, szoft verfejlesztő által megírt valamit, ami elmondja a hardvernek, hogy mikor mit csináljon. Program mondja el a kenyérsütőnek, hogy meddig gyúrja a tésztát, meddig hagyja dagadni, és mikor kezdje sütni, mennyire legyen meleg a fűtőszál, és hányat sípoljon a sütő, amikor kész a kenyér. Program mondja el a mosógépnek, hogy mikor és mennyi vizet szívjon be, mennyire melegítse meg, meddig forogjon benne a dob, és meddig kell centrifugáznia. Ezek a számítógépek egyetlen programot futtatnak. Az informatikaórán bennünket jobban érdekelnek a hagyományos értelemben vett számítógépek (laptopok, asztali gépek, szerverek) és a mobileszközök. Ezek csak bekapcsoláskor futtatnak egyetlen programot, ami azt mondja el nekik, hogy honnan és hogyan kell betölteniük a fő programjukat: az operációs rendszert. A többi program (a böngésző, az üzenetküldő, a játék, a képszerkesztő, a szövegszerkesztő, a filmvágó stb.) pedig az operációs rendszerből, annak felügyelete alatt indul el, akár úgy, hogy rákattintunk az egérrel vagy rábökünk az ujjunkkal az indítóikonjára, akár automatikusan. Hol vannak a programok? Az elindított, azaz futó programok a számítógép memóriájában vannak. Nemcsak a program van itt, hanem az általa éppen használt adatok is: a szövegszerkesztő által szerkesztett szöveg, a képszerkesztőbe betöltött kép. Az operációs rendszerünk feladatkezelőjében megnézhetjük az épp futó programokat. Látjuk, hogy a legtöbbet nem mi indítottuk el, sőt nem is látjuk őket a háttérben futnak. Egy Linuxon futó feladatkezelő és a Windows 10 feladatkezelője Indítsunk el egy programot, keressük meg a feladatkezelőben, és állítsuk meg innen! 93

94 Amíg a programot nem indítjuk el, a számítógép háttértárán, azaz a laptop SSD-jén, az asztali gép vagy szerver winchesterén, vagy a telefon memóriakártyáján van, ugyanolyan fájlként, mint a képek, zenék vagy szövegek. Az egyszerű programok egyetlen fájlból állnak, az összetettek sokszor nagyon sokból. A grafikus felületű operációs rendszerek elterjedése előtt (az 1990-es évekig) a programokat úgy indítottuk el, hogy a parancssoros felületben beléptünk abba a mappába (könyvtárba), amelyikben a programunk volt, és beírtuk a program nevét. A módszer ma is működik, bár többnyire csak a számítógépekhez jobban értő emberek, rendszergazdák, rendszermérnökök és szoft verfejlesztők használják. Lévén e fejezet célja épp az, hogy kicsit mi is szoft verfejlesztők legyünk, ismerkedjünk meg ezzel a módszerrel! 1. Nyissunk a gépünkön parancssoros felületet: Windowson indítsuk el a Parancssor nevű alkalmazást, macos-en és Linuxon pedig valamelyik terminált! 2. cd parancsokkal lépkedjünk abba a mappába, ahol a programfájl van (minden sor begépelése után Entert nyomunk)! 3. Írjuk be a program nevét, és nyomjuk meg az Entert! Program indítása parancssorból Windows 10-en és Ubuntu Linuxon A program ilyenkor betöltődik a számítógép memóriájába, és a benne lévő utasítások végrehajtódnak, azaz a program futni kezd. Mi van egy programfájlban? Ha már úgyis a parancssorban, az imént elindított programunk mappájában vagyunk, adjuk ki Windowson a type macos-en és Linuxon a cat parancsot, és írjuk utána a programfájl nevét (például type calc.exe, cat xcalc)! Rengeteg krikszkrakszot ír a parancssori ablakba a gép. Ha némileg hihetetlen is, a számítógép ezt érti, ebből tudja, hogy mit kell csinálnia. Ez a program egyik alakja, az úgynevezett gépi kódú program, amely most a képernyőn karakterek formájában jelenik meg. 94

96 2. Rakjunk össze egy másik programot az alábbi részletekből! input( Mi volt Mátyás király keresztneve? ) válasz = if válasz == Mátyás : else: print( Valóban. ) print( Hát, majdnem. ) Csak ennyiből áll egy szoft verfejlesztő munkája? Nos, igen, a fejlesztői munka legismertebb része az új programok írása. Sokkal többen vannak azok, akik meglévő programokat alakítgatnak át az új követelményeknek megfelelően (nekik köszönhetők például a telefonjainkra letöltendő frissítések). Van, aki azzal foglalkozik, hogy egy már meglévő program fusson másféle gépen is ez néhány esetben gyorsan megoldható, más programoknál nehéz és kimerítő feladat. Vannak, akik azért dolgoznak, hogy egy meglévő program legyen gyorsabb. Van, aki programokat tesztel: megnézi, hogy biztosan jól működnek-e mindenféle helyzetben. Van, aki azzal foglalkozik, hogy programot, szoftverrendszert tervez. Ő már nem ír kódot, hanem azért felel, hogy a szoftver különböző részei minél jobban tudjanak együtt dolgozni. Van, aki biztonsági ellenőrzést végez programokon, például azért, hogy számítógépes bűnözők ne tudják a banki szoftverekkel átutaltatni a pénzünket másik számlára. A következő leckében mi is megírjuk első programunkat. Kérdések 1. Mik azok a számítógépes vírusok? 2. Milyen egyéb feladatok merülhetnek fel egy szoftver elkészítésekor? Milyen képzettségű munkatársai vannak a szoftver fejlesztőjének? 3. Milyen kép él benned a programozókról? Milyen előítéletek kapcsolódnak hozzájuk? 4. Milyen világszerte ismert oldalakon foglalkoznak programozási kérdések megválaszolásával? Hány programozással kapcsolatos videó készül naponta? 96

97 Első programjaink A programozási környezet A programozási környezet arra való, hogy benne írjuk meg programjainkat, használatával a programot gépi kódúvá alakítsuk, és tesztelhessük, dokumentálhassuk a kész programot. Ezek közül a legfontosabb a gépi kódúvá alakítás, a többit vagy meg tudjuk oldani egy adott környezetben, vagy nem. A programozási környezetet telepítenünk kell a gépünkre. A Python nyelv környezete a python.org webhelyről tölthető le, méghozzá lévén a Python szabad szoft ver ingyenesen, bárki számára. Egészen biztosan találunk gépünknek és operációs rendszerünknek megfelelő változatot. Gépigénye nagyon kicsi, azaz bátran telepítsük öregebb, kisebb teljesítményű gépekre is. Legelső programunk Az első programunkat egy egyszerű szerkesztőben írjuk meg, ilyen például a Windows Jegyzettömbje. Indítsuk el, és gépeljük bele ezt az egyetlen sort: print(‘szia.’) Ha Linuxon vagy macos alatt dolgozunk, akkor valamennyi Python programunk legeslegelső sora kötelezően #!/usr/bin/env python3 Algoritmizálás és programozási nyelv használata legyen. Erre Windows alatt nincs szükség. Mentsük el a fájlunkat érdemes a programjainknak létrehozni egy mappát, és figyeljünk rá, hogy a fájl kiterjesztése.py legyen, azaz a fájl teljes neve legyen például elso.py. Általában egy szóból álló és ékezetmentes neveket szoktunk programnévként használni. Egyes rendszerek a szóköz és az ékezetes betűk használatára érzékenyek. A.py kiterjesztés az állomány Python-forrásállomány jellegére utal. A programokat mindig egyszerű szerkesztőkben írjuk, sohasem igazi, sok formázási és más funkciót tartalmazó szövegszerkesztőben. Ennek az a magyarázata, hogy a Word vagy a LibreOff ice Writer a fájlba nemcsak azt menti, amit beleírtunk, hanem sok egyebet is, például a formázásokat. Nyissunk parancssort, és a múlt alkalommal használt cd paranccsal lépjünk abba a mappába, ahova a fájlt mentettük. Linuxon és macos-en még futtathatóvá kell tennünk a fájlt a chmod +x elso.py parancs kiadásával. Ezt követően futtathatjuk programunkat a program nevét beírva. Első programunk futtatása 97

98 Ha mindent jól csináltunk, fut a programunk, pontosabban, mire idáig jutunk az olvasásban, alighanem véget is ért a végrehajtása. Megírtuk az első programunkat! Ha valamit nem írtunk be jól, akkor hibaüzenetet kapunk. Például: Elgépeltük a fájlnevet. Ez nem programozási hiba, az operációs rendszer jelzi a hibát. Valamit a programban írtunk rosszul. Ez a Python hibaüzenete. Figyeljük meg, hogy miből áll egy hibaüzenet, alighanem sokat látunk még ilyet. A Python megmondja, hogy melyik sorban van a hiba (line 1), mutatja, hogy szerinte hol a hiba (néha pontatlanul), meg is fogalmazza a hibát (utolsó sor). A programunkat nem kellett külön gépi kódúvá alakítanunk. Az átalakítást a Python automatikusan végzi a háttérben, mert a Python úgynevezett interpretált (értelmezett) nyelv. Megjegyezzük még, hogy programunk a parancssori felületen fut, és még jó darabig nem foglalkozunk grafikus felületű szoft verekkel, mert készítésük lényegesen bonyolultabb. Az IDE A szövegszerkesztővel történő programírás után más módszert, más fejlesztési környezetet használunk. Az IDE (Integrated Development Environment integrált fejlesztői környezet) egy olyan alkalmazás, amely segít nekünk a program megírásában. A Python saját, alapértelmezett fejlesztői környezetének neve: IDLE. A név szóvicc: a szó hasonlít az IDE-re, de angolul tétlent jelent, holott mi épp itt fogunk sokat ténykedni. Amikor az IDLE elindult, egy úgynevezett Python Shellt látunk, amiben szintén lefuttathatók a Python programok, bár mi ebben a könyvben mindig a parancssorban futtatjuk őket ez csak egyéni ízlés kérdése. A File menüből tallózva nyissuk meg az előbb elkészült programunkat, és látjuk, hogy az IDLE színesen jeleníti meg a programunkat ebben segít nekünk az IDLE a Jegyzettömbhöz képest. Mostantól itt készítjük a programjainkat az IDLE megnyitása után ne felejtsünk majd mindig új fájlt kérni, ne a Python Shellben akarjunk programot írni. 98

99 Szöveg és szám Módosítsuk a programunkat úgy, hogy Szia helyett írja ki születésünk évét! Ez az adat egy szám, azaz nem kell aposztrófok közé tennünk. A programozási nyelvekben az a szokás, hogy a szöveges adatokat idézőjelek vagy aposztrófok közé kell tenni. A Pythonban mindkettőt használhatjuk, a megkötés az, hogy amelyiket a szöveg elejére írjuk, azt kell a végére is. Mi a könyvben a következő példakód kivételével az aposztrófoknál maradunk. A számokat is írhatjuk idézőjelbe, ilyenkor a Python szövegként kezeli őket. Mit jelent ez? A legegyszerűbb, ha kipróbáljuk ezt a programot (mostantól számozzuk a programsorokat, úgy könnyebb beszélni róluk): print(‘hú’ + “Ha”) print(2 + 3) print(” 2 ” + ‘3’) A szövegeket meg sem próbálja értelmezni, csak egymás mellé írja. Változók Írjunk új programot! 1. állat = ‘ló’ 2. print(‘állat’) 3. print(állat) Aposztróf és idézőjel is jó! A számokat értelmezi és összeadja. Értéket adunk a változónak. Algoritmizálás és programozási nyelv használata Kiírja a változó ÉRTÉKÉT. Az első sor új elemet tartalmaz. Az idézőjelek nélküli szöveg itt egy változó, aminek azt adtuk értékül, hogy ló. Legegyszerűbb, ha a változókra olyan dobozként gondolunk, amibe bármit tehetünk itt épp egy szöveget tettünk bele. Ezt a programunk megjegyzi, és ha legközelebb a doboz (változó) nevét írjuk le (idézőjelek nélkül), akkor behelyettesíti oda a doboz tartalmát. Ha a változó nevét aposztrófok közé írjuk, akkor a Python egyszerű szövegként tekint rá, amit meg sem próbál értelmezni. A változókat azért hívjuk változóknak, mert az értékük változhat. Ha új értéket adunk nekik, a régi egyszer s mindenkorra nyomtalanul eltűnik. Gondoljuk végig az alábbi program kimenetét, aztán futtassuk a programot, hogy kiderüljön, jól tippeltünk-e állat = ‘ló’ print(állat) állat = ‘nandu’ print(állat) állat = ‘cickány’ print(állat) 99

100 Szabály, hogy a Python változónevei betűvel vagy alávonással (_) kezdődhetnek; betűvel, számmal vagy alávonással folytatódhatnak (írásjel és szóköz nem lehet bennük), azaz anyu kora helyett használjuk az anyu_kora alakot (ez számít pythonosnak), vagy írjuk egybe a szavakat; a kis- és a nagybetű használatára figyelnek, azaz Majom, majom és majom három külön változó; nem egyezhetnek meg az úgynevezett foglalt szavakkal ilyen például a for, az if, vagy a while. Nem szabály, de érdemes akként tekinteni rá: a programnak mindegy, hogy miként nevezzük el a változókat. Ha a fenti programban az állat helyett mindenhol növény szerepelne, a program hibátlanul működne. A programozónak fontos a jó változónév, hogy ha holnapután előveszi a programját, még mindig el tudjon igazodni rajta. A változónevek választásával a program értelmezését segítjük. Adat bekérése a felhasználótól A legtöbb program kér adatokat a felhasználótól. A telefonunkba be kell írni az új telefonszámot, vagy egy listából kiválasztani a már rögzítettet. A böngészőnkbe beírjuk, hogy melyik webhelyet nyissa meg. A gépünknek megadjuk a jelszavunkat. Pythonban a felhasználótól az input utasítással kérhetünk adatot. Az utasítás legegyszerűbb formája az input(), így, két zárójellel. Írjunk be ennyit egy programba, és futtassuk le! Azt látjuk, hogy a program vár. Ha nyomkodjuk a billentyűket, akkor amit lenyomtunk, kiíródik, ha Entert nyomunk, a program futása befejeződik. Ha a programunkat úgy módosítjuk, hogy a zárójelek között megadjuk, hogy mit kérdezünk a felhasználótól: input(‘hogy hívnak?’), akkor ez kiíródik. A programunk azonban nem jegyzi meg, amit válaszolunk, mert nem mondtuk neki. Így tudjuk erre megkérni : név = input(‘hogy hívnak?’) print(név) Amit a felhasználó mond, azt betesszük egy változóba. A print utasítás több dolgot is ki tud írni egymás után. Amit ki akarunk íratni, azt a zárójelen belül, vesszővel elválasztva kell felsorolnunk. Például: print(‘ezt’, ‘egymás mellé’, ‘írom.’). Bármelyik szöveg helyett írható változó. Próbáljuk meg kiegészíteni a fenti programot úgy, hogy a Python nevünkön szólítva bennünket, köszönjön nekünk! 100

101 Változók, kiíratás, adat bekérése Kérdések, feladatok 1. Mit írnak ki az alábbi programok? Gondoljuk végig, aztán próbáljuk ki a programokat, nézzük meg, hogy igazunk volt-e! állat = ‘ló’ ló = ‘Ráró’ állat = ‘macska’ print(állat) gyümölcs = ‘alma’ gyümölcs = ‘körte’ alma = ‘dinnye’ dinnye = 3 gyümölcs = alma print(gyümölcs) autó = ‘Trabant’ autó = ‘Renault’ autó = 3 5 print(autó) 2. Rajzoljuk ki az alábbi ábrát karakterek használatával! Algoritmizálás és programozási nyelv használata A visszaper ( \, backslash) különleges szerepű, az utána lévő karakter úgynevezett vezérlőkarakter, és a Python értelmet tulajdonítana neki, nem kiírná. Ha azt akarjuk, hogy a visszaper kiíródjon, két visszapert kell írnunk a print(‘\\’) parancs csak egy viszszapert ír ki. 3. Rajzoljuk ki az alábbi ábrákat karakterek használatával! 101

102 4. Kérdezzük meg a felhasználótól (a program használójától) a vezetéknevét! Kérdezzük meg a keresztnevét is, és köszönjünk neki, a teljes nevén szólítva! A 3. sor teljesíti a feladatot, de picit csúnya: a felkiáltójel elkülönül az utolsó szótól, ami nem szép és nem is szabályos mármint a helyesírás szabályai szerint. A 4. sor ezt oldja meg. A print utasítás alapértelmezés szerint szóközt tesz a vesszővel felsorolt kiírandók közé, ezt bíráljuk fölül a sep=” utasítással. A sep a separator (elválasztó) rövidítése, a két aposztrófunk között pedig semmi sincs: ne legyen elválasztó. Ha ezt beállítjuk, nekünk magunknak kell figyelnünk a szóközökre, ezért alakul át a negyedik sor többi része is vezeték = input(‘mi az Ön becses vezetékneve?’) kereszt = input(‘érdeklődhetek a keresztneve felől is?’) print(‘üdvözlöm,’, vezeték, kereszt, ‘!’) print(‘üdvözlöm, ‘, vezeték, ‘ ‘, kereszt, ‘!’, sep=”) Figyeljünk a vesszőkre! Ezek új szóközök, az aposztrófokon belül. 102

103 Számok és karakterláncok a programunkban Eddig még csak karakterláncot (szöveget) tároltunk a változóinkban. Ebben a leckében változtatunk ezen, és számokat is használunk. Hány éves a felhasználó? Olyan programot fogunk írni, amely választ ad a fenti kérdésre. Az első részfeladat egy olyan program megírása, amely megkérdi, hogy mikor születtünk, és ezt ki is írja nekünk. Ez még nem tartalmaz új tudáselemet, úgyhogy készítsük el egyedül, majd olvassunk tovább! A következő részfeladat a felhasználó korának meghatározása. Ehhez a programunknak tudnia kell, hogy melyik évben futtatják. A jelenlegi év megkérdezhető az operációs rendszertől, de egyelőre megelégszünk azzal, hogy változóként felvesszük a programunkba. Azokat az értékeket, amelyek később nem változnak, konstansnak nevezzük, és vannak olyan programozási nyelvek, amelyeknél külön jelöljük. A Pythonban úgy szokás, hogy az ilyen értéket tároló változóknak csupa nagybetűs nevet adunk. A konstansnak tekintett változókat szokás a program elején megadni, azaz a programunk mostanra nagyjából így néz ki: IDEI_ÉV = 2021 felhasználó_kora = input(‘hány éves vagy?’) print(‘te most’, felhasználó_kora, ‘éves vagy.’) beszédes változónév, amiben nincs szóköz Algoritmizálás és programozási nyelv használata A negyedik sorunk alighanem egy kivonás lesz, például születési_év = IDEI_ÉV – felhasználó_kora vagy hasonló. Ha ebben az állapotban lefuttatjuk a programunkat, a kérdésre még megvárja a választ, de utána hibaüzenettel leáll. Hányadik sorra vonatkozik a hibaüzenet? A hibaüzenet az újonnan beírt sorban van, és átböngészve találunk benne olyat is, hogy int és str, előttük meg egy kivonásjel. Ez a három dolog a lényeg. A Python azt igyekszik elmagyarázni, hogy nem tud egy egész számból (angolul: integer, röviden int) kivonni egy karakterláncot, más szóval szöveget (angolul: string, str). Ha úgy gondoljuk, hogy itt valami tévedés lesz, mi rendes felhasználó módjára a programban feltett kérdésre számmal válaszoltunk, akkor igazunk van, de el kell fogadnunk, hogy a Python meg óvatos. Nem tudhatja, hogy amit válaszoltunk a kérdésére, azt biztosan számnak, tízes számrendszerbeli számnak gondoltuk. Ezért minden, amit az input a programnak átad, szöveg, azaz str marad. Ha 15-öt válaszoltunk az előző kérdésre, a program lát egy 1-es és egy 5-ös karaktert, de csak mint két egymás utáni karaktert, nem pedig egy számot. 103

104 Mik is azok a műveleti jelek? Még iskoláskorunk legelején megtanultuk, hogy mik azok, de ha meg kell fogalmazni, esetleg elbizonytalanodunk. Végül talán arra gondolunk, hogy a műveleti jel olyan jel, ami a mellette álló adattal, adatokkal egy műveletet végez. Futtassuk az alábbi egyszerű programot, és gondolkodjunk el a kimenetén! print(10 + 3) print(’10’ + ‘3’) print(‘ej’ + ‘nye!’) print(10 * 3) print(10 * ‘3’) print(10 * ‘Abc’) Az aposztrófok közé írt szám NEM szám! Fogalmazzuk meg a tanulságokat: Az összeadásjel: két számot összead, két karakterláncot egymás mellé ír. A szorzásjel: két számot összeszoroz, számot észlelve a karakterláncot egymás mellett a számnak megfelelően megismétli. Az, hogy a műveleti jel pontosan milyen műveletet végez, attól is függ, hogy az adat milyen típusú. Ezért nem találgat a Python, hanem azt várja, hogy pontosan adjuk meg az adat típusát. Típusátalakítás Térjünk vissza a felhasználó születési évét kiíró programunkhoz. Azt már tudjuk, hogy az input utasítás karakterláncot ad vissza, és azt is, hogy nekünk számra van szükségünk. A típusátalakítást, típuskonverziót a Pythonban a céladattípus nevével megegyező utasításokkal végezzük el: az int(‘2021’) utasítás eredménye 2021, számként. Ennek figyelembevételével programunk így alakul: IDEI_ÉV = 2021 felhasználó_kora = input(‘hány éves vagy? ‘) print(‘te most’, felhasználó_kora, ‘éves vagy.’) felhasználó_kora = int(felhasználó_kora) születési_év = IDEI_ÉV – felhasználó_kora print(‘ekkor születtél: ‘, születési_év, ‘.’, sep=”) Kozmetikai szóköz, hogy szebb legyen a kimenet. A típuskonverzió a negyedik sorban van. Próbáljuk ki a kész programot! Szeretnénk pontosan érteni, hogy mit csinál a típuskonverziót végző utasítássor, úgyhogy most mondjuk ki fennhangon, hogy mit csinálnak az alábbiak! szám = majmok = orangutánok + cerkófok Remélhetőleg nagyjából ezeket mondtuk: Adjuk össze a két számot, és az eredményt tegyük a szám változóba! Olvassuk ki az orangutánok és a cerkófok változó tartalmát, és az eredményt tegyük a majmok változóba! 104

105 Ha megfigyeljük a mondatainkat, látjuk, hogy előbb foglalkozunk a fenti sorok egyenlőségjeltől jobbra álló oldalával, és csak utána a bal oldallal. Eddig három műveleti jelünk (operátorunk) volt, a +, a és a * jel, de mostanra el kell fogadnunk, hogy programozáskor az egyenlőségjel is műveleti jel. Alapvetően mást jelent ilyenkor az egyenlőségjel, mint matematikaórán. Ott állításokat, kijelentéseket fogalmaztunk meg vele (Kettő egyenlő: háromból egy. Hatszor hat egyenlő harminchattal.). Programozáskor az egyenlőségjel egy művelet elvégzésére való felszólítás, nézzük csak meg az előbbi számos és majmos mondatot! Programíráskor az egyenlőségjel az értékadás műveletének műveleti jele, olvashatjuk legyen egyenlő formában. Értékadáskor mindig az egyenlőségjel jobb oldalát értékeli ki a program elsőként, majd a kapott eredményt értékül adja az egyenlőségjel bal oldalán lévő változónak. A felhasználó_kora = int(felhasználó_kora) sor tehát a következőt jelenti: 1. Olvassuk ki a felhasználó_kora változó tartalmát (ez az egyenlőségjel jobb oldalán lévő felhasználó_kora)! 2. A kapott értéket adjuk át az int utasításnak (ami majd egész számmá alakítja)! 3. Az int utasítás eredményét adjuk értékül a felhasználó_kora változónak (felülírva ezzel a régi értéket)! Szemléletes, ha úgy képzeljük el, hogy a dobozból kivesszük a benne lévő szöveget, átgyúrjuk számmá, aztán visszatesszük ugyanabba a dobozba. És amit nem lehet átalakítani számmá? Abból bizony hibaüzenet lesz. Nézzük a programunk alábbi két futtatását! Nem adunk meg értéket, csak Entert nyomunk. Algoritmizálás és programozási nyelv használata A semmit a Python nem tudja számmá alakítani. A szöveget sem. 105

106 Természetesen kezelhetők az ilyen jellegű hibák, csak mi még nem tanultuk meg a módját. Még sokáig abból indulunk ki programkészítéskor, hogy a felhasználótól érkező bemenetet nem kell ellenőriznünk, validálnunk. Egy igazi alkalmazás esetében a hibákra való felkészülés (felhasználótól kapott rossz bemenet, elfogyó háttértár, megszakadó hálózati kapcsolat stb.) a programnak igen jelentős része. Karakterlánccá alakítás Láttuk már, hogy két karakterlánc összeadható, és azt is láttuk, hogy a print utasításnak több kiírnivaló is átadható, és ezeket vesszővel választjuk el. De lehet olyat írni, hogy print(‘alma’+ ‘ ‘ + ‘körte’ + ‘ ‘ + ‘dió’)? Hogyne! Ilyenkor előbb összeadódnak a karakterláncok, és ezt követően egyetlen karakterláncot kap meg a print. Persze itt éppen megvagyunk e módszer nélkül, mert a vesszővel való felsorolás remekül működik (lásd a programunk 6. sorát), de van, ahol ez probléma. Egészítsük ki a programunkat: kérdezze meg, hogy És milyen N évesnek lenni?, ahol N természetesen a felhasználó korábbi válaszában szereplő szám! Logikusnak tűnik egy ilyen = input(‘és milyen’, felhasználó_kora, ‘évesnek lenni?’) megoldás, de sajnos az input nem ismeri a print vesszős öszszefűzési módszerét. Ha a + operátort használjuk, akkor egy másféle hibába csöppenünk, de azért próbáljuk csak ki, könnyű lesz korrigálni! A hibaüzenet ismét int-ről és str-ről beszél, és ekkor már gyanítjuk, hogy az lehet a baj, hogy a felhasználó_kora a 4. sor óta egész szám, amit nem tud a Python öszszeadni egy karakterlánccal. Amikor egész számmá akartunk alakítani, az int utasítást használtuk. Amikor karakterlánccá alakítunk, az str utasításra van szükség. Programunk utolsó két sora ezt a formát ölti: felhasználó_kora = str(felhasználó_kora) ilyen = input(‘és milyen ‘ + felhasználó_kora + ‘ évesnek lenni? ‘) Itt ismét karakterlánc a felhasználó kora. Érdemes lehet megszoknunk a kozmetikai szóköz használatát. 106

107 Számok és karakterláncok Feladatok 1. Mit írnak ki az alábbi programok? Természetesen tudunk tizedestörtekkel is dolgozni programjainkban. A tizedestörteket a programozók lebegőpontos számnak is nevezik, ami angolul floating point number, innen származik a típus neve: float. A megfelelő típuskonverziót a float parancs hajtja végre (használni úgy kell, mint az int és az str utasítást). A tizedesvessző helyett tizedespontot használunk. 2. Kérjünk be egy kilométerben mért távolságadatot a felhasználótól, és írjuk ki tengeri mérföldre átváltva! (Egy tengeri mérföld 1852 méter.) Ha elkészültünk, megírhatjuk a feladat megfordítását. 3. Kérjünk be a felhasználótól két számot, tároljuk őket egy-egy változóban! a. Adjuk össze őket, és írjuk ki az eredményt! b. Írjuk ki az eredmény elé, hogy Az összegük:! c. Írjuk ki magukat a számokat is! Ha például 2-t és 3-at adott meg a felhasználó, akkor a kimenet legyen ilyen: 2 és 3 összege: Írjuk át a programot szorzásra! (A szorzás jele a *, az osztásé a /, a hatványozásé a **. A gyökvonásnak nincs külön jele, de tört kitevővel megoldható.) 5. Vegyük elő az előző gyakorló feladatsor 4. feladatának megoldását. Ebben a feladatban már megoldottuk a vezeték- és a keresztnév kiírását. Bővítsük úgy a programot, hogy kérdezze meg a születési évünket is, és írja ki a nevünkkel egy sorban: Kék Blamázs, A születésiév-megállapító programunkkal egybegyúrva készíthetünk olyan programot is, amelyik megkérdezi a neveinket, a születési évünket, és a bulvárcikkekben szokásos formában, a korunkkal együtt írja ki a nevünket: Fehér Karnis (21). 6. Adott óra, perc, másodperc hármassal megadott időt váltsunk át másodpercre! (Az adatokat nem kell mindenképp a felhasználótól kérni, beírhatjuk őket a programba is.) Sikeres megoldás után készítsük el a feladat megfordítottját! 7. Kihívást jelentő feladat: Milyen szöget zár be egymással a kis és a nagy mutató adott időpontban? Az egyik utasításnak közvetlenül is átadhatjuk a másiktól visszakapott értéket, így nem kell külön sorba írnunk a típuskonverziót: 8. Milyen típusú adat lesz a szám változóban? Lefut-e rendben a második sor? szám = 4 szám = szám + 2 print(szám) edény = ‘bögre’ edény = ‘sárga’ + edény + ‘görbe’ + edény print(edény) szám = int(input(‘hányat ugrik a nyuszi? ‘)) print(‘a nyuszi ‘ + str(szám) + ‘-at ugrik.’)? ‘) Algoritmizálás és programozási nyelv használata 107

108 Elágazások Eddig csupa olyan programot írtunk, ami elkezdődött az elején, sorban egymás után végrehajtott minden utasítást, aztán kilépett. Ebben a leckében ezen változtatni fogunk. Gondolunk egy számra A témakör első leckéjében már láttunk egy olyan programot, amelyikben elágazás van. Az a program mást csinál, ha nem vagyunk még tizennégy évesek, és mást, ha már betöltöttük ezt az életkort. Hasonló működésű az ugyanott megismert Mi a neve Mátyás királynak? program. Az alábbi folyamatábra is egy hasonló programot ír le. Nincsenek benne konkrét utasítások, mert fontosabb, hogy gondold először át, hogy mit csinál a programod, és ráérsz utána azon elmélkedni, hogy miként kódolod a programodat. 1. Mit csinál a program? 2. Mi az a lépés, amit nem tüntettünk fel? (Ha most nem jövünk rá, nem probléma: hamarosan úgyis megírjuk a programkódot, akkor szólni fog a Python.) 3. Hogyan olvassuk ki a := jelet? Mi a megfelelője Pythonban? Miközben a programunkat folyamatábrával megfogalmazzuk, algoritmust (receptet) adunk a bennünket érdeklő probléma megoldására. A folyamatábrák elég látványosak, de hamar lelógnának a könyvlapról, így aztán a gyakorlatban gyakrabban használunk egy másik algoritmusleíró eszközt, a mondatszerű leírást. A leírás szabályaira rá fogunk érezni. 4. Vessük össze ezt a leírást a folyamatábrával! 5. Melyik az a művelet, ami a mondatszerű leírásban már megvan, de a folyamatábrában még hiányzik? Start gondolt szám := 4 ki: gondoltam egy számra be: tipp tipp = gondolt_szám? igen Innen hiányzik valami. ki: dicséret gondolt_szám := 4 ki: gondoltam egy számra be: tipp tipp átalakítása egésszé elágazás ha tipp = gondolt_szám: ki: dicséret elágazás vége ki: búcsú ki: búcsú Stop nem 108

109 Készítsük el a fenti két algoritmusleíró eszközzel megadott programkódot! Teszteljük a programunkat: adjuk meg a helyes megoldást, de próbáljuk ki helytelennel is! A program következő változatában, más szóval verziójában kicsit bővebben dicsérünk, illetve a hibásan tippelő felhasználókat kicsit ugratjuk. A mondatszerű leírás a következő: 6. Módosítsuk ez alapján a folyamatábrát (segítség: a rombuszból lefelé nem lesz nyíl, de balra igen, és a két nyíl a rombusz alatt összetalálkozik)! A dicséret második sora újabb print utasítást jelent az előző alatt. Írjuk be az új sort: print(‘gratulálok.’) behúzva és behúzás nélkül! Mindkét esetben teszteljük a programunkat, és vessük össze a viselkedését. Fogalmazzuk meg a behúzás szerepét! Ha megvagyunk, írjuk meg az ugratós részt is. A különben szó angolul else ezt kell használnunk kódoláskor. A kész program: gondolt_szám = 4 tipp = input(‘gondoltam egy számra. Tippeld meg! ‘) tipp = int(tipp) if tipp == gondolt_szám: print(‘ügyes!’) print(‘pápá.’) Egy TAB vagy 4 szóköz KELL. A kettőspont hatására a következő sor bentebb kezdődik. Ez tényleg 2 egyenlőségjel. gondolt_szám := 4 ki: gondoltam egy számra be: tipp tipp átalakítása egésszé elágazás ha tipp = gondolt_szám: ki: kétsoros dicséret különben: ki: ugratás elágazás vége ki: búcsú Ez itt az elágazás FELTÉTELE. gondolt_szám = 4 tipp = input(‘gondoltam egy számra. Tippeld meg! ‘) tipp = int(tipp) if tipp == gondolt_szám: print(‘ügyes!’) print(‘gratulálok.’) else: print(‘hosszan gondolkodtál rajta?:)’) print(‘nem érte meg.;)’) print(‘pápá.’)) Ez a két utasítás a ha -ág. Algoritmizálás és programozási nyelv használata Ez a két utasítás pedig a különben -ág. 109

110 A programunk tanulságai: 1. Ami az if után következik, az az elágazás feltétele. 2. A feltételvizsgálatban két egyenlőségjel kell. A programozásban az egy egyenlőségjel egy felszólítás (ismerjük már, értékadáskor használjuk), a két egyenlőségjel kérdés: A tipp egyenlő a gondolt számmal? 3. Ami az elágazás ágaiban van (a fenti program 5 6. és 8 9. sora), az bentebb kezdődik. A Python onnan tudja, hogy mikor kezdődik egy ág, hogy a programsor bentebb kezdődik, és onnan tudja, hogy hol van vége az ágnak, hogy az újabb programsor már nem kezdődik bentebb. Összetett feltétel Szeretnénk úgy bővíteni a programunkat, hogy ha csak eggyel tippelt mellé a felhasználó, akkor ezt eláruljuk neki. Elsőként az algoritmus mondatszerű leírását módosítjuk. Az új, különbenha ágat megvalósító Python-utasítás az elif. Akár neki is foghatnánk a kódolásnak, de hogy programozandó a csak egyet tévedett? Ilyen utasítás nincs, ezért az algoritmusunkat egy-két lépéssel tovább kell finomítanunk. Észrevesszük, hogy kétféleképp lehet egyet tévedni: vagy eggyel nagyobbat, vagy eggyel gondolt_szám := 4 ki: gondoltam egy számra be: tipp tipp átalakítása egésszé elágazás ha tipp = gondolt_szám: ki: kétsoros dicséret különbenha csak egyet tévedett: ki: csak egyet tévedtél különben: ki: ugratás elágazás vége ki: búcsú Alakítsuk inkább a két feltételünket egy összetett feltétellé: kisebbet tippelve. Az eggyel nagyobbat tippelt így írható le: tipp = gondolt_szám+1. A másik feltétel megfogalmazása nem okozhat gondot, de ezek szerint két feltétel lett az egyből. Megírhatjuk úgy az algoritmust (és a programot), hogy két különbenha ágat adunk meg, ugyanazzal a kiírandó üzenettel, de ez nem szerencsés például azért, mert ha módosítani kell az üzenetet, két helyen is módosítanunk kell, és az egyiket előbb-utóbb elfelejtjük megcsinálni. különbenha tipp = gondolt_szám+1 vagy tipp = gondolt_szám-1: A két feltételből így lett egy. Lévén a vagy szó kapcsolja őket össze, elég, ha az egyik teljesül. Ha és kapcsolná őket össze, mindkettőnek teljesülnie kellene, hogy a teljes öszszetett feltétel igaz legyen. A kód most így néz ki: 110

111 Kérdések gondolt_szám = 4 tipp = input(‘gondoltam egy számra. Tippeld meg! ‘) tipp = int(tipp) if tipp == gondolt_szám: print(‘ügyes!’) print(‘gratulálok.’) elif tipp == gondolt_szám + 1 or tipp == gondolt_szám – 1: print(‘ó, csak eggyel tévedtél.’) else: print(‘hosszan gondolkodtál rajta?:)’) 11. print(‘nem érte meg.;)’) 12. print(‘pápá.’) 1. Hány elif-ág és hány else-ág szerepelhet egy elágazásban? 2. Melyiket kell utolsóként megadni? 3. Melyiknek nincs feltétele? 4. Létezhet olyan elágazás, amelyikben nincs egyik sem? 5. Kihívást jelentő feladat: Az alábbi sor nem jó (bár a program nem jelez hibát): elif tipp == gondolt_szám + 1 or gondolt_szám 1: Miért nem jó? Véletlenszám-előállítás Meglehetősen unalmas lehet, hogy a programunk mindig a négyre gondol. A legtöbb programozási nyelvben van valamilyen módszer véletlen számok előállítására. A Pythonban több is van, ezek közül a random.randint (randint: random integer, azaz véletlen egész) az, amelyik véletlenszerű egész számot állít elő, más szóval generál. Ha ezt az utasítást használni akarjuk, akkor előbb be kell töltetni a programmal a random nevű modult. A programunk első sorai a következőképp alakulnak: Algoritmizálás és programozási nyelv használata import random gondolt_szám = random.randint(1,6) print(‘súgok:’, gondolt_szám) tipp = input(‘gondoltam egy számra. Tippeld meg! ‘) Itt töltjük be a random modult. Az importálásokat követően szokás egy sort kihagyni. A súgás a program tesztelésekor hasznos, a végső változatból vegyük ki! 1 és 6 közötti egész számot állítunk elő. 111

113 6. Ha bonyolultabb összetett feltételeket fogalmazunk meg, érdemes lehet zárójelek használatával egyértelműsíteni a szándékunkat. Melyik feltételmegfogalmazás helyes az alábbiak közül? a. Ha (van tollunk és van ceruzánk) vagy van egy papírlapunk: tudunk rajzolni valamit. b. Ha (van tollunk vagy van ceruzánk) és van egy papírlapunk: tudunk rajzolni valamit. c. Ha van tollunk vagy (van ceruzánk és van egy papírlapunk): tudunk rajzolni valamit. 7. Kihívást jelentő feladat: A kistesód szülinapi banános nyaflatyát csinálod. A kistesód szerint a banános nyaflaty akkor jó, ha: a. nincs benne egyszerre vaníliás cukor és tortareszelék, b. ha van benne fahéj, akkor kell rá tejszínhab is, c. ha nincs benne fahéj, nem kerülhet rá tejszínhab sem. Írj programot a nyaflaty jóságának eldöntésére! Algoritmizálás és programozási nyelv használata 113

114 Ciklusok A ciklus eredetileg valamilyen ismétlődő dolgot jelent, gondolhatunk holdciklusra, választási ciklusra, árapályciklusra. Mi ebben a könyvben egy olyan programrészletet értünk rajta, amely valahányszor megismétlődik. Sok elterjedt programozási nyelvben a ciklus lehet számlálós vagy feltételes, de a Pythonban e kettő közül csak az utóbbi létezik, cserébe van még bejárós ciklusunk. A feltételes ciklus (while-ciklus) Elsőként megvizsgáljuk ezt a folyamatábrát. Vajon mit csinál a program? Start Mondatszerű leírással így néz ki az algoritmusunk: szám = 0 szám := 0 ciklus amíg szám!= 100: szám = szám + 1 ki: szám ciklus vége szám = 100? nem szám = szám + 1 A!= azt jelenti, hogy: NEM egyenlő igen ki: szám Stop Python nyelven pedig az alábbi formát ölti programunk: szám = 0 while szám!= 100: szám = szám + 1 print(szám) A while annyit tesz: amíg. Amíg a feltétel teljesül, addig újra meg újra belépünk a ciklusba. Behúzás, mint az if-nél. Ez a két sor benne van a ciklusban ők a CIKLUSMAG. 1. Mi történik, ha a ciklusmag első sorát elhagyjuk? (Ha sikerült végtelen ciklusba kerülnünk, a program a Ctrl + C [C jelentheti azt, hogy Cancel, jelentése töröl, érvénytelenít] billentyűkombinációval megállítható.) 2. A!= helyett milyen feltétellel érhetjük el ugyanezt az eredményt? 3. Hogyan változik a program kimenete, ha a ciklusmag két sorát felcseréljük? Ha a felcserélt sorokkal is szeretnénk a számokat 1-től 100-ig kiírni, mit kell még módosítani a programon? 4. Hogyan íratható ki minden második szám 100-ig? Hogyan íratható ki minden harmadik szám 100-ig? 114

115 Következő órára leírod százszor, hogy Bizonyára sokaknak viccekből, régi történetekből ismerős az alcímben jelzett tanári büntetés. Jelen sorok írójának azonban még a valóság volt: le kellett írnia százszor, hogy A tornaterembe sapkában megyek át. A fenti program egyetlen sorának módosításával megoldható ez a feladat, mi most mégis három módosítást is teszünk Túltenni Gausson A kis Gauss, amikor még nem volt nagy matematikus, az anekdota szerint egész osztályával együtt azt a feladatot kapta a tanárától, hogy adja össze a számokat egytől százig. A tanár közben nekiállt valami más munkának, de a kis Gauss két perc múlva szólt, hogy készen van, és az eredmény Rájött, hogy = 101, = 101, és így tovább. 50-szer 101 pedig Ha már van számítógépünk, illendő a két percnél jobb eredményt hoznunk, méghozzá Gauss felismerésének kihasználása nélkül számláló = 0 while számláló!= 100: számláló += 1 print(‘tudom, sapka.’) Ez ugyanaz, mint a számláló = számláló + 1 Használd a neked jobban tetszőt! számláló = 0 összeg = 0 while számláló < 100: számláló += 1 összeg = összeg + számláló print('összesen:', összeg) Ez már nincs behúzva: nincs a ciklusmagban. A változót átnevezzük a szerepének megfelelően. Amikor a változó értékét nem igazán használjuk a ciklusban, Pythonban szokás alávonásnak ( _ ) elnevezni a változót. Próbáld ki! Ezúttal két változó is kelleni fog, mind a kettőnek kell adnunk kezdeti értéket. Figyeljünk a ciklus feltételének változására! Algoritmizálás és programozási nyelv használata A logikai adattípus Vegyük elő a számkitalálós programunkat, és csupaszítsuk le annyira, hogy csak a jó válaszra reagáljon! Tervezzük át úgy, hogy kérdezzen addig, amíg ki nem találjuk a számot! A mondatszerű leírásba nem írjuk bele az importálást végző utasítást: gondolt_szám := 1 és 6 közötti véletlen szám kitalálta = hamis ciklus amíg ki nem találta: be: tipp ha tipp = gondolt_szám: kitalálta = igaz ciklus vége 115

116 Látjuk, hogy bevezetünk egy változót, amiben igaz vagy hamis érték tárolható. A változó kezdeti értéke hamis, és akkor állítjuk át igazra, ha a tipp jó volt. Minthogy a változót hamis értékkel inicializáltuk, a ciklusba legalább egyszer belépünk, és pont ezt akarjuk. Azok a változók, amelyek igaz (True) és hamis (False) értéket vehetnek fel, úgynevezett logikai típusúak (a Pythonban a típus neve bool, George Boole matematikus után, aki efféle problémákkal való foglalatosságáról vált híressé). Mindez kódként így néz ki: import random gondolt_szám = random.randint(1,6) kitalálta = False while not kitalálta: tipp = int(input(‘szerinted? ‘)) if tipp == gondolt_szám: kitalálta = True False és True, nagy kezdőbetűvel! Mélyebb behúzás az if miatt. Lehetne while kitalálta == False: de így jobban olvasható a kód, pythonosabb. Összetett ciklusfeltétel A program türelmes, és így persze a felhasználó a végtelenségig próbálkozhat. Írjuk át a programunkat úgy, hogy csak három próbálkozást engedjen! Számolnunk kell a próbálkozásokat, de nem elég, ha a ciklus feltételeként csak azt adjuk meg, hogy még nem használtuk el mind a három próbálkozást. Arra is figyelnünk kell, ha közben a felhasználó kitalálta a gondolt számot. Szerencsére a while, pont ugyanúgy, mint az if, képes összetett feltételek kezelésére. 5. Hogyan tartjuk nyilván az elhasznált lehetőségeket? 6. Fogalmazzuk meg a while feltételét! A teljes kód a következő: import random gondolt_szám = random.randint(1,6) kitalálta = False számláló = 0 while not kitalálta and számláló < 3: tipp = int(input('szerinted? ')) számláló += 1 if tipp == gondolt_szám: kitalálta = True 7. Helyezzünk el ismét olyan programsorokat a kódban, amelyek a felhasználó dicséretéért, ugratásáért felelnek! Több helyre is elhelyezhetőek, és mindnek megvannak az előnyei és hátrányai. Hasonlítsunk össze néhány lehetséges megoldást! 8. Szeretnénk megoldani, hogy ha a felhasználó a harmadik lehetőségre már majdnem kitalálta a megoldást (csak egyet tévedett), akkor kapjon még egy esélyt. Ahogy programozáskor mindig, ismét több helyes megoldás lehetséges valósítsuk meg a nekünk legjobban tetszőt!

117 Ciklusok és véletlenek Feladatok 1. Ciklussal meg tudunk oldani egyenleteket az egész számok halmazán próbálgatással. a. Oldjuk meg a 3x + 2 = 59 egyenletet a pozitív egészek halmazán! b. Oldjuk meg a 6x 2 + 3x + 8 = 767 egyenletet az egész számok halmazán! Honnan érdemes indítani a próbálgatást? c. Diophantosz ókori görög matematikus verses sírfelirata több fordításban fellelhető az interneten. A felirat alapján fogalmazz meg egyenletet, és írj programot, ami megoldja! Hány évesen halt meg Diophantosz? d. Ilyen módszerrel csak egész gyökű egyenlet oldható meg biztosan. Miért? e. Ha az egyenletnek nincs egész gyöke (például 6x 2 + 3x + 8 = 768), akkor végtelen ciklusba kerül a programunk. Miként biztosítható, hogy ne lépjen végtelen ciklusba a program, és ha már esélytelen, hogy talál megoldást, ne próbálkozzon tovább? Gondolkozzunk összetett feltételben! 2. Írjunk pénzfeldobás-szimulátort! a. A gép írja ki, hogy fejet vagy írást dobott! Használhatjuk a random.randint utasítást is, de van más megoldás is x=1 while 3*x + 2!= 59: x = x + 1 print(‘a megoldás:’, x) import random dobás = random.randint(1,2) if dobás == 1: print(‘fej’) else: print(‘írás’) Algoritmizálás és programozási nyelv használata import random dobás = random.choice([‘fej’, ‘írás’]) print(dobás) b. Készítsünk statisztikát! Egymillió feldobásból mennyi lesz fej, és mennyi írás? c. Írjuk át a programot úgy, hogy kockadobásokat számoljon! d. Készítsünk cinkelt kockát! A hatos jöjjön ki kétszer akkora eséllyel, mint a többi szám! 3. Írjunk randiszimulátort! a. A számítógép kérdezze azt, hogy Szeretsz?, amíg azt nem válaszoljuk, hogy Nagyon!, vagy azt, hogy Jobban, mint a kókuszgolyót!. b. A számítógép legyen durcás: legfeljebb három kérdés után zavarjon el bennünket, ha nem adjuk meg a helyes válaszok valamelyikét! c. A számítógép legyen szeszélyes: zavarjon el bennünket 2-4 rossz válasz után véletlenszerűen! 117

118 Ciklusok oda-vissza és egymásba ágyazva Feladatok 1. Írjuk ki a számokat csökkenő sorrendben 100 és 100 között! A print utasítás mindig új sort kezd a kiírnivalót követően. Van ugyanis egy end nevű paramétere, ami alapértelmezetten, azaz ha mást nem adunk meg: ‘\n’. Egy visszaper és egy n betű. A visszaper (backslash) szól, hogy a következő betű nem is betű, hanem vezérlőkarakter, az n pedig azt jelenti: new line, új sor. Ezt azonban felülbírálhatjuk. 2. Írjunk ki egy számsort, aztán vizsgálódjunk még egy keveset! a. Írjuk ki (két) ciklussal, hogy ! szám = 1 while szám < 9: print(szám, end='') szám += 1 while szám >0: print(szám, end=”) szám -= 1 print(”) A sor végén itt nem \n van, és nem is szóköz, hanem egy nagy semmi. Azaz: NE KEZDJ ÚJ SORT! Itt viszont a nagy semmit írjuk ki, aminek a végén ott van a \n azaz az utoljára kiírt egyes után kérünk egy sortörést. b. Hogyan változik a programunk, ha elhagyjuk az utolsó sort? c. Hány helyen kell módosítanunk a programot, hogy ne kilencig, hanem kilencmillió-kilencszázkilencvenkilencezer-kilencszázkilencvenkilencig írja a számokat? d. Hogyan változik a program futásának sebessége, ha nem íratjuk ki a számokat, csak elszámoltatunk oda-vissza? (Írjunk a program harmadik és hatodik sorának az elejére kettős keresztet (#)! Így ezeket a sorokat megjegyzéssé alakítottuk, nem hajtódnak végre.) 3. Írjunk egymás mellé 10 csillagot ( * ) úgy, hogy a programkódban csak egyetlen csillag karakter legyen! 4. Csillagok több sorban a. Írjunk egymás alá öt csillagsort! Ötlet: tegyük az előző feladat ciklusát egy másik ciklus belsejébe, figyelve a behúzásokra! sorszámláló = 1 while sorszámláló

119 b. Az előző feladat megoldásának egyetlen helyen való megváltoztatásával alakítsuk háromszöggé a program kimenetét! (Ötlet: egy sorban annyi csillagot kell kiírni, ahányadik ) * ** *** **** ***** c. Ha elkészültünk, írjuk át úgy a programot, hogy minden sorban csak az utolsó csillag jelenjen meg! d. Minden sorban az első és az utolsó csillag jelenjen meg! 5. Írjunk szorzótáblát a kicsiknek! A várt kimenet: 1 * 1 = 1 1 * 2 = 2 6 * 6 = 36 6 * 7 = * 9 = * 10 = 100 Algoritmizálás és programozási nyelv használata 119

120 Összetartozó adatok kezelése A lista adattípus A programjainkban az adatokat változókban tároljuk, és eddig négy változótípust, adattípust ismerünk: a karakterláncot (szöveg, string, str), az egész számokat (integer, int), a valós, tizedestörtként megjelenő számokat (lebegőpontos szám, float) és a logikai értékeket (True és False, azaz a bool típus). Ezek közül egyik sem jó akkor, amikor több, egymáshoz tartozó adatot szeretnénk tárolni, kiírni, műveletet végezni velük. Például tárolni szeretnénk az osztályunkba járók neveit. Beleírhatjuk egyetlen karakterláncba őket, de aztán hogyan írjuk ki őket egyesével? Vagy ábécérendben? Miként tároljuk az osztálylétszámokat, a kontinensek méreteit, az ország településeinek lakosságát, azt, hogy a majonézek hány grammosak és mennyibe kerülnek, a kedvenc sorozatunk szereplőit, a szomszéd kiskutyáinak neveit? Mindezt megoldja egy összetett adattípus használata. Ilyen például a Python lista adattípusa. Tároljuk kacatjainkat listában! A lista jele a szögletes zárójel. A lista létrehozásakor azonnal beletehetünk pár dolgot kacatok = [ꞌcsatꞌ, ꞌgombolyagꞌ, ꞌvonatjegyꞌ] print(kacatok) kacatok.append(ꞌkulcskarikaꞌ) kacatok.append(ꞌegérfogóꞌ) print(kacatok) Utólag az append() tagfüggvénnyel tudunk elhelyezni elemeket a lista végén. Azonnal ki tudjuk írni a lista tartalmát, bár így elég csúnya. Programteszteléskor viszont kiváló! A Python listája megtartja az adatok sorrendjét, azaz mindig ‘csat’, ‘gombolyag’, ‘vonatjegy’ sorrendben kapjuk vissza az adatokat és nem másképp. Nem kell egyforma típusú adatokat tenni egy listába, azaz teljesen jó a csata = [‘Isaszeg’, 1849, ‘április’, 6, ‘magyarok’] listamegadás, egy listában a csata helyszínével (szövegként), évével (egészként), hónapnevével (szövegként) és napjával (egészként), valamint a győztes oldallal (szövegként). 120

121 A listaelemek sorszámozása Az adatok sorszámot is kapnak, mégpedig nullától kezdődően. A nullától való számozás a számítógépek világában nem szokatlan. Szokjuk meg mi is, hogy az előző listának öt eleme van, de az utolsó a negyedik sorszámú. Így az előző lista nulladik eleme ‘Isaszeg’, a harmadik pedig 6. A sorszámra a programunkban így hivatkozunk: a lista nulladik eleme: csata[0] a lista második eleme: csata[2] a lista második és az utáni elemei: csata[2:] a lista másodikat megelőző elemei: csata[:2] a lista másodiktól a negyediket megelőzőig terjedő (tehát a második és a harmadik) elemei: csata[2:4] a lista utolsó eleme: csata[-1] Akiben felmerül a kérdés, hogy És hogyan tárolnám a tavaszi hadjárat összes csatáját egyetlen listában?, azt megnyugtatjuk, hogy lehet egy lista eleme egy másiknak. Aki ettől megijed, azt is megnyugtatjuk: ebben a könyvben nem foglalkozunk ilyen listákkal. Listák kiírása Láttuk már, hogy egy lista egyszerűen kiírható a print(listanév) utasítással. Láttuk azt is, hogy így nem szép, kell ennél valami jobbnak lennie. A megoldást egy join() nevű tagfüggvény jelenti, amelyiknek a használata elsőre talán meglepő. A zárójelben átadott lista elemeit fűzi össze egyetlen karakterlánccá, az elemek közé pedig az elején, aposztrófok között megadott karakterláncot teszi. Egészítsük ki az előző programunkat az alábbi sorokkal! Algoritmizálás és programozási nyelv használata A kacatok közé vessző és szóköz kerül kacatok_felsorolva = ‘, ‘.join(kacatok) print(‘a kacatjaim: ‘, kacatok_felsorolva, ‘.’, sep=’ ‘) A join() csak karakterláncokat tud összefűzni, azaz majd ügyeskednünk kell, ha egy számokból álló listát kell kiírnunk vele. A fenti csata listával (amiben vegyesen vannak karakterláncok és számok) végképp nehezen boldogul. Lista feltöltése a felhasználó által megadott adatokkal A kacatos listát a felhasználó saját kacatjaival töltjük fel. Minthogy senkinek sincs csak egy kacatja, ciklust szervezünk a feladatra. A kacatokat egyesével kérdezzük meg, és mindegyiket hozzáfűzzük a bővülő lista végére. De honnan fogjuk tudni, hogy befejezhetjük, nincs több kacat? Meg kell vizsgálnunk minden kacatot, még mielőtt beillesztjük a lista végére, és ha például a kacat neve az, hogy elfogyott, akkor befejezzük a lista feltöltését, és kiírjuk, amit kaptunk. Írjuk meg a programunk első változatát, és próbáljuk ki! 121

122 kacatok = [] A listáknak érdemes többes számú főnevet névül választani. kacat = ‘bármi’ while kacat!= ‘elfogyott’: kacat = input(‘kérek egy kacatot! ‘) if kacat!= ‘elfogyott’: kacatok.append(kacat) Üres listát hozunk létre: csak két szögletes zárójel. kacatok_felsorolva = ‘, ‘.join(kacatok) print(‘a kacatjaim: ‘, kacatok_felsorolva, ‘.’, sep=”) Kezdeti értéket kell adnunk, hogy egy sorral lentebb megvizsgálhassuk az értékét. Csak akkor illesztjük a lista végére, ha nem elfogyott. Ha utoljára azt mondta a felhasználó, hogy elfogyott, nem kérdezünk többet. A harmadik sorban csak azért adjuk a bármi -t a kacat változó értékéül, hogy egy sorral lentebb megnézhessük, hogy az érték nem elfogyott -e. A bármi helyett akármi más is szerepelhet itt, csak az elfogyott nem, mert akkor egyszer sem lépnék be a ciklusba. A bármi értéket nem használjuk sehol, viszont zavaró lehet. A Python az ilyen esetekre tartogatja a nagybetűs semmit, azaz a None értéket. Ha a harmadik sort így írjuk át: kacat = None akkor lényegében azt mondjuk a Pythonnak: Kérünk egy kacat nevű változót, de még ne tegyünk bele értéket. A negyedik sorban a while tudni fogja, hogy a None nem ugyanaz, mint az elfogyott, és belép a ciklusba. Informatikusszemmel nézve nem túl szerencsés, amit a hatodik (és később a negyedik) sorban művelünk. Itt ugyanis onnan tudjuk, hogy nincs több kacat, hogy egy különleges nevű kacatot adunk meg. Ha egyszer véletlenül a felhasználónak mégis lesz elfogyott nevű kacatja, nem tudja bevinni a programunkba. Átírható úgy a program, hogy az ‘elfogyott’ helyett az üres karakterláncot tekintse a felsorolás végének, azaz az ‘elfogyott’ helyett a negyedik és a hatodik sorban is használhatunk két aposztrófot közvetlen egymás mellett: ”. 122

123 A bejárós ciklus A lista a Python egyik olyan adattípusa, amelyben egyesével végig tudunk lépkedni az elemeken, azaz a lista bejárható, végigjárható. A bejárást egy ciklussal végezzük el, de nem a már megismert feltételes ciklussal. Értelmezzük és futtassuk az alábbi programot! A bejárós ciklus utasítása a for. folyók = [‘Duna’, ‘Tisza’, ‘Kőrös’, ‘Maros’, ‘Ipoly’, ‘Dráva’, ‘Rába’] for folyó in folyók: print(‘a’, folyó, ‘hosszú és vizes.’) Az épp soron következő értéket a folyó nevű változóban tároljuk. Ez a sor azt jelenti: Vegyük sorra egyesével a folyók lista értékeit! A bejárós ciklus egyesével végiglépked egy bejárható objektum, például egy lista értékein. Az épp aktuális értéket betölti a ciklusváltozóba (esetünkben a folyó nevűbe). A ciklus magjában használhatjuk ezt a változót. A ciklusmag éppúgy, mint a while-ciklusnál, bentebb kezdődik. Módosítsuk a kacatos programunkat úgy, hogy a végén bejárós ciklussal írjuk ki a kacatlistát! Algoritmizálás és programozási nyelv használata 123

124 Listák és bejárásuk Feladatok 1. Írjunk olyan programot, amely egy verseny résztvevőinek célba érkezés szerinti névsorát kéri a felhasználótól, majd kiírja a dobogósokat és a sereghajtót! Minden versenyző bekérése előtt írja ki az épp aktuális névsort! versenyzők = [] versenyző = None while versenyző!= ”: print(‘a versenyzők jelenleg:’, ‘, ‘.join(versenyzők)) versenyző = input(‘kérek egy versenyzőt! ‘) if versenyző!= ”: versenyzők.append(versenyző) print(‘az első helyezett: ‘, versenyzők[0]) print(‘az második helyezett: ‘, versenyzők[1]) print(‘a harmadik helyezett: ‘, versenyzők[2]) print(‘a sereghajtó: ‘, versenyzők[-1]) 2. Írj olyan programot, amely egy-egy listába bekéri három-három leves, főétel és desszert nevét, majd kiír három menüt, mindegyikben egy levessel, főétellel és desszerttel! A range() függvény arra való, hogy számsorozatokat állítson elő. Háromféle módon használható: csak egy számot adunk meg a zárójelben: a range(5) a 0,1,2,3,4 számsort állítja elő, két számot adunk meg: a range(2,5) a 2,3,4 számsort állítja elő, három számot is megadunk: a range(5,15,3) az 5,8,11,14 számsort állítja elő. A range-objektumokat leggyakrabban arra használják, hogy az előállított számsorozatot for-ciklussal bejárják. Minden, ami for-ciklussal megoldható, megoldható while-ciklussal is, de sok esetben elegánsabb és egyszerűbb így. 3. Írjuk ki az első 10 természetes számot és a négyzetüket! for szám in range(10): print(szám, szám**2) Írjuk át a programot úgy, hogy while-ciklust használjon! 124

125 4. Három egymásba ágyazott bejárós ciklussal rajzoljuk ki az alábbi ábrát! ooooo ooooo ooooo ooooo ooooo ooooo ooooo ooooo ooooo ooooo ooooo ooooo Mi a szerepe az ötödik sornak, és mi a hatodiknak? Hol kell átírni a kódot, hogy három, az alábbival egyező háromszöget rajzoljon? o oo ooo oooo for téglalap in range(3): for sor in range(4): for oszlop in range(5): print(‘o’, end=”) print(”) print(”) Ötlet: a range() függvény paraméterében szerepelhet ciklusváltozó is. A lista adattípusnak van remove(), azaz eltávolít, kivesz tagfüggvénye is. Az append()-hez hasonlóan működik: a zárójelben kell megadnunk azt az elemet, amit kiveszünk a listából. Ha több azonos törlendő van, akkor a remove() tagfüggvény az elsőt fogja kivenni a listából. A len() (azaz hossz) függvény pedig arra használható, hogy egy lista elemszámát megadja. 5. Írjunk programot, amely egy autókölcsönző munkáját szimulálja! A kölcsönző a munkanapot egy listányi autóval kezdi, és addig kölcsönöz, amíg minden autót ki nem ad. A program írja ki az autók listáját, és kérdezze meg, melyiket kölcsönzi ki a felhasználó. Írja ki, hogy mik maradtak benn, és kérdezzen újra, és így tovább. Algoritmizálás és programozási nyelv használata autók = [‘Trabant’, ‘T-Modell’, ‘Rolls-Royce’] while len(autók) > 0: print(‘kölcsönözhető:’, ‘, ‘.join(autók)) mit = input(‘melyik autót kölcsönzi ki? ‘) if mit in autók: autók.remove(mit) else: print(‘ilyen autóval nem szolgálhatunk.’) Addig kölcsönzünk, amíg minden autó ki nem megy. Így biztosítható, hogy ne akarjunk nem létező elemet kivenni a listából abba belehalna a program. 125

126 Listák mindenféle adatokkal Feladatok 1. Szimuláljunk tízmillió kockadobást, és az eredményeket tároljuk listában! A programunk számolja meg, hogy hányszor dobtunk hatost! import random dobások = [] for _ in range( ): dobás = random.randint(1,6) dobások.append(dobás) ennyi_hatos = 0 for dobás in dobások: if dobás == 6: ennyi_hatos += 1 Nem használjuk fel a ciklusváltozót, ezért jó ez a semmitmondó név. print(‘összesen’, ennyi_hatos’ ‘hatost dobtunk.’) Az első ciklus előállítja a dobásokat. A második ciklus összeszámolja a hatosokat. Számoljuk össze mind a hat lehetőség előfordulásait egy 1 6 között futó külső ciklussal! 2. Az egy elem előfordulásának megszámlálására a Python sokkal egyszerűbb megoldást kínál a lista adattípus count() tagfüggvényét. Keressük meg az interneten, hogy miként kell használni, és próbáljuk ki! 3. Kihívást jelentő feladatok, ahol nem segít rajtunk a count(), és mindenképp be kell járnunk a listát: a. Hány helyen előzi meg a hatos dobást ötös dobás? b. Hány helyen van egymás után két hatos? Eddig a listáinkat érték szerint jártuk be. Amikor listák index szerinti bejárásáról beszélünk, akkor a ciklusváltozóban nem az aktuális listaelem értéke van, hanem az aktuális listaelem sorszáma, azaz indexe. Az index szerinti bejárásnak a Pythonban két módszere is van. Az első jobban közelít a Pythonban nem létező, de más nyelvekben elterjedten használt számlálós ciklusok használatához fővárosok = [‘Párizs’, ‘Bécs’, ‘Róma’, ‘Prága’] for index in range(len(fővárosok)): print(index, fővárosok[index]) A len() itt 4-et ad vissza, a range(4) pedig 0,1,2,3-at. Az index változó értéke tehát lesz. Kiírjuk a fővárosok lista nulladik, első, második és harmadik elemét. 126

127 A második módszer pythonosabb, és egyszerre kapjuk meg az aktuális elem indexét és értékét. Itt lényegében két ciklusváltozónk van Futtassuk a fenti kódot, és figyeljük meg a program kimenetét! Értelmezzük a negyedik sorban lévő két változó szerepét! 4. Állítsunk elő magunknak ezúttal egy tízelemű, pénzfeldobások eredményeit tartalmazó listát! Hány olyan eset van, amikor az aktuális és az előző dobás is fej? fővárosok = [‘Párizs’, ‘Bécs’, ‘Róma’, ‘Prága’] for index, főváros in enumerate(fővárosok): print(index, főváros) import random feldobások = [] for _ in range(10): feldobás = random.choice([‘f’, ‘í’]) feldobások.append(feldobás) print(‘a feldobások:’, ‘, ‘.join(feldobások)) enumerate: számozd be! fej_után_fej = for index, feldobás in enumerate(feldobások): 12. if index > 0 and \ feldobás == ‘f’ and feldobások[index-1] == ‘f’: 13. fej_után_fej += print(‘ennyiszer volt fej után fej: ‘, fej_után_fej) Listában adjuk meg, hogy mik közül lehet választani. Az első értéknél még nem tudjuk megnézni az előzőt. Algoritmizálás és programozási nyelv használata A túl hosszú sorokat visszaperrel törhetjük. Te nyugodtan írhatod egybe a gépeden. Az előző elem az, aminek eggyel kisebb az indexe. 5. Állítsunk elő harmincelemű, nulla és kilenc közötti véletlen számokat tartalmazó listát! A számok egy útvonal magassági adatait jelentik. Meredek az útszakasz, ha legalább kettővel magasabb az aktuális hely, mint az előző. Hány meredek szakasz van az úton? És visszafelé? 6. Kihívást jelentő feladat: A programunk elején adjunk meg két listát: az első tartalmazzon öt filmcímet, a második a filmek egy-egy főszereplőjét! Az első filmhez az első szereplő tartozik, a másodikhoz a második, és így tovább. Írjuk ki a filmcímeket, majd az egyik, véletlenszerűen kiválasztott szereplőt! Kérdezzük meg a felhasználótól, hogy a kiírt szereplő melyik filmnek a főszereplője! Értékeljük a válaszát! 127

128 7. Kihívást jelentő feladat: Állítsunk elő nyolcvanelemű, -5 és 3 közötti egész számokból álló listát! A számok egy úszó palackorrú delfin magasságát jelentik. A delfin ki-kiugrál a vízből, ilyenkor pozitív a magassága. Nulla a magasság, amikor a felszínen úszik, negatív, amikor a víz alatt. Írjunk programot, ami választ ad a következő kérdésekre! a. Az út mekkora részét tette meg a delfin a vízben, illetve a víz alatt? A válaszok megadhatóak törtszámként és százalékként is. b. Víz alatt, vagy víz felett volt-e többet a delfin? A vízfelszínen való utazás egyik esetbe sem számít bele. c. Milyen hosszú volt a leghosszabb kiugrása? Az út hányadik pontjánál kezdődött? d. Hányszor törte át a vízfelszínt, azaz hányszor követ a listában negatív számot pozitív, vagy fordítva? e. Mély merülésnek számít, ha a delfin -4-es vagy -5-ös mélységben van. Az út során hányszor merült mélyre? Figyeljünk arra, hogy például a 4-2, -4, -5, -5, 3 útvonal csak egy mélyre merülést jelent! 128

129 Mobiltechnológiai ismeretek

138 Képernyőre beilleszthető elemek Tulajdonságok beállítása Designer és Blocks nézet váltása Képernyő kinézete

139 Összetevő kiválasztása Programterület Kódrészlet

143 Publikálás a világhálón Ebben a fejezetben átismételjük a világhálóval kapcsolatos alapfogalmakat, majd áttekintjük, hogy mi magunk hogyan készíthetünk és publikálhatunk weboldalakat. Az internet és a web kapcsolata Előzetes tanulmányainkból már tudhatjuk, hogy az internet nem más, mint egy globális, az egész bolygónkat behálózó számítógépes hálózat. Ez a hálózat valójában nem egy fizikai hálózatot jelent, hanem sokféle, önálló hálózatból, illetve hálózatfajtából áll, amelyek egymással összeköttetésben állnak. A hálózatra csatlakoztatott eszközök egy egyedi hálózati azonosítóval rendelkeznek, amelyet IP-címnek (Internet Protocol-címnek) nevezünk. Példa egy ilyen IP-címre: Az internethálózat sokféle információmegosztási, kommunikációs szolgáltatást támogat. Ilyen például az (elektronikus levél), a chat (csevegés) vagy a fájlátviteli szolgáltatás (pl. FTP, SFTP, SCP), amely az állományok számítógépek közti átvitelét (feltöltését, letöltését) teszi lehetővé. A world wide web (amelyet magyarul világhálónak nevezünk) szintén egy olyan szolgáltatás, amelyet az internethálózaton érhetünk el. Tehát a világháló és az internet nem ugyanazt jelentik, bár sokan (tévesen) szinonimaként használják a két fogalmat. A world wide web megalkotása Tim Berners-Lee, valamint Robert Cailliau nevéhez fűződik, akik a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) munkatársai voltak ben egy olyan rendszert kezdtek el kidolgozni, amely a világ különböző helyszínein dolgozó kutatók közti információmegosztást támogatta április 30-án a CERN bejelentette, hogy a kidolgozott technológiát (www) mindenki szabadon, ingyenesen használhatja. Ebben az évben Magyarországon is elindult az első www-kiszolgáló, ami a webcímen üzemelt ben Tim Berners-Lee megalapította a World Wide Web Konzorcium nevű szervezetet (w3.org), amely mind a mai napig koordinálja a nyílt, webes szabványok kidolgozását. Sir Timothy John Berners-Lee 143

144 A www (világháló) építőkövei A világháló egy olyan információs rendszer, amelyre jellemző, hogy böngészőprogramok segítségével különböző dokumentumokat (pl. weboldalakat, PDF-dokumentumokat stb.) és egyéb állományokat (pl. képeket, videókat, zenéket stb.) érhetünk el. Ezeket összefoglalóan erőforrásoknak (resource) nevezzük. Ezen erőforrások között a hiperhivatkozások (linkek) teremtenek kapcsolatot. Így egy weboldalról kiindulva a különböző hivatkozások követésével újabb és újabb oldalakra juthatunk el. Az viszont nem garantálható, hogy a visszafelé irányt is meg tudjuk tenni a hivatkozások segítségével, mivel a hivatkozások egyirányúak. A saját weboldalunkról bármilyen weboldalra hivatkozhatunk, de a hivatkozott oldalon ettől még nem biztos, hogy fognak hivatkozni a mi oldalunkra. A www megalkotása során különböző kérdésekre kellett választ adniuk a tervezőknek. A következőkben ezekkel részletesebben foglalkozunk. Böngészőalkalmazások mobil platformon Milyen eszközzel érjük el a világhálón publikált anyagokat? Tudjuk, hogy a világhálón publikált anyagokat jellemzően a webböngésző programok segítségével érhetjük el. Böngészőprogramokat sokféle cég, szervezet fejleszt. A statisztikák szerint a legnépszerűbb webböngészők napjainkban a következők: Google Chrome, Safari (Apple), Mozilla Firefox, Samsung Internet, Microsoft Edge, Opera. Egy operációs rendszerre akár több, különböző böngészőprogramot is telepíthetünk. Feladatok, kérdések Három-négy fős csoportokban vitassuk meg, hogy mely böngészőprogramokat kedveljük a legjobban, és miért? Állítsunk fel ez alapján népszerűségi rangsort! Ha használunk a felsoroltakon kívül más böngészőprogramokat, azoknak milyen előnyeik, egyedi funkcióik vannak? Minden csoport szóvivője ismertesse az eredményeket! A böngészőprogram képes megjeleníteni a világhálón közzétett (publikált) tartalmakat, de ehhez meg kell adnunk azt a webcímet, ahol az adott tartalom elérhető. Folytassuk az ismerkedést ezzel! 144

145 Hogyan hivatkozunk az elérendő dokumentumra? A dokumentumok és más állományok elérési helyére az úgynevezett URL (Uniform Resource Locator), vagyis Egységes Erőforrás Helymeghatározó segítségével hivatkozhatunk. Az alábbiakban néhány példát látunk erre display/ jpg search?q=világháló Berners-Lee#Kitüntetései file:///c:/honlapra/hobbi.html A Nemzeti Audiovizuális Archívum weboldala. A Magyar Nemzeti Múzeum portál egy aloldala, amely a kiállításokat mutatja be. A Fortepan közösségi fotóarchívum weboldalán elérhető egyik kép webcíme. Webes szabványok a W3 konzorcium weboldalán. A Sulinet hírmagazin webportálja. A Google kereső találati oldala a világháló szóra keresve. A Tim Berners-Leeről szóló Wikipédia-oldal kitüntetésekkel foglalkozó oldalrészére mutató webcím. A saját számítógépünk c:\honlapra mappájában található hobbi.html nevű dokumentum. Publikálás a világhálón Ahogy a példákban is látszik, az URL több részre tagolódik. Ezek a következők: 1. Séma A séma utal arra, hogy milyen szabályrendszer (protokoll) szerint történik a kommunikáció a hálózat tagjai között. A protokoll leírja, hogy hogyan kell történnie a kapcsolatfelvételnek, hogyan történik az üzenetváltás, mi az üzenetek felépítése és az egyes üzenetekben milyen adatok lehetnek. Érdekesség: A protokoll kifejezést hétköznapi értelemben is használjuk, a különböző viselkedési szabályokra, illemtani ismeretekre utalva. A webes dokumentumok, állományok vonatkozásában leggyakrabban a http vagy https sémát szoktuk megadni. A séma neve után egy kettőspontot kell írni. A kettőspontot webes tartalmak esetén két perjel (//) követi. Fontos! Amikor a böngészőprogramban megadunk egy webcímet, sokszor nem szoktuk begépelni az előtagot (pl. mégis megjelenik a weboldal. Ennek oka, hogy a böngészőprogramok ilyen esetekben alapértelmezetten a http-sémát használják. Amennyiben a saját számítógépünk egy mappájából nyitunk meg egy dokumentumot (pl. weblapot) a webböngészőben, akkor láthatjuk, hogy nem a http sémát, hanem a file sémát használja a böngészőprogram. 145

146 2. Útvonal A séma után kell megadnunk az erőforrás elérési útvonalát. De ezt hogyan tudjuk megtenni? Ha egy épülethez szeretnénk eljutni, akkor használhatjuk a helyszín GPS-koordinátáit. Például a Parlament épületének a GPS-koordinátái: N E Ez a számsor jól használható egy navigációs szoft verben, de nehezen lehetne megjegyezni. Helyette így is megadhatnánk ugyanezt a címet: Budapest V. kerület, Kossuth tér 1 3. Ez utóbbi cím szintén azonosítja a helyet, és jól megjegyezhető. Láttuk korábban, hogy az internethálózatra csatlakoztatott eszközök egy egyedi IP-címmel rendelkeznek (pl ). A webböngésző programban akár ezen IP-cím segítségével is elérhetnénk a gépek szolgáltatásait. Ez azonban túlságosan bonyolult lenne, hiszen éppúgy egy hosszú, számokból álló azonosítót kellene használnunk, mint az előbbi példában a GPS-koordinátákat. Másrészt ezek az IP-címek változhatnak. Elképzelhető, hogy egy eszköz minden csatlakozáskor más-más IP-címet kap. Ezért fontos, hogy a webes kiszolgálókra ne csak IP-cím alapján, hanem egy könnyebben megjegyezhető, állandó névvel is hivatkozhassunk. Ilyen a korábbi példánkban a város, utca, házszám. Ez az azonosító az állomásnév, vagy más néven hosztnév (hostname). A teljes elérési útvonalnak azonban nemcsak az állomásnév a része, hanem az úgynevezett doménnév is. A doménnév (domain name) egy olyan egyedi azonosító, amely kettő vagy több részből áll, és ezeket pontok választják el. A doménnév végződése (a korábbi példákban a hu, com és org) a legfelső szintű tartományt jelenti. Ezek lehetnek országokra utaló, illetve kategóriákra utaló rövidítések. Például a hu kód Magyarországot jelöli, a jp Japánt, az org a szervezeteket, a com az üzleti weboldalakat, és így tovább. A legfelső szintű tartomány előtt a második szintű tartományt találjuk. Például a sulinet.hu tartománynévben a sulinet a második szintű tartománynév. Második szintű tartománynevet meghatározott díjért bárki lefoglalhat saját célra (pl. vállalkozása, alapítványa, családja számára), amennyiben az adott név még szabad. Tipp! Azt, hogy egy doménnév lefoglalható-e még, az Internet Szolgáltatók Tanácsa weboldalán ( lehet ellenőrizni. Feladatok, kérdések Nézzük meg, hogy a saját családnevünkkel megegyező doménnév lefoglalható-e (pl. Balaton Éva esetén azt kell ellenőrizni, hogy a balaton.hu doménnév szabad-e). Mit tapasztalunk? Az osztály mekkora hányada tudná regisztrálni a saját nevét? A második szintű tartomány tulajdonosa saját hatáskörben akár további aldoménneveket (harmadik, negyedik szintű) is kioszthat, és helyi állomásneveket (hosztnév) is meghatározhat. Az állomásnév egyben doménnév is lehet. Például a hirmagazin.sulinet.hu cím esetén a doménnév a helyi állomásnévből (hirmagazin) és a sulinet.hu szülődoménnévből áll össze. 146

147 Hivatkozás mappákra és a bennük található erőforrásokra A webes kiszolgálókon (szervereken) az információk mappaszerűen vannak szervezve, kicsit hasonlóan ahhoz, mint a saját számítógépünkön is. Az elérési út azt írja le, hogy milyen útvonalon érhető el az adott erőforrás. Például a webcím esetén a tartományhoz tartozó szerver _photo mappájában van egy display mappa, amelyben a jpg nevű képre hivatkozunk. Ha nem adunk meg útvonalat, vagy csak egy mappa nevét adjuk meg, akkor egy alapértelmezett tartalom fog megjelenni a kiszolgáló szerver beállításai alapján (pl. index.html, index.php, default.aspx) Feladatok, kérdések Publikálás a világhálón 1. Szerveződjünk három-négy fős csoportokba! Egy böngészőprogramban nyissuk meg a saját iskolánk weboldalát! A böngészés során próbáljuk kideríteni, hogy vajon melyik aloldalnak van a leghosszabb webcíme! Osszuk fel egymás között, hogy ki melyik részét térképezi fel a weboldalnak, például a menüpontok alapján. Jegyezzük fel a leghosszabb webcímet, és értelmezzük, hogy az elérési útvonalban mi mit jelenthet! 2. Vannak-e az iskolának harmadik szintű tartománynevei? Ha igen, akkor melyek ezek? Gyűjtsünk össze párat! 3. Lekérdezési paraméterek A webcímben akár paraméterek is lehetnek, amelyek alapján a weboldal akár más-más tartalmat tud szolgáltatni. A paramétereket kulcs = érték formában lehet megadni, az első kulcs elé pedig kérdőjelet kell tenni. Például a webcímben paraméterként egy q nevű kulcs van megadva, amelynek értéke a világháló szöveg. A q az angol query (lekérdezés) szó rövidítése. Ezt a kulcsot és értéket egy program feldolgozza, és eredményként azon weboldalak listáját mutatja meg, amelyekben szerepel a világháló szöveg. Ha több ilyen kulcs lenne, akkor azokat & jellel kellene elválasztani. Például a webcím már két kulcsot is tartalmaz. A második a num, ami az angol number (szám) szó rövidítése. Ez a megjelenítendő találatok számát jelenti. Feladatok Próbáljuk ki a Google keresőjében azt, hogy közvetlenül a webcímben módosítjuk a paraméterek értékét! Keressünk rá ezzel a módszerrel a Duna kifejezésre! 4. Oldalrész A webcímek végén egy olyan azonosító is állhat a # jel után, amely egy oldalrészre hivatkozik. Ilyenkor a böngészőprogram az oldal adott elnevezésű részéhez fog ugrani. Fontos! Csak akkor tudunk egy weboldal adott részére ugrani, ha az oldal készítője az adott oldalrészt ellátta egy egyedi névvel. Ezalól kivételt jelent az oldal teteje, amelyre név nélkül, csak a # jel megadásával hivatkozhatunk. 147

148 Például a webcím a Tim Berners-Leeről szóló Wikipédia-oldal azon részére ugrik, ahol a kapott kitüntetéseiről van szó. Feladatok A Wikipédia oldalán keressünk olyan szócikket, ami egy olyan témával kapcsolatos, amelyet mostanában tanultunk, és rendelkezik oldalrész-hivatkozással. Másoljuk ki az oldalrész-hivatkozást tartalmazó linket, és mentsük el egy állományba! Az URN és URI fogalma Érdekesség Nemcsak az elérési útvonal, hanem speciális esetben egy név (azonosító) alapján is hivatkozhatunk egyes objektumokra. Ezt az URN (Uniform Resource Name) vagyis Egységes Erőforrás Név segítségével tudjuk megtenni. Ebben az esetben viszont alapvető követelmény, hogy a név világviszonylatban (térben és időben) egyedi legyen, vagyis valóban egyértelműen azonosítson egy elemet. A saját nevünk például nem lehet URN, mert nem garantálható, hogy egy másik embert (akár a világ másik részén) ne hívjanak ugyanígy, most, vagy a jövőben. De az is lehet, hogy a múltban is élt már ilyen névvel valaki. De akkor mi lehet URN? Bizonyára találkoztál már az ISBN számmal a könyvek borítóin. Ez az iktatószám világszinten egyedi. Magyarországon ezen azonosítókat a kiadók kérésére az Országos Széchényi Könyvtáron belül működő Magyar ISBN és ISMN Iroda osztja ki. Például Magyarország Alaptörvényére ezzel az URN azonosítóval hivatkozhatunk: urn:isbn: Mind a korábban látott URL-ek, mind az URN-ek beletartoznak egy nagyobb kategóriába, amely az URI (Uniform Resource Identifier) névre hallgat. Ezt magyarul Egységes Erőforrás Azonosítónak hívjuk. Vagyis minden URL egyben URI is, de nem minden URI-ra igaz, hogy URL. Hogyan történik a kommunikáció? A világhálón jellemzően a http (hypertext transfer protocol, magyarul hiperszöveg-átviteli protokoll) szerint történik a kommunikáció, illetve biztonsági okokból gyakran a https-sémát használjuk a webböngészőkben, ami azt jelenti, hogy titkosított, biztonságos formában történik a kommunikáció. A kommunikáció kérés-válasz formájában zajlik a kliens és a szerver között. A kliens (ami tipikusan a webböngésző program, de más alkalmazás is lehet) kérést küld a kiszolgálónak, vagyis a szervernek. Erre a kérésre válaszol a webszerver. Weboldal megjelenése egy böngészőben 148

149 A kommunikáció során a webböngésző megkapja az adott weboldal forráskódját is. A weboldal tartalmazhat képeket, videókat és egyéb elemeket is, amelyek szükségesek a megjelenítéshez. Ezeket a böngészőprogram szintén le kell, hogy kérje a szervertől újabb kérés-válasz ciklusokban, majd a kapott adatok alapján megjeleníti az oldalt. Hogyan, milyen nyelven írjuk le a dokumentumok tartalmát, illetve kinézetét? A tartalom leírása (HTML) A világhálón jellemzően a HTML (HyperText Markup Language) jelölőnyelvet használjuk arra, hogy a weboldalak tartalmát leírjuk. Ennek a nyelvnek több verziója is van. A legutolsó és egyben legkorszerűbb változat a HTML5. Ezzel fogunk mi is foglalkozni. A HTML nem programozási nyelv, hanem a webes dokumentumok tartalmának leírására szolgáló leírónyelv. A HTML nyelvben úgynevezett tagek (kiejtve tegek), vagy magyarul címkék segítségével tudjuk leírni a dokumentum tartalmát. A címkék < jellel kezdődnek és >jellel végződnek. Például egy bekezdés kezdetét a

taggel jelöljük. A p az angol paragraph, vagyis paragrafus szó rövidítése. Egy címke hatása addig tart, amíg meg nem adjuk a záró párját. A záró címke hasonló, mint a kezdő címke, csak egy / karakter van a címke neve előtt. Vagyis egy bekezdést így jelölhetünk a HTML nyelv segítségével:

ez egy bekezdés

Vannak olyan címkék is, amelyeknek nincsen záró párjuk. Ilyen például a
tag is, amellyel az utána következő szöveget új sorba törhetjük.

ez egy bekezdés,
amiben sortörést alkalmaztunk.

A címkék használata során akár paramétereket is megadhatunk, sőt bizonyos esetekben ez kötelező is. A paramétereket a címke nyitó részében kell megadnunk paraméter=”érték” alakban. Egy címkéhez több paramétert is írhatunk, ekkor szóközzel kell elválasztanunk őket. Vannak úgynevezett globális paraméterek. Ezeket bármilyen tag esetén megadhatjuk. Ilyen például a title, class, id. Más paramétereket csak az adott tag esetén használhatunk. Például egy kép beillesztéséhez az címkét kell használnunk. Az img az angol image (kép) szó rövidítése. Viszont ebben az esetben kötelezően meg kell adnunk azt is, hogy hol érhető el a kép (mi az URLje). Ez kerül az src paraméterbe. Az src a source (forrás) szó rövidítése. Sőt, azt is le kell írnunk szövegesen, hogy mi látható a képen. Ez az alt paraméterbe kerül. Az alt az alternate (helyettesítő leírás) rövidítése. Az előbbi példában a goldi.jpg képet illesztettük be az oldalra. Mivel nincs megadva semmilyen hosszabb útvonal, csak a fájl neve, ez azt jelenti, hogy a kép ugyanabban a mappában van, mint maga a weblap, amelybe be van illesztve. Ha esetleg a képet nem tudná letölteni a böngészőprogram, akkor helyette az alt paraméterben megadott leíró szöveget jeleníti meg. A vak emberek szintén ezen szöveg alapján tudják eldönteni, hogy mi látható a képen. Publikálás a világhálón 149

150 A kinézet leírása (Stíluslap) A HTML5 nyelv segítségével a weboldalak tartalmát írhatjuk le, a kinézetét viszont nem. Erre a CSS (Cascading Style Sheets) szabvány szolgál, amelyet magyarul legtöbbször lépcsőzetes stíluslapoknak, csatolt stíluslapoknak vagy egymásba ágyazott stíluslapoknak fordítanak. A szabványnak több verziója van, a jelenlegi legkorszerűbb változat a CSS3. A stíluslapok szakszerű alkalmazásának számos előnye van: Számos formázást (pl. színbeállítások, szövegbeállítások) és oldalfelépítést (pl. kétoszlopos elrendezés) támogat. A weboldalak karbantartása egyszerűsödik, mivel az oldal kinézetének leírása nem keveredik a tartalom leírásával. Segíti az akadálymentes oldalak előállítását (később erre még kitérünk). Különböző eszközökre (pl. okostelefonokra, nyomtatókra, okosórákra) külön-külön stíluslap készíthető, amely biztosítja az optimális elrendezést és használhatóságot. Nézzünk egy egyszerű példát! Korábban láttuk, hogy a bekezdést a

címkével tudjuk jelölni. Hogyan tudnánk minden bekezdés kinézetét megváltoztatni a stíluslap segítségével úgy, hogy a szöveg kék színű legyen, és nagyobb betűmérettel jelenjen meg? Ahhoz, hogy kijelöljük a formázáshoz az oldal összes bekezdését, először meg kell adnunk a tag (címke) nevét. Ezért ezt a részt kijelölőnek vagy szelektornak hívjuk. p < >color: blue; font-size:120%; A szelektor után a < és >jelek közötti deklarációs blokkban megadhatjuk, hogy hogyan szeretnénk megjeleníteni az adott elemet. Itt meg kell adnunk a tulajdonságokat, illetve az ahhoz tartozó értékeket. A tulajdonság-érték megadást deklarációnak nevezzük. A különböző deklarációkat pontosvesszővel kell elválasztani egymástól. Például a color tulajdonság a szöveg színét állítja be. Értékként megadhatunk különböző színneveket angolul. A font-size tulajdonság a betű méretét jelöli. A 120% érték azt jelenti, hogy az alapértelmezett méret 120%-át szeretnénk beállítani, vagyis kis mértékben meg szeretnénk növelni a betűméretet. CSS osztályok használata Persze egyáltalán nem biztos, hogy minden egyes bekezdést ugyanúgy szeretnénk formázni. Ebben az esetben használhatunk osztályokat. A HTML-kódban az egyes elemeket osztályokba sorolhatjuk. Ehhez a class paramétert kell használnunk. Az osztály nevét mi találhatjuk ki. A névben számok, betűk, kötőjelek és aláhúzások lehetnek, de például szóköz és más speciális karakter nem! 150

151 Ha például ki akarunk emelni egy bekezdést a többi közül, akkor használhatjuk osztálynévként a kiemelt szót! Tipp! Mindig próbáljunk meg olyan osztálynevet megadni, amely általánosan írja le a formázás jellegét. Például ne adjunk olyan osztálynevet, hogy piros, mert lehet, hogy később az elem kinézetet megváltoztatjuk lilára, és akkor ez az osztálynév félrevezető lesz. A CSS-kód: A HTML-kód p.kiemelt <

color: blue; font-size:120%;

ez pedig egy normál bekezdés

> Publikálás a világhálón Látható, hogy a CSS-kódban pontosan ugyanazt a nevet kell használnunk, mint a HTML-kódban, úgy, hogy a bekezdést jelölő p után egy pontot teszünk, majd leírjuk az osztály nevét. Ebben az esetben a kiemelt nevű osztály csak a bekezdés esetén érvényesül. Létrehozhatunk olyan általános osztályokat is, amelyeket akár minden elemnél felhasználhatunk. Ekkor a pont elé ne írjunk semmit! A CSS-kód: A HTML-kód.szegely <

>

A fenti példában a szegely osztályban azt adtuk meg, hogy az elem körül legyen egy szegély (border), ami 1 képpont vastag (1px), folytonos vonallal van megrajzolva (solid), kék (blue) színnel. Mivel ez egy általános osztály, több tag esetén is érvényre jut a formázás. Használhatjuk bekezdésnél (

), címsornál (

), és még sok más elemnél is. 151

152 Reszponzív weboldalak A weboldalakat napjainkban igen sokféle eszközön tekintjük meg. Használhatunk asztali számítógépeket extranagy felbontású monitorokkal, notebookokat nagy felbontású kijelzőkkel, közepes kijelzőjű tableteket és kis kijelzős okostelefonokat, az egészen apró kijelzőjű okosórákról nem is beszélve! Bármelyik eszközzel is nézzük meg a weboldalt, nagyon fontos, hogy az oldal az adott kijelzőn optimális módon jelenjen meg, vagyis egyszerűen lehessen navigálni az oldalak között, jól olvasható legyen a tartalom, ne kelljen átméretezni, illetve indokolatlanul sokszor görgetni a tartalmat. Ha egy weboldal teljesíti ezeket a követelményeket, akkor reszponzív kialakítású weboldalnak nevezzük. Amikor magunk készítünk weboldalakat, akkor is törekednünk kell arra, hogy az oldal reszponzív legyen. Később látjuk majd, hogy akár különböző sablonokból is kiindulhatunk a weblapok készítése során. Itt mindig próbáljunk olyan sablont, illetve stílust kiválasztani, amely reszponzív megjelenést tesz lehetővé! Azt, hogy egy weboldal reszponzív-e, úgy tesztelhetjük le, hogy többféle eszközön is megtekintjük az oldalt, illetve például asztali számítógépen a böngészőablakot átméretezzük (lecsökkentjük, felnagyítjuk). Feladatok, kérdések Keressünk a saját hobbinkhoz kapcsolódó weboldalt, és vizsgáljuk meg, hogy az reszponzív módon lett megvalósítva, vagy sem. Használjunk a teszteléshez okostelefont, notebookot és/vagy asztali számítógépet! Amikor mindenki elkészült, összesítsük az eredményeket! A vizsgált honlapok közül mekkora hányad volt reszponzív megvalósítású? 152

153 Weboldalak akadálymentessége Nagyon sok, fogyatékkal élő embertársunk is böngészik a világhálón, ezért rendkívül fontos, hogy a weboldalakat olyan formában készítsük el, hogy mindenki számára, akadálymentes módon használhatók legyenek. Ha figyelünk a honlapok akadálymentes megvalósításra, az minden felhasználó számára előnyökkel járhat. A fogyatékkal élő felhasználók jelentős hányadára jellemző, hogy a számítógép kezeléséhez, illetve a böngészőprogramok használatához valamilyen segédeszközt használnak. Ez lehet például egy speciális billentyűzet, olyan szájba vehető vagy fejre erősíthető pálca, amellyel le lehet nyomni a billentyűket, lehet Braille-kijelző a vak emberek által használt pontírás megjelenítésére, vagy akár egy speciális segédprogram (pl. képernyőolvasó program, fejegér, képernyőnagyító program) is. Publikálás a világhálón Braille-írás (pontírás) megjelenítésére képes kijelző a vak felhasználók számára Fejegér-alkalmazás (Mousense), amely lehetővé teszi, hogy az egeret ne kézzel, hanem fejmozgással irányítsák a felhasználók A vak emberek nagyon gyakran úgynevezett képernyőolvasó programot használnak, amely felolvassa számukra a böngészőprogramban megnyitott weboldalak tartalmát, mégpedig a weblap forráskódja alapján. Ebben az esetben például nagyon fontos, hogy a képek és más médiaelemek (pl. animációk, videók) tartalmát szövegesen is leírjuk. Használjunk egyértelmű, jól érthető, a tartalomhoz megfelelően kapcsolódó címsorokat. Szintén alapvető, hogy a tartalom leírásakor mindig a megfelelő elemeket használjuk. Egy címsor nem attól lesz címsor, hogy nagy, félkövér betűkkel jelenítjük meg, hanem hogy a megfelelő HTML-címkét használjuk a kódban. Fontos, hogy lehetőleg ne állítsunk be háttérzenét az oldalon, mivel ez zavaró a vak emberek számára (illetve nem csak számukra). A linkek szövegét úgy kell megfogalmaznunk, hogy abból kiderüljön, hogy milyen információt találunk rajta. Például, ha a Kattints ide szöveget állítjuk be hivatkozásként, akkor ebből nem derül ki, hogy mi fog történni a linkre kattintáskor. 153

154 A gyengénlátó emberek számára biztosítani kell, hogy jól olvasható, kontrasztos legyen a weboldal, és akkor is jól jelenjen meg, ha a betűméretet megnövelik a böngészőprogramban. Az animációk elkészítésénél is ügyeljünk a kontrasztarányra, illetve adjunk lehetőséget az animáció megállítására, kimerevítésére. A siket emberek számára nagyon fontos, hogy a témát szemléletesen mutassuk be. Amennyiben meg tudjuk oldani, a videókat feliratozzuk, vagy a videók felhasználásakor részesítsük előnyben azokat, amelyek felirattal vannak ellátva. Az akadálymentesség egy mélyebb szintjét valósítják meg azok a videók, ahol jelnyelvi tolmácsolás is látható. A vak, illetve siket felhasználók számára a videó teljes szövegű átiratának megléte is nagyon fontos lehet. Ez az állomány tartalmazza a videó minden fontos történésének (párbeszédek, cselekmények) szöveges leírását, hasonlóan, mintha egy forgatókönyvet írnánk. Nagyon sok színtévesztő, illetve színvak felhasználó nehézségekbe ütközik akkor, ha bizonyos információkat csak színekkel különböztetünk meg egymástól. Az alábbiakban egy olyan példát láthatunk, amikor a színnel való megkülönböztetés nem elegendő. Ilyen esetben például használhatunk ikonokat is a helyes, illetve helytelen válaszok jelölésére. Minek a rövidítése a HTML? Minek a rövidítése a HTML? HyperText Markup Language HyperText Markup Language HyperText Meta-Language HyperText Meta-Language HiperText Meta-Language HiperText Meta-Language HiperText Markup Line HiperText Markup Line Teszt, melyben zöld és piros színekkel van megkülönböztetve a helyes és helytelen válasz A mozgáskorlátozott emberek egy része nehézségekbe ütközik, ha billentyűzetet kell használnia, vagy az egérrel finom mozdulatokat kell elvégeznie. Ezért elegendő időt kell hagyni az adatbevitelre, illetve ügyelni kell arra, hogy ne kelljen nagyon pici területre kattintaniuk a felhasználóknak. Figyelni kell arra, hogy a weboldal csak billentyűzettel (egér nélkül) is használható legyen, de ez például a vak felhasználók számára is rendkívül fontos. Feladatok, kérdések Ugyanez a teszt egy olyan ember szemével, aki zöld-sárga-piros tartományba eső színeket nem tudja megkülönböztetni 1. A funkify.org webcímen találunk egy ingyenesen kipróbálható szimulátort, amelyet a Google Chrome böngészőbe lehet telepíteni kiterjesztésként. Ez a szimulátor különböző állapotokat (pl. gyengénlátás, színtévesztés, remegő kezek) tesz kipróbálhatóvá. Próbáljuk ki ezeket a funkciókat úgy, hogy közben a saját iskolánk weboldala van megnyitva a böngészőprogramban! 2. Akár átmenetileg is kerülhetnek a felhasználók olyan helyzetbe, mint ha fogyatékossággal élnének. Például ha rossz a hangkártya a számítógépben, akkor nem fogjuk hallani a számítógép hangját, akárcsak a siket emberek. Szerveződjünk három-négy fős csoportokba, és vitassuk meg, hogy milyen hétköznapi helyzetekben fordulhat elő az, hogy átmenetileg hasonló problémába ütközünk, mint a fogyatékosságokkal élő embertársaink! 154

155 Készítsünk weblapot! A weboldalak készítésének több módja is van. Kisebb, pár oldalból álló honlapokat elkészíthetünk úgy, hogy a HTML-állományok forrását egy kódszerkesztőben készítjük el, vagy használhatunk segédprogramokat, amelyek hasonlítanak ahhoz, mintha egy szövegszerkesztő programban dolgoznánk, de az eredményt képesek elmenteni HTML-formátumban. Amennyiben a kódot közvetlenül szerkesztjük, majd azt publikáljuk, akkor valójában statikus oldalakat készítettünk. Dinamikus honlapok készítése Összetettebb weboldalakat, amelyek számos oldalból állnak, és esetenként többen is szerkesztik a tartalmukat, már nem hatékony statikusan előállítani. Érdemesebb egy CMS rendszert (Content Management System), vagyis Tartalomkezelő rendszert használni, amely az oldalakat valós időben, dinamikusan állítja elő. A dinamikusság azt jelenti, hogy a webszerveren futó alkalmazás állítja elő azt a HTML-kódot, amelyet majd a böngésző megjelenít. Így például megtehetjük azt is, hogy egy közösségi oldalon megjelenő bejegyzés automatikusan megjelenik a weboldalon is anélkül, hogy nekünk kellene a tartalmat módosítanunk. Publikálás a világhálón Statikus honlapok készítése Későbbi tanulmányainkban több tartalomkezelő rendszer használatával is megismerkedünk. Azonban ezekben a rendszerekben is előnyös, ha a HTML-kódot közvetlenül tudjuk módosítani, illetve a kinézetet leíró stíluslapállományt testre tudjuk szabni. Ezért először ismerkedjünk meg a statikus oldalak elkészítésének módjával! Ahhoz, hogy egy statikus honlapot elkészítsünk, egy nagyon egyszerű kódszerkesztő programot is használhatunk. Előnyös, ha ez a program rendelkezik a következő tulajdonságokkal: Kijelzi a sorok sorszámát, mert így egyszerűbben meg tudjuk találni az adott sorszámú sort, ha például egy tanári bemutatót követünk. Képes színnel megkülönböztetni a tageket, a paramétereket és a paraméterek értékeit. Ezt szintaxiskiemelő funkciónak nevezzük. Amikor elkezdjük gépelni a tageket vagy paramétereket, akkor felkínálja, hogy milyen tagek/paraméterek kezdődnek az adott karakterekkel, így nem kell feltétlenül pontosan emlékeznünk az adott kifejezésre, hanem akár ki is választhatjuk a megjelenő listából. 155

156 Kódszerkesztő alkalmazások Kódkiemelés és paraméterek felkínálása a Brackets szerkesztőprogramban Kódkiemelés és paraméterek felkínálása a Notepad++ szerkesztőprogramban Ha kiválasztottuk a megfelelő programot, amelyben kódolni fogunk, akkor induljunk ki az alábbi HTML5-sablonból! Ebben fogjuk elhelyezni az oldal tartalmát, a különböző HTML-címkéket használva. Az első sor tartalmazza a dokumentumtípust. Ez azt írja le, hogy melyik szabvány szerint írjuk le a tartalmat, Ez a konkrét sor most arra utal, hogy a HTML5-szabvány szerint készítettük el az oldalt. Ez a sor nagyon fontos. Ha hiányzik, akkor a böngészőprogram nem biztos, hogy helyesen fogja megjeleníteni az oldalt. HTML5-alapstruktúra A következő sorban a taget helyezzük el, amely jelzi a böngészőnek, hogy egy HTML-dokumentumról van szó. A lang paraméterben az oldal nyelvét kell megadnunk. Magyar nyelvű tartalom esetén a hu értéket kell beírni, angol nyelvű tartalom esetén az en értéket. A HTML-tagen belül két fő egységre tagolódik a tartalom, a fejre () és a törzsre (). A fej részben () kell beállítani például a karakterkódolást. Itt érdemes az UTF-8 kódolást használni, hogy a magyar ékezetes karakterek megfelelően jelenjenek meg az oldalon. Ehhez viszont a szerkesztőprogramban is ugyanezt a karakterkódolást kell beállítanunk a mentés előtt. A tagben az oldal címét kell megadni, amely megfelelően utal a weblap tartalmára. A és tagek közti rész a dokumentumtörzs. Ebben helyezhetjük el a lap tartalmát, a címsorokat, bekezdéseket, képeket, videókat stb. Fontos! A tagben elhelyezett szöveget normál esetben nem tudjuk formázni sortörésekkel, tabulátorokkal, szóközökkel, vagyis ezek hatása nem fog megjelenni a böngészőprogramban. Térközöket a megfelelő tagek használatával, illetve majd a stíluslapok használatával tudunk beállítani. 156

157 Készítsünk közösen egy weblapot! A folytatásban készítsünk egy statikus honlapot, amelynek kapcsán megismerjük a legfontosabb címkéket! A honlap a golden retriever kutyafajtáról szól. A hozzávalóit a letölthető állományok között találod a goldi mappában. Ebben megtalálhatók a felhasználható szövegek, a képek (kepek mappa) és a videók (videok mappa) is. Az index.html állományban megtaláljuk a korábban bemutatott alapstruktúrát. Nyissuk meg ezt az állományt a kódszerkesztő alkalmazásban! Módosítsuk az oldal címét (a Először a honlap tartalmi részét fogjuk elkészíteni, és csak utána térünk rá arra, hogyan nézzen ki az oldal. Ezért kezdetben még nem a képen látható módon jelenik meg az oldal. Látni fogjuk ugyan a címsorokat, bekezdéseket, a fotókat és a videót is, csak az alapértelmezett megjelenéssel, fehér háttéren, fekete szöveggel. Címsorok használata (

,

) A szövegszerkesztés témakörben megtanultuk, hogy a dokumentumot a címsorok segítségével kell tagolnunk annak érdekében, hogy az olvasó könnyen eligazodjon a tartalomban. Ez a weboldalak esetén sincs másként. Kezdjük azzal, hogy elhelyezünk egy egyes szintű címsort, mindjárt a nyitótag után. Erre a

tag szolgál. Szintén adjuk meg most az oldal alcímsorait is! Ezek kerüljenek kettes címsorba a

taggel! Összesen hat címsorszintet lehetne használni a HTML nyelvben, vagyis akár a címkét is használhatnánk.

a golden retriever bemutatása

előnyös tulajdonságai

goldi, a kutyám

A begépelendő kód Mentsük el az állományt, és nyissuk meg a böngészőprogramban! Ezt megtehetjük úgy, hogy a fájlt ráhúzzuk a böngészőprogram ablakára, de azt is megfelelő, ha duplán rákattintunk az állományra. Utóbbi esetben az alapértelmezett böngészőprogramban jelenik meg az oldal. Ha mindent jól csináltunk, akkor megjelennek a címsorok a böngészőprogramban. A címsorokat a böngésző nagyobb, félkövér betűkkel jeleníti meg. Az elkészítendő honlap kezdőlapjának képe Publikálás a világhálón 157

158 Megjegyzés beírása a forráskódba () Ha szeretnénk megjegyzést tenni a forráskódba, akkor ezt az jelek közé kell tennünk. A megjegyzésbe írt szöveg nem jelenik meg a böngészőben. Ha átmenetileg ki szeretnénk venni a megjelenítésből egy kódrészletet, akkor a megjegyzés jelekkel körbekeríthetjük. Azt azonban fontos tudnunk, hogy ha valaki megnézi a böngészőprogramban a forráskódot, akkor megtalálja, hogy milyen szöveget, illetve kódot tettünk megjegyzésbe. A megjegyzésbe tett szöveget általában eltérő színnel (pl. zöld) jelzik a kódszerkesztő programok. A tag után tegyünk be egy megjegyzést a kódba, amelyben a saját nevünk szerepeljen! Bekezdés és sortörés használata (

,
) Helyezzük el az első bekezdést a címsor alá! Használjuk ehhez a

taget! Próbáljuk ki a
tag hatását a bekezdésen belül, amely egy sortörést hoz létre. Ezt a származik. szó után helyezzük el. Vigyázzunk, ennek a címkének nincsen záró párja! Ellenőrizzük a címke hatását a böngészőprogramban úgy, hogy frissítjük az oldalt! Próbáljuk ki a kódot, és ellenőrizzük az oldal megjelenését a böngészőprogramban!

a golden retriever egy kedves, barátságos kutyafajta, mely Skóciából származik.
a fajta tudományos megnevezése: golden retriever Canis lupus familiaris.

Egyszerű szövegformázások (, ) Ismerkedjünk meg két új címkével, amelyekkel alapvető szövegformázásokat végezhetünk el. A tag a szöveg félkövér formázására alkalmas. Főként kulcsszavak kiemelésére használatos. Például egy bekezdésen belül azon szavakat érdemes így kiemelni, amelyek fontosak a megértés szempontjából. A honlap látogatója ezen szavakat végigpásztázva gyorsabban áttekintheti a szöveget. Az tag segítségével dőlt betűs formázást állíthatunk be. Akkor használjuk, ha egy szövegrész hangulatban, hangnemben eltér a szöveg többi részétől. Az élőlények latin nevének leírásakor is ezt a címkét kell használni. Próbáljuk ki a kódot, és ellenőrizzük az oldal megjelenését a böngészőprogramban!

a golden retriever egy kedves, barátságos kutyafajta, mely Skóciából származik.
a fajta tudományos megnevezése: golden retriever – canis lupus familiaris.

Félkövér és dőlt formázás azonban nem csak a fenti címkék használatával valósítható meg. De vigyázzunk, a hasonló megjelenés mögött, más-más jelentés lehet, amely a böngészőprogramokban nem vehető észre. Ha viszont egy vak felhasználó képernyőolvasó programot használ, akkor máshogy olvashatja fel a program ezeket a szövegeket. 158

,
• ) A következő téma a kutyusok előnyös tulajdonságairól szól. Ezeket egy felsoroláslistában fogjuk elhelyezni. Felsoroláslistát úgy készíthetünk, hogy egy
  címkét nyitunk meg, és abban helyezzük el a listaelemeket, amelyek
  • tagekbe kerülnek. Az ul az unordered list (felsorolás lista), a li a list item (listaelem) szavak rövidítése. Próbáljuk ki a kódot, és ellenőrizzük az oldal megjelenését a böngészőprogramban!
  • okos, könnyen képezhető
  • szelíd, családbarát
  • nagyon jó vadászkutya Sorszámozott lista használata (
    ,
  • ) A sorszámozott listák nagyon hasonlóan hozhatóak létre, mint a felsoroláslisták, csak ebben az esetben az
    taget kell használni. Az ol az ordered list (sorszámozott lista) szavak rövidítése. A sorszámozott lista általános megadási módja:
  • listaelem
  • listaelem
  • listaelem A példánkban most nincs ilyen lista, ezért folytassuk a képekkel! 159

  160 Képek beillesztése () A honlapokon képeket is elhelyezhetünk az tag használatával. A legfontosabb paraméterei: src A kép elérési útvonalát tartalmazza. alt Alternatív szöveg, vagyis a kép rövid tartalmi leírását tartalmazza. title A képhez rendelt cím, amely a böngészőkben akkor jelenik meg, ha a kép fölé visszük az egeret. width A kép szélessége képpontokban. height A kép magassága képpontokban. A kép forrása (src) A kép forrását az src paraméterben kell megadnunk. Ennek egyik módja az abszolút útvonalmegadás (a kép teljes webcímének beírásával), de ennek előfeltétele, hogy a kép már publikálva legyen a világhálón. Pl. Ha a honlapunk alkönyvtárszerkezete alapján adjuk meg az elérési utat, akkor relatív útvonalmegadást alkalmazunk. Fontos, hogy annak a HTML-állománynak az elhelyezkedéséhez képest adjuk meg a kép elérési útját, amelyben hivatkozni szeretnénk rá. Lássunk néhány példát! src=”https://docplayer.hu/csaladikep.jpg” Ebben az esetben a kép ugyanabban a mappában van, mint a HTML-állomány. src=”https://docplayer.hu/kepek/csaladikep.jpg” A kép most a kepek nevű mappában van. Ez a mappa pedig abban a könyvtárban van, amelyben a HTML-állomány. src=”https://docplayer.hu/kepek/csaladikep.jpg” A kép most a kepek nevű mappában van. Ez a mappa pedig egy szinttel feljebbi könyvtárból nyílik, ahhoz képest, ahol a HTML-állomány található. Fontos! Az a könyvtár, amelyben az index.html állományt elhelyezzük, lesz a gyökérkönyvtára a honlapunknak. Ezen belül tetszőleges könyvtárstruktúrát kialakíthatunk, de ne hivatkozzunk az index.html állományban (és a vele egy szinten lévő HTML-állományokban) olyan könyvtárra, amely feljebbi szinteken lévő alkönyvtárakra mutat (pl. / kepek), mert ez a weblap publikálásánál problémákat okozhat! Illesszünk be most két képet egymás mellé, azonos magasságban. A magasság legyen 200 képpont! Adjuk meg az alt és title paramétereket is! 160

  161 Próbáljuk ki a kódot, és ellenőrizzük az oldal megjelenését a böngészőprogramban! Fontos! Amennyiben a szélesség (width) és a magasság (height) közül csak az egyiket adjuk meg, akkor a böngésző aránytartóan átméretezi a képet. Ha mindkét paramétert megadjuk, akkor vigyázzunk arra, hogy a kép arányai megváltozhatnak, ami a kép torzulásához vezethet. Publikálás a világhálón Kép átméretezése aránytartó és torzított formában Ábrák, illusztrációk jelölése feliratokkal (

  ,