A digitális tankönyvek megjelenése

2022/2023. tanévben

Itt találjátok a szükséges tananyagokat az órákon végzendő munkához.

Jegyet kötelező szerezni témazáró dolgozat megírásával. A témazáró dolgozat duplán ér, mindenki megír minden témazárót. 30%-tól 2-es, majd sávosan emelkedik.

Témazáró dolgozatok megírására minden esetben a „Mintadolgozatként” megjelölt hetekben kerül sor. Aki nem írt témazárót annak kötelező a Javítódolgozat megírása a témazáró dolgozatírást követő alkalommal. Továbbá jegyet lehet szerezni: 1. Órai munka értékelése alapján 3 fő kisorsolásával. Órai munka értékelése: 1 hibáig 5-ös, 3 hibáig 4-es, 5 hibáig 3-as, 7 hibáig 2-es, 8 hibától 1-es. 2. Egyéni- vagy páros kiselőadással. A kiselőadások témáit a tematikai egység címeire kattintva éritek el. (Pl.: “Imagine Logo – teknősprogramozás”) Azon belül kell a konkrét témát meghatározni. Szükséges velem megbeszélni. Az időtartalma maximum 6-9 perc között legyen. A felépítése: cím-, idézet-, tartalom-, témakifejtés(ek)-, összefoglaló- és felhasznált irodalom diák. Legalább 3 forrásból szükséges dolgozni. 3. Egyéni- vagy páros projektmunkával. Amennyiben a tematikai egység megengedi, akkor a kiselőadások helyett megtaláljátok a lehetséges projektmunka lehetőségeket.

A kiselőadások témái és a mintadolgozatok jelszó nélkül elérhetőek. Témazáró dolgozatírás alkalmával sorsolással döntünk a megírandó mintadolgozat sorszámáról.

A digitális tankönyvek megjelenése

A tankönyvek megújulásával szemben támasztott elvárásokat nemcsak a didaktikai, módszertani változások (kompetencia alapú oktatás, kooperációra ösztönző munkaformák, életkori sajátosságok szem előtt tartása, a tanulók bekapcsolása a tanulási-tanítási folyamatba) inspirálták, hanem az egyre rohamosabb technológiai fejlődés is.

Már az 1995-ös Nat fejlesztési céljai között is megjelent az elektronikus információszerzés lehetőségeinek-, valamint az informatikai eszközök használatának kérdése. A 2007-es Nat-ban kiemelt szerepet kapott az informatikai eszközök használata; a számítástechnikai-alkalmazói ismeretek elsajátítása és bővítése, az infotechnológiai és infokommunikációs módszerek és eszközök megismerése, a médiainformatika, az információs társadalom, illetve a könyvtári informatika és az elektronikus vásárlás elsajátítása. Ahogyan a tankönyv fogalmának meghatározása, úgy a digitális tananyagok/tankönyvek fogalmának meghatározása is több szempontból történhet. A definíció megalkotása során a hordozó eszköz, a minőség, az interaktív jelleg, az újfajta didaktikai megoldások képezhetik a digitális tananyagok meghatározásának elemeit (Fischerné, 2009).

A tankönyvkiadók – a törvényi elvárásoknak és a felhasználói igényeknek megfelelően – a 2000-es évek közepén elkezdték a digitális tananyagok fejlesztését, azonban a közoktatásban csak az évtized végére jelentek meg nagy számban az interaktív táblákhoz készített tananyagok. A kezdeti kínálatnak minőségi és mennyiségi elemzésére vállalkozott egy kutatócsoport 2009-ben. A vizsgálat során kiderült, hogy a tankönyvkiadók összesített kínálatában minden tantárgy képviseltette magát, de egyik vizsgált tankönyvkiadó sem készített az összes tantárgyhoz digitális taneszközt. A kínálat a digitális tananyagok jellemzőit, célkitűzéseit, funkcióit tekintve rendkívül változatos képet mutatott. Az első csoportot azok a nyomtatott tankönyvek jelentették, amelyekhez kiegészítő anyagok, interaktív feladatok, animáció és videó gyűjtemények kapcsolódtak. A taneszközök egy következő csoportját a tantárgy független problémamegoldó, képességfejlesztő tananyag csomagok képezték, míg a harmadik csoportba azok a digitális tankönyvek tartoztak, amelyek a nyomtatott tankönyvek digitális formába konvertált változatai voltak, amelyek mind felépítésüket, mind tartalmukat tekintve nem különböztek a nyomtatott tankönyvektől. A vizsgált tananyagok fele offline módú eszközök voltak, amelyek jellemzően nem építettek az internetes információszerzés lehetőségére. Didaktikai jellemzőiket tekintve elsősorban hagyományos, oktatási formákat használtak. A valódi interaktivitás ritkán volt megfigyelhető, ebből adódóan a digitális tananyagok a beépített feladatellenőrző funkciókkal leginkább az önálló tanulást támogatták (Fischerné, 2009).

A kirajzolódó fejlesztési elképzelések kiadónként és műveltségterületenként eltértek és szerteágazónak mutatkoztak. A két fő irányt a tankönyv független interaktív segédanyagok és a digitalizált tankönyvek interaktív elemekkel történő kiegészítése jelentette. További dimenzióként jelentek meg az interneten elérhető digitális oktatási anyagok bázisai, amelyek azonban nem kötődtek tankönyvkiadókhoz.

2011-ben a kutatócsoport megismételte a vizsgálatot, a korábbihoz hasonló elemzést hajtott végre. A digitális tananyag kínálatban bekövetkezett legnagyobb változást az jelentette, hogy a tananyagok száma ugrásszerűen megnőtt az eltelt két évben. A tankönyvkiadók törekedtek az összes műveltségterület lefedésére. Így kiegyenlítettebbé vált az egyes tantárgyakhoz kapcsolt digitális tananyagok számának eloszlása. Megnőtt az internetes jelenlét, a kiadók a tankönyvekhez online feladatokat kapcsoltak, amely egyben a virtuális közösségépítés növekedő szerepét is jelentette (Fischerné és Molnár-Kovács, 2013).

A 2012-es Nat már részletesen írt a digitális kompetencia kiemelt jelentőségéről. Elvárásként határozta meg, hogy a tanulók magabiztosan, kritikusan és mindennapi életben (szabadidő, kommunikáció, tanulás, munka, művészetek, kutatás természetes részeként) használják az infokommunikációs technológiákat. A Nat előírásainak értelmében minden műveltségterület fejlesztésének része kell, hogy legyen a digitális kompetencia fejlesztése, elvárja tehát a digitális eszközökkel támogatott oktatás megvalósítását.

Ezt szem előtt tartva a kísérleti tankönyvek fejlesztése egyszerre halad a hozzájuk kapcsolt digitális, interaktív tartalmak fejlesztésével.

A rendszerváltást követő évtizedekben, a társadalmi és gazdasági változások hatására ismét szükség mutatkozott a tankönyvkoncepciók újragondolására. A tudásalapú gazdaság és a társadalmi igényekhez igazodó oktatási rendszer hatékonyságának egyik kulcsa a tudásközvetítő médiumok (tankönyvek, tudástárak stb.) megújítása, így szükségessé vált, hogy a tankönyvek is használhatóak legyenek a megváltozott környezetben. Ezen új tankönyveknek tanulóközpontú oktatási paradigmára kell épülniük, az európai trendeknek megfelelően pedig a kompetenciafejlesztésre is figyelmet kell fordítaniuk. Ahogy Kojanitz fogalmaz: „A pedagógiai munkával szemben támasztott követelmények, a korszerű infokommunikációs környezet létrejötte tartalmi, pedagógiai és technológiai szempontból is új típusú tankönyvek és taneszközök kifejlesztését teszik szükségessé.” (Kojanitz, 2014. 4. o.) A fejlesztési koncepció értelmében a tankönyveknek adaptív értelmezési kereteket, megbízható referenciatudást kell biztosítaniuk, alkalmasnak kell lenniük a képességfejlesztésre, elő kell segíteniük a tanuló- és tanulásközpontú fejlesztési folyamatok megtervezését és megvalósítását, segíteniük kell a tanulókat a hatékony tanulási stratégiák és technikák elsajátításában, képesnek kell lenniük a különböző ismeretforrások közötti kapcsolatok megteremtésére és ezek használatának elsajátítására, a tanulás eredményességét biztosító megoldások adaptálására. A tankönyveknek a tartalom bemutatásakor és a tanulói feladatok során képesnek kell lenniük az előzetes tudás előhívására, az új ismeretek strukturálására, a tanulók aktivizálására, összhangra kell törekedniük a produktív és reproduktív tanulás között. Az IKT eszközök bevonása a tanulási-tanítási folyamatokba, a tankönyvekkel összhangban elősegítheti a személyre szabott tanulás megvalósulását, illetve ezzel együtt a differenciált oktatás feltételeinek megteremtését (Kojanitz, 2014).

Informatika tananyag

Az ISZE Tehetségsegítő Tanács tehetségsegítő munkája az NTP-HTTSZ-21-0008 kódszámú pályázat keretében.

Célunk, az itt elhelyezett elektronikus tananyagokkal megkönnyíteni az informatikát tanulók és tanítók dolgát.
Az oldal anyagai a Creative Commons -Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország licenc alatt érhetők el.
Csatlakozz! Programunk nyitott, eredményei mindenki számára elérhetők. Felhasználóinkat kérjük, hogy véleményükkel, javaslataikkal segítsék munkánkat! Az informatikát tanító kollégáknak megköszönjük, ha saját készítésű tananyagrészletek, feladatok vagy oktatási segédanyagok beküldésével segítenek tartalmasabbá tenni ezt a tananyagot.

Tartalom

Az informatika alapjai

Megismerkedünk az informatika alapfogalmaival, a számítógép, számítógépes hálózatok felépítésével, működésével és jellemzőivel.

Az operációs rendszer

Az operációs rendszerek biztosítják a kapcsolatot a felhasználó és számítógép között. Megismerkedünk általános felépítésükkel, jellemzőikkel, csoportosításukkal.

Digitális tankönyv informatika

Rendelése leadásához lépjen be felhasználói fiókjába vagy regisztráljon oldalunkra!

Fenyős Zoltán-Fenyősné Kircsi Amália

PD-442 – Hatodikos informatika tankönyv

136 oldal | 165 mm x 230 mm | 220 g

A hatodikos korosztály nyelvi fejlettségéhez igazodó, olvasmányos tankönyv a gyakorlatot állítja a középpontba. A kerettanterv [51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet] témakörei közül a következőket tárgyalja: informatikai eszközök használata, dokumentumkészítés, problémamegoldás, infokommunikáció, könyvtárhasználat. Ennek megfelelően a leckék is 5 fejezetbe rendeződnek. Az ismeretek átadásában kulcsszerepet játszanak a feladatok, amelyek életszerűek, praktikus szemléletet közvetítenek, a tanulók saját tapasztalatait is előhívják, tehát maradandóbb tudást eredményeznek. A tankönyv a kötelező és az emelt óraszámú oktatásban egyaránt jól alkalmazható.

Digitális tankönyv informatika

A könyvdigitalizálás fogalma esetén könyv alatt nem csak azokat a műveket értjük, amik papíron megjelentetve, ténylegesen könyv formában állnak rendelkezésünkre, hanem bármilyen írásművet, ami önállóan létezik, és megállja a helyét, vagyis funkciójában képes egy könyvet pótolni.

A digitalizálás szó a latin digitus szóból ered, melynek jelentése ujj. Ebből a szóból először a digitális melléknév keletkezett, melynek jelentése számjegyekből álló, számjegyekkel kifejezett. Ezt követően jött létre a digitalizál ige, melynek jelentése digitálissá, számjegyekből állóvá tesz. Az ujj és a számjegy összefüggése az ujjakon való számlálásból ered.

Digitálisnak nevezzük például azt az órát, amely váltakozó számjegyekkel fejezi ki az időt, a körbe járó mutatók helyett.

A digitális könyv, más néven elektronikus könyv olyan könyv, amit számítógépen tárolnak. Mai világunkban a megjelenő könyvek, sajtótermékek eleve számítógépen készülnek. A számítógépen elkészített könyvet azonban legtöbbször kinyomtatják, s ettől kezdve az már nem digitális, az információt a papíron lévő szöveg hordozza.

Amikor valaki megír egy szöveget a számítógépen, digitális írásművet hoz létre. Amikor kinyomtatja a létrehozott szöveget, a digitális műből analóg, azaz számjegyek nélkül kifejezett művet hoz létre, egyetlen parancs kiadásával.

A digitalizálás ennek a műveletnek a fordítottja. A nyomtatottból, a papíron olvashatóból elektronikusat, számítógépen olvashatót hozunk létre. Ez nem olyan egyszerű, mint digitálisból analógot készíteni, mert munkaigényesebb és hosszabb ideig tart.

A digitális könyv

A könyvdigitalizálás fogalma esetén könyv alatt nem csak azokat a műveket értjük, amik papíron megjelentetve rendesen könyv formában állnak fenn, hanem bármilyen írásművet, ami önállóan létezik és megállja a helyét, vagyis funkciójában képes egy könyvet pótolni.

A digitális könyvet, más néven elektronikus könyvet számítógépen tárolhatjuk, programok által értelmezhető adatként. Mai világunkban a megjelenő könyvek, sajtótermékek eleve számítógépen készülnek. A számítógépen elkészített könyvet azonban legtöbbször kinyomtatják, s ettől kezdve az már nem digitális, mert az információt a papíron lévő szöveg hordozza.

Amikor valaki megír egy szöveget a számítógépen, digitális írásművet hoz létre.

Analógból digitális, digitálisból analóg

A számítógépen tárolható adatok formájában rögzített könyv a digitális könyv, más néven elektronikus könyv. Ma az új kiadványok már többségükben számítógépen készülnek, és egyre több régi könyvet, sajtóterméket alakítanak át ilyen formára.

Amikor megírunk egy szöveget a számítógépen, digitális írásművet hozunk létre. Amikor kinyomtatjuk a létrehozott szöveget, a digitális műből számjegyek nélkül, egyéb karakterekkel kifejezett művet hozunk létre, egyetlen parancs kiadásával.

A digitalizálás ennek a műveletnek a fordítottja. A nyomtatottból, a papíron olvashatóból elektronikusat, számítógépen olvashatót hozunk létre. Ez munkaigényesebb és hosszabb ideig tartó folyamat.

A digitalizálás előnyei

A könyvdigitalizálás eredménye olyan könyv, amit számítógépen lehet tárolni, olvasni.

Ha valamilyen írásműhöz számítógépen jutunk hozzá, akkor előfordulhat, hogy a számítógépen is olvassuk végig, hiszen gyakran túlságosan anyag-, idő- és költségigényes lenne kinyomtatni.

A könyveket azonban elsősorban nem csak azért digitalizálják, hogy utána számítógépen olvassák az emberek. A digitalizálás azért fontos, hogy bárki számára hozzáférhetővé váljon az adott mű, olvashassa számítógépen, avagy kinyomtathassa az egészet, vagy csak a számára fontos részleteit. A digitalizált könyvben a számítógép segítségével sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet keresni szövegrészeket.

További előnye az elektronikus könyvnek, hogy minőségvesztés nélkül másolható, nagyon gyorsan eljuttatható bármilyen távolságra, és egyszerre többen is használhatják anélkül, hogy ez bármelyik használónak lemondást jelentene.

Az elektronikus könyvet csatolhatjuk egy elektronikus levélhez, azaz e-mailben elküldhetjük annyi példányban, amennyiben csak szeretnénk, teljesen ingyen. Az elektronikus könyv percek alatt ott van akár a Föld legtávolabbi pontján, a feltétel csak annyi, hogy ott is legyen internetkapcsolat.

Az elektronikus könyvnek nincs se nyomdaköltsége, se példányszáma, a hagyományos könyvekkel ellentétben ingyen van és kifogyhatatlan. Persze, ha a nekünk fontos digitalizált művet ki szeretnénk nyomtatni, mint minden nyomtatás, az már pénzbe kerül. A nyomtatással járó költségek a papír, a festék, a nyomtató üzemeltetéséhez szükséges elektromos áram.