Tanévkezdésre készen állnak az okostankönyvek

16. ábra: Három (szünet nélküli) hét átlagos adatai – naplózások, házi feladatok és értékelések száma

A tantermen kívüli, digitális munkarend eredményei

A tantermen kívüli, digitális munkarend eredményeit több szinten lehet vizsgálni: a közvetlen kimeneti mutató a tanulók munkájának mérhetősége, a megszületett értékelések száma, ugyanakkor fontos hatásmutató a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődése, a tanárok és a diákok hozzáállásának, attitűdjének változása a digitális platformok, a tartalmak alkalmazásához. Egzakt adatok alapján a fentebb már említett KRÉTA rendszer statisztikai adatainak elemzése alapján tudtuk mérni. Egyik legfontosabb indikátorunk a rendszerbe történő egyedi belépések számának alakulása volt, akár felhasználói típusonként. A tanulók és pedagógusok, valamint pedagógusok és gondviselők kapcsolattartásának legfontosabb platformja ez a rendszer volt, ahol üzeneteket válthattak egymással, a pedagógusok feladatokat adhattak, illetve a szülők ellenőrizhették köznevelésben tanuló gyermekek tanulmányi előmenetelét.

Hozzáférések száma

Tudjuk, hogy természetesen nem minden kommunikáció a KRÉTA rendszerben zajlott le az érdekeltek között, ez sosem volt elvárás, ám az adatok ékesen bizonyítják, hogy a digitális, tantermen kívüli munkarend március 16. után elindult, és az adatok igazolják azt is, hogy bizony fel is pörgött, hiszen egyre több feladat kiadása, illetve egyre több értékelés beírása történt meg a rendszerbe a pedagógusok által. Az egész időszakra vonatkozó munkanapi belépéseket – összesítve felhasználói típusonként – a 12. ábra tartalmazza.

1. 12. ábra: Felhasználói típusonkénti belépések a KRÉTA rendszerben (2020.03.16–06.16.)
   

A diagram alapján jól látható a pedagógusi hozzáférések szinte vízszintes trendvonala, hiszen a tanárok munkájukban nagy mértékben számíthatnak a KRÉTA rendszer funkcióira. Az időszak kezdetén enyhe emelkedő trend szinte vízszintesre állt be, egyedül az írásbeli érettségik kezdetekor esett vissza. Ez azonban megfigyelhető a másik két felhasználói típus esetében is. A tanítási napokon a pedagógusok egyedi belépési átlaga 84 774 fő volt, 8110-es szórással, amely alátámasztja a folyamatos használatot (az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok száma nagyságrendileg 140 000 fő).

A diákok hozzáférése is egyenletes, ám a napi egyedi elérések száma az írásbeli érettségik elkezdődésének időszakában nagyjából az érettségizők számával csökkent, illetve a tanév zárásával az utolsó napokat kivéve lejjebb hagyott. A tanítási napokon a diákok belépési átlaga 427 490 fő volt naponta, melyhez 70 864-es szórásadat tartozik. Itt a nagyobb szórást az érettségizők kiesése okozza az időszak végén.

A szülői, gondviselői hozzáférések mértéke a kezdeti legmagasabb számról enyhe csökkenő trendet mutat, amely számunkra azt igazolja vissza, hogy a szülők látták, az új munkarend forma jól működik. Az átlagokat tekintve a napi szülői egyedi belépések átlagos száma 222 903 fő volt, 38 760-as szórással.

Értékelések száma

A pedagógusok diákoknak adott értékeléseit is a KRÉTA rendszeren keresztül tudtuk folyamatos figyelemmel kísérni. Nem győzzük hangsúlyozni ennek az indikátornak a fontosságát, hiszen az iskolákban zajló tanulási folyamat egyik megragadható eredménye az értékelés, amely alapján a tanuló és gondviselő visszajelzést kaphat teljesítményéről a pedagógustól, és az adott jegyek alapján alakulnak ki az év végi eredmények is, melyek meghatározók a diákok oktatási karrierjében. Természetesen mi is valljuk, hogy nem a jegyekért járnak a gyerekek az iskolába, a jegyek hiánya azonban ebben a helyzetben komoly figyelmeztetés lett volna számunkra, amikor adatok alapján próbáltuk figyelni az új munkarend dinamikáját. A rendszerben munkanapokon rögzített értékelések számát a 13. ábra tartalmazza.

1. 13. ábra: Értékelések száma munkanapokon a KRÉTA rendszerben (2020.03.16–06.16.)

Látható, hogy az értékelések (jellemzően jegybeírások) száma a tanév végéig növekvő tendenciát mutat, de az áttérés első napján is meghaladta az adott értékelések száma az 500 000-et. Az értékelések száma folyamatos emelkedő trendet mutat az érettségi vizsgák megkezdéséig, innentől azok végeztéig a trend csökkenőbe vált, ám a tanév végére kiugró a növekedés, hiszen értelemszerűen számos kiadott feladat eredményességének adminisztrálása ekkor történt meg, de hozzájárulhattak ehhez az utolsó két hétben lehetővé tett személyes, egyéni konzultációk, felzárkóztató foglalkozások is. Az átlagot tekintve az időszak tanítási napjai alatt napi 913 531 értékelés történt, melyhez azonban az évvégi jegybeírási dömping miatt 616 814-es szórásadattal társul. Az értékelések számának alakulása is alátámasztja a digitális munkarend megfelelő működését, ezek nélkül ugyanis a tanév nem lett volna lezárható.

Rögzített házi feladatok száma

A KRÉTA rendszerben pedagógusok által rögzített házi feladatok számát a 14. ábra mutatja meg. A napi átlag rögzített házi feladat szám 206 330 volt, melyhez 54 657-es szórás társult; az adat annak fényében kezelendő, hogy a feladatkiadásra természetesen más platformokat is használtak a pedagógusok. Látható az ábrán a feladatok kiadásának növekvő tendenciája április elejéig, amely a digitális munkarendre való áttérés akadályának jó vételét támasztja alá.

1. 14. ábra: Rögzített házi feladatok száma a KRÉTA rendszerben munkanapokon (2020.03.16–06.16.)

Három kiválasztott hét adatai

Jelen esetben is alkalmaztuk azt a módszert az adatok napi elemzéséhez, hogy kiválasztottunk az időszakban három egybefüggő hetet, és a napi belépéseket átlagoltuk. A 15. ábrán megjelenítettük a tanári, tanulói, és gondviselői belépések napi átlagát, a három egybefüggő hét adatainak alapján. Itt is kiválóan látható, hogy a hétvégi napokon is zajlott munka, volt jelentős elérésszám az érdekeltek részéről.

1. 15. ábra: Három (szünet nélküli) hét átlagos adatai – belépések száma

A 16. ábrán a naplózások, házi feladatok és értékelések számát jelenítettük meg napi bontásban, a három mintahét adatainak átlaga alapján. Látható, hogy a pedagógusok a diákok munkáját a hétvégén magasabb számban értékelik vasárnaponként, mint szombatonként. Egyébként a heti átlagos megoszlásra a hétköznapi egyenletesség jellemző azzal, hogy a pénteki aktivitás valamivel alacsonyabb, a hétfő pedig erősebb nap.

16. ábra: Három (szünet nélküli) hét átlagos adatai – naplózások, házi feladatok és értékelések száma

Heti aktivitás adatai

A diákok heti aktivitását a 17. ábra mutatja, itt a hétköznapok szinte egyenletes megoszlása mellett felfedezhető, hogy kis eltéréssel, de a hétvégén a diákok is inkább vasárnap lépnek be a rendszerbe, mint szombaton.

1. 17. ábra: Diákok napi aktivitásának megoszlása naptári naponként, három hét átlagos adatai alapján

A tanárok esetében ez a tendencia élesebb, kevésbé jellemző a szombati aktivitás, mint a vasárnapi. A péntek az ő esetükben egy kicsit kevesebb átlagos aktivitást mutat, mint a többi munkanap, ez jól látható a 18. ábrán.

1. 18. ábra: Tanárok napi aktivitásának megoszlása naptári naponként, három hét átlagos adatai alapján33

A szülők, gondviselők heti átlagos aktivitását a 19. ábra mutatja. Itt a csütörtök bírt a hétköznapok közötti legalacsonyabb aránnyal, a hétvégi napokon pedig egyenletes elérési arány mutatkozik.

Összegezve tapasztalatainkat a KRÉTA rendszer adatainak elemzése alapján egyértelműen elmondható, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend működését, folyamatos fejlődését és a köznevelési tendenciákhoz való igazodását kiválóan alátámasztják. A heti aktivitások átlagos vizsgálatai megmutatják, hogy a hétvégi napokon is történik oktatási munka, illetve tanulás és kapcsolattartás az érintettek részéről. A pedagógusok, diákok és szülők az adatok tanulsága alapján jól vették a digitális átállással járó feladatokat, és el tudták kezdeni azt komolyan használni, tartalommal megtölteni. Ezen adatok alapján elmondható, hogy a vírusvédekezés időszakában is aktív munka folyt a köznevelés területén.

1. 19. ábra: Szülők, gondviselők napi aktivitásának megoszlása naptári naponként, három hét átlagos adatai alapján

A pedagógusok, tanulók IKT eszköz ellátottsága

A tantermen kívüli, digitális munkarend nem azonos a digitális oktatás – alapvetően módszertani megközelítést jelentő – fogalmával, mégis úgy tudott a leghatékonyabban megvalósulni, ha az érintettek, azaz a pedagógusok és a tanulók számára egyaránt minden alapvető feltétel biztosított volt, így a megfelelő minőségű számítógép és szélessávú internet, és természetesen olyan háttér, amely a nyugodt tanulás feltételeit is tudta biztosítani.

Az intézmények és a tanárok eszközellátottságának fejlesztésére az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a Kormány, ennek köszönhetően 2017–2018-ban több mint 100 000 eszköz (számítógép, notebook, tablet stb.) került az iskolákba. Ezekkel együtt jelenleg a KIR statisztika alapján mintegy 350 000, személyes használatra alkalmas digitális eszköz áll rendelkezésre a köznevelési intézményekben, amelyekből a veszélyhelyzet ideje alatt az iskolák több tízezer eszközt adtak ki használatra a tanulóknak és a pedagógusoknak.

A tantermen kívüli, digitális munkarend megvalósulását elősegítette az elmúlt évek számos azon kormányzati intézkedése, amely a digitális eszközök és digitális pedagógiai módszerek széleskörű elterjesztését szolgálta, így például a Digitális Témahét 2015-től megvalósuló megszervezése, melybe évente több százezer tanuló kapcsolódott be. Fontos rögzíteni azt is, hogy Magyarországon a köznevelésben és a szakképzésben résztvevő tanulók döntő többsége– az országos kompetenciamérés adatai alapján több mint 90%-os arányban – már rendelkezett számítógéppel és internetkapcsolattal otthoni környezetében is.

A pedagógusok eszközellátottságát a 20. ábra mutatja be. Látható, hogy a pedagógusok körében készített felmérés alapján leginkább saját számítógépeiket (85,9%) és okostelefonjaikat (82,7%) használták, 26,3%-nak állt a rendelkezésére saját tablet, 69,8%-uk pedig az iskola által használt számítógépet is használt a tantermen kívüli, digitális munkarend időszakában. Ennek alapján elmondható, hogy a pedagógusok jól el voltak látva eszközökkel, ezen nem múlott a teljesítményük.

1. 20. ábra: Pedagógusok rendelkezésére álló eszközök (%, N = 9321)

Annak érdekében, hogy minél több tanuló tudjon digitális eszközök segítségével bekapcsolódni az új munkarendbe, számos intézkedést hozott a Kormány a tanulók eszközellátottságának javítása érdekében. Mivel az nyilvánvaló volt, hogy a meglévő eszközpark egyik napról a másikra történő felbővítése nem lehetséges, a legkézenfekvőbb megoldás az iskolai informatikai eszközök – melyeket a jellemzően kiürített épületekben egyébként sem lehetett használni – családokhoz történő kihelyezésének ösztönzése volt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a gyermekfelügyeletben részt vevő tanulók az iskola épületében található számítógépteremből is be tudtak kapcsolódni a digitális oktatásba, de amint ezt a későbbiekben bemutatjuk, ez a létszám végig alacsony maradt.

Az intézményi eszközök kölcsönadásán túl célzott forrásbiztosításban részesültek az államilag támogatott tanodák, melyek a legnagyobb szociális kihívásokkal szembenéző településeken működnek az oktatás támogatása érdekében. A tanodák a pandémiás időszakban sem zártak be, részükre mintegy 2400 számítógép vagy notebook beszerzése valósult meg több mint 300 millió forint értékben. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő gyermekotthonokba és a nevelőszülői hálózatokon keresztül adományokból és beszerzésekből több mint 2500 új számítógép jutott el a tanulókhoz. A tanke-rületi fenntartású iskolákon keresztül több, mint 1000 adományokból összegyűjtött számítógép került a rászoruló tanulókhoz, amely eszközök a veszélyhelyzet elmúlásával az iskola számítógépparkjába kerülve a továbbiakban az iskolai oktatást fogják támogatni, a nem állami intézményfenntartók részére hazai költségvetési forrásból további mintegy 2500 számítógép beszerzésére került sor csaknem 400 millió Ft értékben. Az informatikai eszközök terén érkező felajánlások koordinálásában a Révész Máriusz által irányított Önkéntességért és Adományokért Felelős Akciócsoport működött közre, segítségükkel több magánszemély és vállalkozás által felajánlott, új vagy jó állapotú használt számítógép jutott el a köznevelési intézményeken keresztül a rászorulókhoz.

Mivel nem definiálja jogszabály, hogy mely tanulók esetén és milyen online aktivitási szint mellett beszélhetünk a digitális oktatásban való részvételről, illetve mi minősül az új munkarend „tantermen kívüli” részének, fenntartói felmérésekre hagyatkozhatunk, ha arra keressük a választ, hogy mindezen erőfeszítések alapján mennyire sikerült elérni a tanulókat az új munkarend során. A Klebelsberg Központ a tankerületek körében végzett felmérése alapján a tanulók:

• mintegy 95%-a vett részt az oktatás valamely digitális formájában;
• a fennmaradó csaknem 5% egyéb módon (postán, telefonon, helyi futárszolgálattal) kapott feladatokat és küldte vissza a megoldásokat;
• azon tanulók száma pedig, akikkel az iskola elveszítette a kontaktust 1000–1500 fő között mozgott. Ezen adat kapcsán azonban megjegyzendő, hogy ez nem tér el érdemben a hagyományos munkarendben tapasztaltaktól.

Az is fontos tanulságul szolgál, hogy nem minden esetben az eszközellátottság okozott nehézséget, a családi háttér biztonságának és támogató voltának jelentősége jóval erősebb hatást gyakorolt a tanulmányok folytatására, mint a megszokott iskolai rendben. A hátránykiegyenlítés érdekében azon tanulók számára, akiknél a családi körülmények nem tették lehetővé az otthoni tanulást, az iskolák lehetőséget biztosítottak az iskolában, a gyermekfelügyelet idején történő eszközhasználatra.

Az érettségi megszervezése

A vírusvédelmi vészhelyzet során az egyik legnehezebb köznevelésre háruló feladat az érettségi vizsgák biztonságos megszervezése volt. A vírus okozta bizonytalanság és félelem egyaránt érintette a diákokat és a pedagógusokat, a szülőket és gondviselőket, valamint az oktatási intézményrendszer és központi hivatalok dolgozóit. A kormány ígérete szerint egyetlen magyar sem maradt egyedül ebben a nehéz helyzetben, ezért az oktatási munkacsoportra különösen nehéz feladat hárult a vizsgák biztonságos lebonyolítási módszerének és védelemi feltételrendszerének kidolgozása kapcsán. Felelőséggel tartoztunk a biztonságért és szakszerűségért a kormány és a magyar emberek felé egyaránt. Egy dolog volt biztos: a vizsgákat meg kellene tartani, hiszen azok teljes mértékben átvették a korábbi egyetemi felvételi helyét, sokak számára pedig a munkába állás szempontjából volt ez fontos. Az is nyilvánvaló volt, hogy mindenki számára igazságos és biztonságos módszert kellett alkalmaznunk. Célunk az volt, hogy ne hozzuk indokolatlanul nehéz helyzetbe az idén vizsgázókat, ám ne diszkrimináljuk a korábbi években vizsgát tevőket egy idén aránytalanul könnyű, vagy más szomszédos országok módszeréhez hasonlóan – kizárólag az évvégi osztályzatok átlagának átvételén alapuló érettségi osztályzási rendszer alkalmazásával.

1. április 2-án tett bejelentést a köznevelésért felelős államtitkár a nagy közérdeklődésre számot tartó kérdéssel kapcsolatban. Elmondta, ami akkor tudható volt: az érettségi vizsgákra való felkészülést zavartalanul folytatni kell. Mivel akkor nem láttuk tisztán a járványügyi helyzetet, és még több, mint egy hónap volt hátra az írásbeli vizsgák megkezdéséig, az érintettek türelmét kérte, és elmondta, hogy több megoldáson dolgozik az Oktatási Akciócsoporttal, amit a kormány elé fog tárni. Az ellenzéki pártoktól és a velük együttműködő médiától együttműködést kért, hiszen első az érettségiző diákok érdeke, valamint az ő és pedagógusaik, családjaik biztonsága kellett, hogy legyen.

Április 9-én hoztuk nyilvánosságra az Oktatási Akciócsoport javaslatát, mely szerint csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartanánk meg, néhány kivételes esettől eltekintve, és természetesen senkinek sem kötelező érettségizni, ha nem felvételizik a felsőoktatásba. A köznevelési követelmények mellett itt a vírusvédelmi előírásoknak is meg kellett felelni, ezért a legkevesebb személyes kontaktussal járó vizsgát kellett megszervezni. Az érettségire jelentkezett diákok minden szankció nélkül visszaléphettek a vizsgázástól, a befizetett vizsgadíjat visszaigényelhették. A vizsgázók között előírtuk a másfél méteres távolság megtartását, a sajátos nevelési igényű diákoknak lehetővé tettük a szóbeli vizsgák megszervezését. Ez a szokásos 320 000 szóbeli vizsga helyett mindössze 4500 vizsgaeseményt jelentett. A szintemelő vizsgákat eltörölni javasoltuk, ezzel mintegy 30 000-rel csökkenthettük a potenciális vizsgázók számát. Ekkor még a járványügyi helyzet függvényében fenntartottuk az érettségi vizsgák esetleges átütemezésének lehetőségét is.

A kormány április 15-én tárgyalta meg a kérdést, az erről szóló döntése április 16-án jelent meg, melyben az írásbeli érettségi vizsgák időpontját 2020. május 4 és 21 között szabta meg. Szóbeli vizsgát azokból a tárgyakból lehetett tenni középszinten, amelyeknek nincs írásbeli része (pl. hittan), illetve testnevelés tantárgyból. A vizsgák lebonyolítása során fokozott figyelmet kellett fordítani a tanulók és a pedagógusok biztonságára és egészségének védelmére. A vizsgázók létszámát egy helyiségben 10 főben maximálta a rendelet, köztük a legalább másfél méteres biztonsági távolságot biztosítani kellett. A lebonyolítás során a tanulók csoportosulása nem volt engedélyezett, az írásbeli vizsgák kezdő időpontja a szokásos reggel 8 óráról 9 órára módosult az első vizsgahéten. A vizsgabizottságokat felkértük, hogy értekezleteik lebonyolításakor részesítsék előnyben az elektronikus kommunikációt. A helyiségeket, ahol a vizsgák zajlottak, fertőtleníteni kellett, igény esetén a pedagógusok és az érettségizők részére maszkokat biztosítottunk. A határon túli, illetve bejárós érettségizők kollégiumi elhelyezését lehetővé tettük, egy szobában egy diákot helyeztünk el. A diákok számára a vizsgáktól való visszalépést lehetővé tettük a vizsgák megkezdéséig, negatív következmények nélkül. A rendeletben egyértelműen meghatározásra került, hogy a 2020-as érettségi vizsgák a korábbi vizsgákkal teljesen egyenértékűek. A rendelet csupán a minimális biztonsági feltételeket határozta meg, ezeknél szigorúbb biztonsági intézkedések megtételét is lehetővé tettük az intézményeknek, illetve lehetőséget biztosítottunk bármely köznevelési intézményben rendelkezésre álló tantermek használatára. Az előrehozott érettségi vizsgák letételét az alsóbb évfolyamos tanulók számára ősszel tettük lehetővé, a szintemelő vizsgákat pedig kizárólag a felsőoktatásba idén felvételizők tehették le. A vizsgák biztonságának megteremtéséhez megfelelő végzettségű kollégák bevonása mellett indokoltnak tartottuk a rendőrség bevonását is az iskolaépületek külső környezetében, elsősorban forgalomirányítási feladatokra, illetve a szükségtelen csoportosulások kezelésére. A nyelvi érettségiket írásban tehették le a diákok, ám azokat a nyelvvizsga beszámításkor komplex vizsgával egyenértékűnek mondta ki a rendelet. Lehetővé tettük a középszintű és az emelt szintű érettségik közti átjelentkezést is a diákok számára. Április 20-áig lehetőség volt a vizsgáktól való következmények nélküli visszalépésre az Oktatási Hivatal honlapján, ám azt sem érte hátrány, aki egyszerűen nem jelent meg a vizsgán. A vizsgázók 97 százaléka vizsgázni akart, a visszalépés mellett végül csupán 2455 érettségiző döntött.

Köznevelésért felelős államtitkárként, valamint az Oktatási Akciócsoport vezetőjeként az én feladatom volt a kormány döntéseinek kommunikálása és végrehajtása. Felkértem minden diákot, hogy amennyiben bárki betegnek érzi magát, ne jelenjen meg a vizsgán, illetve az idősebb, krónikus betegségben szenvedő pedagógusokat – minden lehetőség szerint – felmentettük a vizsgáztatás feladatai alól. Mindenki biztonsága és egészsége fontos volt számunkra az egész folyamat során. A tervezett érettségi lebonyolítási folyamatát ekkor azonban egy komoly külső kritika és támadás érte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) részéről.

A 2020-as érettségi vizsgák lebonyolításáról folyamatosan egyeztettünk az érintett szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel. Folyamatos kapcsolatban voltunk és egyeztetéseket folytattunk a Nemzeti Pedagógus Karral, a Pedagógusok Szakszervezetével, a Klebelsberg Központtal, az Oktatási Hivatallal és az országos tiszti főorvossal is. Online konferencia formájában kezdeményeztünk az Országos Diáktanáccsal egyeztetést, ahol kikértük a szervezet tagjainak véleményét az érettségi vizsgák tervezett lebonyolításáról és időpontjáról. A 19 résztvevő tagból 17 szavazott a május 4-i kezdésre. Ezen szervezetek, illetve hivatalok kivétel nélkül egyetértettek a vizsgák tervezett lebonyolításával és a tervezett biztonsági intézkedésekkel. A PDSZ szerint azonban ezek csupán látszategyeztetések voltak, a vizsgák megtartását elutasították. Tagjaikat sztrájkra, a vizsgák ellehetetlenítésére szólították fel, bár ezzel az akcióval meglehetősen egyedül maradtak. Ezt a politikai akciót azonnal visszautasítottam.

Innentől a fő cél a munka folytatása és a vizsgák biztonságos lebonyolításának lehetővé tétele volt. Járványügyi szakembereket is bevontunk a szervezési folyamatba. Az alacsony időszakos esetszám miatt ezek a szakemberek az érettségi tervezett lebonyolítását helyesnek tartották. Adatokon nyugvó, megalapozott döntéseket és intézkedéseket hoztunk és hajtottunk végre. Az iskolák, pedagógusok és diákok pedig kiemelkedően példás formában segítették ezt a folyamatot munkájukkal.

A határon túl élő, Magyarországon tanuló érettségizők számára is lehetővé tettük a vizsgán való problémamentes részvételt, hiszen az érettségizőket a magyar hatóságok a határon magyar igazolványuk, illetve diákigazolványuk, valamint érettségi behívójuk felmutatásával a 14 napos karantén kötelezettség előírása nélkül átengedték. Számukra a kollégiumokat a szokott biztonsági intézkedések mellett megnyitottuk, ám lehetővé tettük számukra az alternatív szálláslehetőségek keresését is. A különböző határos országokkal kapcsolatos speciális tudnivalókat az Oktatási Hivatal honlapján tettük közzé.

1. május 4-én hétfőn 1144 helyszínen több mint 84 000 diák kezdhette meg az érettségit. A közösségi közlekedés szereplőivel, valamint a rendőrséggel egyeztetve biztosítottuk a vizsgahelyek könnyű megközelítését közösségi közlekedési eszközökkel, illetve gépjárművel egyaránt. A pedagógusok számára a maszk mellett kesztyűt is biztosítottunk, az iskolák fertőtlenítő szereket kaptak, többek között kézfertőtlenítőt is, valamennyi védekezéshez szükséges eszközt a Kormányhivatalokon keresztül vehették át az intézmények. Az épületek megközelítését több irányból és bejáraton tettük lehetővé a helyi adottságok függvényében, elkerülendő a tumultust. Az intézmények takarítása, fertőtlenítése az érettségi vizsgák időszakában is folyamatos volt. A helyiségeket és iskolaépületeket a vizsgák ideje alatt folyamatosan szellőztettük.

A vizsgadolgozatok javítását 24 órás pihentetéssel kezdték meg a pedagógusok, mivel 24 óra alatt a vírus a papíron elpusztul a kutatók álláspontja szerint. A tanulók számára a maszkviselést az iskolába való belépéstől kötelezővé tettük. 2020 május 8-án bejelentettem, hogy a vizsgák fennakadás nélkül folynak, és megköszöntem minden szereplő fegyelmezettségét a biztonsági intézkedések betartása terén. Ekkorra már egyértelműen látszott, hogy a járvány tetőzésétől való félelem alaptalannak bizonyult, a pedagógusok nem bojkottálták a vizsgákat, a diákok nem mondták vissza tömegesen a részvételt és a kormány teljeskörűen biztosította a védekezéshez szükséges felszereléseket. Végül az érettségi vizsgák megtartása jó döntésnek bizonyult, hiszen egyetlen megbetegedést sem regisztráltunk a vizsgázó diákok körében.

Amennyiben az érettségi eredményeit vizsgáljuk, elmondható, hogy 2020 nem csak a vírushelyzet miatt tért el a korábbi évektől. Az egyetemi felvételi eljáráshoz feltételként kötelezővé tette a kormány az emelt szintű érettségi vizsga letételét. Ezért az emelt szinten zajló vizsgaesemények száma a 2019-es adathoz képest 26%-kal nőtt, 43 143 vizsgaeseményről 54 173 vizsgaeseményre. 2020-ban 82 539 fő tett érettségi vizsgát, és 68 148 fő kapott érettségi bizonyítványt. A vírusvédelem céljából hozott biztonsági intézkedéseink alapján a vizsgázók számát végül 30 848 fővel sikerült csökkenteni. Az elégtelen osztályzatok aránya az utóbbi nyolc év adatait nézve 2020-ban volt a legalacsonyabb, csupán 0,89%. Az összesített érettségi osztályzatok átlaga 2020-ban 3,61 volt, mely szintén kiválóan illeszkedik az utóbbi évek adataihoz. A részletes adatok a 2. táblázatban láthatók.