Csináld magad: Teraszépítés házilag

A négyévszakos télikert, ahogy a nevéből is adódik, egy egész évben használható helyiség, melynek rendkívül széles skálán mozog a funkcionalitása:

Teraszbeépítés

A teraszbeépítés tökéletes módja annak, hogy egész évben használható, energiatakarékos kerthelyiséget kapjunk. A terasz, balkon vagy lodzsa beépítése előtt érdemes megismerkedni ezen fogalmak jelentésével.

A terasz

A terasz fogalma a mezőgazdaságban alakult ki. Jelentése mezőgazdasági hasznosítású földterületen a lejtőt megtörő, természetes vagy mesterségesen kialakított vízszintes felület, amelyen általában növényeket termesztenek.

Ezen jellemzői alapján került be az építészetbe a terasz fogalma, és az olyan létesítményeket nevezik így, melyek az épületnek a természettel való közvetlen kapcsolatát megteremtik. Ezek a létesítmények alapvetően családi- vagy társasházak földszinti szobáit a kerttel összekötő, többnyire fedett területek. Fontos szempont, hogy ha a terasz alapjának magassága nem éri el az 1 métert, akkor a terasz nem számít bele a ház beépített alapterületébe. A teraszoknak egy nagyon különleges megvalósulási formája a tetőterasz. Az épületek járható, lapos tetején kialakított rész, melyet virágágyásokkal, napozórésszel, esetleg medencével egészítenek ki.

Erkély, balkon és lodzsa

A terasszal ellentétben az erkély az épületek emeletén található. A homlokzat síkjából kinyúló, korláttal vagy mellvéddel határolt födémszakasz. Jellemző rá, hogy a homlokzati síkból 1-2 méterre nyúlik ki és vastagsága minimum 10 centiméter kell hogy legyen. Korábban készültek erkélyek konzolos gerendaerősítéssel, de napjainkban a vasbeton alkalmazása ezt fölöslegessé teszi. A történeti építészetre jellemző, hogy az erkélyeket vagy francia nevén balkonokat mindig konzolok tartották. A mellvédet kovácsoltvas korláttal látták el, melyre jellemző volt a korlátbábos, díszített szerkezet is. A korai télikertek egyik formájának is tekinthetjük a homlokzatsík elé kiugratott térbővítő fülkét, amely lényegében egy zárt erkély. Ezt a polgári építészetben a középkortól kezdve előszeretettel alkalmazták.

A zárterkély jellemző volt a korai építészeti stílusokra. A várak, kastélyok, esetleg gazdagabb udvarházak kápolnájának szentélyét zárt erkélyes formában alakították ki.

A 20. század építészetére jellemző a homlokzatsík visszaugratásával kialakított félig zárt erkélytípus, vagy más nevén loggia. Az ilyen erkélyek beépítésénél elegendő a homlokzat síkjában műanyag nyílászárók elhelyezése.

Miért kell beépíteni a teraszt?

A közösségi tér létrehozása mellett a balkon és terasz állagmegóvására is alkalmas a szakszerű beépítés, a télikertté alakítás. A teraszkonstrukciók jellemzője a hideg, fagyálló padlóburkolat, mely azonban az évszakok változásával óhatatlanul erodálódik. A megfelelő beépítési mód kiválasztásával olyan teraszt vagy erkélyt kaphatunk, mely télen védett a hidegtől és a csapadéktól, ugyanakkor nyáron biztosítja a kapcsolatot otthonunk és a természet között.

Csak a kertes házban lehet télikertet kialakítani?

Emeletes házban lakók sem kell, hogy szomorkodjanak, hiszen számukra ott az erkély vagy a loggia beépítésének lehetősége. A legtöbb emeletes ház erkélye kihasználatlan, miközben a lakás beosztása és elrendezése elviselne egy plusz helyiséget. Ha megfelelő szakemberekkel és jó minőségű anyagokkal dolgozunk, akkor nem csak télikertet, de egy pihenőszobát vagy dolgozószobát is kialakíthatunk. A balkonok beépítésénél fontos szempont a megfelelő hang és hőszigetelés kiválasztása. Amennyiben a beépítést szakember végzi, a fal kibontásával akár lakószobánk, nappalink mérete is jelentős mértékben növelhető. A kivitelezésnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy szakszerűen és jól legyen megoldva a csapadék, az esővíz elvezetése. A fal penészedésének és nedvesedésének megelőzése érdekében a nedvesség és a pára elvezetésére is gondot kell fordítani.

Fűtés a beépített erkélyen

Erkélybeépítésnél, ha a lakóteret szeretnénk bővíteni, ennek fűtésére a legegyszerűbb megoldás, ha a radiátort kivezetjük a beépített erkélyre, hogy a hő cirkuláció fenntartása érdekében továbbra is az ablak alatt legyen. Emeletes lakóházakban a fűtési rendszer megoldásaitól függően ennek lehetnek akadályai.

Kétcsöves fűtési megoldásnál elegendő a radiátor csöveit elvezetni annak új helyére, és mindössze a megnövekedő fűtési légköbméter jelent majd problémát. Egycsöves fűtési rendszereknél a megnövekedő hőleadási paraméterek miatt az egész lakóház fűtési rendszerét befolyásolhatjuk, ezért csak szakember számításai és tervei alapján lehet elvégezni a radiátorok áthelyezését.

Hogyan végezzük a beépítést?

A teraszbeépítés tervezésénél több szempontot is figyelembe kell vennünk. Az időtállóság mellett tekintettel kell lenni anyagi lehetőségeinkre is. A teraszok és erkélyek befedésének, időjárástól való védelmének egyik egyszerű módja a teraszponyva. Ennek a beépítési módnak az előnye, hogy könnyen eltávolítható, ugyanakkor megfelelő védelmet nyújt télen is. Az ilyen, mobil módon védett teraszokon sem kell félnünk a hidegtől, a lakás vagy ház falain és ablakain át ugyanis elegendő hőt kap a terasz ahhoz, hogy ne ereszkedjen a hőmérséklete fagypont alá.

Ha műanyag nyílászárókat alkalmazunk a terasz vagy erkély beépítésénél, a rendelkezésre álló hely adottságaitól függően választhatunk bukó-nyíló nyílászárókat, vagy elhúzható ajtókat is. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai a hely kihasználtságának szempontjából, az egyik esetben az ablakok és ajtók előtt kell elegendő térrel rendelkezni azok kinyitásához, míg az utóbbi esetben oldalirányban kell megfelelő térrel rendelkezni.

Kerti teraszok beépítésénél, fedésénél alkalmazhatunk polikarbonát lapokat is. Ezek a könnyű, de strapabíró műanyag elemek, melyek többféle színben is kaphatóak, rendelkeznek a szükséges UV sugárzás elleni védelemmel, ezért nem kell félnünk attól, hogy kifakulnak. Az ilyen könnyűszerkezetes konstrukciók előnye, hogy könnyen felhelyezhetőek, és szükség esetén, rövid idő alatt eltávolíthatóak.

A hagyományos teraszbeépítési mód a műanyag vagy alumínium profilokból álló, hőszigetelt, dupla üvegfalú nyílászárók alkalmazása. Ennek a konstrukciónak az előnye a hatékony hő- és hangszigetelés. A gyártók a kívánt méretben készítik el ezeket a szerkezeteket, és szükség esetén több emelet magasan is beépítik az erkélyt vagy a loggiát.

Terasz beépítés – Budapest

Magyarország fővárosában a zöld terület megóvása külön kihívást jelent az építészek, városrendezők számára. A magunk módján mi, városlakók is kivehetjük részünket abból a feladatból, hogy Budapest a maga betonkolosszusival ne szakadjon el a természettől. Ha házunk, lakásunk rendelkezik megfelelő méretű terasszal, amely a téli hónapokban teljesen kihasználatlan, ésszerű megoldás befedésével és körbeépítésével plusz szobát kialakítani, amely alkalmas növények elhelyezésére és nevelésére mind a négy évszakban.

Ez a szándék sokakban munkál: Budapesten egyre több helyen találkozunk a beüvegezés nyomán keletkezett szobakerttel, amely az üvegházhatás jóvoltából a ház energiafelhasználást is kedvezően befolyásolja.

Teraszbeépítés a nyári építkezések leggyakoribb témája. A teraszbeépítéssel a házunkhoz nyerünk egy plusz helyiséget, egy új szobát, mely többféle funkciót is elláthat a gyerek játszószobájától kezdve a virágos szobáig. A loggia, erkély beépítésével a lakáson, a tervezési hiányosságokon és a helyhiányon javíthatunk. Fontos, hogy megismerkedjünk a teraszbeépítés, loggia, balkon, üveg erkély szakszavakkal. Teraszbeépítéssel a ház többlet értéket kap, az ingatlanpiacon ennek jelentősége lehet. A beüvegezett helyiség többféle funkciót elláthat. Az erkély-beüvegezés a lakáson sokat javít a téli kihasználtság terén. Budapest terasz építés. Növény, kert, zöld oázis a lakásban – erkély beüvegezése.

Csináld magad: Teraszépítés házilag

Aki érzi magában az erőt ahhoz, hogy saját teraszt építsen, annak most megmutatjuk, hogyan lásson hozzá. Teraszépítés lépésről-lépésre.

1. A terasz alapjának felső szintje a teraszajtó szintje alatt helyezkedjen el! A magasság meghatározásánál adjuk össze a padló, az alátétgerendák, illetve a betonréteg vastagságát, ennek ismeretében állítsuk be a szintjelző zsinór magasságát. (A szintjelző zsinór nyújt segítséget a kiegyenlítő réteg vastagságának meghatározásában).

2. A kert felé irányuló sarokpontoknál vasrudakat vagy cölöpöket verjünk a talajba, majd ezekhez a cölöpökhöz feszítsük ki a szintjelző zsinórt, ügyelve arra, hogy a magasság, a vízelvezetés érdekében, a kert irányában enyhén lejtsen. A magasságot jelöljük a cölöpön egy jelölőfilc segítségével, hogy a szintet folyamatosan ellenőrizhessük, vagy ismételten beállíthassuk, ha a zsinór elmozdulna!

3+4. Hordjunk fel a felületre 0/2 vagy 0/4 szemcsenagyságú homokréteget a szintjelző zsinór által megadott vastagságnak megfelelően!

5. Vibrációs eszköz segítségével tömörítsük a homokréteget!

6+7. A homokalap tömörítésének végeztével ellenőrizzük az egyenletes szintmagasságot, szükség esetén, pótoljuk a homokot! Egy hosszú fémlap vagy fémprofil segítségével húzzuk simára a homokfelületet, hogy a megfelelő lejtés biztosításával homogén felületet kapjunk.

8. A kisebb egyenetlenségeket egy lapát és homok segítségével még kijavíthatjuk.

9. A peremeknél, és a falak mentén a hosszú egyengető lapokkal nehezen tudunk pontos munkát végezni, ezért itt glettelő kanalat használjunk!

10. A következő lépésben fektessünk a teljes felületre geotextilt, hogy esélyt se adjunk a gyomoknak arra, hogy a talajon áttörjenek.

11. A geotextil kiemeli a még meglévő egyenetlenségeket, amiket további homok felhordásával kijavíthatunk.

12. A következő lépés a betonréteg kialakítása.

13. A járólapok lefektetése során ellenőrizzük, hogy a szükséges, 1,5 – 2 %-os lejtés biztosított-e. Ha nincs meg a megfelelő lejtés, a járólapokat gumikalapács segítségével a szükséges mélységig a homokos talajba süllyeszthetjük.

14+15. A járólapokat, a tervezéskor megjelölt pontokon, egyenletes távolságban helyezzük el!

16. A következő lépésben, a lefektetett járólapokra körkörösen helyezzük el a beszabott tartógerendákat! Figyelni kell arra, hogy a legutolsó padlódarab is a tartógerendán nyugodjon.

17. A következő műveletben a padlódeszkákat, méretre vágott padlólapok segítségével keretbe foglaljuk. A vágáshoz egy, úgynevezett gérvágót használunk. A vágás szögét 45 ⁰-ra kell beállítani!

18. A befogó keretnek takarnia kell a tartógerendákat és a tartószerkezet elemeit is.

19. Helyezzük el a többi tartószerkezeti elemet!

20+21. Szabjuk be és helyezzük fel a többi padlódeszkát is!

22. A megfelelő távolságtartást ékekkel biztosítsuk!

23. A furatokat magasságra állított fúróval készítsük el, ezzel megelőzzük, hogy a furat átszakítsa az alátétlécet.

24. A meghajlott padlódeszkákat feszítőzsinór segítségével egyenesítjük ki.

25. És készen is vagyunk!

26. Íme, a végeredmény:

• Mivel a felületkezelt faanyagokba az impregnáló szerek csak pár milliméter mélységig hatolnak be, szükség van a vágási felületek felhasználás előtti, favédelmi utókezelésére is.

Hasznos volt ez az oldal?

További Praktiker ötletek

Felújítást tervez, házat épít, vagy szebbé, jobbá tenné kertjét, otthonát? A Praktikernél nemcsak a hozzávalókat találja meg mindehhez, de ötletekkel is segítjük a megvalósítást!

Télikert ötletek

Ha szeretnéd tudni, hogyan kell berendezni a beépített teraszt, vagy hogyan teheted otthonossá saját kezűleg, akkor olvasd el télikert ötletek cikkünket.

A beépített terasz az utóbbi években egyre népszerűbbé válik a városban lakók körében. Egy kis zöld sziget a betondzsungel közepén. Már önmagában a télikert kialakítása, gondozása is pihentető tevékenység, a zöld közösségi tér pedig a baráti, családi események középpontjává is válhat.

A télikert típusai

Mielőtt rátérnénk a télikert ötletekre, nézzük át röviden, hogy milyen télikerttípusokat építhetünk otthonunkban:

• terasztélikert – kellemes átmenetet képez a ház belső tere és a kert között. Kialakítása a meglévő, vagy létesített terasz beépítésével történik. Használhatjuk teaszobának, vendégek fogadására.
• télikert-lakószoba – az ilyen télikertett a ház szerves részeként, a már meglévő helyiségben alakítjuk ki. Jellemző az ilyen kialakításra, hogy az árnyékolást, páratartalmat és hőmérsékletet a lakók igényei szerint állítjuk be, a növények igényei másodlagosnak tekinthetők.
• télikert, oranzséria – kialakítása a legtöbb esetben hozzáépítéssel történik, de természetesen már meglévő helyiségek üvegezésével is kialakítható. Alapvető jellemzője, hogy a kialakítás a növények igényeinek megfelelően, azoknak alárendelve történik.

Néhány ötlet a beépített teraszhoz

A télikert ötletek nem lehetnek általános érvényűek és kötelezőek, hiszen minden ember más és más, az új kis oázis kialakításának az elsődleges célja pedig éppen az, hogy a megrendelő igényeit kielégítse. Ha azon gondolkozik, hogy beépítse a teraszát, azt kell szem előtt tartani, hogy jól érezze magát benne és az ott töltött idő pihentető legyen.

Figyeljen a tájolásra

Nem szabad elfelejteni, hogy a déli tájolású télikertbe az idő nagy részében besüt a nap, ezért gondoskodni kell a megfelelő árnyékolásról, a nyári melegben légkondicionálásra is szükség lehet. Az északi tájolású télikert esetében arra lehet számítani, hogy itt a trópusi növényeknek a tél folyamán kiegészítő fűtésre lehet szükségük.

Telepítsen növényeket saját kezűleg

A saját kezűleg ültetett és nevelt növények büszkeséggel töltik el gazdájukat. Jó ötlet lehet a növényekből zónákat kialakítani, ahol eltérő klímakörülményeket biztosíthatunk számukra:

• különleges egzotikus és trópusi növények,
• trópusi esőerdő növényei,
• szubtrópusi növények,
• sivatagi növények,
• teleltetett növények zónája.

Ha szeretnél télikert ötleteket kapni, olvasd blogbejegyzéseinket, ahol az egyes növények telepítéséről, szaporításáról is kaphatsz információkat.

Télikert ötletek a terasz tökéletes beépítéséhez, a télikertek berendezéséhez nem csak Budapesten. A saját kezű növénynevelés pihentető foglalkozás lehet. A fent említett témák mellett érdemes lehet böngészni a télikerépítés módszereit, a növények telepítését, a télikert kialakítását és a télikerttípusok leírását is.

télikert fajták

Egész éves és szezonális télikert közötti különbségek

A négyévszakos télikert, ahogy a nevéből is adódik, egy egész évben használható helyiség, melynek rendkívül széles skálán mozog a funkcionalitása:

,
• közösségi tér,
• dolgozószoba,
• lakószoba stb.

A szezonális télikert csak az év bizonyos részében kerül kialakításra és valamilyen konkrét feladatot, funkciót lát el:

• növények teleltetése,
• medence melegen tartása,
• terrárium stb.

A négyévszakos télikert szerkezeti sajátosságai

Míg a szezonális télikert, lehet mobil télikert is, anyaga és konstrukciója könnyű, általában szétszedhető és tárolható, addig az egész évben funkcionáló télikert konstrukciója masszív és strapabíró, az időtállóság igényével készül.

A négyévszakos télikert a legtöbb esetben a ház egyik oldalához vagy sarkához illeszkedik, esetleg a terasz beépítésével jön létre. Az ajtók és ablakok üvegbetétjei többféle anyagból kaphatnak keretet: alumínium, műanyag vagy fa.

A télikert konstrukciójának kialakításához használt anyagot a megrendelő ízlése szerint választjuk ki, mivel a mobil rendszerrel ellentétben a beszerelést követően nem szükséges a mozgatása, ezért nem mérvadó az önsúlya.

Mit tegyünk, hogy egész évben használhassuk a télikertet?

Ahhoz, hogy a télikertet egész évben használhassuk, fel kell készítenünk a konstrukciót az egyes évszakok sajátosságaihoz. A téli hónapokban az üvegkonstrukciónak köszönhetően a napsugarak kellemes meleget biztosítanak, azonban amennyiben lakószobaként szeretnénk használni, gondoskodnunk kell a kiegészítő fűtésről is. Ha növénykertként szeretnénk használni, akkor is szükség lehet a hideg hónapokban bizonyos szintű temperálásra.

Az üvegkonstrukció a téli napokon kellemes meleget biztosít, ez azonban a nyári hónapokban vad forrósággá válhat, ezért ez ellen árnyékolással, esetleg szellőztetéssel és légkondicionálással kell védekezni.

Energiatakarékosság és optimalizálás

Az energiaárak elszabadulása egyre inkább az energiafelhasználás optimalizálására ösztönzi a tulajdonosokat. A teraszbeépítés vagy a télikert a téli hónapokban plusz szigetelést biztosít az épületnek, ezért mindenképpen érdemes elgondolkozni a megépítésén. A fűtés és hűtés beépítése azonban komoly előtervezést és kalkulációt igényel, hogy ne legyen ráfizetéses a hozzáépítés.

Hogyan építsünk télikertet?

A teraszbeépítés folyamatának lépései

Teraszbeépítéssel egy fantasztikus új helyiséget, egy plusz szobát nyerhetünk, mely otthonunk energiatakarékosságát is javítja. A télikert felhasználásának csak a fantázia szab határt, hiszen számtalan módon berendezhetjük azt. A legfontosabb lépés a megfelelő szakemberek kiválasztása, akik megbízhatóan és szakszerűen készítik el a szükséges konstrukciókat.

Teraszbeépítéssel készített télikert

Ha saját télikertet szeretnél Budapesten kertes házban vagy lakásodban, a legegyszerűbb megoldás a terasz beépítése, beüvegezése lehet. A ház átalakítására kiszemelt részének megvizsgálását követően dönthetünk a megfelelő építési technológia kiválasztásáról. A teraszbeépítéshez kiváló minőségű műanyag konstrukciók állnak rendelkezésre, melyek segítségével szinte bármilyen forma kialakítható, az üvegbetét típusától függően pedig a rendszer hőszigetelése is szabályozható.

A télikert tervezése

A télikerttervezés első lépéseként el kel dönteni, hogy milyen típusú, stílusú télikertet szeretnénk létrehozni:

Télikert építés

Teraszbeépítés, medencefedés, télikertépítés Budapest és Magyarország területén

Első lépések a télikert felé

A télikertépítés folyamata a tervezéssel kezdődik. Mielőtt a szakemberek nekilátnának a tervvázlat elkészítéséhez, számos kérdésre kell választ kapnunk.

Elsősorban el kell dönteni, hogy milyen funkciókat szeretnénk a télikert számára biztosítani. A házhoz épített üvegszerkezet megnöveli az épület alapterületét és egy plusz szobaként is funkcionálhat a jövőben, lehet: kellemes étkező, dolgozószoba, pihenőszoba, játszószoba, stúdió vagy medencét is létesíthetünk itt.

A télikert szerkezetének tulajdonságai révén kiválóan alkalmas növények nevelésére, termesztésére is, bár itt is érdemes több szempontot figyelembe venni: csak a környezet kellemesebbé tétele céljából tartja a növényeket vagy nagyobb kollekcióval kíván hosszútávon foglalkozni? Ha megtaláljuk ezekre a kérdésekre a válaszokat, világossá válik, hogy a télikert építés során milyen technikai felszereltséget kell biztosítani.

Amennyiben csak néhány virágot szeretne, mely kellemes oázissá varázsolja a beépített teraszt a téli hónapokban, akkor elegendő néhány virágtartót és virágcserepet beszereznie. Ha nagyobb mennyiségben szeretne növényeket termeszteni, gondoskodni kell a megfelelő felületekről, az öntözőrendszerről és a klímaberendezések beépítéséről is.

A télikerteket hőmérséklet-tartományuk és klimatizáltságuk alapján három csoportba sorolhatjuk: trópusi-, szubtrópusi- és hideg télikert.

Hideg télikert építése – a hidegnek nevezett helyiségekben a hőmérséklet a téli időszakban nem emelkedik 5 C fok fölé. Lakószobaként nem használható az ilyen beépítés, de fenntartási költsége minimális, és a megfelelő növények kiválasztásával kertként funkcionálhat. Előnye, hogy plusz hőszigetelést biztosít az épület számára, minimális költségek mellett.

Mérsékelt hőmérsékletű, szubtropikus télikert – a helyiség hőmérséklete nem csökken 16-18 fok alám. Lakószobaként nem funkcionálhat a téli hónapokban, de a telepíthető növények köre meglehetősen nagy.

Trópusi télikert – a hőmérséklet sohasem csökken 20 C alá, az optimális 25 C fok. Lakószobaként való alkalmazása szempontjából komfortos a lakók számára is. Ha hétköznapi használatra szeretnénk üvegszobát építeni, ez a hőmérséklet megfelel étkező vagy dolgozószoba kialakítására is, a növények egész évben jól érzik itt magukat.

A télikert típus kiválasztásakor figyelembe kell venni a létesítés helyszínét (Budapest belvárosa, kertváros, vidék…), illetve hogy a megrendelő mennyit szándékozik ráfordítani az építmény fenntartására, hogyan szeretné használni, hasznosítani azt és a tervezés során milyen funkcionális zónákat szeretne kialakítani:

A télikert formája

Az építés során kialakított télikert forma a megrendelő ízlésétől és a tervezőtől függ. A leggyakoribb formák a négyszög, sokszög vagy kerek, de a modern konstrukcióknak köszönhetően nincsenek formai akadályok. Az építmény készülhet a ház oldalában vagy körülvehet egy sarkot is.

A télikert tervezés és építés során a fő szempont, hogy az üvegkonstrukció esztétikailag egységet alkosson az épülettel.

Az építési oldal kiválasztása – tájolás

Amikor a télikert elhelyezkedéséről döntünk az építés során, több szempontot is figyelembe kell venni. Ha a ház építésekor nem szerepelt a terveken a télikert, akkor elsősorban a meglévő épület tulajdonságaiból kell kiindulni, a legfontosabb szempont azonban a fény beesési szöge. A télikertet érdemes úgy építeni, úgy tájolni, hogy figyelembe vesszük, mely napszakban kapja majd a legtöbb fényt, és ez mennyire felel meg leendő funkciójának.

Északi építésű télikert

A ház északi oldalán épített télikert változatos funkciókat tölthet be, lehet a konyha vagy az étkező meghosszabbítása, de arra is alkalmas, hogy létrehozhatunk egy zöld oázist otthonunkban. Megfelelő anyagi ráfordítással a kellően nagy teljesítményű fűtési rendszer és megfelelő hőszigetelés beépítése után kiválóan alkalmas dolgozószobának.

Keleti építésű télikert

A keleti tájolással épített télikertek a reggeli órákban telnek meg élettel, amikor betölti a felkelő nap sugarai. A délelőtti órák kellemes klímája azonban a délutánra eltűnik, ezért lakószobaként vagy munkavégzésre korlátozottan alkalmas, de a növények számára kiváló élettér lehet. A keleti építésű télikertben nincs szükség kiegészítő ventiláció beszerelésére, és nem kell félnünk a növények túlmelegedésétől sem.

Nyugati és déli oldali télikertek

A napos oldalon épített, nagy déli üvegfelületekkel létesített télikertekben rendkívül fontos a megfelelő árnyékolás beszerelése, de a kellemes légkör biztosítása érdekében a klímaberendezés beszerelése is ajánlatos. A derült téli napokon a télikert átmelegszik és az épület fűtési költségeiben komoly megtakarítást hozhat tulajdonosának, de a nyári melegben akár 70 C fokra is felmehet a hőmérséklet, ezért rendkívül fontos a körültekintő kialakítás.

Télikert típusok

A megfelelő anyagok kiválasztása kulcsfontosságú a télikert építés során, hiszen az időtállóság mellett a szerkezeti stabilitás és a biztonság is elsődleges. Az anyagok kiválasztása és a tervezés során figyelembe kell venni a szerkezet önsúlyát, a szélellenállást és a tetőszerkezet szilárdságát, hogy a megfelelő hómennyiséget biztonságosan elbírja. A télikert formájának megtervezését követően meghatározásra kerül a szerkezet anyaga. A télikert vázát alkotó anyagoknak a megfelelő teherbírás mellett hőszigetelő tulajdonsággal is rendelkezniük kell.

A télikert vázának építésekor a következő anyagokat választhatjuk: fém, alumínium, fa és műanyag.

Az egyes anyagok kedvező tulajdonságait gyakran kombinálják és ötvözik, hogy az elkészült télikert tökéletesen megfeleljen funkciójának.

• >>Bővebben a télikert-típusokról

A télikertek fajtái, típusa

A télikertek típusai, fajtái – kialakulásuk

Közhelynek tűnhet, de nagy igazság: életünk alapeleme a napfény, a napsugár. Ez élteti a Föld növényeit, melyek táplálékunkat képezik közvetve vagy közvetlenül, és ugyanilyen fontos szempont, hogy oxigént bocsátanak ki. A télikertekben ideálisan hasznosítható a napsugárzás és ez jótékony hatással van az ember testi-lelki egyensúlyára. Minél több napfényt, zöld növényt és virágot szeretnénk látni magunk körül, tekintet nélkül arra, hogy nagyvárosban élünk vagy vidéken.

Ebből adódóan számos olyan építmény alakult ki a történelem során, mely a napsugárzás hasznosítására és az ember pszichológiai igényeinek kielégítésére szolgál. Ide sorolható a télikert, amely a növényházak kategóriájába tartozó üvegházak egy különleges változata. A cél manapság már nem a növénytermesztés és nem is a dísznövénynevelés, hanem egy sajátos hangulatú környezet létrehozása, mely évszaktól, hőmérséklettől vagy napszaktól függetlenül megteremti az ember számára a természet közelségét.

Mivel a télikerteknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az ember bármikor elidőzzön bennük, ezért fűtésük, szellőztetésük, árnyékolásuk, határoló falaik hőszigetelése nagy gonddal és speciális technikával kerül kialakításra. Ebben a télikertek jelentősen eltérnek a növényházaktól. Ez annak is tulajdonítható, hogy a télikertekben nem haszonnövények ápolunk, hanem dísznövényeket, gyakran délszaki egzotikus növényeket helyezünk el a különleges hangulat megteremtése végett.

Üvegház – növényház – télikert – pálmaház – napház

Rokon fogalmak, de mindegyik kicsit mást jelent. A weboldalunk témáját képező télikert fogalmát eléggé tág értelemben szokták használni, ugyanis sok esetben télikertnek nevezik az olyan épületrészeket és belső tereket is, melyekben bár egyáltalán nincs növényzet (lásd képünket), de valamennyi szabad felületük üvegezett és így szervesen kapcsolódnak a környező természethez. A télikertek lakóháztól független épületek is lehetnek, ám rendszerint – mert kevesebb terület áll rendelkezésre vagy mert tervezéskor eleve a napfényből eredő hőmennyiség hasznosítása is a létesítés céljai közé tartozik – összeépülnek a lakóépülettel, sőt, sokszor azok helyiségeivel össze is nyithatók. Ún. napházak is kialakultak az elmúlt évtizedekben, melyek a napsugárzás komplex hasznosítását tűzik ki célul. A napházakban a napsugárzásból származó hőenergia napelemek és más berendezések által alakul át más (általában elektromos) energiákká. Elvben akár egy beépített terasz is alkalmas lehet bizonyos napház-funkciók ellátására. Ennyiben a télikert fogalma is kiterjeszthető.

A télikertek csoportosításának szempontjai

A télikerteket csoportosíthatnánk anyaga, szerkezete vagy formai megalkotása szerint, ám így nem tudnánk egyértelműen meghatározni őket, hiszen sokféle anyagból és számos szerkezeti megoldással megépíthetők. A részletek persze roppant fontosak, nem mindegy, hogy fém vagy faszerkezetű az építmény, nem mindegy, hogy nyereg- vagy kupolatetős, fűtött vagy fűtetlen – ám a legfontosabb szempont mégis az, hogy télikertjeink milyen feladatkört látnak el, mi a rendeltetésük, illetve milyen épületrészben kerültek kialakításra.

Ablakkertek és lodzsakertek

Városi környezetben vagy ahol korlátozott hely áll rendelkezésre, télikertet pótló valamilyen megoldást kell keresni. A szükségmegoldásból származó kis létesítmények voltaképp nem nevezhetők télikertnek, hiszen csupán egy nagyobb ablaknyílást, beugrót bővítenek kertté vagy egy emeleti lodzsát változtatnak át a nyitott felületek beüvegezésével egy belső szobakertté. Egyes funkcióit tekintve az ilyen növénysarok is rokonítható nagyobb testvéreivel, de persze az ablakfülkébe állított banánfa még nem pálmakert, egy citrom- és narancsfa sem citruszliget.

Gazdasági rendeltetésű télikertek

Létezik olyan télikerttípus is, melyet elsősorban nem a kellemes környezet és relaxálás céljából hoztak létre, hanem főleg haszonnövények termesztésére. Tekintve, hogy a lakóépület teréhez tartozik és fűtési rendszerük, hőháztartásuk is közös, az ilyen létesítmény gazdasági jellege ellenére sem nevezhető növényháznak (üvegháznak, melegháznak), amely mindig különálló építmény. A lakóház és gazdasági célú télikert együttese minden szempontból nagyon gazdaságos funkciópárosításnak számít: télen a kazán hője kellemesen felmelegíti a télikert légterét, a növényekkel betelepített lakótér pedig kellemes, oxigéndús légkört teremt.

Lakótélikertek

A legelterjedtebb a télikertek lakófunkcióval ellátott verziója. A lakóépület ebben az esetben olyan térrel gazdagodik, mely közvetlen kapcsolatban áll a környező természettel és állandóan kertként használható. Szinte végtelen módon kialakíthatóak, csak a fantáziánk szabhat határt. Minden esetben figyelni kell a tájolásra, a télikert üvegezett felületének szerkezeti és formai kialakítására, hogy nyáron elkerülhető legyen a túlmelegedés, télen pedig a túlzott lehűlés. Például egy dolgozószobához csatlakozó télikert kellemes atmoszférát teremt, a természet közelsége jókedvre hangol, munkára inspirál.

Korábbi időszakokban a télikerteket leggyakrabban utólag építették és kapcsolták a már felépített házakhoz, viszont napjainkban már a tervezés időszakában a kettő együttesében gondolkodnak a leendő háztulajdonosok, az szobakert így valósulhat meg az épület keretén belül, azzal egy harmonikus egészt képezve. A fejlettebb energiafelhasználás esetében két alapfunkció egyesül: a lakás és a naptér, melyek közös megnevezése a napház.

Beépített terasz, erkély

Régebben viszont a lakóépületeket ritkán tervezték úgy, hogy üvegtetős helyiség kialakítását is szem előtt tartották volna. Ha azonban a ház rendelkezik egy nagyobb terasszal, akkor teraszbeépítés révén oldhatjuk meg a helyzetet: a korábban csak a tavaszutón, nyáron és őszelőn használható nyitott terasz kellemesen meleg üvegszobává alakul a késő őszi, téli és kora tavaszi időszakra is. Léteznek tetőteraszon kialakított üvegpavilonok is – ezeknek a használata nem mindig célszerű.

Szerényebb megoldás a beépített, beüvegezett emeleti erkély – ez is sokban javítja az épület energiafelhasználását, és látványa is tetszetős. Képünkön egy a Caribi Télikert Kft által tervezett és kivitelezett kupolatetős megoldás látható, amelyet egy bérház emeleti lakásának részeként használnak az ott lakók. Otthonuk komfortosabb, kellemesebb lett, a szobák száma is növekedett egy hangulatos kávézófülkével, amelyet az év minden szakaszában használhatnak.

A télikert funkciója, fajtái

A télikert funkciója összetett, többrétű, komplex jellegű; egymással összefüggő számos összetevőből áll. Hogy ezek közül melyek a fontosabbak, az leginkább attól függ, hogy tulajdonosainak mi volt a célja a megépítésével, és hogy milyen módon és mire használják. E tekintetben számításba vehetünk például kényelmi szempontokat, a természet szeretetét, hangsúlyozhatjuk a létesítménynek a lakás hőháztartásában játszott szerepét, környezetbarát energiafelhasználását, előtérbe helyezhetjük a laktérnövelő funkciót (plusz egy szoba!), rávilágíthatunk az építészeti és lakberendezési vagy akár az üzleti szempontokra (a télikertes ház többet ér), vizsgálhatjuk a világos, napfényes szobakertek élettani hatását – és számos további aspektus említése is lehetséges. Nézzünk ezek közül néhányat.

Mi a télikert funkciója, szerepe, rendeltetése?

Kényelem, komfort, hangulatjavítás, relaxáció

A legtöbben ma Magyarországon, így Budapesten otthonuk komfort-fokozatának és a lakótér növelésének az érdekében, továbbá a lakásban-házban élők kényelmének a szolgálata érdekében építtetnek télikertet vagy építtetik be már meglévő teraszukat, erkélyüket. Ilyen esetekben a létesítmény alapfunkciója a benne tartózkodó személyek pihenése, feszültségük levezetése, a jobb, oldott, kellemes és hangulatos közérzet létrehozása. Különösen érvényes ez egyfelől akkor, amikor a megfeszített munkát végzők vágynak relaxációra, másfelől pedig akkor, amikor a csapadékos, hideg téli idő depresszív hatását kell ellensúlyozni. Mindenkire pozitív hatással van az élővilággal való érintkezés, ezért tartunk otthonunkban növényeket. A hatás fokozott, ha egy szobányi van belőlük. Az oxigéndús zöld környezetben elmúlik a fáradtságunk, visszajön az életkedvünk, energikusabbak leszünk.

Egy kellemesen berendezett szobakert nemcsak az otthonokban fejti ki relaxációs és rekreációs funkcióját, hanem irodaépületekben vagy más munkahelyeken is. Az egész nap asztali PC-je vagy laptopja fölé görnyedő tervezőmérnök számára kitűnő feltöltődést jelent a zöld környezetben eltöltött pihenőidő.

Célszerű energiafelhasználás – zöld megoldás

Hogy a télikertek hasznossága a lakás/ház energia-háztartásában milyen jelentős, arról itt írtunk: Energiatakarékosság – Üvegház jelenség. Ezúttal említsük meg azt, hogy

a télikert kétszeresen is zöld megoldás:

egyrészt átment a városi környezetbe egy darabot a zöld természetből, így szerepe van az élő környezet megóvásában, másrészt azzal, hogy megújuló energiát hasznosít, csökkenti az adott háztartásban a fosszilis fűtőanyagok felhasználását. Általános esetben 5-10 %-kal csökkenhet a a fűtési költség, de egy különösen jól tájolt, kifelé megfelelően szigetelt és a lakás belső tereivel hőcserélő funkciót játszó üvegszoba a téli fűtési számlában akár 15-20 vagy még több százaléknyi megtakarítást jelenthet a családi költségvetés számára.

A télikertek élettani funkciói

Említettük, hogy – különösen a hideg évszakokban – a zöld környezetben jobb lesz hangulatunk. Ilyen helyen nem érezzük magunkat frusztráltnak, csökken a stressz és az idegfeszültséggel járó érrendszeri megbetegedések kialakulásának az esélye. Ha mindez fényterápiával is párosul – ezt a nagy üvegfelületek akkor is biztosítják, ha csak rövid időre süt ki a nap vagy derül ki az ég – akkor ez fokozottabb mértékben érvényesül, anyagcserénk is javul. A napfény élettani hatásairól számos tanulmányt és cikk foglalkozik, érdemes ezekkel megismerkedni, ugyanakkor tudni kell, hogy az üvegtetők, ablakok és üvegajtók építésekor olyan szolárüveget használnak, amely csak csökkent mértékbe engedi át az UV-sugarakat, amelyek például kiváltják a szervezetben a D-vitamin szintézisét. Ezért egészségügyi célból célszerű egy nyitott tetőablak alá ülnünk-feküdnünk és napkúráznunk.

A télikert fajtái

A télikertek fajtai is több szempont szerint csoportosíthatók, ezek egy része a funkciójukkal, rendeltetésükkel van összefüggésben, a többi szempont inkább technikai jelegű. Erről itt olvashat részletesen:

Multifunkcionális, komplex rendeltetésű létesítmény a télikertnek beépített terasz. Feladatai közé tartozik a lakrész növelés, a pihenés és relaxáció biztosítása, a zöld növények révén megvalósuló hangulatjavítás, fontos a megújuló zöld energia felhasználása, érvénesül az energiatakarékosság. Minden télikert alkalmas fényterápia alkalmazására az egészségmegóvás céljából.