Нажмите "Enter", чтобы перейти к содержанию

Nek-zene 7. osztály

Készítette az ALLWIN

Ének, zene kategória könyvei

Ének-zene kézikönyv az általános iskolák 6. osztályában tanító nevelők számára

Könyvbogár Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Die Kunst des Singens

Weöres Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

„Ich habe ihr Werk mit großem Interesse gelesen und viele meiner eigenen Erfahrungen darin bestätigt gefunden. Ihre Überlegungen enthülle.

8 db Parlando — zenepedagógiai folyóirat, szórványszámok

Weöres Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Ének-zene az óvónői szakközépiskola III. osztálya számára

2 580 Ft — 2 900 Ft

Énekeljünk 3

Bodoni Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Magyar nyelvi füzetek II. 6-9 évesek számára

Vonnegut Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Zenész szakképesítés hangkultúra szak

Pestszentlõrinci antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Zenesuli 7. — Világ csokor

Diófa Antikvárium Kft.

jó állapotú antikvár könyv

Gyermek- és ifjúsági énekes füzet

Vonnegut Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Hatodik daloskönyvem 6. o. AP-661

szerző:Németh Endréné Békefi Zsuzsanna «A 6.,7. és 8. Daloskönyvek szervesen kapcsolódnak a Raffay Katalin által megírt 5. Daloskönyvemhe.

1 000 Ft — 1 500 Ft

Ének-zene 7.

Könyvbogár Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

tantárgy:Ének-zene évfolyam:7. A tankönyvjegyzéken szerepel.

Ének-zene 9.

Szentendre Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Rímes új zenei morzsák

Pestszentlõrinci antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Rhythms and dances for elementary schools (revised)

Atticus

jó állapotú antikvár könyv

Florilyé ​dá primávárá I. / Tavaszi virágok (Beás cigány iskolai énekeskönyv) ( Hangkazetta nélkül)

3 400 Ft — 3 990 Ft

Ének II/A. + Ének II/B. + Ének III. + Ének IV. + Dalgyűjtemény III. (5 kötet)

Weöres Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Kultúrák kulcsai — Munkalexikon valamennyi tantárgyhoz (a Kulcs a muzsikához tankönyv segédkönyve)

Antikvár Könyvkínáló

jó állapotú antikvár könyv

Ismertető: A Kultúrák kulcsai munkalexikon az általános és középfokú iskolák tanulóinak, a 10-16 éves korosztály részére készült. Nem ha.

Ének-zene az általános iskola szakosított tantervű ének-zenei 8. osztálya számára

Könyvbogár Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Gitár lecke 1-24

Antikvár Könyvek Kft.

jó állapotú antikvár könyv

Dallamvezetés Harmonizáció Improvizáció

Diófa Antikvárium Kft.

jó állapotú antikvár könyv

Zenesuli 3.

Diófa Antikvárium Kft.

jó állapotú antikvár könyv

Zenesuli 2. — Népzenei alapismeretek

3 890 Ft — 3 990 Ft

Ének-zene a gimnázium III. osztálya számára

840 Ft — 1 590 Ft

Ének-zene az óvónői szakközépiskola IV. osztálya számára

2 410 Ft — 2 490 Ft

A Kárpát-medence természeti szépségei

Tegyünk a képek segítségével egy képzeletbeli utazást! Induljunk el az alföldi pusztáról, ahol sík a táj, ameddig a szem ellát. Az utazás.

Dalok, kórusművek, zenei ismeretek

A gimnáziumi fakultatív ének-zene tanításhoz

Ötödikes informatika + Hatodikos informatika + Hetedikes informatika tankönyv — 3 kötet együtt

Könyvbogár Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

kiadási adatok: Rsz.: PD-070; év: 2010; ISBN 978-963-9224-39-1 Rsz.: PD-071; év: 2010; ISBN 978-963-9224-41-4 Rsz.: PD-072; év: 2011; .

Száll az ének szájról-szájra.

Atticus

jó állapotú antikvár könyv

Ének-zene 5 osztály (Az általános iskola szakosított tantervű osztálya számára)

Atticus

jó állapotú antikvár könyv

Gordonkaiskola- Cello tutorial II/1. — A fekvésjáték alapjai

Tûzõr Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Zenei olvasókönyv (szolfézs példatár) — Korábbi cím: Szolfézs példatár, alsófok III. kötet

1 390 Ft — 2 990 Ft

Ének — zene 8.o. (szakosított)

Oskola Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Tantárgy:Ének-zene Évfolyam:8. A tankönyvjegyzéken szerepel. Az általános iskolák «Művészetek» műveltségi területén belül az «emelt sz.

Ifjúsági album zongorára

2 790 Ft — 2 890 Ft

Ének-zene 6.

1 590 Ft — 1 650 Ft

Énekeljünk, muzsikáljunk! (Szolfézs példatár)

2 390 Ft — 2 690 Ft

Népzeneismeret — Középiskolai tanulók számára

1 899 Ft — 3 500 Ft

Ének-zene 5.

1 390 Ft — 2 490 Ft

Ének-zene a gimnázium II. osztálya számára

Nagykátai népfőiskolai daloskönyv

Mike és Tsa Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Ünnepeljünk!

HOGATRON ANTIKVÁRIUM

jó állapotú antikvár könyv

Kórusgyűjtemény általános és középiskolásoknak

Ének-zene (Tankönyv az általános iskolák 8. osztálya számára)

Kis bicinia II.

1 440 Ft — 4 990 Ft

Zenesuli 4. — A barokk és a bécsi klasszikus zene

2 790 Ft — 2 890 Ft

Dalgyűjtemény I. 5- 6 o.

Ének-Zene 6.

Szentendre Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Pianoforte III. — Zongorakíséretek

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Ének-zene tantárgypedagógia

Alsó tagozatban éneket tanító pedagógusok számára Az eredményes ének-zenei nevelés egyik fontos feltétele a tanító tudatos, átgondolt, .

Útmutató a zenei előképző tanításához

1 730 Ft — 3 790 Ft

Ének-zene 9

950 Ft — 4 990 Ft

Ének-zene a szakiskolák 10. évfolyama számára

Évfolyam: 10. Segédanyagok: zenei melléklet, tanmenet

1 590 Ft — 2 190 Ft

ÉNEK-ZENE 9. TANKÖNYV (OH-ENZ09TA)

ÉNEK-ZENE 10. (NT-17123/T)

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Már az ókori görögök a nevelés elengedhetetlen részének tekintették a művészeti nevelést, ezen belül pedig fő tantárgyként az ének- és a .

Ének-zene 9 — munkafüzet

A munkafüzet használata újdonság a középiskolai ének-zene tanítás metodikájában, pedig a tárgy jellege, valamint az említett érettségire .

1 990 Ft — 2 790 Ft

Ének-zene 10 — munkafüzet

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

A munkafüzet használata újdonság a középiskolai ének-zene tanítás metodikájában, pedig a tárgy jellege, valamint az említett érettségire .

MARGARÉTA III. KÖTET (RO-M/5-6) — Szolfézs feladatgyűjtemény

Magyarságunk énekei — dalgyűjtemény

Fiume Antikvárium

hibátlan, olvasatlan példány

Alapfokú zeneelmélet

Könyvbogár Antikvárium

jó állapotú antikvár könyv

Zenesuli 1. — A zeneelmélet alapjai

5 490 Ft — 5 990 Ft

Elérhetőségek

Cégünk

Mit kínálunk

Így vásárolhatsz

Közösségi média

Oldalaink bármely tartalmi és grafikai elemének felhasználásához a Libri-Bookline Zrt. előzetes írásbeli engedélye szükséges.
SSL tanúsítvány

Ének-zene 7. osztály

2 A népdalgyűjtés Hazánkban használtak először hangfelvevőt a népdalgyűjtéshez. A lemezjátszó és a magnetofon őse a FONOGRÁF, felvevő és lejátszó egyben. A készülék a XX. század első felében nagy segítséget adott a kutatóknak. Napjainkban már lényegesen tökéletesebb készülékeket használnak. Vikár Béla a XIX. században Erdélyben járt. Íme a beszámolója: Az iskolában felállítottam a fonográfot. Megszólaltattam a gépet. A Rákóczi-induló hangjai zendültek fel tárogatón, s a végén bemondta a gép az Operaház tárogatóművészének nevét s az előadás időpontját. Ebből meggyőződhetett a fiatalság, hogy a beígért csoda csakugyan él és megvan. Türelmetlenül mozogtak a helyükön. Mikor felhívtam őket, mondják meg, nem hallottak-e otthon valamilyen ősi éneket, pl. Kádár Katáról, Kőműves Kelemenről és más efféléket, egyszerre többen emelkedtek fel a helyükről. Egymás után jelentették ki, hogy egyiknek az anyja, másiknak a nagyapja-nagyanyja tud Vikár Béla ilyeneket. — Nos, hát, vállalkoznék-e valaki, hogy beleénekeljen a masinába, ha tud valami ilyet? Bátran kijöttek a pódiumhoz, és egymás után kilenc szebbnél-szebb régi dalt fújtak bele a gépbe. Minden egyes dal után bemondtuk a gépbe a dalos fiú vagy leány nevét. El sem képzelhető, milyen rajongás lett a rögtönzött hangverseny következménye Erre a székelyföldi gyűjtésre csakhamar felfigyelt a kitűnő Bartók Béla. Eljött hozzám és megtanulta, de csakhamar tökéletesítette a fonográfos gyűjtés módját. Bartókhoz csatlakozott Kodály Zoltán nem kisebb hivatottsággal és nekilendüléssel. Odakölcsönöztem neki a fonográfot, Petőfi szellemében:»mit én nem egészen dicstelenül kezdék, Folytasd Te, barátom, teljes dicsőséggel!«thomas Alva Edison híres amerikai tudós találmánya a fonográf, melyet 1878-ban szabadalmaztatott. Néhány évvel később, 1896-tól Vikár Béla már alkalmazta népdalgyűjtéshez. 2 / 14

3 A ballada A ballada műfaja már korán megjelent, de első feljegyzései csak a XVIII- XIX. századból maradtak ránk. A ballada olyan elbeszélő költemény, amely tömören fejezi ki a nép fájdalmát, örömét. Verses, epikai-lírai jellegű, minden esetben hosszabb tragikus vagy komikus eseményt mond el a konfliktusok kiélezésével. Az idő múlásával, az emlékezetben csupán a legfontosabb részek maradnak meg, ami szaggatottá teszi a ballada cselekményét (balladai homály). A balladák leggyakoribb témakörei: I. SZERELEM, HÁZASSÁG — a szerelem ellenzése, büntetése — a házasság tiltása — házasságra kényszerítés II. EMBERI KAPCSOLATOK — szegénység- gazdagság — előítéletek, viszályok — bűn, büntetés, bűnhődés, — igazság- igazságtalanság III. HARCOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK — a sebesült katona búcsúja — a hős elsiratása — menekülés a fogságból. A balladai témákból hiányzik a harc megéneklése, csupán a következmény fontos. A ballada formai sajátosságai: ISMÉTLÉS: Ismételni azt érdemes, ami tömör, töltelék-elemek nélkül való, kiművelt szépség. Az énekben mint egy lassított filmben jobban felfogjuk és élvezzük a költői szépségeket, s ezt még hangsúlyozottabban mélyíti el az ismétlés. Vargyas Lajos PÁRBESZÉD: A történet egy részét vagy egészét a szereplők mondják el. ELŐADÁSMÓD: Hangerő és tempó változtatása nélkül természetes hangon, ünnepélyesen szólaltatják meg a balladát. 3 / 14

4 Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós 1945, New York) Bartók Béla, a XX. század legújszerűbb zeneszerzője, március 25-én született Nagyszentmiklóson. Művészi hangjára az egész világ felfigyelt. Munkáját meghatározta a parasztzenével való megismerkedése, Kodály Zoltánnal kötött barátsága és elhivatottsága a népi dallamkincs felkutatására és megőrzésére. Kompozícióiban mindig felismerhető a magyar népzene dallam- és ritmusvilága. Zeneszerzői tevékenysége mellett kiváló zongoraművészként is elismerték és tisztelték. A hazáját elhagyni kényszerülő Bartók életének utolsó éveit Amerikában töltötte. Ott keletkezett műveit a honvágy és az otthoniakért való aggódás és féltés hatja át. Közülük legerőteljesebb az öttételes zenekari darab, a Concerto ben halt meg New York-ban. Három évvel később itthon elsők között kapta meg az akkor alapított Kossuth-díjat. A romantika A romantika kora XIX. század A kor elnevezése a francia roman (=regény) szóból ered. A XIX. század zenéje regényes tárgyú, mindig a különöset ábrázolja különös körülmények között. Történelmi háttér: ben legyőzik és száműzik Napóleont. 2. A Szent Szövetség reakciós terrorja ismét feudális rabságba akarja taszítani Európát. 3. Európa országai síkra szállnak a polgári fejlődésért, a nemzeti függetlenségért és szabadságért, illetve a nemzeti nyelvért és kultúráért. A kor tükröződése a romantikus művészetben: A nagy győzelmek kiváltotta lelkesedés, illetve a bukások miatti kiábrándultság valamennyi művészetben ellentétként, végletességként mutatkozik meg. — Az irodalomban különleges alakokat ábrázolnak különleges körülmények között. — A képzőművészetben a nagy szenvedélyek, a szélsőséges indulatok és a hősies magtartás ábrázolása válik általánossá. — A zenében főszereplővé válik a népdal. A zenében az ellentét a zenei műfajok végletességében mutatkozik meg. Jellegzetes műfajcsoportok: 1. Miniatűrök: dal, dalciklus, hangszeres karakterdarab. 2. Monumentális zeneművek: szimfónia, szimfonikus költemény, versenymű, opera stb. 4 / 14

5 A romantikus zene Magyarországon: — A szabadság, testvériség, egyenlőség eszméje himnikus, emelkedett hangvételt kíván (Erkel Ferenc: Hazám, hazám). — Jellemző az érzelemgazdagság (Erkel Ferenc: Keserű bordal) — A közönséget meghódító operák dallamosak (olasz hatás), mozgalmasak, látványosak (francia minta), sajátos kifejező formájukat mégis a magyar nép dallamvilága és a verbunkos zene határozza meg. A verbunkos zene A verbunkos a XVIII. század második felében keletkezett katonai toborzótánc. (A verbunkos szó toborzást jelent, amely a német Werbung szóból származik.) A verbunkos: táncos karakterű műzene. A katonatoborzás muzsikájában a magyar nemzet saját népzenéjének hangját és a kuruc dalok emlékét ismerte föl. Ez lelkesítette fiait a szabadságharcban való részvételre. A verbunkos fő jellemzői: 1. Liszt által elnevezett ungár-skála: l-szi-f-m-ri-d-t,-l. 2. Dúr és moll hangsorok váltogatása. 3. Sűrű díszítések. 4. Pontozott ritmus: 5. Gyakori triolák, szinkópák: 6. Sorzáró bokázó: 7. Lassú és friss részek egymásutánisága. A verbunkos zene terjesztői, népszerűsítői a cigányzenekarok voltak. Előtérbe kerültek a vonószenekarok a korábban divatos fúvós együttesekkel dob, síp, trombita szemben. A műfaj kiváló művelői: Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal, akiket a magyar zenetörténet virtuóz triász néven tart számon. További képviselő: Rózsavölgyi Márk. 5 / 14

6 Erkel Ferenc szobra Gyulán, a róla elnevezett téren A magyar nemzeti opera megteremtője Erkel Ferenc (1810, Gyula 1893, Budapest) Erkel elindult azon az úton, amelyen a zenét a nép felé, a népet a zene felé közelíteni lehet. Kodály Zoltán Kiváló zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus. Életét, szakmai pályáját meghatározó városok: — Gyula: itt kezdi zenei tanulmányait. — Pozsony: klasszikus zenei műveltséget szerez. — Kolozsvár: előadói gyakorlatra tesz szert. — Pest-Buda: a színházi muzsika fortélyait sajátítja el és fejleszti tovább 25 éves korától élete végéig. Erkel Ferenc zenei intézményekben végzett munkája: : a Pesti Magyar Színház első karmestere : a Filharmóniai Társaság megalapítója : az Országos Magyar Daláregyesület karnagya és házi szerzője : a Zeneakadémia első igazgatója és zongoratanára (elnök: Liszt Ferenc) : az Operaház első főzeneigazgatója. Erkel legjelentősebb szándéka a magyar nemzet zenei stílusának megteremtése a verbunkos zene elmeinek felhasználásával. Operái drámai erejűek, melyekben mindig a haladás képviselői mellé áll. Hűen ábrázolja bennük a kor légkörét, hangulatát, az emberek jóra, igazságra, szabadságra való vágyait. Alakjai nagyrészt történelmi személyek: Báthori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György, Brankovits György, Sarolta, Erzsébet, Névtelen hősök és István király. Erkel nagyszabású alkotásainak sorát az Ünnepi nyitány zárja le, amelyet a Nemzeti Színház felavatásának 50. jubileumára komponált. A mű egyfajta összegzés, amelyben a Sarolta című opera verbunkosa mellett Egressy Szózata és saját Himnusza is felcsendül. 6 / 14

7 Liszt Ferenc (1811, Doborján 1886, Bayreuth) Barabás Miklós: Liszt Ferenc Liszt Ferenc a XIX. század zenei életének egyik legjelentősebb irányító egyénisége: zeneszerző, zongoraművész és karmester. Apja, Liszt Ádám minden erejével segítette tehetséges gyermeke zenei fejlődését. Első nyilvános fellépésére 1820-ban került sor Sopronban, ahol felfigyeltek a csodagyermekre. Néhány magyar főúr támogatta a fiatal fiú további tanulmányait. Így került Bécsbe, ahol Czernytől zongorázni, Salieritől pedig zeneszerzést tanult ban Párizsba költözött a Liszt család. A francia és angol koncertjei hamarosan komoly hírnevet szereztek neki. Liszt Ferenc 16 éves korában elveszítette édesapját. Ettől kezdve teljesen visszavonultan élt, s zongoratanítást vállalva látta el magát. A 3 éves magányból az 1830-as júliusi francia forradalom híre mozdította ki. Életerejét továbbfokozta Paganini hegedűjátékának megismerése. Majd egymás után összebarátkozott Wagnerrel, Chopinnel és Berliozzal. Az 1838-as pesti árvíz károsultjait hangversenyeinek jövedeleméből segítette. Európa nagyobb városaiban adott koncertjein Bach, Beethoven és a kortársszerzők mellett saját műveit szólaltatta meg. A 40-es évektől hazatérve Magyarországra sokat fáradozott a hazai zenei élet megalapozásán. Az 1875-ben megalakuló budapesti Zeneakadémia első elnöke, amellett tanárként is dolgozott. Élete utolsó éveit Rómában, Weimarban és Budapesten töltötte ban tüdőgyulladásban halt meg Bayreuthban, ahol végső nyugalomra helyezték. Liszt Ferenc jövőbe mutató alkotásai utat nyitottak a XX. század modern zenéje és annak kiváló magyar művelője, Bartók Béla számára. Vezércsillagom, jeligém, hogy Magyarország egykor büszkén hivatkozhasson rám. Liszt Ferenc Legismertebb művei: Zenekarra: 12 szimfonikus költemény, szimfóniák (Faust), zongoraversenyek Zongorára: Magyar rapszódiák (21); Zarándokévek; Magyar történelmi arcképek; Etűdök Misék: Esztergomi mise; Koronázási mise Oratóriumok: Szent Erzsébet legendája; Krisztus Kórusművek: Magyar ünnepi dal; Ave Maria 7 / 14

8 A zongora A nagyobb koncerttermek építésével egyre inkább igényelték a zenebarátok az átható erővel hangzó billentyűs hangszereket. Ezen munkálkodott az olasz Cristofori mester, aki olyan pianofortét készített, melynek kalapácsaival halkan is, hangosan is meg lehetett szólaltatni a húrokat. Hangszerét idővel tökéletesítette. A döntő lépést azonban a XIX. században élt párizsi Erardnak sikerült megtennie. Az ő billentyűsének ismétlő rendszere annyival gyorsabb és precízebb játékot eredményezett, amellyel végre a virtuóz tehetségek művészi játékának technikai feltételei is megteremtődtek. A modern koncertzongorának több mint 100 fémhúrja van. A zongoratok acélkeretének 20 tonna terhelést kell elbírnia. A kromatikusan (félhangonként) elhelyezett billentyűk általában 7 oktáv terjedelműek. Az olyan kis zongorát, melynek a húrjai függőlegesen vannak kifeszítve, pianinonak nevezzük. A zongorát a zene szinte minden területén alkalmazzák. fémhúrok billentyűk = klaviatúra hangolókulcsok 8 / 14

9 Richard Wagner (1813, Lipcse 1883, Velence) Német zeneszerző, a romantikus opera kimagasló alakja, reformátora, a zenedráma megteremtője. Gyermekkorában feltűnő volt tehetsége költészetben és zenében egyaránt. Shakespeare-műveket olvasott, majd megismerve Beethoven muzsikáját, elhatározta, hogy zeneszerző lesz. Életét a napi létgondokkal való küszködés, a szűkös körülmények, a lázadások jellemezték. A nehézségek legyőzése érlelte művésszé. Igaz barátja és támogatója Liszt Ferenc volt, akinek leányát Cosimát 1870-ben feleségül vette ban II. Lajos bajor király támogatásával felépült Bayreuthban a Wagner-színház, ahol megvalósulhatott a nagy álom: képzett, elhivatott előadók szólaltathatták meg a szerző műveit, melyek szövegét mindig maga írta, még a díszletet is ő tervezte. Richard Wagner művészete jelentősen meghatározta számos zeneszerző munkáját is. Bartók így írt a zenedráma mesteréről: Wagner annyira tökéletesen oldotta meg a feladatát, hogy őt már csak szinte szolgailag lehet utánozni. Főbb művei: Tannhäuser, Lohengrin, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok. Monumentális tetralógiája: A Nibelung gyűrűje, amely négy operát foglal magába: 1. A Rajna kincse, 2. A Walkür, 3. Siegfried, 4. Az istenek alkonya. Giuseppe Verdi (1813, Roncole 1901, Milano) Giuseppe Verdi a XIX. századi opera legnagyobb alakja. Életének első zenei élményeit a templomban hallható orgonamuzsika jelentette. Kétéves zenetanulás után mint nagyszerű orgonista helyettesítette tanárát. Tudását Milánóban tökéletesítette, ahol érdeklődése a színpadi zene felé fordult, s az opera vált élete legfontosabb műfajává. Műveit az olasz dallamosság hatja át, mivel az emberi énekhangot tekintette elsődlegesnek a hangszerekkel szemben. Legismertebb operái: Nabucco, Rigloetto, Trubadur, Traviata, Álarcosbál, Aida, Otello, Don Carlos és a Falstaff. Verdi operáiban a kartételek fontos szerepet kapnak: 1. mindig a drámai mondanivalót szólaltatják meg 2. megfogalmazzák a nép és a cselekmény érzelmi azonosulását. 9 / 14

10 Verdi művészetében a kórus különböző társadalmi rétegeket képvisel: pl.: rabszolgák, szerzetesek, cigányok, katonák, mulató báli vendégek. Az olasz zeneszerző műveinek gondolatvilágát az olasz polgári forradalom és a nemzeti egységért vívott harc töltötte ki. Franz Schubert (1797, Lichtenthal 1828, Bécs) Franz Schubert január 31-én Lichtenthalban (ma Bécshez tartozik) született. Nagyon fiatalon, 31 éves korában november 19-én halt meg Bécsben. Családja minden tagjának fontos volt a zene. Édesapja tanította hegedülni, bátyja ismertette meg a zongorajáték szépségeivel és rejtelmeivel, majd az otthoni házi muzsikálások során mint brácsás muzsikált. 6 éves korától már komponált, 11 évesen a bécsi udvari fiúkórus (Sängerknaben) tagja volt, ahol további zenei képzésben részesült. 16 évesen hangja mutálásától kezdve apja mellé került mint kisegítő tanító, bár ezt a munkát nem szerette. Inkább a komponálással töltötte napjait. Önzetlen barátja, Franz von Schober segítette a szabad alkotói pálya megvalósításában. Schubert két alkalommal járt Magyarországon 1818-ban és 1824-ben Esterházy Károly gróf zselízi birtokán, ahol a grófkisasszonyok zenemestere volt. Az itt szerzett élmények hatására születtek magyaros hangvételű művei pl.: Magyar divertimento; C-dúr szimfónia II. tétele. Schubert zeneszerzői munkáját nem kísérte örömteli siker vagy elismerés. Ezt a súlyos hiányt barátai pótolták, akik az úgynevezett schubertiádákon, a költőkből, festékből álló társaság összejövetelein hallgatták meg a legújabb szerzeményeket és ösztönözték a fiatal muzsikust a további alkotásra. Franz Schubert egyéniségéhez a dal műfaja állt a legközelebb, melyeknek száma meghaladja a 600-at. Örömmel komponált szimfóniákat (8) zongorára, kamarazenekarra és kórusra írt műveket. Egészen új harmóniákat hallok mondta a halálos ágyán. Fryderyk Chopin (1810, Zelazova-Wola 1849, Párizs) Chopin a lengyelek legnagyobb romantikus zeneszerzője és zongoraművésze. Apja francia, anyja lengyel származású. Ez a kettősség ad magyarázatot a nevére. Tanulmányai befejezése után 21 évesen telepedett le Párizsban, ahol barátai, Berlioz (zeneszerző), Liszt (zeneszerző), Balzac (író), Victor Hugo (író), Delacroix (festő) támogatták és bíztatták. Megrendülve értesült Varsó orosz megszállásáról, melynek hatására komponálta ben a döbbenetes erejű és hangú c-moll Forradalmi etűdöt. 10 / 14

11 A Párizsban eltöltött 18 év alatt ritkán adott koncertet (alig 30 alkalommal), inkább a komponálás töltötte ki ideje nagy részét. Megélhetését megjelenő műveinek jövedelméből és tanítási óráiból biztosította. Betegsége a tüdőbaj rövid idő alatt hatalmasodott el rajta, de állapotának romlásához George Sandhoz, a híres írónőhöz fűzött reménytelen szerelme is hozzájárult. 39 éves korában halt meg. Sírja Párizsban található, de a szívét Varsóban őrzik ma is. Chopin alkotásai (elsősorban) zongoraművek: etűdök, prelűdök,noktürnök, balladák, polonézek, mazurkák, keringők és impromptuk (impromptu = rögtönzés, francia), továbbá zongoraszólamot tartalmazó kamaraművek, melyekkel megteremtette a zongorajáték sajátságos kifejezőeszközeit, újfajta technikáját. Fryderyk Chopin muzsikáját őszinte érzelmek (honvágy, barátság, szerelem), lágy harmóniák, nemzeti és forradalmi karakterek jellemzik. Ezért nagyon érzékletes Robert Schumann megfogalmazása: Chopin alkotásai: virágok alá rejtett ágyúk. Etűd: technikai tudást fejlesztő gyakorlat, hangszeres zene. Romantikus változata összeköti a művészi tartalmat a virtuóz játékmóddal. Robert Schumann (1810, Zwickau 1856, Endenich) Robert Schumann a német romantika egyik vezető egyénisége, mélyen gondolkodó lírai zeneköltő. Zeneszerzői pályáját meghatározta fokozott irodalmi érdeklődése. Schumann a zongoramuzsika világában és a dal műfajában érezte otthon magát, azonban a klasszikus mesterek szimfonikus és kamarazenéjét is művészi fokon fejlesztette tovább. Mint zenei szakíró 1834-ben megalapította a Neue Zeitschrift für Musik című folyóiratot, amely még napjainkban is rendszeresen megjelenik. Schumann 1840-ben feleségül vette Clara Wieck zongoraművésznőt. Házasságuk első évét a dalok évének nevezi a zenetörténet, mivel ekkor mintegy 138 dal született. A zongora a dalirodalomban kiemelkedő szerepet kapott: nemcsak kísér és aláfest, hanem hangulatot teremt, értelmez, illusztrál, gyakran még a szöveget és az énekhangot is helyettesíti. A Schumann-i zongorakíséret önálló egységet alkot. 11 / 14

12 Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809, Hamburg 1847, Lipcse) A német romantika kiemelkedő zeneszerzője, karmestere és zongoristája. A nagy műveltségű család és kiváló mesterei irányításával végezte zenei tanulmányait. A házi muzsikálások, az utazások, majd Goethével való megismerkedése határozta meg a komponista alkotó éveit. Művei hűen tükrözik kiegyensúlyozott, boldog életét. Lírai egyéniségéből fakadóan nevezik a leghalkabb szavú költőnek. Művei: szimfóniák, versenyművek, hangverseny-nyitányok, zongoraművek. Johannes Brahms (1833, Hamburg 1897, Bécs) Brahms német zeneszerző. Muzsikájában őrzi a barokk és a klasszikus zenei elemeket, formákat, melyeket romantikus törekvésekkel újít meg. Rendkívüli módon kötődik a népdalhoz, az emberekhez s az őt körülvevő környezethez, a természethez. Mindezeknek hangot adva szólalnak meg művei. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839, Karevo 1881, Szentpétervár) Muszorgszkij az orosz nemzeti zene egyik legnagyobb mestere. Apja kívánságára katonai pályára készült, miközben zenei tanulmányokat is folytatott. Irodalmi érdeklődése Gogol és Puskin művei -, találkozása az orosz zene nagyjaival: Balakirevvel és Kjuival, meghatározták további életét. 20 éves korában saját döntéseként fejezte be a katonai szolgálatot, leadta az egyenruhát, mert csak muzsikus küldetésének akart eleget tenni. Célja: az orosz zene hagyományainak ápolása, sajátos nemzeti stílus megteremtése. Műveiben az emberi lélek rejtelmeit kereste és ábrázolta. Legjelentősebb művei: Gyermekszoba dalciklus Egy kiállítás képei zongoradarab-sorozat Éj a kopár hegyen zenekari mű (szimfonikus költemény) Borisz Godunov; Hovanscsina operák (történelmi téma) 12 / 14

13 Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840, Votkinszk 1893, Szentpétervár) Az orosz romantika legsokoldalúbb egyénisége, zeneszerző, karmester és zongoraművész. Kortársai orosz Beethoven -ként emlegették. 8 éves korától tanult zongorázni, majd jogi tanulmányai mellett is folyamatosan muzsikált. Hivatali munkáját rövid idő után feladta, s a moszkvai konzervatóriumban vállalt tanári állást, közben komponált. Csajkovszkij a XIX. század nemzeti és nemzetközi romantikus zenéjének összekötő nagy mestere. Zenéjére jellemző: — a klasszikus hagyományok őrzése — a nyugat-európai zenei kifejezésmódok alkalmazása — az orosz nemzeti dallamkincs megszólaltatása Fő művei: 6 szimfónia, D-dúr Hegedűverseny, b-moll Zongoraverseny, 1812-nyitány Rómeó és Júlia nyitányfantázia balettek: Diótörő, Csipkerózsika, Hattyúk tava operák: Anyegin, Pikk Dáma. Az egyik legjelentősebb vonószenekarra írott, 4 tételes kompozíciója a Vonósszerenád. Kedvelt műfajai: — operák (9) pl.: az Eladott menyasszony vígopera — szimfonikus kötlemények: Hazám ciklus — kamarazenekari művek, zongoradarabok. Bedřich Smetana (1824, Leitomischl 1884, Prága) Smetana a cseh romantikus nemzeti zene megalapozója. Elismert zeneszerző és zongoraművész, a cseh zenei élet egyik megszervezője, aki zeneiskolát hozott létre Prágában. Erkelhez hasonlóan műveiben nemzeti gondolatokat, érzéseket szólaltatott meg. Liszt, Wagner és Berlioz művészetének tanulmányozása mellett alakította ki egyéni stílusát. 13 / 14

14 Antonin Dvořák (1841, Nelahozeves 1904, Prága) Cseh zeneszerző, brácsaművész, zenepedagógus, Smetana kortársa. Pályafutását zenekari játékosként kezdte mint kiváló brácsás ben osztrák állami ösztöndíjat kapott. Brahms felfigyelt muzsikájára, ettől kezdve szoros barátság alakult ki közöttük. Tanított a prágai konzervatóriumban és New Yorkban is. Művészetének nemzeti jellegét a témaválasztása és a hazai dallamkincs megszólaltatása hangsúlyozza. Művei: szimfóniák, kamaraművek, operák, kórusművek és a Requiem. 14 / 14

Комментарии закрыты, но обратные ссылки и pingbacks ещё работают.