Érettségi 2008 matek feladatok és megoldások

A magasságok összege: cm (2 pont)

Érettségi 2008 matek feladatok és megoldások

Ha érdeklődik munkánk iránt,
esetleg szívesen dolgozna velünk,
várjuk bemutatkozó levelét az alábbi címen.

Ugye szeretné, hogy valaki végre elmagyarázza a matekot . Egy kicsit gyakorolni is kéne .

Ugye szeretné, hogy nyolcadikos gyermeke felkészülten érkezzen a központi felvételire .

matematika korrepetálás, matektanár

matematika korrepetálás, matektanár

Ugye szeretné, hogy a gyermeke ne csak az iskolában szokásos anyagot ismerje . Találkozzon gondolkodtató, logikai feladatokkal is .

Ugye szeretné, hogy hatodikos gyermeke felkészülten érkezzen a hatosztályos gimnáziumi központi felvételire .

matematika korrepetálás, matektanár

Ugye szeretné, hogy negyedikes gyermeke felkészülten érkezzen a nyolcosztályos gimnáziumi központi felvételire

matematika korrepetálás, matektanár

Ugye szeretné, hogy valaki leüljön a gyermeke mellé, és türelmesen elmagyarázza, amit matekból nem értett.

matematika korrepetálás, matektanár

matematika korrepetálás, matektanár

Matematika pótvizsga felkészítés
Ugye szeretné, hogy gyermeke felkészülten érkezzen a pótvizsgára.
Ha már a baj megtörtént, legalább profitáljon belőle.
Alapos felkészülés, sikeres pótvizsga, soha többet ilyen helyzet.

matematika
érettségi feladatok
2006 – 2017.

Tisztelt Szülő! Ha itt bejelentkezik, akkor minden fontos tudnivalóról időben értesítjük. /tanév rendje, érettségi tudnivalók, középiskolai felvételi tudnivalók, határidők, tanulási lehetőségek, stb . /

Matematika érettségi feladatok 2006.

Matematika érettségi feladatok 2007.

Matematika érettségi feladatok 2008.

Matematika érettségi feladatok 2009.

Matematika érettségi feladatok 2010.

Matematika érettségi feladatok 2011.

Matematika érettségi feladatok 2012.

Emeltszintű matematika érettségi szóbeli vizsga

Tisztelt Vizsgázó!
A matematika emeltszinű érettségi szóbeli vizsgáján a tétel címében megjelölt téma kifejtését és a kitűzött feladat megoldását várják el a vizsgázóktól.
Az emeltszintű matematika érettségi tétel címében megjelölt témát logikusan, arányosan felépített, szabad előadásban, önállóan kell kifejteni.
Ehhez a felkészülési idő alatt célszerű vázlatot készíteni. Ebben tervezze meg a címben megjelölt témakör(ök)höz tartozó ismeretanyag rövid áttekintését, dolgozza ki azokat a részeket, amelyeket részletesen kifejt, oldja meg a feladatot. A vizsgázó a vázlatát felelete közben használhatja.
A feleletben feltétlenül szerepelniük kell az alábbi részleteknek:
• egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti definíció pontos kimondása;
• egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti tétel pontos kimondása és bizonyítása;
• a kitűzött feladat megoldása;
• a téma matematikán belüli vagy azon kívüli alkalmazása (több alkalmazás felsorolása, vagy egy részletesebb kifejtése).
Ha a tételhez tartozó kitűzött feladat bizonyítást igényel, akkor ennek a megoldása nem helyettesíti a témakörhöz tartozó tétel kimondását és bizonyítását.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó, a tételcímekkel együtt nyilvánosságra hozott képlettár, továbbá szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelenül indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
Az emeltszintű matematika szóbeli érettségi értékelése
A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 35. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik.
Az értékelési szempontok:
A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete: 10 pont
A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása: 2 pont
A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása: 6 pont
A kitűzött feladat helyes megoldása: 8 pont
Ha a felelő a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor maximum: 5 pont adható.
Alkalmazások ismertetése: 4 pont
Egy odaillő alkalmazás megemlítése: 1 pont, ennek részletezése, vagy további 2-3 lényegesen eltérő alkalmazás említése további: 3 pont.
Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség: 5 pont

Emeltszintű matematika érettségi szóbeli tételek

1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben.
2. Racionális és irracionális számok. Műveletek a racionális és irracionális számok halmazán.
Közönséges törtek és tizedes törtek. Halmazok számossága.
3. Oszthatóság, oszthatósági szabályok és tételek. Prímszámok. Számrendszerek.
4. A matematikai logika elemei. Logikai műveletek. Állítás és megfordítása, szükséges és elégséges feltételek, bemutatásuk tételek megfogalmazásában és bizonyításában.
5. Hatványozás, a hatványfogalom kiterjesztése, a hatványozás azonosságai. Az n-edik gyök fogalma. A négyzetgyök azonosságai. Hatványfüggvények és a négyzetgyökfüggvény.
6. A logaritmus fogalma és azonosságai. Az exponenciális és a logaritmusfüggvény.
7. Egyenletmegoldási módszerek, ekvivalencia, gyökvesztés, hamis gyök. Másodfokú és másodfokúra visszavezethető egyenletek.
8. A leíró statisztika jellemzői, diagramok. Nevezetes középértékek.
9. Számsorozatok és tulajdonságaik (korlátosság, monotonitás, konvergencia). Műveletek konvergens sorozatokkal. A számtani sorozat, az első n tag összege.
10. Mértani sorozat, az első n tag összege, végtelen mértani sor. Kamatszámítás, gyűjtőjáradék, törlesztőrészlet. Exponenciális folyamatok a társadalomban és a természetben.
11. Függvények lokális és globális tulajdonságai. A differenciálszámítás és alkalmazásai.
12. Derékszögű háromszögekre vonatkozó tételek. A hegyesszögek szögfüggvényei. A szögfüggvények általánosítása.
13. Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai és körei.
14. Összefüggések az általános háromszögek oldalai között, szögei között, oldalai és szögei között.
15. Egybevágóság és hasonlóság. A hasonlóság alkalmazásai síkgeometriai tételek bizonyításában.
16. A kör és részei. Kerületi szög, középponti szög, látószög. Húrnégyszögek, érintőnégyszögek.
17. Vektorok, vektorműveletek. Vektorfelbontási tétel. Vektorok koordinátái. Skaláris szorzat.
18. Szakaszok és egyenesek a koordinátasíkon. Párhuzamos és merőleges egyenesek. Elsőfokú egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek grafikus megoldása.
19. A kör és a parabola a koordinátasíkon. Kör és egyenes, parabola és egyenes kölcsönös helyzete. Másodfokú egyenlőtlenségek grafikus megoldása.
20. Térelemek távolsága és szöge. Térbeli alakzatok. Felszín- és térfogatszámítás.
21. Területszámítás elemi úton és az integrálszámítás felhasználásával.
22. Kombinációk. Binomiális tétel, a Pascal-háromszög. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje. A hipergeometrikus eloszlás.
23. Permutációk, variációk. A binomiális eloszlás. A valószínűség kiszámításának geometriai modellje.
24. Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI május 06. KÖZÉPSZINT I.

1 1) Adja meg a Például: 1 ; 8 8 M 1 ; 10 5 MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 008. május 06. KÖZÉPSZINT I. nyílt intervallum két különböző elemét! ( pont) ( pont) ) Egy 7-tagú társaságban mindenki mindenkivel egyszer kezet fogott. Hány kézfogás történt? ( pont) 1 kézfogás történt. ( pont) ) Péter egy 100-nál nem nagyobb pozitív egész számra gondolt. Ezen kívül azt is megmondta Pálnak, hogy a gondolt szám 0-szal osztható. Mekkora valószínűséggel találja ki Pál elsőre a gondolt számot, ha jól tudja a matematikát? ( pont) kedvező esetek száma P összes eset ( pont) 4) Ha fél kilogramm narancs 75 Ft-ba kerül, akkor hány kilogramm narancsot kapunk 00 Ft-ért? ( pont) kilogrammot. ( pont) 5 5) Adja meg a valós számok halmazán értelmezett az másodfokú függvény zérushelyeit! Számítsa ki a függvény helyettesítési értékét az 1, helyen! ( pont) Zérushelyek: 0 és 5. A helyettesítési érték 4, 56 ( pont). Összesen: pont

2 6) Az ABCD négyzet középpontja K, az AB oldal felezőpontja F. Legyen a KA és b KB. Fejezze ki az a és b vektorok segítségével a vektort! ( pont) a b KF KF ( pont) 7) Adja meg az alábbi állítások igazságértékét (igaz vagy hamis), majd döntse el, hogy a b) és a c) jelű állítások közül melyik az a) jelű állítás megfordítása! (4 pont) a) Ha az ABCD négyszög téglalap, akkor átlói felezik egymást. b) Ha az ABCD négyszög átlói felezik egymást, akkor ez a négyszög téglalap. c) Ha az ABCD négyszög nem téglalap, akkor átlói nem felezik egymást. a) igaz b) hamis c) hamis Az a) megfordítása a b). 8) Írja fel két egész szám hányadosaként a Összesen: 4 pont szám reciprokának értékét! A reciproka: ( pont) 1 A reciprok értéke: ) Mennyi az veszi fel ezt az értéket? 10 f Összesen: 4 pont függvény legnagyobb értéke, és hol ( pont) A legnagyobb érték: 10. Ezt az 0 helyen veszi fel. Összesen: pont

3 10) Egy számtani sorozat első tagja, differenciája 17. Számítsa ki a sorozat 100-adik tagját! Számítását részletezze! ( pont) a1 d 17 a ( pont) A sorozat 100-adik tagja: ) Egyszerűsítse az Az egyszerűsített tört: algebrai törtet! Tudjuk, hogy Összesen: pont 80 ;. ( pont) ( pont) 1) Egy fordítóiroda angol és német fordítást vállal. Az irodában 50 fordító dolgozik, akiknek 70%-a angol nyelven, 50%-a német nyelven fordít. Hány fordító dolgozik mindkét nyelven? Válaszát indokolja! (4 pont) Mindkét nyelven a dolgozók 0%-a fordít. A mindkét nyelven fordítók száma: 10. ( pont) Összesen: 4 pont

4 II/A. 1) Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenleteket! a) b) lg 15 lg 5 lg (6 pont) (6 pont) 5 a) Értelmezési tartomány: A logaritmus azonosságának helyes alkalmazása. (A lg függvény kölcsönösen egyértelmű.) b) és 5 Mindkét megoldás megfelel ( pont) 1 A négyzetgyök értéke nemnegatív szám, ezért nincs valós megoldás. Összesen: 1 pont 14) Adott a koordináta-rendszerben az középpontú, 10 egység sugarú kör. a) Számítsa ki az y 16 egyenletű egyenes és a kör közös pontjainak koordinátáit! (8 pont) b) Írja fel a kör pontjában húzható érintőjének egyenletét! Adja P 1; A 9; 8 meg ennek az érintőnek az iránytangensét (meredekségét)! 9 y a) A kör egyenlete Ebbe behelyettesítve az 9 6 Az egyenlet megoldva: A közös pontok: ; y 16-ot: 15 vagy és ; (4 pont) ( pont) ( pont) ( pont) 16 ( pont) b) Az érintő normálvektora az AP vektor. AP 8;6 Az érintő egyenlete 4 y 10 Az érintő iránytangense 4 Összesen: 1 pont

5 15) Az 1. 4, 5, 6 számjegyek felhasználásával ötjegyű számokat készítünk az összes lehetséges módon (egy számjegyet többször is felhasználhatunk). Ezek között hány olyan szám van, a) amely öt azonos számjegyből áll; ( pont) b) amelyik páros; (4 pont) c) amelyik 4-gyel osztható? (5 pont) a) 6 ilyen szám van. ( pont) b) Az utolsó számjegy páros szám (, 4, vagy 6), az első 4 számjegy féleképpen alakulhat. ( pont) -féle páros szám lehet. c) (A 4-gyel való oszthatósági szabály értelmében) a két utolsó helyen 1, 16, 4,, 6, 44, 5, 56, 64 állhat, ( pont) az első számjegy pedig Tehát féleképpen alakulhat. féle 4-gyel osztható szám lehet. ( pont) Összesen: 1 pont

6 II/B. 16) Egy facölöp egyik végét csonka kúp alakúra, másik végét forgáskúp alakúra formálták. (Így egy forgástestet kaptunk.) A középső, forgáshenger alakú rész hossza 60 cm és átmérője 1 cm. A csonka kúp alakú rész magassága 4 cm, a csonka kúp fedőlapja pedig 8 cm átmérőjű. Az elkészült cölöp teljes hossza 80 cm. a) Hány m fára volt szükség 5000 darab cölöp gyártásához, ha a gyártáskor a felhasznált alapanyag 18%-a a hulladék? (Válaszát egész m -re kerekítve adja meg!) (8 pont) Az elkészült cölöpök felületét vékony lakkréteggel vonják be. b) Hány m felületet kell belakkozni, ha 5000 cölöpöt gyártottak? (Válaszát egész m -re kerekítve adja meg!) (9 pont) a) Az adatok helyes értelmezése (pl. ábra). A csonka kúp alakú rész térfogatának kiszámítása A henger alakú rész térfogatának kiszámítása 6786 cm A kúp alakú rész térfogatának kiszámítása 60 cm Egy cölöp térfogatának kiszámítása Egy cölöp elkészítéséhez 5000 cölöp elkészítéséhez 7707 cm ,8 999 cm cm, azaz b) A csonka kúp fedőköre területének kiszámítása: A csonka kúp alkotójának kiszámítása: palást területének kiszámítása: 141 cm A hengerpalást területének kiszámítása: A kúp alkotójának kiszámítása: a kúppalást területének kiszámítása: 1 cölöp felszíne 775 cm cm 9 17,09 0 4,47 18 cm 47 m 50 cm 6 cm cm (1 pont) fára van szükség cölöp felszíne, ami. Összesen: 17 pont 188 m

7 17) A Kis család Ft megtakarított pénzét éves lekötésű takarékban helyezte el az A Bankban, kamatos kamatra. A pénz két évig kamatozott, évi 6%-os kamatos kamattal. (A kamatláb tehát ebben a bankban 6% volt.) a) Legfeljebb mekkora összeget vehettek fel a két év elteltével, ha a kamatláb a két év során nem változott? ( pont) A Nagy család a B Bankban Ft-ot helyezett el, szintén két évre, kamatos kamatra. b) Hány százalékos volt a B Bankban az első év folyamán a kamatláb, ha a bank ezt a kamatlábat a második évre %-kal növelte, és így a második év végén a Nagy család Ft-ot vehetett fel? (10 pont) c) A Nagy család a bankból felvett Ft-ért különféle tartós fogyasztási cikkeket vásárolt. Hány forintot kellett volna fizetniük ugyanezekért a fogyasztási cikkekért két évvel korábban, ha a vásárolt termékek ára az eltelt két év során csak a 4%-os átlagos éves inflációnak megfelelően változott? (A 4%-os átlagos éves infláció szemléletesen azt jelenti, hogy az előző évben 100 Ft-ért vásárolt javakért idén 104 Ft-ot kell fizetni.) (4 pont) ,06 a) A felvehető összeg: ( pont) ami Ft. b) (Az első évben %-os volt a kamat.) Az első év végén a számlán lévő összeg: ( pont) A második év végén a felvehető összeg: ( pont) ( pont) a másik gyök negatív ( 08), nem felel meg. Az első évben 5%-os volt a kamat. A feladat megoldható mértani sorozat felhasználásával is. c) Ha a két évvel ezelőtti ár y forint, akkor egy év múlva 1,04 y, két év múlva y 1,04 1,04 y Két évvel korábban forint az ár Ft -ot kellett volna fizetniük. Összesen: 17 pont

8 18) Egy szerencsejáték a következőképpen zajlik: A játékos befizet 7 forintot, ezután a játékvezető feldob egy szabályos dobókockát. A dobás eredményének ismeretében a játékos abbahagyhatja a játékot; ez esetben annyi Ft-ot kap, amennyi a dobott szám volt. Dönthet azonban úgy is, hogy nem kéri a dobott számnak megfelelő pénzt, hanem újabb 7 forintért még egy dobást kér. A játékvezető ekkor újra feldobja a kockát. A két dobás eredményének ismeretében annyi forintot fizet ki a játékosnak, amennyi az első és a második dobás eredményének szorzata. Ezzel a játék véget ér. Zsófi úgy dönt, hogy ha -nál kisebb az első dobás eredménye, akkor abbahagyja, különben pedig folytatja a játékot. a) Mennyi annak a valószínűsége, hogy Zsófi tovább játszik? (4 pont) b) Zsófi játékának megkezdése előtt számítsuk ki, mekkora valószínűséggel fizet majd neki a játékvezető pontosan 1 forintot? (6 pont) Barnabás úgy dönt, hogy mindenképpen két dobást kér majd. Áttekinti a két dobás utáni lehetséges egyenlegeket: a neki kifizetett és az általa befizetett pénz különbségét. c) Írja be a táblázat üres mezőibe a két dobás utáni egyenlegeket!(4 pont) második dobás eredménye első dobás eredménye d) Mekkora annak a valószínűsége, hogy Barnabás egy (két dobásból álló) játszmában nyer? ( pont) a) A kedvező esetek száma 4. (Zsófi akkor folytatja a játékot, ha a dobott szám, 4, 5 vagy 6.) ( pont) Az összes eset száma 6. 4 A valószínűség: 6

9 b) Összesen 6 (egyenlően valószínű) lehetőség van. Egy játékos 1 forintot kap, ha a következő dobáspárok lépnek fel: c) ;6, ;4, 4;, 6;. ( pont) Az első eset nem lehet, mert akkor Zsófi nem játszik tovább. Tehát a kedvező esetek száma. A 1 forint kifizetésének valószínűsége: második dobás eredménye első dobás eredménye (4 pont) Barnabás akkor nyer, ha egyenlege pozitív. 1 esetben pozitív az eredmény. Barnabás 1 6 valószínűséggel nyer. Összesen: 17 pont