Fizika feladatok megoldással 7 osztály

19 мар. 2021 г. . Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték. Minta feladatsor www.testline.hu v5.7.3 (2021.03.19.) 2021.09.16. 23:18:31 vendég. 8. 2:42.

Fizika összefoglaló 7. osztály

1 Fizika összefoglaló 7. osztály 1. Összefüggés az út és az idő között I. A testek mozgása A testek mozgása a megtett út és az út megtételéhez szükséges idő szerint kétféle lehet: 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás: ha egyenlő időtartamok alatt egyenlő utakat tesz meg. A megtett út és az út megtételéhez szükséges idő között egyenes arányosság van. Ezért grafikonon ábrázolva egyenes vonalat kapunk. 2. Változó mozgás: ha egyenlő időtartamok alatt több vagy kevesebb utat tesz meg gyorsuló vagy lassuló mozgásról beszélünk. Grafikonon ábrázolva a kapott pontok egy görbe vonalat alkotnak. A testek mozgását mindig egy másik testhez viszonyítjuk. A ház nyugalomban van a Földhöz viszonyítva, de mozog a Naphoz képest. 2. A sebesség A sebesség megmutatja, hogy az időegység alatt a mozgó test mekkora utat tesz meg. Jele: v Mértékegysége: [m/s] vagy [km/h] 1 m/s = 3,6 km/h Kiszámítása: v = s/t sebesség = út / idő A megtett út kiszámítása: s = v*t Az idő kiszámítása: t = s/v 3. Az átlag és pillanatnyi sebesség Átlagsebesség: A teljes útból és időből számítjuk ki az átlagsebességet. Pillanatnyi sebesség: a nagyon rövid időből és az ez alatt megtett útból számított sebesség. 4. Szabadesés A föld felé leeső testek mozgását szabadesésnek nevezzük. A szabadesés egyenletesen gyorsuló mozgás, mert a leeső test esés közben egyre nagyobb utakat tesz meg, sebessége nő, gyorsuló mozgást végez. A szabadon eső test pillanatnyi sebessége minden másodperc végére ugyanannyival, 10m/s-al lett nagyobb, egyenletesen gyorsuló mozgást végez. A 2. másodperc végére 20m/s, a 3. másodperc végére 30m/s pillanatnyi sebességet ér el. A szabadon eső test az 1. másodpercben 5m-t tesz meg, a 2. másodpercben 20m-t, a 3. másodpercben 45m-t. 1

2 II. A dinamika alapjai A dinamika a természeti jelenségek okaival foglalkozik, vizsgálja, hogy mitől változik meg a testek mozgása. 1. A testek tehetetlensége Mindegyik nyugalomban levő test csak egy másik test hatására képes elmozdulni. A mozgásban lévő test sebességének nagysága vagy mozgásának iránya is csak egy másik test hatására változik meg. Pl. az autó nem indul el magától, a sebessége nem nő vagy csökken ok nélkül, a mozgás iránya se változik meg magától. A tehetetlenség törvénye: minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg ezt az állapotot egy másik test meg nem változtatja. Ez Newton I. törvénye. A tehetetlenség mértéke a tömeg. Minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a tehetetlensége. A tömeg jele: m mértékegysége: g < kg < t 2. A tömeg, térfogat és a sűrűség Tömeg: m Térfogat: V mértékegysége: cm 3, m 3 Az egyenlő térfogatú testek tömege nagyon eltérő lehet, attól függően, milyen anyagból vannak. A tömeg és térfogat hányadosa által meghatározott fizikai mennyiséget sűrűségnek nevezzük. = m / V sűrűség = tömeg / térfogat Jele: mértékegysége : g / cm 3, < kg / m 3 V = m / m = * V 3. A mozgásállapot megváltozása Ha megindul, mozgásba jön egy test, vagy a mozgó testnek megváltozik a mozgás sebessége vagy a mozgás iránya, akkor megváltozik a test mozgásállapota. Egy test mozgásállapota mindig egy vele érintkező test hatására változik meg, és ilyenkor mindkét test mozgásállapota változik, kölcsönhatásban vannak egymással. Változás mindig kölcsönhatás eredményeként jön létre. 2

3 4. Az erő Valamely test sebességváltozása függ – a testre ható erő, vagyis a kölcsönhatás nagyságától – az erőhatás idejétől – és a test tömegétől Az erő jele: F Mértékegysége: [N] [kn] Newton Mérése: rugós erőmérővel történik. 1 N az az erő, mely 1 kg tömegű nyugvó testet 1 másodperc alatt 1 m/s sebességűre gyorsít. Az erő vektormennyiség. Nyíllal ábrázoljuk. A nyíl az erő hatásvonala. – Van iránya, ami megmutatja, merre mozdul el a test. Az erő irányát a nyíl mutatja. – Van támadáspontja, ami megmutatja, az erő hol éri a testet. Ez a nyíl kezdőpontja. – Van nagysága. Kisebb erőt kisebb, nagyobb erőt nagyobb nyíllal ábrázolunk. 5. Az erő típusai – rugalmas erő – izomerő – súrlódási erő – közeg-ellenállási erő – – gravitációs erő mezőn keresztül hatnak, mágneses erő anélkanélkül, hogy a testhez elektromos erő hozzáérnének 6. A gravitációs erő és a súly A testek gyorsuló mozgással esnek a földre a gravitációs kölcsönhatás, vagyis a gravitációs erő hatására. A gravitációs erő iránya függőlegesen lefelé mutat, támadáspontja a test tömegközéppontjában van. Ezért függőlegesen lefele mutató nyíllal ábrázoljuk, mely támadáspontja (kezdete) a test középpontjában van. Jele: F g Súly: az az erőt, mely nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést. Ábrázolása: függőlegesen lefelé mutató nyíl, melynek támadáspontja a két tesz érintkezési pontjában van. Jele: G A súly kiszámítása: G = m * g Súly = test tömege * a Földi gravitációs erővel m = 0,1 kg G = 1 N g 10 m/s 2 m = 1 kg G = 10 N m = 1 g G = 0,01 N m = 10 kg G = 100 N 3

4 7. A súrlódási erő és a közeg-ellenállási erő A súrlódási erő két szilárd, egymáshoz súrlódó felület közt jön létre. A testek mozgásának csökkenését okozza. A súrlódási erő függ: – az érintkező felületeket összenyomó erőtől, vagyis a testek súlyától – és a felületek minőségétől. Durva felületen nagyobb a súrlódás. Nem függ az érintkező felületek nagyságától. A közeg-ellenállási erő valamilyen közeg által kifejtett erő. Légnemű vagy folyékony közegben jön létre, ez a közeg akadályozza a test mozgását. 8. A rugalmas erő A rugalmas testek által kifejtett erőt rugalmas, vagy rugóerőnek nevezzük. A megnyúlás egyenesen arányos a rugóra ható erővel. Nagyobb megnyúlás = nagyobb erő. Rugalmas ereje lehet: rugónak, hajlékony műanyag vonalzónak, gumilabdának, 9. Két erő együttes hatása – Ha egy testre két egyforma nagyságú, egyirányú erő hat, az eredő erő nagysága egyenlő lesz az erők összegével, iránya pedig megegyezik az eredeti két erő irányával. – Ha egy testre két egyforma nagyságú de ellentétes irányú erő hat, a két erő kiegyenlíti egymást, a test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. – Ha egy testre két különböző nagyságú, ellentétes irányú erő hat, akkor a test a nagyobb erő irányában mozdul el. 10. Erő ellenerő Két test között ha kölcsönhatás van megváltozik mindkettő mozgásállapota. Ha a két erő iránya ellentétes, a két test mozgása is ellentétes irányú. A két erő közül szokás az egyiket erőnek, a másikat ellenerőnek nevezni. Az erő az egyik, az ellenerő a másik testre hat. Hatás-ellenhatás, vagy erő-ellenerő törvénye: két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat. Ez Newton III. törvénye. 11. A munka Fizikai értelemben akkor történik munkavégzés, ha a test az erő irányába elmozdul. Jele: W Mértékegysége: [J] vagy [kj] Joule (dzsúl) Kiszámítása: W = F * s Munka = erő * elmozdulás Az elmozdulás kiszámítása: s = W * F Az erő kiszámítása: F = W / s Ha tanulunk, vagy áll az ember zsákkal a vállán nincs munkavégzés, mert nincs elmozdulás. 4

5 12. A forgatónyomaték A forgatónyomaték az erő forgató hatása. Ha egy merev testet egy pontban rögzítünk, az erőhatás elfordítja a rögzített pont körül. Ez lesz a forgástengely. A forgástengely és az erő hatásvonala közti távolság az erőkar, k. Minél nagyobb az erő, annál nagyobb a forgató hatása. Minél nagyobb az erőkar, annál nagyobb ugyanannak az erőnek a forgató hatása. Jele: M Mértékegysége: [M*m] vagy [Nm] Kiszámítása: M = F * k Forgatónyomaték= erő * erőkar 13. Egyensúly az emelőn Az emelő egy forgástengely körül elfordítható rúd. Emelő a villáskulcs, a harapófogó, az ék, a mérleg. A mérleg egy olyan emelő, amelyen a rá ható erők a forgástengely 2 oldalán vannak. Akkor kerül egyensúlyba, ha mindkét oldalon a forgatónyomaték egyenlő. A mérleghinta úgyis egyensúlyba kerülhet, ha a könnyebb gyerek a forgástengelytől távolabb, a nehezebb pedig a tengelyhez közelebb ül. M 1 = M 2 F 1 * k 1 = F 2 *k 2 A csiga egy olyan henger, aminek az oldalán egy vágat van, és a közepe a forgástengely. Az állócsiga tengelye ugyanott marad emeléskor, a mozgócsiga tengelye a teherrel együtt elmozdul. 14. Egyensúly a lejtőn A lejtő egy olyan meredek út, ami egy szöget, hajlásszöget zár be az egyenessel. Minél nagyobb a lejtő hajlásszöge, annál nagyobb erővel lehet a testet egyensúlyban tartani. Meredek úton nehezebb a babakocsit feltolni, de ha kisebb a hajlásszög, hosszabb lesz az út, mire ugyanolyan magasra feltoljuk a babakocsit. 15. Egyszerű gépek Az emelő, a csiga, a lejtő, csavar, ék, mind egyszerű gépek. Megkönnyítik az ember munkáját, úgy hogy segítségükkel megváltoztathatjuk az erő irányát – megsokszorozhatjuk velük a kifejtett erőt. Munkát nem takaríthatunk meg vele, mert ahányszor kisebb erő szükséges, annyiszor nagyobb úton kell kifejtenünk. Így az erő és elmozdulás szorzata a munka ugyanakkora lesz. 5

6 III. A nyomás 1. A szilárd testek nyomása A testeknek a súlyuk miatt van nyomásuk, nyomják az alattuk lévő felületet. A nyomás jele: p Mértékegysége: [Pa] vagy [kpa] pascal Kiszámítása: p = F / A Nyomás = nyomóerő / nyomott felület A nyomás növelhető – a nyomóerő (súly) növelésével, vagy – a nyomott felület csökkentésével. 2. A folyadékok nyomása. Hidrosztatikai nyomás A folyadék súlyából származik a hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás annál nagyobb – minél nagyobb a folyadékoszlop magassága (h) – minél nagyobb a folyadék sűrűsége. ( ) A folyadék belsejében a hidrosztatikai nyomás minden irányban terjed – azonos mélységben egyenlő. p = * h * g g gravitáció g = 10 m/s 2 Pascal törvénye: a nyomóerő a folyadékban minden irányban egyenlő mértékben továbbterjed, és az edény falára azonos nyomás hat mindenütt. Így működik a hidraulikus fék, a hidraulikus emelő. Meg lehet sokszorozni az általunk kifejtett erőt, és ezt az erőt távolabb is ki lehet fejteni. 3. A közlekedőedények Közlekedőedény 2 vagy több, egymással összekötött edény, amelyek közt a folyadék szabadon áramolhat, közlekedhet. A nyugalomban lévő folyadék felszíne a közlekedőedény minden ágában azonos magasságban és vízszintes síkban van. 4. A légnyomás A levegő súlyából származó nyomást légnyomásnak nevezzük. A levegő nyomását elsőnek Torricelli, olasz fizikus mérte meg. Egy 1 m hosszú üvegcsövet megtöltött higannyal, majd lefordítva higanyba állította. A csőben lévő higany szintje 76 cm magasságig kifolyt, majd megállapodott. Ezt azt jelenti, hogy a légnyomás a 76 cm magas higanyoszlop nyomásával egyenlő. A légnyomás átlagos értéke 100 kpa. 6

7 A légnyomás függ: A tengerszint feletti magasságtól, minél magasabbra megyünk, annál kisebb a légnyomás. Ha nő a levegő gőztartalma (pl. eső előtt) csökken a levegő nyomása. 5. Arkhimédész törvénye A vízbe merülő testekre felfelé irányuló erő hat. Ezt felhajtóerőnek nevezzük. Amikor a folyadékba merül egy test kiszorítja a folyadék egy részét. A felhajtóerő nagysága egyenlő a kiszorított folyadék súlyával. Ez Arkhimédész törvénye. A levegőben, és más gázokban is érvényes Arkhimédész törvénye. A felhajtóerő meghatározása: A folyadékba merülő test térfogata A kiszorított folyadék tömege A kiszorított folyadék súlya Felhajtóerő 6. A testek úszása és a sűrűség. Folyadékba merülő testre ható erők Úszik: – azok a testek úsznak a folyadékban, amelyeknek az anyaga kisebb sűrűségű, mint a folyadék sűrűsége. – Ha kisebb a gravitációs erő mint a felhajtóerő Elmerül: – azok a testek merülnek el, amelyeknek az anyaga nagyobb sűrűségű, mint a folyadék sűrűsége. – Ha nagyobb a gravitációs erő mint a felhajtóerő Lebeg: – azok a testek lebegnek a folyadékban, amelyeknek az anyaga ugyanakkora sűrűségű, mint a folyadék sűrűsége. – Ha ugyanakkora a gravitációs erő mint a felhajtóerő IV. A nyomás 1. A hőmérséklet A testek hőmérsékletét a testben tárolt belső energia biztosítja. A hőmérsékletet hőmérővel mérjük. Jele: T Mértékegysége: 0 C (Celsius fok), K (Kelvin) A Celsius skálán 2 alappont van: 0 0 C – ez a víz fagyáspntja, és a C, ami a víz forráspontja. 2. A hőtágulás A hőmérséklet emelkedésekor a szilárd testek kitágulnak, hosszuk, térfogatuk nagyobb lesz, a hőmérséklet csökkenésekor összehúzódnak, hosszuk, térfogatuk kisebb lesz. A hőmérséklet emelkedésekor a folyékony testek és gázok is kitágulnak, térfogatuk nagyobb lesz. 7

8 A hőtágulás függ – az anyagi minőségtől, (kivéve a gázokat: mindegyik gáz egyenlő mértékben tágul) – annál nagyobb, minél nagyobb a hőmérséklet-emelkedés – annál nagyobb, minél nagyobb a testek, folyadékok eredeti térfogata, (hossza) 3. A hőterjedés Hővezetés: a forró folyadékba tett kanál nyele is hamarosan forró lesz.a kanál végig vezeti a hőt a nyeléig. A fémek jó hővezetők. A rossz hővezetőket hőszigetelőknek nevezzük. Hőáramlás: ha vizet melegítünk a láng felett a víz felfele mozog, az edény másik részében lefelé. A felmelegedett víz tágul, sűrűsége csökken, ezért felemelkedik, a helyére hideg víz áramlik. Ez a hőáramlás. Hősugárzás: a nap sugarai télen is melegítenek, mikor a levegő hideg. A meleg testekből kiinduló láthatatlan sugaraknak, a hősugaraknak a melegítő hatását érezzük. Ezt a jelenséget hősugárzásnak nevezzük. A hősugárzáshoz nincs szükség közvetítő anyagra. 4. A testek felmelegítése munkavégzéssel Ha egy tárgyat megdörzsölünk, felmelegszik. Munkát végeztünk a súrlódási erővel szemben, ezért emelkedett a test hőmérséklete. A hőmérséklet emelkedés azt jelzi, hogy nő a test energiája. Ezt az energiaváltozást hőmennyiségnek, vagy röviden hőnek nevezzük. Az energia jele: E Az energia változás jele: CE Mértékegysége: J, kj 5. A testek felmelegítése tüzelőanyagok elégetésével Égés során a tüzelőanyagok hőmérséklete megnő, képesek energiájuk egy részét a hidegebb környezetnek átadni. A tüzelőanyagok elégetésekor annál nagyobb a hőmennyiség, minél nagyobb az elégett anyag tömege. A különböző tüzelőanyagok elégetéskor különböző mértékben képesek környezetük energiáját növelni. Az égéshő megmutatja, hogy 1 kg tüzelőanyag mekkora energiát ad át a környezetének. Jele: Lé Mértékegysége: kj / kg, J / kg Kiszámítása: Lé = Q / m égéshő = hőmennyiség / tömeg 6. A termikus kölcsönhatás Ha két különböző hőmérsékletű anyag kölcsönhatásba kerül, a hidegebb felmelegszik, energiája nő, a melegebb lehűl, az energiája csökken, a két test kölcsönösen hat egymásra. Ezt a kölcsönhatást nevezik termikus kölcsönhatásnak. 8

9 7. A fajhő Egyes anyagok felmelegedéséhez, több, másokhoz kevesebb hő kell. A fajhő megmutatja, mennyi energia szükséges 1 kg anyag hőmérsékletének 1 0 C-al való emelkedéséhez. Jele: c Mértékegysége: kj / kg * 0 C A termikus kölcsönhatás során átadott hőmennyiség: Q = c * m * CT hőmennyiség = fajhő * tömeg * hőmérséklet-változás 8. Az anyag részecskeszerkezete Minden anyag apró részecskékből áll, ezek folyamatos mozgásban vannak, minél magasabb a hőmérséklet annál gyorsabban mozognak. A szilárd anyagok részecskéi meghatározott helyük körül rezegnek. A folyadékrészecskék is mozognak, egymáson elgördülhetnek. A gázrészecskék bármekkora távolságba el tudnak mozdulni egymástól. 9. Olvadás és fagyás Azt a halmazállapot-változást, amikor a szilárd anyagok folyékonnyá válnak, olvadásnak nevezzük. Olvadáskor a részecskék hőenergiája megnő, felmelegednek, ezért gyorsabban kezdenek mozogni, így kiszabadulnak a helyükről, folyékonnyá válnak. Olvadás az olvadásponton következik be. A hőmérséklet addig nem emelkedik olvadás alatt, amíg a tejes anyagmennyiség meg nem olvad. Az olvadáshő megmutatja, hogy 1 kg anyag megolvasztásához mekkora hőmennyiségre van szükség. Jele: Lo Mértékegysége: kj / kg, J / kg Lo = Q / m olvadáshő = hőmennyiség / tömeg Q = Lo * m Azt a halmazállapot-változást, amely közben a folyadék szilárddá válik, fagyásnak nevezzük. A fagyás a fagyásponton történik. Fagyáskor a testek sűrűsége nő, térfogata csökken. Az olvadás és fagyás azonos hőmérsékleten megy végbe, a fagyáshő egyenlő az olvadáshővel. 9

10 10. Párolgás Az a halmazállapot-változás, mely közben a folyadék légneművé válik. Párolgás a folyadék felszínén következik be, és a folyadék minden hőmérsékleten párolog. A környezettől hőt von el, ezért fázunk vizesen. A párolgás függ: – az anyag minőségétől – hőmérséklettől (magasabb hőmérsékleten gyorsabban párolog) – a légáramlástól – a környezet páratartalmától – a párolgó felülettől 11. Forrás és lecsapódás A forrás olyan halmazállapot-változás, melynek során nemcsak a felszínén, hanem a folyadék belsejében is keletkezik gáz. Forráskor a víz belsejében a buborékokat vízgőz alkotja, légneművé vált víz. Az a hőmérséklet, amelyen az anyag forrni kezd, a folyadék forráspontja. Minden anyag más hőmérsékleten forr. Az forráshő megmutatja, hogy 1 kg anyag elforralásához mekkora hőmennyiségre van szükség. Jele: Lf Mértékegysége: kj / kg, J / kg Lf = Q / m forráshő = hőmennyiség / tömeg Q = Lf * m Azt a halmazállapot-változást, amelyen a gőz folyékonnyá válik lecsapódásnak nevezzük. 12. Az energia és fajtái Az energiával rendelkező testek képesek a velük kölcsönhatásba lépő másik test állapotának megváltoztatására. Változhat: hőmérséklete, sebesség nagysága és iránya, halmazállapota 1. Mechanikai energia: – Mozgási energia a mozgó testek rendelkeznek mozgási energiával. Ez az energia annál nagyobb, minél nagyobb a test tömege és a sebessége. – Rugalmas energia a rugalmas testeknek rugalmas energiájuk van. – Magassági vagy helyzeti energia magasan elhelyezkedő testek energiája. Annál nagyobb, minél magasabban helyezkedik el a test, és minél nagyobb a tömege. 2. Termikus energia : a testek belső energiája, a hőmérsékletükből adódik. Hőmérséklet- és halmazállapot-változáskor a termikus energia is megváltozik. 10

11 13. Energiaváltozások. Az energia megmaradása Két test kölcsönhatása közben az egyik test energiája ugyanannyival nő, mint amennyivel a másik test energiája csökken. Ez az energiamegmaradás törvénye. Az energiák egymásba átalakulhatnak, ezért használható fel a szél és a víz mozgási energiája, az elégetett tüzelőanyagok energiája áramfejlesztésre. 14. A hőerőgépek működése Munkavégzéssel meg lehet változtatni a testek hőmérsékletét, növelhetjük a testek termikus energiáját. Ez a termikus energia átalakítható mozgási energiává. Pl. az edényben forrásban lévő vízből származó vízgőz megemeli a fedőt. A gyakorlatban számos olyan gépet alkalmaznak, mely a tüzelőanyagok elégetése révén nyert termikus energiát mozgási energiává alakítja át, és ezt használja fel munkavégzésre. Az ilyen gépeket hőerőgépeknek nevezzük. 1. A gőzgépek A gőzgépek működtetéséhez szükséges gőzt tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) elégetése révén kazánban állítják elő. A magas hőmérsékletű, nagy nyomású gőz termikus energiáját a kazántól elkülönített részben alakítja át mozgási energiává. – Dugattyús gőzgép: egy hengerben lévő dugattyút mozgat. Így működtek a gőzmozdonyok, gőzhajók. – Gőzturbina: a turbinával közvetlenül forgómozgást lehet létrehozni. A gőz egy tengelyen lévő lapátkereket forgat. 2. A belső égésű motorok Az autók többségében olyan hőerőgép van, melynek üzemanyaga benzin vagy gázolaj. Az üzemanyag magában a hengerben ég el, innen származik az elnevezése is. – A négyütemű benzinmotor működéséhez szükséges robbanókeveréket porlasztóval állítják elő. A beáramló levegő az apró benzincseppekkel, benzingőzzel alkotja a tüzelőanyagot. o 1. ütem: a szívószelep kinyílik és beengedi a robbanókeveréket a hengerbe o 2. ütem: a szelep zárva van, a dugattyú összenyomja a robbanókeveréket o 3. ütem: a szelepek zárva vannak, a gyújtógyertya elektromos szikrája meggyújtja a keveréket, a keletkező gázok működtetik a dugattyút o 4. ütem: kinyílik a kipufogószelep, az égéstermékek kiáramlanak – A dízelmotor tiszta levegőt szív be és azt sűríti össze. A nagy nyomás miatt a levegő felmelegszik, és a dízelolaj cseppek meggyulladnak. 15. A teljesítmény A motorok különböző időtartamok alatt különböző munkát képesek végezni. A végzett munka és az idő között egyenes arányosság van. A test energiáját változtatja meg a munkavégzés és a közölt hőmennyiség is, ez az energiaváltozás. Az energiaváltozás és az időtartamok hányadosaként meghatározott fizikai mennyiséget teljesítménynek nevezzük. A teljesítmény megmutatja milyen gyorsan történik az energiaváltozás ( a munkavégzés ill. a hőátadás). 11

Fizika feladatok megoldással 7 osztály

Vissza

vagy regisztrálj a következő fiókjaid egyikével

Letelt az ehhez a blokkhoz tartozó időkeret!

A blokk végéhez értél.

A dolgozat kitöltésének határideje lejárt!

A dolgozat kitöltésére szánt időkeret lejárt!

Válaszd ki a csoportodat, akiknek feladatot szeretnél kiosztani!

Hozd létre a csoportodat a Személyes címtáradban, akiknek feladatot szeretnél kiosztani!

Gyakorló feladatok

Jónapot kícánok sürgősen kéne a Muka teljesítmény 2013 szépen kérem át tudja küldeni gmail ba a megoldását!

Bárdos Gergő
szeptember 14, 2014 @ 09:54

Köszönöm, jól használható gyakorló feladatok. Nagy segítség.

Gyöngyössy Gábor
december 10, 2014 @ 20:21

Kedves Varga Éva!

Segítségét kérem az alábbi feladat megoldásához: egy test 0 sebességgel indul, egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgással a 8. másodpercben 60 cm utat tesz meg. Mennyi utat tesz meg a 9. másodpercben? Ez a feladat egy fizika feladatok könyvben szerepel, szerintem hiányos.Köszönöm előre is.

Varga Éva
december 10, 2014 @ 22:46

Nem hiányos a feladat, megoldom és küldöm csatolásban az e-mail címére.

Varga Éva
december 10, 2014 @ 23:27

Gábor, elküldtem a feladatot.

Szigethy Gizella
december 27, 2014 @ 20:10

A mágneses mező és a váltakozó árammal kapcsolatos feladatokat szívesen látnám.

Tóth Anna
február 14, 2015 @ 16:19

Kedves Varga Éva!

A segítségedet szeretném kérni ennek a feladatnak a megoldásához:
Mekkora erővel lehet egy test mozgási energiáját 10 m hosszú úton 1000 J-lal növelni, ha a súrlódási erő 50 N nagyságú?

A súrlódási erő eléggé bekavar és így nem igazán értem a feladatot. Előre is köszönöm. ��

Varga Éva
február 14, 2015 @ 20:06

1. A mozgási energia változása egyenlő a testre ható eredő erő által elvégzett munkával.

W = Ek2 – Ek1 = 1000 J
Másrészt a munka egyenlő az erő és az erő hatására történő elmozdulás szorzatával.
W = F x s
1000 J = F x 10 m
F = 100 N

2. Tehát, ha a testre akkora erő hat a mozgás irányában mint a súrlódási erő, vagyis F = 50 N , a test állandó sebességgel halad és nem változik a mozgási energiája. Ha megnöveljük 100 N-nal a mozás irányában ható erőt, a mozgási energia 1000 J – lal fog növekedni.

3. Végül, ha a testre 50 N nagyságú súrlódási erő mellett, a mozgás irányában 150 N nagyságú erő hat, a mozgási energia 10 m úton 1000 J – lal fog növekedni.

Sipeki István
június 7, 2015 @ 17:53

T. Éva! Ebben kérném a segítségét: ugyanabban a pontban csuklósan felfüggesztünk egy l hosszúságú egyenletes keresztmetszetű homogén tömegeloszlású rudat és egy l hosszúságú fonálingát. A rudat 56 fokos szöggel kitérített helyzetben tartjuk majd elengedjük. Ezután a rúd a fonál végén lévő testtel rugalmasan ütközik. Ennek következtében az inga kilendül, a rúd pedig függőleges helyzetben megáll. Mekkora szöggel lendül ki a fonálinga? Előre is köszönöm!

Prágai Kristóf
október 14, 2015 @ 08:20

Kedves Éva,
az alábbi feladat megoldásához szeretnék egy kis segítséget kérni: “egy 4 m hosszú zsinór mindkét végére csavart erősítünk és így ejtjük le egy ablakból. A társunk lent méri, hogy a két csavar becsapódása között eltelt idő 0,25 s. Milyen magasról ejtettük le a felső csavart?”
Addig eljutottam, hogy az alsó csavar becsapódásakor a felső még 0,25 s-ig esik, azaz ennek becsapódási sebességét ki tudom számolni (v=g*t), ebből a sebességből kellene az ejtési magasságot kiszámolni? h= g*t*t/2? De így túl kicsinek adódik a magasság?! Segítségét köszönöm:

varga.eva
október 14, 2015 @ 11:04

Kristóf, nem olyan egyszerű a probléma, utánanézek, ��

varga.eva
október 15, 2015 @ 06:52

Kristóf, a megoldást elküldtem az e-mail cimedre.
Remélem még aktuális.
További jó tanulást!

kiss judit
január 23, 2017 @ 22:00

Segítséged szeretném kérni !
Egy 4 m magas és 2 m átmérőjű henger alakú tartályt 3/4 részéig töltünk meg vízzel . Mekkora a nyomás és a nyomóerő az edény alján ?

Sürgős lenne ! Holnapi házi !

varga.eva
január 25, 2017 @ 19:32

Kedves Judit, csak most olvastam a kérésedet, sajnálom, hogy lekéstem a válasszal, ne haragudj…

nagy szabolcs
október 14, 2015 @ 20:01

tisztelt Varga Éva,

7dik osztályos lányom fizika feladata (sajnos nem tudom megoldani)

feldobunk egy labdát 5m/s sebességgel (nincs súlyadat)

mennyi idő múlva esik vissza a földre és összesen mekkora utat tesz meg?

köszönöm a választ
üdv
nagy szabolcs

varga.eva
október 15, 2015 @ 07:01

Szabolcs, e-mailben elküldtem a megoldást.
Üdvözlettel

Garai József
november 11, 2015 @ 09:18

Kedves Éva!
Egy komplikált feladatmegoldásban elakadtam. Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogyan lehet a gyorsulást, idő és megtett út hiányában kiszámolni? Csak a v van megadv.
Köszönettel, József

varga.eva
november 11, 2015 @ 19:08

A gyorsulás egységnyi idő alatti sebességváltozás.
1. Tudni kell mennyivel változott a sebesség (Δv) egy időtartam(Δt) alatt és akkor alkalmazni lehet , hogy : a= Δv/Δt.
Vagy..
2.Tudni kell a megtett utat és a sebességet, mert v2=v02 + 2 a s.
De egy ismert adattal, mármint ha csak a v ismert, nem tudom, hogyan lehetne kiszámítani a gyorsulást.
Meg kell nézni a feladatban, mit lehetne még kiszámítani.
Sajnos csak ennyit tudok segíteni….
Üdv.

dönczike
december 10, 2015 @ 17:13

M
december 14, 2015 @ 16:49

Kedves Éva,ebben a feladatban szeretném segítségedet kérni:Két úszó az l=50m hosszú medencét v1=3m-s ill. v2=4m-s sebességgel szeli át. Ha egyszerre indulnak és a fordulás azonnali, határozf meg: a) az indulástól számítva mennyi idő múlva és hol találkoznak előszőr? B) mennyi idő múlva lesz egyik úszó előnye egy mednece hossz?
Előre köszi ��

varga.eva
december 14, 2015 @ 23:38

A) A gyorsabb úszó t2=50:4=12,5s alatt ússza át a medencét, és fordul vissza. A lassabb eközben 12,5×3=37,5m távolságra van a kiindulási ponttól. Amikor megindulnak egymás felé, 50-37,5=12,5m közöttük a távolság, és ezt t=12,5:(4+3)=1,79s alatt teszik meg.
Tehát a találkozásig eltelt idő 12,5+1,79=14,29s.
A kiindulási ponttól 14,29×3=42,87m távolságra találkoznak.
B) Ki kell számolni mennyi idő múlva lesz az általuk megtett utak különbsége 50m.
v2xt – v1xt = 50
t=50s
Remélem segítettem ��

Horváth Mária
január 3, 2016 @ 15:53

Kedves Varga Éva!
1.
A segítségedet szeretném kérni ennek a feladatnak a megoldásához
Az aranyatom átmérője kb.300 pm. Rutherford kb 1um vastag alufóliát használt. Hány atomréteg vastagságú volt a fólia

2. Az emberi szem éjszakai gyenge megvílágítás közepett az 507 nm-es hullámhosszú zöldes fényre a legérzékenyebb , mérések szerint 1,6 aJ energiának kell 1 mp alatt a retinához érni- e ahhoz , hogy abban fényérzet alakuljon ki. Hány foton érkezik ekkor az adott hullámhosszu ftonból?

varga.eva
január 3, 2016 @ 23:06

1. Az első feladatban a fólia vastagságát el kell osztani az aranyatom átmérőjével, miután átalakítottuk
tízes alapú hatványokba az adatokat, és így a kapott eredmény 3,33.

2. A második feladatban ki kell számolni az 507nm hullámhosszú foton energiáját E=hxc/hullámhossz, vagyis a Planck állandót szorozni a fénysebességgel és osztani a hullámhosszal.
Ezután a feladatban megadott energiát elosztani a foton kiszámított energiájával. Az eredmény:4 foton.
Remélem segítettem, de elküldöm e-mailben is a megoldásokat.

Horváth Mária
január 4, 2016 @ 08:45

KÖSZÖNÖM sokat segített .

gabriela
január 26, 2016 @ 18:10

segitseget kernek egz peldaban ha lehetseges ;
Az emelodaru 12m magasra emeli a 6 mazsas betongerendat. A daru teljesitmenye 8kW
Mekkora munkat vegez a daru?
Mennyi ido szukseges a gerenda felemelesehez?
NAGYON SZEPEN KOSZONOM A SEGITSEGET

varga.eva
január 27, 2016 @ 10:58

Gabriella, elküldtem e-mailben a megoldást.
További jó munkát ��

gabriela
január 27, 2016 @ 17:56

nagyon szepen koszonom

Dali Annamária
január 27, 2016 @ 19:07

Kedves Éva,segítséged szeretném kérni 2 feladatban:
1.Egy pontból egyidejűleg indul azonos irányba és irányítással két test,és v1=15m/s,illetve v2=20m/s sebességgel egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek.10 perc múlva egy harmadik test is indul,amelyik 14 perc alatt az előző két test közti távolság felezőpontjába ér.Számitsd ki:
A.a harmadik test sebességét
B.az indulástól számitva milyen távolságra előzi meg az első testet
C.mekkora időintervallum alatt meg a harmadik test az első kettőt.
2.Két,egymástól és a legközelebbi faltól a távolságra lévő gyertya azonos h magasságú.Ha a gyertyák t1,illetve t2 idő alatt fogynak el,határozd meg,mekorra sebességgel mozdulnak el árnyékaik a falajon?

varga.eva
január 27, 2016 @ 21:24

Annamária, az első feladatot elküldtem e-mailben, megkaptad? A második még nem éppen állt össze ��

Májai Zsolt
október 31, 2016 @ 16:10

Meg Kérem szépen nekem is küldje el a feladat megoldását !

varga.eva
október 31, 2016 @ 20:48

Zsolt, elküldtem e-mailben a feladatot.

Kerekes Gyongyver
március 6, 2017 @ 14:04

Kedves Éva,
nekem is el tudná küldeni az 1-es feladat megoldását?

Dali Annamária
január 28, 2016 @ 05:59

Megkaptam,nagyon szépen köszönöm :)!
A második mikorra lenne meg?:3

varga.eva
január 28, 2016 @ 08:37

Sajnálom, de azt nem sikerült megoldani, nem egészen értem a feladatot.

Kovács Vivien
január 31, 2016 @ 12:10

Kedves Éva !
A segítségedre lenne szükségem, javítani szeretnék fizikából és ezeket a feladatokat kaptam:
1.Az U alakú csőben alul higany van.Az egyik szárába a higany fölé óvatosan 40cm magasságú, 880 kg/m3 sűrűségű benzolt öntünk, míg a másik szárába addig töltjük a vizet, amíg a benzollal azonos magasságú lesz. Mekkora a két higanyszint különbsége ?
2. Egy u alakú csőben higany van. A higany fölé az egyik szárba olajat, a másikba benzint öntünk egyszerre úgy, hogy az olaj- és a benzinszint magassága mindvégig azonos legyen. A benzin sűrűsége 680 kg/m3,az olajé 930 kg/m3 a higany sűrűsége 13600 kg/m3.

varga.eva
január 31, 2016 @ 21:21

Mindkét feladatnál az a lényeg. hogy a cső két szárában azonos legyen a hidrosztatikai nyomás. Ezt kell felírni a folyadékok sűrűségére és magasságára ügyelve. Majd e-mailben is küldök néhány utasítást.

1.Egy pontból egyidejűleg indul azonos irányba és irányítással két test,és v1=15m/s,illetve v2=20m/s sebességgel egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek.10 perc múlva egy harmadik test is indul,amelyik 14 perc alatt az előző két test közti távolság felezőpontjába ér.Számitsd ki:
A.a harmadik test sebességét
B.az indulástól számitva milyen távolságra előzi meg az első testet
C.mekkora időintervallum alatt meg a harmadik test az első kettőt.
Ugy lattam hogy a feladat mar volt kuldve evanak

varga.eva
március 6, 2016 @ 21:14

Igen, már kaptam ezt a feladatot, e – mailben küldöm az utasítást a megoldáshoz.

Nagyné Buday Zsanett
szeptember 25, 2016 @ 10:30

Kedves Éva! Segítsetek szeretnék kérni a lányom 7 osztályos fizika feladatához. A kútba egy pohár vizet öntünk. A víz 3 másodperc alatt éri el a kútban lévő víz felszínét. Milyen mélyen van a víz felszíne a kút pereméhez viszonyítva? (g=10 m/s2)

varga.eva
szeptember 25, 2016 @ 17:41

Kedves Zsanett! A viz felszíne és a kút pereme közötti távolságot a h=gt2/2 ( g-szer t a négyzeten per kettő) képlettel számítjuk ki, ahol ismert a g értéke, az idő pedig t= 3 másodperc.Igy a kapott eredmény 45 m lesz.
Üdv. és további jó tanulást!

Nixi
május 10, 2017 @ 14:12

Szia Éva:) A mechanikai gyakorló feladatoknál (2013) leszeretném ellenőrizni jól csináltam-e ,de sajnos nem tudok mástól segtíséget kérni ,ezért megkaphatnám az eredményeket ,hogy tudjam jól csinálom vagy nem ��

Nixi
május 10, 2017 @ 14:16

A igaz vagy hamis kvíznél ��

varga.eva
május 10, 2017 @ 20:09

Kedves Niki,
kérlek írd meg melyik osztályos feladatokra gondolsz és mi a feladatlap címe.

Nixi
május 12, 2017 @ 13:35

A munka és a teljesítmény – gyakorló feladatok 2013 erre gondolok ,és ez 7. osztályos ��
Köszönöm előre is ��

varga.eva
május 12, 2017 @ 19:32

1,3,4,6,7,8,9,10,12,13,14 – igaz
2, 5,11, 15 – hamis

Nixi
május 13, 2017 @ 08:31

Nagyon köszönöm ,kettőt hibáztam ��

Botika2002
szeptember 30, 2017 @ 17:32

Szep napot a segitseget kerem.Az U alaku cso higanyt tartalmaz (r=13,6g/cm^3. A cso egyik agaba higannyal nem keveredo folyadekot(r1=1,2g/kobcenti.)toltenek. Ennek a folyadekoszlopnak a magassaga h1=30cm. A cso masik agaba alkoholt toltenek (r2=0,8g/kobcenti),amig a folyadekok szintje a ket agban azonos lesz. Hatarozzuk meg a higany ket agban levo szintjei kozotti kulonbseget!

varga.eva
október 13, 2017 @ 21:29

Erik, elküldtem a megoldást e-mailben. Lemaradt a h1-h2=30cm-29cm=1 cm.
További jó tanulást!

Koszonom ugy nem hasznalom az Eriket inkabb Ricsinek szolitanak

Kedves Éva ! Segítséget kérek! Újból tanulok. Feladat: Egy 6 tonna tömegű teherautó 72km/h sebességgel halad.Hirtelen erősen fékez és ezért megcsúsznak a megállított kerekei.Mekkora a fékútja , ha a csúszási súrlódási együttható0.4? Az autó blokkolás nélküli fékútja 40m.Mennyi a tapadási súrlódási együttható? KÖSZÖNÖM!

A következő feladat megoldását már leírta, de nekem egy kérdésem lenne vele kapcsolatban:
Tehát a feladat, újra: Mekkora erővel lehet egy test mozgási energiáját 10 m hosszú úton 1000 J-lal növelni, ha a súrlódási erő 50 N nagyságú?

Tehát,a kérdés, hogy mekkora erővel lehet egy test mozgási energiáját 10 m hosszú úton 1000 J-lal növelni? A W=F*s képlet szerint elegendő F=W/s=1000/10=100N erő ehhez, mert egy már mozgásban lévő test mozgási energiájának növelésekor már nem kell számolnunk a súrlódási erővel, szerintem.

varga.eva
december 19, 2018 @ 12:17

De a súrlódási erő továbbra is hat a testre mozgás közben, és annak a legyőzésére is munkát szükséges befektetni.
Tehát ahhoz, hogy legyőzzük a súrlódási erőt és növeljük a test mozgási energiáját :
W = 1000 J + 50 N x 10 m = 1500 J
munka szükséges, vagyis, a keresett erő nagysága
F = 1500 J/ 10 m = 150 N.

Panghy Márton
március 25, 2020 @ 17:50

Jónapot kícánok sürgősen kéne a Muka teljesítmény 2013 szépen kérem át tudja küldeni gmail ba a megoldását!

Fizika feladatok megoldással 7 osztály

Fizika összefoglaló 7. osztály

Fizika feladatok megoldással 7 osztály

vagy regisztrálj a következő fiókjaid egyikével

Gyakorló feladatok

Related posts: