Press "Enter" to skip to content

A sebesség kiszámítása

· PDF fájlMicrosoft PowerPoint – 8.26.a Ellenállások kapcsolása feladatok [Compatibility Mode] Created Date: 4/20/2012 1:26:57 PM

Fizika Feladatok Megoldással feladatok

feladatok és megoldások
· PDF fájlfeladatok és megoldások 1. Mekkora a szögsebessége a n=45 1/min fordulatszámmal forgó lemezjátszónak? 2. Mekkora fordulatszámnak felel meg a 33 1/min? 3. Mekkora az egyenlítőn a Föld kerületi sebessége? A Föld sugara 6375 km. 4. Mekkora a szögsebessége az 50 m sugarú kanyarban 36 km/h sebességgel haladó autónak? 5.

Fizika feladatok
· PDF fájlBME Fizikai Intézet Márkus Ferenc, [email protected] 1. Feladatok a dinamika tárgykörébol˝ Newton három törvénye 1.1. Feladat: Órai kidolgozásra: 1. feladat Három azonos m tömegu˝ gyöngyszemet fonálra fuzünk,˝ egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegu˝ fo-

Feladatok 3; 4; 5; 6; 8 A , A 2. , B3; 4; 5; 6; 5; 6; 8; 9

· PDF fájl5. Legyen A a gyümölcsöt szerető, B a húst szerető emberek halmaza. Adja meg szöveggel az A B, B A , A B, B A, A \ B, B \ A halmazokat!Adja meg az A halmaz komplementerét, ha az

Mozgással kapcsolatos feladatok
· PDF fájl1 Mozgással kapcsolatos feladatok Olyan feladatok, amelyekben az út, id és a sebesség szerepel. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén jelölje s= a megtett utat, v= a sebességet, t= az id t.Ekkor érvényesek a következ összefüggések: (1): s=v×t , (2) v=s/t, (3) t=s/v 1.

Gyakorló feladatok
Fizika 6 1. Mozgás : Egyenesvonalú egyenletes mozgás 2012. Word Doc. Egyenesvonalú egyenletes mozgás 2012. PDF Doc. Egyenesvonalú egyenletes mozgás 2013. Word Doc. Egyenesvonalu egyenletes mozgas 2013. PDF Doc. 2. Az erő Az erő mértékegysége, súly 3. A mérés Hosszúság, terület, térfogat, idő mérése 4. A tömeg és a sűrűség A tömeg és a súly…

Fizika 9.osztály
· PDF fájl33.óra. Feladatokadinamikaalapegyenletére 5. 33. óra Feladatok a dinamika alapegyenletére 1. Feladat. Az AK-47-es gépkarabély 715 m/s-mal lövi ki a 7,9 grammos

8.26.a Ellenállások kapcsolása feladatok

Fizika feladatok megoldása | Digitális Tankönyvtár

· PDF fájlMicrosoft PowerPoint – 8.26.a Ellenállások kapcsolása feladatok [Compatibility Mode] Created Date: 4/20/2012 1:26:57 PM

Segítség a házi feladat megoldásában

Fizika feladatok megoldása | Digitális Tankönyvtár

eHázi – Segítség a házi feladat megoldásában! Ha fogalmad sincs, hogyan oldd meg az órán kapott matematika feladatokat, vagy másoknak segítenél tudásoddal, akkor jó helyen jársz! Itt bátran felteheted kérdéseidet, melyet más segítőkész felhasználók segítenek megoldani! Új kérdés!

7 Dik osztályos fizika feladatok és megoldások

· 7 Dik osztályos fizika feladatok és megoldások. A második félév második hetében ellenőrzőt ír minden osztály az első félév tananyagából. Remélem segítettem, de elküldöm e-mailben is a megoldásokat. A kvetkez feladat megoldshoz becslst kell vgezni. Egyszerű feladatok megoldása a sebességgel kapcsolatban.

Fizika – 10. évfolyam
A halmazállapotváltozások. A szilárd anyag egy bizonyos hőmérsékleten megolvad. Ezt a hőmérsékletet olvadáspontnak nevezzük.Olvadás közben az anyag hőmérséklete egészen addig olvadásponton marad, amíg az olvadás teljesen be nem fejeződik.

ELTEApáczaiCsereJánosGyakorlóGimnáziumés Kollégium

· PDF fájl6. 1.óra. Ahőmérsékletfogalma reprodukált)éssajáttesthőmérsékletétpedig96-nak. Avíz32°F-enfagyés212°F-enforr. • Celsius(1701-1744)eredetileg100°C

GAMF Műszaki fizika feladatok megoldással
GAMF Műszaki fizika feladatok megoldással: GAMF Mszaki Fizika I vfolyam gpszmrnk szak Feladatok Az orvosok a vrnyomst Hgmm ben adjk meg Az egszsges ember szisztols diasztols vrnyomsa Hgmm A higany relatv srsge Szmtsuk t ezeket az rtkeket kPa

Fizika – 9. évfolyam
Fizika – 9. évfolyam. A fizikai módszerek és mérések, a testek haladó mozgása, a pontszerű testek dinamikája, a merev testek egyensúlya és mozgása, a tömegvonzás, a munka, az energia, a deformálható testek mechanikája, a rezgőmozgás és a hullámmozgás témakörének feldolgozása képekkel, animációkkal, feladatokkal a 9

A sebesség kiszámítása

Számításos feladatok megoldásának lépései

      1. Szöveg elolvasása, értelmezése
      2. Adatok lejegyzése, mértékegységek átváltása (ha kell)
      3. Kiszámítás képletének leírása
      4. Behelyettesítés, számítás elvégzése
      5. Eredmény mértékegységének beírása
      6. Ellenőrzés (a valóságnak megfelelő eredményt kaptunk-e)
      7. Válasz írása

      Sebességszámítási feladatok

      Számítsd ki annak az egyenletesen mozgó testnek a sebességét, amelyik 2 perc alatt 600 métert tesz meg! A kapott eredményt váltsd át a tanult másik mértékegységbe!

      t = 2 min = 120 s

      A test sebessége 5 , ami átváltva 18 .

      Egy autó egyenletes mozgással 120 km-t tesz meg 80 perc alatt. Számítsd ki a sebességét!

      t = 80 min = h (ne használj végtelen tizedes törtet!)

      Egy másik megoldási mód

      s = 120 km = 120.000 m

      t = 80 min = 4800 s

      Egy harmadik megoldási mód

      80 perc alatt 120 km

      10 perc alatt 120 : 8 = 15 km

      60 perc (1 óra) alatt 15 * 6 = 90 km

      Az autó sebessége 90 vagy 25 . ( a két érték egyenlő, mivel 25*3,6=90)

      Az alábbi grafikonon két egyenletesen mozgó test út-idő grafikonja látható. Számítsd ki a testek sebességét! (segítségül egy-egy pont adatait bejelöltem)

      Az “A” test sebessége:

      A “B” test sebessége:

      Az “A” test sebessége 4 , a “B” test sebessége 2,5 . (a grafikonról is látható, hogy az “A” test sebessége nagyobb)

      Szöveges – Út-idő kapcsolat

      A verseny elejétől számított 36. percnél hol tartott?

      Az első 6 km megtételéhez mennyi időre volt szüksége?

      Mennyi idő kellene neki 2,1 km leküzdéséhez?

      Zoli a távot 2.5 órával több idő alatt tette meg, mennyivel volt rosszabb az átlagsebessége?

      2.Oldd meg a következő, sebesség-út-idő feladatokat!

      A 38 méter hosszú villamos 5 másodperc alatt haladt el mellettem. Mekkora átlagsebességgel haladt?

      Fizikaórán két kiskocsit egymással szemben indítunk el 2,1 illetve 4,9 km/h sebességgel 6 méter távolságból. Mennyi idő múlva és hol találkoznak? (Váltsuk át a mértékegységeket az elején m/s -ba!)

      Két motor egymással szemben egyszerre indul el. Az egyik sebessége 15 km/h-val több, mint a másiké. 15 perccel később találkoznak, a lassabb jármű starthelyétől 30 km-re. Egymástól mekkora távolságra indultak, illetve mekkora volt az átlagsebességük?

      Egy sportmotornak 13 órára van szüksége ahhoz, hogy Budapestról indulva Wagskhy településre érjen, míg egy repülőnek ugyanehhez csak 2 óra kell. Ha egyszerre indulnak, akkor a sportmotornak még 2100 km-e lesz hátra, mire a repülő már célba ér. Mekkora a két település közti távolság, illetve mekkora a járművek átlagsebessége?

      Két motor egymással szemben egyszerre indul el. Az egyik sebessége 13 km/h-val több, mint a másiké. 30 perccel később találkoznak, a lassabb jármű starthelyétől 30 km-re. Egymástól mekkora távolságra indultak, illetve mekkora volt az átlagsebességük?

      Ádám az asztal körül kergeti a húgát, Cilit, akinek eredetileg 5 m előnye van. A fiú sebessége kétszer akkora, mint a húgáé, így 10 s alatt utol is éri. Mekkora volt a testvérek sebessége?

      Timi és Dani egy 8 km hosszú körpályán tekertek. Timi átlagsebessége 32 km/h, míg Danié 34 km/h volt. Mennyi idő elteltével körözte le Dani Timit, illetve hány kört tettek meg ezalatt?

      Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 2. FIZ2 modul. Fizika feladatgyűjtemény

      1 Nyugt-mgyrországi Egyetem Geoinformtiki Kr Csordásné Mrton Melind Fiziki példtár 2 FIZ2 modul Fizik feldtgyűjtem&.

      Recommend Documents

      Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara

      Csordásné Marton Melinda

      Fizikai példatár 2. FIZ2 modul

      Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védi. Egészének vagy részeinek másolása, felhasználás kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges.

      Ez a modul a TÁMOP – 4.1.2-08/1/A-2009-0027 „Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért” projekt keretében készült. A projektet az Európai Unió és a Magyar Állam 44 706 488 Ft összegben támogatta.

      Lektor: Mihályi Gyula

      Projektvezető: Dr. hc. Dr. Szepes András

      A projekt szakmai vezetője: Dr. Mélykúti Gábor dékán

      Copyright © Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar 2010

      Tartalom 2. Fizika feladatgyűjtemény . 1 2.1 Bevezetés . 1 2.2 Kinematika . 1 2.2.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás . 1 2.2.2 Változó mozgások kinematikai leírása . 4 2.2.3 Szabadesés, hajítások . 8 2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek . 14 2.3 Munka, energia, teljesítmény, hatásfok . 20 2.4 Konzervatív erők és az energiamegmaradás . 25 2.5 Összefoglalás . 30

      2. fejezet – Fizika feladatgyűjtemény 2.1 Bevezetés A „Fizika feladatgyűjtemény” második, Mechanika I. modulja a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Fizika tantárgyának tananyaga alapján készült. A modul feladatgyűjtemény jellegűen, a földmérő-földrendező nappali és levelező tagozatos hallgatók mechanika tananyagát feladatok segítségével dolgozza fel. Ezeknek a feladatoknak egy része más feladatgyűjteményekben, esetenként érettségi vagy versenyfeladatok között is megtalálható, de olyan speciális feladatokat is közlünk, amelyeket a karon szerzett több éves oktatói tapasztalataink alapján megoldásra érdemesnek és hasznosnak találtunk. Javasoljuk, hogy azok az érdeklődő Olvasók, akik még többet szeretnének gyakorolni, használják az irodalomjegyzékben felsorolt könyveket és példatárakat is. A feladatgyűjtemény második fejezetének első része a mozgások kinematikai és dinamikai leírásával foglalkozik. Részletesen tárgyaljuk a Newton törvényeket, pontszerű testek mozgását lejtőn és a pontrendszerek mozgását. A modul második részében a munka, a munkatétel, az energia, a potenciál fogalmak megértésének és elsajátításának segítéséhez találhatunk feladatokat. A megszerzett ismeretek ellenőrzése tesztkérdések megoldásával történik. A feladatgyűjtemény elméleti összefoglalást nem tartalmaz, mert erre külön tankönyv áll a hallgatók rendelkezésére. Ugyanakkor szinte minden feladat részletes kidolgozása során ismertetjük azokat a lényeges fogalmakat, törvényeket, amelyeknek az ismerete a megoldáshoz nélkülözhetetlenül szükségesek. A feladatok válogatása, szerkesztése, megoldása során több szempontot kellett figyelembe venni. Elsődlegesen azt, hogy a hallgatók különböző szintű tudással rendelkeznek. Ugyanakkor a műszaki, szakmai tantárgyak, amelyeket sokszor a Fizika tantárggyal párhuzamosan tanulnak hallgatóink, gyors előrehaladást követelnek tőlünk. Ezért az egyes fejezetek, alfejezetek egyszerű feladatokkal indulnak, és egyre magasabb szintű, összetettebb feladatokhoz jutunk el. A nehezebb feladatok igénylik a felsőfokú matematikai ismeretek készségszintű alkalmazását is.

      2.2 Kinematika 2.2.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás 1. Ugyanazon a vonaton két utas méri a vonat sebességét. Az egyik akkor indítja az óráját, amikor a vonat kereke a sínszálak érintkezésénél csattan, és a 156. csattanásnál állítja meg. A mért időtartam 3 perc. Abból, hogy a sínszálak hossza 10 m, az utas a vonat sebességét 31,2 km/h–nak találja. A másik utas akkor indítja a stopperóráját, amikor a vonat éppen egy telefonoszlop előtt halad el, és a 32. telefonoszlopnál állítja meg. Ez az utas is 3 perc időtartamot mér. Abból, hogy a telefonoszlopok távolsága 50 m, 32 km/h sebességértéket számít. Mennyi ténylegesen a vonat sebessége, és milyen hibát követtek el az utasok? 2. Egy jármű az s1 útszakaszt v1, az utána következő s2 útszakaszt v2 sebességgel teszi meg. mekkora a teljes s1+s2 útra számított átlagsebessége? 3. Egyenes pályán vonat, a sínpályával párhuzamosan futó műúton személyautó halad. Adott pillanatban a vonat 2,4 km-rel jár az autó előtt. Mennyi idő múlva éri utol az autó a vonatot, ha az autó sebessége v1=64,8 km/h, a vonat sebessége v2=54 km/h? 4. Egymástól 35 km-re lévő A és B állomásról egyszerre indul kettős vágányú pályán egymással szemben személy és gyorsvonat. a. A pálya mely pontján találkoznak, ha a személyvonat sebessége v1=45 km/h, a gyorsvonat sebessége v2=60 km/h? b. Mennyivel később indult a gyorsvonat, ha a két vonat éppen a távolság felénél találkozik?

      Fizikai példatár 2.

      5. Sötétben, vagy ködben egyenes vonalban állandó sebességgel haladó hajó rövid hangjeleket bocsát ki, amely az egyenes meredek partról visszaverődve t1=5 s múlva érkezik vissza a hajóra. t=35 s múlva újabb hangjeleket bocsát ki, amely a partról visszaverődve t2=3 s múlva érkezik vissza. Milyen messze van a hajó a parttól, és mekkora sebességgel közeledik a part felé? A hang terjedési sebességét vegyük c=340 m/s-nak. 6. Az előző feladatban a hajó sebessége 54 km/h. Mekkora utat tesz meg a második hangjel kibocsátásától a parthoz érésig? 7. Egyenletes sebességgel haladó gépkocsioszlop mellett egy motoros rendőr halad. A rendőr t1=2 perc alatt ér az oszlop elejétől a végéig. Az oszlop végétől az oszloppal egy irányban haladva t2=8 perc alatt jut el az oszlop elejéig. Milyen hosszú, és mekkora sebességgel halad a gépkocsioszlop, ha a motoros sebessége v1=60 km/h? Megoldások: 1. Mindkét utas azt a hibát követte el, hogy az óra megindításakor a számolást a csattanásoknál, illetve a telefonoszlopoknál egyessel kezdte, holott nullával kellett volna kezdenie. Az első utas így csak 155 csattanást számolt volna, akkor a vonat által megtett út A vonat átlagsebessége: A második utasnak helyesen csak 31 telefonoszlopot kellett volna számolnia, akkor átlagsebesség ugyancsak 1.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.