Press "Enter" to skip to content

7 es fizika munkafüzet megoldások

Raktáron

7 es fizika munkafüzet megoldások

Medgyes Sándorné: Fizika munkafüzet. szakközépiskola 9. évfolyam - 14123 M

Az új tankönyvcsalád a teljes kerettanterves fizikatananyagot dolgozza fel két könyvben és .

Raktáron

590 Ft

bookline.hu

NT-00715 M Fizika munkafüzet 7

Raktáron

590 Ft

konyvbagoly.hu

Fizika munkafüzet 7. - .

Külalakjában és felépítésében a hetedik osztályos fizika munkafüzetet követi. A .

745 Ft

geniusz.hu

Fizika munkafüzet 7. osztályosoknak

Raktáron

990 Ft

konyvbagoly.hu

Gulyás János, Honyek Gyula: Fizika 8. Munkafüzet - Munkafüzet

A munkafüzetben szorosan kapcsolódva a tankönyvhöz számos érdekes könnyen elvégezhető .

Raktáron

580 Ft

bookline.hu

Fizika 10. évfolyam munkafüzet és feladatlap

• Kötés típusa: tűzött • Terjedelem: 42 oldal

Fizika 10. évfolyam munkafüzet és feladatlap Várnagy István Régikönyvek webáruház

Raktáron

400 Ft

regikonyvek.hu

Fizika munkafüzet és feladatlap .

A kerettantervi elvárásoknak megfelelően átdolgozott fizika tankönyvhöz tartozó munkafüzet .

620 Ft

geniusz.hu

.NULL.Fizika 8. Munkafüzet - NT-00835 M

Zátonyi Sándor Dr. .NULL.Fizika 8. Munkafüzet NT 00835 M Könyv

590 Ft

geniusz.hu

Fizika munkafüzet 8. osztályosoknak

Raktáron

990 Ft

konyvbagoly.hu

Fizika 9-10. munkafüzet .

Medgyes Sándorné Fizika 9 10. munkafüzet NT 14132 232 M Könyv

1350 Ft

geniusz.hu

Dr. Balogh Lászlóné: Fizika I. munkafüzet szakközépiskolásoknak - Mechanika, hőtan

A munkafüzet a Fizika középiskolásoknak című tankönyvhöz készült. Három egysége .

Raktáron

1 185 Ft

bookline.hu

Fizika munkafüzet 9. - .

Medgyes Sándorné Várnagy Ist Fizika munkafüzet 9. NT 12525 M Könyv

570 Ft

geniusz.hu

Természetismeret - Fizika munkafüzet .

Molnár László Természetismeret Fizika munkafüzet szakiskolák 9. AP 091008 Könyv

735 Ft

geniusz.hu

Fizika munkafüzet a .

Fizika munkafüzet a szakközépiskolák 9. évf. számára Mechanika Erlich Ferenc dr. .

550 Ft

geniusz.hu

Sarkadi Ildikó, Fodor Erika: Fizika I. - Munkafüzet

Sarkadi Ildikó Fodor Erika Fizika I. Munkafüzet bookline

Raktáron

590 Ft

bookline.hu

Fizika I. munkafüzet.

Raktáron

490 Ft

konyvbagoly.hu

Fizika II. munkafüzet.

Raktáron

490 Ft

konyvbagoly.hu

Hétszínvarázs munkafüzet 2. osztály (Felmérő melléklettel)

• Azonosító: AP-020124 • Cikkszám: AP-020124

Hétszínvarázs munkafüzet 2. osztály Felmérő melléklettel 2. évfolyam Fókusz .

Raktáron

1 140 Ft

fokusztankonyv.hu

Biológia 12. munkafüzet

• Azonosító: 16451/M • Cikkszám: 16451/M

Biológia 12. munkafüzet Biológia Fókusz Tankönyváruház webáruház

Raktáron

1 040 Ft

fokusztankonyv.hu

Biológia 12. gimnázium munkafüzet

• Azonosító: 16408/M/1 • Cikkszám: 16408/M/1

Biológia 12. gimnázium munkafüzet Biológia Fókusz Tankönyváruház webáruház

Raktáron

1 140 Ft

fokusztankonyv.hu

Hétszínvilág munkafüzet 4. (Felmérő melléklettel)

• Azonosító: AP-040117 • Cikkszám: AP-040117

Hétszínvilág munkafüzet 4. Felmérő melléklettel 4. évfolyam Fókusz Tankönyváruház .

Raktáron

990 Ft

fokusztankonyv.hu

Fizika 7. - Mechanika, hőtan tankönyv .

Kövesdi Molnár Miskolczi Fizika 7. Mechanika hőtan tankönyv MS 2667 Könyv

1490 Ft

geniusz.hu

Csákány Antalné, dr. Károlyhá: Fizika 7. osztály

Raktáron

1 990 Ft

bookline.hu

Fizika 7. - Mechanika, hőtan .

Az új hetedikes fizikakönyv a népszerű sorozat kerettanterv szerint kiegészített átdolgozott

790 Ft

geniusz.hu

Fizika tankönyv 7. osztályosoknak

Egyszerű jelenségeken de lehetőleg minél több példán keresztül mutatjuk meg hogy a .

Raktáron

1 390 Ft

konyvbagoly.hu

Medgyes Sándorné: Fizika. Középiskola 9. Évfolyam

tantárgy Fizika évfolyam 9. A tankönyvjegyzéken szerepel. Miért tanuljunk .

Raktáron

1 100 Ft

bookline.hu

Medgyes Sándorné: Fizika 10. Tankönyv - Prizma könyvek

Medgyes Sándorné Fizika 10. Tankönyv Prizma könyvek bookline

Raktáron

1 490 Ft

bookline.hu

Teiermayer Attila: Fizika 7. - NT-00788

A Panoráma sorozat a Nemzeti Tankönyvkiadó legújabb fejlesztése. A négy természettudományos

Raktáron

2 990 Ft

bookline.hu

Ifj. Zátonyi Sándor dr. Zátonyi Sándor: Fizika 8. - NT-00870

ifj. Zátonyi Sándor dr. Zátonyi Sándor Fizika 6 2 témazáró feladatlapok

Raktáron

1 490 Ft

bookline.hu

Fizika II. - Felkészítő, teszt- és segédkönyv

• Kötés típusa: ragasztott papír

Fizika II. Felkészítő teszt és segédkönyv Juhász Lajosné Dr. Kóbor József Régikönyvek .

Raktáron

1 120 Ft

regikonyvek.hu

Fizika I. - Felkészítő, teszt- és segédkönyv

• Kötés típusa: ragasztott papír

Fizika I. Felkészítő teszt és segédkönyv Juhász Lajosné Dr. Kóbor József Régikönyvek .

Raktáron

1 120 Ft

regikonyvek.hu

Fizika II. Egységes érettségi feladatgyűjtemény gyakorlófeladatok

• Kötés típusa: fűzött kemény papír

Fizika II. Egységes érettségi feladatgyűjtemény gyakorlófeladatok Régikönyvek webáruház

Raktáron

1 700 Ft

regikonyvek.hu

Dr. Zátonyi Sándor: Fizika 6 6. Optika, modern fizika, csillagászat

szerzők Dr. Zátonyi Sándor ifj. Zátonyi Sándor A tankönyvjegyzéken szerepel. 1998 ban egy .

Raktáron

1 390 Ft

bookline.hu

Fizika - Modern fizika

Raktáron

1 390 Ft

konyvbagoly.hu

Fizika tankönyv 8. osztályosoknak

Raktáron

1 090 Ft

konyvbagoly.hu

Fizika 8. - Elektromosságtan, fénytan .

Kövesdi Molnár Miskolczi Fizika 8. Elektromosságtan fénytan tankönyv MS 2668T Könyv

1490 Ft

geniusz.hu

Fizika - 9. évfolyam

• Kötés típusa: ragasztott papír

Fizika 9. évfolyam Medgyes Sándorné Régikönyvek webáruház

Raktáron

600 Ft

regikonyvek.hu

Fizika 9

• Kötés típusa: fűzött kemény papír

Raktáron

1 000 Ft

regikonyvek.hu

Fizika I. mechanika, hőtan szakközépiskolásoknak

• Kötés típusa: ragasztott papír

Fizika I. mechanika hőtan szakközépiskolásoknak Balogh Lászlóné dr. Régikönyvek .

Raktáron

1 200 Ft

regikonyvek.hu

Fizika II. a szakmukásképző iskola számára

• Kötés típusa: ragasztott papír • Terjedelem: 230 oldal

Fizika II. a szakmukásképző iskola számára Várnagy István Régikönyvek webáruház

Raktáron

480 Ft

regikonyvek.hu

Fizika 9. - Mechanika

• Kötés típusa: ragasztott papír

Fizika 9. Mechanika Dr. Karácsonyi Rezső Régikönyvek webáruház

Raktáron

800 Ft

regikonyvek.hu

Fizika 10.

• Kötés típusa: ragasztott papír

Fizika 10. Gulyás János Hornyek Gyula Markovits Tibor Szalóki Dezső Tomcsányi Péter Varga .

Raktáron

800 Ft

regikonyvek.hu

Egyéb 7 es fizika munkafüzet megoldások

Fizika 7. Munkafüzet

Ez a munkafüzet a fizika tananyagának elsajátításához gyakorlásához megőrzéséhez kíván

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM II.KÖTET

1 FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM II.KÖTET Készült a TÁMOP / azonosító számú “A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban” projekt keretében

2 Készítette Udvardi Edit Lektorálta Ludikné Horváth Éva Ludik Péter 1

3 TARTALOMJEGYZÉK A LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEZÉS MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYAI 3 BEVEZETÉS. 5 EGYSZERŰ GÉPEK. 6 F KÉTOLDALÚ EMELŐK. 7 F EGYOLDALÚ EMELŐK. 9 F CSIGÁK. ARKHIMÉDESZI CSIGASOR ÖSSZEÁLLÍTÁSA F LEJTŐ HŐTAN F POHÁRBA KIÖNTÖTT MELEG VÍZ LEHŰLÉSÉNEK FOLYAMATA F HŐMÉRSÉKLET-KIEGYENLÍTŐDÉSI FOLYAMATOK VIZSGÁLATA EGYSZERŰ ESZKÖZÖKKEL F OLVADÁS F PÁROLGÁS F KÜLSŐ NYOMÁS HATÁSA A HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOKRA F FAGYASZTÁS SÓVAL F EGY SZEM MOGYORÓ ELÉGETÉSÉVEL ADOTT MENNYISÉGŰ VÍZ FELMELEGÍTÉSE AZ ENERGIATARTALOM JELLEMZÉSÉRE F FAJHŐ: KÜLÖNBÖZŐ ANYAGOK MELEGÍTÉSE F SZILÁRD ANYAGOK HŐTÁGULÁSA F FOLYADÉKOK HŐTÁGULÁSA F GÁZOK HŐTÁGULÁSA F LÉGGÖMB VÁKUUMSZIVATTYÚ BÚRÁJA ALATT F A HŐ TERJEDÉSE F VÍZZEL ÉS LEVEGŐVEL TÖLTÖTT LUFIK MELEGÍTÉSE F GYERTYAHINTA FOGALOMTÁR IRODALOMJEGYZÉK ÁBRÁK, KÉPEK FORRÁSA

4 A LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEZÉS MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYAI 1. Tanári felügyelet nélkül a laboratóriumba a tanulók nem léphetnek be, nem tartózkodhat annak területén! 2. Gondoskodjunk róla, hogy a tanulók mobiltelefont csak kikapcsolt állapotban hozzák be a laboratóriumba, a telefon bekapcsolása valamint használata a bent tartózkodás időtartama alatt TILOS! 3. A kísérletek előkészítését, bemutatását valamint végrehajtatását kellő körültekintéssel hajtsuk, illetve hajtassuk végre. A feladat végrehajtás előtt győződjünk meg róla, hogy az alkalmazott eszközök, demonstrációs anyagok nem sérültek, rongálódtak. A legegyszerűbb kísérlet is baleset, sérülés forrása lehet, ha nem az előírt minőségű eszközöket, anyagokat használjuk. 4. Gondoskodjunk róla, hogy a mérőműszerek, szemléltető eszközök, segédanyagok használata csak a rendeltetésüknek megfelelően történjen, az attól eltérő alkalmazás balesetet, rendkívüli meghibásodást okozhat! 5. A sérülések, balesetek elkerülése érdekében kísérjük figyelemmel, hogy a tanulók a kísérletek előkészítése, illetve végrehajtása során csak utasításainknak megfelelően tevékenykedjenek! A foglalkozást megelőzően, röviden ismertessük a végrehajtandó feladatot, és a végrehajtás főbb mozzanatait, valamint az esetleges veszélyforrásokra külön hívjuk fel a tanulók figyelmét! 6. Az érdemi munka befejeztével győződjünk meg arról, hogy az alkalmazott eszközök a kiindulási helyzetnek megfelelően kerülnek hátrahagyásra, a szabálytalanul tárolt eszközök balesetet okozhatnak, illetve károsodhatnak. 7. A laboratóriumból történő távozást megelőzően győződjünk meg róla, hogy a helyiségben tűz-, balesetveszélyes helyzetet nem hagyunk hátra. A laboratórium működési rendjének megfelelően hajtsuk végre az áramtalanítást. 8. Baleset bekövetkezése esetén a lehető leggyorsabban mérjük fel a sérülés, illetve sérülések mértékét, kezdjük meg a sérültek ellátását, amennyiben úgy ítéljük meg, kérjük az iskola egészségügyi személyzetének segítségét, vagy amennyiben a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyértelmű utasításokkal szabjunk feladatot a tanulók tevékenységét illetően, elkerülve ezzel a további balesetek bekövetkezését illetve, az esetleges anyagi károk gyarapodását. 9. A fizikai kísérletek leggyakoribb veszélyforrása az elektromos áram. Baleset esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy a balesetes nincs már feszültség alatt. A baleset helyén elsődleges feladat a kapcsolótáblán lévő főkapcsoló lekapcsolása! 10. Az elektromos balesetek elkerülhetők, ha betartjuk és betartatjuk az érintésvédelmi szabályokat! A hallgatói áramkörök minden esetben feszültségmentes állapotban kerüljenek összeállításra, azt követően csak 3

5 ellenőrzésünk után, és engedélyünkkel kössék rá a tápfeszültséget. Üzemzavar esetén kérjük a labor dolgozóinak segítségét. 11. Tűz esetén, vagy tűzveszélyes helyzetben, azonnal értesítsük a labor személyzetét! Határozottan utasítsuk a tanulókat a labor elhagyására! A laboratóriumban széndioxiddal oltó tűzoltó készülékek vannak elhelyezve. Csak akkor kezdjük el használni azokat, ha jártasnak érezzük magunkat a készülék működtetésében. Tűzoltó készülékkel embert oltani nem szabad! 12. A laborban az eszközökön valamint a berendezéseken található jelzések, ábrák jelentései: Veszélyjel Mit jelent? Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! Vigyázz! Lézersugár! Vigyázz! Áramütés veszélye! 4

6 BEVEZETÉS Általános célmeghatározás A természet megismerésének egyik legfontosabb és egyben legérdekesebb módja a kísérletezés. A munkafüzetben szereplő kísérletek elvégzésének és a hozzájuk kapcsolódó kérdéseknek célja, hogy segítsenek az általános iskolai fizika tananyag megértésében és megtanulásában, valamint felkeltsék az érdeklődésedet a fizika iránt; fejlődjön képességed a megfigyelésre, adatok értelmezésére, táblázatba foglalására és grafikus ábrázolására; ismerd fel, hogy te magad is képes vagy kísérletek elvégzésére, megtervezésére, egyszerű mérőeszközök készítésére; a páros és csoportos munka során tanulj meg együttműködni társaiddal. Témakörök általános ismertetése A munkafüzet két témakört ölel fel: Egyszerű gépek – megvizsgáljuk az egyszerű gépeket – egyensúly és energia szempontjából Hőtan – hőmérsékletváltozásokkal és halmazállapot változásokkal foglalkozunk. 5

7 EGYSZERŰ GÉPEK Egyszerű gépeknek nevezzük az olyan erőátviteli eszközöket, amelyek segítségével a munkavégzéshez szükséges erő nagysága vagy iránya a célnak megfelelően kedvezőbbé tehető. Általában az egyszerű gépek használata közben testeket mozgatunk, a fizikában egyszerűbb azokat az eseteket leírnunk, amikor az egyszerű gép segítségével ezeket a testeket egyensúlyban tartjuk, vagyis a rájuk ható erők és az erők forgatónyomatékai is kiegyenlítik egymást. Az így kapott eredmények azután érvényesek lesznek a test egyenletes mozgatása esetén is. Az egyszerű gépekkel azonban munkát nem tudunk megtakarítani, sőt igazából az egyszerű gépek alkalmazásával még többletmunkát is végezhetünk (pl. lejtőn a súrlódási erő ellenében is kell munkát végeznünk, mozgócsigánál a csigát is fel kell emelni). 6

8 F KÉTOLDALÚ EMELŐK A kísérlethez szükséges eszközök akasztókkal és tengellyel ellátott emelőrúd tartórúd 100 grammos nehezék rugós erőmérő A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A kétoldalú emelő egyensúlyának feltétele, hogy az erőhatások által kifejtett forgatónyomatékok kiegyenlítsék egymást. A kétoldalú emelővel munkát nem tudunk megtakarítani. Az emelő tengely körül elfordítható rúd. Kétoldalú emelőről beszélünk, ha a teher és az erő az emelő különböző oldalán található. A felemelni kívánt test által az emelőre kifejtett erőt tehernek nevezzük. A teher hatásvonalától a forgástengelyig mérhető távolságot teherkarnak hívjuk. A felemeléshez szükséges erő nagyságát egyszerűen erőnek nevezzük, az erő hatásvonalának a forgástengelytől mért távolsága az erőkar. Először megvizsgáljuk, hogy mikor van egyensúlyban a kétoldalú emelő. Majd munkavégzés szempontjából is szemrevételezzük ezt az egyszerű gépet. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Készítsük el a kétoldalú emelőnket: a forgástengely a mérlegkar közepére essen. a) Tedd a 100 grammos nehezéket (ennek a tehernek a súlya 1N) az emelő bal oldalán először a forgástengelytől legtávolabbi helyre, miközben a rugós erőmérővel az emelő jobb oldalán a forgástengelytől legtávolabbi rögzítési 7

9 ponton kiegyensúlyozod a mérleget. Olvasd le a rugós erőmérőt, mérd meg a teherkart és az erőkart! Rögzítsd a táblázatba a mért értékeket! b) Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a teherkar méretét egyre csökkented, vagyis a tehersúlyt egyre közelebb helyezed a forgástengelyhez. Töltsd ki a táblázatot Teher Teherkar Erő Erőkar c) Milyen az erő iránya? (Merre kell húznod az erőmérőt?) d) Ha a forgástengelyhez legközelebb van rögzítve a teher, és azt szeretnénk 2 cm-rel feljebb emelni, mekkora távolságra kell mozdítanunk a rugós erőmérőt? e) Mekkora munkát végzünk ekkor, és mekkora munkát végeznénk, ha egyszerűen emelő nélkül felemelnénk a nehezéket? f) Írj gyakorlati példákat kétoldalú emelőre! 8

10 F EGYOLDALÚ EMELŐK A kísérlethez szükséges eszközök tartórúd akasztókkal és tengellyel ellátott emelőrúd 100 grammos nehezék rugós erőmérő A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A egyoldalú emelő egyensúlyának feltétele, hogy az erőhatások által kifejtett forgatónyomatékok kiegyenlítsék egymást. A egyoldalú emelővel munkát nem tudunk megtakarítani. Az emelő tengely körül elfordítható rúd. Egyoldalú emelőről beszélünk, ha a teher és az erő az emelő azonos oldalán található. A felemelni kívánt test által az emelőre kifejtett erőt tehernek nevezzük. A teher hatásvonalától a forgástengelyig mérhető távolságot teherkarnak hívjuk. A felemeléshez szükséges erő nagyságát egyszerűen erőnek nevezzük, az erő hatásvonalának a forgástengelytől mért távolsága az erőkar. Először megvizsgáljuk, hogy mikor van egyensúlyban az egyoldalú emelő. Majd munkavégzés szempontjából is szemrevételezzük ezt az egyszerű gépet. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Készítsük el az egyoldalú emelőnket: a forgástengely a mérlegkar szélére essen. a) Tedd a 100 grammos nehezéket (ennek a tehernek a súlya 1N) az emelőn először a forgástengelytől legtávolabbi helyre, miközben a rugós erőmérővel a forgástengelytől legtávolabbi rögzítési ponton kiegyensúlyozod a mérleget (vagyis az első esetben ugyanazon a rögzítési ponton). Olvasd le a rugós erőmérőt, mérd meg a teherkart és az erőkart! Rögzítsd a táblázatba a mért értékeket! b) Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a teherkar méretét egyre csökkented, vagyis a tehersúlyt egyre közelebb helyezed a forgástengelyhez. Töltsd ki a táblázatot 9

11 Teher Teherkar Erő Erőkar c) Milyen az erő iránya? (Merre kell húznod az erőmérőt?) d) Ha a forgástengelyhez legközelebb van rögzítve a teher, és azt szeretnénk 2 cm-rel feljebb emelni, mekkora távolságra kell mozdítanunk a rugós erőmérőt? e) Mekkora munkát végzünk ekkor, és mekkora munkát végeznénk, ha egyszerűen emelő nélkül felemelnénk a nehezéket? f) Írj gyakorlati példákat egyoldalú emelőre! 10

12 F CSIGÁK. ARKHIMÉDESZI CSIGASOR ÖSSZEÁLLÍTÁSA A kísérlethez szükséges eszközök tartórúd tengelyrúd csigáknak csigák madzag rugós erőmérő 100 grammos és 25 grammos nehezékek A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A csigák alkalmazásával munkát nem tudunk megtakarítani, de a kifejtendő erő irányát vagy a nagyságát számunkra kedvezőbbé tudjuk tenni. Először álló és mozgó csiga esetén vizsgáljuk meg a tartóerő nagyságát és irányát, majd a csigákból összeállítjuk az ún. arkhimédészi csigasort. Az arkhimédészi csigasor: 11

13 KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Először az állócsigát fogjuk megvizsgálni. Rögzítsd az állócsigát a tengelyre. A csigán vess át madzagot, melynek az egyik oldalára akassz először egy 25 grammos nehezéket, a másik oldalát pedig egyensúlyozd ki a rugós erőmérővel. Ismételd meg a kísérletet kétszeres és háromszoros és négyszeres súlyú nehezékkel is. a) Töltsd ki a táblázatot! (Mekkora lesz a 25 grammos nehezék súlya?) Teher súlya Tartóerő b) Milyen az erő iránya? (Merre kell húznod az erőmérőt?) 2) Most mozgócsigát állítsunk össze! A csigára akaszd a nehezékeket az előző módon, és mérd meg a tartóerőt az egyes esetekben! a) Töltsd ki a táblázatot! Teher súlya Tartóerő 12

14 b) Milyen az erő iránya? (Merre kell húznod az erőmérőt?) 3) Miért érdemes állócsigát és miért érdemes mozgócsigát alkalmazni? 4) Állítsd össze az ábra szerint az arkhimédészi csigasort! Mérd meg a tartóerőt 100 grammos terhelés esetén. F teher =. F tartó =. 13

15 F LEJTŐ A kísérlethez szükséges eszközök kiskocsi sín tartóállvány a sín végének rögzítéséhez rugós erőmérő szögmérő mérőszalag A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A lejtő alkalmazásával munkát nem tudunk megtakarítani, de az emeléshez kifejtendő erő segítségével csökkenthető. Először megmérjük a kiskocsi súlyát. Szögmérő segítségével különböző hajlásszögű lejtőket a készítünk a sínből! Megmérjük minden esetben a lejtőn a kocsi egyensúlyban tartásához szükséges erőt! Megmérjük a sín hosszát, és minden esetben a lejtő magasságát, vagyis azt, hogy a sín állványhoz rögzített vége milyen távolságra van az asztallaptól. Megfigyeljük, hogy milyen összefüggés van a lejtő adatai és a súlyerő és tartóerő között. Végül megvizsgáljuk a lejtőt, mint egyszerű gépet munkavégzés szempontjából is. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) A kiskocsi egyensúlya lejtőn a) Mérd meg a kiskocsi súlyát (G) és a sín hosszát (l)! 14

16 b) Állítsd be a lejtő hajlásszögét a táblázatban megadott értékekre, és minden esetben mérd meg a tartóerőt (F tartó ) és a lejtő magasságát (h)! c) Számold ki a tartóerő és súly hányadosát, valamint a lejtő magasságnak és hosszának hányadosát! d) Töltsd ki a táblázatot a mért és számolt adatokkal! G (N) F tartó (N) A lejtő hajlásszöge l (cm) h (cm) e) Mit tapasztalsz? 2) Munkavégzés a lejtőn Az előző feladatban mért adatokkal számold ki az egyes estekben a munkavégzést. A súlyt a lejtő legmagasabb pontjára emeljük függőlegesen, illetve a lejtő aljáról a tetejére húzzuk egyenletesen. W=G h α W=F tartó l Mit tapasztalsz. 15

17 HŐTAN A témakör első kísérleteiben hőmérsékleteket mérünk különböző esetekben: Megvizsgáljuk egy pohárba kiöntött víz hűlési folyamatát (25. kísérlet). Aztán megvizsgálunk egy hőmérsékletkiegyenlítődési folyamatot (26. kísérlet) Halmazállapot-változásokkal foglalkozunk a kísérletekben. Megvizsgáljuk, mennyi energiát nyerhetünk egy szem mogyoróból. (31. kísérlet) Megnézzük, hogy mitől függ a melegített folyadékok hőmérsékletváltozása. (32. kísérlet) Aztán különböző halmazállapotú anyagok hőtágulására nézünk egyszerű kísérleteket. (33-35.kísérlet), aztán demonstráljuk azt, hogy a gázok térfogata nem csak a hőmérséklettől, hanem a nyomástól is függ (36. kísérlet). A 37. kísérletben a hő terjedésének lehetséges változataira nézünk egy-egy példát. Megnézzük, hogy mennyire különbözően viselkedik ugyanakkora hő befektetésére a levegővel és a vízzel töltött léggömb (38. kísérlet). Végül egy olyan kísérleti eszközt (gyertyahinta) készítünk, amelynek működésének magyarázatához nem csak ennek a témakörnek, hanem az előzőnek (Egyszerű gépek) ismerete is szükséges. (39. kísérlet) 16

18 F POHÁRBA KIÖNTÖTT MELEG VÍZ LEHŰLÉSÉNEK FOLYAMATA A kísérlethez szükséges eszközök pohár meleg víz keverőpálca alkoholos hőmérő stopperóra A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A pohárba kiöntött meleg víz lehűlésének mértéke függ az eltelt időtől, és a mennyiségétől. Pohárba meleg vizet töltünk, és a lehűlési folyamatát úgy vizsgáljuk, hogy félpercenként leolvassuk a hőmérsékletet. A keverőpálcával a leolvasás előtt mindig keverjük meg a folyadékot! A mért értékekből grafikont készítünk. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Önts a pohárba 1 dl meleg vizet, és a pohárba tett hőmérőről félpercenként olvasd le a víz hőmérsékletét! A leolvasás előtt keverd meg mindig a vizet! a) A mérési adatokat rögzítsd a táblázatba! b) Készíts grafikont a mért hőmérsékletekről az idő függvényében! 2) Önts a pohárba 2 dl meleg vizet, és a pohárba tett hőmérőről félpercenként olvasd le a víz hőmérsékletét! A leolvasás előtt keverd meg mindig a vizet! a) A mérési adatokat rögzítsd a táblázatba! b) Az előzővel közös grafikonban, csak más színnel ábrázold most is a kapott értékeket! 17

19 1 dl víz esetén: Idő (perc) Hőmérséklet ( C) 2 dl víz esetén: Idő (perc) Hőmérséklet ( C) 18

20 Hőmérséklet ( C) Idő (perc) 3) Miben hasonlít, és miben különbözik a két görbe? 4) Befolyásolná-e szerinted a mérési eredményt, ha másfajta pohárba töltötted volna a vizet? Miért? 19

21 F HŐMÉRSÉKLET-KIEGYENLÍTŐDÉSI FOLYAMATOK VIZSGÁLATA EGYSZERŰ ESZKÖZÖKKEL Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések edényfogó kesztyű A kísérlethez szükséges eszközök nagyobb főzőpohár kisebb főzőpohár 2 keverőpálca 2 alkoholos hőmérő szobahőmérsékletű víz kb. 50 C-os forró víz stopperóra A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: Egymással érintkező hideg és meleg víz hőmérséklete kiegyenlítődik. (Termikus egyensúlyba kerül.) Azt vizsgáljuk, hogy hogyan változik az egymással érintkező hideg és meleg víz hőmérséklete. Hogy mindkét folyadék hőmérséklet-változása nyomon követhető legyen, a hideg vizet tartalmazó edényt egy nagyobba állítjuk, és ebbe öntjük a forró vizet. A főzőpohár vékony üveg fala a hideg és forró víz hőtani kapcsolatát nem befolyásolja. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) A mérés a) A kisebb főzőpohárba öntsünk forró vizet, helyezzük bele az egyik hőmérőt és a keverőpálcát. b) A nagyobb főzőpohárba töltsünk szobahőmérsékletű vizet, helyezzük bele a másik hőmérőt és a keverőpálcát. c) Állítsuk bele a kisebb poharat a nagyobba, és olvassuk le a kezdeti hőmérsékleteket! 20

22 d) Mindkét edényben folyamatosan kevergetve a vizet, olvassuk le félpercenként a hőmérőket! A mérést addig folytassuk, míg a két hőmérséklet egyenlővé válik. 2) Töltsd ki a táblázatot! Idő (perc) A nagyobb edényben a víz hőmérséklete ( C) A kisebb edényben a víz hőmérséklete ( C) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 6 3) Ábrázold egy grafikonon a két vízmennyiség változó hőmérsékletét az idő függvényében! 21

23 Hőmérséklet ( C) Idő (perc) 4) Mi, és hogyan befolyásolhatja a kiegyenlítődés során kialakuló közös hőmérséklet értékét? 22

24 F OLVADÁS Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések homokos edény gyufának A kísérlethez szükséges eszközök fixírsó (nátrium-tioszulfát) kémcső főzőpohár alkoholos hőmérő borszeszégő gyufa vasháromláb állvány kémcsőfogó stopperóra A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: Az olvadás (az anyag szilárd halmazállapotúból folyékony lesz) energia felvétellel járó folyamat. A halmazállapot-változás egy jól meghatározható hőmérsékleten, az olvadásponton következik be. A fixírsó egy szobahőmérsékleten szilárd anyag, amelynek elég alacsony az olvadáspontja ahhoz, hogy a folyamatot könnyen tanulmányozhassuk. Töltsük meg szobahőmérsékletű vízzel a főzőpoharat, állítsuk vasháromlábra. A kémcsőbe tegyünk fixírsót, majd fogjuk be kémcsőfogóba és rögzítsük állványhoz úgy, hogy a fixírsó a kémcsővel a vízbe merüljön. A melegítést vízfürdőben végezzük. Ehhez a vasháromláb alá tegyünk borszeszégőt, majd gyújtsuk meg. Helyezzünk a fixírsóba hőmérőt, és percenként olvassuk le. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Állítsd össze a kísérletet a leírás szerint! a) Kezd el melegíteni a fixírsót! Percenként olvasd le a hőmérsékletét! 23

25 b) Töltsd ki a táblázatot! Idő (perc) Hőmérséklet c) Oltsd el a borszeszégőt a kupakot rábillentve! d) Ábrázold a hőmérséklet-változást az idő függvényében! Jelöld a függőleges tengelyen a fixírsó olvadáspontját! e) Hogyan változik a fixírsó belső energiája a folyamat során? f) Mire fordítódott a közölt hőenergia akkor, amikor nem változott a fixírsó hőmérséklete? 24

26 F PÁROLGÁS A kísérlethez szükséges eszközök tálca cseppentő víz denaturált szesz alkoholos hőmérő vatta A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: Párolgás hőfelvétellel járó folyamat. A párolgás sebessége anyagi minőségre jellemző. Párolgás minden hőmérsékleten megtörténik. Párolgáskor a folyadékokból a felszínhez közel kerülő, gyorsan mozgó részecskék kirepülnek. Mivel ilyenkor a legnagyobb energiájú részecskék hagyják el a folyadékot, ezért a folyadék belső energiája párolgáskor csökken. Kísérletünkben a denaturált szesz és a víz párolgását vizsgáljuk. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Itasd át a vattát denaturált szesszel! a) Olvasd le a hőmérőt! T 1 =. b) Csavard a hőmérő folyadéktartálya köré a denaturált szesszel átitatott vattát! T 2 =. c) Magyarázd meg a jelenséget! 2) Cseppents a tálcára egymás mellé egy kevés vizet és körülbelül ugyanannyi denaturált szeszt! Mit figyelhetünk meg? 25

27 3) Mitől függhet még a párolgás sebessége? 26

28 F KÜLSŐ NYOMÁS HATÁSA A HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOKRA Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések homokos edény gyufának A kísérlethez szükséges eszközök jégtömb vékony drót 2db 1kg-os súly kémcső kémcsőfogó gumidugó borszeszégő gyufa víz A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A külső nyomás csökkenése, illetve növelése megváltoztatja a folyadékok forráspontját és a szilárd anyagok olvadáspontját. Először jeget fogunk olvasztani a ráható nyomás növelésével. megmutatjuk, hogy a víz 100 C alatt is forrhat. Aztán 27

29 KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Olvadás külső nyomás hatására a) Állítsuk stabilan a jégtömböt két szék közé. Egy vékony drót két végére erősítsünk két 1 kg-os súlyt, majd tegyük a drótot a jégtömb közepére úgy, hogy a két súlya jég két oldalán lelóghasson! b) Mi történt? c) Magyarázd meg a jelenséget! 2) Forrás alacsony hőmérsékleten a) Tölts a kémcsőbe kb. harmadáig vizet, majd kezd forralni borszeszégő lángjánál! Mikor már jól forr a víz, és a kémcső szájánál folyamatosan vízgőz távozik, a gumidugóval gyorsan dugd be a kémcsövet, és fordítsd meg! Csepegtess hideg vizet a kémcső felső részére! (Ne felejtsd el eloltani a borszeszégőt a kupakot rábillentve!) b) Mi történt? c) Magyarázd meg a jelenséget! 28

30 F FAGYASZTÁS SÓVAL Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések A kísérlethez szükséges eszközök fémbögre jégdarabok só evőkanál vágódeszka víz hőmérő A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: az olvadáspont megváltoztatható az anyagi minőség megváltoztatásával. A jég olvadáspontja légköri nyomáson 0 C. Ha az olvadó jég-zúzalékhoz konyhasót keverünk, a keverék hőmérséklete 0 C alá csökken. A vizes sóoldat olvadáspontja ugyanis kisebb, mint a tiszta vízé ez a jelenség az olvadáspontcsökkenés. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) A fémbögrét töltsd meg félig apróra tört jégdarabokkal, és szórj rá 2 evőkanál sót. Helyezd a bögrét vizes vágódeszkára, majd kevergesd rajta kb. 1 percig a bögre tartalmát. 29

31 a) Mi történt? b) Mivel magyarázható a jelenség? c) Mérd meg a jég-só keverék hőmérsékletét! 30

32 F EGY SZEM MOGYORÓ ELÉGETÉSÉVEL ADOTT MENNYISÉGŰ VÍZ FELMELEGÍTÉSE AZ ENERGIATARTALOM JELLEMZÉSÉRE Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések homokos edény gyufának A kísérlethez szükséges eszközök hőmérő fémtálca gombostű parafa dugó egy szem földimogyoró alufólia kis konzervdoboz hőálló fogó milliliter beosztású mérőpohár víz gyufa A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: Egy szem földimogyoró elégetésével energiát nyerünk, amivel egy kevés vizet fel lehet melegíteni. Kísérletünkkel azt vizsgáljuk, hogy mennyi energia nyerhető ki egy szem földimogyoróból annak elégetésével. Ehhez konzervdobozban meghatározott mennyiségű vizet melegítünk a földimogyorót elégetve, a hőmérsékletváltozásból számoljuk ki a víz által felvett energiát: ΔE =c m ΔT. A víz fajhője. 31

33 KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Vizsgáld meg, hogy mennyi energia nyerhető ki egy szem földimogyoróból annak elégetésével. a) Egy gombostű fejét szúrd bele egy parafa dugó közepébe, a hegyére pedig helyezz egy szem földimogyorót. Helyezd a dugót állítva az asztalra, így a földimogyoró a tálca lapjától néhány centiméter távolságban, a gombostűn van. Alufóliából készíts egy kis hengert (4-5 cm sugarút), mellyel vedd körül a földimogyorót. Ez azért kell, hogy a környezettől elszigeteljük a rendszert. b) Önts kevés szobahőmérsékletű vizet a konzervdobozba (kb. harmadáig legyen, a milliméter beosztású mérőpohár segítségével töltve ismerheted a térfogatát). Határozd meg a víz tömegét! V víz = m víz = c) Mérd meg a hőmérsékletét! T 1 = d) A hőálló fogó segítségével tartsd a konzervdobozt a földimogyoró fölé, hogy azt meggyújtva a dobozban levő víz felmelegedhessen! e) Gyújtsd meg a földimogyorót. Várd meg, amíg teljesen elég és mérd meg újból a víz hőmérsékletét! T 2 = f) Mennyi energiát vett fel a víz a földimogyoró elégetése során? ΔE = g) A földimogyoró elégetéséből származó energia még mire fordítódott? h) Hogyan lehetne ezzel a méréssel a földimogyoró égéshőjét meghatározni? 32

34 F FAJHŐ: KÜLÖNBÖZŐ ANYAGOK MELEGÍTÉSE Kötelező védőeszközök homokos edény gyufának Balesetvédelmi jelölések A kísérlethez szükséges eszközök lombik egyfuratú gumidugó hőmérő mérőpohár víz étolaj állvány borszeszégő gyufa stopperóra mérleg A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Kísérleteinkben azt vizsgáljuk, hogy mitől függ a melegítés során a folyadékok hőmérsékletváltozása. Ehhez különböző mennyiségű vizet, majd étolajat melegítünk. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Töltsd meg a lombikot vízzel! Jegyezd fel a víz mennyiségét! Zárd le a lombikot a gumidugóval, a lyukba állítsd bele a hőmérőt. Rögzítsd az állványhoz a lombikot, és tedd alá a borszeszégőt. Mérd meg a víz kezdeti hőmérsékletét! Gyújtsd meg a borszeszégőt, és melegítsd öt percig a vizet. Percenként olvasd le a víz hőmérsékletét! Számold ki a víz kezdőértéktől vett hőmérséklet változását! Töltsd ki a táblázatot! 33

35 a) A táblázat: A víz térfogata idő (perc) hőmérséklet ( C) hőmérsékletváltozás ( C) b) Ábrázold a hőmérséklet-változást az időfüggvényében! 2) Tölts a lombikba most fele annyi mennyiségű vizet, mint az előző kísérletnél. Mérd meg a víz kezdeti hőmérsékletét! Melegítsd most is öt percig a vizet. Mérd meg a melegítés végén is a hőmérsékletet, és számold ki a hőmérséklet-változást! A kezdeti hőmérséklet. A végső hőmérséklet. A hőmérsékletváltozás. 34

36 3) Tölts a lombikba az előző kísérletben lévő víz tömegével egyenlő tömegű olajat! Mérd meg az olaj kezdeti hőmérsékletét! Melegítsd ugyancsak öt percig az olajat. Mérd meg a melegítés végén is a hőmérsékletet, és számold ki a hőmérséklet-változást! A kezdeti hőmérséklet. A végső hőmérséklet. A hőmérsékletváltozás. 4) Fogalmazzuk meg tapasztalatainkat, következtetésinket: A víz hőmérséklete az idő függvényében. változott. Minthogy ugyanaz a hőforrás azonos idők alatt azonos energiát ad le, a létrejött hőmérsékletváltozás a melegítés közben átadott energiával Azonos ideig melegítve fele olyan mennyiségű folyadékot (kísérletünkben vizet) a hőmérsékletváltozás lett. Különböző, de azonos mennyiségű anyagok hőmérsékletváltozása. A kísérletből következtethetünk arra, hogy az olaj fajhője. mint a vízé. 35

37 F SZILÁRD ANYAGOK HŐTÁGULÁSA Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések homokos edény gyufának A kísérlethez szükséges eszközök fémrúd denaturált szesz lineáris hőtágulás-készülék körkivágással ellátott lemez a köbös hőtágulás bemutatásához golyó láncon a köbös hőtágulás bemutatásához kampó nyéllel a köbös hőtágulás bemutatásához borszeszégő gyufa A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A legtöbb anyag mérete megnő, ha a hőmérsékletét megnöveljük. Ezt a növekedést nevezzük hőtágulásnak. Szilárd testek hőtágulásánál a növekedés általában olyan csekély, hogy szabad szemmel nehéz megfigyelni. Lineáris vagy hosszanti hőtágulásról beszélünk akkor, ha a szilárd test valamely hosszmérete a hőmérséklet növekedése közben növekszik. A gyakorlatban elsősorban azon testek lineáris hőtágulását vizsgáljuk, amelyek esetén a hosszméret jóval nagyobb a keresztirányú méreteknél (pl. huzalok, rudak). Első kísérletünkben egy fémrúd lineáris hőtágulását mutatjuk meg a lineáris hőtágulás-készülékkel: ennek segítségével a kismértékű hosszváltozás is megmutatható. Második kísérletünkben a köbös hőtágulást demonstráljuk. a lemezen a körkivágás pontosan akkora hogy a golyó éppen átfér rajta azonos hőmérséklet esetén. Megvizsgáljuk, hogy mi történik melegítés hatására. 36

38 KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Lineáris hőtágulás a) Vizsgáld meg a lineáris hőtágulás-készüléket. Figyeld meg, hogyan teszi észlelhetővé a kismértékű hosszváltozást is! b) Szorítsd a készülékbe a fémrudat úgy, hogy a mutató nullán álljon. A tálcába tölts egy kevés denaturált szeszt, majd gyújtsd meg. Figyeld meg, mi történik, és rajzold le! 2) Térfogati hőtágulás a) Vizsgáld meg az eszközöket: a golyó átfér a körkivágáson. b) Akaszd a golyó láncát a kampós nyélre! Gyújtsd meg a borszeszégőt, és melegítsd a golyót egy ideig, majd próbáld bele a lyukba! Mit tapasztalsz? c) Most melegítsd a lemezt is addig, hogy a golyó újra átférjen a körkivágáson! d) Magyarázd meg a jelenséget! 37

39 F FOLYADÉKOK HŐTÁGULÁSA Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések A kísérlethez szükséges eszközök üvegkád meleg vízzel megtöltve kapilláris üvegcső lombik egyfuratú gumidugó O-gumigyűrű, kicsi denaturált szesz, palackban színező festék palackban víz A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A folyadékok térfogata a hőmérsékletváltozás hatására változik. A folyadékok hőtágulása nagyobb mértékű a szilárdanyagok hőtágulásánál ugyanakkora hőmérsékletváltozás esetén. A kísérlettel a folyadékok hőtágulását szemléltetjük. Összehasonlítjuk a hőtágulás mértékét víz és denaturált szesz esetén. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Töltsd meg a lombikot festett vízzel. Zárd le a lombikot az egyfuratú gumidugóval, aminek furatába előzőleg kapilláris üvegcsövet illesztettél! A folyadékkal teli lombik bedugaszolásakor a folyadék néhány cm magasan benyomul az üvegcsőbe. Jelöld meg a folyadékszint állását a gumigyűrűvel. Állítsd a lombikot a melegvizes üvegkádba és figyeld a vékony csőben a folyadékszintet. Mit figyeltél meg? a) Mi történt a folyadékszinttel a kísérlet végére? Miért? 38

40 b) Végezd el a kísérletet víz helyett denaturált szesszel is! Hasonlítsd össze a víz és a denaturált szesz viselkedését! c) Hogyan változott a folyadékok sűrűsége? d) Ha figyelmesen szemlélted a folyadékszintet, láthattad, hogy kezdetben volt egy csekély szintcsökkenés. Magyarázd meg a jelenséget! 39

41 F GÁZOK HŐTÁGULÁSA Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések homokos edény gyufának A kísérlethez szükséges eszközök kapilláris üvegcső lombik egyfuratú gumidugó borszeszégő gyufa pohár víz üveg palack lufi főzőpohár forró víz hideg víz üvegkád A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A gázok térfogata a hőmérsékletváltozás hatására változhat. A levegő hőtágulását figyeljük meg a következő kísérletekkel: Zárjunk le a lombikot az egyfuratú gumidugóval, amelynek furatába előzőleg kapilláris üvegcsövet illesztettünk! Az üvegcsövet lefelé fordítva egy pohár vízbe merítjük. Melegítjük a lombikot. Az üvegpalack nyakára lufit húzunk. Ráöntjük a forró, majd a hideg vizet. 40

42 KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Állítsuk össze az eszközt a kísérlet leírása szerint! a) Először két kezeddel melegítsd a lombikot! Mit figyelhetsz meg? b) Borszeszégővel melegítsd tovább a lombikot! Mit figyelhetsz meg? c) Hagyd lehűlni a lombikot! (Ne vedd ki a vízből!) Mi történt? Miért? 2) Húzz az üvegpalack nyakára lufit (nem kell felfújni)! A kísérletet az üvegkád fölött végezd! a) Önts rá forró vizet! Mi történt? Miért? b) Most hideg vizet önts a palackra! Mi történt? Miért? 41

43 F LÉGGÖMB VÁKUUMSZIVATTYÚ BÚRÁJA ALATT A kísérlethez szükséges eszközök léggömb vákuumszivattyú gumitömlő vákuumszivattyúhoz vákuumharang, dugasszal A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A gázok nem csak hőmérséklet növekedés hatására tágulhatnak, hanem nyomáscsökkenésre is. Enyhén felfújt lufit helyezünk vákuumszivattyú búrája alá, majd abból a levegőt kiszivattyúzva csökkentjük a külső nyomást, majd visszaeresztve a levegőt, növeljük a nyomást. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Helyezzük az igen gyengén felfújt léggömböt a légszivattyú búrája alá, majd kapcsoljuk be a szivattyút. a) Mit figyelhettünk meg? b) Magyarázzuk meg a jelenséget! 42

44 2) Engedjünk levegőt a búra alá! Mi történt? Miért? 43

45 F A HŐ TERJEDÉSE Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések homokos edény gyufának A kísérlethez szükséges eszközök papírlap olló kihegyezett hurkapálca 2literes üdítős doboz meleg víz fémrúd üvegrúd rajzszegek viasz borszeszégő gyufa magas, belül fényes, tiszta fémdoboz (konzervdoboz) A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) A folyadék vagy gáz melegebb, tehát kisebb sűrűségű része felemelkedik, és helyére hidegebb folyadék vagy gáz kerül. Ezt a jelenséget hőáramlásnak nevezzük. Hőáramláskor az élénkebben mozgó részecskék elmozdulnak. A szilárd testeknél a melegítés helyén bekövetkező élénkebb részecskemozgás fokozatosan átterjed a távolabbi részecskékre is. Ez a jelenség a hővezetés. A hővezetés közben a szilárd test részecskéi eredeti helyükön maradnak. A hőterjedésnek azt a módját, melynél a melegedés hősugarak segítségével következik be, hősugárzásnak nevezzük. A hőterjedés fajtáit szemléltetjük a következő kísérletekkel. 44

46 KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Vágd ki papírból a rajzhoz hasonló spirálisan tekeredő kígyót, és a kígyó farkán kis körrel jelölt ponton alulról nyomjuk fel kissé a papírt egy ceruza hegyével. Az így kialakított ponton helyezzük rá a kígyót a hurkapálca hegyére úgy, hogy a papírkígyó a farkán függeszkedve könnyen elfordulhasson! Szúrjuk az elkészült játékot a meleg vízzel feltöltött üdítős dobozba! a) Mi történt? b) Magyarázd meg a jelenséget! 2) Viasz segítségével ragassz rajzszögeket sorban a fémrúdra és az üvegrúdra. Borszeszégő lángjába tartva melegítsd a szabad végüket! Figyeld meg, mi történik a rajzszögekkel! a) Fémrúd. b) Üvegrúd. c) Mi a lényeges különbség a két rúd tulajdonságában? 3) Nyúlj be kezeddel egy magas, belül fényes, tiszta fémdobozba anélkül, hogy a falához érnél! Mit érzel? Miért? 45

47 F VÍZZEL ÉS LEVEGŐVEL TÖLTÖTT LUFIK MELEGÍTÉSE Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések homokos edény gyufának A kísérlethez szükséges eszközök 2 lufi víz 2 gyertya gyufa táblázat az anyagok fajhőjéről A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Hipotézis: A vízzel és a levegővel feltöltött lufi különbözőképpen viselkedik a melegítés miatt. A magyarázat a feltöltő anyagok tömegében és fajhőjében rejlik. Egy levegővel felfújt és egy vízzel telt léggömböt melegítünk gyertya lángjánál. Megfigyeljük, hogy mi történik a melegítés hatására a két lufival. A magyarázathoz szükséges összefüggés: Q = c m ΔT, ahol Q a közölt hő, c az anyagra jellemző fajhő, m a melegített anyagtömege, ΔT a hőmérsékletváltozás. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Az egyik lufit fújd fel, a másikat töltsd meg szobahőmérsékletű vízzel, úgy hogy körülbelül akkora legyen, mint a felfújt lufi! Gyújtsd meg a gyertyákat, majd tartsd föléjük a lufikat! a) Mit tapasztalsz? 46

48 b) Magyarázzuk meg a látottakat! (1) Hasonlítsd össze a léggömbökben a víz és a levegő tömegét! (2) Keresd ki a táblázatból a víz és a levegő fajhőjét. Melyik a nagyobb? (3) A két lufit eleinte azonos ideig melegítettük ugyanolyan gyertya lángjánál, tehát a közölt hőt azonosnak tekinthetjük a két léggömb esetén. Mi a helyzet a lufikban a hőmérsékletváltozással? (4) Magyarázd meg a két lufi esetén a megfigyelést az előzőekben tett megállapítások segítségével! 47

49 F GYERTYAHINTA Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések fémtálca A kísérlethez szükséges eszközök kis műanyag pohár 2 szívószál 3 gemkapocs 2 születésnapi gyertya gyufa rajzszög vonalzó olló vagy cigányfúró F (filmből kivágás) A kísérlet leírása (hipotézis és folyamatleírás) Elkészítjük a gyertyahintát, majd meggyújtjuk a gyertyákat és megfigyeljük, hogy mi történik. Végül megmagyarázzuk a jelenséget. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Készítsük el a gyertyahintát! a) Fúrj lyukat a kis műanyag pohár tetején b) Nyomd át a lyukon az egyik szívószálat! 48

50 c) Szúrj kis lyukat a rajzszeggel másik szívószál közepére (pontosan mérd ki a vonalzó segítségével)! d) Hajlítsd ilyen alakúra az egyik gemkapcsot, majd csúsztasd a hajlított végét a rajzszeggel szúrt lyukba, a másik végét pedig nyomd bele a másik szívószálba! e) A másik két gemkapoccsal rögzítsd a gyertyákat a szívószálba! Állítsd be úgy, hogy egyensúlyban legyen a gyertyahinta! f) Állítsd az eszközt fémtálcára! Gyújtsd meg a gyertyákat! 2) Mit tapasztaltál? 49

51 3) Mi lehet a magyarázata? 50

52 FOGALOMTÁR Erőhatás egy testnek egy másik testre kifejtett olyan hatása, amely megváltoztathatja annak a mozgásállapotát vagy alakját. Az erőhatás mértéke az erő. A test súlya az az erő, amellyel az alátámasztását nyomja, illetve a felfüggesztését húzza. Az erő forgató hatását megadó fizikai mennyiséget forgatónyomatéknak hívjuk. Egy erő forgatónyomatékát megkapjuk, ha az erő nagyságát megszorozzuk az erőkarral. Egy anyagi rendszer külső- és belső kölcsönhatásai következtében létrejövő, időben állandónak mondható állapotát (vagyis a rendszer gyorsulása zérus) egyensúlyi állapotnak nevezzük. A kiterjedt merev test egyensúlyának feltétele: a rá ható erők és az erők forgatónyomatékai is kiegyenlítik egymást. A fizikában egy erő akkor végez munkát egy testen, ha a test az erő hatására elmozdul, és elmozdulása nem merőleges az erő hatásvonalára. Azt a mennyiséget, amellyel megadjuk, hogy mekkora egy test változtatóképessége, energiának nevezzük. Egyszerű gépeknek nevezzük az olyan erőátviteli eszközöket, amelyek segítségével a munkavégzéshez szükséges erő nagysága vagy iránya a célnak megfelelően kedvezőbbé tehető. A testek hőállapotát jellemző mennyiség a hőmérséklet. A termikus kölcsönhatás a testek kölcsönhatásának olyan formája, mely során hőcsere történik, ami a termikus egyensúly kialakulásáig tart – vagyis míg a testek hőmérséklete egyenlővé nem válik. A fajhő megmutatja, hogy 1 kg anyag 1 C-kal történő melegítéséhez mennyi energia szükséges, azaz mennyivel nő az anyag belső energiája. Három különböző halmazállapota lehet az anyagoknak: szilárd, folyékony és légnemű. A halmazállapot-változás az anyag egyik halmazállapotból másik halmazállapotba történő átalakulása. Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. Azt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forr, forráspontnak nevezzük. A hőközlés folyamatát hőterjedésnek hívjuk. A hőterjedés fajtái: hőáramlás, hővezetés és hősugárzás. 51

53 IRODALOMJEGYZÉK Fizikai kísérletek gyűjteménye I-II., Szerk.: Juhász András (Arkhimédész Bt. – TYPOTEX) Molnár László: Fizika a 7.osztály (a 13 éves korosztály) számára (Apáczai Kiadó) dr. Halász Tibor: Fizika 7 (Mechanika. Hőtan) (Mozaik Kiadó) (Candle Seesaw – Sick Science! #021) 52

54 ÁBRÁK, KÉPEK FORRÁSA F F F (filmből kivágás) A többi kép forrása: a megrendelt eszközök katalógusképei, valamint azokból kivágás saját rajzok 53

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.