Ezt kell tudni a 2020-as középiskolai központi írásbeli felvételi vizsgáról

TIOP-1.1.1-09/1-2010-0139 – Gyakorló iskolák a mindennapok IKT gyakorlatáért Szegeden

Központi írásbeli felvételi

1. Az iskolaépületben a belépés: 9 óra 15-től a Szent Anna utcai kapun.

2. A központi írásbeli lebonyolítása alatt kerülni kell a személyes érintkezést.

3. A szülők, kísérők az iskola épületébe nem léphetnek be.

4. A vizsgák megkezdése előtt a vizsgázók az épületben nem csoportosulhatnak, a legrövidebb úton

és idő alatt el kell foglalni a kijelölt helyüket a vizsgateremben.

5. Belépéskor a kézfertőtlenítő használata, a testhőmérséklet ellenőrzése, orrot és szájat eltakaró

maszk használata kötelező a fertőzések megelőzése érdekében!

6. Az írásbeli vizsga megkezdése előtt történik a vizsgázó személyazonosságának igazolása, segédeszközök ellenőrzése, a tanulókat ekkor tájékoztatjuk a megtekintés időpontjáról (2022.01.27., csütörtök 8,00-17,00). Kérjük, hogy a tanulónál legyen fényképes igazolvány, amellyel igazolni tudja magát (diákigazolvány vagy személyi igazolvány).

7. A védőmaszk viselése az írásbeli vizsga alatt a vizsgázók számára ajánlott.

8. Az írásbeli vizsgadolgozatok beszedése az alábbiak szerint történik: a vizsgázó kiviszi a dolgozatát a tanári asztalhoz, majd visszaül a helyére vagy elhagyja a vizsgatermet. Amint leadta a dolgozatát a következő tanuló hasonló módon jár el. Fontos, hogy a beszedés során csoportosulás, sorállás ne alakuljon ki.

9. A vizsgázóknak a vizsgadolgozatok leadása után a legrövidebb úton és idő alatt el kell hagyniuk a vizsga helyszínét, épületét.

A vizsga menete

1) Az írásbeli vizsga napja:

a középiskolákban országosan egységesen 2022. január 22. (szombat) 10 óra

2) Az írásbeli vizsga szervezése:

egy tanteremben legfeljebb 10 tanuló foglal helyet, megfelelő távolságban

3) Az írásbeli felvételi vizsgákon használható segédeszközök:

A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék színű tintával kell elkészíteni.

A magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez segédeszköz nem használható.

A matematika feladatlapok kitöltéséhez rajzeszközökön (vonalzó, körző, szögmérő) kívül más segédeszköz (pl. zsebszámológép) nem használható.

4) Az írásbeli vizsga lebonyolítási rendje:

– a vizsga 2×45 percet vesz igénybe

– a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani

– először a magyar nyelvi, majd a matematikai feladatlapot oldják meg a tanulók

5) Az írásbeli vizsga időbeli ütemezése:

9.30-9.45: a tanulók elfoglalják helyüket a vizsgateremben, tanulók azonosítása

9.45-10.00: a tanulók tájékoztatása arról, hogy mikor és hol tekinthetők majd meg az értékelt dolgozatok, a jelenléti ív aláírása

10.00-10.45: a magyar nyelvi feladatlap kitöltése

10.45-11.00: szünet a felvételiző diákok számára

11.00-11.45: a matematika feladatlap kitöltése

11.45: a tanulók elhagyják a vizsgatermet

A kedvezménnyel rendelkező tanulók külön menetrend szerint dolgoznak!

A kijavított felvételi dolgozatok megtekintése és észrevétel benyújtása:

1. A kijavított dolgozatok megtekintése a iskolánkban 2022.01.27-én csütörtökön történik 08:00 – 17:00 óra között.

2. A központi írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó az igazgató által meghatározott helyen és időben, az iskola képviselőjének jelenlétében megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton pl. digitális fényképezőgéppel másolatot készíthet és – kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén – az értékelésre észrevételt tehet.

3. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig 2022.01.28-án- 16:00 óráig – írásban adhatja le.

4. Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel.

Értékelő lap

Az írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola az OH által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó hitelesített Értékelő lapon tájékoztatja a vizsgázókat, melyet a megtekintéskor ad át a tanulónak vagy a tanuló képviselőjének.

Ezt kell tudni a 2020-as középiskolai központi írásbeli felvételi vizsgáról

Az idén a 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére több mint 57 000-en jelentkeztek. A 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin több mint 9300-an, a 8 évfolyamoson közel 5800-an vesznek részt. A tanulók magyar nyelvből és matematikából is vizsgáznak.

Középiskolai felvételik:
Központi írásbeli felvételi vizsga: 2020. január 18., 10 óra
Pótló központi írásbeli felvételi vizsga: 2020. január 23., 14 óra (Csak alapos indokkal.)

(Fél órával korábban már tanácsos a gimnázium vagy középiskola épületébe beérni.)

A központi felvételi vizsgához fényképes igazolványra is szükség lesz, így a személyi igazolványt vagy a diákigazolványt a felvételiző diákok vigyék magukkal. (Az a legjobb, ha mindkettő ott van.)

A központi vizsga feladatlaponként 45 percet vesz igénybe. A két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet tartanak.

Először a tíz magyar nyelvi, majd ezt követi szintén 45 percben a tíz matematikai feladatsort oldják meg a felvételizők.

Tantárgyanként 50-50 pontot lehet elérni.

Magyarból tízből kilenc rövidebb és egy hosszabb szövegalkotási feladat szerepel. Itt a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretek felelevenítése és azok alkalmazása fontos. A feladatok tartalmaznak szépirodalmi, ismeretterjesztő vagy köznapi szövegekhez is.
A magyar nyelvi írásbeli felvételin a tizedik feladat már összetettebb. Ebben már önálló szövegalkotást várnak el a felvételiző diákoktól. A fogalmazásnak a téma megtartása és a terjedelmi kívánalom mellett (ez évfolyamonként eltérő) az alapvető nyelvhelyességi, szerkesztési, helyesírási és stílusbeli követelményeknek is meg kell felelnie. A magyar nyelvi feladatlapokhoz csak tollra (esetleg tollakra) lesz szükség, egyéb segédeszközök nem használhatók.

Matematikából a tantárgyi ismeret mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága. Elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.

Az írásbeli matematika feladatokra szintén 45 percet kapnak a felvételizők. A felvételi feladatlapokat tollal kell kitölteni.

A matematika központi felvételi vizsgánál a következő segédeszközök használhatók: körző, vonalzó és szögmérő. A rajzokhoz ceruzára, a feladatok megoldásához tollra lesz még szükség. Az írásbelin számológép nem használható.

A felvételi vizsga feladatlapjait és megoldókulcsait a felvételi vizsga napján, azaz január 18-án szombaton 13 órától itt lehet megnézni .

Személyesen is meg lehet majd tekinteni (lefényképezni) a kijavított dolgozatokat, melynek az időpontjáról az iskolák tájékoztatják a felvételiző diákokat.

Központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő. A 2019/2020-as tanév felvételi eljárásában 434 középiskola (64%) határozta meg egy vagy több feladatellátási helyén, hogy a hozzájuk jelentkezők előzetesen részt vegyenek a központi írásbeliken.

Középiskolai felvételi 2020

Ezt minden diák abban a vizsgát szervező középfokú iskolában fogja megírni, ahol leadta a jelentkezési lapot még 2019. december 6. előtt.

Amennyiben egy diák – kizárólag alapos ok miatt – nem tud részt venni a január 18-i vizsgán, úgy 2020. január 23., 14 órától írhatja meg a pótló központi írásbeli felvételi vizsgát.

A hátrányos helyzetű tanulók, akik benyújtották pályázatukat az Arany János Tehetséggondozó Prorgamhoz, a felvételi eljárást megelőzően (2020. január 17-én, vagy pótló válogatási eljárás esetén 2020. január 25-én) vehetnek részt a szóbeli elbezsélgetésből, illetve írásbeli felmérésből alló válogatáson.

2020. február 19. – jelentkezési lapok és tanulói adatlap benyújtása

A központi felvételi megírása nem egyazon a felvételi jelentkezéssel. Az írásbeli megírása után a 8. évfolyamos diákoknak egy hónapja van, hogy elkészítsék és rögzítsék jelentkezésüket a KIFIR, azaz a Középfokú Felvételi Információs Rendszer online felületén. A jelentkezési adatlapot a középfokú iskolá(k)ba, a tanulói adatlapokat pedig az Oktatási Hivatalhoz kell majd továbbítani – ebben a jelentkező tanulók általános iskolája nyújt segítséget.

Az Oktatási Hivatal honlapján bővebb információkat is találhattok az írásbeli vizsgák helyszíneiről, valamint megtekinthetitek a középiskolák tanulmányi területeit és felvételi tájékoztatóit.

Miből áll a középiskolai felvételi?

A felvételi két részből áll: egy magyar nyelv és irodalom, és egy matematika feladatlapból. A két tárgy egyenértékű, a diákok tárgyanként maximum 50 pontot érhetnek el. Mindkét rész 10 kérdésből áll, aminek megoldására 45 perc áll rendelkezésre.

A magyar nyelvi feladatlap a helyesírási ismereteket, az íráskészséget, a szövegértési, szövegalkotási valamint a gondolkodási képességeket is méri. 10-ből 9 feladat megadott szépirodalmi, ismeretterjesztő vagy köznapi szövegekkel értelmezésével és ezekhez kapcsolódó kérdések megválaszolásával teszi próbára a diákok ismereteit és képességeit, az utolsó feladat pedig egy fogalmazás megírása.

A matematika tárgy feladatainál a fontosak a problémamegoldó készségek, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a kreativitás és a koncentráló képesség. A feladatok között többek között kombinatorikai műveletek, feleletválasztós kérdések, matematika állítások, egyenletek és szöveges példák is előkerülhetnek. A feladatlap megoldásához a diákok nem használhatnak zsebszámológépet, szükségük lehet viszont vonalzóra, körzőre és szögmérőre.

Hogyan készüljünk a felvételire?

A pontos felvételi elvárások és témakörök megtekinthetőek az Oktatási Hivatal honlapján – ezt érdemes alaposan átnézni. A magyar nyelvi témaköröket itt, a matematika témaköröket pedig itt találjátok meg.

Rendkívül hasznos lehet a felkészüléshez az előző évek felvételi feladatsorainak átnézése és megoldása – a korábbi évek feladatsorait és javítási-értékelési útmutatóit itt találjátok meg.

Felvételi pontszámok és eredmények

Az írásbeli felvételi vizsgák eredményéről 2020. február 6-án értesítik ki a diákokat a középiskolák.

A központi felvételik mellett számítanak a tanuló osztályzatai is, ám hogy melyik tantárgyakat veszik figyelembe, azt a felvételiztető iskolák dönthetik el.

“A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárásában a megszerezhető összesített eredmény, felvételi összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. A középiskola választhat, hogy melyik tárgyból (magyar nyelv és/vagy matematika) kéri az adott tanulmányi területen a központi írásbeli vizsga eredményét. “ Forrás: Oktatási Hivatal

Az írásbeli pontszámok kihirdetése után a diákok szóbeli meghallgatásokon vesznek részt a felvételiztető iskoláknál. A szóbeli vizsgák időpontja 2020. február 24. és március 13. közé esik majd.

A szóbeli meghallgatások eredménye legfeljebb 25 százalékát teszik ki az összpontszámnak – ennek mértéket az iskola írja elő.

A felvételik végleges eredményét a középiskolák 2020. április 30-án küldik meg.

Gyermeked jövőre kezdi a középiskolát?

A középiskolás évek rendkívül meghatározóak gyermekünk életében, hiszen ez a kamaszból felnőtté válás, önmaga megtalálásának időszaka. Mind személyiségének fejlődése, mind a pályaválasztás és sikeres továbbtanulás szempontjából fontos, hogy gyermeked a lehető legtöbbet hozhassa ki ezekből az évekből.

A diákoknak több lehetőségük van, mint valaha, de középiskolás éveik alatt kevés kapaszkodót kapnak ahhoz, hogy merre érdemes elindulniuk és hogyan készülhetnek fel nemcsak a jelen, de a kiszámíthatatlan jövő kihívásaira is.

A stresszes, teljesítményorientált iskolai elvárásokkal szemben 8-12. osztályosoknak szóló oktatási programunk a tanulás egy újfajta, élvezetes megélésére ad lehetőséget.

Foglalkozásaink támogató légkörében diákjaink a felfedezés szabadságával, egy inspiráló közösség tagjaként tanulhatnak és fejlődhetnek.

Az Engame Akadémián abban hiszünk, hogy az oktatásban a diáké a főszerep.

Felháborodást keltett az idei középiskolai magyar felvételi: a gyerek hülye, vagy a teszt a rossz?

Horváth András

Horváth András

Gyakran előfordul, hogy egyes felvételi feladatsorok felháborodást váltanak ki a szülők és a felvételiző gyerekek körében. A felvételi pontszámok véglegesülésekor a felháborodás rendre elül, a kritikákra az felvételikért felelős szervezet, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatási Hivatala (OH) jellemzően nem reagál, és aztán nem történik semmi: a következő évben a feladatsor éppen ugyanolyan, mint a korábbi években volt. Egy-két év múlva ismételten érkezik a felháborodás másik hulláma, amely ismét elül, és hivatalos reakció hiányában minden megy tovább.

Most a január 23-i, nyolcadikosok által írt magyar nyelvi felvételi (pdf) vágta ki a biztosítékot sok szülőnél (köztük nálam, érintett szülőként), és úgy tűnik, a konszenzus az, hogy a feladatsor nagyon nehéz volt, sőt egyes kérdések kritika vagy gúny tárgyává váltak. De mi volt a baj az idei felvételi kérdéseivel?

Melyek a feladatlap erősségei?

Az idei feladatsor első szembetűnő erőssége az a törekvése, hogy a nyelvi kompetenciát igyekszik mérni, a szövegértésre, a magyar nyelvbe ágyazott kulturális tudás ismeretének szintjére, a nyelvi, nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegalkotási készségekre fókuszál.

Hasznos, hogy az OH honlapján 2001-ig visszamenőleg fent vannak a korábbi felvételi feladatsorok és azok javítási-értékelési útmutatói, így a tanulók, a tanárok több típusfeladatot begyakorolhatnak, és az útmutatók segítségével megismerhetik az értékelés szempontjait. (Más kérdés, hogy erre nincs explicit anyag, a diákoknak, szülők és tanároknak mintegy indukciós módszerrel kell kikövetkeztetniük a felvételi követelményeket.) A feladatsorok évek óta egységes keretben, látszólag azonos pontozási elvek szerint készülnek, ami szintén támogathatja a felkészülést.

És persze alapvetően hasznos, hogy egységes felvételi van, a jelentkezés rendszere világos és logikus – talán emlékszünk még arra, amikor minden középiskola maga találta ki, hogy milyen felvételi követelményeket támaszt. Annál még egy rossz központi rendszer is jobb.

Nem csak képességet és készséget mér

Bár a feladatsor törekszik a kompetenciamérésre, egy-két területen eltekint ettől, és lexikális tananyagot, azaz tudást kér számon, igaz, a tananyagrészeket a tanulóknak jellemzően alkalmazniuk kell. Így például elvárt ismeret a birtoktöbbesítő jel felismerése, extrém helyzetben is nagy biztonsággal kell tudni beazonosítani a birtokos személyjelet és határozóragot (5. feladat), ez a magyar nyelv 5. osztályos tananyaga. Ugyanígy bújtatottan lexikális tudást kér számon, amikor azt kérdezi a feladat, hogy mely kifejezések nem jellemzők egy versre: a metafora, az ütemhangsúlyos verselés, a szabályos rímképlet, az alliteráció vagy a hasonlat – ezek is mind szerepelnek a tananyagban, és bár a feladatsor explicite nem kéri a definíciójukat, azok ismerete nélkül nem válaszolható meg a kérdés. Az persze önmagában nem lenne baj, ha a felmérés a tananyagot kérné számon, az egyetemen is kijelölt tananyagból szoktak vizsgázni. Csakhogy az OH azt írja a felvételi feladatsorok tartalmáról: „A magyar nyelvből és matematikából készített központi írásbeli vizsgatesztek elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat az eszköztudás körébe tartozó képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek.”

Érdemes ebből a szempontból összevetni a magyar középiskolai felvételit az országos kompetenciamérésekkel vagy az OECD-országok tanulói teljesítménymérésre használt programja, a PISA feladatsoraival. Azokban ilyen kérdések nem találhatók, a tesztek tisztán definiálják a „szövegértés” kompetenciát, és csak azt mérik – szemben a felvételi feladatsorral, amely tágan (csúnyábban: pontatlanul) értelmezi a kompetenciát, és az ismeret típusú elemek felé billen a képesség vagy készségelemek rovására.

A kompetenciát alkotó elemek esetlegessége viszont komoly problémát jelent a tanulók számára: egyrészt megnehezíti, ha nem lehetetlenné teszi a tökéletes felkészülést, másrészt olyan elemeket emel be a felvételi versenybe, amelyek egyes társadalmi csoportokat előnyös, míg más csoportokat hátrányos helyzetbe hoznak.

Mindezt legjobban talán a magyar szólások és mondások ismeretét firtató feladatokkal lehet példázni. Az érvelés szerint a nyelvi képesség azt is jelenti, hogy a tanulók ismerik a nyelv szerves részét képező szólásokat és mondásokat, kifejezéseket. Ezekre a kérdésekre azonban nem lehet felkészülni (vagy csak nagyon-nagyon nehezen, O. Nagy Gábor több száz oldalas könyvének bemagolásával). A feltevés az, hogy a sokat olvasó, érdeklődő tanulók ezeket „tudják” – de kik ezek a tanulók valójában? Jól szituált, értelmiségi családból származó, hagyományos kulturális értékeket közvetítő szülőktől származó gyerekek lesznek előnyben, míg más csatornákból tájékozódó, más társadalmi rétegekből származó fiatalok hátrányban. A kérdések egy kulturális kánont feltételeznek, de aki egy kicsit is beszélget néhány tizenévessel, tudja, hogy ez a kánon az ő fejükben nem létezik, csak a mi képzeletünkben.

Így leginkább a szerencsén múlik, hogy egy tanuló ismeri-e a számonkért mondást vagy sem. Idén azt kellett tudni, hogy milyen számnévvel kell kiegészíteni a „Nem enged a ….. ból” fordulatot. Kérdezze meg otthon mindenki a gyerekét, ismeri-e ezt a szólást. Nem elég érteni, mit jelenthet, a 48-at is aktívan tudni kell (azaz nem egy listából kell kiválasztani, hanem be kell tudni írni a kipontozott helyre). Bár számunkra egy ilyen kérdés akár nyilvánvalónak is tűnhet, a teljesen más csatornákon kulturálódó gyerekeink számára egyáltalán nem az.

Valószínűleg nem próbálták ki az itemeket

És itt jön be egy másik probléma: maga a tesztkészítési metodika gyanúsnak tűnik. Ha megnézzük az országos kompetenciamérés kísérődokumentumait, azonnal megtaláljuk az egyes kérdések (itemek) jellemzőit és statisztikai paramétereit. A tesztkészítés jó gyakorlata szerint a tesztkérdéseket bevizsgálják néhány – a később tesztelendő csoporthoz hasonló – gyereken, és csak a jól működő tesztkérdéseket hagyják bent a tesztben. Ilyennek nincs nyoma a felvételihez kapcsolódó útmutatókban. Ez bennem azt a gyanút ébreszti fel, hogy ezeket a tesztkérdéseket nem vizsgálják be – ha bevizsgálták volna, akkor miért ne használnák annak eredményeit a javítási útmutatóban? Ez azért különösen érhetetlen, mert az országos kompetenciafelmérésnek nem magas a tétje (legalábbis a gyerekek számára nem az): az egyes gyerekeknek minimális negatív következménnyel jár, ha nem jól sikerül, míg a felvételinek kifejezetten nagy a tétje a gyermek sorsa szempontjából: akár a későbbi életét is meghatározhatja, hogy milyen közösségű és minőségű iskolába kerül.

Egyértelműen rossz kérdések

A feladatsorba becsúszhatak olyan kérdések, amelyek tesztkészítési szempontból egyértelműen rosszak: nem jól mérnek, nem jól különböztetnek meg és igazságtalan eredményt szülnek. Ennek egyik leglátványosabb példája a 3. feladat, ahol különböző piktogramokat kell beazonosítani és kategorizálni. A feladat egyetlen jó megoldást fogad el, miközben azonnal látszik, hogy több van, és a „leginkább jellemző” ábrát kéri a diákoktól. De nézzük csak meg a „fagyizni tilos” ábrát! Vajon monitorhoz, a buszhoz vagy a késhez-villához tartozik-e inkább? A feladat szerint a kés-villa éttermet jelöl, a busz közlekedési eszközt. De mi van akkor, ha egy étterem ajtaján szerepel a jel? Mi van, ha busz jelét buszmegállónak értelmezzük: buszmegállóban csak lehet fagyizni?

Magyar nyelvi feladatlap a 8. évfolyamosok számára. 2021. január 23., 10:00 óra. Időtartam: 45 perc Fotó: Oktatási Hivatal

A megoldókulcs szerint a busz a helyes válasz. (Az már külön probléma, hogy a feladatban a „fogalomkört” egyetlen piktogrammal jelölik – azaz egy jelrendszert egyetlen részelem alapján vélnek beazonosíthatónak. Aki próbált már bemenni egy kreatívan jelölt nyilvános WC ajtaján, tudja, hogy ez sokszor csak egy másik jel alapján – azaz több jel alapján – lehetséges.) Ha ezt a kérdést bevizsgálják, akkor valószínűleg gyorsan kibukik, hogy nem jól mér a kérdés, ki lehet dobni, vagy át lehet írni (és újra bemérni – ezért a bemérés során a szükségesnél több itemet szoktunk megnézni, és mivel egy újabb vizsgálatot általában nehéz megszervezni, a rossz kérdéseket egyszerűen kidobjuk).

Éppen ezért van az, hogy amíg nem ismerik egy-egy item statisztikai jellemzőit, a profi tesztkészítők nem is szoktak róluk véleményt nyilvánítani. Az a jó kérdés, ami jól mér. Ennek a bevizsgálásnak viszont a felvételi feladatsorban nincs nyoma, vannak viszont a hiányára utaló jelek. Egy ilyen bevizsgálásra utaló jel volna, ha az iskoláknak a javítást követően le kellene adniuk a feladatlapok kérdéseire adott pontokat – nem az összepontszámot, hanem az itemszintű pontokat. Még inkább XXI. századi megoldás lenne, ha az adatok rögzítése és a pontozás online, egy központi adatbázisban történne. És persze maga a felmérés is történhetne online, akkor a válaszok rögzítése automatikus lenne.

A feladatlap túl hosszú az időkorláthoz képest

Önmagában az időkorlát léte is megkérdőjelezhető, és ez nem csupán a magyar feladatsorra igaz, hanem minden felvételi feladatsorra. A feladatlap kitöltésére 45 perc áll a tanulók rendelkezésére. A munkafüzet 17 000 karaktert, 1842 szót tartalmaz. Az átlagos olvasási sebességre nagyon eltérő becslések vannak, de 200-300 között szóródnak felnőttek esetében. Ez azt jelenti, hogy a szöveg egyszeri elolvasása is mintegy 6-9 percet vesz igénybe – átlagos nehézségű szöveg esetén, átlagos felnőttel számolva. Ez a szöveg azonban nem átlagos, kifejezetten szövegértést és szövegértelmezést mér, néha extrém módon nehéz szöveget (pl. halandzsát) kell többször elolvasni és alaposan megérteni – nyolcadikosoknak. Ezért nem túlzás azt feltételezni, hogy magának a szövegnek az elolvasása mintegy 10-15 percet vesz el a felvételi idejéből. (Erre valójában a feladatlap ajánlása szerint 30-35 percük van a diáknak, hiszen az utolsó, 10. feladatra 10-15 percet kell hagyniuk.) Tehát a 9 kérdés megválaszolására – a válaszok leírásával együtt van a tanulónak 15-20 perce. Ez feladatonként nem egészen 2 perc, vagy ha a ténylegesen leírandó válaszok számával (93) osztjuk el, akkor egy válaszra körülbelül 10 másodperce van.

A felvételik egyébként egyre hosszabbak lettek az elmúlt tíz évben: a 2021-es feladatlap 70 százalékkal több szót tartalmaz, mint a tíz évvel ezelőtti, ráadásul a szavak hosszabbak is lettek, így karakterszámban több mint 80 százalékkal hosszabbak lettek a feladatsorok. Vagyis ugyanannyi idő alatt a gyerekeknek több szöveget kell elolvasniuk. A több szöveg rosszabb átlageredményeket jelent: a szavak számának növekedése negatívan korrelál az átlageredményekkel. Nem elég, hogy gyorsnak kell lenniük a gyerekeknek, de egyre gyorsabbnak.

Illusztráció: Horváth András

De valóban szükséges-e ez az extrém gyorsaság? Miért jutalmazzuk azokat, akik nem csak jól és pontosan válaszolnak, de nagyon gyorsan is? Miért nem adunk lehetőséget a tanulóknak, hogy átnézzék a munkájukat?

Speed vs power

A tesztek között alapvetően megkülönbözettünk speed és power típusú tesztet. A kettő között az a különbség, hogy a speed teszt esetében a gyorsaság a döntő faktor: nem elég jól tudni valamit, gyorsan is kell tudni. A power teszt esetében nincs időkorlát, itt arra vagyunk kíváncsiak, hogy – az időfaktortól függetlenül – mire képes valaki egy területen. A speed tesztet általában olyan versenyhelyzetekben szoktuk alkalmazni, amikor vagy nagy szerepe van a sikeresség szempontjából a gyorsaságnak (pl. egy tőzsdei alkusznak valószínűleg nem elég jól számolnia, gyorsnak is kell lennie) vagy akkor, ha nagyon szeretnénk sok jelentkezőt megkülönböztetni, de erre nincs más jó eszközünk. Ilyenkor bevetjük a speed tesztet, és egyből tudjuk diszkriminálni a a jelölteket. A kissé cinikus mondás szerint ha nem elég jó a teszted, tegyél rá egy irreális időkorlátot, és egyből működni fog.

A magyar felvételit speed tesztté tenni nem sok értelme van. Lassú, de alapos szövegértéssel is sikereket lehet elérni. Ez a fajta időnyomás nem jellemző sem az iskolában, sem az életben – mindig kérhetünk időt egy szerződés áttanulmányozására. Miért hozzuk hátrányba azokat a diákokat, akik lassabbak? Miért fetisizáljuk a gyorsaságot? Miért ne kaphatnának a diákok annyi időt, amennyit szükségesnek éreznek a kitöltésre? Mit veszítenénk ezzel? Azt könnyű belátni, hogy mit nyernénk: a diákok úgy érezhetnék, hogy képesek voltak a valós tudásukat nyújtani, át tudták nézni a válaszaikat, javítani tudták az elírásokat, összeségében jó élmény lett volna életük egyik legfontosabb vizsgája. Ehhez csak arra lenne szükség, hogy megszüntessük az időkorlátot, vagy adhatnánk egy végtelenül barátságos időkorlátot, pl. 2 órát, amennyi idő alatt a jelentkezők 95 százaléka befejezi a teszt kitöltését.

A pontozás nagyon szigorú volt

A pontozás minden évben ugyanúgy működik: 50 pontot lehet kapni, amiből 10 pont az utolsó, 10. feladatra, a szövegalkotásra jár. Az első dolog, ami feltűnt, hogy hányszor fordul elő, hogy több válaszelemre jár egyetlen pont. A feladatlapon 93 választ kell adni 40 pontért, így átlagosan 2,3 válasz ér egy pontot, és valóban, a legtöbb esetben egy-egy pontot 2-2 válasszal lehet kapni. Azonban elég nagy aránytalanságok figyelhetők meg a pontozásban. Van, ahol egy válasz negyed pontot ér, van, ahol felet, és van, ahol egy egészet. Így például az első feladatban négy szót kell beírni a négyzetbe egy pontért (0,25 pont/válasz), vagy három-három szó elé kell ugyanazt a betűt illeszteni (0,17 pont/válasz). Így a diákok leggyakrabban nem az egyes helyes válaszokért kapnak pontot, hanem azért, ha mindegyik helyes. Hiába írt valaki három szót a feladat első részében helyesen, arra akkor is 0 pont jár. Vagy a 2. feladatban akkor kapsz 1 pontot, ha tudod a mondáshoz tartozó számnevet és a mondás jelentését is (0,5 pont/megoldás). De ha jól ismered fel a birtoktöbbesítő jeles halandzsaszót, azért egy egész pont jár, míg egy jól felismert többes szám harmadik személyű múlt idejű ige fél pontot ér.

Ez azért eléggé hasraütésszerűnek tűnik.

Lehetséges, hogy a 40 pont volt előbb (biztosan, hiszen mindig annyit lehet elérni), és ahhoz illesztették az egyes feladatok pontozását. Valószínűleg több feladatot szerettek volna belezsúfolni a feladatsorba, és ezt csak a válaszok radikális leértékelésével tudták meg tenni. A korábbi években jóval kevesebb válaszra járt ugyanannyi pont: 2018-ban 58 választ kellett adni (0,83 pont/válasz), 2019-ben 56-ot (0,78 pont/válasz), 2020-ban 64-t (0,69 pont/válasz), 2021-ben 89-t (0,49 pont/válasz).

Fotó: Horváth András

Korábban a 28-30 kérdésből (mert valójában mindig ennyi van) 12-18 olyan kérdés volt, ahol egy válasz ért egy egész pontot. Idén 4 ilyen válasz volt. Ez azt is jelenti, az egyes hibák felnagyítódnak: ha korábban négy válaszból egyet elrontottál, akkor 3 pontot kaptál, most viszont ha egy kérdéshez tartozó négy szóból egyet elhibáztál, 0 pont lett a jutalmad.

Illusztráció: Horváth András

A pontozás tehát leleplezi, hogy nem csupán a feladatok szövege volt hosszú, hanem valójában ugyanannyi pontért jóval több választ kellett adni ugyanannyi idő alatt. Erről viszont nincsenek hozzáférhető adatok az OH honlapján, mint ahogy általában sincsenek használható nyilvános adatok sem a felvételi feladatsorokról, sem az eredményekről – miközben a kompetenciamérésről az efféle adatok bőségesen elérhetők, tehát az OH-ban a kompetencia, csak a felvételik esetében a jelek szerint nem használják.

A feladatokat pontatlanul fogalmazták meg

Meg kell még említeni, hogy a feladatkiadás minősége sokszor kívánnivalót hagy maga után. Mintha a feladatsor szerzője arra építene, hogy a diákok úgyis ismerik a feladattípust, ezért nem szükséges a szabatos feladatmeghatározás. Így például a 9. feladat instrukciója így szól: „Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat!”, az e) feladat pedig így: „Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelő választ!”. Egy szó sincs arról, hogy a szöveg alapján kell eldönteni – ezt legfeljebb sejteni lehet, de tudni nem. Ilyenkor egy szövegértéstesztben külön hangsúlyozzuk, hogy kizárólag a szövegben található információk alapján kell eldönteni az állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak. Ennek az az oka, hogy a szövegeken túl az olvasóknak egyéb, releváns tudásuk vagy hiedelmük lehet egy témáról, ami megzavarhatja a szövegértés képességének mérését. (A kompetenciamérés feladataiban is rendszeresen visszatérő elem a „szöveg alapján válaszolj” utasítás.)

Ugyanebben a feladatban szerepel a kérdés: „Melyik idegen eredetű kifejezés jelenti a szövegben a következőket?” Az egyik helyesnek vélt válasz: „klasszik csomag”. Vajon a „klasszik csomag” idegen eredetű kifejezés? A „klasszik” szó igen, de a „csomag” nem, sőt, az éppenséggel egy nyelvújításkor frissített finnugor eredetű szavunk. Elég-e, ha a kifejezés egyik tagja idegen eredetű? (Arról már nem is beszélek, hogy honnan kellene tudnia a nyolcadikos gyereknek, hogy a klasszik milyen eredetű szó, vagy hogy a klasszik mennyire sajátos nyelvi réteget előhívó fordulat, amelynek stilisztikai beazonosítása még olvasott felnőtteket is próbára tehet.)

A 3. feladat így szól: „A képi jelek jelrendszereket alkotnak. Írd a leginkább jellemző ábrák betűjelét a táblázat megfelelő helyére! Vigyázz, két kép nem tartozik sehová!” Először is, az első állítás nem igaz. Úgy igaz, hogy a legtöbb (vagy némelyik) képi jel jelrendszert alkot. Másodsorban egyes jelek több jelrendszerben eltérő jelentéssel bírhatnak. Harmadsorban a „leginkább jellemző” kifejezés indokolatlanul homályos: leggyakrabban előforduló? Leginkább ismert?

Nincsenek adatok, amelyekkel ellenőrizni lehetne a feladatok minőségét

De bizonyítják-e adatok, hogy a kérdéssor hibás? Természetesen ha lennének a kompetenciaméréshez hasonló itemenkénti adatok, azokból egyértelműen és azonnal kiugrana, ha egy kérdés hibás (egyszerűen abból, hogy a jó összpontszámot elérők milyen arányban oldják meg jól a kérdést). Ilyen adatok a felvételi feladatsor esetében nincsenek vagy nem nyilvánosak (ami egyébként a tudomány szempontjából ugyanaz). A felvizsga.eu oldal (amely non-profit, civil kezdeményezésként határozza meg önmagát) az elmúlt években módszeresen gyűjti az adatokat, és érdekes kimutatások érhetők el segítségével (amelyeknek az OH honlapján kellene elérhetőnek lenniük). Így például onnan lehet tudni, hogy magyarból idén egyetlen gyerek sem ért el maximális pontszámot, 4 gyerek ért el 49 pontot, 20 gyerek ért el 48 pontot, 45 gyerek ért el 47 pontot. Az 54 344-ből. Ugyanez matematikából 152, 208, 323, 383, miközben mindkét tárgyból ugyanannyian vizsgáztak.

Ez nem csupán arra utal, hogy a feladatsor magyarból nehezebb volt. Az, hogy senki sem ért el maximális pontszámot a felvételin, több okra vezethető vissza.

A feladatlapon hibás kérdések és megoldások szerepeltek, ami lehetetlenné tette a helyes megoldást (pontosabban egy nagyon jó magyarosnak kellett volna egy-két specifikus helyen rosszul válaszolnia ahhoz, hogy ez a különleges helyzet megvalósuljon).

A feladatlap irreálisan sok feladatot vagy sok szöveget tartalmazott, amit a rendelkezésre álló idő alatt senki sem tudott megoldani.

A feladatlapon olyan, rossz statisztikai jellemzőkkel bíró kérdések is voltak, amelyeket a magas pontszámot elérők rosszul válaszoltak meg, így pontot veszítettek.

A feladatok elemzése a fenti lehetőségek mindegyikét valószínűsíti.

Ha megnézzük az elért pontszámok átlagait, az idei feladatsoré a legalacsonyabb. Látszik, hogy az átlag jellemzően a 30 pont körüli sávban mozog a maximálisan elkérhető 50-ből– ez annyiban lehet félrevezető a diákok számára, hogy ők a korábbi évek feladatlapjain gyakorolnak, és természetesen nincsenek tisztában a feladatlapok eltérő nehézségével, így egy „könnyebb” feladatlap sikerélményt okoz, és abba hitbe ringatja őket, hogy a valódi felvételi is hasonló nehézségű lesz. Megfelelő statisztikai háttérrel valószínűleg kiszűrhetők lehetnének a szélsőséges esetek (a 2010-es és a 2021-es feladatlap átlagai között több int 10 pontos különbség van, egy mintegy 50 000-es populáció esetében ez nagyon nagy különbség).

Illusztráció: Horváth András

A korábbi felvételik hisztogramjai alapvetően hasonló mintázatot mutatnak: 2020-ban tízen írtak 50 pontos felvételit, 2019-ben senki, azt megelőzően pedig 20 és 60 fő között, illetve 2013-ban fordult elő hogy egyetlen diák ért el 50 pontot (a mintegy 50 000-ből).

Ez annyiban érdekes, hogy ez a tünet mintha nem tűnt volna fel a kérdéssor szerkesztőinek, vagy ha fel is tűnt, teljesen elégedettek voltak vele, hiszen érdemben nem változtattak, sőt, kifejezetten nehezítették a kérdéseket az évek során. Az elmúlt 4 évben a magyar felvételi eredmények átlaga folyamatosan romlott. Mindeközben a matematika feladatsorban rendre 20 és 170 fő között mozgott a maximum pontos felvételit írók száma. Nem tűnt fel, hogy valami baj lehet a magyar nyelvi feladatlapokkal, ha senki nem tudja őket hibátlanul megoldani?

Ennek a szakmai oldalon túl van egy pszichológiai vetülete is. A diákok azzal szembesülnek életük egyik legfontosabb vizsgáján, hogy lehetetlen jól megoldani az irreális követelményeket támasztó tesztet. Vajon erősíti-e ez a bizalmukat a magyar iskolarendszerben? Erősíti-e a hitüket abban, hogy érdemes fair módon versenyezni? Kapnak-e kellő támogatást, hogy úgy érezzék, érdemes tanulni, küzdeni, esetleg tanulhatnak-e valami hasznosat akár a felvételi eljárás során? És ne higgyük, hogy ez nem érdekli őket: a jó tanulók folyamatosan készülnek a felvételire, megoldják a korábbi évek feladatait, és azt is tudják, hogy osztálytársaik – akiknek képességeiről elég jó képpel rendelkeznek az elmúlt 8 év alapján – milyen szinten teljesítettek a próbafelvételiken, és milyen eredményt értek el a 2021-es felvételin: ha a mindig jól teljesítő kitűnő tanuló is 6-8 pontot veszített a magyaron, akkor ők is érzik, hogy itt valami súlyos hiba van a rendszerben.

Egy kutatás során vizsgálták az anyanyelvi felvételi eredmények és a későbbi gimnáziumi kompetenciamérések közötti összefüggést. Míg a matematika felvételi és kompetenciamérések között találtak közepesen erős és szignifikáns összefüggést, a magyar nyelv esetében csak nagyon gyenge korrelációt tudtak kimutatni, a szerző végkövetkeztetése szerint „az anyanyelvi felvételik alacsonyabb magyarázó ereje szintén további elemzések tárgyává tehető”.

A rangsort is érinthetik a hibás feladatok

Az egyes tanári közösségek megpróbálnak küzdeni a helyzettel, így például van olyan szakmai közösség, ahol, látva a feladatsor vitatható elemeit, közösen döntést hoztak a követendő pontozási stratégiáról, ezek azonban ad hoc döntések, nem központi iránymutatást jelentenek, így másutt más közösségek más döntést hozhattak, illetve van, ahol nem ismerték fel a problémát, és nem is hoztak róla döntést. Egy ilyen eltérő pontozási stratégia eltérő eredményekhez vezethet az ország egyes területein – ezt egy korábbi cikkben Klein Balázs elemezte a felsőoktatási felvételi kapcsán. Akkor az derült ki, hogy a különböző iskolákban más stratégiákat követtek a pontozás során: az elitgimnáziumban felpontozták a tanulókat, hogy támogassák a továbbtanulásukat, a gyenge szakközépiskolában értelmetlenül szigorúan pontoztak, ezzel gyengébb eredményt értek el tanulóik, míg egy átlagos középiskolában nem volt megfigyelhető egységes pontozási módszertan: lényegében minden tanár más pontozási stratégiát alkalmazott.

A másik lehetséges probléma, hogy az egyes középiskolák eltérő súlyozással vehetik figyelembe a hozott és a szerzett pontokat. Így akik magyarból írtak volna jobb tesztet, hátrányba kerülnek azokkal szemben, akiknek a jó matematika eredmény jobban kedvezett a pontszámításnál.

Összességében: a rossz teszt rossz élmény, az eredmény kevésbé megbízható és fair, és magas tétű felmérésnél nem elfogadható.

Végül ne feledjük el, hogy az idén felvételizők már telibe kapták a koronavírus-járványt: a 7. osztály tavaszán elkezdődtek a lezárások, elindult a „távoktatás”, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal az egész tanévben jellemző volt. Sok általános iskolában aztán ősztől is hazaküldték a időnként a gyerekeket, így folyamatosnak és hagyományosnak semmiképpen nem volt nevezhető az elmúlt egy év, amikor felkészülésük finisébe értek. Ebben a helyzetben kapták meg az elmúlt évek legnehezebb magyar felvételi feladatsorát.

A szerző érintett szülő, volt magyartanár, tesztfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!