TANÁRI KÉZIKÖNYV NT HON- ÉS NÉPISMERET 5. OKTATÁSI HIVATAL

A szó helye a 2. vonalon legyen! Énekelj kézjelről! Melyik dal kezdetét ismered fel? . Mély erdőn ibolyavirág . 53. Méz, méz, méz .

OkosDoboz – Játék a tanulás

Az Okos Doboz egy tankönyvfüggetlen digitális taneszköz, mely grafikus feladatsorokkal, gondolkodási képességeket fejlesztő játékokkal és rövid oktató videókkal segíti a 6-18 éves diákokat az iskolai tantárgyakhoz kapcsolódó ismertek elsajátításában, gyakorlásában és a gondolkodási képességek fejlesztésében.

Okos Doboz bemutatkozás

Okos Doboz játékok

Egészségnevelés

Feladatok

Személyes Oldalak

TANÁRI KÉZIKÖNYV NT HON- ÉS NÉPISMERET 5. OKTATÁSI HIVATAL

2 A kézikönyv a Széchenyi 2020 Fejlesztési program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának EFOP VEKOP számú, A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szerző Dr. Baksa Brigitta, Szabó Péter Szerkesztő Boldizsárné Kovács Gizella Olvasószerkesztő Németh Andrea Sorozatterv, tipográfia Takács Brigitta Tördelés Cseh Krisztina 1. kiadás, 2020 Oktatási Hivatal, 2020 Raktári szám: NT-98749/K Oktatási Hivatal 1074 Budapest, Rákóczi út Felelős kiadó Brassói Sándor mb. elnök 1

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ. 3 I.1. A hon- és népismeret tantárgy koncepciója a kerettantervi jellemzők alapján. 3 I.2. A hon- és népismeret tankönyv tartalmi felépítése. 4 II. A TANKÖNYVI LECKÉK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA. 6 II. 1. Tartalmi egységek témakörök. 6 II.2. A tankönyvi leckék szerkezete II. 3. A használt feladattípusok, piktogramok II. 4. A tankönyvet kiegészítő munkafüzet II. 5. Tantárgyközi kapcsolatok III. A TANKÖNYVBEN ALKALMAZOTT ÚJSZERŰ TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGOLDÁSOK. 24 III. 1. Digitális tartalmak a tananyagban és a feladatok között III. 2. Kooperatív módszerek az ismeretelsajátításban III. 3. Képi információk a szöveges tartalmak megerősítésére IV. AJÁNLOTT TOVÁBBI SEGÉDANYAGOK, SZAKIRODALMAK

4 I. BEVEZETŐ I.1. A hon- és népismeret tantárgy koncepciója a kerettantervi jellemzők alapján A hon- és népismeret tantárgy által felölelt ismeretanyag tartalmazza a magyarság kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk, néphagyományaink nagy múltú elemeit. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza, a Kárpát-medence, a magyar nemzet és a Magyarországon élő népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Támogatja a közösségi, nemzeti azonosságtudat kialakítását, valamint megalapozza és áthatja a különböző műveltségterületeket. Rendszerezett ismeretanyagként lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékeinek megismerésére, a különböző kultúrákat, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. A tanítási-tanulási folyamatban feltárul a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány, amely segít a tanulóknak a múlt megismerésében, és eligazodni a jelenben. A tantárgy megalapozza a tanulók nemzeti önismeretét, nemzettudatát, a tevékeny hazaszeretetet. Tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután a nemzetiségek, a szomszéd és rokon népek, valamint a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük lévő kölcsönhatást is megérthesse. A hon- és népismeret tantárgy középpontjában áll a múlt reális megismerése, a térben és időben való pontos tájékozódás, a nemzeti és európai identitástudat kialakítása, az okokozati összefüggések láttatása. A tanulóknak képessé kell válniuk az alapvető tanulságok levonására, az ítéletalkotásra, a törvényszerűségek felismerésére, a véleménynyilvánításra úgy, hogy a pedagógia mindvégig figyelembe vegye a tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit. A hon- és népismeret tanítási-tanulási folyamatában az egyéni képességek figyelembevételével központi szerepet kap a differenciálás, a gyakorlatban alkalmazva a korszerű óravezetési technikák adaptált változatait; pozitív módon erősítve a tanulók ismeretszerzésre irányuló törekvéseit. A fejlesztési feladatok közül fókuszba kerül a cselekvés szintjén a megkülönböztetés azonosítás összehasonlítás képességének, az algoritmusok felismerésének, az elvonatkoztatás és általánosítás képességének a fejlesztése. A tantárgy a tanulásszervezési eljárások, módszerek megválasztásával támogatja a kommunikációs készségek és képességek fejlesztését, az elfogadó és elutasító attitűd felismerését és megkülönböztetését, a kritikai és a történelmi gondolkodás kialakítását, a térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztését, az ismeretszerzéshez kapcsolódó eszközök adekvát használatát. A tudás elsajátításában központi 3

5 szerepet kapnak: az anyanyelvi kommunikáció; a digitális illetékesség; a hatékony, önálló tanulás; és a szociális és állampolgári kulcskompetenciák. A tanítás során pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. A tananyag témakörei az ismeretek egymásra épülésével, rendszerben történő megjelenítésével lehetővé teszik, hogy a tanulók megismerjék, megértsék a természettel harmóniában működő hagyományos gazdálkodó életmódot, valamint a polgári értékeken alapuló városi életforma sajátosságait is. Mintát kapnak a közösségi életforma működésére, az egymásnak nyújtott kölcsönös segítség megvalósítható formáira. Részesei lehetnek a játékok segítségével történő nevelés folyamatának, amely életkori sajátosságaiknak megfelelően nyújt mintát a családon belüli szerepek, feladatkörök elsajátítására. A tantárgy tanulási eredményeinek követésére javasolt a fejlesztő szöveges értékelés. Fontos szerepet kap az önértékelés, a társak értékelése, a csoportban történő reflektív értékelés, amelynek alapját képezi többek között az önálló ismeretelsajátítás keretében végzett gyűjtőmunka, illetve a kooperatív tevékenységekben való részvétel is. Összegző értékelés a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően alkalmazható (ötfokozatú skálán értelmezett érdemjeggyel) a témakörökhöz kapcsolódó ismeretek elsajátítását ellenőrző feladatsorok esetében, amelyek nem tanórán teljesítendő felmérések, hanem otthoni kutatómunkára, az ismeretek önálló alkalmazására épülő, a tanulási motivációt élénkítő feladatok. I.2. A hon- és népismeret tankönyv tartalmi felépítése A hon- és népismeret tankönyv tudásanyaga a század fordulójára jellemző falusi és városi életet mutatja be, középpontba helyezve a mindennapi tevékenységeket, az ünnepi szokásokat, valamint ezek táji eltéréseit. Ennek a tanulási folyamatnak a lokális értékek megismerése ad keretet. A szülőföld honismereti, népismereti jellemzőiből kiindulva körvonalazódik a magyar népi kultúra sokszínű világa. A tanév során megszerzett sokféle tudás és tapasztalat tükrén keresztül nyílik lehetőség a helyi értékek, hagyományok értelmezésére, a tanulók életével, napi gyakorlatával való összehasonlításra. A tananyag épít az általános iskola korábbi évfolyamain tanult magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális kultúra, valamint testnevelés tantárgyakban megjelenő népköltészeti, népzenei, népművészeti és néptáncismeretekre, és a tanulók előzetes tudásának figyelembevételével bővíti tovább a népi kultúra megismert területeit. A rendszerbe foglalt ismeretanyag támogatja a meglévő tudáselemek aktivizálását, az új ismeretek rögzítését. 4

6 A tananyag központi eleme a néphagyományok élményszerű megismerése, amelyben a tanulók cselekvő és alkotó módon vesznek részt, tapasztalati úton és személyes élményeken keresztül jutnak el az elméleti ismeretekig, az összefüggések meglátásáig. A tanulói munkaformák között kiemelkedő szerepet kap a kooperatív csoportokban történő együttműködés. Minden témakörben hangsúlyosan jelenik meg a tanulók önálló gyűjtőmunkája és az erre épülő tudásmegosztási gyakorlat erősítése, a prezentációs készség fejlesztése. A tanév során legalább egy alkalommal ajánlott ellátogatni a helyi vagy a közelben elérhető tájházba vagy szabadtéri néprajzi múzeumba, hogy a tanulók autentikus környezetben találkozzanak a tárgyi kultúrával és részt vehessenek múzeumpedagógiai foglalkozáson. A tankönyv témakörei három nagy területet érintve, táguló körben mutatják be a tanulók szociális és kulturális környezetét, folyamatosan szem előtt tartva a tradicionális és a személyes értékek párhuzamos vizsgálatát, az összehasonlítás gyakorlatának erősítését. 5

7 II. A TANKÖNYVI LECKÉK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA II. 1. Tartalmi egységek témakörök A tankönyv három nagy fejezetének leckéihez kapcsolódó ismeretek, javasolt tevékenységek ötletekkel szolgálnak a tanórák megszervezéséhez. A meghatározó szempontok azonban minden esetben a helyi adottságok, lehetőségek, és ezek bevonása a tanítási-tanulási folyamatba. 1. fejezet: Az én világom (12 óra) Az első fejezetben a tanuló tájékozódik nagyszülei és szülei életéről; képet alkot gyermek- és felnőttkorukról, különös tekintettel a régmúlt idők hétköznapjaira, ünnepnapjaira. Itt nyílik lehetőség a tanuló közvetlen környezetének felfedezésére, a települési értékek, a helyi hagyományok, népszokások megismerésére, megbecsülésére, megőrzésére, a település jeles személyeinek, közösségeinek tiszteletére. Családunk története 1. A családi közösség, család, rokonság Előzetes egyéni feladat az információgyűjtés a család múltjáról, családi történetekről. A tanórai beszélgetés témája a családi ünnepek, a személyes és családi kötődések. A család mint a társadalom alapvető alkotóelemének, szerepének megértése, a családtagok emberi értékei iránti figyelem kialakítása és fejlesztése. Hagyományos szerepek megismertetése a családban. 2. Élettörténetem. Ki vagyok én? Ismeretalkotás az egyén helyéről és szerepéről a szűkebb és tágabb környezetben. Szóbeli beszámoló saját élettörténetről. 3. A család múltja, története Az időbeli és térbeli tájékozódás, a családi közösséghez való alkalmazkodás fejlesztése. Érdekességek mesélése a családi legendáriumból. Beszélgetés családi fényképekről. A felmenő családtagok, rokonsághoz tartozó személyek életének időbeni behatárolása, családi időszalag készítése. 4. Családfa A család lerajzolása, családtagok megnevezése. Rajzos, fényképes családfakészítés. 6

8 Az én városom, falum 5. Nevezetességeink Érdekességek gyűjtése az adott településsel kapcsolatban. Helytörténeti kiállítás látogatása. Hivatalos honlapon történő tájékozódás. A közvetlen környezet értékeinek feltárása páros vagy csoportmunkában: épített örökség elemeinek makett formájában történő elkészítése, tabló a természeti értékekről. Az emlékhelyek gondozása. 6. Településünk elhelyezkedése, földrajzi fekvése Képgyűjtés az adott településről. Térképen való tájékozódás, különböző információk gyűjtése a településsel kapcsolatban. 7. Hagyományaink Információgyűjtés helyi hagyományokról. Beszélgetés az idősebb korosztályhoz tartozó családtagokkal, ismerősökkel a településen élő szokásokról. Gyűjtőmunkát követően egy-egy megismert helyi népszokás, népdal, népmese vagy monda dramatikus bemutatása. A településre jellemző mesterségek összegyűjtése, rendszerezése. 8. Települési értékek Információgyűjtés helyi történelmi eseményekről, épített örökségekről. Képek gyűjtése, csoportosítása egyszerűbb szempontok figyelembevételével. A helyi hagyományok megismerése, feldolgozása krónikaírással. Rövid szépirodalmi szemelvényekből való tájékozódás. A hazai táj helyi tudás 9. Hazánk természeti értékei Beszélgetés hazánk nagyobb tájegységeiről. Képek gyűjtése. 10. A helyi tudás: településünk közösségei, jeles személyei A nemzeti és a helyi közösség tudásbázisának feltérképezése. Tablókészítés a pozitív értékek kiemelésével a legalapvetőbb ismeretek szintjén. Beszélgetés a településen élő (onnan elszármazott), a tanulóknak példaképül állítható híres emberek életútjáról. Fényképes tablókészítés a legfontosabb információkkal. Diákélet a múltban 11. Az iskola története, múltja Érdekességek gyűjtése a helyi iskola történetével kapcsolatosan. Tablókészítés. 12. Az én világom fejezet összefoglalása A lokális ismeretek áttekintése, rendszerbe foglalása. 7

9 2. fejezet: Találkozás a múlttal (10 óra) Nagyszüleink, dédszüleink világa 1. Élet falun és városban Digitális archívumok segítségével régi képek gyűjtése, majd életképsorozatok összeállítása a városi életforma jellegzetességeiről a század fordulóján, pl. kávéház, piac, hivatal, színház. Fényképek gyűjtése a nagyszülőkről, dédszülőkről; beszélgetés a régmúlt idők mindennapjairól. Használati tárgyak gyűjtése, bemutatása, azokról való beszélgetés. Hasonlóságok és különbségek gyűjtése a modern idők mindennapjainak tükrében. Lehetőség szerint látogatás a településen vagy annak környékén található tájházban. Tanulmányi kirándulás néprajzi tematikájú kiállítás megtekintésével (például Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum). A paraszti ház és háztartás 2. Falusi élet a múltban. A ház és berendezése A parasztház jellegzetességeinek azonosítása közvetlen, illetve közvetett forrásból. Beszélgetés a paraszti háztartáshoz kötődő hagyományos életformáról. A szűkebb és tágabb lakóhelyen élők életmódja és a háztípusok történeti változásainak elemzése fényképek, korabeli leírások alapján. A természeti körülmények, a rendelkezésre álló építési anyagok és a különböző háztípusok kialakulása közötti összefüggések ábrázolása térképen. Egy-egy tájegységhez kapcsolódó háztípus grafikus ábrázolása. 3. A paraszti ház népe Tájékozódás a hétköznapi életről régi képeslapok, használati tárgyak, reprodukciós nyomtatványok segítségével. Az évszázaddal korábbi idők családon belüli, korosztályok és nemek szerinti munkamegosztásának összehasonlítása a mai kor feladataival: heti munkaterv készítése saját, családon belüli feladatokkal, a munkaterv egy-egy kiválasztott elemének előadása. A hétköznapok rendje 4. A régmúlt idők étkezési szokásai Régi receptek gyűjtése. Beszélgetés a táplálkozás kiemelt szerepéről. Információk gyűjtése a pedagógus által válogatott, egyszerűsített visszaemlékezésekből. A hagyományos paraszti táplálkozás jellemzőinek és a gyerekek étkezési szokásainak összevetése heti étrend készítésével csoportmunkában. 5. Ruházkodás a régmúlt időkben Kendertermesztés és -feldolgozás. Hétköznapi vászonviselet jellemzői. Az önellátás pozitív elemeinek kiemelése. Az egymásra utaltság, a közösen végzett munka jelentőségének megismerése. A szülőföld vagy egy választott táj jellegzetes népviseletének megismerése eredeti ruhadarabok, fotók vagy múzeumlátogatás 8

10 segítségével. A hétköznapi viselet elemeinek összehasonlítása a gyerekek ruházatával képek alapján. A hasonlóságok és a különbségek megfogalmazása. 6. Az emberek mindennapjai Gabonamunkák, pásztorélet. A munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások és játékok megismerése. A gazdag és szegény ember mindennapjainak összehasonlítása, párhuzam fölállítása napjainkkal. Népi játékok élményszerű elsajátítása: sport jellegű, mozgásos játékok, párválasztó játékok megtanulása és eljátszása. Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete 7. A karácsonyi ünnepkör Az ünnepekhez kapcsolódó legfontosabb információk összegyűjtése, azokról való beszélgetés. A néphagyományok lehetőség szerinti fölelevenítése a szűkebb (esetlegesen tágabb) közösségben. A kalendáriumi jeles napokhoz kapcsolódó szokásokról, tevékenységekről előadás készítése: pl. termésjóslás (pl. Luca-búza ültetése), férjjóslás (pl. András napi böjtölés), időjárásjóslás (pl. hagymakalendárium). Karácsonyi köszöntők, színjátékszerű szokások előadása. Farsangköszöntők, maszkos alakoskodások bemutatása. 8. Nagyböjt. Húsvéti ünnepkör Iskolába toborzó szokások (Gergely-járás). Nagyböjt, böjti játékok, húsvéti ünnepkör szokásainak felelevenítése. A különböző jeles napokhoz, keresztény ünnepi szokásokhoz kapcsolódó témanap, tematikus hét szervezése tablókészítéssel, kiválasztott ünnephez kapcsolódó szokások hagyományhű, dramatikus megjelenítésével. 9. Pünkösdi ünnepkör Májusfaállítás, pünkösdi szokások megismerése. Szent Iván-napi szokások, nyári jeles napok. Egyéni vagy csoportos munkában népi kalendárium készítése az ünnepekhez, jeles napokhoz. Hitélet és közösségi élet 10. Közösségek az ember világában A hit szerepének megismerése a vallásos emberek életében. A családi közösség szerepeinek feltárása szituációs játékokban. Beszélgetés az egyén szerepéről a közösségben, az alapvető szabályok betartásáról. A közösség értékeinek összegyűjtése és megbeszélése. Csatlakozási lehetőségek földerítése helyi értékteremtő közösségekhez. 9

11 3. fejezet: Magyarország helyzete (10 óra) Az ősi magyar kultúra hagyatéka 1. A magyarok őseinek életmódja Beszélgetés a magyar őstörténetről a legalapvetőbb ismeretek szintjén. Képek gyűjtése a magyar őstörténet továbbhagyományozódásáról a népművészetben. A témához kapcsolódó rajzkészítés. 2. A magyarok őseinek hitvilága Múzeumlátogatás. Érdekességek földerítése az írott forrásokból, különös tekintettel a nép nevére, nyelvére, regéinkre stb. Magyarok a történelmi és mai Magyarország területén 3. Néprajzi tájak Alföld Az Alföld természeti viszonyainak hatása az ott élő emberek életmódjára. A magyarlakta területek azonosítása, határon túli tájegységek, magyar városok megnevezése a térképen. A szomszédos országok felsorolása, fővárosuk megnevezése, térképen való azonosításuk. 4. Néprajzi tájak Dunántúl A magyar néprajzi tájak megnevezése, megkeresése a térképen. A Dunántúl természeti viszonyainak hatása az ott élő emberek életmódjára. 5. Néprajzi tájak Felföld (Észak-Magyarország) A tájegységek csoportosítása jellegzetességeik és legismertebb településük szerint. A felföldi emberek együttélése a természettel. A hegyvidék nyújtotta megélhetési lehetőségek vizsgálata. 6. Néprajzi tájak Keleti magyar nyelvterület A nagytáj néprajzi jellemzőinek megismerése. Erdély népművészete. Erdélyi táji csoportok: Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld Kárpátokon kívüli terület Információgyűjtés a Kárpátokon kívül élő magyarok mindennapjairól. Moldva néprajzi jellemzői. Bukovinai székelyek, csángók. A magyarság kulturális öröksége. A témakör végén áttekintő feladat lehet a határon túli magyarlakta területek, illetve a magyar nyelvterület nagy néprajzi tájainak azonosítása térképen. A magyar nyelvterületen élő néprajzi csoportok (pl. palóc, matyó, kun, székely), nemzetiségek (pl. német, szlovák, szerb, horvát) megnevezése. Egy-egy határon túli tájegység legfontosabb természeti kincseinek, épített örökségének, népszokásainak feldolgozása plakátkészítéssel csoportmunkában. 10

12 Képek gyűjtése a megismert tájakra jellemző viseletekről, népi építészetről, népművészetről, hagyományokról. Csoportonként tabló készítése egy választott táj kulturális jellemzőinek ábrázolásával. Örökségeink 8. Természeti és épített örökségünk Adatok, információk, képek, érdekességek gyűjtése, csoportosítása a magyar örökségnek tekintett természeti és épített kulturális örökségről. Múzeumlátogatás, tanulmányi kiránduláson való részvétel. Ismeretterjesztő filmek, filmrészletek megtekintése a témával kapcsolatosan. 9. A szellemi kulturális örökség Néhány kiemelkedő érték megismerése a magyar és a Magyarországon élő nemzetiségek kulturális örökségéből. Érdekességek gyűjtése, tablókészítés közösségek kulturális értékeiről, néphagyományairól. Képekből montázs készítése a nagy tájegységek területén lévő, a világörökség, illetve a magyar szellemi kulturális örökség részét képező helyszínekről, nemzeti parkokról, hungarikumokról. 10. A magyar tudomány és kultúra eredményei a világban Beszélgetés a magyar tudomány és kultúra eredményeiről, különös tekintettel a nemzetközi hírnevet szerzett tudósokra és művészekre. Fényképes tablókészítés a tanulók számára példaképül állítható híres emberek életútjáról. Kislexikon A tankönyv végén található Kislexikon a belépő új fogalmak értelmezéséhez használható. Az egyszerűen megfogalmazott magyarázatok segítenek megérteni a korábban nem ismert kifejezések jelentését. II.2. A tankönyvi leckék szerkezete A tankönyv tartalmi felépítésében a kiindulópont a tanuló szűk környezete. A család szerkezetéhez, múltjához kapcsolódó ismereteket követi a lakóhely múltjának, helyi értékeinek feltárása. Innen tekinthetnek távolabbi tájak felé. Magyarország kulturális örökségének megismerési folyamatában találkoznak természeti értékeinkkel, különleges építészeti alkotásokkal, hagyományainkkal, a nemzet hírnevét erősítő tudósokkal, művészekkel, sportolókkal, a közösségi élet jellemzőivel. 11

13 A három nagy fejezet három különböző keresztszemes motívumból kialakított szegélydísszel jelenik meg. Ez a díszítő sáv a leckék összetartozását jelzi, segítve a tematikus egységek nyomon követését a tankönyvben. A tankönyv leckéi az enyhe értelmi fogyatékos tanulók ismeretelsajátítását támogatva rövid szöveges részekkel és az új ismeretek megértését segítő sok képpel (archív fotók, rajzok, színes fényképek) mutatják be a témát. A leckék végén kék színnel kiemelve, a feladattípushoz igazodó piktogrammal megjelölve találhatóak az egyénre szabott, a kisebb csoportban vagy osztálykeretben megvalósítható feladatok. 12

14 A saját élmény középpontba helyezésével történő személyes megközelítés segíti a téma könnyebb feldolgozását, az ismeretek elsajátítását. A legtöbb leckéhez kapcsolódik szépirodalmi idézet, amit kiemelt háttérszín különít el a tananyag szövegétől. Az olvasási készség fejlesztése mellett ezek a rövid részletek élményt nyújtanak, és támogatják a tanulás folyamatát. Hasonló célt szolgál a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotásairól készült képek megjelenése az illusztrációk között. Az ismeretek térbeli elhelyezését térképek segítik. A tájékozódás kiindulópontja minden esetben a saját lakóhely. Ehhez viszonyítva tudják elhelyezni az adott néprajzi jelenség vagy táji jellegzetesség előfordulási helyét. 13

15 II. 3. A használt feladattípusok, piktogramok A tankönyv minden leckéjéhez többféle feladat is kapcsolódik. Ezek lehetnek: egyéni gyűjtőmunka, párokban vagy kisebb csoportban megvalósítható feladatok, osztályszintű megbeszélések, közös játék. Minden feladattípushoz egy piktogram társul, amely segíti a feladat értelmezését. A játékra ösztönző feladatokat összekapcsolhatjuk egyéni gyűjtéssel. Pl.: Kérdezd meg nagyszüleidet, hogy mik voltak a kedvelt játékaik! Próbáljátok ki osztálytársaiddal! A tankönyvben szereplő játékleírás alapján is játékba vonhatjuk a gyerekeket. Pl.: Nevezetes (játék). Próbáljátok ki osztálytársaiddal! A manuális tevékenységhez kapcsolódó feladatok egyéni vagy közös alkotásra ösztönzik a tanulókat. Pl.: Ha vállalkozó kedvűek vagytok, készíthettek közösen egy képeslapot is. Mindannyian rajzoljátok rá a kedvenc helyeteket! Amikor bemutatjátok a többieknek, meséljétek el, miért szeretitek ezeket! Pl.: Ha már voltatok a tanulmányi sétán, beszéljétek meg a látottakat! Készítsetek tablót a gyűjtött képek felhasználásával! Jelenítsétek meg azokat az értékeket, amiket megismertetek! Hárman-négyen dolgozzatok együtt! Ebben a feladattípusban önálló ismeretszerzésre kapnak lehetőséget a tanulók az irodalmi vagy ismeretterjesztő szövegek elolvasása és adott szempontok szerinti feldolgozása alapján. A szövegek a leckék tartalmát támogatják, segítik az ismeretek megértését, személyes megközelítését. 14

16 Pl.: Olvasd el a Tükrös Katáról szóló mese részletét! Milyen tulajdonságait ismerted meg Katának? A kommunikációs készség fejlesztését támogatják a szóbeli megnyilvánulásokra, mesélésre biztató feladatok. Pl.: Ha maradt fenn olyan szép emlékezés/történet a családotokban valamelyik családtagról, mint ahogy Benedek Elek ír András nagyapja kertjéről, meséld el az osztálytársaidnak A gyűjtésre ösztönző feladatok vonatkozhatnak személyes élményekre. Pl.: Gyűjtsd össze gondolatban ezeket az emlékeket (a lakóhely nevezetes helyeihez kapcsolódó személyes élményeket), ahogyan a méh virágról virágra szállva gyűjti a virágport! Konkrét tárgyi gyűjtést is takarhat ez a feladattípus. Pl.: Gyűjts képeket olyan védett növényekről, állatokról, amelyek a ti környéketeken is előfordulnak! A személyes élmények megosztására vonatkozó feladatokban a tanulók önkéntes alapon megoszthatják társaikkal a családjukra vonatkozó ismereteiket, a családi közösségben élő szokásokat. Pl.: Beszélgessetek arról a társaiddal, hogy te kikkel élsz együtt egy családban (szülők, testvérek, nagyszülők)! Nálatok hogyan zajlik a karácsony vagy egy születésnap? Kik vesznek részt a rokonságból egy ilyen nagyobb családi ünnepen? A közös értékek feltárása közben együtt idézhetik fel, mennyire ismerik saját lakókörnyezetüket. Pl.: Beszéljétek meg társaiddal, mire lehettek büszkék a településeteken? (Jeles személyek, nevezetes épületek, emlékhelyek, jelentős intézmények stb.) 15

17 Az együttműködés erősítésére előzetes feladatokat kapnak a gyerekek, és közösen készülnek fel a tapasztalati ismeretszerzésre. Pl.: Készüljetek fel tanárotok segítségével egy tanulmányi sétára! Tájékozódjatok lakóhelyetek honlapján a látnivalókról! Ha van a településeteken helytörténeti kiállítás, látogassátok meg! A témához kapcsolódó feladat lehet egyéni gyűjtőmunka, aminek eredményéről osztálykeretben számolhatnak be később a tanulók. Pl.: Tudsz olyan mondókát, amit szüleidtől, nagyszüleidtől tanultál? Érdeklődj otthon, hogy szüleid gyermekkorukban milyen mondókákat ismertek! Tanulj meg egyet! Előzetes tudásra alapuló feladat is kapcsolódhat egy-egy témához. Pl.: Te is fel tudod sorolni a rokonaidat? Nevezz meg közülük legalább ötöt (nagyszülő, testvér, unokatestvér, nagynéni, nagybácsi)! II. 4. A tankönyvet kiegészítő munkafüzet A munkafüzet három fejezettel, 81 oldal terjedelemben egészíti ki az Így éltünk, így élünk honés népismeret tankönyvet. Órai munka során, differenciálásra, házi feladatként egyaránt felhasználható. A mellékletben található az órákon felhasználható népi játékok gyűjteménye, dramatikus népszokások leírása. A munkafüzet minden témaköre a tankönyvvel azonos, képes címlappal indul. A fejezetek oldalmargói, szintén összhangban a tankönyvvel, más-más színű népművészeti motívumokkal jelzik az új témaköröket. A feldolgozott ismeretanyag általánosan elfogadott ismereteket nyújt, igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz. Figyelembe veszi, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. A fő hangsúly az alapkészségek fejlesztésére került. A néphagyományok iránti érdeklődés felkeltése, a művelődéstörténeti ismeretek bővítése segíti a nemzeti értékek megbecsülésére irányuló tanulói magatartás kialakítását. 16

18 A feladatok az új ismeretek élményszerű feldolgozásával, tevékenységközpontú szemlélettel ráirányítják a figyelmet a magyar néphagyomány sokszínűségére, a különböző tájegységek hagyományainak közös vonásaira. A gyűjtésre, rendszerezésre, rajzolásra vonatkozó feladatok megoldása során elsősorban a képességek fejlesztése dominál. Ismeretanyaga igazodik a korosztály fejlettségi szintjéhez. A cselekvésközpontú, közösségi és egyéni munka a tanulók tevékenységére, érdeklődésére, kreativitására épít, figyelembe véve speciális képességeiket, tanulási szokásaikat, kompetenciáikat. A lexikális tudás gyarapítása mellett növeli praktikus, gyakorlati intelligenciájukat. A megoldások során könnyebben eljutnak a különböző fogalmak jelentéstartalmának megértéséhez, a jelenségek értelmezéséhez. Alkalmuk nyílik önálló kutatómunkára, interjú készítésére, visszaemlékezések lejegyzésére. A kutatómunka során megtanulják az alapvető kommunikációs szabályokat. A gyűjtések esetében alkalmazniuk kell a jegyzetelést, az anyag rendszerezését. Feldolgozáskor fel kell ismerniük az időrendi sorrendet. Helyet kap a képi és írásbeli kifejezőkészség, a véleményalkotás. Az önálló gyűjtőmunka különböző gondolkodási műveletek alkalmazását teszi lehetővé (analízis, szintézis, konkretizálás, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés, értékelés, összefüggés- és szabálykeresés). A gazdag ábra- és képanyag tartalmaz archív fotókat, jelenkori képeket, grafikonokat, térképeket. Pl.: A térképen való tájékozódást szolgálja az alábbi feladat. Egyben segíti a saját lakóhely elhelyezését is ebben a rendszerben. 17

19 A népi motívumok színesítik az ismereteket. Ez a feladat nemcsak a kalocsai motívumkincs és a hímzések színvilágának megismerését szolgálja, hanem a figyelemkoncentráció is erősödik a pontos másolás során. A kérdések, feladatok mennyisége lehetővé teszi a tanórai differenciálást. 18

20 A betűk összeolvasása után felismert néprajzi csoportok (jászok, kunok, hajdúk) megnevezéséhez kapcsolódhat differenciált feladatként a térképen történő elhelyezés. A feladatok sokrétűek, az életkori sajátosságoknak megfelelően játékosak. A tananyag megértését, könnyebb elsajátítását szolgálják. Néhány példa a munkafüzetben megtalálható feladattípusok közül: Keresztrejtvény: A kiemelt oszlopban összeolvasható műemlék szó jelentésének feltárása során mozgósíthatjuk a tanulók előzetes ismereteit. Képrejtvény: A Rábaköz, Sárköz, Őrség megfejtése a nagytájon belüli kistájak nevének ismétlését, rögzítését szolgálja. 19

21 Betűrejtvény: A tankönyv szövegének segítségével megismert jeles személyek nevét kell felismerniük a monogramok alapján. Ezt követően meg kell keresniük, hogy a magyar kultúra mely területén váltak ismertté. Liszt Ferenc a zeneművészet kiemelkedő alakja, míg Márai Sándor az irodalom területén, Munkácsy Mihály a képzőművészetben alkotott maradandót, Puskás Ferenc pedig világhírű sportolónk. Képek és fogalmak párba állítása 20

22 Hiányos mondatok, szövegek pótlása A megadott szavak elhelyezése a hiányos mondatokban segít ellenőrizni az új ismeretek elsajátítását. Egyben biztosítja a fogalmak jelentésének elmélyítését is. Időrendi sorrend felállítása A tankönyvi leírás segítségével a bukovinai székelyek vándorlásának útvonalát határozhatják meg. A kiinduló hely meghatározásával, Csíktól haladnak Bukovina, Bácska, végül a Dunántúl felé. Fogalommagyarázat 21

23 Az órai munka során felmerülő ismeretek alapján, és az előzetes tudás mozgósításával kell önállóan megfogalmazniuk a tanulóknak a bőség, ínség szavak jelentését, a gazdagság, szegénység kifejezésekkel való kapcsolatukat. Tájékozódás internetes oldalakon Ehhez hasonló feladatok segítségével más-más forrásokból bővíthetik ismereteiket a tanulók. A film segítségével kaphatnak választ arra, hogy a méz, tej, tehén szavunk iráni eredetű, a termelő és lovas életmód megismerésének hozadékai. Míg az ótörök és bolgár eredetű ökör, tyúk, búza szavak a földművelés és állattenyésztés átvételére utalnak. II. 5. Tantárgyközi kapcsolatok A hon- és népismeret csaknem minden tantárgyhoz kapcsolható. A közösségi életforma megismerése nyomán szoros kölcsönhatásban áll a szociális kompetenciákat középpontba helyező tantárgyakkal (erkölcs és etika, társadalomismeretek); a szövegfolklór, a köszöntő és dramatikus népszokások szokásszövegei, az irodalmi források, néprajzi gyűjtések elemzése pedig az anyanyelvi kompetenciát helyezi középpontba. A tantárgy a nyelvi-kommunikációs kompetenciák fejlesztésén, a tematikai egységeken és a fejlesztési területeken keresztül kapcsolódik a következő tantárgyakhoz: Magyar nyelv és irodalom: A hallott, olvasott szövegek értelmezése, a szóbeli, írásbeli szövegalkotás képessége alapvető feltétel a magyar népi kultúra különböző területeinek megismeréséhez. Az önálló családtörténet, helyismereti, néprajzi gyűjtések lejegyzése segíti a közös tevékenység során elkészülő bemutatók megalkotását. Helyben gyűjtött vagy táji kötődésű népmesék, mondák, legendák feldolgozása során a szövegek irodalmi elemzése is megvalósul. Történelem: Közös célja mindkét tantárgynak a tanulók ismereteinek bővítése, attitűdjének formálása a nemzeti identitás alakításához és a hazaszeretet erősítéséhez. 22

24 Közös vezérelvek mentén történik az ismeretanyag feldolgozása. A témák kiválasztásában és feldolgozásában fontos szerepet játszik a narratíva, a képszerűség és a tevékenységközpontú megközelítés. Földrajz: Mindkét tudásterületen megjelenik a lokális és a regionális szemlélet, a táji körülmények meghatározó szerepe, az ok-okozati összefüggések elemző vizsgálata. Erkölcs és etika: Mindkét tantárgy foglalkozik az egyén és a közösség kapcsolatrendszerével, segíti a tanuló reális énképének alakítását, felveti az emberi életút és a társadalmi együttélés alapvető kérdéseit. Ének-zene: A népzene, a népdalok táji változatainak megismerése elősegíti a zene értő befogadását, a kulturális háttérrel való összefüggés feltárását. Vizuális kultúra: A tárgyalkotó népművészet motívumkincsének felfedezése formálja a tanuló esztétikai érzékét, az önkifejezést, a befogadást és az értelmezés műveleteit, valamint a művészi hatás eszköztárát. Testnevelés: Ebben az életkorban is alapvető módszer a játék, a játékosság. A mozgásos játékok közben fejlődik a térbeli és az időbeli tájékozódási képesség, az irányérzék, bővül a relációs szókincs. Mindebben a népi játékok, a néptánc fontos szerepet játszik. A tantárgyközi kapcsolatok feltárása megerősíti, segíti rendszerben elhelyezni az új tudást a tanulók számára. 23

25 III. A TANKÖNYVBEN ALKALMAZOTT ÚJSZERŰ TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGOLDÁSOK A tankönyv szigorúan követi a kerettantervben meghatározott tematikát, miközben végig figyelembe veszi az enyhe értelmi fogyatékos tanulók ismeretelsajátítási sajátosságait. Ehhez igazodva a taneszközök hangsúlyosan jelenítenek meg olyan tartalmi és módszertani megoldásokat, amelyek újszerű formában segítik a tanulási folyamatot. III. 1. Digitális tartalmak a tananyagban és a feladatok között A változatos feladatok között több témához kapcsolódóan a tankönyvben és a munkafüzetben is találkozhatnak a tanulók internetes utalásokkal. A linkek segítségével megkeresett videók segítik az új ismeretek megértését, bővítik a tanulók meglévő tudását. A motiváló, élményszerű források megkeresése támogatja a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztését, ugyanakkor a megtekintésre ajánlott videók különböző oktatási és nevelési célok megvalósításában nyújtanak segítséget. Példaként hivatkozhatunk olyan kiemelkedő személyiségekre, akik kitartóan képesek küzdeni céljaikért. Az ő szemléletük formálhatja a tanulók látásmódját, értékítéletét. Pl.: Ismerjétek meg Orsós Attila ökölvívó bronzérmes ifjúsági bajnok városához való kötődésének gondolatait: (utolsó letöltés: augusztus 22.) A hallott minta alapján mondjátok el ti is, mit jelent nektek a saját településetek! Erősíthetjük a tanulók nemzeti identitását, ha olyan értékeket mutatunk be, amelyre minden magyar büszke lehet. Pl.: Ha meg tudod nézni az alábbi linken lévő videót, megismerkedhetsz néhány további magyar találmánnyal, amely megváltoztatta a világot! (utolsó letöltés: augusztus 22.) Játékos formában átismételhetjük a tanórai ismereteket, egyben hozzájárulunk ezek elmélyítéséhez. Pl.: Nézd meg a Kisvakond nadrágja című mesefilmet! (utolsó letöltés: augusztus 22.) Segítségével átismételheted, hogyan lesz a növényi rostokból vászon. 24

26 Gazdag képi világgal jeleníthetjük meg a nemzeti parkjainkat, amelyek bemutatása ilyen formában a tanóra élményszerű elemévé válik. Pl.: Ha van rá lehetőségetek, nézzétek meg a lakóhelyetek területéhez tartozó nemzeti parkot bemutató videót! A rövid kisfilmek bekerülhetnek az óratervbe. A közös megtekintés után lehetőség nyílik a látottak megvitatására, a lényeges elemek kiemelésére. Otthoni megtekintésre is ajánlhatjuk a videókat előre kiadott megfigyelési szempontok segítségével. Mindkét megoldás esetében a szaktanár számára nyújtanak segítséget a témához ajánlott filmek a tanításitanulási folyamat tervezésében. III. 2. Kooperatív módszerek az ismeretelsajátításban Az eredményes ismeretelsajátításhoz, a tanulók képességeinek megfelelő teljesítmény eléréséhez fontos a megfelelő tanulásszervezési módszerek megválasztása. A tanulás társas tevékenységgé tétele során a hangsúly a tanulói együttműködésre kerül. Ilyen módon az egy főre jutó aktív idő jelentősen megnövekedhet. Az értékelés egyéni haladási ütem szerint történik. A csoport munkáját az egyéni teljesítmények határozzák meg. Az egyének vagy csoportok fejlődése szoros összefüggésben áll egymással. Az egyenlő részvételt úgy biztosíthatjuk, ha a munka megosztása során törekszünk a differenciálásra, és minden tanuló a számára leginkább megfelelő feladatot kapja. A tankönyvben és a munkafüzetben több témához kapcsolódóan megjelennek ilyen típusú feladatok. Pl.: Készüljetek fel tanárotok segítségével egy tanulmányi sétára! Tájékozódjatok lakóhelyetek honlapján a látnivalókról! Ha van a településeteken helytörténeti kiállítás, látogassátok meg! A sétát követően készítsetek egy közös tablót, amelyre mindannyian rajzoljátok rá, hogy mit találtatok leginkább értékesnek a településeteken! Mi ragadott meg leginkább benneteket? 25

27 Vagy: Készítsetek tablót a gyűjtött képek felhasználásával! Jelenítsétek meg azokat az értékeket, amiket megismertetek! Hárman-négyen dolgozzatok együtt! Az ilyen típusú feladatoknál mindenki azt teheti hozzá a megoldáshoz, amiben ő a legjobb. Így nemcsak egyéni értékeit tudja kibontakoztatni, hanem a csoport teljesítményéhez, eredményességéhez is aktívan hozzájárul. III. 3. Képi információk a szöveges tartalmak megerősítésére Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók ismeretelsajátítását és megértését támogatja az az oldalszerkesztési megoldás, amelyben nagy hangsúly került a szöveg és a képek arányára. Ahol erre lehetőség nyílt, a képi információk jelentősebb mértékben jelennek meg, mint az írott ismeretek. Minden esetben az írott ismeretek megerősítését, könnyebb értelmezését szolgálja a nagyszámú képi illusztráció alkalmazása. Pl.: Munkafolyamatok nyomon követése lényegesen egyszerűbb ilyen formában a tanulók számára. De a különböző, esetleg ismeretlen elnevezésű tárgyak, eszközök megismerését is megkönnyíti a gazdag képi illusztráció. 26

28 IV. AJÁNLOTT TOVÁBBI SEGÉDANYAGOK, SZAKIRODALMAK Az órákra történő felkészülésben segítséget jelentenek az alábbi szakirodalmak, amelyek nagyobb százalékban a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén is elérhetőek. A rövid ismertető alapján könnyebb eldönteni, hogy melyikre lehet leginkább szükség a következő téma kidolgozásakor. Balassa Iván Ortutay Gyula: Magyar néprajz 1979 Budapest, Corvina Kiadó Elérhető: (utolsó letöltés: augusztus 22.) Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozik, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja. Ortutay Gyula (sorozatszerkesztő): Magyar néprajzi lexikon I V Budapest, Akadémiai Kiadó Elérhető: (utolsó letöltés: augusztus 22.) A hon- és népismeret tanításának egyik fontos eszköze a Magyar néprajzi lexikon sorozat. A lexikonforma tartalmaz hosszabb-rövidebb szócikkeket, és a tanulmányok terjedelmét is igénylő enciklopédikus tárgyalásmódot, amely forrásként is hasznosítható egy-egy téma feldolgozása során. Magyar néprajz nyolc kötetben Elérhető: (utolsó letöltés: augusztus 22.) A népi műveltség a nemzeti kultúra alapját képező néphagyomány áttekintését vállalta magára a nyolckötetes Magyar néprajz. A kötetek tárgyalják a néprajzi kutatások tárgyát, módszerét, legáltalánosabb kategóriáinak, fogalmi kérdéseinek felfogását a hazai és a nemzetközi szakirodalom tükrében. Olyan fogalmak értelmezését járják körül, mint nép, kultúra, kulturális örökség, hagyomány, a nemzeti kultúra és a néphagyomány kapcsolata, szerepe a században. Áttekintik a magyar etnográfia és a hazai folklorisztika kutatásának történetét a 18. század végétől napjainkig. Tartalmazzák a témákra vonatkozó elfogadott tudományos eredményeket bemutató tanulmányokat. 27

29 A nyolc kötet tartalma: Táj, nép, történelem Gazdálkodás Kézművesség Életmód Magyar népköltészet Népzene, néptánc, népi játék Népszokás, néphit, népi vallásosság Társadalom Tátrai Zsuzsanna Karácsony-Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások 1997 Budapest, Mezőgazdasági Kiadó Az ünnep olyan különleges időszak, amikor a közösség a megszokottól, a hétköznapitól eltérő módon viselkedik, hagyományosan megszokott előírásokat és tilalmakat tart be. Ez a kötet részletes áttekintést ad a polgári év szerint a magyar paraszti élet jeles napjairól, ünnepi szokásairól és a hozzájuk fűződő hiedelmekről, kalendáriumi rigmusokról, a gazdálkodáshoz, az időjáráshoz kapcsolódó regulákról. Az újévvel kezdődő ünnepek a vízkereszttel folytatódnak, majd sorra kerül a Bálintnap, a Szent György-nap, a nagyböjt és a húsvét, és így tovább Luca-napig, bezárva a karácsonyi ünnepkörrel. Archív és újabban készült fényképek illusztrálják a leírtakat, amelyek alapján a jelmezek, maszkok és a kellékek is jól megfigyelhetők. Dömötör Tekla: Magyar népszokások 1977 Budapest, Corvina Kiadó Elérhető: Egy nép érzelem- és gondolatvilágát, erkölcsét és hiedelmeit sokrétűen fejezik ki azok a szokások, melyek egész életét áthatják, bizonyos értelemben szabályozzák. Ezek a szokások az év ünnepeihez kötődő rituális szertartásokban éppúgy tetten érhetők, mint az emberi élet fordulóihoz, a születéshez, kereszteléshez, lakodalomhoz és temetéshez fűződő ünnepélyes cselekvésekben. A szerző beavatja az olvasót a magyar nép egész szokásrendszerébe, melyben helyet kap a betlehemezés, a regölés, a farsangi alakoskodás, a húsvéti locsolás és tojásfestés, a komatálküldés, a májusfaállítás, a Szent Iván-éji tűzugrás és a kiszehajtás. Győri Lajos (szerk.): Nemzetiségeink képekben 2006 Budapest, Magyar Művelődési Intézet Elérhető: Egy adott helyen és időben számszerű kisebbségben élő, nyelvében, kultúrájában, vallásában, hagyományaiban sajátságos értékeket képviselő nemzeti, etnikai közösség élethelyzeteit, tárgyi kultúráját, karakteres figuráit megörökítő hiteles fotódokumentumok leginkább az utókor számára fontosak, hogy a felnövekvő 28

30 nemzedék is képessé váljon az elődeink által teremtett, nemzeti sajátosságokat hordozó értékek aktualizálására, továbbfejlesztésére, továbbadására. Mindeközben sajátjának vallja a velünk együtt élő másajkú és kultúrájú közösségek értékeit is. Fucskár Ágnes Fucskár József Attila: Hungarikumok könyve 2017 Budapest, Alexandra Kiadó Magyarország természeti értékeiből, kulturális nevezetességeiből kapunk ízelítőt. A fotóalbum a hungarikumok világába kalauzolja az érdeklődőket. A lenyűgöző képekkel gazdagon illusztrált könyvben a magyarság legkiemelkedőbb teljesítményeit ismerhetjük meg. Egyedülállóan izgalmas életutak, gasztronómiai kitérők, kultúrtörténeti érdekességek teszik ezt a kötetet igazán színessé, lehetővé téve, hogy megismerjük, felfedezzük Magyarország csodálatos kincseit. Szintén elérhetőek elektronikusan az Ethnographia folyóirat évfolyamai. Ezekben a kiadványokban számtalan cikket, tanulmányt találunk egy-egy téma feldolgozásához, amelyek elsősorban a szaktanár elméleti felkészültségét erősítik. (utolsó letöltés: augusztus 22.) Érdemes ellátogatni a Hagyományok Háza honlapjára, ahol számos segédanyag megtalálható, amely segítséget jelent az oktatásban. A történelmi Magyarország és Moldva térképe az 1914-es közigazgatási térkép alapján készült, közel tizenötezer település, a vízrajz és a határok digitalizálásával, amit kiegészítenek Moldva magyar nevű települései és a vízrajza: (utolsó letöltés: augusztus 22.) Források: Nemzeti alaptanterv – II Hon- és népismeret – A tantárgy tanításának specifikus jellemzői az 5 8. évfolyamon. Magyar Közlöny évi 17. szám 357. o. Hon- és népismeret Kerettanterv 5_8 29