500 Celsius fokon mint élve párologtak el: a tudósok magyarázatot adtak arra, miért nem találtak maradványokat Herculanumban

Az ókori Róma legrettegettebb tragédiája a Vezúv vulkán kitörése volt, amely 79-ben elpusztította Herculanum városát. Az archeológusok több évtizeden keresztül ásatásokat végeztek a romok feltárása érdekében, és bár több száz emberi áldozatot találtak, az emberek teljes hiányzása meglepte őket.

Azt találták, hogy a vulkánkitörés során a városban tomboló hőmérséklet meghaladta az 500 °C-ot, ami szinte azonnal elpusztította a lakosságot. Ennek eredményeként az emberi maradványok nem maradhattak fenn a vulkán heve miatt.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a vulkánkitörés következtében a város területén lévő anyagok és épületek szinte teljesen elolvadtak. A máról holnapra bedőlt és megsemmisült épületek között elveszett az emberi testeknek minden nyoma.

Régi rejtély: Hol tűntek el a hőben élt emberek?

Az ókori városokban, mint például Herculanumban, amiket a Vezúv kitörése pusztított el, mindig is felmerült a kérdés: mi történt az ott lakó emberekkel, akiknek a testét nem találjuk meg a romok között? A tudósok régóta megpróbálták megmagyarázni ezt a rejtélyt, de választ még mindig nem találtak rá.

Herculanum tragédiája során a vulkánból kiömlő láva hőmérséklete elérhette az 500 °C-ot is. Ez a hőmérséklet vélhetően képes volt teljesen elpusztítani az emberi testeket, így nem maradtak fenn nyomok a holttestekről. Azok az emberek, akik nem tudtak időben menekülni, valószínűleg hamar elégtek, majd a láva teljesen megsemmisítette maradványaikat.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a láva nem csak égetett és megemészthetett mindent, ami az útjába került, hanem azt is felhevítette a környező anyagokat, mint például az épületeket és tárgyakat. Ezért a holttestek helyett a kutatók inkább a városban talált szobrokat, ékszereket és más tárgyakat tanulmányozták, hogy megtudják, milyen volt az emberek élete és milyen kultúrában éltek.

Bár a tudósok még mindig nem találták meg a választ arra, hogy mi történt az elpusztult emberek testével, azóta sokat tanultak a Vezúv pusztításáról és az ókor lakóinak életmódjáról. Ezért a kutatás tovább folytatódik, és talán egyszer sikerül megfejteni ezt az ősi rejtélyt.

A tudósok válaszolnak a herculaneumi emberi maradványok eltűnésére

Egyedi körülmények a vulkáni katasztrófa következtében

Az 79-es vulkáni kitörés során Pompeii mellett a Herculaneum városa is túlzott hőségnek volt kitett, amely szinte azonnal odaőrölte a már meglehetősen pusztított város lakóit. Ebben a hőmérsékletben a testek rendkívül gyorsan elégtek és maradványaik praktikusan teljesen eltűntek.

Az anyagok megsemmisülése a hő hatására

Egy emberi test a 500°C-os hő hatására teljesen elenyészővé válhat. Csontjaink és szöveteink képesek szétesni olyan magas hőmérsékleten, és a régészeti leleteknek valóban ez a sorsa. Az olvadt kőzet, hamu és gázok által okozott magas hőmérsékletű környezetben az emberek testei teljesen megolvadtak, nyomok nélkül eltűntek.

A mágnesezhetőség szerepe a fennmaradt anyagokban

Mivel az emberi testek alapvetően nem mágnesesek, nincsenek fennmaradó jelek vagy anyagok, amelyeket esetleg felderíthetnénk. A kémiailag keresztcsontnál azonban fennáll annak lehetősége, hogy az anyagok megmaradnak és felfedezhetőek maradnak, mivel a kalciumos ásványi anyagok általában mágneses jeleket hordoznak.

Tüzet nem tűrő anyagok

A textíliák, cipők, növények és más, élettelen anyagok túlélhették a vulkáni kipufogást, de az emberi testek egyszerűen felégették őket. Az anyagok ezért könnyen felszívódhatnak és eltűnhetnek a környezetben.

Fontos információk a városról

Következtetés

Az emberi maradványok hiánya Herculanumban elsősorban a magas hőmérsékletre és az anyagok megsemmisülésére vezethető vissza. A várost pusztító vulkáni kitörés során az emberek testei teljesen felégették, nyomok nélkül eltűntek. Az anyagok, amelyek nem tudtak ellenállni a hőnek, felszívódtak és megszűntek létezni. Ezek az adatok értő és körültekintő értelmezése lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a vulkáni katasztrófák hatásait és a régészeti leletek hiányát.