Videó tutorial

Szerintem az emelt érettségi nagyjából felére egyedül is könnyen fel lehet készülni. A Word, Excel, Prezentáció és Grafikai feladatok mind lassan az alapműveltség részét képzik. A diákok többsége könnyedén elsajátítja ezeket az iskolában vagy az internetről. Így ezeket csak tudatosan kell gyakorolni és egyfajta a rutinná tenni. Viszont az adatbázis kezelés, weblapszerkesztés és programozás feladatokban sok kérdés felmerülhet. Ráadásul ezek olyan tantárgyak, amikre a későbbi szakirányú tanulmányok is erősen építenek, ezért érdemes nem csak megtanulni, de megérteni, sőt megszeretni is. Ezért érdemes olyan tanárt választani, aki megmutatja mitől érdekes ez a szakma. Ha szeretnél hozzám járni, ennek lehetőségeiről itt tudsz bővebben olvasni: emelt informatika érettségi magán úton.

Érettségi 2021: Informatika középszintű írásbeli érettségi megoldások

Pénteken 8 órától kezdődően írták meg a középiskolások a középszintű informatikaérettségit. Az Oktatási Hivatal május 15-én reggel közzétette az érettségi vizsga feladatainak hivatalos megoldásait, ezeket most ebben a cikkben találod.

A középszintű informatikaérettségi feladatsorának javítókulcsát itt tudod megnézni, az oldal alján tudsz tovább lapozni.

Mutatjuk, mik a középiskolások által megírt informatikaérettségi egyes feladatai és a hozzá kapcsolódó megoldások. Lássuk akkor a feladatokat és a helyes válaszokat!

Videó tutorial

Ha gondot okoz az informatika érettségi feladatok megoldása, ez a videó neked szól. Java programozási nyelven mutatom be egy érettségi feladat megoldásának lépéseit.

Honlapfejlesztés

Oktatás

Vélemények

Vélemények rólam, tanfolyamomról vagy könyvemről, jegyzetemről.

Hálás vagyok a Gusztával való kapcsolatért, a profi honlapunkért a nagyszerű ötletekért és tanácsokért. Örülök, hogy a munkakapcsolat egyre inkább barátsággá alakul. Kívánok minél több ilyen szakembert Magyarország számára.

Válas Péter honlapja

Érettségi feladatok analízise tanároknak adatbázis-kezelésből

• Ebben az áttekintésben és a feladatokhoz fűzött megjegyzésekben is többször linkeltem az Informatika levelezőlista archívumára , mert az ottani levélváltások fontos hozzáadott értéket tartalmaznak, és éltem a mesterelme erejével. Kb. 2012 és 2013 fordulóján, egy pontosan meg nem határozott időpontban az Educatio Kft. a lista archívumát zárttá, azaz csak a tagok számára olvashatóvá tette. Így aki el szeretné olvasni a leveleket, annak a http://lista.sulinet.hu/mailman/listinfo/informatika címen fel kell iratkoznia a listára (beállíthat nomailt is, hogy ne kapjon leveleket, de a kollégák iratkozzanak csak fel rendesen), és a kapott jelszóval egyszer belépni az archívumba. Onnantól fogva, amíg a sütije megvan, a többi linket is el fogja tudni olvasni újabb procedúra nélkül.
• A bal oldali legördülő menüben van az, amiért hozzákezdtem az egészhez: a típusfeladatok és megoldási eszközök keresése. Természetesen csak a már feldolgozott feladatsorokban! A jobb oldaliban a feladat egészét érintő, ill. speciális lekérdezések vannak. Ezekből olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint Adtak-e már fel összetett kulcsot középszinten?, Volt-e olyan feladadsor, amelyikben egyáltalán nem volt egytáblás lekérdezés? vagy Mennyi volt a legtöbb tábla egy feladatban? avagy Melyik középszintű feladatban találok akkora táblát, amiben egy tanítványom sem képes szabad szemmel megkeresni a legnagyobb értéket? Különösen ajánlom a megjegyzések kiíratása menüpontot; megjegyzést ugyanis csak indokolt esetben tettem, és így ezekből kiguberálható, hol vannak a felkészítés során különös figyelmet igénylő trükkök, kritikus pontok, érdekességek. Végül az alsó menü egy kiválasztott feladat teljes elemzését adja, megkönnyítve az órára készülést.
• Néhány nagyon gyakran előforduló triviális feladat nincs jelezve. Nem lehet keresni a lekérdezéses feladatokra általában, mivel ezek minden feladatsorban alkotmánymódosító arányban hemzsegnek; az importálásra, mert az mindig az első feladat; nincsenek továbbá feltüntetve az egyszerű lekérdezési feltételek ( WHERE ), a tábla új mezővel való bővítését és a nem megjelenítendő mezőt tartalmazó feladatok.
• Az első két feladat, az import és a típusok/kulcsok beállítása az utóbbi évek feladatsoraiban összemosódik, voltaképpen egy esetlegesen megbontott feladat a kettő, ezért lehet, hogy a típus és a megjegyzés hol az egyikhez, hol a másikhoz került. Sag schon. 🙂 Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy importálás közben csak az egyszerű kulcsot lehet beállítani az Accessben! Ha összetett kulcs van, hagyjuk ezt a lépést az importálás utánra.
• Egy feladatra nem feltétlenül jellemző az összes felsorolt tulajdonság egyszerre; az is lehet, hogy különböző megoldási módokhoz tartoznak. Az allekérdezés és a segédlekérdezés jellemzően egymás alternatívái, ezért egy típusként vettem fel őket. Tehát az allekérdezésnél megjelenő feladatok nagy száma nem azt jelenti, hogy ennyiszer kellett használni, hanem hogy ennyiszer lehetett.
• Bizonyos ismétlődő típusfeladatok mindig többféle módon megközelíthetők, ezért akkor is érdemes lehet olyan típusú feladatokat keresni a jellemző csoportnál, ha a módszert kifelejtettem az összerendelésből.
  • Például a „legkisebb/legnagyobb” feladatoknak nekieshetünk az Access-specifikus „ SELECT TOP 1 ORDER BY ” módszerrel is vagy a „ WHERE . = (SELECT MAX()) ” jellegű allekérdezésekkel. (Fontos ezzel kapcsolatban! [1][2][3]) (Megjegyzés: a pályák nem egyformák. Accessben a TOP 1 hármas holtverseny esetén mind a hármat kiválasztja. SQL-szabvány szerint a LIMIT 1 -et használhatjuk, de az tényleg csak egyet ír ki. OO Base-ben mind a kettő működik, de csak trükközéssel (direkt SQL-mód), és mind a kettő csak egy rekordot ad ki holtverseny esetén is.)
  • Az egyik gyakran ismétlődő összetett feladattípus, az „azonos csoport többi eleme” (ld. pl. a Pizza vagy a Barlang feladatnál) mindig megoldható allekérdezéssel, segédlekérdezéssel vagy bátrabbaknak egyetlen lekérdezéssel, a tábla duplikálásával („ SELECT . FROM tábla, tábla AS tábla1 ”).
  • [NOT] BETWEEN és [NOT] IN. Nélkülözhető dolgok, ÉS/VAGY kapcsolatokkal kiválthatók. (Az IN kulcsszó esetén itt a felsorolt halmazokra gondolok, nem az allakérdezésekre!) Két okból érdemes mégis használni őket, ahol lehet. Az egyik, hogy tisztábbá, átláthatóbbá teszik a kódot, könnyebb megérteni belőle, mit miért csináltunk. (S ez nemcsak filozófiai kérdés, hanem a vizsgázónak is érdeke, hogy a javító tanár könnyebben megtalálja a részpontokat a nem tökéletes megoldásában.) A másik, hogy OR kapcsolatokat lehet kiváltani velük. Az ÉS kapcsolatot ott egye a fene, annak magas a precedenciája, nem ellenfél. De a VAGY könnyen problémát okozhat a műveleti sorrendnél! Főleg, ha először magában áll, és nincs is jelentősége a sorrendnek, aztán utólag egészítjük ki egy ÉS feltétellel, de már nem jut eszünkbe foglalkozni vele. Egy érettségiző egy stresszes szituációban igazán könnyen beleszaladhat ebbe a hibába. (Lásd pl. a Notebook.5vasarlas feladatnál.) Rövidebb egész intervallumok esetén a BETWEEN helyett mindig jó az IN, de megint nem segíti a kód olvashatóságát. Inkább akkor stílszerű az alkalmazása, ha nem összefüggő intervallumban keresünk vagy szövegek között.
  • DISTINCT vagy GROUP BY?
    A DISTINCT (szerintem) könnyebben előáll az SQL-kód manipulálásával, mint az Access tervezőrácsán, ahol a mező vagy érték tulajdonságait kell a jobb egérgombbal kiválasztani, és ott az „egyedi értékek” tulajdonságot igenre állítani; azért gyűjtöttem ilyeneket is. Aki ilyet akar gyakoroltatni, az a GROUP BY -os feladatok közül is válogathat, és megfordítva, ezek a GROUP BY használatával is megoldhatóak. Akármelyik utat választjuk, könnyebb a DISTINCT záradékot beállítani, mint a GROUP BY esetleges útvesztőibe, hibajelzéseibe belemenni. (Ha az összesítő beállításoknál túl sok attribútumnál hagyjuk meg a GROUP BY opciót, és nem cseréljük pl. WHERE -re, akkor kaphatunk hibajelzést is, de ha az eredményen nem változtat ez a csoportosítás, akkor lehet az eredmény egy bonyolultabb kód is HAVING záradékkal, miközben a megoldás helyes.)
    Egy kis keresgéléssel a következő kép alakult ki bennem:
    • A GROUP BY igazi felhasználási területe az összegző függvények használata. (Természetesen csak ott, ahol az összegzendő mezővel együtt másikat is ki kell írni – ha csak egy átlagot kérnek magában, akkor nem kell.) Indokolt még akkor is, ha több mező szerint csoportosítunk. (Bár hirtelen nem találok példát olyan esetre, amikor nagyon hasznos egy nem megjelenített mező szerint is csoportosítani, növelve a sorok számát és látszólag egyforma értékeket kiírva.)
    • Ha csak annyi a feladat, hogy egyetlen mező különböző értékeit írassuk ki, akkor az eredményt tekintve ekvivalens a SELECT DISTINCT érték FROM tábla és a SELECT érték FROM tábla GROUP BY érték .
    • Más kérdés, hogy algoritmikusan is ekvivalensek-e. A DISTINCT mellett szól, hogy tisztább, átláthatóbb kódot eredményez, amely a szándékainkat jobban kifejezi (a programozás tanításánál súlyt fektetünk az ilyesmire – akkor miért ne tennénk ugyanezt az adatbázis-kezelésnél is?), és gyorsabb lehet. Az adatbázis-kezelő rendszerünk optimalizálási képességeitől függ, hogy ténylegesen is gyorsabb-e. Többen beszámoltak róla, hogy az SQL Server elvégzi ezt az optimalizálást, azaz felismeri az ekvivalenciát. ([1][2]) A sebesség persze nem kritérium az érettségin, de a szemléletformázáshoz hozzátartozik. Az Access ezen a ponton nem támogatja a gondolati tisztaságot azzal, hogy a GROUP BY elérhető egyetlen kattintással, a DISTINCT pedig nem.
    • Érdekesség, hogy beágyazott lekérdezéseknél (allekérdezéseknél) egyes esetekben a GROUP BY lehet a gyorsabb. ([1][2]) Olyan állítás is van, miszerint a DISTINCT gyorsabb, ha az azonos értékekhez kevés rekord tartozik, és a GROUP BY , ha sok. (Mindez nyilván függ az implementációtól is.)
    • Egy olyan esetet találtam, ahol kifejezetten csak a GROUP BY oldja meg a feladatot, és a DISTINCT nem alkalmas. Ez is roppant tanulságos eset, az Opera.6wagner lekérdezés elemzésénél látható a magyarázat több részletben. Gyanítom, hogy kevés vizsgázónak sikerült hibátlanul vennie az akadályt. (Az átverős feladattól eltekintve arról van szó, hogy egy nem megjelenítendő mezőt kéne különbözővé tenni, és ilyenkor a DISTINCT nem használható.)
    • Kapcsoljuk ki az Access beállításainál a lekérdezésekben az automatikus illesztést . (A táblák felvételekor összeköti az azonos nevű, más rendeltetésű kulcsokat, és ez alkalmas a vizsgázó teljes összezavarására.)
    • Access 2007-ben, ha már létező adatbázist nyitunk meg újra, és megjelenik felül a biztonsági figyelmeztetés , miszerint egyes részeket a rendszer letiltott, feltétlenül kattintsunk a beállításokra, majd az engedélyezésre. Ennek hiányában többször előfordult, hogy jól megírt lekérdezések nem futottak le, és hajtépve kereshettük a nem létező hibát. Sajnos a Microsoft újabb termékei oly végtelenül paranoiássá váltak a potenciális fenyegetések ügyében, hogy a saját maguk által létrehozott tartalmat is veszélyesnek nyilvánítják. Be lehet állítani megbízható forrásokat, de hálózati meghajtót nekem nem fogadott el, az adatbázisoknak meg ott kellett lenniük. A 2010-es változattal nincs tapasztalatom.
    • Az ANSI 92- (MS SQL Server-) kompatibilitást semmiképpen ne állítsuk be, ha nem akarunk tényleg csatlakozni a Microsoft SQL Serverhez, mert galibákat okozhat.

    Szívből ajánlom még az infoerettsegi.blog.hu-t, ahol a kolléga ugyanezen feladatok közül a középszintűeket oldja meg videón, többféle programmal.

    Az eddig feldolgozott közismereti feladatsorok száma: 18 középszintű (37%), 18 emelt szintű (38%).

    A csillaggal jelölt lekérdezések minden feladatsort listáznak, ezek a metaadatok 100%-ban fel vannak dolgozva.

    Szabad a választás balról és jobbról is!

    © Válas Péter. Az oldal teljes tartalma, beleértve az adatbázist, jogvédett, csak a szerző írásos engedélyével másolható. Kérlek, tartsd be az idézés szabályait!
    Olvasóim védelme érdekében a Facebook által agresszíven beillesztett fbclid paramétert minden URL-ből eltávolítom. Nincs süti. (Adatvédelem)

    Related posts:

    1. Gimnáziumi tankönyvek letöltése
    2. Tankönyvek vélemények
    3. Történelem érettségi feladatsor megoldások
    4. Emelt érettségi töri megoldások