A 2006. évi érettségi vizsga eredményeinek elemzése: Informatika

6. ábra. Az emelt szintű vizsga érdemjegyeinek megoszlása

FELSŐOKTATÁS

A 2006. évben a felsőoktatás területéről hozzánk érkezett panaszokat három nagy csoportba osztottuk. Az első csoportba az érettségivel és felvételivel kapcsolatos ügyek kerültek, a második csoportot a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének gyakorlatát taglaló ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak.

ÉRETTSÉGI – FELVÉTELI A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE

Ebben az évben az érettségit és a felvételit érintő ügyeket egy fejezetben tárgyaljuk. Mert bár az érettségire az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet mellett vonatkoznak a közoktatási törvény szabályai is, a felvételire pedig a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1 mellett a felsőoktatási törvény rendelkezései, a kettő együtt egy folyamatos és elválaszthatatlan egészet alkot.

Előkérdésként merül fel, hogy egyáltalán mely tárgyakból jogosult egy jelölt érettségi vizsgára jelentkezni.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ennek megfelelően, ha a beadványozó megbukott azokból a tárgyakból, amelyekből érettségizni szeretne, akkor ezekből a tárgyakból nem érettségizhet, mivel a bukás azt jelenti, hogy e tárgyakból a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. Más tárgyakból viszont tehet érettségi vizsgát, és bizonyítványt e vizsgáiról valóban csak akkor fog kapni, ha majd a többi vizsgáját is letette. (K-OJOG-385/2006.)

Mindig problémát jelent, hogy melyek a vizsga kötelező tárgyai. Erre nézve a jogszabály keretszabályokat tartalmaz, ám felsorol bizonyos tárgyakat, amelyekből kötelező vizsgázni.

Egy tanuló levelében arról kért tájékoztatást, hogy érettségi bizonyítványa megszerzéséhez köteles-e idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Tájékoztattuk, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 9. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. A jelenleg hatályos szabályozás szerint kötelező tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, továbbá – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – matematika, valamint – a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével – idegen nyelv. Fentiekből következik, hogy ahhoz, hogy jelenleg érettségi bizonyítványt kapjon, a vizsgázónak idegen nyelvből is érettségi vizsgát kell tennie. (K-OJOGB-293/2006.)

Még a 2006-os évben is előfordultak kérdések a nyelvi érettségi nyelvvizsgával való kiváltásával kapcsolatban, pedig ebben az évben ilyen lehetőség már nem létezett.

Legutoljára 2005-ben lehetett az idegen nyelvi érettségi vizsgák teljesítését nyelvvizsga bizonyítvány bemutatásával helyettesíteni. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti azonban az így kiadott érettségi bizonyítvány. (OKM-O-OJBT-167/2006.)

Az érettségi vizsga során elszenvedett eljárási jellegű jogsérelmek orvoslásának útjáról az érettségi rendelet gondoskodik.

Egy szülő elektronikus levelében fia érettségi vizsgájának körülményeit sérelmezte, valamint azt, hogy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont nem tett intézkedéseket. Tájékoztattuk, hogy az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdésében szabályozott törvényességi kérelmet nyújthat be az országos vizsgaközpontnak címezve. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 83. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a törvényességi kérelem tárgyában hozott döntésnek, intézkedésnek vagy intézkedés elmulasztásának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással. (K-OJOG-446/2006.)

Egy tanuló elektronikus levelében sérelmezte, hogy az informatika tantárgy érettségi vizsgáján egy feladat megoldása azért volt lehetetlen, mert az iskolában megfelelő program nem állt rendelkezésre. Tájékoztattuk, hogy a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről az iskolának kell gondoskodnia. A vizsgabizottság intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, illetve a tanuló jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be, majd annak eredménytelensége esetén bírósági felülvizsgálatot kérhet. (K-OJOG-456/2006.)

Speciális jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre az írásbeli vizsgák után, ez az ún. észrevétel jogintézménye.

Egy tanuló elektronikus levelében arról kért tájékoztatást, hogy kinek van joga érettségi írásbeli vizsga javítását felülbírálni. Tájékoztattuk, hogy az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 27. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól. (K-OJOG-454/2006.)

Az eredmény meghatározása az érettségi rendelet alapján, országosan egységesen történik. Az elégséges szinthez a jogszabály speciális követelményeket határoz meg azon tárgyak esetében, amelyek több vizsgarészből állnak.

Egy szülő levelében sérelmezte, hogy gyermeke nem kapta meg az elégséges osztályzatot az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán pusztán azért, mert a vizsga írásbeli részén nem érte el a 10 %-ot, pedig összességében teljesítménye meghaladta az elégséges szintet. Tájékoztattuk, hogy az érettségi rendelet 40. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékok alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Tájékoztattuk továbbá, hogy a közoktatási törvény 84. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, illetve a tanuló a Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz – a döntést követő három munkanapon belül – jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvény 83. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a törvényességi kérelem tárgyában hozott döntésnek, intézkedésnek vagy intézkedés elmulasztásának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. (OKM-O-OJBT-168/2006.)

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen való jó eredmény kiválthatja az érettségi vizsgát, és a felsőoktatási felvételi eljárásban is többletpontokat eredményezhet. Ezért merülhet fel problémaként, hogy ki rendelkezik a versenyeken való indulás jogával.

A két tanítási nyelvű közoktatási intézmények tanulóinak OKTV-részvételének kérdésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztattuk a hozzánk fordulókat.

A probléma két részre bontható. Az első, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen milyen feltételekkel lehet részt venni, és ha valaki nem vehet részt, az önmagában jogsértő-e. A második, hogy a versenyeredménnyel milyen előnyök szerezhetők a felsőoktatási felvételi eljárásban, és ez nem okoz-e esélyegyenlőséget a felvételizők között.

Az első kérdésre viszonylag egyszerű válasz adható. Az OKTV-n való részvétel nem alanyi jog. A versenyt kiíró szerv dönti el a pontos feltételeket, ha egyáltalán nem írná ki a versenyt, tanulói jog akkor sem sérülne. A versenykiírásnak megfelelő pályázók részt vehetnek, aki azonban a kiírásnak nem felel meg, nem szenved jogsérelmet, ugyanis a közoktatásban részt vevő tanulók jogai között a jogszabályok nem nevesítenek semmi olyat, ami alapján kötelező lenne részvételüket biztosítani.

A második kérdés esetében kiindulópontul az szolgál, hogy a két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő tanulók nyilvánvaló előnyben vannak a normál képzésben részt vevő társaikhoz képest, ezért azonos kategóriában nem indíthatók az OKTV-n. Nem kielégítő megoldás ugyanakkor az sem, ha külön kategóriában indul minden két tanítási nyelvű diák, egyes nyelvekből ugyanis nincs az országban annyi két tanítási nyelvű iskola, amely megfelelő mezőnyt tudna biztosítani a versenynek, így éppen az lenne a visszás, hogy kevés versenyző között lehet elérni olyan eredményt, amely túlzott előnyt eredményez a felvételi eljárás során.

Másrészt, a két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő tanulók más kedvezményekben részesülnek, amelyek kiemelik őket a normál oktatásban részt vevő társaik közül. Így például automatikusan nyelvvizsgát szerezhetnek érettségijükkel, sokkal alaposabb nyelvi tudást sajátíthatnak el, mint más. Az előnyök és a hátrányok így kiegyenlítik egymást.

Az Oktatási Minisztérium felsőoktatási területének tájékoztatása szerint a probléma a jövőben fel sem vetődhet. A többciklusú képzési rendszerben ugyanis nem lesznek olyan felsőoktatási szakok, amelyek kevés számú hallgatót vesznek fel, márpedig ezek azok a szakok, ahol a felvételi versenyben hátrányt jelent az, ha valaki nem rendelkezik OKTV eredménnyel. A bachelor alapszakok 2006-tól tömegszakok, jóval több hallgatóval, mint aki OKTV-n szerzett pluszponttal rendelkezik, így az a felvételiző, aki nem vett részt az OKTV-n, de jó egyéb eredményei vannak, biztosan bekerülhet. (K-OJOG-155/2006.)

Az OKTV lebonyolításáért az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a felelős. A versenyt az oktatási és kulturális miniszter versenykiírása alapján bonyolítják le.

Egy pedagógus azt sérelmezte, hogy sem neki, sem versenyző tanítványának nem engedtek betekintést a szervezők a versenydolgozat javításába. Többször fordult kérelemmel az OKÉV-hez írásban és szóban egyaránt, ám azt a választ kapta, hogy az OKTV-n erre nincsen mód, csak május végén – amikorra már a fellebbezésre szabott határidő lejár – tesznek közzé egy általános értékelést az interneten.

A beadványozó pedagógus kérelmére eljárást nem indíthattunk, mivel a működésünket szabályozó 40/1999. (X. 8.) OM rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja ezt kizárta (a beadványozó nem érintett, érintettként csak a tanuló fordulhatott volna hozzánk). Ugyanakkor a probléma figyelemreméltó, a fentiekben leírtak ugyanis oktatási jogsérelem lehetőségét vetették fel.

Az OKTV jelenleg alig bír jogszabályi háttérrel. A közoktatási törvény 95. § (1) bekezdés n) pontja szerint az oktatási és kulturális miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele. A miniszter a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben teszi közzé minden évben, hogy melyek az általa meghirdetett versenyek. A szabályokat tartalmazó versenykiírást pedig a tárcalapban teszi közzé. A versenykiírás a valódi forrás a lebonyolításhoz, ez a kiírás azonban a fentiekből következően akár minden évben más is lehet, hiszen a minisztert nem köti semmi megalkotásakor. Sőt, amennyiben a miniszter úgy dönt, nem is kell kiírnia egyetlen tárgyból sem versenyt, hiszen erre semmi nem kötelezi, és a tanulóknak sincs semmiféle joga ahhoz, hogy versenyezhessenek, vagyis, hogy legyen olyan verseny, amin indulhatnak.

Maga a versenykiírás a lehető legszűkebb, csak a legszükségesebb adatokat tartalmazza, az eljárás garanciális szabályairól nem ejt szót, így a dolgozatokba való betekintés kérdéséről sem.

Mivel a közoktatási jogszabályokban nincsenek szabályozva a tanulmányi versenyek, tanulói jog nem sérülhet velük kapcsolatban. A versenyeken elért helyezés azonban bizonyos kedvezményeket biztosíthat a versenyzőknek. Így az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (5) bekezdése alapján a tanulmányi verseny döntősei a jogszabály erejénél fogva teljesítették emelt vagy középszinten az adott tárgyból az érettségi vizsgát, és jeles osztályzatot valamint 100 %-os minősítést kapnak. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. § (11) bekezdése értelmében pedig a felvételi eljárásban juthatnak többletponthoz azok, akik OKTV-n megfelelő helyezést értek el. Így a versenyeredmény befolyásolhatja a felsőoktatási felvételi eljárás eredményét is. Ebben a tekintetben tehát sérülhetnek a felvételizők oktatási jogai, ha a tanulmányi versenyek nem megfelelő módon kerülnek lebonyolításra.

Az írásbeli dolgozatokba való betekintés lehetősége az egyik legelemibb követelmény minden említett érettségi, felvételi eljárás esetén. Nem igényel magyarázatot, hogy enélkül az írásban történő vizsgáztatás önkényessé, kontroll nélkülivé válhat, ráadásul a jogorvoslathoz fűződő jog sem gyakorolható érdemben, hiszen a jogorvoslati kérelemnek éppen az lehet az alapja, amit a vizsgázó (versenyző, felvételiző) a javításban sérelmesnek tart.

A felsőoktatási intézményekbe történő felvételi eljárás során a már említett 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet többféle kedvezményt, többletpontot alkalmaz. Így többletpontot lehet kapni a nyelvvizsgáért, fel kell venni azokat, akik az olimpiai játékokon előkelő helyezést értek el, illetve többletpontok adhatók versenyeredményekért, ide tartozik az OKTV-eredményhez fűződő kedvezmény. Összevetve ezeket belátható, hogy a nyelvvizsga megszerzése során a jogorvoslati jog gyakorlásának lehetősége fontos eleme az eljárásnak, ezt az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet biztosítja. Az olimpiai játékokon is többféle módon ellenőrizhető – és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által ellenőrzött is – a verseny tisztasága. Az OKTV-n azonban veszélybe kerül az ellenőrizhetőség, illetve a végső soron alkotmányi alapokra visszavezethető jogorvoslathoz való jog érvényesülése.

Összefoglalóan elmondható, hogy az OKTV-re vonatkozó garanciális szabályok hiánya oktatási jogsérelemhez vezethet. A probléma kezelése jogalkotás útján képzelhető el. A legnagyobb (és a fentebb említett érettségi és felvételi kedvezményeket biztosító) tanulmányi versenyekre vonatkozó eljárási szabályokat – ideértve a jogorvoslatot is – célszerű lenne jogszabályban, miniszteri rendeletben szabályozni. Ez a megoldás az állandóság irányába is komoly lépést jelenthetne.

A fentiekre tekintettel azzal a jogalkotási javaslattal fordultunk az oktatási és kulturális miniszterhez, hogy jogalkotás útján szüntesse meg az OKTV-vel kapcsolatos oktatási jogsérelmet. (K-OJOG-395/2006.)

A tanulmányi versenyen való helyezés felvételi többletpontot jelenthet. Nem mindegy ugyanakkor, hogy a felvételiző mely tárgyból rendelkezik versenyeredménnyel.

A felvételi rendelet 6. § (11) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézmények szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén azoknak a jelentkezőknek, akik a versenykiírásnak megfelelően az oktatási miniszter által ajánlott Országos Középiskolai Tanulmányi és Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést értek el, a (8) bekezdésben meghatározott maximális többletpontot biztosítják. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot ennek figyelembevételével kell meghatározni. A (8) bekezdésben a 24 pont szerepel.

Ennek megfelelően a felsőoktatási intézmény akkor ad a versenyeredményért többletpontot, ha a verseny tárgya azonos a felvételi tárggyal az adott intézményben, vagyis az e tárgyból tett érettségi vizsgával lehet a szakra jelentkezni, és ez alapján számolták a felvételiző szerzett pontjait. (OKM-O-OJBT-28/2006.)

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a Felsőoktatási felvételi tájékoztató című kiadvány jelentőségét. A Tájékoztató (és kiegészítése) tartalmazza a jelentkezők számára fontos valamennyi információt. Előfordult, hogy a felvételire készülő diák nem tanulmányozta elég alaposan a Tájékoztatót, ezért jutott felvételijével kapcsolatban téves következtetésekre.

A beadványozó azért fordult hivatalunkhoz, mert leánya számára a 2006-os Felsőoktatási felvételi tájékoztató alapján kiválasztottak egy intézményt és szakot, később, már a 2007-es jelentkezésre készülve azonban azzal szembesültek, hogy az illető szakon más a felvételi követelmény, mint azt ők a Tájékoztató alapján gondolták. A beadványozó lánya érettségi vizsgát tett földrajzból, és most nem tudta azt felhasználni.

A beadványozó által hivatkozott NYME-GFK földmérő szakjánál a 2006-os Tájékoztatóban a földrajz alkalmassági vizsgaként szerepel (462. oldal). Ez abból látszik, hogy zárójelben “Alk” felirat olvasható mögötte. A földrajz alkalmassági vizsga ráadásul nem az egyetlen követelmény, hanem mellette tantárgyi vizsgát is kell tenni. Ez pedig abból derül ki, hogy a földrajzzal “és” kapcsolatban van a többi felsorolt vizsgatárgy. A Tájékoztató helyes értelmezése alapján tehát nem is lehetett volna arra a következtetésre jutni, hogy földrajzból érettségi vizsgát kellene tenni.

Mindezek mellett a Tájékoztató kiegészítésére is sor került 2006 januárjában. A kiegészítés lehetőségét a jogszabályok tartalmazzák, és maga a Tájékoztató is felhívja a figyelmet arra a 24. oldalon, hogy végleges döntést csak a kiegészítés ismeretében hozzanak a felvételizők. A kiegészítés megjelent napilapokban, és felkerült az Oktatási Minisztérium, valamint az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapjára is. A kiegészítésben pedig az szerepel, hogy alkalmassági vizsga nincs a nevezett szakon, így a földrajz alkalmassági vizsga törlésre került.

Mindezek alapján jogsérelmet nem állapítottunk meg. (K-OJOGB-467/2006.)

A közoktatásban a sajátos nevelési igényű tanulók által igénybe vett kedvezmények általában a felsőoktatási felvételi eljárásban is megilletik a jelentkezőt. E könnyítések azonban a jogszabályban szigorúan körülhatároltak, nem jelentik azt, hogy a jelentkező a felvételi eljárás céljával össze nem egyeztethető kedvezményekre is jogosult lenne.

A beadványozó arról érdeklődött, hogy német nyelv felvételi tárgy helyett nem számíttatható-e be a földrajz vizsga, amelyet pedig a német nyelvi érettségi helyett tett le a beadványozó lánya a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése alapján.

E kérdésre a válasz egyértelműen nem. A beadványozó lánya a kötelező érettségi tárgyat (idegen nyelv) váltotta ki a földrajz vizsgával, és ezzel azt a kötelezettségét teljesítette módosított formában, amelyeket a közoktatási jogszabályok rónak rá. Így kaphatott érvényesen érettségi bizonyítványt és a vele járó középfokú végzettséget. A felsőoktatási intézményekbe történő felvételi azonban ettől különbözik, a felvételihez a meghatározott felvételi tárgyakból kell teljesíteni vizsgát, és itt mentesítésnek sincs helye. (K-OJOGB-467/2006.)

Speciális elbírálás alá esik az a jelentkező, aki nem magyar rendszerű érettségi vizsgával rendelkezik. Természetesen érettségije jogosítja felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre, ám a felvételi pontjainak meghatározásában a felsőoktatási intézmény nagy szabadsággal bír.

Egy tanuló levelében arról kért tájékoztatást, hogy külföldön megszerzett érettségi eredménye hogyan számítható be a magyar felvételi eljárásban. Tájékoztattuk a következőkről. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szint elismerése, ha az oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik. Fentiekre tekintettel tájékoztattuk arról, hogy a pontszámítás a főiskola hatáskörébe tartozik. (K-OJOGB-2/2006.)

Ugyancsak különleges eset, ha valaki úgy akar felvételizni, hogy a felsőoktatási intézménnyel már létező hallgatói jogviszonya van. Az ügyben szereplő hallgató azért szeretett volna újra felvételizni, mert költségtérítéses képzését államilag finanszírozottra akarta cserélni.

A beadványozó aziránt érdeklődött, hogy az egyetemen, ahol első éves hallgató, folytathatja-e tanulmányait a második évfolyamon, ha újra felvételizik. Tájékoztattuk, hogy felsőfokú tanulmányait egy új felvételi eljárás keretében nem folytathatja ott, ahol abbahagyta, mert a képzési időnek van egy törvényi minimuma. Lehetősége van azonban arra, hogy a már lezárt tantárgyait elfogadtassa. A kreditátvitel módjáról az intézményben adnak tájékoztatást. (K-OJOGB-445/2006.)

Ugyan a tantárgyi felvételi vizsgák beolvadtak az érettségi vizsgába, alkalmassági és gyakorlati vizsgát ma is tarthatnak a felsőoktatási intézmények. Szinte minden évben felmerül, hogy a felsőoktatási intézmények nem követnek-e el jogsértést, ha ugyanarra a napra adják meg felvételi vizsgájuk időpontját. A válasz egyértelműen nem.

Felhívtuk a beadványozók figyelmét arra, hogy a felsőoktatási jogszabályok nem tiltják azt, hogy az intézmények ugyanazon napra hirdessék meg felvételi vizsgaidőpontjaikat. Pótfelvételi időpontjának megadására pedig nem kötelezhetőek. Egyébként a felvételi tájékoztatóból a felvételi időpontok megismerhetőek. (OKM-O-OJBT-13/2006., OKM-O-OJBT-85/2006.)

A 2006-os évben a nyelvvizsgákért viszonylag magas, összesen 24 többletpontot kaptak a jelentkezők.

Beadványozónk arról érdeklődött, hogy felvételijével kapcsolatban a nyelvvizsgákra adható többletpontok számítása hogyan alakul. Mivel hivatalunk hatásköre nem terjed ki konkrét felvételi pontszámok számítására, csak az arra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket állt módunkban ismertetni. Tájékoztattuk, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. §-ának (5) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézmény legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvvizsgánként – középfokú C típusú nyelvvizsga esetén – 7 pontot, illetve – a felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén – 10 pontot ad. A (8) bekezdés pedig kimondja, hogy a többletpontok összege legfeljebb 24 pont lehet. (K-OJOGB-409/2006.)

1 Itt jegyezzük meg, hogy a beszámoló készítésekor már új jogszabály lépett a 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet helyébe. A 2007-es rendes felvételi eljárásra már a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletet kell alkalmazni. A 2006-os év ügyeiben azonban értelemszerűen még a régi szabályokat alkalmaztuk.

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 – Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu Impresszum