INFORMATIKAI ALAPISMERETEK
9 írásbeli vizsga, I. összetevő 9 / május 13.
Középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi megoldás 2021 október
• A válaszokra csak a javítási-értékelési útmutatóban megadott pontszámok, illetve részpont- számok adhatók. Fél pont nem adható.
• A hiányzó válasz minden esetben 0 pont.
• Az értékelő tanár a dolgozatban jelölje és pontozza a helyesírási hibákat, és a pontszámot adja hozzá a szövegalkotási feladat helyesírási pontszámaihoz. A helyesírási hibák pontozásához a mellékletben közöltek az irányadók.
• A javító tanár csak az útmutatóval lényegében egyező tartalmú választ értékelheti pontok- kal. A megfogalmazás természetesen eltérhet a javítási útmutatótól. Több helyes válasz esetében a lehetőségeket [/] jel különíti el egymástól.
• Amennyiben a vizsgázó a feladatban előírtnál több választ ír, akkor az első (megadott számú) megoldást kell figyelembe venni.
• A pontozásban figyelembe kell venni a felelet megfogalmazását is, amennyiben azt az útmutató előírja.
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!
Egyes feladatok végén zárójelben adjuk meg a megoldást segítő szövegrészlet számát.
Braun Tibor: A könyvek illata
1. Miért vonzódunk a könyvekhez? Egyesek szerint elsősorban tartalmuk miatt. Mások számára döntőek lehetnek fizikai jellemzőik, elbűvölő címlapjuk, vászon- vagy bőrkötésük, jó tipográfiájuk 1 , kellemes tapintású papírjuk. Vannak azonban, akik sokkal érzelmibb módon vonzódnak, kötődnek a könyvekhez, a fentieken túlmenően egyszerűen élvezik illatukat.
2. Könyvek már körülbelül 4500 éve vannak velünk. Az elsők, körülbelül Kr. e. 2400-ból, Egyiptomból származnak. Azokat még papiruszra írták, amit úgy készítettek, hogy a papirusznövény szálait lapként összepréselték és fakalapáccsal simára egyengették. Tekercsben tárolták, mert a hajlítást nem bírták. Persze a papirusztekercsek mások, mint a könyvek, amiket egyéni lapok gyűjteményeként ismerünk ma. A korszerűbb alakú könyvek Kr. e. I. században jelentek meg. Ezeknek előnyére szolgált, hogy a tekercsnél könnyebben olvashatóak, és hatékonyabban tárolhatók voltak. Régen minden könyv kézi munkával készült, bennük a szöveg íródeák kezével íródott. Kr. u. 800-ban egy nagy könyvtár körülbelül 500 könyvet tartalmazott. 1045-ben Bi Sheng kínai feltaláló porcelánból készült nyomtatót alkotott. Sajnos sem azt, sem az azzal készült könyveket mindmáig nem találták meg. Így a nyomtatás és a nyomdagép feltalálását Gutenbergnek tulajdonítják 1450 körül. 1800-ban egy nyomdagép már több mint 1000 lapot nyomtathatott óránként. Ezzel szemben a jelenlegi […] digitális eljárással előállított könyvek esetében a nyomtatott oldalszám túlszárnyalja a 100 milliót.
3. Miért kedveljük annyira a könyvek illatát? A választ az emberi agyban kereshetjük. A szaglás érzése, érzékelése erősen kötődik az emlékezethez. A szaglószervi gumó, ami az illatokat érzékeli, része annak a területnek az agyban, amit limbikus rendszernek nevezünk. […] Illatok nem dolgozhatók fel, amennyiben nem haladnak át az agy olyan részein, amelyek az emlékezeti hatásokkal kapcsolatosak. Ezt a folyamatot a pszichológusok az író Marcel Proustról Proust-jelenségnek nevezik. Az említett író közismert művében, Az eltűnt idő nyomában lapjain írta le, hogy főszereplője hogyan élte át a teába mártott sütemény illata, íze által kiváltott gyermekkori emlékeit.
4. Az úgynevezett gutenbergi forradalomnak és a nyomtatás fejlődésének tulajdoníthatóan a könyvek mindenütt jelenlévő tárgyakká váltak. Fizikai formájukban nemcsak tárgyak, amik illatukkal vonzanak, hanem arra is alkalmasak, hogy igénybe vegyék az összes emberi érzéket. Ezek közül természetesen a látás a legnyilvánvalóbb, szemünk a szövegek látványára, valamint az ábrák dekódolására szolgál. Következik a tapintás, amit nemcsak akkor használunk, amikor kézbe veszünk egy könyvet, és oldalait lapozgatjuk,
1 Tipográfia: valamilyen kiadványban alkalmazott nyomdai előírások összessége.
hanem akkor is, amikor írásra és olvasásra a nem látók a Braille-rendszert veszik igénybe. Végül a hang, amit az oldalak lapozgatásával érzékelünk, zenét jelenthet füleinknek.
5. A könyvek csaknem teljes egészében szerves anyagokból készülnek, úgymint papír, festék és ragasztók.
Amikor orrunkhoz emelünk egy új könyvet, a papír, a nyomdafesték és a könyvkötő ragasztójának illatát érezzük. Azonban az új könyvek illatai különbözőek lehetnek, mert a mai modern időkben a könyvek előállítása során eltérő papírkezelési, ragasztási módszereket alkalmaznak. Ez megnehezíti a jellemző vegyületek meghatározását, amelyek illatukhoz hozzájárulnak. […]
6. A régi könyvek illata a papírból, annak összetevőiből és az abban lévő adalékanyagok kémiai bomlásából származik. A papír egyéb vegyületek mellett cellulózt és lignint tartalmaz. Ez utóbbi a több mint százéves könyvekben van inkább jelen. A cellulóz és a lignin a papírkészítéshez használt faanyagból ered. Minőségi papírok kevesebb lignint tartalmaznak, az újságpapírban azonban több a lignin. […]
7. Érdekességként említést teszünk egy vizsgálatról, amelyet a Londoni Egyetem kutatói végeztek a Szent Pál Székesegyház, Durham Központi Könyvtárában. A vizsgálat során felkérték a könyvtár aznapi látogatóit, hogy sorolják fel a szippantott illatokat, amiket látogatásukkor a könyvtárban észleltek. Az eredmények azt mutatták, hogy a látogatók fás, füstös, mandulás, szúrós, virágos szagokat említettek. Ezek nagyjából megfeleltek az illékony szerves vegyületeknek, amiket a kémiai eljárásokkal régi könyvek illatai között azonosítottak.
8. Amikor illatokról teszünk említést, nem hagyhatjuk ki a parfümöket. A parfüm története az ókorig vezethető vissza. Maga a szó a latin per fumum (füstön keresztül) kifejezésből ered. Az illatkeverés művészete először az ókori Egyiptomban jelent meg, később a rómaiak és az arabok tökéletesítették. A világ első ismert parfümkészítője, Tapputi a Kr. e. II. évezredben élt Mezopotámiában. A legrégibb, mintegy 4000 éves parfümériát egy 2004-es ásatáson tárták fel olasz régészek Cipruson. A VIII-IX.
században elindult a parfüm igazi karrierje. Több parfümgyártási technológiát fejlesztettek ki és tökéletesítettek, például a desztillálást, a lepárlást vagy a leszűrést. Számos parfümreceptet is kikísérleteztek. A parfümök a XI-XIII. században érkeztek meg Európába Arábiából a kereskedők és a kereszteslovagok közvetítésével. A XIX. századi parfümök már erősen különböztek a korábbiaktól, változott az ízlés, és a modern kémia is számtalan új technológiával jelentkezett. A század végéig elsősorban növényi olajokból készítettek parfümöket, később állati eredetű anyagokat is használtak. A XX.
században megszülettek, divatba jöttek az első, kémiai úton előállított parfümök is, és ezzel a parfümgyártás ipari méreteket öltött.
9. Ezek után nem meglepő, hogy a kétezres évek elején a közismert Chanel nevű francia ruházati és parfümgyártó cég világhírű elnöke, Karl Lagerfeld volt az, aki rajongóinak legnagyobb döbbenetére megalkotta és piacra dobta a régi és új könyvek illatának megfelelő Paper Passion nevű parfümöt. Ezután új és régi könyvek illatára emlékeztető parfümöt számos parfümgyár kezdett gyártani. […] Gutenberg, ha élne, mosolygós elégedettséggel szemlélhetné találmánya évezredes „karrierjét” és azt, hogy ma még mindig velünk van, és egyre intenzívebben használjuk a XXI. század elején is. Pedig az elektronikus rögzítés által nem kis veszély fenyegette az előző évszázad során, amikor egyre erélyesebben húzták meg a vészharangot a könyvnyomtatás és a könyvkiadás fölött. Talán leghallhatóbban akkor, amikor Marshall McLuhan 1962-ben közzétette a nyomtatás kultúrtörténetét eredeti módon jellemző, de a könyvnyomtatás végét is megjövendölő keserédes, óriási sikerű bestsellerét. Kimondanunk sem kell, hogy McLuhan jóslata nem vált be. Ellenben a régi és új könyvek illata folyamatosan ejti rabul az olvasókat, és tanulmányozása tudományos kutatások tárgyává vált. Azt viszont Ray Bradbury 2 nem érhette meg, hogy a számítógépek szerelmeseinek használatára is létrehoztak egy parfümöt. A MyBook elnevezésű parfüm a frissen csomagolt vadonatúj laptop illatát érzékelteti.
2 Ray Bradbury (1920–2012) amerikai író. Fahrenheit 451 című regénye egy olyan jövőbeli világban játszódik, ahol betiltották az olvasást, és elégették a könyveket.
Módszertanilag indokolható célból a feladathoz igazított, szerkesztett szöveg.
A cikk a Természet Világa 2018. szeptemberi számában (149. évf. 9. sz.) jelent meg.
1. A szöveg 1. bekezdése arra keresi a választ, miért vonzódunk a könyvekhez. Töltse ki az alábbi ábrát az első bekezdés információi alapján!
Adható: 4, 3, 2, 1, 0 pont.
Egy helytálló közlés: 1 pont
2. A Kr. e. I. század változást hoz a könyvek alakjában. Nevezzen meg két indokot, miért szolgált a könyvek előnyére ez a változás! (2)
− könnyebben olvashatók (voltak a papirusznál)
− hatékonyabban tárolhatók Adható: 2, 1, 0 pont
Egy helytálló közlés: 1 pont
3. „A nyomtatás és a nyomdagép feltalálását Gutenbergnek tulajdonítják 1450 körül” – írja a szöveg. Ön szerint ez a mondat tartalmában megegyezik-e azzal az állítással, hogy: A nyomtatást és a nyomdagépet Gutenberg találta fel 1450 körül. Fejezze be a megkezdett mondatokat, mindkét válaszát támassza alá a szöveg alapján! (2)
Igen, Gutenberg a nyomdagép feltalálója, mert korábbról (1450 előttről) nem került (még) elő nyomdagép / sem azzal készült szöveg.
Nem, nem Gutenberg a nyomdagép feltalálója, mert tudomásunk van arról, hogy jóval Gutenberg előtt (1045-ben) Bi Sheng kínai feltaláló már készített nyomtatót (porcelánból), és nyomtatott vele könyveket (jóllehet ezek nem kerültek még elő).
Adható: 2, 1, 0 pont
Egy helytálló közlést tartalmazó mondat: 1 pont
Miért vonzódunk a könyvhöz?
tartalma miatt fizikai jellemzői miatt az illata miatt
elbűvölő a címlap, a vászon- vagy a bőrkötés
jó tipográfia kellemes tapintású papír
4. A cikk megidézi a XX. századi francia irodalom jeles alakját, Marcel Proust írót. (3) a) Mit neveznek a pszichológusok Proust-jelenségnek? Válaszát egész mondatban
fogalmazza meg!
A pszichológusok Proust-jelenségnek azt a folyamatot nevezik, amelynek során a szagok, illatok múltbéli emlékeket idéznek fel / a szaglás tehát erősen kötődik az emlékezethez. / A pszichológusok szerint az illatokat csak akkor dolgozzuk fel, ha azok áthaladnak az agy olyan részein, amelyek emlékezeti hatásokkal kapcsolatosak.
Adható 2, 1, 0 pont. Egy érdemi válasz 1 pont. Nyelvi megformálás 1 pont.
A megadott mondat tartalmával egyező más megfogalmazás is elfogadható.
b) Miért éppen Marcel Proustról nevezték el ezt a jelenséget? Válaszát egész mondatban fogalmazza meg!
Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényében leírja, hogy főszereplőjében a teába mártott sütemény illata és íze gyermekkori emlékeket idézett fel. /A szaglás, az illatok érzékelése képes emlékeket felidézni, ahogy ez Az eltűnt idő nyomában című regényben is történt. / Proust ír arról Az eltűnt idő nyomában című regényében, hogy a teába mártott sütemény íze, illata idézi fel a főszereplő gyerekkori emlékeit.
Adható 2, 1, 0 pont. Egy érdemi válasz 1 pont. Nyelvi megformálás 1 pont.
A megadott mondat tartalmával egyező más megfogalmazás is elfogadható.
5. A gutenbergi forradalomnak köszönhetően a könyvek „mindenütt jelenlévő tárgyakká váltak”, amelyek érzékszerveinkkel felfoghatók. A 4. bekezdés közlései alapján nevezze meg pontosan az egyes érzékterületeket, amelyekkel a könyveket érzékeljük, illetve idézze pontosan azokat a szövegrészeket, amelyek az érzékelés folyamatát írják le!
megnevezése Idézett szövegrész, amely az érzékelés folyamatát írja le
szaglás „tárgyak, amik illatukkal vonzanak”
látás „szemünk a szövegek látványára, valamint az ábrák dekódolására szolgál”
„kézbe veszünk egy könyvet és oldalait lapozgatjuk” /
„írásra és olvasásra a nem látók a Braille-rendszert veszik igénybe”
hallás „a hang, amit az oldalak lapozgatásával érzékelünk, zenét jelenthet füleinknek”
Adható 4, 3, 2, 1, 0 pont.
Csak az érzékterület pontos megnevezése fogadható el.
Minden helyesen kitöltött sorért 1 pont adható. A megadott sorrendtől természetesen el lehet térni.
6. Döntse el az olvasott szöveg alapján az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak!
Írja a megfelelő betűjelet az állítás mellé a táblázat 2. oszlopába! (I = igaz, H = hamis) (2, 7, 8, 9)
A legrégibb, a régészek által feltárt parfüméria valamivel idősebb, mint a papiruszra írt
Marshall McLuhan könyvét hatalmas érdeklődés kísérte a hatvanas évek elején. I A digitális eljárással előállított könyvek esetében a napi nyomtatott oldalszám
meghaladja a 100 milliót. I
A Durham Központi Könyvtár látogatói által említett illatok teljes mértékben
megegyeztek a régi könyvek illatát adó szerves vegyületek illatával. H Adható 4, 3, 2, 1, 0 pont
Minden jó válasz 1 pont.
7. Milyen kapcsolat van a könyvek és a kémia tudománya között? Említsen két kapcsolódási pontot a szöveg alapján! (5, 6, 7)
− a könyvek előállítása során kémiai eljárásokat alkalmaznak
− a könyvek szerves anyagokból készülnek, ezeket az anyagokat a (szerves) kémia vizsgálja
− a könyvek illata a papírból, annak összetevőiből, és az abban lévő adalékanyagok kémiai bomlásból származik
− kémiai eljárásokkal azonosították a régi könyvek illékony szerves vegyületeit, melyek a könyvek illatanyagát hordozzák
Adható 2, 1, 0 pont
Egy helytálló közlés 1 pont.
8. Nevezzen meg a szöveg alapján egy-egy okot, ami miatt (5, 6) a) az új könyvek illata eltér egymástól!
− a könyvek előállítása során sokféle kémiai eljárást / többféle papírkezelési módszert / más ragasztóanyagokat / más nyomdafestéket használnak
b) a régi könyvek illata eltér az új könyvek illatától!
− a régi könyvekben jellemző volt a lignin használata / a régi könyvek több lignint tartalmaznak / a régi könyvekben mások az adalékanyagok, s így azok bomlástermékei is Adható 2, 1, 0 pont
Egy helytálló közlés 1 pont.
9. Nevezzen meg három tudományterületet a kémián kívül, amelyet a szöveg kapcsolatba hoz a könyvvel! Egy-egy rövid utalással, példával támassza alá állítását a szöveg alapján!
Töltse ki a táblázatot!
Tudományterület Egy rövid utalás, példa a szöveg alapján biológia szaglószervi gumó, limbikus rendszer, az agy részei történelem Kr. e. 2400-ból, Egyiptomból származnak
pszichológia emlékezeti hatások, Proust-jelenség
régészet egy 2004-es ásatáson tárták fel
informatika digitális eljárás, digitalizálás, laptop Adható 3, 2, 1, 0 pont
Egy helyesen kitöltött sor 1 pont. Más tudományterület (pl. kultúrtörténet, gépészet) is elfogadható a hozzá tartozó, szövegből vett példával alátámasztva. A parfümgyártást tudományterületként nem fogadjuk el.
10. Alkossa meg a hiányzó első vagy második tagmondatot az alábbi mondatokban! Válaszát a 6., a 7. és a 8. bekezdés logikai összefüggéseire, valamint a tagmondatok között megadott kötőszóra alapozza! Figyeljen arra, hogy csak egy tagmondatot szabad alkotnia!
a) A régi könyvek illata nemcsak a papírjukból és annak összetevőiből, hanem a bennük lévő adalékanyagok kémiai bomlásából is származik.
b) A Londoni Egyetem kutatói kémiai eljárásokkal többfajta illatot azonosítottak, amelyek nagyjából megegyeztek a könyvtárlátogatók által felismert / megnevezett illatokkal / a régi könyvek illatával.
c) A parfümgyártás ipari méreteket öltött, hiszen megszülettek a kémiai úton előállított parfümök is.
Adható 3, 2, 1,0 pont
Csak a tartalmi és nyelvhelyességi szempontból kifogástalan mondatokra adható 1 pont. Minden más, a megadott szempontoknak megfelelő mondat (amely tartalmilag a 6-8. bekezdésekre utal vissza, illetve a tagmondatok között megadott kötőszót figyelembe veszi) elfogadható.
Ha a válasz nem tekinthető tagmondatnak, akkor nem adható pont.
11. A könyvek illata című cikk a Természet Világa folyóiratban 2018-ban megjelent tudományos-ismeretterjesztő szöveg, amelynek elsődleges célja az ismeretközlés. A megadott szempontok alapján igazolja, hogy az írásmű valóban megfelel a tudományos ismeretterjesztés ismérveinek! Válaszait a 8. és a 9. bekezdés alapján fogalmazza meg, minden szemponthoz egy-egy példát írjon!
a) tényszerűség; adatokkal alátámasztott tények (8)
A világ első ismert parfümkészítője, Tapputi a Kr. e. II. évezredben élt Mezopotámiában. / A legrégibb, mintegy 4000 éves parfümériát egy 2004-es ásatáson tárták fel olasz régészek Cipruson. / A parfümök a XI-XIII. században érkeztek meg Európába Arábiából a kereskedők és a kereszteslovagok közvetítésével.
b) szakszavak használata (8)
desztillálás / lepárlás / leszűrés / technológia c) idegen szavak használata és magyarázata (8)
a latin per fumum (füstön keresztül) kifejezésből ered d) stílust színesítő érzékletes kifejezés, szólás (9)
húzták meg a vészharangot / meghúzták a vészharangot / ejti rabul / a találmány
Adható 4, 3, 2, 1, 0 pont
12. A szöveg két konkrét parfümmárkát említ, a Paper Passion és a MyBook nevű parfümöket.
a) Miben hasonlít és miben különbözik a két illat? Fogalmazzon meg egy-egy állítást a szöveg 9. bekezdése alapján!
Hasonlóság a két parfüm / illat között Különbség a két parfüm / illat között
mindkettő az olvasáshoz / könyvekhez kötődő illat / az olvasást felidéző illat / mindkettő valamire emlékeztet
az egyik / a Paper Passion a papír alapú könyvek illatát, míg a másik / a MyBook a digitális könyv / új laptop illatát idézi
Adható 2,1,0 pont
Más helytálló válasz, megfogalmazás is elfogadható.
b) Ön szerint a MyBook nevű parfüm mikor jelenhetett meg a piacon?
Jelölje be azt az idősávot (tegyen X-et a megfelelő helyre/helyekre), amelyet helyesnek gondol!
Adja meg évszámokkal a parfüm lehetséges megjelenési idejét!
Csak az egyik megoldást választhatja!
1970 1980 1990 2000 2010 2020
A parfüm lehetséges megjelenési ideje (évszám/évszámok):
2012 és 2018 között / 2013 és 2017 között Adható 2, 1, 0 pont
2 pont a helyes válaszra adható, 1 pont a részben helyes válaszra adható. 0 pont a rossz válasz.
Ha a vizsgázó mindkét módon válaszol,
– és mindkét válasza helyes, akkor megkapja a 2 pontot – de csak az egyik megoldása helyes, akkor 0 pontot kap
A kérdésre (mikor jelenhetett meg a parfüm?) adott válaszát indokolja két válaszelemmel a szövegből vett információk alapján!
− Ray Bradbury nem érhette meg, hogy létrehozták a MyBook nevű parfümöt. Bradbury 2012-ben halt meg, tehát a parfüm legkorábban ebben az évben jelenhetett meg / Bradbury halála után.
− A cikk 2018-ban jelent meg, és a parfüm megjelenéséről már múlt időben beszél. Tehát a parfüm legkésőbb 2018-ban jelent meg / a cikk megjelenése előtt.
Adható 2, 1, 0 pont
2 pont a helyes válaszra adható, 1 pont a részben helyes válaszra adható. 0 pont a rossz válasz.
Amennyiben a vizsgázó azt az évet, amelyben Bradbury meghalt, illetve a cikk megjelent, már nem tekinti lehetséges válasznak, és 2013 és 2017 közé teszi a parfüm megjelenését, szintén jó válasznak kell tekinteni.
ÉRVELÉS VAGY GYAKORLATI SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A javítási-értékelési útmutató tartalmi elemeitől eltérő minden jó választ el kell fogadni!
A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
Az értékelés általános elvei
1. Az érvelés vagy gyakorlati szövegalkotási feladat javítási-értékelési útmutatója két részből áll: a mindkét feladattípusra vonatkozó általános értékelési szempontokból, valamint az egyes feladatokhoz tartozó feladatspecifikus értékelési szempontokból. A megoldás értékelésekor az általános és a feladatspecifikus szempontokat egyaránt figyelembe kell venni.
2. Az általános értékelési szempontok az elvárható teljesítményt írják le. Amilyen mértékben teljesülnek az egyes szempontokhoz tartozó kritériumok, a javító tanár ezzel arányosan ítéli meg a szempontokhoz rendelt pontszámot. A feladatspecifikus értékelési szempontok közlik az adott feladathoz kapcsolódó lehetséges tartalmi elemeket, valamint a konkrét feladatkiírás függvényében megítélhető pontszámokat.
3. Az értékelés során kizárólag a kitűzött két feladat valamelyikére adható pont. A vizsgázó összesen 0 pontot kap, amennyiben a feladatot egyáltalán nem oldotta meg, továbbá ha nem a feladat témájáról írt.
Ebben az esetben a szerkezet és a nyelvi minőség pontszáma is csak 0 lehet.
4. Ha a vizsgázó két feladatot is megoldott, és nem jelezte egyértelműen, melyiket szánja végleges megoldásnak, a sorrendben először szereplő feladatot kell értékelni.
5. Az értékelő tanár a dolgozatban jelöli a tartalmi, a szövegalkotási, a nyelvhelyességi és a helyesírási hibákat, valamint a feladatkiírás szempontjából releváns helyes válaszelemeket. A jelöléshez, valamint a helyesírási hibák pontozásához a mellékletben közöltek az irányadóak.
6. Az elvárt terjedelemtől való eltérés pontveszteséggel jár, ideértve az alacsonyabb vagy a jelentősen magasabb szószámú kidolgozást. A kirívóan rövid terjedelmű kidolgozás (max. 60 szó) összesen 0 pont. A rövid terjedelmű (60–120 szó) kidolgozás értelemszerűen mindhárom fő értékelési szempont szerint arányosan csökkenő pontszámokkal értékelendő. A jelentősen hosszabb terjedelem esetén (300 szó fölött) a szerkezeti pontszám csökkentendő.
Általános értékelési szempontok
Tartalmi minőség – érvek, állítások, gondolatok 4–0 pont – A vizsgázó írásműve a feladatban kijelölt problémához, témához kapcsolódik.
– Az írásmű a feladatban kijelölt valamennyi szempontra utal, kitér, válaszol.
– Az írásmű megfelelő mennyiségű érvet, állítást tartalmaz.
– Az írásmű bizonyítja, hogy a vizsgázó megértette a feladatot, a problémáról képes hiteles, tárgyszerű, ugyanakkor személyes véleményt alkotni.
– A vizsgázó által kifejtett tartalmi elemek és állítások életszerűek, problémaérzékenyek, érvekkel alátámasztottak és meggyőzőek.
– A szöveg koherens, nem jellemzőek az egymásnak ellentmondó állítások, gondolatok, javaslatok.
– A szövegben nincsenek tárgyi tévedések.
Szerkezet 3–0 pont
– A szöveg megfelel a kijelölt szövegtípus, szövegműfaj követelményeinek.
– Szerkezeti egységei világosan azonosíthatóak.
– A szöveg gondolatmenete logikus és arányos felépítésű, kerüli az önismétlést, és nem tartalmaz logikai hiányt.
– A szöveg bekezdésekre oszlik.
– A szöveg megfelelően alkalmazza a jelentésbeli és a grammatikai kohézió eszközeit.
– A szöveg megfelelő terjedelmű (120–200 szó között).
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) 3–0 pont
– A vizsgázó a szövegtípusnak, szövegműfajnak és a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi regisztert használ.
– A beszédhelyzethez, témához illő találó, pontos szókincs és kifejezések jellemzik a szöveget.
– A szöveg a beszédhelyzethez, műfajhoz illő szerkezeti felépítésű és modalitású mondatokat használ.
– A szöveg nyelvhelyességi szempontból kifogástalan.
Feladatspecifikus értékelési szempontok ÉRVELÉS
Az alábbiakban egy interjúrészletet közlünk dr. Gede Mátyással, az ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet egyetemi docensével:
„– Milyen jövőjét látja a térképészetnek, vagy akár jelenét most, mikor mindenki zsebében ott lapul a Google Maps?
– Amióta ezek a webes térképszolgáltatások és navigációs kütyük elterjedtek, a turistatérképek és autóstérképek piaca komolyan visszavetődött. De észre kell vennünk, hogy térképek nélkül el vagyunk veszve a világban. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mi a térkép célja. A webes szolgáltatásoknál a tartalom nagy része automatikusan generálódik valamilyen adatbázisból, látszik rajta, hogy nem az ember csinálta, így sokszor éppen a stílus hiányzik belőle, ami az átláthatóságot segítené. Ezt persze nem vesszük észre, mert bármikor belenagyíthatunk egy adott területbe, egészen addig, amíg ki nem nyomtatjuk. A nyomtatott, statikussá vált webes térkép használhatatlan.”
Forrás: https://www.eletestudomany.hu/tudomany__technika__muveszet
Ön szerint végleg leáldozott a papír alapú térképek ideje? Ön mit használ utazásai során a tájékozódáshoz ismeretlen helyen? Fejtse ki véleményét 3-5 egymástól jól elkülöníthető érvvel, hivatkozzon a felvezető szövegben olvasottakra és személyes élményeire is! Írása 120–
200 szó terjedelmű legyen!
Lehetséges tartalmi elemek – érvek, állítások, gondolatok:
A maximális 4 pont akkor adható meg, ha az általános értékelési szempontok mellett az alábbi feltételek is teljesülnek:
a) A vizsgázó legalább három, maximum öt világosan kifejtett, egymástól lényegében jól elkülönülő érvet fogalmaz meg a fölvetett kérdéssel kapcsolatban.(Megfogalmazható a két vélemény közötti köztes álláspont is.)
b) A vizsgázó – akár köztes véleményt megfogalmazó – álláspontja jól azonosítható, belső ellentmondástól mentes abban a kérdésben, hogy a webes térképszolgáltatásokat vagy a papír alapú térképeket részesíti-e előnyben; mérlegre teszi a lehetséges érveket.
c) A vizsgázó utal a felvezető szöveg megállapításaira, és legalább egy személyes élményt nevez meg álláspontja alátámasztására.
Amennyiben az a)-b)-c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen 3 pont levonható a Tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető pontszámból.
Lehetséges érvek a webes térképszolgáltatások és a „navigációs kütyük” mellett:
– A GPS (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában három dimenzióban működik a földfelszínen, vízfelszínen vagy levegőben.
– Napjainkban az internet használata általánossá vált, az emberek számtalan szolgáltatást köszönhetnek a világhálónak, így könnyedén juthatnak hozzá az útvonaltervezéshez is.
– A Google Térkép (angolul: Google Maps) a Google által fejlesztett térképszolgáltatás ingyenes.
– A Google Térkép alkalmazásával szabadon mozgatható és nagyítható térképek segítik a közlekedésünket, utazásunkat.
– A műholdképeknek sokféle alkalmazási területe van, többek között a térképészet, a mezőgazdaság, a geológia, az erdészet, a vidékfejlesztés és a hírszerzés.
– A webes térképszolgáltatások nem feltételeznek földrajzi, tájolási ismereteket.
– A webes térképszolgáltatások előnye, hogy feltüntetik a közlekedési problémákat, veszélyhelyzeteket (útlezárás, baleset stb.), valamint a traffipaxot (közúti sebességmérő műszerek) is.
– Az egyik legnépszerűbb navigációs rendszer a Waze, amely abban különbözik a hagyományos GPS alapú navigációs szoftverektől, hogy közösségi alapon működik, vagyis a felhasználók által elért átlagsebességek valamint jelentéseik alapján tervezi az útvonalat a többiek számára.
– A Waze-t 2017 óta világszerte használják és működtetik az autósok. Az autósok egymáshoz kapcsolódva és együttműködve fokozhatják egymás vezetési élményét. A Waze, amely egy közösségen alapuló forgalmi és navigációs alkalmazás, magánautók közösségi navigációs eszközeként készült.
– Autóvezetés közben a kihangosítónak köszönhetően biztonságosabb a közlekedés a jól beállított navigációs rendszerrel.
Lehetséges érvek a papír alapú térképek mellett:
– A térképészet maga a térképkészítés tudománya, technikája és művészete. A körülöttünk lévő valóságot kicsinyítve, méretarányosan, leegyszerűsítve, egységes rendszerben ábrázoljuk.
– A térképészetnek nagyon fontos szerepe van minden egyéb tudomány számára a vizualizációban, hogy kérdésekre látványos, érthető válaszokat adjunk.
– A mindennapi gyakorlata ennek nem bonyolult, de van néhány fontos elv, mint az egységesség, az olvashatóság, a célközönségtől és a témától függő módszertani különbségek.
– „A webes szolgáltatásoknál a tartalom nagy része automatikusan generálódik valamilyen adatbázisból, látszik rajta, hogy nem az ember csinálta, így sokszor éppen a stílus hiányzik belőle, ami az átláthatóságot segítené.”
– „Hegymászótúrához a papír turistatérképet még nem tudta fölülmúlni semmilyen automatikusan generált webes térkép, de terepen már érdemes telefont vagy GPS-t is használni a tájékozódáshoz.”
– „De ne felejtsük el, hogy a papír térkép akkor is használható, mikor nincs műholdjel vagy lemerült az akkumulátor.”
– „Legfontosabb tudni, hogy nem létezik univerzális térkép. Mindegyik térkép arra használható legjobban, amire szánták, amely kérdésre a legkisebb erőfeszítéssel a legtöbb releváns dolog leolvasható.”
– „A cél és az eszköz változik, de a szerkesztés legfőbb alapelvei változatlanok, hiszen akár papíron, akár képernyőn jut el hozzánk a térkép, végül ugyanúgy a szemünkkel nézzük és az agyunkkal dolgozzuk fel a látottakat, mint akár egy évezreddel ezelőtt.”
– „Ha a Föld vizualizációjára gondolunk, ellipszoid felületről van szó, amit torzulás nélkül nem lehet síkba vetíteni. Fontos kérdés, hogy melyik torzulás az, ami kevésbé fontos és melyik az, ami semmiképp sem megengedett. Ezt mindig a felhasználás dönti el. A térképészet matematikája azt tanítja meg, hogy különböző vetületek közül mikor melyiket érdemes használni. A Google Maps például szögtartó, emiatt az egyenlítő minden pontjáról derékszögben látszik a sark. Viszont az így keletkezett párhuzamosak a végtelenben találkoznak, tehát ebben a vetületben a végtelenben van a sark. Ezért torzít nagyon észak- déli irányban.”
Forrás: https://www.eletestudomany.hu/tudomany__technika__muveszet
További átgondolt és logikusan megindokolt érvek is elfogadhatók.
A Szerkezet és a Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) értékelése az általános értékelési szempontok alapján történik.
GYAKORLATI SZÖVEGALKOTÁS
Ön olyan telken lakik, melynek szomszédságában egy magántulajdonban lévő gondozatlan terület található. Hiába próbálta már több ízben felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, próbálkozása eredménytelen maradt. Önnek a problémát az okozza, hogy a gyomnövények nagyon elszaporodtak ezen a területen, így a saját telkét is egyre nehezebben tudja rendben tartani, ráadásul családtagjai közül többekből allergiás reakciót váltanak ki a szezonálisan megjelenő pollenek.
Írjon panaszlevelet az önkormányzati képviselőnek, amelyben tájékoztatja őt a kialakult helyzetről, az eddigi sikertelen kapcsolatfelvételről, valamint segítséget kér a probléma orvoslására! Panaszlevele 2-3 új elemet is tartalmazzon!
A levélben az alábbi neveket használja:
Páfrány Pál önkormányzati képviselő Polgármesteri Hivatal Vadvirágfalva 1234 Vadvirágfalva, Fő utca 1.
Lehetséges tartalmi elemek:
A Tartalmi minőségre maximális 4 pont akkor adható, ha az általános értékelési szempontban megfogalmazott feltételek az alábbiak szerint is teljesülnek:
a) A szöveg egyértelműen, valamennyi szükséges információt pontosan fölsorakoztatva (akár fiktív, de pontos dátumok; lakcím esetleg helyrajzi szám; nehéz és sok plusz munkát igénylő kertművelés; allergiás megbetegedések stb.) tartalmazza.
b) A vizsgázó ismerteti a kialakult helyzetet, utal a szomszéddal való korábbi kapcsolatfelvétel sikertelenségére.
c) A vizsgázó további 2-3 új elemmel kiegészítve életszerűen ismerteti azokat a problémákat, amelyek kellemetlenségeket okoznak neki és családjának. (elhanyagolt terület; csúnya látvány; értékcsökkentő tényező esetleges eladásnál; allergiás megbetegedések kezelésének gyógyszerköltsége stb.)
Amennyiben az a)-b)-c) kritérium valamelyike nem teljesül, kritériumonként 1-1 pont, összesen 3 pont levonható a tartalmi minőségre az általános értékelési szempontok alapján megítélhető pontszámból.
Szerkezeti, műfaji elemek:
A maximális teljesítmény eléréséhez az alábbi elemeknek kell jelen lenniük a hivatalos levél műfaja, formája szerint: címzés (fejlécen), feladó (fejlécen), tárgy (fejlécen), formális megszólítás, tagolt szöveg, dátum (elején vagy végén), elköszönő formula, aláírás. Amennyiben 2-3 elem hiányzik a fölsoroltak közül, 1 pont levonandó a Szerkezet szempontra az általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból. Amennyiben 4-6 elem hiányzik a fölsoroltak közül, 2 pont levonandó a Szerkezet szempontra az általános kritériumok alapján megítélhető pontszámból.
Amennyiben 7-8 elem hiányzik a fölsoroltak közül, nem adható pont a Szerkezet szempontra, mivel ebben az esetben a szöveg nem tekinthető panaszlevélnek.
A nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) terén az általános értékelési szempontok irányadók.
A MŰÉRTELMEZŐ SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI
Értékelni csak az adott két téma egyikéről szóló dolgozatot lehet.
Ha a vizsgázó egynél több szövegalkotási feladatot old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át a szerinte érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A lehetséges tartalmi elemek felsorolása nem jelenti azt, hogy a helyes feladatmegoldásban valamennyi elemnek szerepelnie kell. A lehetséges tartalmi elemekben adott választól eltérő minden jó megoldás értékelendő.
Általános értékelési elvek
1. A szövegalkotási feladatok értékelése a teljesítménytartományokban közölt kritériumok, valamint az adott feladathoz tartozó lehetséges tartalmi elemek figyelembevételével történik. A lehetséges tartalmi elemekben megfogalmazott fogalmi kifejtettség nem kritériuma a maximális pontszámnak.
2. A javítási-értékelési útmutató leírja a tartalmi minőségre (elérhető: 25 pont), a szövegszerkezetre (elérhető: 5 pont) és a nyelvi igényességre (stílus, nyelvhelyesség) (elérhető: 10 pont) adható pontok teljesítménytartományait. A teljesítménytartományokon belül az értékelő dönt az elért pontszámról.
3. Az értékelő a dolgozatot a három értékelési szemponton belül abba a teljesítménytartományba sorolja be, amely kritériumainak az a leginkább megfelel. A teljesítménytartományokon belül – a megfelelés mértékének, arányának megfelelően – az értékelő dönt az elért pontszámról. Az elvárt terjedelemtől való eltérés pontveszteséggel jár, ideértve az alacsonyabb vagy a jelentősen magasabb szószámú kidolgozást.
4. Az értékelő tanár a dolgozatban jelöli a tartalmi, a szövegalkotási, a nyelvhelyességi és a helyesírási hibákat, valamint a feladatkiírás szempontjából releváns válaszelemeket. A jelöléshez, valamint a helyesírási hibák pontozásához a mellékletben közöltek az irányadók.
5. Ha a vizsgázó nem a feladatban kitűzött témát dolgozza ki, vagy egyáltalán nem oldotta meg a szövegalkotási feladatot, a szövegalkotási feladatra adható pontszáma minden értékelési szempontnál 0.
Tartalmi minőség – adható összesen 25 pont.
A bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
25–20 pont
a feladatban kijelölt valamennyi értelmezési szempontra utal, kitér, válaszol;
kifejtett, indokolt, tárgyszerű állítások, következtetések;
ítélőképesség, releváns értékítélet;
az értelmezési szempontoknak megfelelő tájékozottság (fogalmak, indokolt példák, hivatkozások) meggyőző alkalmazása;
19–15 pont
részleges megfelelés a feladat szempontjainak;
helyenként kifejtetlen állítások, következtetések;
az értelmezési szempontoknak megfelelő tájékozottság (fogalmak, indokolt példák, hivatkozások) részben elfogadható alkalmazása, esetleges tárgyi tévedések;
több elemében helytálló kifejtés, releváns vélemény;
14–10 pont
jellemzőn hiányos megfelelés a feladat szempontjainak;
kevés releváns, kifejtett állítás, helyenként megalapozatlan következtetések;
korlátozott fogalmi tájékozottság, előfordul tárgyi tévedés;
törekvés releváns vélemény megfogalmazására;
9–5 pont
alig reflektál a feladatban adott szempontokra; többségében felületes közlések, megalapozatlan állítások;
hiányos tárgyi-fogalmi tudás, esetenként alapvető félreértések;
törekvés azonosítható vélemény megfogalmazására;
4–0 pont
nem reflektál a feladatban adott szempontokra, sok tartalmatlan közlés, hiányzó vagy jellemzően téves fogalomhasználat;
félreértések, alig vagy nem azonosítható álláspont;
Szövegszerkezet – adható összesen 5 pont.
A felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés) és a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem: 400-800 szó) szerint.
5–4 pont
tudatosan felépített gondolatmenet;
arányos tagolású szerkezet: bekezdések, felvezetés, kifejtés, lezárás;
3–2 pont
részben rendezett gondolatmenet;
aránytalan, erőltetett és/vagy hiányzó szerkezeti egységek (bekezdések, felvezetés, kifejtés, lezárás);
1–0 pont
bizonytalan, azonosíthatatlan gondolatmenet;
kirívó szövegtagolási hibák, hiányok;
elvárt alatti terjedelem (400 szónál kevesebb);
Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) – adható összesen 10 pont.
A nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
10–8 pont
megfelelő nyelvi regiszter;
választékos, világos megfogalmazás és mondatszerkesztés;
pontosan alkalmazott, az értelmezési szempontokhoz illő gazdag szókincs;
kifejező, árnyalt, következetes előadásmód;
esetleg néhány kisebb nyelvi bizonytalanság;
7–6 pont
gördülékeny megfogalmazás, átlátható mondatszerkesztés;
az értelmezési szempontoknak megfelelő szókincs;
többnyire szabatos előadásmód;
esetleg néhány, az értelmezést nem befolyásoló nyelvi, nyelvhelyességi hiba;
5–3 pont
jellemzően töredékes vagy dagályos előadásmód, értelemzavaró
mondatszerkesztési, szókincsbeli pontatlanságok, nyelvhelyességi hibák;
bizonytalanság a nyelvi regiszterben;
2–0 pont
a szövegre nagyrészt jellemző igénytelen, pongyola nyelvhasználat;
a megértést alapvetően gátló stilisztikai, nyelvhelyességi hibák, szegényes, széteső mondatszerkesztés;
sivár szókincs, értelemzavaró szóhasználat;
MŰÉRTELMEZŐ SZÖVEGALKOTÁS: EGY MŰ ÉRTELMEZÉSE
Kosztolányi Dezső novelláinak visszatérő témája a főhős szembesülése léte mulandóságával.
Olvassa el figyelmesen és értelmezze a novellát! Dolgozatában mutassa be a narrátort, illetve viszonyát az általa elmondott történethez! Elemezze a novella központi, címadó motívumának jelentésbővülését, szerepét a főszereplő megismerési folyamatában!
Kifejtésében vizsgálja meg a mű szerkezeti-stilisztikai sajátosságait!
Megoldása 400–800 szó terjedelmű legyen!
Kosztolányi Dezső: Szemüveg
Negyvenéves múlt. Alig néhány évvel. Eggyel vagy többel? Ne kicsinyeskedjünk. Szóval negyvenéves múlt, valamivel.
Éjszaka sokat cigarettázott, zárt szobában, hajnalig. Amikor másnap délben fölébredt, s kinyitotta pilláit, fájt a szeme. Kicsit viszketett, de égett is kicsit, mintha homokot szórtak volna beléje. Megdörzsölte a kezével, ásított. De akkor is fájt. Csak nincs valami baja a szemének?
Eddig azt se tudta, hogy szeme van. Megnézte a tükörben. Valamicskét véres volt. Ezen csodálkozott. De azon még inkább csodálkozott, hogy a szemével nézte meg a szemét. Milyen furcsa. A műszer vizsgálja a műszert. Olyan ez, mint az ismerettan, mely az aggyal igyekszik eldönteni, hogy ez a szerv mennyiben alkalmas a megismerésre. Vagy mint a lámpa, mely sötétben láthatatlan, de mihelyt meggyújtjuk, nemcsak a szoba lesz láthatóvá általa, hanem maga a lámpa is. Mindez furcsa volt.
Rohant, hogy megmutassa orvosnak. Az úton csupa szemet látott. Az embereknek nem is volt fejük, kezük, lábuk, csak szemük. Négy látszerészboltot vett észre, mely egyébként elkerülte figyelmét. A villamosban hirdetés lógott, melyen pápaszemes öregúr a szemüvegét dicsérte kéjes mosollyal.
Harsogó verőfény tűzött a kórházra. A szemosztályból egymás után jöttek ki a betegek, pislogva, hunyorogva, könnyezve. Mindnyájan zsebkendőt nyomogattak szemükre, mint temetések után szokás.
Fiatal, kedves orvos fogadta.
– Fáj – mondta neki. – Nem nagyon. Azt hiszem, semmi.
Az orvos belenézett a szemébe. Mélyen nézett bele, a szemével az ő szemébe, nagyon mélyen.
Rossz írók szerint a szerelmesek néznek így a kedvesük szemébe. De azok egész másképp néznek, sokkal felületesebben.
– Tényleg – szólt a fiatal, kedves orvos –, semmi – s máris legyintett, mint akit nem érdekel ilyen potomság. – Egy kis kötőhártya-gyulladás. Jelentéktelen. Sokat dohányzott – aztán átnyújtott egy nyomtatott rendelvényt, hogy készíttesse el a patikában.
– Köszönöm – rebegte, és indulni akart.
Az orvos megállította.
– Kitűnő – és lélegzetet vett, hogy szokásához híven eldicsekedjék, milyen csodálatos, semmihez sem fogható szemmel áldotta meg a természet. – Olyan kitűnő, kérem, olyan kitűnő…
– Olvasson – szólította föl a fiatal, kedves orvos, majdnem szigorúan, majdnem hivatalosan.
A falon öt méternyi távolságban tábla fehérül eléje, azon betűk feketednek, kicsik és nagyok, szeszélyesen elszórva.
Olvasni kezdett, folyékonyan, hadarva, hetykén, szemtelenül. Egyszer csak megbicsaklott.
Kijavította magát, mintha pusztán a nyelve tévedett volna. Ismét olvasott. Végre zavarba jött. Megállt, lélegzetet vett, várt. Folytatta. De aztán újra megállt.
Az orvos elfordulva állt mellette, a földre pillantott, mint aki megszokta ezt a mókát, s unja is.
Babrált valamit. Kezében sárgaréz szemüvegvázat tartott, melybe különböző üvegeket lehetett rakni.
Belecsúsztatott két lencsét. Gyorsan az orra nyergére biggyesztette.
– Ó – kiáltott csodálkozva.
Egyszerre kifényesedett előtte minden: a betűk közelebb ugrottak, a tábláról elrebbent a köd, az az őszi felhő, mely az imént még eltakarta. Megint gyermekkorának, ifjúságának aranytüzében ragyogott az egész világ.
– Mi ez? – kérdezte mámorosan, mintha ódát akarna szavalni a Fényhez. – Mi ez?
– Presbyopia – felelte a fiatal, kedves orvos, és mosolygott.
Ebben a tekintetben is figyelmes volt. Mondhatta volna magyarul: Így: „Aggkori messzelátás.”
Vagy így: „Öregkori vaksiság.” Vagy esetleg így is: „Vénkori szemgyöngeség.” De latinul mondta. Finom volt.
Fölírta a lencse dioptriáját egy papírra, s figyelmeztette, hogy csináltassa meg a szemüvegét, pár évig használhatja, aztán majd erősebbet kell szereznie.
Miután elbúcsúzott az orvostól, künn az utcán így tűnődött:
„Lám, lám. Mi mindent meg nem érünk. Az első ábécéskönyv, az első hosszúnadrág, az első szerelem, és az első szemüveg. Sohase gondoltam erre. Azt hittem, hogy nem következik be. Hát a többiek, akik állandóan ablakon át nézik a világot? Azokkal nem törődtem. Úgy képzeltem, hogy szerepet játszanak nekem, végre hangulatos, hogy vannak köröttem szemüveges emberek is, mint a mesékben, nagy-nagy okulával 3 . Úgy képzeltem, hogy fontoskodnak. Úgy képzeltem, hogy tetszelegnek maguknak, s azért viselnek szemüveget, mert rémesen jól áll az arcukhoz. Közéjük kerültem. Ezután előre fogok nekik köszönni: Szervusz, testvér, tartsunk össze. No, mindegy. A kisgyermekek közt is lesznek testvéreim.”
Megvásárolta a szemüveget. Hazasietett. Otthon azonnal föltette. Szép, fekete, csontkeretes szemüvege volt.
Mustrálgatta magát a tükörben. A szemével, az üvegfényben csillogó szemével a szemét nézte és az arcát, és az arcán a remegő, alázatossá vált lelkét. Komoly volt, ünnepélyes. Boldogult édesapjához hasonlított. Jaj, mennyire hasonlított hozzá. Egy norvég lelkészhez is hasonlított, akinek arcképét évekkel ezelőtt látta egy képes újságban.
„Messzelátó vagyok – szavalgatott magának –, mint a teleszkóp, melyet messzelátónak is neveznek. Messze látok, egészen a holdig, a bolygókig. A zöld ifjoncok csak azt látják, ami az orruk előtt van, nem veszik észre, ami távoli. Nincs távlatuk. Az én szemem már a nagy egységek összefogására rendezkedett be. Ez a bölcsesség jelképe.”
Egymás után szedegette le polcáról a legapróbb gyémántbetűkkel nyomtatott könyveket. Nem bírt betelni azzal az örömmel, milyen pompás szemüveggel olvasni.
Családjával vacsorázott. A többieknek föltűnt, milyen szótlan.
„Ez a rend – töprengett. – Csak azt nem tudom, vajon a világ távolodik-e el tőlünk ilyenkor, vagy mi távolodunk el a világtól, ösztönösen, attól a világtól, melyen annyi rondaságot láttunk. Messze tőle, messze-messze, minél messzebb, hogy csak nagy körvonalait, csillagközi helyzetét szemléljük. Lehet, hogy
így van, lehet, hogy ez a dolognak mélyebb értelme. A szem védekezik. A lélek védekezik. Nem akar látni, minekelőtte örökre becsukódik. Beüvegesedik, aztán megüvegesedik. Bizony.”
Vacsora után lefeküdt. Derülten, nyugodtan heverészett az ágyban. Figyelte a mennyezeten a lámpa fényjátékát. Senki se volt körötte, de azért egyszerre hangosan mondta:
Eloltotta a lámpát. Sóhajtott, elaludt.
Forrás: Kosztolányi Dezső elbeszélései. Magyar Helikon, Budapest. 1965. 1218–1220.
(A Szemüveg című novella az író életében nem jelent meg kötetben. Pontos keletkezési idejét nem ismerjük.)
A Tartalom szempontja szerint akkor helyezhető a dolgozat a legmagasabb kategóriába, ha a dolgozatíró
I. bemutatja a narrátort, viszonyát az általa elmondott történethez,
II. elemzi a novella központi, címadó motívumának jelentésbővülését, szerepét a főszereplő megismerési folyamatában,
III. megvizsgálja a mű szerkezeti-stilisztikai sajátosságait.
Lehetséges tartalmi elemek a feladat kiírásának szempontjai szerint:
I. A narrátor, illetve viszonya az általa elmondott történethez
A) Az elbeszélő egyes szám harmadik személyben mondja el a történetet. Két narrátori pozícióra lehet a műből következtetni:
a) a narrátor kívülálló, ám nagyon sokat tud hőséről, ismeri annak fájdalmát, gondolatait, reflektálását az emberi élet végességére, így saját mulandóságára is. A történetnek két szereplője van: a meg nem nevezett főhős és az orvos. Utóbbi szerepe a főszereplő
„önolvasásának” elindítása, mely nem más, mint szembenézés az öregséggel, az elmúlással.
b) Bár a narrátor E/3. személyben beszél, a főszereplő valójában ő maga. Ez a narrátor/főszereplő közel áll a szerzői énhez.
• a főszereplőt nem nevezi meg az elbeszélő,
• az életmű felől olvasva az elbeszélést, asszociálhatunk a Hajnali részegség című versre (átdolgozott éjszaka, sok cigaretta, zárt szoba, kozmikus távlat). De az Esti Kornél-novellák tükör-motívumára is ráismerhetünk, mely az önreflexió, az ön- és létértelmezés emblémája, éppúgy, mint az utazás-toposz („villamosút”).
• Az Esti Kornél nyitányával rokon a Szemüveg felütése:
Esti Kornél Első fejezet: „Már túljártam életem felén…”
Szemüveg: „Negyvenéves múlt. Alig néhány évvel. Eggyel vagy többel? Ne kicsinyeskedjünk.” Mindkettő dantei nyitány: „Az emberélet útjának felén” túljutva elkerülhetetlen, hogy a földi léten túli „távlattal” is szembe nézzen az élet derekára érkezett férfi. A főszereplő a szerzői énhez közel áll, de a mű nem értelmezhető önéletrajzi alkotásként.
Az elbeszélő identitását nem lehet pontosan meghatározni. Ha az elbeszélő a történet része, a 3. személyű elbeszélést indokolhatja a tragikus pátosz távoltartása, a nyelv és a létértelmezés összefüggéseinek vizsgálata, a tudományos és a művészi megismerés korrelációinak megértése.
B) Az elbeszélő történethez való viszonya a mű expozíciójától kezdve kettős:
a) Az általa elmondott történet látszólag hétköznapi: átdolgozott, átdohányzott éjszaka után szemfájdalom; utazás a kórházba, az orvoshoz. Az első diagnózis alapján:
„semmi”. Második diagnózis: „Presbyopia”, „Aggkori messzelátás”, szemüveg-
vásárlás, otthoni töprengés az öregkori bölcsességről, az elmúlásról. A történetalakítás ezen a szinten metonimikus.
b) A novella első mondata („Negyvenéves elmúlt.”) sejteti, a kellemetlen szemfájdalom egy sokkal félelmetesebb szorongásnak a kiinduló metaforája: szembenézés az emberi élet végességével. A „szembenézés” paradoxona: a tudati folyamatot épp a szem romlása indítja el. A metonimikus történetvezetés mellett fokozatosan a metaforikus lesz a domináns.
A szem, mely vizsgálja magát, előbb az önreflexió, majd a lényegi látás költői képe. A szemüveg pedig az általános érvényű létösszegzésé. Ezt igazolja a T/1. személyű igealak: „Lám, lám. Mi mindent meg nem érünk. Az első ábécéskönyv, az első hosszúnadrág, az első szerelem, és az első szemüveg. Sohase gondoltam erre.” A
„testvériség” a közös sors felismerését is jelenti. Később a szemüveg, a távolbalátás, illetve a szójáték (szemüveg, beüvegesedő, megüvegesedő szem) az én elmúlását tudatosítja a főszereplőben.
II. A novella központi, címadó motívumának jelentésbővülése, szerepe a főszereplő megismerési folyamatában
A szemüveg mint központi, címadó motívum egy metaforaháló része.
• Égő szem – önvizsgálat a tükörben – a szem mint a megismerés eszköze – az önreflexió nyitánya.
• A teljes megismerés lehetetlensége: a szem, mely önmagát vizsgálja, vagy mint a lámpa, mely önmaga által válik láthatóvá.
• „Kitűnő szem” – önámítás: a negyven év, az „aggkori messzelátás” ténye, a szemüveg, mely megmutatja a „fény” és az „őszi felhő”, „köd” ellentétét, azaz a gyermekkor/fiatalkor és az öregkor ellentétét. A fiatalok nem foglalkoznak még az elmúlással, „A zöld ifjoncok csak azt látják, ami az orruk előtt van, nem veszik észre, ami távoli. Nincs távlatuk.” Az idősödő embernek lesz távlata, az ő szeme néz a Földön túlra: „Messze látok, egészen a holdig, a bolygókig. […] Az én szemem már a nagy egységek összefogására rendezkedett be. Ez a bölcsesség jelképe.”
• Szem – a lélek tükre. A szem romlása a lélek védekezése a halállal szemben. „A szem védekezik. A lélek védekezik. Nem akar látni, minekelőtte örökre becsukódik.”
• A szemüveg felidézi az elmúlás metaforáit: a szem „beüvegesedik” (a szemüveg – öregség kapcsolata), a szem „megüvegesedik” (halál).
• A szemüveg a pillanatnyi kellemetlenség-élménytől, betegségtől való félelemtől elvezet az emberi élet, így a szereplő saját élete végességének tudatosításáig. Az élet felén ez még csak nyugtalanító, távolinak tűnő vég, a novella zárlata ezért nem tragikus, sokkal inkább elégikus / sztoikus.
• A metaforaháló része az utazás-toposz, mely ebben az értelemben is kettős: egy metonimikus utazás a városban (otthon – villamosút – klinika – otthon), s egy metaforikus utazás: a lélek földi és „csillagközi” útja.
• A tükör- és az olvasás-metaforák is kulcsmotívumok. A tükör az önértelmezés motívuma. A szem a megismerés eszköze. A főszereplő arról meditál, hogy a megismerés túljuthat-e a megismerő szubjektumon (a tükörben magunkat nézzük, a szem önmagát vizsgálja, az agy magát értelmezi). A hazaérkezés után a tükör az egyetemes és az egyéni elmúlást is megmutatja (a szereplő hasonlít a halott apához és egy norvég lelkészhez is).
• Az olvasás ezzel párhuzamos kép. A szemész szólítja fel a főszereplőt az olvasásra, ezzel szembesíti őt az öregedéssel. A szemüveggel történő esti olvasás csodálatos érzés, mert a szereplő újra jól lát. A jó látás pedig metaforikusan annak a felismerése, hogy a világ távolodik tőlünk vagy mi a világtól, az élet második fele az élettől való elszakadás folyamata.
III. A mű szerkezeti-stilisztikai sajátosságai 1. Tér- és időviszonyok
• A narrátor nem jelöli meg pontosan sem a történet helyét, sem az idejét. A történet egy városban játszódik (látszerészbolt, villamos, kórház), az eseménysor idejét a narrátori beszéddel egyidejűnek vagy nem sokkal azt megelőzőnek érzi az olvasó. A történet fél nap alatt játszódik: déltől a nap végéig, ez a nap második fele, metaforikusan az élet második fele.
• A történet rövid idejű, pár óra eseményeit foglalja magába, a főszereplő gondolatai azonban időben és térben is nagyobb távlatot fognak össze. A műben a tudományos és a művészi megismerés egymást segítik (orvosi vizsgálat, diagnózis, majd olvasás, nyelvi megismerés – a szókapcsolatok jelentésasszociációkat teremtenek (szem – üveg szemüveg, üveg – teleszkóp, teleszkóp – távollátás, távolság – metafizikai távlat/elmúlás)
A novella jelenetekből épül fel, a narrátor nem akar mindent elmondani, pár jelenet alapján ismerjük meg a történetet.
• Dantei nyitány, mely egyben a mű témáját is sugallja
• Otthon – félelem a szembetegségtől. Önvizsgálat.
• Út a kórházba – látszerészboltok észrevétele, a villamosban szemüvegreklám.
• Kórház – a történetben fordulópont. Az orvos kérdése („Hány éves?) és diagnózisa (a szem öregedése), a történetmesélés visszaszorul, a belső gondolatoknak adja át a helyét, s a metonimikus szövegkohézió dominanciája helyébe a metaforikus lép.
• Út hazafelé. Szemüveg – már létértelmező motívum – a közös emberi sors („testvérek”) felismerése, szemüvegvásárlás.
• Újra otthon: Az út második fele a filozófiai meditáció, a „bölcsesség” elérésének ideje.
Az apa hasonlóságában/halálában a saját elmúlás tudatosítása. A „lelkész”, a csillagközi lélekutazás gondolata nem feltétlenül jelent transzcendens létértelmezést, bár nem is zárja ki azt.
A lámpa eloltása a gondolkodás végét, egyben pillanatnyi megnyugvást is jelent. De értelmezhető az utazás, azaz az élet végének sugallataként is.
3. A narráció sajátossága, hogy az elbeszélői és a főszereplői nézőpont nem különül el élesen egymástól, illetve a szöveg értelmi-érzelmi hatását növeli a metaforaháló. Mint egy mandala, folyamatosan vissza-visszatérnek a metaforák, újabb és újabb jelentéssel gazdagodva. A narrátori nyelvhasználatra az élőbeszéd természetessége jellemző, idézi és nem kommentálja hőse belső tudati-érzelmi folyamatait.
Minden, a feladatkiírásnak megfelelő, a Javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de a szövegre épülő, helytálló értelmezés elfogadható!
MŰÉRTELMEZŐ SZÖVEGALKOTÁS: ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
Értelmezze Petőfi Sándor Beszél a fákkal a bús őszi szél… és Radnóti Miklós Október, délután című versét! Hasonlítsa össze a két alkotást! Összehasonlító elemzésében vesse egybe a két vers lírai alanyának magatartását és szerelemfelfogását! Értelmezze az alkotásokban az ellentétek szerepét, térjen ki a költemények poétikai jellemzőinek jelentésformáló szerepére is!
Fogalmazása 400–800 szó terjedelmű legyen!
Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél…
Beszél a fákkal a bús őszi szél, Halkan beszélget, nem hallhatni meg;
Vajon mit mond nekik? beszédire A fák merengve rázzák fejöket.
Dél s est között van az idő, nyujtózom A pamlagon végig kényelmesen.
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Kis feleségem mélyen, csendesen.
Egyik kezemben édes szendergőm Szelídeden hullámzó kebele, Másik kezemben imakönyvem: a Szabadságháborúk története!
Minden betűje üstököscsillagként Nyargal keresztül magas lelkemen.
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Kis feleségem mélyen, csendesen.
Arany csal s ostor kerget tégedet A zsarnokért megvíni, szolganép, És a szabadság? egyet mosolyog, S mind, aki híve, a harctérre lép, S érette, mint a szép lyánytól virágot, Sebet, halált oly jókedvvel veszen.
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Kis feleségem mélyen, csendesen.
Hány drága élet hullt már érted el, Oh szent szabadság! és mi haszna van?
De lesz, ha nincs; tiéd a diadal Majd a csatáknak utolsóiban, S halottaidért bosszut is fogsz állni, S a bosszuállás rettentő leszen.
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Kis feleségem mélyen, csendesen.
Vérpanoráma leng előttem el, A jövendőkor jelenései, Saját vérök tavába fúlnak bé A szabadságnak ellenségei.
Egy kis mennydörgés szívem dobogása, S villámok futnak által fejemen,
Radnóti Miklós: Október, délután
Mellettem alszik a tölgy alatt Fanni, s mióta alszik, annyi makk hullt a fáról,
hogy minden jámbor lombbal veszekszem érte, – mikor átkarolt kérte, őrizzem pihenését.
De nap kacsintgat át fodrán a lombnak, vad darazsak dudolnak körül haraggal.
És a lomb makkal felel és feleselget,
hulló makk makkot kerget, nem tud a fán maradni.
Fanni fölébred és álmos szeme kék,
keze oly szép, mint szentkép keze és gonddal békít a lombbal, végigsímit a számon
s ujját ott tartja három harapós fogamon még, hogy ne beszéljek. Így készül az új csend és a csendből odafent sziszegve eső hatnapos esső, mely elmossa a makkot
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.