Press "Enter" to skip to content

Felmérők, tudáspróbák, dolgozatok, e-tananyag 2019

Matek Oázis Kft. OTP Bank: 11749015-21004535-00000000 IBAN: HU16117490152100453500000000 OTP Bank SWIFT: OTPV-HU-HB Hívj minket bizalommal! Ügyfélszolgálat munkanapokon 8:00-16:00: 0630/3822-555 Munkaidőn kívül SOS hibaügyelet: 0630/9870-551 Felhasználó azonosítód: ID A Matek Oázis Kft. a legmagasabb elérhető Bisnode AAA (tripla A) nemzetközi tanúsítvánnyal rendelkezik, azaz Magyarország vállalkozásainak pénzügyileg legstabilabb 0, 63%-ába tartozik.

irodalom munkafüzet megoldókulcs 6 osztály ofi

A feladatsort a Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény matematika munkaközössége állította össze. Megoldókulcs. 8. osztály.

7. osztály. 1. 2. 3. A helyes megoldások: 1207, 1243, 2125, 2161, 3043, 3007 . Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény matematika munkaközössége.

síp, hegedű, bot, Terülj, terülj asztalkám!, hét mérföldes csizma, kalap, köpö- nyeg, gyűrű, arany hajszál, kard, tőr, kilincsmadzag, (só-)daráló, gyertya, .

bejárat 210 centiméter magas és 152 centiméter széles. A hátsó bejárat azonban csak . A hátsó ajtón is be lehet vinni a szekrényt.

11 июл. 2018 г. . Magyar irodalom. FI-501021101/1. Irodalom 11. tankönyv (2018, újgenerációs) https://player.nkp.hu/play/234469/false/undefined.

9. osztály. Magyar irodalom. FI-501020901/1. Irodalom 9. tankönyv (2018, újgenerációs) . Történelem 9. (Száray Miklós). Matematika. MS-2309.

Csukás István: Vakáció a halott utcában. Kösd össze a szereplőket a rájuk jellemző állításokkal! Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

Esti sugárkoszorú érzetcsere, zeneiség. Karinthy Frigyes pályaképe. „A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései” című ciklusból. Tanár úr kérem.

J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve. A lakóhely kultúrája. A tanuló . művei) és nagyepikai (teljes művek és részletek,.

Memoriter: GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK. Irodalomelméleti alapfogalmak: történelmi regény, jellemzés,. FAZEKAS MIHÁLY: LÚDAS MATYI. A mű cselekménye.

Berzsenyi Dániel pályakép. Berzsenyi Osztályrészem című vers elemzése (létösszegző vers, hajó-motívum, toposz). Berzsenyi Dániel A közelítő tél című vers .

Beszédében 1-2 hangot hibásan ejt Sok hang képzése hibás. . Matematika 1. osztály FÉLÉV. Teljesítmény. Terület . Tollbamondás utáni írása hibátlan.

Aki fejjel megy a falnak, annak betörik a feje. ……….. Aki mer, az nyer. ……….. 7.KERETEZD BE A SZAVAK ROKON ÉRTELMŰ MEGFELELŐIT A MELLETTÜK LÉVŐ. SZÓSORBAN!

Dante: Isteni színjáték c. művének jellemzői; Odüsszeusz utolsó utazása, valamint Paolo és. Francesca története c részletek értelmezése Fogalmak: .

A/5-ös ének füzet. Rajz. • 1db „VÁZLATOK” nagyalakú sima lapú füzet (akinek az előző évből megvan, annak nem kell új füzet). • 30db rajzlap „A4′ (lehetőleg .

c) Memoriter: Arany János Rege a csodaszarvasról c. művének részlete. 2. tétel a) A ballada jellemzői. b) „Kőmíves Kelemenné” – Cselekményvázlata.

1 мар. 2008 г. . 19/Tétel: Szórakoztató irodalom: a ponyvaregény; Rejtő Jenő regénye. TÉMAKÖR: REGIONÁLIS KULTÚRA. 20/Tétel: Závada Pál: Jadviga párnája .

Juhász Gyula: Tiszai csönd, Milyen volt … 9. Babits Mihály: Messze, messze . Új leoninusok. 10. Kosztolányi Dezső: Sakk-matt, A kulcs.

2 сент. 2019 г. . Mondatbővítés kérdések segítségével. Mondatszűkítési gyakorlatok. Szituációs játékok párban. Mf. 8–9. o. Nyelvtan és helyesírás tankönyv 3.

Kőmíves Kelemenné (1-2. versszak). Arany János: A walesi bárdok (1-6. versszak). Arany János: Toldi, Előhang. 1. ének (1-3. versszak).

Ajánlott irodalom: Sokszínű matematika 11. osztály (Mozaik Kiadó). Hatvány, gyök, logaritmus fejezet. 1. Hatványozás azonosságai: egész kitevőre, .

Szabó Magda: Tündér Lala, a szereplők jellemének, szándékainak bemutatása. 7. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, a regény műfaji jellemzői, főbb motívumai.

Egyszer, amikor Mátyás király álruhában járta az országot, . El is ment Mátyás király s a tanító valóban behívta a házába. . Kik a mese szereplői?

A szókészlet változása: időbeli rétegek: szavak elavulása, újak átvétele. Tudáskínáló és informáló szövegek: hivatalos levél, ma-.

1. Osztály: 4. Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom – olvasás. Téma: Epikus művek feldolgozása – (kortárs) mesefeldolgozás. Tananyag: Máté Angi Emlékfoltozók .

Szövegértés fejlesztése. Kapcsolódás. Petőfi: Csokonai. A témát 6. osztályban kezdtük el, de kibontására a. 7. osztályba kerül sor a gyakorló órák terhére.

Dr. Baranyai Katalin: Irodalom munkafüzet 5. osztály Kísérleti tankönyv OFI Bp. . Szövegértési feladatsor (írásban) . segítheti a Szövegértés 1.

Arany János: Rege a csodaszarvasról. (Arany János, a rege és az eredetmonda). 7. Szent László király csodatételei. (a legenda, mese és valóság, királymondák).

Technika: 1 db sima lapú füzet ( A4, vagy A5 méretű, nem spirál). 1 cs famentes A4-es rajzlap. 1 cs színes lap tű, cérna (lányoknál) stiftes ragasztó.

Magyar irodalom 6. osztály . Irodalom munkafüzet 6. osztály Újgenerációs tankönyv Eszterházy Károly Egyetem OFI Bp. 2018 . szerkezeti megoldások,.

A mai alkalommal Pilinszky János verseivel, gondolataival ismerkedhettek. 2. Olvassátok el figyelmesen az általam feltöltött mellékletből a költő rövid .

Tétel: Ady Endre szerelmi költészete. 4. Tétel. Témakör: Művek a magyar irodalomból. I. Kötelező szerzők. Tétel: Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája.

Móricz Zsigmond novellái. A kondás legszennyesebb inge: . Szegény emberek: A novella realista ábrázolása mellett megjelenik a naturalizmus is. A cím.

(Fekete István, a mű elemzése). 3. Petőfi Sándor: János vitéz 3. fejezet . Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Boka és Áts Feri Nemecsekék háza előtt).

Szövegalkotó képesség: Andersen: A teáskanna, memoriter. 4. Petőfi Sándor élete, a János vitéz keletkezésének körülményei, memoriter.

Gárdonyi Gáza meséi. Benedek Elek meséi. Janikovszky Éva könyvei. Kányádi Sándor: Világlátott egérke. Pöttyös könyvek. Rosszcsont Peti könyvsorozat tagjai.

d) elbeszélő költemény: …………. Melyik idézetre igaz? . Elbeszélő költemények szerelemről, hőstettekről. Összekeveredtek a János vitéz és a Toldi.

Olvasás online. Történelem munkafüzet – 6. osztály – Játékos feladatok Horváth Péter hatodikos tankönyvéhez :: Csepela. Jánosné. A tankönyv mellett ez a .

Fekete István: A koppányi aga testamentuma. 2. Defoe, Daniel: Robinson Crusoe. 7. osztály. Kötelező irodalom: 1. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy.

8 июл. 2004 г. . Homa Jánosné Móra Éva – Édes anyanyelvünk 6. osztály, Világvándor I., . A kommunikáció tanítása részben különbözik a nyelvtan tanításától.

28 нояб. 2012 г. . 7 A Béke-barlang hazánk egyik állandóan aktív, patakos barlangja. . Baradla, Abaligeti, Anna, Vár, Lóczy, Pál-völgyi, Szemlő-hegyi, .

26 нояб. 2014 г. . a. mesterséges tó . Egy tó partján a víz és földfelszín hőmérséklete megegyezik . Kelet-Afrikában ilyen tó a Nyasza és a Tanganyika!

Táltos Iskola. Tarsoly Anita. Matematika. 4. 1. Böröcz Botond. 4. 12. 978,6. Kaposvár. Kodály Zoltán Központi Ált.Isk. Honvéd Utcai Tagiskola.

Találd meg az összetartozó képpárokat! . olvasd össze és egészítsd ki a mondatot! . szűri ki a vízből és iszapból az apró férgeket, rovarlárvákat,.

20 мар. 2019 г. . Dr. Hornyák István: Elsősegélynyújtás mindenkinek . https://www.slideshare.net/Galandras12/elsseglynyjts-mindenkinek-hornyk-istvn-ph-d.

Hujber Dóra. 14. Karasz János. 15. Strainov Alex. 16. Szepesi Endre . Mile Attila. 11. Mucsi Bálint . Szepesi Attila Máté 7. o. 7. Bálint Lídia 8. o.

Zsámboki – Szabó Luca. Vida Emese Flóra. Péter Hajnal Zsófia. 23. Nyikon Zsombor. Vörös Lora. Petrus Máté. 24. Perényi Anna Krisztina. Sárdi Eszter.

8 дек. 2017 г. . Könyves Kálmán Ált.Iskola. 7. Elekes Sándor. Szilágyi Dezső Ált. Iskola. Németh Luca Dorottya Miskolc-Tapolcai Ált. Iskola.

Örkény István pályaképe. Arról, hogy mi a groteszk groteszk abszurd. Kenyér novella. Weöres Sándor pályaképe. Szán megy el az ablakod alatt. Robogó szekerek.

Szlovák nyelv és irodalom. A szóbeli vizsga témakörei. Irodalom. A tételek a vizsgázó által választható a) és b) feladatokat tartalmazzák, .

www.nyelvikorrep.hu Francia Nyelvtan Világosan Személyes névmások, alanyeset Ebben a leckében a a Részletesebben Le français, c est facile!

gyi-barlang Magyarország leghosszabb barlangrendszere is fővárosunkba . -regi-magyar-szolasok-es-kozmondasok-1/sirisaka-andor-magyar-kozmondasok-kony-.

Pálvölgyi-barlang felszíni területe. Felsőrákosi-rétek. Gellért-hegy. Naplás-tó. A LEGNAGYOBB VÉDETT TERÜLET BUDAPESTEN.

12. Laci könyve elég unalmas. 8. 2. Laura húga 3. az informatikus laptopja 4. az Ön városa 5. az Ön titkárnője 7. az országod fővárosa 8. a nővérem barátja .

nyelv nt- 56496/ nat nagy e – seres : colores 1 tk+ cd spanyol nyelv nt- . VIDA ENIKŐ: LE NOUVEL ALLONS- Y 1 – FRANCIA NYELVKÖNYV KEZDŐKNEK – MP3 CD .

A képen a híres sárközi hímzés egyik mintáját láthatod. A minta leírása: Szabadrajzú, virágfélékből formált, de mértaniassá merevített, tömött.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. 5. Irodalomelméleti alapfogalmak: ballada, regény. 2.félév. Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója.

Janus Pannonius költészetének bemutatása, Búcsú Váradtól című vers ismertetése. Nyelvtan. Alapszófajok felsorolása, rövid ismertetése.

189+16 pont 185+16 pont Max. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A 14. FELADATOKHOZ. Megoldás: A szólások, kifejezések kiegészítve: 1. Ariadné fonala. 2. Ámor / Cupido nyila.

16 янв. 2016 г. . Az „Itt a piros, hol a piros?”-sal kezdenek, azonban kicsit nehezítenek a játékon. Dóri egy piros és két fehér golyót helyez el 3 egyforma,.

ofi munkafüzet megoldások 7

2020. okt. 6. . Ofi biologia 8 munkafüzet megoldások; Ofi biológia 8 munkafüzet megoldások; Ofi biológia 8 munkafüzet megoldások nt-11874/m; Ofi biológia .

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

ofi nyelvtan munkafüzet megoldások 7 letöltés olvasható online ingyen, ofi . NY/1970: Magyar nyelvtan 8. osztály, írta: Hoffmann Ottó és Rózsa Józsefné .

Biológia 7 munkafüzet megoldások 2017:pdf. osztályos OFI kísérleti tankönyv megoldásait hol lehet letölteni Tudna valaki segíteni? Nagyon nagyon hálás l.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

AnswerGal is a trustworthy, fun, thorough way to search for answers to any kind of question. Turn to AnswerGal for a source you can rely on.

ofi biológia 10 munkafüzet megoldások letöltés olvasható online ingyen, ofi . VII. . kerültek be a kísérletekhez kapcsolódó elméleti- és számítási feladatok, .

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

Ofi Földrajz 8 Munkafüzet Megoldások 2020 . Fi 506010802 1 Foldrajz 8 Mf Megoldas 2018 Pdf . Best Ofi Foldrajz 7 Documents Scribd .

ofi munkafüzet megoldások letöltés olvasható online ingyen, ofi munkafüzet . ofi földrajz 7 munkafüzet megoldások pdf · ofi irodalom munkafüzet megoldások · ofi . VII. Titkaim . gondolkodást, szövegértést fejlesztő feladatok a manuális.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

Kémia munkafüzet megoldások 7:pdf. A tankönyvkatalógusban . Valaki nem tudja hol lehet letölteni az OFI- s fizika munkafüzet megoldásait? Vagy nem tudja .

AnswerSite is a place to get your questions answered. Ask questions and find quality answers on AnswerSite.com

osztály 4 téma A beszéd és nyelv, az írástörténet, a helyesírás alapelvei, a hang, . Ofi nyelvtan munkafüzet 7 – Ofi nyelvtan munkafüzet 7 62/ 3 megoldás kéne .

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

mozaik munkafüzet megoldások 7 letöltés olvasható online ingyen, mozaik . 48 Kémia. 52 Földrajz. 54 Földrajzi atlasz. 56 Biológia. 62 Ének-zene . Az új, 9. . Felhasználtuk az OFI által meghirdetett „Így használom a digitális eszközöket” .

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

Mozaik kémia 9 munkafüzet megoldások pdf:pdf. ( tankönyv munkafüzet) A fejezetek felépítése Leckék – általában 2 oldalasak 1 vagy 2 oldalas .

Direkt 1 Munkafüzet Megoldások d1 munkafuzet megoldasok.pdf. 413.6 KiB 83687 Downloads . Direkt 2 Munkafüzet Megoldások d2 munkafüzet megoldások.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

AnswerGal is a trustworthy, fun, thorough way to search for answers to any kind of question. Turn to AnswerGal for a source you can rely on.

AnswerSite is a place to get your questions answered. Ask questions and find quality answers on AnswerSite.com

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

Vége – Biológia 7. töri mf megoldások kellenek. – es biologia munkafuzet megoldásai kellenénkek ( ofi) valaki tudja esetleg? Munkafüzet Megoldások OFI .

Biológia 8 munkafüzet megoldások nt 11874 m:pdf. in the students laboratory of the department. First time: Sept. A tantárgy rövid leírása. The medically relevant .

AnswerGal is a trustworthy, fun, thorough way to search for answers to any kind of question. Turn to AnswerGal for a source you can rely on.

Biológia munkafüzet megoldások 8 osztály:pdf . OFI – NEMZETI – Biológia témazáró feladatlapok 7. osztály megoldás. Royal Oak . NT- 11874_ M boritó kép.

AnswerSite is a place to get your questions answered. Ask questions and find quality answers on AnswerSite.com

AnswerSite is a place to get your questions answered. Ask questions and find quality answers on AnswerSite.com

Hétszínvilág munkafüzet 4 osztály megoldások:pdf. Szerző: Burai Lászlóné, dr. Faragó Attiláné Műfaj: munkafüzet Iskolatípus: alsó tagozat, általános iskola.

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

AnswerSite is a place to get your questions answered. Ask questions and find quality answers on AnswerSite.com

HelpWire is the ultimate one-stop shop for people of all expertise levels looking for help on all kind of topics — tech, shopping and more.

AP irod 8 mf megoldás.pdf

AP irod 8 mf megoldás.pdf

Irodalom 8. munkafüzet megoldott feladatai Amiről eddig tanultunk 4. oldal / 1. feladat 1. A magyar irodalom jeles alkotóinak az arcképét látod az oldalon. Ismerd fel őket, és írd le egy-egy művük címét! A 2. feladat elvégzése után jegyezz le még egy-egy gondolatot az alkotókról!

Janus Pannonius Pannónia dicsérete

Csokonai Vitéz Mihály

Egy katonaének A Reményhez, Zsugori uram Hogy Juliára talála, így köszöne néki 1817–1882

Kölcsey Ferenc Himnusz, Huszt Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

Vörösmarty Mihály Szózat, Ábránd Szép Ilonka A buvár Kund

Arany János A fülemile Szondi két apródja A walesi bárdok Epilógus Letészem a lantot Toldi Rege a csodaszarvasról Válasz Petőfinek

A XIX. század költői A kőszívű ember fiai A puszta, télen A huszti beteglátogatók Reszket a bokor, mert… A Damokosok Szeptember végén Egy gondolat bánt engemet… Nemzeti dal Föltámadott a tenger… Az alföld Szülőföldemen Egy estém otthon János vitéz Arany Jánoshoz

Mikszáth Kálmán A néhai bárány A Balóthy-domínium Szent Péter esernyője Gavallérok

5. oldal / 2. feladat Egyéni megoldás. 2. a) Csoportokban dolgozzatok! Minden csoport húzzon egy-egy cetlit, melyre az első feladatban szereplő alkotók neve van felírva! b) Az elmúlt években megismert életútjuk és műveik ismeretében készítsetek ötsorost az írókról, költőkről! c) Ismertessétek a munkátokat osztályszinten, majd mindenki írjon le még egy-egy gondolatot az 1. feladathoz! ____________________________ név __________________________ __________________________ (2 tulajdonság) _______________________ ______________________ _______________________ (3 cselekvés) ___________________________________________________________ (egy 4 szavas mondat) ____________________________ (Egy szó, amely az adott alkotóval kapcsolatban legelőször az eszetekbe jut.)

5. oldal / 3. feladat 3. Egészítsd ki a táblázatot! Helyezd el a felsorolt műveket a keletkezési idejük szerint! (Csak a számot írd le!) Jelöld a műfajt is! Időszak A 15. század második fele A 16. század második fele A 17. század második fele A 19. század első fele A 19. század második fele A 20. század második fele A 21. század első fele

Jelölés, műfaj 1. epigramma 5. vitézi ének 14. komédia 2. elégia, 3. himnusz, 4. (hazafias) óda, 10. elégia 6. regény, 7. ballada, 8. regény 9. novella, 12. novella 11. regény, 13. vitézi ének

1. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, 2. Petőfi Sándor: Szeptember végén, 3. Kölcsey Ferenc: Himnusz, 4. Vörösmarty Mihály: Szózat, 5. Balassi Bálint: Egy katonaének, 6. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, 7. Arany János: Szondi két apródja, 8. Jókai Mór: A kőszívű ember fia, 9. Vámos Miklós: Pofon, 10. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, 11. Tasnádi István: A kőmajmok háza, 12. Gyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, 13. Lackfi János: Plaza Balassi, 14. Molière: A fösvény

6. oldal / 4. feladat Egyéni megoldás. 6. oldal / 5. feladat Egyéni megoldás.

7. oldal / 6. feladat 6. Párokban dolgozzatok! a) Tegyetek fel egymásnak kérdéseket a szóképekkel kapcsolatban! (Segítségetekre lehet a tankönyv Fogalomtára is.) b) Mely költői kifejezőeszközökre ismertek a versrészletekben? Írjátok a számukat a megfelelő könyv lapjaira! c) Nevezzétek meg szóban, mely művekből valók a részletek! 1. „Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár” (Petőfi Sándor: A puszta, télen)

6. „Az nagy széles mező, az szép liget, erdő, sétáló palotájok” (Balassi Bálint: Egy katonaének)

2. „Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?” (Arany János: Szondi két apródja)

7. „Gondolatim minden reggel, Mint a fürge méh, Repkedtek a friss meleggel” (Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez)

3. „A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.” (Petőfi Sándor: A puszta, télen)

8. „Teli van a Duna, Tán még ki is szalad.” (Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert…)

4. „Színeknek temploma, felbúgó orgona, A plaza mint mennyország” (Lackfi János: Plaza Balassi)

9. „Kedv s öröm röpkedtek” (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

5. „Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál” (Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…) Megszemélyesítések: 1., 3., 7., 8., 9.

Hasonlatok : 1., 4., 5., 7.

Metaforák: 2., 4., 6.,

7. oldal / 7. feladat 7. Csoportokban dolgozzatok! A tankönyv végén található Összefoglaló táblázatok segítségével idézzétek fel, milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk az irodalmi műveket! Töltsétek ki a táblázat hiányos részeit!

Tündérszép Ilona és Árgyélus Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Petőfi Sándor: Nemzeti dal Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: A néhai bárány Louis Sachar: Laura titkos társasága

Műnem szerint epika

Eredet szerint népköltészeti alkotás

Forma szerint próza

A költői nyelv 1. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! Nyelvében él a nemzet! – Elfeledett szép szavaink1 Manapság már csak úgy jellemezzük a napszakokat, hogy reggel, délben és este, néha hozzátesszük pontosítva, hogy délelőtt vagy délután. Ennyire egyszerűen és semmitmondóan. De volt idő az 1700-as években, amikor a pásztorok egy Jankó János: A népdal születése napot számtalan gyönyörű jelzővel illettek. Ezen szavakat hallva vagy olvasva szinte azonnal színekkel együtt látjuk magunk előtt az órákat: Hajnalban először dereng vagy megtetszik, azután szűkül a hajnal, utána hajnalodik vagy világosodik, majd virrad, utána hajnal hasad. Azután feljön, majd felsúddul a nap, később fahegybe ér, majd delelőre áll. Délután hanyatlik a nap, azután esteledik vagy alkonyodik, majd lemegy a nap, s jő az esthajnal, utána öregeste lesz, végül beáll az éjszaka. A napot tréfásan tarhonyaszárító-csillagnak nevezték. Néhány feledésbe merült szép magyar szó, betűrendbe szedve, értelmezve: […] Ábellálódik: ráérő idejében nézelődik, bámészkodik. […] Becskérez: becsülget, az értékét akarta megtudni valaminek. […] Buszma: szótlan, kevésbeszédű. […] Cselefendi: mások beszédébe beleszóló, belekotnyeleskedő. […] Csollák: kancsal. […] Elsusol: huncutul eldug valamit. […] Gaga: akadozva beszélő. […] Pupák: szótlan. […] Szájbér: legeltetési díj. […] Szájra-markos: igen beszédes. Tanyahasú: kövér. Végigüres: igen vékony férfi vagy nő. a) Állítsd számozással sorrendbe, hogyan követik egymást a szövegben a nap mozgását és az idő haladását jellemző kifejezések! 5. hanyatlik 1. világosodik 4. delelőre áll 2. hajnal hasad 3. fahegybe ér b) Húzd alá, melyik szóhoz kapcsolódik a szövegben az akadozva kifejezés! halad énekel beszél magyaráz lemegy c) Húzd át azokat a kifejezéseket, amelyek nem a kövér ember megfelelői! cselefendi csollák gaga tanyahasú buszma pupák d) Karikázd be a helyes válasz betűjelét! Hogyan nevezik azt az embert, aki sokat beszél! A) pupák B) szájra-markos C) gaga D) buszma e) Mit gondolsz, miért hívták a napot tarhonyaszárító-csillagnak? Ha a napra kitették a tarhonyát, az egyhamar megszárította. A Nap a Naprendszer központi csillaga. f) Következtess a szövegkörnyezet alapján, mi lehet a „felsúddul” szó jelentése! 1

Forrás: https://www.facebook.com/oseinkhagyatekaioroksegunk/posts/600401343434889:0. (A letöltés ideje: 2015. július 20.)

Hasonló a ’feldúsul’ jelentéséhez = ez a ’felkel’ jelentéssel bír. De értelmezhetjük akár úgy is, hogy kiteljesedik, szórja a sugarait. 9. oldal 2. Egészítsd ki a nyelvvel kapcsolatos szólásokat, közmondásokat a megfelelő szóval, majd írd melléjük a magyarázatuk betűjelét! egymás, szíve, jár, tüzet, köszörüli Gyorsabban jár a nyelve, mint az esze. E) Gonosz nyelv nagy tüzet gyújthat. D) A nyelvét köszörüli. C)

Értenek egymás nyelvén. A) Nyelvén a szíve. B)

A) Jól megértik egymást. B) Őszinte, nyíltszívű. C) Csípős megjegyzéseket tesz rá, gúnyolódik a rovására. D) Sok bajt okozhat a pletykázás, a rágalmazás. E) Meggondolatlanul beszél. 3. Olvasd el Darvasi László 2 Azért olvasok… című versét, majd válaszolj a kérdésekre! Azért olvasok, hogy ne féljek. Azért olvasok, hogy otthon legyek. Azért olvasok, hogy ne legyek otthon. Én nem tudom, miért olvasok. Csak olvasok. Én úgy olvasok, mintha engem is olvasnának. Én azért olvasok, mert egy másik embert keresek. Én azért olvasok, mert magamat keresem. Én azért olvasok, hogy megtaláljanak. Én azért olvasok, mert érdekel a múlt. Én azért olvasok, mert érdekel a jövő. Én azért olvasok, mert érdekel a jelen. Én azért olvasok, mert szeretni akarok. Én azért olvasok, mert keresek. . és amikor olvasok, megtalálom. a) Válaszd ki a vers egyik sorát, és értelmezd azt! Egyéni megoldás. b) Folytatódhatna így is a gondolat? : Én azért olvasok, hogy jobban megismerjem az anyanyelvemet. Indokold is meg a válaszodat! Egyéni megoldás.

10. oldal 4. Elevenítsd fel a reformkori magyar nyelvű kultúráról és művelődésről tanultakat a következő kérdések megválaszolásával! 2

Darvasi László (1962–): pedagógus, költő, író, újságíró, szerkesztő 6

a) Mikor lett a magyar nyelv hivatalos államnyelv? Húzd alá a helyes választ! 1825-ben

b) Írd le, milyen módon szabályozták és egységesítették a magyar helyesírást! Egy úgynevezett Nagyszótárt adtak ki a szabályozás és egységesítés érdekében. c) Mutasd be röviden, milyen szerepet töltött be a Kisfaludy Társaság a magyar nyelv művelésében! Szorgalmazta a népköltészeti alkotások összegyűjtését. Pályázataik nemcsak szépirodalmi (lásd Arany János Toldi című művét), hanem irodalomelméleti alkotások létrehozására is ösztönöztek. Modern irodalmi témákat vetettek fel az 1840-es években, például a dráma korszerű értelmezése, a regény és a dráma különbsége, a népiesség kérdése az irodalomban. Hamarosan lapokat, könyvsorozatokat indítottak. 5. A magyar nyelv szépségei3 címmel megjelent összeállításból válogattunk. Olvasd el a példákat, majd válaszolj a kérdésekre! • Népi mosószer ~ Foltklór

• Útépítők tízóraija ~ Asztfalatozás

• Rossz törvény beiktatása ~ Hatályballépés

• Divat felett álló ~ Trendkívüli

• Trehányság filozófiája ~ Hanyagelvűség

• Vonzó kerékpáralkatrész ~ Sármhányó

• Megtalált okosság ~ Bölcsesség

• Titokban költött vers ~ Íróasztal-fióka

• Poéta ruhája ~ Költőny

• Piszkos étkezde ~ Kosztfészek

a) Magyarázd meg, mi a humor forrása a példákban! Az első szó / szókapcsolat látszólagos szinonimájának, meghatározásának a megadása során olyan összetételek keletkeznek, amelyik egyik tagja / része visszautal, visszakapcsolódik az alapként megadott kifejezéshez. Az összetétel, szóvegyülés során jön létre egy humoros kifejezés. b) Neked melyik szópár tetszett a legjobban? Miért épp erre esett a választásod? Egyéni megoldás. c) Próbálkozz te is hasonló szavak, kifejezések megalkotásával! Egyéni megoldás. 11. oldal

Új művészi törekvések

Forrás: https://www.facebook.com/amagyarnyelv/?fref=photo. (A letöltés ideje: 2015. július 20.)

Az előzmények – korstílusok, stílusirányzatok 1. a) Add meg a Fogalomtár segítségével a korstílus és a stílusirányzat fogalmak meghatározását! Korstílus: az egyes korszakokra jellemző stílus, amely az adott korszak valamennyi művészeti ágát (irodalom, zene, képző művészet, építészet stb.) átfogja. Stílusirányzat: az egyes korszakokra jellemző irányzat, amely szemben a korstílussal már nem érvényesül az adott korszak minden művészeti ágában, tehát nem egyetemes jellegű. b) Melyik korstílus, melyik stílusirányzat? Húzd át azokat, amelyek nem stílusirányzatok! romantika, realizmus, gótika, román, klasszicizmus, barokk, reneszánsz, rokokó 2. Párosával dolgozzatok! Írjátok a meghatározások alá a korstílusok és a stílusirányzatok nevét, majd egészítsétek ki szóban újabb ismertetőjegyekkel a meghatározásokat! Lásd a fogalomtárat.

A 19. század meghatározó korstílusa. Jellemzői: az egyéniség kultusza, az eredeti művek létrehozása, a művészi szabadság hirdetése, felfokozott érzelmek és szenvedélyek ábrázolása. romantika

A valósághűségre törekszik. Nem a múlt felé fordul, saját kora társadalmának visszásságait ábrázolja. Objektív, tényszerű, pontos és részletező hangnem jellemzi. realizmus

Lawrence Alma-Tadema [lorensz elmátedimá] Szapphó és Alcaeus

A 14–16. században ható korstílus. A középkor felfogásával szemben az ókori görög–római eszméket követte: az egyoldalú vallásosság helyett az ember, a földi élet került előtérbe. reneszánsz

12. oldal 3. Igaz-e vagy hamis? Karikázd be a romantikára jellemző igaz állítások betűjelét! 8

a) A korstílus neve a francia roman: ’könyv’ szóból ered. a ’regény’ szóból b) Kibontakozásának alapja Európában a polgárosodás volt. c) A romantika képviselői a múltba, elsősorban a középkor lovagvilágába menekültek. d) A művészek a jelen rideg valóságából az ókori görög és római kultúra világában találtak menedéket. e) A romantikus művekben fontos szerepet kapott a meseszerűség, az elképzelt, álomszerű, illúziókkal teli világ megteremtése. f) A romantika irodalmában központi szerepet töltött be a líra, ami a személyiség, az egyéniség fontosságából következett. g) A magyar romantika első szakasza főleg Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és a fiatal Arany János tevékenységéhez kötődött, és az 1820-tól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódott. h) Hazánkban a romantika második szakasza az 1849-től 1880-ig terjedő időszakot ölelte fel, és elsősorban Jókai Mór munkásságához fűződött, aki a romantikus regény igazi mestere volt. 4. a) A lant az ókor óta a líra, a költészet jelképe. Képzeld magad a 11. oldali festményen látható, lantot pengető férfi helyébe! Miről írnál verset, ha a reneszánsz, a rokokó vagy a romantika idején élnél? A versem témája – a reneszánsz idején: az ókori görögök dicsőítése, a szerelem; – a rokokó idején: a szerelem; – a romantika idején: a nemzeti múlt dicső alakjai. b) Képzeld el, hogy időutazást tehetsz a 16. és 19. századi Európában! Ifjú tollforgatóként látogasd meg a kor két neves költőjét! Tegyél fel nekik két kérdést a készülő – vagy a már elkészült – verseikkel kapcsolatban! Próbáld meg a válaszaikat is megfogalmazni! Egyéni megoldás. • Akinek a kérdéseket felteszem a 16. században: pl. Balassi Bálint (név) A kérdések és a válaszok: _________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ • Akinek a kérdéseket felteszem a 19. században: __________________________ (név) A kérdések és a válaszok: _________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________

Tóth Árpád: Körúti hajnal 1. Igazak-e (I) vagy hamisak (H) az impresszionizmusról szóló állapítások? Satírozd be ceruzával a megfelelő betűt! I H Elsősorban képzőművészeti, kisebb mértékben irodalmi és zenei stílusirányzat. I H Az alkotók pillanatnyi benyomások, hangulatok rögzítésére törekszenek. I H A versek gyakori vonása az azonos érzékterületekre jellemző szavak, szószerkezetek összekapcsolása. (különböző) I H Az impresszionista vers a látvány pontos, aprólékos ábrázolására törekszik. (elnagyolt, vázlatszerű) I H A költeményekre nagyfokú zeneiség jellemző. I H A nyelvhasználatban túlsúlyba kerül az igei jelleg és a névszók nélküli rövid mondatok. (névszói jelleg, igék nélküli rövid mondatok) 2. Melyik versszakban olvastál a következőkről? Írd a meghatározások elé a versszakok számát! 1. A napfelkelte előtti állapot bemutatása, még a boltok is alszanak. 2. A napkelte csodája, a „Végtelen Fény” az aszfalt szennyén szétgurult. 3. „Egy sovány / Akác részegen szítta be a drága / Napfényt”. 4. „Egy kirakatban lila dalra kelt / Egy nyakkendő”. 5. A nappal kezdetén felhangzik a gyársziréna és a villamos hangja. 3. Képzeld magad a lírai alany helyébe, amint épp kitekintesz a tankönyv 18. oldalán látható kép egyik épületének ablakán! Vedd sorra, milyen színeket, illatokat (szagokat), hangokat érzékelsz a körúton! (Ügyelj a sorrendre is!) Színek:

versszak: szürke (szenny, por) versszak: vörös-sárga (napfény) versszak: zöld (akác lombja), fehér (akác virága) versszak: sokféle szín („szinek vig pacsirtái”) versszak: vörös-sárga (napfény), arany csók

Illatok (szagok): 1. versszak: szenny, por szaga 2. versszak: tisztább, a napfény illata 3. versszak: a virág illata még nem érződik, egy-két fürtje van 4. versszak: mint korábban 5. versszak: villamos, gép, olaj szaga Hangok: 1. versszak: söprés hangja 2. versszak: 3. versszak: 10

4. versszak: a harangok tompa, telt hangja 5. versszak: gyársziréna búgása, villamos jajdulása 14. oldal 4. Írd le, milyen érzékterületeket kapcsolnak össze az elképzelhetőség, a képszerűség érdekében a következő kifejezések! a) „A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek” (Tóth Árpád: Körúti hajnal)

A látást és a hallást. c) „Napsugarak zúgása, amit hallok” (Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm)

A látást és a hallást. e) „Színek zengése! Fények zúgása!” (Dsida Jenő: Templomablak)

A látást és a hallást. g) „A barna gondok, szélvész, háború, Villám, s hideg fény voltak táborom.” (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

A hőérzékelést és a látást.

b) „Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő” (Tóth Árpád: Körúti hajnal)

A látást és a hallást. d) „Számnak nevednek jó ize van” (Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm)

A hallást és az ízlelést. f) „A sárga csöndbe lázas vallomások. Szavak. Kiáltó, lángoló igék.” (Kosztolányi Dezső: Októberi táj)

A látást és a hallást, illetve a hőérzékelést és a hallást. h) „Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog” (József Attila: Hazám!)

A tapintást és a hallást.

5. Olvasd el Tóth Árpád verseinek részleteit, majd a tankönyv és internetes kutatómunka segítségével válaszolj a kérdésekre! A) „Lehajtom fáradt fejem a padon, Most úgy érzem: felszív a hűs vadon, S oly furcsa látnom a friss havon át, Amerről jöttem, lábaim nyomát.” (Este a kilátón) a) Honnan „indultak a nyomok”? Melyik településen született a költő? Aradon született. b) Mely városokhoz fűződnek még élete jelentős eseményei? Debrecenhez és Budapesthez.

Babits Mihály, Tóth Annus (Tóth Árpád felesége), Tóth Árpád és Karinthy Frigyes 1926-ban

c) Igazold két állítással, hogy Tóth Árpád költészetünkben is mély „nyomokat hagyott”!

Impresszionista líránk jeles képviselője. Verseskötetei is erről árulkodnak (Hajnali szerenád, Lomha gályán, Az öröm illan, Lélektől lélekig).

B) „Pénzt, egészséget és sikert Másoknak, Uram, többet adtál, Nem kezdek érte mégse pert, És nem mondom, hogy adósom maradtál.” (Isten oltó-kése) a) Értelmezd és magyarázd meg a vers címét! A költőt ért fájdalmak, szenvedések, melyek nyomán költészete még inkább kiteljesedik. „Az oltókés a gyümölcsfában sebet ejt, ám vágása nyomán új élet sarjad, s az esetleg hasznavehetetlen növény értékes terményt képes hozni. Az Isten által a költőre mért gyötrelmek is egyszerre okoznak fájdalmat és teremtik meg az alkotáshoz szükséges optimális állapotot.” Forrás: http://www.doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=425

b) Jellemezd a vershelyzetet! Ki a lírai beszélő, kihez intézi szavait? Istenhez intézi szavait a költő. c) Mi jellemzi a versrészlet hangulatát? Válassz a felsorolt jelzők közül is! édes-bús, vidám, szelíd, lemondó, szomorú, humoros Elfogadó, belenyugvó. d) Írj legalább két okot, amely a költemény első sorát indokolhatja! Tüdőbaj nehezítette életét. Anyagi okok miatt a tanulmányait is abba kellett hagynia. e) Említs két olyan tényt a költő életéből, ami miatt nem „perel”, hanem elfogadja a számára rendelt sorsot! (Segít a feladat melletti fotó is.) Felesége (Annus) és lánya (Eszter szeretete.) A költőtársakkal való találkozás, a barátságok.

C) „Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén.” (Meddő órán) a) Értelmezd a vers címét! Mit jelenthet egy költő számára, ha meddő egy órája? Nincs ihlete, nem tud írni. b) Említs olyan helyzetet, amikor te is magányosnak érezted magad! Mi (ki) segített túllépni ezen az állapoton? Egyéni megoldás. c) Milyen jó tanácsaid lennének a magányos embereknek? Folytasd a mondatot! Ha magányosnak érzed magad, vagy de az is felvidíthat, ha Egyéni megoldás.

A szimbolizmus 12

1. a) Csoportokban dolgozzatok! Idézzétek fel a szimbolizmusról tanultakat az alábbi felszólítások folytatásával! (Például: Bizonyítsd, hogy a szimbolizmus stílusirányzat, és nem korstílus!) ● Írd le, az újszerű szókapcsolatokon kívül mi jellemzi még a szimbolista verseket! ● Hasonlítsd össze a jelképet a szimbólummal! ● Bizonyítsd, hogy a szimbolisták érdeklődése nem a valóságos világ felé fordul! b) Tegyétek fel egymásnak a kérdéseket osztályszinten a témában, és fogalmazzátok meg szóban a válaszokat is! 2. a) Párokban dolgozzatok! A képhez hasonlóan készítsetek interaktív táblára vagy műszaki rajzlapra „szófelhőt” a szimbolizmusról! Jegyezzetek le azt a nyolc szót, amelyet biztosan felírtok a táblára vagy a rajzlapra! lélek, feltárás, szabadvers, bonyolult, összetett, szóhalmozás b) A képen látható szavak közül fordítsatok le kettőt, értelmezzétek azokat, majd helyezzétek el azokat is „szófelhőtökön”! az egyik szó: Egyéni megoldás. a másik szó: Egyéni megoldás. 3. Egészítsd ki a szöveget a szabadvershez illő szavakkal, kifejezésekkel! Írásképe versszerű, de a prózához hasonlóan nincs kötött ritmusa. A szabadvers különböző hosszúságú sorokra tagolt, gondolati szerkezettel bíró, szabályos zenei képletbe nem foglalható vers. Ritmusegysége a sor. 4. Fogalmazz meg három személyes megjegyzést Guillaume Apollinaire Kikericsek című verséről! a) Egyéni megoldás. b) Egyéni megoldás.

A szecesszió 13

1. Dolgozzatok négyfős csoportokban, tartsatok csoportkonzultációt! a) Mindenki fogalmazzon meg egy kérdést A szecesszió című tankönyvi résszel kapcsolatban a tankönyv 21. oldali szövege alapján! Az én kérdésem: Mi volt a szecesszió kialakulásának az alapja? b) Ismerjétek meg a csoport többi tagjának a kérdését, és jegyezzétek le azokat! Csoporttársaim kérdései: A) Mi jellemző a szecesszió hangnemére? B) Mi jellemző a szecesszió szókincsére, illetve mondatszerkesztésére? C) Egyéni megoldás. c) Tegyétek fel egymásnak a kérdéseket, és válaszoljátok is meg azokat szóban! (Ugyanazt a kérdést több csoporttársatoknak is feltehetitek!) d) Egyeztessétek a válaszokat, és írjátok le a helyes megoldást! Az én kérdésemre a válasz: Alapja a menekülési vágy és a kiábrándultságérzés volt, mely a valóság újrateremtésének igényével párosult. A csoporttársaim kérdéseire a válaszok: A) Hangnemére egyszerre jellemző a finomság és a frivolitás. B) Szókincsére a keresettség, a választékosság jellemző, jelzői és határozói gyakran kígyózóak, mondatszerkesztése laza. C) Egyéni megoldás. 2. Ellenőrizzétek az 1. feladat megoldása során szerzett tudásotokat a következő mondatok folytatásával! a) A szecesszió nem a 18. század stílusirányzata volt, hanem a 19. század utolsó harmadáé. b) A stílusirányzat nemcsak az építészetben jelentkezett, hanem a képzőművészetben és az irodalomban is. c) Eszmei alapja a menekülési vágy és a kiábrándultság érzés volt, amely párosult a valóság újrateremtésének az igényével. d) A szecessziós irodalmi stílusra nemcsak bizonyos szavak ismétlése és a szókincs választékossága jellemző, hanem a laza mondatszerkesztés és a kígyózó jelzők és határozók is. 3. Bizonyítsd legalább két megállapítással, hogy Róth Miksa Felkelő nap című üvegmozaikja a szecesszió jegyében született! A növényi mintákat leegyszerűsítő formában, díszítőelemként használja a szecesszió. A szecessziós ábrázolások kedvelik a virágokat. Az üvegmozaikon liliom is látható, a virág a tisztaságot szimbolizálja. „szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak a szecesszióban a virágoknak. A virágok jellemzik az ábrázolt nőt, a liliom a tisztaságot”

1. Összekeveredtek a klasszikus modernség korának három fő irányzatához kapcsolódó művek, állítások. Segíts a rendrakásban, és írd a számokat a megfelelő stílusirányzathoz! (Egy-egy számot több helyre is írhatsz.) Impresszionizmu Szimbolizmus Szecesszió s 2., 6., 7., 8., 9. 2., 10. 1., 2., 3., 4., 5., 11. Árpád: Körúti hajnal, 2. A hagyományok elvetése és a „tiszta művészet” megteremtése 1. Tóth jellemzi. 3. Az alkotók a pillanatnyi benyomások és hangulatok rögzítésére törekszenek. 4. Nyelvhasználatát a névszói jellegű, igék nélküli rövid mondatok jellemzik. 5. A versek a látvány elnagyolt, vázlatszerű ábrázolására és nagyfokú zeneiségre törekszenek. 6. A szabadvers térhódításának az időszaka. 7. Követői szakítanak a valóságos világ ábrázolásával, érdeklődésük az ember lelkivilágának a feltárása felé irányul. 8. Az újszerű szókapcsolatok, a szóhalmozás, az egyéniséget és a látomást kifejező szabadabb ritmusok jellemzik. 9. Guillaume Apollinaire: Kikericsek, 10. Krúdy Gyula: Egy Aranykéz utcai éj emléke, 11. Szinyei Merse Pál: A hinta 2. Érvelj az alkotások ismeretében! Mutasd be, miként van jelen a stílusirányzat legalább három ismertetőjegye az adott műben! a) Tóth Árpád Körút hajnal című versén az impresszionista stílus jegyei ismerhetők fel, ● hisz a vers szókincsére a főnevek, a melléknevek és a melléknévi igenevek gazdagsága jellemző; ● és a külső-belső látvány és a hozzá kapcsolódó hangulat visszaadása válik fontossá a versben; ● továbbá szinesztézia is található a költeményben. b) Guillaume Apollinaire Kikericsek című verse szimbolista alkotás, ● hisz szakít a valóságos világ ábrázolásával, az ember lelkivilágának a feltárására törekszik; ● és újszerű szókapcsolatok („mérget hajt a rét”, a virág „szélben térdepel”stb.) jellemzik; ● továbbá a félig kötött versforma jellemzi, ugyanakkor a központozás hiánya figyelhető meg. c) Krúdy Gyula Egy Aranykéz utcai éj emléke című alkotását a szecesszió vonásai jellemzik, ● hisz a szöveg jelzői és határozói gyakran kígyózóak, mondatszerkesztése laza. ● és hangnemére egyszerre jellemző a finomság és a frivolitás. ● továbbá a jelzőknek és a színneveknek a gyakorisága. Lásd még tankönyv 22. oldal 1. feladatát: A tanulmány alapján a mű szecessziós vonásai: „Az elemzés összegzéseként azt szeretném még röviden összefoglalni, milyen stílusjegyek alapján minősítettem ezt a szöveget szecessziósnak: – hosszan hömpölyögtetett, alapjában mellérendelő jellegű mondatszerkezet; – mondatrészek, szószerkezetek, tagmondatok halmozása; – nagyszámú nyelvi kép, bennük az emberi szférának a természeti szférára való rávetítése, a természeti szépnek emberi és művészi széppé való stilizálása; – a jelzőknek, köztük különösen a színneveknek (arany, piros) a szokásosnál nagyobb gyakorisága;

– a stílus iróniája és öniróniája; az időnek a korai reformkor és a kiegyezés, sőt a századforduló közötti lebegtetése.” (Részlet a tanulmányból) 19. oldal

Művek a Nyugat költőitől, íróitól és más szerzőktől Egy folyóirat vonzásában 1. A tankönyvi fejezet négy kis részének a címeit olvashatod a feladat pontjaiban. Írj mindegyik mellé legalább két-két alkotást a korábbi évfolyamokon megismert művek közül! Jegyezd le a szerzők nevét is! Egyéni megoldás. a) Szerelmek, érzések, emlékek: Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne neki (néki) Petőfi Sándor: Szeptember végén Vörösmarty Mihály: Ábránd b) A család az irodalomban: Arany János: Családi kör József Attila: Mama c) Tájak, országok, messzeségek: Petőfi Sándor: Az alföld Petőfi Sándor: A Tisza d) Számvetések, vallomások: Arany János: Epilógus Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet… 2. A Nyugat folyóirat címének jelképes üzenete van. Értelmezd, milyen többletjelentést hordoz! A polgári fejlődésben elmaradt ország visszahúzó hagyományaival fordult szembe Nyugat-Európa nevének a zászlójukra tűzésével. A folyóirat munkatársainak legfőbb célja a magyar irodalom nyugat-európai szintre emelése volt. 3. Olvasd el a szövegrészletet, és internetes kutatómunka segítségével válaszolj a kérdésekre! „Hazánk lesz a negyedik nemzet, amelyik járművet küld a Holdra. A Puli egy magyar vers részletét is magával viszi. A Kultúrpart oldalon tartott szavazás eredményeképp Weöres Sándor Szembe-fordított tükrök című alkotásának egy részletét.” 4 a) Mi lehet a szöveg alapján a Puli? Húzd alá a helyes választ! Egy kutyafajta. Egy magyar űrszonda. Egy léghajó. b) Másold le Weöres Sándor versének azt a két sorát, amelyet magával visz a Holdra a Puli! Mit gondolsz, miért épp erre a versre szavaztak a legtöbben? Versrészlet: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Indoklás: Egyéni megoldás. Az ember fontosságát, az ember lehetőségeit hangsúlyozza, az akaraterő elengedhetetlen voltát emeli ki.

Szerelmek, érzések, emlékek

Mit visz a Puli? Nők Lapja, 2015. február 4., 7. oldal

1. Csoportokban dolgozzatok! Az elmúlt években sok szerelmes verssel ismerkedtetek meg, ezekből idézünk most részleteket. a) Jegyezzétek le a versek címét, valamint a szerzők és múzsájuk nevét! b) Jellemezzétek szóban a versbeli beszélő udvarlását néhány találó kifejezéssel! (Egyéni megoldás.)

„Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem. Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden boldogsága, Balassi Bálint: Veled Isten áldomása.” Hogy Juliára talála, így köszöne neki (néki) A múzsa neve: Losonczy Anna (Julia)

„Földiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A bóldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan.Sima száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál.” Vitéz Mihály: A Reményhez A múzsa neve: Vajda Julianna (Lilla)

„Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret!” Petőfi Sándor: Szeptember végén A múzsa (feleség) neve: Szendrey Júlia

„Mikor együtt voltunk, Tudom, hogy szerettél. Akkor meleg nyár volt, Most tél van, hideg tél. Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg!” _______________________________ Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert… A múzsa (feleség) neve: Szendrey Júlia

Ady Endre: Lédával a bálban 1. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! Ezer csókkal szépen elbocsátva Az Ady-versek Lédája a társasági életet kedvelő, okos és művelt asszony volt. Miután édesapja gazdasági spekulációi miatt családja nehéz anyagi helyzetbe került, a nő férjhez ment a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó, jómódú Diósy Ödönhöz. A költő és Brüll Adél valószínűleg 1903. szeptember 6-án ismerkedtek meg Nagyváradon. A nő – a nagyváradi újságokban megjelent írásai révén – már ismerte Adyt, és találkozásuk után meg is hívta a férfit Párizsba. Diósyék a francia fővárosban béreltek lakást, Ady ugyanabba a Léda házba költözött be 1904-ben. A költő már korai írásaiban szenvedélyes hangon szólt az asszonyhoz, az 1905-ben keltezett első levelében így írt: „Pedig úgy jöttem, s íme, most is azt fogadom: olyan leszek, amilyennek Maga óhajt, édes Egyetlen.” 5 A két évvel később keltezett levelében is „Egyetlenemnek” nevezi az asszonyt: „Hányszor próbáltam megértetni, hogy maga nekem igen: az asszony, az Egyetlen […]. Ha még cél nélkül néha meg tudom magam mámorosítani, hogy írjak, csináljak valamit, Maga által, Magának s Magáért teszem. […] Sohse szerette se nem szeretheti magát soha senki úgy, mint én. Ezer csókkal az én édes Egyetlenemnek”.6 Léda Ady második párizsi útja alatt kezdett igazán ragaszkodni a költőhöz, ekkor már ismerte a hozzá írt verseket is, amelyek először az Új versek (1906) című kötet Léda asszony zsoltárai ciklusában7 jelentek meg. (Néhány vers a kötetből: Meg akarlak tartani, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban.) A költő és az asszony sokat utaztak, Franciaországon kívül jártak Németországban, Olaszországban és Svájcban is. Az évek múlásával kapcsolatukat egyre inkább a „visszavonhatatlan” szakítások és az újbóli kibékülések jellemezték. Ezekből az időkből való a költő Nem adom vissza című verse is, amely Ady A minden-titkok versei (1910) című kötetében jelent meg. „Visszaadok én mindent, Belőlem fognak nézni Ha visszaadni lehet, Téged és egy kék tavat Ady és Léda egy németországi kiránduláson De nem adom vissza S mit e földön nézni A szemed. Még szabad.” 1912. május 16-án a Nyugat című folyóiratban megjelent Elbocsátó, szép üzenet című vers Ady és Léda végső szakításáról szól. A költemény megjelenése után az egykori „Egyetlen” és Ady Endre már soha többé nem találkoztak egymással. 22. oldal

Ady Endre levelei. http://mek.oszk.hu/06000/06054/06054.htm (A letöltés ideje: 2015. június 14.) http://mek.oszk.hu/04900/04945/html/mhszeretok0135.htmlAdy Endre levelei. (A letöltés ideje: 2015. június 14.) 7 Ady Endre levelei. http://mek.oszk.hu/06000/06054/06054.htm (A letöltés ideje: 2015. június 14.) 6

2. a) Húzd alá a megfelelő szót! Kiderül-e a szövegből, hogy ● hány évig tartott Ady és Léda kapcsolata? ● mikor és hol halt meg Brüll Adél? ● mi volt a neve Adél férjének? ● melyik városban találkozott először a költő és Brüll Adél?

igen nem igen nem igen nem igen nem

b) Írd le, mikor és melyik folyóiratban jelent meg a végső szakítás verse! 1912. május 16-án a Nyugat című folyóiratban jelent meg a vers (az Elbocsátó, szép üzenet című költemény). c) Húzd alá azoknak a verseknek a címét, amelyek nem az Új versek című kötetben jelentek meg! Elbocsátó, szép üzenet; Meg akarlak tartani; Nem adom vissza; Héja-nász az avaron; Lédával a bálban d) Milyen szavak, kifejezések jutnak eszedbe Ady Lédához írt leveleiről? Folytasd a megkezdett mondatot! Ady úgy szól Lédához, mint Egyéni megoldás. e) Internetes kutatómunka után húzd alá azokat a szavakat, amelyek igazzá teszik az állítást! ● Az asszonyt Diósy Ödön / Ady Endre nevezte el Lédának, a nő visszafelé olvasott keresztnevéből. ● A görög mitológiában Léda Spárta / Trója királynéja volt, akit Zeusz hattyú / szarvas képében csábított el.)

3. Írj Ady Endre nevében egy facebook-bejegyzést, amelyben a Lédával a bálban című vers témáját mondja el ismerőseinek! Egyéni megoldás.

23. oldal 4. Fejtsd meg a rejtvényt, majd a megadott helyen levő betűket írd be a táblázatba! 19

A P D S E H I F B

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

B Á A I L A F É Á

C R L K L R J L L

A város, ahol a vers keletkezett. A költemény műfaja. „. a zene” A műre jellemző nyelvi alakzat. A versbeli igék jelzője lehet. „Parfümös, boldog, forró, … pára” A versre jellemző rímfajta. Az emberi sorsot, a mulandó életet szimbolizálja a műben.

A5 B2 C6 C8 B8 H A J L Á

A megfejtés úgy kapcsolódik a vershez, hogy a műre is jellemző az áthajlás, melyből nyugtalanság árad. 5. a) Milyen ellentétpárokat találtál a versben? Kösd össze a kifejezéseket, majd írd le, milyen szempontok alapján állnak szemben egymással! „Sikolt a zene, tornyosul” • rózsakoszorús fiatalok • boldog párok, „víg terem” • fényes terem •

• „dideregve / Rebbennek szét” öröm-félelem • „elalusznak a lángok” fényváltozások • „bús csönd” hangváltozások • halálarcú „fekete pár” emberi kor, idő

b) Válassz ki az ellentétpárok közül kettőt! Milyen más szavakkal, képekkel tudnád még kifejezővé tenni ugyanazt az érzést, gondolatot? Egyéni megoldás. __________________________________ ↔ __________________________________ __________________________________ ↔ __________________________________ 6. Írd le a betűket a számoknak megfelelően, és értelmes szavakat kapsz. Karikázd be közülük azokat, amelyek a Lédával a bálban című vershez kapcsolódnak! 1.

7. 1. 8. 1. 2. 1.: FEKETE 8. 9. 3. 10. 8. 9.: KARIKA

9. 7. 3. 10. 8. 9.: AFRIKA 8. 1. 3. 1. 2.: KERET

Ady Endre: Őrizem a szemed 1. Húzd alá azokat a szavakat, szókapcsolatokat, amelyek jellemzőek az Őrizem a szemed című versre! Keletkezése: 1916, 1917, 1918. november 20 után Műfaja: elégia, epigramma, dal, óda, himnusz, költői levél (episztola) Verselése: időmértékes, ütemhangsúlyos, szimultán Rímfajtája: páros rím, keresztrím, ölelkező rím, félrím, bokorrím Nyelvi alakzatok: párhuzam, ellentét, túlzás, fokozás, ismétlés További jellemzői: kezdő természeti kép, kihagyások, áthajlások, szaggatott előadásmód, virág- és madármetaforák, nyugalom

2. Képzeld el, hogy Ady Endre épp most olvasta fel a verset Csinszkának! Milyen gondolatok járhatnak a költő, illetve ifjú felesége fejében? Írj a nevükben három-három mondatot! Csinszka és Ady Akár óhajtó vagy felkiáltó mondatot is választhatsz. Ady: Bárcsak enyhülne egy kicsit a betegségem, és sokáig Képaláírás: Ady és érezhetném még ifjú feleségem gondoskodó szeretetét! Csinszka Egyéni megoldás. Csinszka: Egyéni megoldás. Mi lenne az, amivel még nagyobb nyugalmat és biztonságot tudnék nyújtani a férjemnek? Biztos, hogy Budapesten kell most élnünk? Vajon nem tenne jót a férjemnek az oltalmazó csucsai levegő? 3. Írj megállapításokat a két versről a számokhoz az elhelyezkedésüknek megfelelően! Lédával a bálban 1. 3.

Őrizem a szemed 1. 1907-ben keletkezett. 4. 5. 2. Műfaja dal. 3. Mozgalmas, harsány igék jellemzik. 4. Harmónia és nyugalom árad a versből. 5. Két versszaka megegyezik. 6. Meghatározó versszervező ereje az ellentét. / Áthajlások is jellemzik a verset.

Juhász Gyula: Milyen volt… 1. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavak aláhúzásával! (Egy-egy megoldásnál több szót is aláhúzhatsz.) a) A Milyen volt… című vers mintegy … évvel később keletkezett, mint Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye. százhuszonöt kétszázhúsz hatvanöt b) A költeményt tanítóskodása egyik helyszínén, Szakolcán írta a költő, és valószínűleg abban az évszakban, amely nem szerepel a versben. A vers tehát … keletkezhetett. ősszel télen tavasszal nyáron c) A „meleg szava” kifejezés nem megszemélyesítés, hanem … metafora

d) Juhász Gyula versében az emlékek felidézését … is színesíti. hasonlat megszemélyesítés metafora e) A sorvégek … csendülnek össze. félrímben bokorrímben keresztrímben

2. Juhász Gyula verse alapján folytasd a következő mondatokat! A verset elolvasva az jutott az eszembe, hogy Egyéni megoldás. A versben megszólaló szerelmes embernek azt tanácsolnám, hogy Egyéni megoldás. 3. Hibát hibára halmoztunk a rövid és a hosszú szótagok jelölésében. Karikázd be és javítsd azokat a jeleket, amelyeket rosszul jegyeztünk le! Milyen volt szőkesége, nem tudom már, –  | –

De azt tudom, hogy szőkék a mezők,  – | 

Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, 

S e szőkeségben újra érzem őt. –

26. oldal 4. Olvasd el Juhász Gyula Anna örök című versét, és válaszolj a kérdésekre! Az évek jöttek, mentek, elmaradtál emlékeimből lassan, elfakult arcképed a szívemben, elmosódott a vállaidnak íve, elsuhant a hangod és én nem mentem utánad az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, ma már nem reszketek tekintetedre, ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,

hogy ifjúság bolondság, ó de mégis ne hidd szivem, hogy ez hiába volt és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben és elvétett szavamban és minden eltévesztett köszönésben és minden összetépett levelemben és egész elhibázott életemben élsz és uralkodol örökkön. Amen.

27. oldal 5. Milyen szóképekre ismersz Juhász Gyula következő verseinek részleteiben? Írjátok a számukat a megfelelő könyv lapjaira! (Egy-egy számot több helyre is írhattok!) Megszemélyesítések: 1., 5., 6., 7., 8., 9., 10. Hasonlatok: 3., 5., 8., 9., Metaforák: 1., 2., 4., 5., 6.

1. „Sötétkék selymét / Az égi sátor Kitárja – s csönd lesz / A végtelenség.” (Tavasz-esti dal

6. „Nekem a végzetem volt a színésznő, Ki ifjúságomban játszott velem, Játszott halált és életet s azóta Kísér e bús és csalfa szerelem.” (A színésznő)

2. „Egy régesrégi operettben Egy kis színésznőt megszerettem.

7. „Dermedten állnak a halotti csendben fekete nyárfák fülledt ég alatt.” (Tájkép)

Játszott a távol rokokóban, Szívemmel is játszott valóban. Nekem oly szent volt ez a játék; Az irigy sorstól bús ajándék.” (Emlék) 3. „Én nem tudom mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, mint alkonyég felhőjén, mely ragyog, És rajta túl derengő csillagok.” (Szerelem?) 4. „Ti régi esték, / Ti messzi vágyak: Ma minden álom / És minden emlék.” (Tavasz-esti dal) 5. „Örök testvérek, csillagok, ti hívón Reám sugárzók, intetek, megyek S mint öngyilkos, aki megáll a hídon, Reménytelen még visszarévedek.” (Örök búcsú)

8. „Valami titkot súg a végtelenség, s a nyárfasorban tikkadt vágy zokog, az életem oly szép s bús, mint egy emlék: a hangod bársonyára gondolok.” (Tájkép) = szinesztézia 9. „Mint sudár fa, mely a tarka réten Majd eleped az egyedülségben, Egyre vár, vár valami más fára, Te is olyan bús vagy, olyan árva.” (Öreg költőnek) 10. „Ne hozzatok hírt róla, őszi felhők, Ne hozzon hírt felőle a tavasz, Üdvöt adhatnak néki nyári erdők, Engem emléke halkan behavaz. Szép volt, nemes volt, szűz volt a szivemben, De Anna meghalt, Annát eltemettem!” (Megölt szerelem sírkövére)

Kosztolányi Dezső: Már néha gondolok a szerelemre… 1. Tegyél fel két kérdést a Kosztolányi Dezső verséből megismert fiúnak, majd válaszold is meg azokat az ő nevében! Kérdés: Válasz: Egyéni megoldás. Kérdés: Válasz: 2. Ha a vers szövegét négy mondatban kellene elmondanod, melyik lenne az a négy? Írd le a mondatokat! Egyéni megoldás.

3. Kosztolányi Dezső Ilona című verséből idézünk részleteket, a költeményt feleségéhez, Harmos Ilonához írta a költő. Olvasd el a részleteket, majd válaszolj a kérdésekre! Lenge lány, aki sző, holdvilág mosolya: ezt mondja a neved, Ilona, Ilona.

Lelkembe hallgatag dalolom, lallala, dajkálom a neved lallázva, Ilona.

Minthogyha a fülem szellőket hallana, sellőket, lelkeket lengeni, Ilona. […]

Ó az i kelleme, ó az l dallama, mint ódon ballada, úgy sóhajt, Ilona.

Csupa l, csupa i, csupa o, csupa a, csupa tej, csupa kéj, csupa jaj, Ilona.

És nekem szín is ez, halovány kék-lila, halovány anilin8 ibolya, Ilona.

a) Írj ki a költeményből olyan szavakat, amelyek … ● magas magánhangzói világosabb tónust adnak a versnek! lenge, lelkembe, szellőket stb. ● mély magánhangzói komolyabbá, netán komorabbá is teszik a verset! hallgatag, ódon, ballada, sóhajt stb. ● lágy mássalhangzói kellemes hangzást adnak a műnek: dalolom, dajkálom stb. b) Értelmezd a kijelentést! A versek szavai hangalakjukkal muzsikálnak! A versek zeneiségének a megteremtésében a ritmuson és a rímen kívül a szavak hangalakjának is fontos szerepe van.

analin: olajszerű aromás szénvegyület, a festékek alapanyaga 25

Válogatás napjaink „temegén” alkotásaiból 1. Csoportokban dolgozzatok! Olvassátok el a szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre! Olyan csak olyan9 Nekem olyan kevés Elég volna belőled Nekem tényleg nem kell Belőled az egész De te nem tudod nem adni Nekem az egészet Úgyhogy elvesztem az egészet ezért. Nekem nincs több érvem Talán este majd találok Most délután van Hadd feküdjek nyugodtan A párnámra vannak Hímezve virágok Letépek egyet és elhervad nyomban.

Még válogatsz én nem Szép számokat kértem.

Neked olyan kevés Elég volna belőlem Neked tényleg nem kell Belőlem az egész De én nem tudom nem adni Neked az egészet Úgyhogy elvesztem az egészet ezért. Még válogatsz én nem Szép számokat kértem.

a) Vajon fiú-e vagy lány az elbeszélő? Egyéni megoldás. b) Milyen élethelyzetben van a vers „szerelmespárja”? Sokat veszekednek? Vagy csak ritkán? Harmonikus a kapcsolatuk? Érveljetek! Egyéni megoldás. c) Milyen költői eszközöket találtok a versben? Ismétlés, ellentét. d) Mit jelenthet ez a mondat? „Szép számokat kértem.” Egyéni megoldás. e) Találjátok ki egy fiatal pár történetét, amelynek a végén egyikük ezt a verset írja meg! Vajon együtt marad a pár két tagja? Egyéni megoldás.

a dal előadója a 30Y együttes 26

30. oldal 2. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre!

Ha vége a kapcsolatnak10 Ha vége a kapcsolatnak, gyakran nehéz újra visszarázódni a mindennapokba […]. Fusd végig ezt a listát, amely tele van olyan tippekkel, amiktől boldog lehetsz, és ismét jól érezheted magad a bőrödben. […] Egyél olyan ételeket, amik boldoggá tesznek! Biztos tudod már, hogy mi az az étel, ami jobban esik, mint a többi. […] Ilyen például a csokoládé, a pulykahús, a bőséges B-vitamin, egy finom tea vagy az olajos magvak. Hallgass zenét! Népszerű téma a zenészeknél, és sok dal szól valamilyen veszteségről és elmúlásról. Készítsd el a saját szakítás utáni lejátszási listádat olyan számokból, amelyek erőssé és felszabadulttá tesznek! Nézz meg egy filmet! Akár vígjátékot, tini filmet vagy szakítós történetet választasz, mindenképp olyan legyen, amin sokat tudsz nevetni! […] Írj naplót! Régimódi vagy, aki inkább egy darab papírra veti a gondolatait, vagy a technikát részesíted előnyben és így az online 11 naplóírást? Akármi is aggaszt, gyorsan jobban érezheted magad, ha kiírod magadból. Csak bizonyosodj meg arról, hogy a gondolataid bizalmasak maradnak! […] Nevess! Még a nevetés lehetősége is csökkenti a stresszt, legalábbis a tanulmányok szerint. Tehát ha még csak tervezel megnézni egy vígjátékot vagy egy stand up comedy-t, 12 már akkor pozitív változás áll be a közérzetedben. a) Húzd alá a szövegben, milyen ételeket ajánl az írás a vigasztalódni vágyóknak! b) Számozással rangsorold a tanácsokat! Egyes számot annak adj, amely szerinted a legjobban segít „visszarázódni” a mindennapokba! Egyéni megoldás. __ Evés __Zenehallgatás __ Filmnézés __Naplóírás __ Nevetés c) Összesítsétek a b) feladat tapasztalatait osztályszinten is! Keressetek magyarázatot is a „végeredményre”! d) Fejezd be a mondatot többféleképpen! Szomorúság esetén azt tanácsolom, hogy Egyéni megoldás. e) Add meg az online és a stand up comedy kifejezések jelentését! online: 1. rendszerhez, hálózathoz kapcsolt; 2. közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő, illetve adatcserélő eljárás stand up comedy: olyan szórakoztató műfaj, amelyben a humorista egyedül, leggyakrabban kellékek nélkül, közvetlenül a közönséghez szólva adja elő műsorát. (Az

a dal előadója a 30Y együttes ejtsd: onlájn 12 ejtsd: sztend áp komödi 10 11

előadó rendszerint gyors tempóban rövid, humoros történeteket mesél el, illetve vicceket vagy ún. egysoros poénokat mond el.)

A család az irodalomban Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom… 1. Versenyezzetek! Ki találja meg a leggyorsabban azt az öt szót, amelyek a következő szavak előtt olvashatók a versben! (A kétjegyű mássalhangzót két négyzetbe írjátok!) japán mérges néma színes arany

betűket alkonyat szürke kapuablak imát

A megfejtés: arany. Hogyan kapcsolódik a szó a vershez? Többször megjelenik a szín a versben, az anya szóhoz kapcsolódva. 2. Képzeletbeli távcsöveddel megpillanthatod a lírai beszélőt, amint sok-sok tintával már hosszú ideje ír egy vén toronyban. Mit mondhat, gondolhat? Folytasd a szavait! A sok színes tinta valójában arra kellett, Egyéni megoldás. 3. Fogalmazz meg egy személyes megjegyzést Kosztolányi Dezső verséről! Egyéni megoldás. 4. A színek mint szimbólumok13 című cikk alapján megadtuk néhány szín jelentését. a) Internetes kutatómunka segítségével ismerd fel, mely színekre illenek a megállapítások! A) Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. Az antikvitásban a szeretet, a szerelem és a szenvedély kifejezője. Piros. B) A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az erények közül a Reményé. Lehet az éretlenség, a tapasztalanság és a naivitás jelképe is. Zöld. C) Az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet világához is kapcsolódhat. A keresztény szimbolikában Szűz Mária és az angyalok színe. Kék. D) A mértékletesség színe. Egyensúlyt jelent az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között. Jelenthet intelligenciát, tudást, bűnbánatot és fájdalmat is. Lila. 13

Forrás: http://www.lelkititkaink.hu/szin_szimbolum.html. (A letöltés ideje: 2015. március 8.)

E) A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság és a dicsőség jelképe. A kereszténységben a mennyei birodalom dicsfényének a színe. Arany.

32. oldal b) Van-e olyan szín a meghatározások között, amelyik Kosztolányi versében is szerepel? Ha igen, találsz-e kapcsolatot a cikkben olvasott jelentés, valamint a versben megfogalmazott érzések és gondolatok között? Egyéni megoldás. 5. Francois Lelord14 [franszoá lölor] szerint „az érzések olyanok, mint a színek, nehéz őket elmagyarázni”. Válassz egyet a következő érzések közül, és próbálj hozzá színt kapcsolni! Indokold is meg, miért épp arra a színre esett a választásod! szerelem, hűség, ragaszkodás, kötelesség, boldogság, szomorúság, öröm, fájdalom Egyéni megoldás. 6. Könyvtári és internetes kutatómunka után pótold a Kosztolányi Dezsőhöz kapcsolódó szavakban a magánhangzókat, illetve a mássalhangzókat! Keresd meg a hozzájuk kapcsolódó megállapítások számát is, és írd a szavak utáni négyzetbe! (A kétjegyű mássalhangzót két vonalra írd!) a) S z a b a d k a 2. b) K o szt o l á ny i Á g o s t o n 1. c) B u d a p e s t i N a p l ó 4. d) E s t i K o r n é l 3. 1. A család egyik meghatározó tagja volt a nagypapa, aki éveket töltött együtt Kossuthtal az emigrációban. 2. Kosztolányi születésének a helye, iskoláit is itt kezdte meg. 3. Műfajteremtő novelláskötete, amely 1933-ban jelent meg. 4. 1906-ban szerződött az újsághoz, ahol Adyt váltotta fel a szerkesztőségben. 7. Mit szeretnél még megtudni a Már néha gondolok a szerelemre… és a Mostan színes tintákról álmodom című versekkel kapcsolatban? Fogalmazd meg azokat a kérdéseket, amelyeket még szívesen feltennél Kosztolányi Dezsőnek!

Kosztolányi Dezső a dolgozószobájában

Francois Lelord (1953–): francia pszichológus, író 29

Móricz Zsigmond: Hét krajcár 1. Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

Móricz Zsigmond jeles mondatai A magyar olyan, hogy szereti magát kikeseregni. Kesergés Móricz Zsigmond kell neki, nem a tett. Ha kedvére kisírhatja, kikáromkodhatja magát a magyar, akkor már akár el is engedi, hogy történjen valami. A kiejtett szó gyakran olyan, mint az eldobott kő, többet vissza nem fogható, és a repülés irányán már változtatni nem lehet. Sok vadállat van a világon, de a legkegyetlenebb vadállat mégiscsak az ember. Akinek gyereke van, nem vénülhet meg, annak gondoskodni és idegeskedni kell. Minél tovább hallgat az ember, annál nehezebben nyílik meg a szája. A gyermek lelke tiszta lap. Gondold meg, mivel írja tele a könyv, amelyet kezébe adsz. Az ész, az egyformán lehet az Isten adománya s az ördög ajándéka. Az a kérdés, mi lakik a szívben, s nem az, hogy mi az agyban. Romlott szívvel a legeszesebb ember sem fog az emberiségre áldásos cselekedeteket elkövetni, jó és nemes lélekkel azonban a legkorlátoltabb ember is hasznos tagjává lesz a társadalomnak. A szerelem a természet legcsodálatosabb jelensége. A délibábot, a szivárványt fizikai törvényekkel megmagyarázhatjuk: a szerelmet soha. Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben. A nagy dolgot ki ne mondd. Aki sokat beszél, az elfecsegi a hasznot. Csak arra való a szó, hogy utat építsen a tettnek. a) Írd le, mihez hasonlítja a gyermek lelkét Móricz!

A tiszta laphoz.

b) Húzd alá, milyen az író szerint a „kiejtett szó”! fenséges nagyon hangos vissza nem fordítható

c) Miért nem vénülhet meg az, akinek gyermeke van? Gondoskodni és idegeskedni kell. Élete végéig nem szűnik meg a szülő felelősségérzete és aggódása a gyermeke iránt. d) Mely szavakhoz kapcsolódnak a következő kifejezések? Eldobott: kő Áldásos: cselekedeteket Ördög: ajándéka Fizikai: törvényekkel 30

Forrás: http://erdelyinaplo.ro/szabadido/moricz-zsigmond-a-nep-tanuja/print és http://www.citatum.hu/szerzo/Moricz_Zsigmond. (A letöltés ideje: 2015. június 15.)

34. oldal e) Értelmezd, miből ered Móricz szerint az öröm! „Valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben.” f) Móricz az első világháború idején haditudósítóként járta a frontokat. Húzd alá a szövegben azt a mondatot, amelyet a frontélményei hatására írhatott le! 2. Ha a halmaz betűit a megfelelő sorrendben összeolvasod, az íróhoz kapcsolódó hat település nevét kapod megfejtésül. Írd le a szavakat, majd válassz ki közülük hármat! Könyvtári és internetes kutatómunka után fogalmazd meg egy-egy mondatban, hogyan kapcsolódnak a települések Móricz Zsigmond életéhez! A F D E D F G H U J

I R T E G D S A L C

S Á R O S P A T A K

T S E P A D U B F N

V D E Y A E R T Y H

Á K J G J K G L N É

N K M Ü B N P Ő Á Ú

D E B R E C E N E K

I I U P Z T R L L I

Istvándi Sárospatak Budapest Debrecen Prügy Leányfalu

Kapcsolódások: Istvándi: Miután édesapja csődbe jutott, a kis Zsigmond nagybátyjához került Istvándiba. Az elemi iskoláit is itt kezdte. Sárospatak: 1894-ben Debrecenből ide került, itt folytatta középiskolai tanulmányait. (Sorozatos kudarcok érték: hiába olvasott sokat, a tanulmányi eredménye egyre romlott stb.) Budapest: A bölcsészkaron tanult, egyetemi tanulmányait végül nem fejezte be. 1903-tól az Újság című napilap munkatársa volt hat éven keresztül. Stb. Debrecen: Középiskolai tanulmányait a nagyhírű Debreceni Református Kollégiumban kezdte meg 1890-ben, majd 1894-ig itt tanult. Érettségi után papi pályára készült Debrecenben, később átiratkozott a jogi karra. Prügy: Istvándiból hazatérve itt folytatta Móricz az elemi iskoláit. Leányfalu: 1912-ben házat építtetett Leányfalun, mely a nehéz időkben sokszor nyújtott számára menedéket. 1937-ben végleg visszavonult Leányfaluba.

3. Egy híres magyar költő Levél-féle Móricz Zsigmondhoz című versében így üdvözölte Móriczot: „S ha a lehetetlent nem tudtuk lebírni, Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni.” a) Ki írta a fenti sorokat, Móricz mely műve(i) hatására? Ady Endre írta a Hét krajcár című novella hatására. b) Hogyan vélekedtek mindketten az 1914-ben kitört háború kérdésében? Mindketten élesen elítélték a háborút. 35. oldal c) Idézd fel, ki volt az a magyar költő, aki 1847-ben, a Toldi című elbeszélő költeménye megjelenése után Arany Jánost köszöntötte a következő szavakkal! „Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége.” Petőfi Sándor. 4. Párosával dolgozzatok! Készítsetek ötsorost a pénz fogalomhoz kapcsolódóan! A feladat megbeszélése során karikázzátok be azokat a szavakat, amelyeket a legtöbben lejegyeztek az osztályotokban! Egyéni megoldás. pénz _____________________ _____________________ (2 melléknév) _____________________ _____________________ _____________________ (három főnév) _______________________________________________________________________ (egy 4 szavas mondat) _____________________ (szinonima a címhez) 5. Érvelj a Hét krajcár című mű ismeretében amellett, hogy az alkotás műfaja novella! (Mutasd be, miként van jelen a műfaj legalább három ismertetőjegye az adott műben!) A műfaj ismertetőjegye

Megvalósulása a műben

Cselekménye általában egy eseménysorra épül. A cselekmény egyenletesen halad a tetőpontig, és legtöbbször meglepő, csattanószerű fordulattal zárul.

A krajcárok keresésére épül az eseménysor.

Általában kevés szereplője van.

A krajcárok keresése (a gépfiában, az almáriumban, a zsebekben) egyenletesen halad a tetőpontig (a koldustól kapják a hetedik krajcárt). A krajcárkeresés során az idillel palástolt szegénység végül drámaian zárul, az édesanya nevetése tragédiát sejtető fuldoklásba torkollik. Édesanya, fiú, koldus.

36. oldal 6. Keresd meg a szerkezeti elemekhez illő vázlatpontokat, és párosítsd azokat összehúzással! Előkészítés 1.

A krajcárok keresése (a gépfiában, az almáriumban, a zsebekben). A koldus érkezése.

Összegyűlt a pénz a szappanra, de már későre jár, nem lehet mosni. Az édesanya betegsége is tragédiát sejtet.

A cselekmény 2. kibontakozása 3.

A koldustól kapják a hetedik krajcárt.

Kevés a pénz a szappanra.

Visszaemlékezés a gyermekkor egy napjára.

7. A novella a nevetés (játék) és a nyomor ellentétes motívumpárjára épül. A táblázat15 segítségével keresd meg a szövegben ezek írói kifejezőeszközeit, és írj a műből további részleteket az igazolásukra! Írd a megfelelő helyre a következő kifejezéseket is! „…mosni akarok, ahhoz szappan kell”; A fiókjai is üresek. A zsidónál már nincs hitelük. Egy örömteli játék csomópontjai 1. A gépfiók rejtelmei Furcsa csigabiga-csalogató: „Pénz bácsi gyere ki, Ég a házad ideki…”

Ellenpontok ● „nem is nagyon hittük, hogy van benne valami” ● „Sokat tapasztaltuk már, hogy igen könnyen gurul a krajcár. […] De még hogy gurul”.

A táblázat Goda Imre Az irodalomtanár műhelyében című munkája felhasználásával készült. Budapest, 1996, Nemzeti Tankönyvkiadó, 151. oldal 15

2. „Prédikációk” az üveges almáriumhoz 3. A zsebek vallatása

„…mosni akarok, ahhoz szappan kell” ● Üvegje már régen nem volt. A fiókjai is üresek. ● Mindjárt este lesz. Az édesapának holnapra tiszta ing kell. A zsidónál már nincs hitelük. ● A szomszédok is szegények.

37. oldal 8. a) Mi(ke)t szeretnél még megtudni az íróról/írótól? Képzeld magad a fotón látható egyik személy helyébe, és tedd fel a kérdéseket Móricznak! Egyéni megoldás. b) Mit gondolsz, milyen válaszokat adna a kérdésekre az író? Egyéni megoldás.

Móricz Zsigmond egy író-olvasó találkozón

9. Fogalmazz meg egy üzenetet Móricz nevében osztályotok tanulói számára! Írd le röviden, milyen útravalót, üzenetet adhat a Hét krajcár a mai fiataloknak!

Kedves nyolcadik osztályos tanulók! Egyéni megoldás.

Kosztolányi Dezső: Tükörponty 1. Számozd meg, milyen sorrendben követik egymást a novella szövegében az alábbi mondatok! 3. „Napról napra új mesékkel szerelték le szüleiket”. 4. „A szakácsné köszörülte kését.” 2. „De a nagyobbik megtöltött a vízvezetéknél egy tálat, s belécsusszantotta.” 6. „Szentül hitték mind a ketten, hogy végképp megmentették a hal életét.” 5. „A Lánchíd közepén mindhárman megálltak.” 1. „Nyomban nekiláttak élesztéséhez.”

2. Csoportokban dolgozzatok! Készítsétek el a legfontosabb események segítségével a történetpiramist! Egyéni megoldás. _______________________ (1 szereplő) __________________________ __________________________ (2 szó a jellemzésére) Fürdőszoba: kád, konzervdoboz szagú. (3 szó a helyszínre) Sajnálták megenni a halat. (4 szó a problémáról) _____________________________________________________________________ (5 szó egy eseményről) ______________________________________________________________________ (6 szó egy másik eseményről) A fiúk visszadobták a halat a Dunába. (7 szó a megoldásról) 3. Fejezd be a mondatokat az olvasottaknak megfelelően! a) A tükörpontyot végül nem ebédre szánták, hanem vacsorára, mert vendégei ígérkeztek estére. b) A hal a vacsorát is „megúszta”, mert a vendégek lemondták a találkozást / látogatást / vacsorameghívást. c) A fiúk napról napra újabb kifogásokat találtak, például meg akarták figyelni, alszik-e éjjel a hal.

39. oldal 3. a) Pótold a hal szót tartalmazó szólásokat, közmondásokat a megfelelő szóval, majd írd melléjük a magyarázatuk betűjelét! úszni, elkél, megeszi, él, kiugrik, fog Úgy él, mint hal a szatyorban. A nagy hal megeszi a kis halat. A halat úszni tanítja. Sekély vízben nagy halat fog. Halak mellett a béka is elkél. Azt a halat tartják legszebbnek, mely a hálóból kiugrik.

A) Könnyűszerrel jelentős eredményt ér el. B) Az erősebb, a hatalmasabb elpusztítja vagy tönkreteszi a gyengébbet. C) Olyasmire tanít valakit, amit az tanítás nélkül is remekül tud. D) 36

Nagyon nyomorúságosan él, alig tengődik. E) Akit vagy amit elveszít az ember, kedvesebbnek tartja a meglevőnél, a megmaradottnál. F) A jó árucikkekkel együtt a kevésbé jót is megveszik. b) Írj két olyan szólást vagy közmondást, amelyek a Tükörponty című novellához történetéhez illenek! Jó kifogás sose rossz. Megesik rajta a szívem. 5. Internetes kutatómunka segítségével találd ki, Kosztolányi Dezső mely műveit rejtik az ábécérendbe sorolt betűk! Írd le helyesen a címeket, majd jelöld a műfajukat is! aacsiprt: Pacsirta Műfaj: regény aadeénns: Édes Anna Műfaj: regény eeegmnrszt: Tengerszem Műfaj: novella eéiklnorst: Esti Kornél Műfaj: novella 6. Képzeld el, hogy a te édesanyád hoz haza egy élő halat! Hogyan alakulna nálatok a történet? Írj erről rövid fogalmazást! (A füzetedben is folytathatod.)

Részösszefoglalás 1. Töltsd ki a táblázatot, majd az ismertetőjegyek és az idézetek számát is írd be a megfelelő helyre! Szerző Ady Endre Juhász Gyula Kosztolányi Dezső

Mű Lédával a bálban Őrizem a szemed Milyen volt… Már néha gondolok a szerelemre…

Műfaj dal dal elégia elégia/dal

A jellemző száma 8., 10. 3., 7., 4., 9. 11.

Mostan színes tintákról álmodom… Tükörponty Hét krajcár

1. „Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.” 2. Az idillel palástolt szegénység a műben drámaian zárul, a nevetés tragédiába torkollik. 3. Az alkotás jellegzetes szavai: rettenet, kéz, szem, vénülő. 4. A vers mindhárom strófája bizonytalanságot sejtető kérdéssel kezdődik, amelyre fájdalmasan rövid válasz felel. 5. A történetből megismert család egyik tagjának sem ismerjük a nevét, Fricinek mást hívtak. 6. A prózai mű egy szegény család életének egy napját mutatja be. 7. Az otthon meleg biztonságának és a külvilág rideg bizonytalanságának az ellentéte jellemzi a verset. 8. Diósy Ödönné Brüll Adél. 9. A Sárvári Anna iránt érzett szerelem ihlette a verset. 10. A költemény Párizsban keletkezett, 1907 februárjában. 11. A „Komoly és barna kislány” vonásai a beszélőről is sokat elárulnak. 2. Fejezd be a következő mondatokat Kosztolányi Dezső, illetve Móricz Zsigmond életútjának és műveinek ismeretében! Indokold is meg, miért épp így válaszoltál! Ha Kosztolányi ma élne, szerintem arról írna verset, Egyéni megoldás. Ha Móricz ma élne, szerintem arról biztosan írna egy novellát, Egyéni megoldás. Ha Kosztolányi festő lett volna, az egyik híres képének a témája biztosan Egyéni megoldás. Ha Móricz szobrász lett volna, egyik művének az lett volna a témája Egyéni megoldás.

Tájak, országok, messzeségek Ady Endre: A magyar Ugaron 1. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! Móricz Zsigmond: A költő harca a láthatatlan sárkánnyal16 16

Nyugat. 1930. 9. szám. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00489/15144.htm

1906-ban jelent meg első kötete, mely őt véglegesen jellemzi, az Új versek. Ebben a kötetében van egy szenzációs felfedezése: a magyar Ugar! Ez a szó, ez a fogalom a legteljesebb mértékben az övé s a legteljesebb mértékben forradalmi. Forradalmi, mert szemben áll a régi magyar felfogással, mind a két nemzeti irány érzésével. Abban ugyanis a legcsökönyösebb arisztokrata s a legkurucabb szittya is megegyezett, hogy Magyarország egy tejjel-mézzel folyó Kánaán. Olyan, mint egy édességes Tündérország, amelyhez hasonló kertje az istennek több nincs. Ha a föld isten kalapja, úgy hazánk bokréta rajta, vagy ahogy Petőfi után ötven évvel énekelték, csipkés selyemkendő, amelyet az isten leterített jókedvében erre a tájra. Erre jön Ady s meglátja ezt a vidéket abban a pillanatban, mikor üresen, elhagyatva, szándékosan terméketlenül hagyva hever, mikor: ugar. Puszta és sáros és reménytelen. Megható, hogy küzd. Megindító, hogyan szakad el álmaitól, gyermekkorától, a szépségnek és az idillnek szívérévé lett álmaitól. […] Az Új Versek Ugar ciklusának második darabja így szól: A kis harang a régi, Mely belezúg a csöndbe,

Én a bolondos zajnak Én a cifra városnak Vagyok a kóbor lelke,

Minden, minden a régi, De én hol élek, járok?

Óh kapj fel innen Város, Ragadj el innen, Város: Kik messze kiröpültek, Sohse térjenek haza.

a) Satírozd be kék színnel a kérdésekre adott helyes válasz számát! ● Melyik főnévhez kapcsolódik a „legcsökönyösebb” jelző? 1. Ady Endréhez.

2. A szittyákhoz. 3. Az arisztokratákhoz.

● Keresd meg a metaforát! Ha a „föld isten kalapja”, mi rajta Magyarország? 1. Árvalányhaj.

42. oldal b) Milyennek látja Ady a magyar vidéket, az ugart? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A) Puszta, silány, reménytelen. C) Gazos, boldogtalan, sovány.

B) Sáros, puszta reménytelen. D) Üres, gazos, terméketlen.

c) Írd le, milyen összefüggésben szerepel a szövegben a „csipkés selyemkendő” kifejezés! Ha a föld isten kalapja, úgy hazánk csipkés selyemkendő azon. d) Magyarázd meg a „Ragadj el innen, Város” kifejezést! A költő életútja alapján nevezd meg a „Város”-t is! Elvágyik a félfeudális, elmaradottságokkal küzdő Magyarországról. A város: Párizs. e) A Móricz írásában idézett Ady-vers címe El a faluból. Mit gondolsz, egy konkrét falura gondolhatott a költő? Ha igen, melyikre? Ha nem, akkor mi lehet a cím üzenete, jelentése? 39

Talán inkább konkrétra, akkor pedig Érmindszentre. f) Értelmezd az írás címét! Ki vagy mi lehet a „láthatatlan sárkány”? Azok az erők, amelyek a fejlődést akadályozzák. 2. Keresd meg egy művészeti albumban vagy az interneten Munkácsy Mihály Poros út I. című festményét! Képzeld el, hogy a Munkácsy Mihály festette, poros úton haladó szekéren ülsz! Írj le legalább négy jelzős főnévet, amelyek az Ady versében Munkácsy Mihály: Poros út I. bemutatott ugaron látsz! Egyéni megoldás. a) dudvás, muharos föld b) virágtalan táj c) magasra burjánzó, égig érő gazt termő táj d) vad indáktól burjánzó táj

3. Melyik versszakban olvastál a következőkről? Írd a megállapítások elé a versszakok számát! 1. A lírai én olyan tájon halad, amely egykor virágzó volt, mára azonban elvadult vidékké vált. 3. A régi virágok már csak emlékként élnek, egykori helyükön már vad indák gyűrűznek. 4. A nagy Ugar felett egy kacagó szél suhan el. 2. A szent, szűzi földön „égig-nyúló giz-gazok” vették át a virágok helyét.

43. oldal 4. Fejtsd meg a vershez kapcsolódó keresztrejtvényt! (A kétjegyű mássalhangzót két négyzetbe írd!) 1. Ebben a kötetben jelent meg a mű (Új …). 2. A táj jelzője a versben. 3. A vers rímfajtájának a neve. 4. „A gaz lehúz, altat, … .” 5. A humusz jelzője a versben. 6. Látomásszerű … . 7. A mű strófáinak a száma. 8. A „legnagyobb magyar” keresztneve, nemzetostorozó dühe Adyhoz volt hasonló. 1. 2.

VERSEK ELVADULT 40

3. FÉLRÍM 4. BEFED 5. S Z E N T 6. TÁJVERS 7. NÉGY 8. ISTVÁN Megfejtés: Ellentét. A megfejtés úgy kapcsolódik a vershez, hogy a mű meghatározó nyelvi alakzata az ellentét. 5. A magyar Ugaron című vers központi költői képe, az Ugar az elmaradott, félfeudális Magyarország metonímiájává vált. A névátvitel alapja ebben az esetben a térbeli érintkezés. Olvasd el és értelmezd a következő metonímiákat, és állapítsd meg, hogy térbeli, időbeli, anyagbeli vagy ok-okozati kapcsolaton alapszanak-e! a) „Jöjjön az udvar! apraja, nagyja. Jöjjön elő Bárc, a falu, mind!” (Arany János: Tetemre-hívás) térbeli

b) „az ország megvadult s egy rémes végzeten

b) „Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga” (Arany János: Toldi) ok-okozati

d) „Kukoricza Jancsi célozza vasával” (Petőfi Sándor: János vitéz) anyagbeli

e) Itták a mámort. ok-okozati

f) „Az Isten haragja megütött egy hajdút” (Arany János: Toldi) ok-okozati

g) „Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot!” (Petőfi Sándor: Nemzeti dal) időbeli

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. (Radnóti Miklós: Töredék) térbeli

h) „álom nélkül álmodunk Én s a magyar tanyák.” (Ady Endre: A téli Magyarország) térbeli

Juhász Gyula: Tiszai csönd 1. Egészítsd ki a hiányos mondatokat a versnek megfelelően! (Segítenek a zárójelben feltüntetett kérdések is.) A vers első szerkezeti egységében (1–2. versszak) a beszélő az esti tájat (Milyen? Mit) szemléli, amelyben szinte állóképszerűen (Hogyan?) jelennek meg a hajók. A második kép (3–4. versszak) már az égbolt (Mi?) felé irányítja a tekintetünket. A megszemélyesítések és a metaforák tovább fokozzák (Mit csinálnak?) az idilli (Milyen?) hangulatot. A harmadik képben (5–6. versszak) a lírai én alakja is feltűnik. A korábbi nyugalmat és idillt itt már megtörik a beszélő magányosságára (Mire?) utaló szavai.

2. a) Fűzz mindegyik verssorhoz két-két szót, gondolatot! Azt is leírhatod, milyen érzéseket, hangulatokat keltettek benned a versrészletek! (Például az 1. idézetről: magány, elvágyódás stb.) Egyéni megoldás. 4. „Ma nem üzennek hívó távolok” maradás, magány, elvágyódás 2. „Tüzeket raknak az égi tanyák” csillagok, fény 1. „Hálót fon az est, a nagy, barna pók” sötétedés, fokozatosság 3. „Magam a parton egymagam vagyok” magány, szomorúság b) Számozással tedd időrendbe, milyen sorrendben jelennek meg az idézetek a versben!

3. Csoportokban dolgozzatok! a) Készítsetek a vershez videoklipet! Írjátok le hat-nyolc mondatban, mi lenne a forgatókönyvben! (Jelöljétek, melyik verssoroknál tűnnek fel az adott képek!) Egyéni megoldás. _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ b) Beilleszthető-e a klipbe a tankönyv 62. oldalán található korabeli képeslap? Ha igen, akkor hová, a klip melyik részletéhez társítanád? Egyéni megoldás. A legelejére, az 1. versszakhoz illene.

45. oldal 4. Találd ki, milyen szavakat rejtenek az összekevert betűk! Írd le a szavakat, majd könyvtári és internetes kutatómunka után jegyezd le, hogyan kapcsolódnak a nevek Juhász Gyulához! a) ANKÖZI SÁRNA: Sárközi Anna. A költő életét végigkísérte egy beteljesületlen szerelem, melyet a Nagyváradon megismert Juhász Gyula az színésznő, Sárvári Anna iránt érzett. Hozzá írta a Milyen volt… édesanyjával című versét is. b) JÓFALA ZSETTI: József Attila. 1922-ben ismerkedett meg az akkor tizenhét éves József Attilával, akinek a Szépség koldusa című kötetéhez ő írta az előszót. Később is atyai jó barátként segítette útját. c) MÁLLÓ KIT DAL: Kálló Matild. Juhász Gyula édesanyja volt, akit a férfi rajongásig szeretett.

5. Párokban dolgozzatok! a) Milyen költői kifejezőeszközökre ismertek Juhász Gyula verseinek részleteiben? Írjátok a számukat a megfelelő könyv lapjaira! (Egy-egy számot több helyre is írhattok.) 1. „Hálót fon az est, a nagy, barna pók” (Tiszai csönd)

5. „Tüzeket raknak az égi tanyák” (Tiszai csönd)

2. „A szürke fűzfák egyre komorabban Guggolnak a bús víz holt ága mellett.” (Magyar táj, magyar ecsettel)

6. „A némán ballagó vizen Tutajok úsznak szeliden.” (Tutajok a Tiszán…)

3. „Az égi rónán ballag már a hold”

7. „Az alkonyat, a merengő festő fest” (Magyar táj, magyar ecsettel)

(Tiszai csönd) 4. „Ragyogj le ránk áldott derűvel Fények örök királya, Nap” (Kórus a naphoz)

Megszemélyesítések: 1., 2., 3., 5., 6., 7., 8.

8. „És minden dolgok mélyén béke él És minden tájak éjén csend lakik S a végtelenség összhangot zenél S örök valók csupán mély álmaink.” (Béke)

Metaforák: 1., 3., 4., 5., 7.,

46. oldal b) Válasszatok ki a metaforák közül egyet, és alakítsátok át hasonlattá! metafora volt: „Hálót fon az est, a nagy, barna pók” hasonlattá lett: Az este olyan, mint a nagy, barna pók. 6. a) Az internet képkereső programja segítségével írj találó, frappáns képaláírásokat Juhász Gyula nevében a fotókhoz! b) „Szólj hozzá” a fotón látható egy másik személy nevében is a költő bejegyzésére!

Információk: Juhász Gyula, Török Sophie (Babits Mihály felesége) és Babits Mihály (Tápé, 1923. május 21.). A fotót Kosztolányi Dezső készítette.

Egyéni megoldás. Például: Amikor a Tisza partján Dezső lencsevégre vett minket.

Egyéni megoldás. Babits Mihály hozzászólása: Egyetemi évfolyamtársammal, barátommal a Szeged melletti Tápén.

A makói színház előtt, 1924-ben. Balról az 1. Juhász Gyula, a 3. József Attila, a 4. Móra Ferenc.

Egyéni megoldás. Például: Makón, a városbeli tanárkodásom után hét évvel, a Szépség koldusa című kötet megjelenése után két évvel

József Attila hozzászólása: Soha nem fogom elfelejteni Juhász Gyulának a kötetem elé írt szavait: „Emberek, magyarok, íme a költő, aki indul, magasba és mélybe: […] szeressétek és fogjátok pártját neki!”

7. Bizonyítsd a következő megállapítást a Juhász Gyula verseiből vett idézetek segítségével! A költő egész életét végigkísérő halálvágy költészetének egyik meghatározó elemévé vált. „Örök testvérek, csillagok, ti hívón Reám sugárzók, intetek, megyek S mint öngyilkos, aki megáll a hídon, Reménytelen még visszarévedek.” (Örök búcsú) „Adyval ültünk. Zomotor Nem szomorúbb, mint ez a régi bálunk. Virrasztva vártuk, hogy kopog Halálunk!” (Nefelejcs)

„Szent szenvedés, te égi, földi Cézár, Halálba induló fiad dalol Bú és magány mély boltíve alól.” (Fekete gyász)

47. oldal Babits Mihály: Új leoninusok 1. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! A Babits-villa autogramfala 44

Babits Mihály költői világának fontos ihletője volt szülőföldje, a szekszárdi táj, melyhez élete végéig Az autogramfal Esztergomban kedves emlékei fűzték. Budapestre költözése után már egyre ritkábban kereshette fel gyermek- és ifjúkorának helyszíneit, ezért Babits 1924-ben a szülőföldjére emlékeztető esztergomi Előhegyen vásárolt házat. A nyarakat ezután ott töltötte feleségével, Török Sophie-val és kislányukkal együtt. Babits Mihály több műve született Esztergomban, a költő a város kulturális életének is meghatározó tagja lett. Házukban számos művészt láttak vendégül, akik ottlétük alkalmával sorra aláírták a Babits-villa azóta híressé vált autogramfalát. A közeli ismerősök elmondása szerint „a nem kedvelt, vagy irodalmilag kevéssé becsült vendégeknek puhább rajzszenet adtak, majd a nevet letörölték a falról, míg a megőrzésre szánt szignókat17 Török Sophie saját kezűleg konzerválta freskófestékkel”. 18 A Babits-év alkalmából 2008-ban felújították a család egykori nyaralóját, és a több mint hetven nevet tartalmazó autogramfalat is restaurálták. A falon ma is jól láthatók az egykori vendégek aláírásai, köztük Csinszkáé, Karinthy Frigyesé, Kosztolányi Dezsőé, Móricz Zsigmondé, Radnóti Miklósé, Tamási Ároné, Tóth Árpádé és Weöres Sándoré. a) Számozd meg, milyen sorrendben olvastál a szövegben az alábbiakról! 3. A nevek átírása. 2. Házvásárlás Esztergomban. 4. Az autogramfal restaurálása. 5. Hírességek aláírásai a falon. 1. A kedves emlékeket őrző szülőföld. b) Magyarázd meg, miért épp Esztergomban vásárolt a költő házat! A város a szülőföldjére emlékeztette, ugyanakkor közel volt a fővároshoz. c) Miként őrizték meg Babitsék a vendégek aláírásait? Az aláírásokat Babits felesége konzerválta freskófestékkel. d) Húzd alá azoknak az alkotóknak a nevét, akik – a szöveg alapján – biztosan jártak az esztergomi villában! Kosztolányi Dezső Karinthy Frigyes József Attila Tóth Árpád Juhász Gyula e) Nézz utána a tankönyvedben, miért épp az 2008-as esztendő volt a Babits-év! Babits Mihály születésének a 125. évfordulója volt ekkor. (Babits 1883-ban született.) 48. oldal 2. Olvasd el Babits Mihály A szépszemű öreg tovább mesél… című versének részletét, majd könyvtári és internetes kutatómunka segítségével válaszolj a kérdésekre! Te vagy a táj, hová szivem folyton epedve hazarándul:

szignó: rövidített aláírás, kézjegy Forrás: http://mult-kor.hu/20090507_regi_fenyeben_tundokol_babits_autogramfala. (A letöltés ideje: 2015. július 23.) 18

te kék, finom, fantasztikus Dunántul! Ha otthon kell, ha mese kell, feléd futok. Te vagy a dajka, kinek tej-édes szavakat ad ajka.

Szabó Dezső: Szekszárdi táj

Mert együtt otthon és mese, mint tarka fény és enyhe árnyék, bus varrólány és álmodott királynék. a) Szekszárdon kívül melyik dunántúli városhoz fűzték még szoros emlékek Babitsot? Fogalmazd meg egy-két mondatban, hogyan kapcsolódik a település a költő életéhez! Pécshez, édesapját 1891-ben ide helyezték. (Babits hároméves volt ekkor.) Elemi iskoláinak egy részét is itt végezte, majd Pécsett érettségizett. (Édesapja halála után – 1898-ban – a család visszaköltözött Szekszárdra.) b) A versrészlet ismeretében fejezd be a mondatokat! (A válaszodban idézhetsz is a költeményből.) A beszélőnek sokszor jutott eszébe a számára oly kedves dunántúli táj, ezt bizonyítja a „folyton epedve hazarándul” verssor is. Az „együtt otthon és mese” kifejezés azt jelenti, hogy… Egyéni megoldás. A meséket főleg kisgyermekkorában hallgatta, és ekkor még otthon élt. c) Értelmezd a szókapcsolat első és második jelzőjét: „kék, finom, fantasztikus Dunántul”! Egyéni megoldás. Kék: például a felhők színétől, az Új leoninusok című versében is szerepel: „Kékek az alkonyi dombok”. Finom: akár az ételek emléke miatt. 3. Karikázd be azoknak a jellemzőknek a betűjelét, amelyek igazak az Új leoninusok című versre! a) Ütemhangsúlyos verselésű. b) Hasonlat és metafora is van benne. c) Műfaja elégia. d) Alliterációk díszítik. e) Versformája disztichon. f) Rímfajtája bokorrím. g) Hangutánzó szavak színesítik. h) Apró életképek jelennek meg benne. i) Régies kifejezések jellemzik.

49. oldal 4. Vizsgáld meg a kettéosztott napló technikával, 19 hogy az impresszionista stílus vonásai jellemzőek-e a versre!

Pethőné Nagy Csilla Módszertani kézikönyve nyomán. Budapest, 2007, Korona Kiadó

Az impresszionista stílus ismertetőjegyei:

Példák a versből a stílusjegyekre:

Az este megjelenítése az impresszionisták által kedvelt téma.

Az este megjelenítése a versben: „alkonyi dombok”, „hallgat az esteli táj”, „Éjre csukódnak az aklok”. Stb. A főnevek és a melléknevek gazdagsága. A következő mondatban például nincs is igei állítmány: „Villám; távoli dörgés; a faluban kocsizörgés”. A vers zeneiségéhez a rímen és ritmuson kívül az alliterációk is hozzájárulnak. A sorok belső rímei fokozzák a vers zenei hatását. A vers időmértékes verselésű.

A vers szókincsére a főnevek és a melléknevek gazdagsága jellemző.

5. 1908 augusztusának végén egy Juhász Gyulának írt levelében Babits részletesen beszámolt olaszországi útjáról, és elküldte barátjának legújabb alkotásait is, köztük az Új leoninusok és az Itália című verseit. Levelében így írt a költőtársnak: „Az utóbbi napokban elkövettem néhány új verset. Elég közepesek, de egyszersmind elég folyékonyak, ami nálam ritkaság. De néhányat csatolok, írd meg a véleményedet.” a) Értelmezd a „folyékonyak” kifejezést! Nem akadozik, nem „döcög” a vers. Ezt főként a ritmikusságának köszönhető. b) Juhász Gyula helyett most te „írd meg a véleményedet” a versről! Miként hatott rád, mi fogott meg legjobban a költeményben? Egyéni megoldás. c) Olvasd el Babits Mihály Itália című versének részletét! Igazolja vagy épp cáfolja az idézet, hogy a költő nagyon ragaszkodott a dunántúli tájhoz? „Vonzanak íveid s tünt fényed palotái árkádod, oszlopod, a súgaras terek, hol elszédülnek az ideges emberek, vonzanak a sötét toronylépcsők csigái. De nem kékebb eged és a dombod se zöldebb, mint honni dombjaink s a dunántúli ég, e gömbölyű, szelíd, szinjátszó kék vidék.” Igazolja, a kiemelt sorok.

50. oldal 6. Elevenítsd fel a korábbi években megismert verslábakat és „beceneveiket” az alábbi táblázat segítségével! A példák egy részét válaszd az Új leoninusok című versből! Egyéni megoldás.

szürke, éjre, csókom, árva

7. Karikázd be azt a négy jelet, amelyet rosszul jelöltünk a rövid és a hosszú szótagok megállapításakor! (A feladat elvégzése előtt nézd meg a tankönyv Összefoglaló táblázatainak az időmértékes verselésre vonatkozó részét!) Sűrűn csillan a villám; bús szemed isteni csillám. – – |

Míg künn csattan az ég, csókom az ajkadon ég. –

Ó, bár gyujtana minket, egy hamuvá teteminket –

a villám, a vihar; boldog az, így aki hal. –

Az utolsó sor legelején a névelő hosszú, hisz a névelő rövid és hosszú is lehet.

Csorba Piroska Az én tankönyvem I. A vers című könyve nyomán. Szeptember Kiadó, Miskolc, 1992 48

Babits Mihály: Messze… messze… 1. a) Dolgozzatok párokban! Készítsétek el Babits Mihály profilját egy közösségi oldalra! Pótoljátok az adatokat, és írjatok újabb információkat is a közösségi oldalon található névjegynek megfelelően! Név: Babits Mihály Születési idő: 1883. november 26. Születési hely: Szekszárd Tanulmányok: Az elemi iskoláit Budapesten és Pécsett végezte. 1893 szeptemberétől a HYPERLINK “https://hu.wikipedia.org/wiki/Ciszterciek” \o “Ciszterciek” ciszterciek gimnáziumába járt Pécsett. Érettségi után a HYPERLINK “https://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_Lor%C3%A1n d_Tudom%C3%A1nyegyetem” \o “Eötvös Loránd Tudományegyetem” Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán HYPERLINK “https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_nyelv” \o “Magyar nyelv” magyar- HYPERLINK “https://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_nyelv” \o “Francia nyelv” francia (az utóbbi helyett később HYPERLINK “https://hu.wikipedia.org/wiki/Latin_nyelv” \o “Latin nyelv” latin) szakos hallgató lett. Verseskötetek, regények, más művek: Levelek Iris koszorújából, Verseskötetei: Herceg, hátha megjön a tél is! Béke és háború közt, Recitatív, Nyugtalanság völgye, Sziget és tenger, Az Istenek halnak, az ember él, Versenyt az esztendőkkel! b) Képzeld el, hogy az alábbi két Timár kép Babits internetes profilján látható a képgalériában! Regényei: A gólyakalifa, Virgil fia, Kártyavár, Halálfiai, Elza Internetes kutatómunka után a költő nevében írj hozzájuk frappáns, találó képaláírásokat! pilóta vagy a tökéletes társadalom Egyéni megoldás. Kedvenc időtöltés: Ismerősök: Juhász Gyula, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Boncza Berta, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Tamási Áron, Tóth Árpád, Weöres Sándor Információ: Információ: A költő szülőháza Szekszárdon. A ház az anyai nagyapa, Kelemen József háza volt. Például: Sokszor nyújtott számunkra menedéket a ház, apám halála után igazi támaszt találtunk itt.

Móricz Zsigmond Babits Mihály és Török Sophie esztergomi házának kertjében. 1929 decembere és 1933 februárja között Móricz Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot, szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Például: Derűs képnek látszik, pedig sok nézeteltérésünk volt.

2. a) Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az első helyre a „legidősebbet” írd!) 1. Az alföld

4. Új leoninusok

3. Messze… messze…

2. A magyar Ugaron

b) Hasonlíts össze a felsoroltak közül két-két verset a hiányos mondatok kiegészítésével! ● Míg Az alföld című vers műfaja tájleíró költemény, addig A magyar Ugaron című költemény műfaja dal. ● Míg az Új leoninusok című vers hangulatát az idill jellemzi, addig a Messze… messze… című költemény elégikus hangulatú.

3. Húzd alá azokat a szavakat, amelyek igazzá teszik a Messze… messze… című versről szóló állításokat! a) A versben egy valós / képzeletbeli utazás képei rajzolódnak ki előttünk: nyolc / kilenc európai ország képeslapszerű, tökéletes tömörségű jellemzését olvashatjuk. b) Az impresszionista stílus jegyei közül jól felismerhetők a versben a névszók / igék nélküli hosszú / rövid mondatok, amelyek szinte állóképszerűvé teszik a verset. c) A „ködöt pipáló bús orom” kifejezés metafora / hasonlat / megszemélyesítés. d) Az országok bemutatása között Franciaország / Lengyelország / Görögország nem szerepel a költeményben. 4. Írj megállapításokat a két versről a számok elhelyezkedésének megfelelően!

Új leoninusok 1. 4.

Messze… messze… 3. 5.

1. Versformája disztichon, a sorközép összecseng a sorvéggel. 2. A költeményen az impresszionista stílus jegyei ismerhetők fel. 3. A vers a „rabsorsra” ítélt lírai én romantikus elvágyódását beszéli el. 4. A mű első része a kinti, második része a benti világot mutatja be. 5. A bemutatott képek mindig jellemző mozzanatot ábrázolnak. 6. A versben több alliterációt is találunk, melyek a képek hangulatát még tovább fokozzák.

53. oldal 5. a) Milyen nyelvi alakzatokat ismersz fel Babits Mihály verseinek részleteiben? (Egy-egy idézethez több számot is írhatsz.) 50

1. megszólítás 7. párhuzam

2. felkiáltás 8. ellentét

3. kérdés 4. ismétlés 5. szótőismétlés 9. fokozás 10. inverzió (szórendcsere)

b) Beszéljétek meg, hogyan segítenek benneteket a lírai alany érzelmeinek az elképzelésében és átélésében! A) „Engem nem tudtak eloltani: élek, és itt vagyok, itten! Pedig nagy világ-szelek elé emelted hős, vak, kicsi gyertyád mit akarsz velem, Isten?” (Isten gyertyája) 2., 8., 6. 3.

B) „Mégis, lelkem, szeressed hazámat! Nem neked való az ür hidegje! Itt a glóbus, a meleg szigetke s lélekágya szent Európának. Soha el nem hagyhatod hazámat”. (Hazám!) 2., 8.

C) „Boldog vagyok, mint senki más, és mégis kedvem volna sírni, mert jól tudom: virágnyilás: egyszerből a sohába nyílni; mert jól tudom már: gyöngylelet: síkos a gyöngy, sebes a bánat, mielőtt elvesztettelek ó, édesem, sírok utánad.” (Gyöngylelet) 8., 1., 4. E) „Annyi év, annyi év: a szerelem tart-e még? Azt hiszem, kedvesem, ez már rég nem szerelem. A szerelem meggyujtott, meggyujtott és elfutott, itthagyott, itthagyott.” (A szökevény szerelem) 4., 3., 6.

D) „Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. Tél közepén, Balázs-napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott”. (Balázsolás) 1. 2. F) „Ki mondja még hogy lassu az öregkor s lomhább ütemben él a vénhedő? Lám, ha kevés van már belőle, akkor fut legkajánabbúl a gyors idő. Fut, száll, suhan, fogy, itt a tavasz újra.” (A meglódult naptár) 3., 6.

G) „Mennyi munka maradt végezetlen! S a gyönyörök fája megszedetlen. ” (Ősz és tavasz között) 2.

H) „Búcsúznunk kell újra, kicsi ház, s egyre nehezebb a búcsuzás. Hányszor látlak, ki tudhatja, még? Hány nyarat fog adni még az ég?” (Búcsú a nyári laktól) 3.

54. oldal Kányádi Sándor: Románc 1. Csoportokban dolgozzatok! Válasszatok egyet a lírai alany által megfogalmazott kérdések, kinyilatkozások közül, és írjátok a vonalra! (Olyat is lejegyezhettek, amely a vers megismerése

során bennetek fogalmazódott meg.) Érveljetek mellette vagy ellene a T-táblázat segítségével! Egyéni megoldás. Kérdés, probléma: Érvek mellette Érvek ellene 2. „Ferenc pápával is találkozott Kányádi Sándor Rómában. Kányádi Sándor részt vett a Szent Péter téren tartott szerdai audiencián 21 és személyesen nyújtotta át a Dél keresztje alatt című kötetének spanyol fordítását az egyházfőnek.”22 Olvasd el a kötet címadó versét, és válaszolj a kérdésekre! 1. az indián és a néger tüzet rakni éppúgy térdel mint a hargitán a pásztor számolni ujjain számol különbség ha van az égen itt a göncöl jön föl este fölöttük a dél keresztje 2. a poncsónak23 nincsen ujja ritkán telik mégis újra rojtosul a rojtja rongya kigyérül akár a condra24 különbség ha van az égen itt a göncöl jön föl este fölöttük a dél keresztje

3. egy útmenti fogadóban talán még boldog is voltam rióból murryba25 tartón a gitárszót most is hallom más a dallam egy a nóta itt a göncöl jön föl este fölöttük a dél keresztje

4. ó te istenáldott földrész lenn vagy- a szemem rád fölnéz érett banán az újholdad íve, akár a sarlónak nézem hosszan vágyakozva ha feljön a göncöl este szívemen a dél keresztje

a) Írd le, mi a „dél keresztje”! Egy csillag. b) Bár a hargitai pásztor és a brazíliai férfi sok ezer kilométerre élnek egymástól, a lírai beszélő mégis sok hasonlóságot talál köztük. Jegyezz le a közös vonások közül kettőt! „tüzet rakni éppúgy térdel”; „számolni ujjain számol” c) Írj Kányádi Sándor nevében egy rövid levelet, amelyben a Dél keresztje alatt című vers üzenetét mondja el az ismerősének! Egyéni megoldás.

Számvetések, vallomások Ady Endre: A föl-földobott kő

audiencia (lat): fogadás, kihallgatás valamely magas rangú személyiségnél Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/kanyadi-sandor-szemelyesen-adta-at-egyik-kotetet-ferenc-papanak. (A letöltés ideje: 2015. július 26.) 23 poncsó (poncho): Dél- és Közép-Amerikában a férfiak vastag köpenye, amelyet a fejen át vesznek fel 24 condra: 1. gyapjúposztó; 2. gyapjúposztóból készült, kabátféle felsőruha 25 rióból murryba: Rió de Janeiro [rió de zsanejró], Murray [mári]: brazíliai városok 22

1. Csoportokban dolgozzatok! Adjatok hasznos tanácsokat az Ady Endre nyomában című film Ady Endre forgatókönyvének megírásához! (Búvárkodjatok a könyvtárban és az interneten is!) a) Minden csoport húzzon egy-egy cetlit, melyre a következő településnevek vannak felírva: Érmindszent, Nagykároly, Zilah, Debrecen, Nagyvárad, Csucsa, Párizs, Budapest! b) Írjátok meg a forgatási helyszínetekhez a narrációs szöveget: fogalmazzátok meg színesen, érdekesen, hogyan kapcsolódik a település Adyhoz! c) Nevezzetek meg minél több tárgyi emléket, emléktáblát, épületet stb., amelyet a film az adott forgatási helyszínen bemutathat! d) „Forgassátok” is le a filmet, a csoportok az életútnak megfelelő sorrendben ismertessék munkájukat! A település neve: ______________________________ A narrációs szöveg: Egyéni megoldás. ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ e) Jegyezzetek le néhány fontos gondolatot a többi csoport narrációs szövegéből is! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

56. oldal 2. Igaz vagy hamis? Karikázd be A föl-földobott kő című versre jellemző igaz állítások betűjelét! A) A vers 1909-ben keletkezett, a költő közel félesztendős párizsi tartózkodása után. B) A régies szavak (például „vétetett”=vették), ünnepélyessé teszik a vers hangulatát.

C) Vörösmarty Szózatához hasonlóan a „rendületlen hazaszeretet” gondolata („A nagy világon e kivűl / Nincsen számodra hely”) is megjelenik a költeményben. D) A vers 1. része (1–3. versszak) egyes szám 3. személyű: „Hazajön a fiad”, „Szédül, elbúsong s lehull a porba”; 2. része (4–6. versszak) már egyes szám 1. személyű: „Tied vagyok én”, „ütök”, „visszaszállnék”. E) Az 5. versszak a költemény csúcspontja, a hűség és a hazaszeretet nyomatékos megfogalmazása. F) A költemény meghatározó versszervező ereje az ellentét. 3. Vizsgáld meg a vers stíluseszközeit, költői képeit! Hogyan járulnak hozzá a mű szemléletességének a megteremtéséhez? a) Fejtsd ki, hogyan készíti elő a költemény hangulatát az első strófa alliterációja! Nyomatékossá tesz, a Magyarországhoz való kötődést hangsúlyozza. b) Vedd számba, milyen ellentétek teszik szemléletessé a Nyugat és Magyarország közti különbséget! Messze tornyok – por. c) Magyarázd meg, hogyan erősíti az 5. versszakban olvasható fokozás az 1. versszak mondanivalóját! Mindig visszatér a hazájába, nem lehet más az akarata.

4. Képzeld el, hogy Ady Endre épp most olvasta fel A föl-földobott kő című versét a szeretteinek! Mit mondhatott a verset hallva … a) Ady édesanyja, Pásztor Mária, a szeretett „ides”: Már elmúlt a fiam harmincéves. A hazája mellett bárcsak igazi társra is találna végre!

Ady Endre szülei, öccse és sógornője társaságában

b) Ady Lőrinc, a hétszilvafás (elszegényedett) nemes ember: Igaz, hogy a fiam nem lett szolgabíró, de legalább a magyar föld nagyon fontos a számára. c) Ady Lajos, a költő öccse, aki tanárként dolgozott: Büszke vagyok a fivéremre, ugyanakkor féltem is a sok támadás miatt. 57. oldal 5. Te el tudod képzelni, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig más helységben vagy országban élj, mint most? Írj erről rövid fogalmazást! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 54

___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Egyéni megoldás.

6. Fogalmazz meg egy üzenetet Ady Endre nevében osztályotok tanulói számára! Írd le röviden, milyen útravalót, üzenetet ad A föl-földobott kő című vers a mai fiataloknak! Kedves nyolcadik osztályos tanuló!

58. oldal József Attila: Tiszta szívvel 1. a) Karikázd be azoknak a költőknek és íróknak a nevét, akik olvashatták József Attila Tiszta szívvel című versét! Babits Mihály, Ady Endre, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Jókai Mór b) Húzd alá a bekarikázott nevek közül azét (azokét), aki(k) szorosabb kapcsolatban állt (álltak) József Attilával! 55

c) Indokold meg, miért rá (rájuk) esett a választásod! Juhász Gyula: az ő segítségével jelent meg József Attila első verseskötete, a Szépség koldusa (1922). Később is atyai jó barátként segítette útját. Kassák Lajos neve is megemlíthető, aki nagy hatással volt József Attila költészetére. Bécsi tartózkodása alatt József Attila fel is kereste Kassákot, és megmutatta neki a verseit. 2. Töltsd ki a vershez készült vázlatot! Írd be a megfelelő helyre a következő szavakat is! dal; kihívó, dacos; tagadószók nagy száma; „áldott földdel”, „halált hozó fű” Keletkezése: 1925. Műfaja: dal. Hangneme: Szemrehányó, kihívó, dacos. Szerkezete-gondolatmenete: 1. versszak: A lírai beszélő élethelyzetét összegzi. A hiányok felsorolása, negatív leltár. Legfontosabb közülük az apa és az anya hiánya, az árvaság érzése, mely József Attila egész életében és költészetében meghatározó élmény volt. 2. versszak: A hiányleltár folytatódik. Ezután a hiányok felsorolását egy szűkszavú, a lírai beszélő kilátástalan helyzetét bemutató kijelentés követi. 3. versszak: Ha az ördögnek adja el a lelkét, akkor a bűn felé fordul a tiszta lelkű ifjú. A jövő képei bontakoznak ki előttünk. 4. versszak: A bűnt követő bűnhődés tömör és balladaszerű leírása. A záró sor összegzi a vers két legfontosabb motívumát: a bűn tovább él a beszélő sírján sarjadó „halált hozó” fűben, ugyanakkor maga a bűn a lírai én ártatlanságából fakad. Stilisztikai eszközök: tagadószók nagy száma = a se kilencszer, a nincsen egyszer, a nem egyszer fordul elő; hangsúlyos jelzők: „tiszta szívvel”, „gyönyörűszép szívemen” Verselése: kétütemű hetes (4|3). Rímfajtája: páros rím Értelmezése: Az értékek hiánya az értékek tagadásáig is elvezethet. Ez még a tiszta szívű (erkölcsű) embereket is bűnbe sodorhatja. 3. József Attila verse alapján folytasd a következő mondatokat! Egyéni megoldás. A verset elolvasva az jutott az eszembe, hogy A versben megszólaló „tiszta szív”-ű embernek azt tanácsolnám, hogy 59. oldal József Attila: Születésnapomra 1. Írj József Attila nevében egy közösségi oldalra szánt bejegyzést, melyben a Születésnapomra című vers témáját mondja el ismerőseinek! Egyéni megoldás. 2. a) Fejtsd meg a József Attilához kapcsolódó rejtvényt, majd írd át kékkel azokat a szavakat, amelyek a versben is szerepelnek!

H S Ö S H B 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Város, ahol a költő született. Két évig élt itt nevelőszülőknél. „. két évem elszelelt”. Tisza-parti város, ide járt egyetemre. Gyámja és egyben sógora neve (Makai …). Hat évig volt az élettársa (Judit). Ő tanácsolta el az egyetemről (Antal). Halálának a helye zárszó nélkül (város).

b) A megadott helyen levő betűket írd be a táblázatba!

A megfejtés úgy kapcsolódik a vershez, hogy a játékos önvallomását a beszélő öniróniával fűszerezte. c) Válassz ki a kékkel átírt szavak közül egyet! Írd le, milyen emlékek jutnak eszébe róla a beszélőnek a születésnapján! Horger Antal: a szegedi egyetem tanára, aki eltanácsolta őt a tanári pályáról a Tiszta szívvel című verse miatt. 3. Hasonlítsd össze a Tiszta szívvel és a Születésnapomra című verseket a hiányos mondatok kiegészítésével! Míg a Tiszta szívvel című vers negatív leltár, addig a Születésnapomra című költemény játékos önvallomás. Míg a Tiszta szívvel című vers zárása balladaszerű, addig a Születésnapomra című költemény zárása dacos, fennkölt.

4. a) Írj többféle képaláírást József Attila nevében a feladat melletti fényképhez az utasításnak megfelelően! Te döntsd el, melyik évben, illetve mely esemény során készíted a képaláírásokat! Egyéni megoldás. Az év (vagy esemény): _________________________________ A képaláírás legyen… ● A képaláírás legyen több szóból álló kijelentés!: ____________________________________ Attila és Etus a mamával ● Fogalmazzon meg óhajt, kívánságot!: __________________________________ ● Legyen legalább ötszavas kérdés!: ____________________________________ _______________________________________ b) „Szólaltasd meg” az édesanyát is! Mit mondhat a gyermekeinek a kép készítése idején?

___________________________________________________________________________ _________________________ 5. Csoportokban dolgozzatok! Jellemezzétek a költőt az életútja és a megismert versei alapján! A tulajdonságait érvekkel igazoljátok, amelyek idézetek is lehetnek! Tulajdonság: dacos, büszke, érv: „Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní/ tani.” Tulajdonság: szegény sorsú, érv: „De szeretnék gazdag lenni./ Egyszer libasültet enni. / Jó ruhába járni, kelni”; vagy: „Harminckét évem elszelelt / s meg havi kétszáz sose telt.” vagy: „Harmadnapja nem eszek” Tulajdonság: szeretetre éhes / árva érv: „Nincsen apám, se anyám”. 6. Írd le, milyen rímfajtára ismersz József Attila verseinek részleteiben! a) „De szeretnék gazdag lenni. Egyszer libasültet enni. Jó ruhába járni, kelni, S öt forintért kuglert26 venni.” (Kedves Jocó!) bokorím

b) „Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát”. (Eszmélet) keresztrím

c) „Áldalak búval, vigalommal, féltelek szeretnivalómmal, őrizlek kérő tenyerekkel: búzaföldekkel, fellegekkel.” (Áldalak búval, vigalommal) páros rím

d) „Így éltem s voltam én hiába, megállapíthatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan.” (Íme, hát megleltem hazámat) félrím

kugler: Kugler Antal budapesti cukrász által meghonosított csokoládé bevonatú sütemény (minyon)

Radnóti Miklós: Nem tudhatom… 1. Írj a pókhálóábrába olyan szavakat, amelyek a szülőföld szóról jutnak eszedbe! A megbeszélés után karikázzátok be azokat a kifejezéseket, amelyeket a legtöbben lejegyeztetek! (Ha valamelyik hiányzik az ábrádról, azt pótoljátok!)

2. Dolgozzatok négyfős csoportokban, tartsatok csoportkonzultációt! a) Mindenki fogalmazzon meg egy kérdést a Nem tudhatom című verssel kapcsolatban! Az én kérdésem: ______________________________________ b) Ismerjétek meg a csoport többi tagjának a kérdését, és jegyezzétek le azokat! Csoporttársaim kérdései: A) __________________________________________________ Egyéni megoldás. B) __________________________________________________ C) __________________________________________________ c) Tegyétek fel egymásnak a kérdéseket, és válaszoljátok is meg azokat szóban! (Ugyanazt a kérdést több csoporttársatoknak is feltehetitek!) d) Egyeztessétek a válaszokat, és írjátok le a helyes megoldást! Az én kérdésemre a válasz: _______________________________________________ A csoporttársaim kérdéseire a válaszok: A) ____________________________________________________________________ B) ____________________________________________________________________ C) ____________________________________________________________________ 3. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavak betűjelének a bekarikázásával! a) A gyermekkor felidézésében a „messzeringó” szó a … utal. A) játékokra B) fényképekre C) bölcsőre b) Fentről térkép – lentről élet: fentről pusztítandó, „vad laktanya”, lentről A) széles tanya B) szelíd tanya C) szelíd torony c) A vers utolsó sorában … található. a) szinesztézia b) megszemélyesítés

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga 1. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! Gyarmati Fanni naplója Radnóti Miklós feleségének a naplójában tizenegy év magánéleti és A napló 2014-es történelmi eseményeit követhetjük figyelemmel. Az „Olyan gyerekek kiadásának a borítója vagyunk” mondattal kezdődik az első bejegyzés 1935. február 10-én, esküvőjük előtt fél évvel; az utolsó szavakat pedig 1946. szeptember 9-én, férje újratemetését követően jegyezte le az asszony. Fanni – akit Radnóti leggyakrabban Fifinek vagy Fifnek becézett, a nő pedig a férfit Miknek – az első években szinte mindennap írt a naplóba. Az idő múlásával – a fenyegető történelmi helyzet miatt – már nem tudott mindennap írni, sokszor heteket, majd hónapokat tekintett át bejegyzéseiben. (Fanni maga is zsidó származású volt, dr. Gyarmati Dávid Dezső országgyűlési gyorsíró és Weisz Aranka lánya.) Naplója szavaiból kitűnik, hogy 1937-ben már retteg a háborútól, egyik éjjel pedig azt is megálmodja, mi fog velük történni: „Nem érzem jól magamat és rosszat álmodok, hogy háború van, és nem jön hír Mikről.” A naplóban a magánéleti történéseket sokszor megtörik a világháborús események. Az ország elhagyását ugyanakkor határozottan elutasítja a házaspár, minderről az 1938. december 30-e bejegyzés is tanúskodik: „Mikor az elmenésre kerül szó,… elmondjuk, hogy mi nem vágyunk sehová, nem tudnánk sehol boldogulni, és nem érezzük becsületes dolognak az elmenést”. A napló legszörnyűbb írásai a világháború utolsó éveiből valók. (Zsidó származása miatt ekkorra Radnótit már többször vitték el munkaszolgálatra.) 1945. március 13-ai keltezéssel így ír az asszony: „Mik, drága mindenségem, minden lélegzetvétellel nehezebb, hogy nem vagy itt. Beszélek itt-ott boriakkal, hullahegyekről beszélnek.” Az asszony azzal vigasztalja magát, hogy az őt ért szenvedésekkel talán megválthatja férje életét. Nem tudja, hogy Radnóti ekkor már halott, 1944 novemberében kivégezték. A remény végképp szétfoszlik, amikor 1946. augusztus 19-én egy újságban meglátja a következő hírt: „Győr mellett, Abdán felnyitottak egy tömegsírt, és a megtaláltak és megállapíthatók névsorában szerepelt teljes névvel, pontos adatokkal Miklós”. A reményt felváltja a gyász, az asszony összetörik, a napló írását is abbahagyja. Csak az 1970es években veszi újra elő, és a ceruzával, gyorsírással lejegyzett naplót közel tizenöt évi munkával legépeli. Halála előtt négy évvel – immár kilencvenhét évesen – ismét előveszi a naplóját, és egy gyorsíró segítségével összehasonlíttatja az eredeti és a gépelt változatot. Egy szót sem akart belőle kihagyni vagy megváltoztatni. Gyarmathi Fanni naplója 2014-ben került kiadásra, ezerkétszáz oldala páratlan értékű és megrázó dokumentuma nemcsak az asszony és Radnóti kapcsolatának, hanem az őket körülvevő fenyegető világnak is.

63. oldal a) Satírozd be a kérdésekre adott helyes válasz számát! ● Mikor keletkezett a napló első, illetve utolsó bejegyzése? 60

1. 1935. szeptember 9-én, illetve 1946. február 10-én. 2. 1935. február 10-én, illetve 1946. szeptember 9-én. 3. 1935. február 10-én, illetve 1946. augusztus 19-én. ● Mennyi idő telt el a napló utolsó bejegyzése és annak kiadása között? 1. Tizenegy év. 2. Ötvennyolc év. 3. Negyvenegy év. ● Melyik állítás igaz Fanni eredeti bejegyzéseire? 1. Németül írt, gyorsírással. 2. Ceruzával írt, gyorsírással. 3. Írógéppel írt. b) Fejezd be a mondatokat a szövegnek megfelelően! Fanni úgy gondolta, hogy az őt ért sérelmekkel, a saját szenvedésével talán megválthatja férje életét. A kezdeti mindennapos naplóbejegyzések idővel azért lettek egyre ritkábbak, mert a fenyegető történelmi helyzetben nem tudott mindennap írni. c) Írd le, hogyan vélekedett a Radnóti-házaspár az ország elhagyásának a kérdéséről! Mindketten határozottan elutasították az ország elhagyását, erről egy 1938. évi bejegyzés is tanúskodik. 2. Fejtsd meg a Radnóti Miklóshoz kapcsolódó keresztrejtvényt! 1. SZEGED 2. ÉNEKE 3. LAJOS 4. BORI 5. POGÁNY 6. GYARMATI

A megfejtés úgy kapcsolódik a költőhöz, hogy Radnóti több versének a műfaja ekloga. 3. Igaz vagy hamis a Hetedik ecloga című költeményről szóló állítás? Jelöld I vagy H betűvel! a) A vers 1944 júliusában keletkezett a szerbiai Bor melletti koncentrációs táborban. I b) A vers 1. strófájában a hitveshez intézett őszinte vallomás is felhangzik. H c) A lírai beszélő nemcsak a hazaféltését és a hazaszeretetét vallja meg, hanem a költészet értelmére is rákérdez. I d) A költemény időmértékes verselésű, egy-egy sorában hat versláb van. I e) A költemény műfaja elégia, amely az ókori antik irodalomban párbeszédes formájú és időmértékes verselésű, hexameterekben írt költemény volt. H 64. oldal Radnóti Miklós: Razglednicák

1. Melyik képeslapra jellemzőek a következő megállapítások? Írd a razglednica számát a vonalra! 3. A képeslap a harmónia végleges megbomlására utal, az ember szinte az állathoz kezd hasonlítani. 1. Első része félig reális, félig irreális vonásokat tükröz. Második szerkezeti egysége az idillikus múlt megjelenítése. 2. A tóra lépő apró pásztorleány idillikus képével szemben áll az égő házak és a lángoló kazlak képe. 4. A hét sorra öt gondolatjel jut, ezáltal drámaivá, szaggatottá válik a szöveg. 2. a) Képzeld most magad Radnóti Miklós helyébe! A költő életrajzának és verseinek ismeretében fejezd be a mondatokat az ő nevében! Egyéni megoldás. Az élet sok örömet adott nekem is. A legnagyobb mégis az volt közülük, hogy megismertem szerelmemet, feleségemet Fifit. Bizony sok tervem volt még, melyeket a háború és az üldöztetéseim miatt nem tudtam megvalósítani. Közülük azt fájlalom legjobban, hogy nem fogalmazhattam meg versben azokat a gondolatokat, amelyek még nagyon foglalkoztatnak. b) Neked milyen vágyaid vannak, hogyan tudod elérni azokat? Folytasd a megkezdett mondatokat! Egyéni megoldás. Nagyon bízom benne, hogy majd __________________________________________ _____________________________________________________________________ Nagyon sajnálom, hogy nem éltem azzal a lehetőséggel, amikor __________________ _______________________________________________________________________ 3. Milyen szóképekre, nyelvi alakzatokra ismersz Radnóti Miklós verseinek részleteiben? (Egy-egy idézethez több szót is írhatsz.) a) „Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom […] b) „Mindig gyilkolnak valahol, alszik a holdban a láng, hideg érem az égen; lehunyt pilláju völgy fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.” ölén, fürkésző ormokon” (Éjszaka) (Aludj) Megszemélyesítés, metafora, ismétlés. Megszemélyesítés.

1. Jelöld az idővonalon a következő eseményeket! (Csak a betűjeleket írd a megfelelő helyre!) A) Megjelenik a Nyugat című folyóirat első száma. (1908) B) Ady Endre megírja az Őrizem a szemed című versét. (1916) C) A Tiszta szívvel című verse miatt József Attilát eltanácsolják a szegedi egyetemről. (1925) d) Radnóti Miklós megírja a Nem tudhatom… című költeményét. (1944) e) Megjelenik Móricz Zsigmond Hét krajcár című novellája. (1908) 2. Olvasd el Babits Mihály In Horatium 27 [horácium] című versét, és válaszolj a kérdésekre! „a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra” a) Ady Endre Új versek című kötete új korszakot nyitott a magyar irodalom történetében, a „régi eszme” új „köpenyt” váltott a versek által. Bizonyítsd három megállapítással, hogy Ady látásmódja, ízlése, nyelve és költői magatartása új és merész volt! Egyéni megoldás. Nemzetostorozó indulata szokatlan volt, abban a hazaféltés és a hazaszeretet hangja szólalt meg. Szerelmi költészete is más: nemcsak a rózsaszínű, boldog kapcsolatokat ábrázolta, hanem az „Egymás husába beletépünk” (Héja-nász az avaron) gondolatát is. Sok szimbólum jellemzi verseit, melyek nem fordíthatók le egy-egy szóval, jelentésük ugyanis összetettebb, bonyolultabb, sűrítettebb. b) Babits Mihály Új leoninusok című költeményét a „régi forma” jellemzi csakúgy, mint Janus Pannonius Pannónia dicsérete és Kölcsey Ferenc Huszt című epigrammáit. Mit jelent a leoninus kifejezés? Olyan disztichon, amelyben a sorvégek és a sorközépek rímelnek egymással. (Nevét a középkorban élt Leo nevű költő után kapta.) Milyen stílusú a vers, mi kap benne hangsúlyos szerepet? A vers impresszionista stílusú, hangsúlyos szerepet kap benne a hangulat bemutatása. c) Radnóti Miklós több versének a műfaja ekloga, amely az ókori antik irodalom egyik kedvelt műfaja volt. Mutasd be a műfaj sajátosságait! Az ekloga az ókori antik irodalomban párbeszédes formájú és időmértékes verselésű, hexameterekben írt költemény volt. Miben tért el mindezektől Radnóti a Hetedik ecloga című versében? Radnóti versszövege formailag ugyan nem párbeszédes, a kérdő és felszólító ismétlésekkel azonban a beszélő szinte párbeszédszerű kapcsolatot teremt a megszólítottal, a szeretett feleséggel.

66. oldal Egyéni megoldás. 3. a) Válassz egyet a fejezetben megismert művek közül! Milyen gondolatok, képek, érzések villannak fel benned, ha a mű címét hallod? (A lejegyzéshez annyi perc álljon a rendelkezésedre, amennyit osztályszinten megbeszéltetek.) 27

In Horatium: jelentése: Horátiushoz. Horátius római költő volt, i. e. az 1. században élt 63

___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

b) Üljenek egy-egy csoportba az azonos művet választó tanulók! Beszéljétek meg, milyen szavakat írtatok le, és azt is, miért épp azok kerültek lejegyzésre! Egészítsétek ki a jegyzeteiteket a megbeszélés során! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

c) Mondjátok el a többi csoportnak is a művel kapcsolatban lejegyzett kulcsszavakat, érzéseket és gondolatokat! Figyeljetek jól egymásra, és a következő feladat megoldásával ellenőrizzétek is a tudásotokat!

d) Töltsétek ki önállóan a táblázatot, az ismertetőjegyek és idézetek számát írjátok be a megfelelő helyre!

Tematikai egység Szerelmek, érzések, emlékek

A család – gyerekek és szülők közössége

Tájak, országok, messzeségek

Szerző – Mű Ady Endre: Lédával a bálban Ady Endre: Őrizem a szemed Juhász Gyula: Milyen volt… Kosztolányi Dezső: Már néha gondolok a szerelemre… Szabó T. Anna: Akkor Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom… Móricz Zsigmond: Hét krajcár Kosztolányi Dezső: Tükörponty Ady Endre: A magyar Ugaron Juhász Gyula: Tiszai csönd Babits Mihály: Új leoninusok Babits Mihály: Messze… messze… Kányádi Sándor: Románc Ady Endre: A föl-földobott kő József Attila: Tiszta szívvel

A jellemző száma 4. 11. 5.

József Attila: Születésnapomra Radnóti Miklós: Nem tudhatom… Radnóti Miklós: Hetedik ecloga Radnóti Miklós: Razglednicák

1. Az 1905-ben keletkezett költeményt látomásszerű tájversnek is nevezik, a mű központi költői képe az elmaradott Magyarország metonímiájává vált. 2. „Ma nem üzennek hívó távolok, / Ma kikötöttünk itthon, álmodók!” 3. Az egész költeményen végig vonul a „Mindig elvágyik” érzése, ugyanakkor a magyar föld iránt érzett „szerelmes gond” és az állandó hazatérés parancsa is. 4. „Elhal a zene s a víg teremben / Téli szél zúg s elalusznak a lángok”. 5. A vers műfaja elégia, a költeményen a szerelem elmúlásának fájdalma vonul végig. 6. A novella egy szegény család életének egy napját mutatja be. 7. A hiányok felsorolása, a negatív leltár hangsúlyos szerepet kap az 1925-ben keletkezett versben. 8. A költemény a beszélő honvágyát, a magyarsághoz való ragaszkodását meleg, lírai hangú vallomásban fogalmazza meg. 9. A lírai beszélő számára csak az írás és a szerelem maradt meg menedékként, azokba „kapaszkodva” tudja csak túlélni a láger borzalmait. 10. A vers első része a kinti világot, az „alkonyi” tájat mutatja be az ott élő emberekkel és állatokkal együtt; a második rész azt ábrázolja, hol talál a beszélő és „kegyese” védelmet a vihar elől. 11. A költeményben a szerelem és az otthon nyugalmat adó menedékként jelenik meg a halállal és a háborúval szemben. 12. A humorral és öniróniával fűszerezett lírai számvetés 1937. április 11-én keletkezett. Megjegyzés: A 11. mondat Radnóti Miklós Hetedik ecloga című verséhez is elfogadható. f) Hirdessetek eredményt az osztályban! Melyik csoport tagjai voltak a legügyesebbek? g) Hét műhöz nem találtatok megállapítást. Ezekhez fogalmazzatok ti jellemzőket, és a számukat írjátok be a táblázat megfelelő sorához! Helyesen: Nyolc műhöz. Egyéni megoldás. 13. _______________________________________________________________________ 14. _______________________________________________________________________ 15. ____________________________________________________________________ 16. ____________________________________________________________________ 17. ____________________________________________________________________ 18. ____________________________________________________________________ 19. ____________________________________________________________________ 20. _____________________________________________________________________

68. oldal 4. Párosával dolgozzatok! Írjátok a meghatározások alá a műfajok nevét, majd mindegyikhez írjatok egy-egy címet a fejezetben megismert művek közül! Egészítsétek ki újabb ismertetőjegyekkel a műfaji meghatározásokat!

Egyszerű érzelmeket, hangulatokat és gondolatokat fejez ki közvetlen formában. Jellemzője a világos szerkezet, a zeneiség. Dal. Jellemzője a költői kifejezőeszközök (metaforák, ellentétek, ismétlések, párhuzamok, túlzások stb.) gazdag használata. Lírai műfaj. Művek: Ady Endre: Lédával a bálban, Ady Endre: Őrizem a szemed, Ady Endre: A magyar Ugaron, Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…, József Attila: Tiszta szívvel. Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő, bánatos hangulatú lírai költemény. Elégia. Az ógörög irodalom első lírai műfajai közé tartozott. Fuvolakísérettel előadott gyászdalt, de harcra buzdító éneket is jelentett. Később az emlékezés, a fájdalom, az elmúlás szomorú hangvételű lírai kifejezése lett. Mű: Juhász Gyula: Milyen volt… Az ókori antik irodalomban párbeszédes formájú és időmértékes verselésű, hexameterekben írt költemény volt. Ekloga. Később eltűnt a párbeszédes forma, és a hexameterek helyett is szívesen választottak a költők más ritmust. Mű: Radnóti Miklós: Hetedik ecloga.

Középpontjában valamilyen konfliktus áll. A cselekmény egyenletesen halad a tetőpontig, és legtöbbször meglepő, csattanószerű fordulattal zárul. Novella. Cselekménye általában egy eseménysorra épül. Általában kevés szereplője van, a cselekménye rövid idő alatt játszódik. Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Kosztolányi Dezső: Tükörponty.

69. oldal Kuckó – Olvassunk együtt! Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…

1. Húzd alá azokat a szavakat, szókapcsolatokat, amelyek jellemzőek a Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű versre! Keletkezése: 1905 decemberében, 1906 februárjában, 1916. november 20-a után Műfaja: elégia, epigramma, dal, óda, himnusz, költői levél (episztola) Verselése: időmértékes, ütemhangsúlyos, szimultán Rímfajtája: páros rím, keresztrím, ölelkező rím, félrím, bokorrím Nyelvi alakzatok: párhuzam, ellentét, túlzás, fokozás, ismétlés További jellemzők: kezdő természeti kép, vezérvers, ellentét, szeretet, bírálat, lázadás 2. a) Ki volt Vazul, illetve Imre herceg? Vazul: vagy más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály herceg fia, Taksony fejedelem unokája. Mihály Géza fejedelem öccse volt, tehát Vazul I. István unokatestvére volt. Imre herceg halála után jogot formált a trónra, ezért István megvakíttatta, fülébe pedig forró ólmot öntetett. Imre herceg: Magyar királyi herceg. Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse. 1031-ben vadászat közben halt meg. (1000 és 1007 között született, a pontos év nem ismert.) b) Hogyan kapcsolódik Vazul a Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű vershez? „Fülembe forró ólmot öntsetek, / Legyek az új, az énekes Vazul, / Ne halljam az élet új dalait”: Vazul itt magát a lázadást jelképezi. Kiegészítés: Vazul szerepeltetése külön gondot jelentett az értelmezőknek: hogyan képviselheti a pogány lázadó az újat – érveltek –, mikor Szent István király ellen lázadt, akinek a magyarság fönnmaradását köszönheti? De Adyt nem a történelmi szerep érdekelte, hanem a XX. század eleji következményei. A Szent Istvánra hivatkozó állam és egyház rendíthetetlennek látszó, elnyomó hatalmával szemben önmagát is pogány – az ősi, romlatlan magyarságot képviselő – lázadónak érezte. 3. Írd a megfelelő helyre a szavakat! (Egy szót több helyre is írhatsz.) Dévény, Pusztaszer a) A történelmi Magyarország nyugati kapuja. Itt ért a Duna magyar területre. Dévény b) Anonymus krónikája szerint 896-ban itt kötötte meg a hét honfoglaló vezér a vérszerződést, itt tartották meg az első törvénykező gyűlést is. Pusztaszer c) Ady szemében az elmaradottság jelképe lett. Pusztaszer (A hagyományok szerint a honfoglaló magyarok Pusztaszeren álltak meg először, és itt tartották az első országgyűlésüket. Ilyen értelemben a magyar országgyűlés a régit képviseli, amely tagad minden újat.) 4. Bilek című cikkében Ady Endre a következőket írta: „Góg és Magóg népét érckapukkal zárták el, de Góg és Magóg népe legalább döngethette ezt az érckaput. A mi népünk ezt sem teheti”. Mi az a képzeletbeli érckapu, amely bezárja a magyarságot? Félfeudális maradványok, kötöttségek. 70. oldal Ady Endre: Párisban járt az Ősz 1. Összekeveredtek a fejezetben megismert Ady-művekhez kapcsolódó kifejezések, részletek. Segíts a rendrakásban, és írd a betűjeleket a megfelelő helyre! 67

Verstípusa Szerelmes vers Látomásszerű tájvers Magyarságvers Élet-halál vers

A mű címe Lédával a bálban Őrizem a szemed A magyar Ugaron A föl-földobott kő Párisban járt az Ősz

Jelölés d), j) c), i) h) b), f) a), e)

a) „S égtek lelkemben kis rőzse-dalok”. b) A hat versszakos, strófánként három soros költemény Vörösmarty Szózatát idézi. c) Az 1916-ban keletkezett vers műfaja dal, a mű elbeszélője a népdalok hangján vallja meg érzelmeit. d) Jellegzetes szavak a versből: „bús csönd”, „víg terem”, „boldog mátka-párok”. e) A verset a dal és az elégia műfaji sajátosságai jellemzik. f) „Kicsi országom, újra meg újra / Hazajön a fiad”. g) A reménytelenség érzése mellett az új vállalása is feltűnik a versben. h) „Régmult virágok illata / Bódít szerelmesen”. i) A négy versszakos költemény 1. és 3. strófája szó szerint megegyezik. j) A vers rendkívül mozgalmas, harsány igéiből és az áthajlásokból nyugtalanság árad. A g) igazán egyik versre sem illik, ez a Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű vers jellemzője. 2. A költészetnek gyakori témája az évszakok váltakozása. Írd le, mely évszakokról szólnak a következő versrészletek, majd válaszolj a kérdésekre! 1. „Levetette szép ruháit, 2. „Dérré vált a harmat, hull a fák levele, Csendesen levetkezett, Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja, Majd felöltözik, ha virrad És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.” Reggele, a kikelet.” (Arany János: Toldi estéje) (Petőfi Sándor) Az évszak: ősz. Az évszak: ősz. A vers címe: Itt van az ősz, Mi a szerepe az ismétlésnek? Nyomatékosít. itt van ujra Milyen költői eszközök fejezik ki Melyik szó áll ellentétben a „rövidebb” az évszakok változását? kifejezéssel? Mit fejez ki vele a lírai én? Megszemélyesítés, metafora. Hosszúkat. A tél tartós voltát, nagy időtarÉrtelmezd az idézet utolsó sorát! tamát. A kikelet, a tavasz a természet virágzásának, a nyárnak a kezdete, reggele.

71. oldal József Attila: Anyám 1. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavak betűjelének a bekarikázásával! a) Az Anyám című vers mintegy … évvel korábban keletkezett, mint a költő Mama című költeménye. A) tizenöt B) három C) hét b) Míg a Mama című vers síron túli engesztelő vers a halott anya ellen elkövetett vétségekért, addig az Anyám című költemény … A) példázat. B) metonímia. C) allegória. 68

c) A vers negyedik versszakában … található. A) szinesztézia B) megszemélyesítés C) metafora d) A „Törékeny termetét a tőke / megtörte” idézetben … szerepel. A) asszonánc B) alliteráció C) inverzió 2. A versrészletek József Attila életének fontos eseményeiről árulkodnak. Könyvtári és internetes kutakodás után válaszolj a kérdésekre! a) „Anyám kún volt, az apám félig székely, b) „Harminchat fokos lázban égek mindig félig román, vagy tán egészen az. s te nem ápolsz, anyám. Anyám szájából édes volt az étel, Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik, apám szájából szép volt az igaz.” kinyujtóztál a halál oldalán.” (A Dunánál) (Kései sirató) Hová vándorolt ki József Attila édesapja? Hány éves volt a költő, amikor meghalt az Romániába. (A család azt hitte, hogy édesanyja? Tizennégy. Amerikába.) c) „Áldalak búval, vigalommal, d) „Ezt a széket odább tolni, féltelek szeretnivalómmal, vonat elé leguggolni, […] őrizlek kérő tenyerekkel: sár van, lábujjhegyen menni, búzaföldekkel, fellegekkel.” kalapom a sínre tenni” (Áldalak búval, vigalommal) (Ülni, állni, ölni, halni) Nézz utána, kihez írta a költő a verset! Jellemezd Hogyan „jósolja” meg a vers a költő röviden a kettejük kapcsolatát! halálát? Egy tehervonat halálra gázolta. A vers 1927-ben decemberében keletkezett, Wallesz Írj két megállapítást a költő életének utolsó Lucához írta József Attila. éveiről! Kiegészítés: A lány Gyenes Gitta (festőművész) lánya Egyre elhatalmasodó gyomor-és volt, otthonuk a húszas-harmincas években művésze- idegbajtól szenvedett. ti és irodalmi szalonként vált ismertté, mely vonzotta Állásnélküli, honoráriumából megélni a fiatal tehetségeket, többek között József Attilát is. próbáló költő volt. Itt ismerkedett meg Attila Lucával, akinek szépsége elbűvölő volt, tehetsége pedig a művészetekben sokoldalú. Luca József Attila első múzsája volt (1924-től), a férfi szerelmes volt a lányba. Luca nagyon kedvelte Attilát – a költőt és verseit –, de személyéhez jóval kevésbé vonzódott, mint a férfi őhozzá. 1927 karácsonya és 1928 között egy egész csokor gyönyörű verset ír hozzá József Attila. E Luca-versciklus nyitó, egyben egyik legismertebb darabja az Áldalak búval, vigalommal című költemény.

Regények bűvöletében Tamási Áron: Ábel a rengetegben Első fejezet 1. Húzd alá azokat a szavakat, amelyek igazzá teszik az állításokat!

a) A történet kezdetén a tizenkét / tizenöt / tizennyolc éves Ábel és szülei egy káposztatermő faluban éltek Szeredán / Somlyón / Csíkcsicsóban. b) Ábel édesapja, Szakállas Áron / Gergely / Ábel közbirtokossági erdőpásztor volt. c) A fiú hargitai szálláshelye egy jó gyalogosnak mintegy két / tíz / tizenkét órányi járásra lehetett Szakállasék otthonától, de az állatok és a nagy teher miatt Ábel és édesapja csak lassabban haladtak. d) A házban egy kiéhezett, szomorú macskát / kutyát / kecskét is találtak, akit a fiú el is nevezett Bolhának, bízva abban, hogy „az Isten hozzáadja neki a bolhával járó szökdöső egészséget”. 2. Ha a halmaz betűit a megfelelő sorrendben összeolvasod, Ábel útipoggyászának néhány darabját kapod megfejtésül. Jegyezd le a hat szót! G T Y Y V F E D A R M A T D E Y Ö T A K N 1. TYÚK 2. GYERTYA 3. PÁLINKA 4. MACSKA 5. KECSKE 6. OLAJ

3. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! „Odamentem a házhoz, megfogtam az egyik kiálló deszkáját, mintha parolázni akarnék vele, és így szólítottam meg: – Szervusz, hogy hínak? – Engem háznak, hát téged? – felelte helyette apám. – Ha téged háznak, akkor engem püspöknek – mondtam, és elindultam, hogy megkerüljem az egészet. Amikor kereken jártam, s láttam, hogy nem javult semmit a helyzet, megálltam apám előtt, rámutattam az építményre, s így szóltam: – Édesapám, ha mi a majmoktól lettünk volt, akkor a házak ettől. – Hát nincs elég deszka benne? – védte apám, mint egy ügyvéd. – Lik is van elég – feleltem. […] Egyetlen szoba volt az egész, de az legalább elég tágas, kiváltképpen felfelé, mert ott nem laposított semmiféle mennyezet, hanem csak a gerendák meredeztek kopaszon, azok felett a szarufák, s megszenvedett deszkákból a fedélzet. Egyébként volt a házban egy dibdáb asztal; egy négylábú vaskályha, amit Szentkeresztbányán csináltak volt; egy összerótt kanapé, egy kiszáradt cseber, 28 egy rossz nyírfaseprű, egy foszladozó vesszőkosár az asztalon, továbbá néhány búlátott edény és rengeteg vasszeg a fali deszkába s a gerendákba beléverve. Ablak kettő volt a házon: a déli és a nyugoti részen. De csak akkorák voltak, hogy még egy soványka ember is nehezen bújhatott volna ki, szorultságból is, azokon. Pléhsarokra jártak, és betéve horog fogta a falhoz. Az egyik oda nézett a hegyi legelőre, amelyiken átaljöttünk volt; a másik pedig egy leorotott, 29 végtelen erdőrészre, amely az ölfák rengeteg barna kockáival volt tele, ameddig csak ellátott a szem. Az északi bütü 30 vakon meredt a buja rengetegnek, míg a keleti oldalon az ajtó állott, kinyitva sarkig.” a) Satírozd be kék színnel a kérdésekre adott helyes válasz számát! ● A szöveg alapján következtess! Mit jelent a parolázni kifejezés? 1. Fát vágni, fűrészelni. 2. Aratni, betakarítani. 3. Kezet fogni, tenyérbe csapni. ● Mi nem volt a házban a felsoroltak közül? 1. Vaskályha. 2. Asztal. 3. Fogas. ● Melyik égtáj felé nézett a ház ajtaja? 1. Északra. 2. Keletre. 3. Nyugatra. b) Értelmezd a „Ha téged háznak, akkor engem püspöknek” kijelentést! Annyira tákolt volt az épület, hogy messze állt a valódi háztól. Épp úgy, ahogy Ábelnek sem sok köze volt a püspökséghez. c) Fejezd be a mondatot a szövegnek megfelelően! Nem volt nagy világosság a házban, hisz kicsik voltak az ablakok, „még egy soványka ember is nehezen bújhatott volna” ki rajtuk. d) Írd le, hogyan változott meg a ház berendezése, miután a bankigazgató elküldte a fiúnak az ígért bútorokat! Tábori ágyat, sárga fából készített háttámlás, karfás széket és asztalt is kapott. 74. oldal

cseber (csöbör): egyfülű, vödör alakú edény leorotott: learatott, kivágott 30 bütü: 1. valaminek (laposra) vágott vége; 2. a fa szálirányára merőlegesen vágott felület, keresztmetszet; 3. sarok, vég 29

4. A regény visszatérő motívuma a sírás. Vedd számba, mikor és miért sírt Ábel az Első fejezetben elbeszélt események során! a) „Itt elgondoltam az életemet, s ezt a nagy fordulatot is benne, s hát egyszer csak a könnyeim potyogni kezdettek”. Először akkor sírt, amikor már biztossá vált, hogy indulnia kell a Hargitára erdőpásztornak. b) „Úgy sírtam, mintha apámot az árvíz vitte volna el.” Másodjára akkor sírt, amikor elment az apja, és ő egyedül maradt a Hargitán. c) „Erre anyám is el kezdett pityeregni, s úgy sírtunk ketten, mintha fizettek volna nekünk.” Ismét sírva fakadt, amikor egy vasárnap meglátogatta az édesanyja, és húslevest vitt neki egy kantáros fazékban. Örömében sírt, hogy neki is van édesanyja. d) „A kutyák véresen szuszogtak. Én is felálltam, és keservesen sírtam.” Negyedjére akkor sírta el magát, amikor a megsebzett vaddisznó feléjük futott.

5. Válassz ki a 4. feladatban bemutatott jelenetek közül egyet! Képzeld magad Ábel helyébe, és írd le, te hogyan cselekedtél volna az adott helyzetben! Egyéni megoldás. Azt a jelenet választottam, amikor ______________________________________________ Az adott helyzetben én _______________________________________________________ __________________________________________________________________________ 6. Az Első fejezetben olvasottak alapján jegyezd le Ábel néhány belső tulajdonságát, és indokold is meg azokat a szavaival és a tetteivel! Tulajdonság: tanulékony. Indokaim: Hamar berendezkedett a rengetegben, és gyorsan beletanult a munkájába is. Tulajdonság: önállóságra törekvő. Indokaim: Nem örült annak, hogy az édesapja rendezte be a hargitai házat. „A jövőre nézve azt határozom, hogy a magam fejétől akarok ember lenni. Ez azt jelentette, hogy többet senkinek sem hagyom, hogy engemet térengessen, hanem a magam belátása és akarata szerint fogok cselekedni.” Tulajdonság: csavaros beszédű (eszű). / tréfálkozó Indokaim: Az édesapjával folytatott jellegzetes párbeszéde – például a nyúl „magukhoz vétele” során.

7. Párosával dolgozzatok! Karikázzátok be a helyes válasz számát! a) Mit csinál az, aki törökbúzát morzsol? 1. A búzát lisztté őrli. 2. Kukoricát darál. 3. A tengericsőről lefejti a szemeket. b) Mi a pityóka? 1. Körtepálinka. 2. Burgonya. 3. Vöröshagyma. c) Mit csinál az, aki felmegy a garádicson? 1. Felmegy a létrán. 2. Felmászik a fára. 3. Felmegy a lépcsőn. d) Mi a parola? 1. Lószerszám. 2. Hosszú paróka. 3. Tenyérbe csapó kézfogás. e) Mit csináltak Szakállasék, amikor a nyulat „magukhoz vették”? 1. Pénzért megvették. 2. Megnyúzták. 3. Megették. f) Mi történt apával és fiával, amikor életük „mélyéről morajlások jöttek”? 1. Viharba kerültek. 2. Korgott a hasuk. 3. Puskalövést hallottak.

8. Milyen szóképekre ismersz a regényrészletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv lapjaira! (Egy-egy számot több helyre is írhatsz!) 1. „Amikor a nap már-már a földig húzta volna bé az eget, mint valami nagy-nagy piros alma, egyszerre mozgást hallottam odakünn.” 2. „A kicsi kályhában fiatalosan dudorászott a tűz” 3. „Szent nyúlnak tekintjük […], s valahova felakasztjuk, mint az ájtatos képet.” 4. „egy csillag fészkelődni kezd az égen, s búcsúzkodik a társaitól”

Megszemélyesítések 1., 2., 4.

5. „Úgy indultunk meg az állatokkal s a nagy csomagokkal, mint valami visszavándorló magyarok az őshazába.” 6. „egy nagy pócegér vakarodik 31 el a kenyér mellől […] felvettem a macskát, hogy dajkát vigyek neki” 7. „nem arany volt benne, hanem élelmiszer a puska számára. Pléhrekeszekben ötösével voltak a golyós töltények”

Hasonlatok 1., 3., 5.

vakarodik (itt): elhúzódik, távolodik

Második fejezet 1. Csoportokban dolgozzatok! Idézzétek fel a regény első két fejezetét az alábbi felszólítások folytatásával! (Például: Hasonlítsd össze, mennyire tanult bele Ábel erdőpásztori feladataiba az idő múlásával!) Egyéni megoldás. • Írd le ________________________________________________________________ ______________________________________________________________________ • Hasonlítsd össze _______________________________________________________ ______________________________________________________________________ • Bizonyítsd ____________________________________________________________ ______________________________________________________________________ b) A kiegészített mondatokat olvassátok fel az osztályban, társaitok pedig válaszoljanak rájuk!

2. A regényből idézünk részleteket. Válaszolj a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre! a) „Most szépíti magát a függöny mögött.” Ki mondta, kinek mondta e szavakat? Ábel mondta egy zetelaki embernek / „atyafinak”, aki fáért ment hozzá. Ki szépíti magát? Mit jelent a szövegben a „függöny mögött” kifejezés? A Nap szépíti magát. A „függöny” a felhőkre utal. (Felhős, párás, ködös idő volt.) b) „Tudta hát a jós, hogy mit csinál, mert a tyúknak szarvat s az ökörnek kotlási hajlandóságot én sem jósolnék.” Milyen könyvet olvasott Ábel, mikor ezeket a „bölcsességeket” fogalmazta meg? Kalendáriumot olvasott. (A fedelén egy piactér volt, ahol egy kövér ember állt. Szembe vele a falu lakosai álltak, akiknek az ember magyarázott. – Biztosan a kalendáriumot dicsérte.) Említs még két „jó tanácsot” a könyvből! „A jóslatok mellett jó tanácsok is foglaltattak a kalendáriumban, mint például az, hogy a testi betegek óvakodjanak a kuruzslótól; hogy kutyával s macskával ne sokat fogdosódjék senki; hogy fürödjék az ember, s a hektika ellen használjon levegőt; hogy oltsuk bé a gyermekeket, s feküdjünk le korán; hogy az éjjelezés, a bor s a pálinka sírba viszen; hogy csak jó világosság mellett olvassunk, s a szobánkban se hideg ne legyen, se meleg ne legyen.” c) „Mert olyan a meleg is, mint a költözködő madár. […] a madárnak s a melegnek szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége” Mi történt, miért kelt szárnyra a meleg? „Lesbe állottam, s figyelni kezdtem, hogy hova lesz el, s hát a gerendák között a tető felé s az oldalnyílásokon kifelé lopódzik”. Mikor, milyen események során fogalmazta meg Ábel a fenti gondolatokat? A kalendárium olvasása során /után, este.

3. Írd a számokat a megfelelő helyre! Rajzold le, miként képzeled el a meghatározások és az idézetek alapján az adott szereplőket!

páter-gvárgyián: 1., 2., 7.

1. Főbarát volt; 2. „a derékkötele is egészen díszes volt, az arca pedig olyan jó piros kövér, hogy abban nemcsak az Isten, hanem az ember is gyönyörködhetett”; 3. „egy kicsit együgyű”; 4. „a nyaka között volt a csuhája, s úgy táncolt a szekér körül, mintha lakodalomban lett volna”; 5. Ábelnek azt mondta, hogy kivágja a fiú nyelvét; 6. egyetértett azzal, hogy a tej Isten akaratával futott ki; 7. a tűzre vetette Ábel kedves olvasmányait; 8. nem akarta kipróbálni, miként működik a puska 4. A nagy hideg és az átélt események hatására Ábelt sokszor rémálmok gyötörték. Számolj be röviden mindezekről! Azt is írd le, mik voltak mindezek előzményei, vagyis milyen gondolatokat (gondokat) „szövögetett” tovább a fiú álmaiban! a) A zúzmarás arcú Antikrisztus Az álom rövid leírása: „Valóságos utolsó ítélet folyt, s még az Ántikrisztust is láttam, ahogy az a Bibliában meg vagyon írva. Nagy zúzmorás bajusza volt az Ántikrisztusnak, zúzmorás volt a szemöldöke is, a szakálláról pedig jégcsapok lógtak, melyeket ingatva félrevert, ahogy erős idő alkalmával félreverik a harangokat.” Az álom „kiváltó okai”: Egyre hidegebb idő lett, „a gondolatomban süvölteni kezdett a szél, porzani a hó és metszeni a hideg. Azt hittem, hogy mindjárt megzúzmorásodik a kövér szemöldököm, és lefagynak a füleim.” b) A baráthadsereg harca az ördögökkel Az álom rövid leírása: Ábel volt a baráthadsereg vezetője. Amint lelőttek egy ördögöt, kettő termett helyette. A barát lélekké változott, lelke a galamb képét vette fel. Ábel a kalapjával leborította, a galamb erre nyávogni kezdett. Stb. Az álom „kiváltó okai”: Három barát járt Ábelnél, fát vettek. Ábel a puskáját is kipróbáltatta velük.

5. Néhány nap múlva Márkus ismét meglátogatta Ábelt, és hosszasan beszélt a fiúnak élete történetéről. Mondandójának mely szavait rejtik az összekevert betűk? Írd le a szavakat, majd magyarázd meg, hogyan kapcsolódnak a kifejezések a barát életéhez! SAVÚT: VASÚT: Márkus vasúti gyereknek mondta magát, apja vasúti ember volt, raktáros. „Felpártolta” az anyját, ennek következtében fogant meg ő. Amikor az apja hírét vette, hogy a nő terhes, fogta magát, és örökre eltűnt. Márkus egy kupékocsiban látta meg a napvilágot, amely az állomás egy félreeső helyén állt. Anyja a vasútnál maradt takarítónak: felkéredzkedett a kocsikra abban a reményben, hogy rátalál Márkus apjára. Az asszony a vasútnál lelte halálát, egy mozgó kocsi kereke alá esett. (Márkus 6 éves volt ekkor.) CIRETTAGA: CIGARETTA: A vonaton utazó egyik úr leküldte Márkus anyját az állomásra cigarettáért. A vonat közben elindult, az asszony azonban mindenképpen fel akart jutni a vonatra, hisz a gyermeke (Márkus) rajta maradt. A nő a kerekek alá került, és szörnyethalt. KERESBŐRKEDŐ: BŐRKERESKEDŐ: A férfi – akinek a kérésére elment cigarettáért Márkus anyja – bőrkereskedő volt. A nő halála után a bőrkereskedő könyörületből magához vette a gyereket. Márkus tizenegy esztendőt töltött nála: négy évig iskolába járt, a többit a bőrkészítőben töltötte. 6. Márkus távozása után három nappal egy román úr kereste fel Ábelt, Fuszulánnak hívták. a) Kiknek akart fát vásárolni? A katonaság számára. b) Milyen iratot lopott el Ábel asztaláról? A barátok levelét, amely azt igazolta, hogy a bankba már befizették a tízezer lejt. c) Hogyan, kinek a segítségével sikerült elfogni a férfit? A bankigazgató segítségével, Ábel házában. Puskájuk volt, azzal kényszerítették megadásra, Majd a kezét megkötözték. d) Készíts ötsorost Fuszulánról! Egyéni megoldás. Fuszulán (név) csaló büszke román uras (2 tulajdonság) lop vásárol kérdezősködik (3 cselekvés) Ellopta a barátok levelét. (egy 4 szavas mondat) csaló (Egy szó, amely a szereplővel kapcsolatban legelőször az eszedbe jut.)

Harmadik fejezet 1. Számozd meg, milyen sorrendben követték egymást a fejezet eseményei! 3. Ábel nagyon legyengült, napokig nyomta az ágyat. Nemcsak az ereje fogyatkozott meg, hanem az ételkészlete is a végéhez közeledett. 1. A szeplős pénztáros kölyöknek nevezte Ábelt, a fiú „cserébe” kecskebogyóból készült „balzsamírt” ajándékozott neki. 4. Egy Amerikából hazalátogató magyar úr ennivalót és egy kis zászlót adott az erdőpásztornak. A szabadságot jelképező zászlót Ábel feltűzte egy fenyőfa tetejére. 2. A dögevő sasmadár büdös és rágós húsából Surgyélán és Ábel is evett. 2. Surgyélán csak nagy sokára evett a húsból, előtte „igen huzamosan nyiszitelte a pecsenyét”. Melyik megfogalmazás fejezi ki legpontosabban az idézet értelmét? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! a) Surgyélán hálás volt Ábel vendégszeretetéért, és nem akarta megelőzni a fiút az evésben. b) A hús nagyon kemény volt, a házban lévő egyetlen éles kés pedig Ábelnél volt. c) Még soha nem evett sashúst, így arra várt, hogy előbb a fiú kóstolja meg az étket. 3. Készíts frappáns, találó képaláírásokat a karikatúrához! Egyéni megoldás. Ábel nevében: _________________________ _____________________________________ Surgyélán nevében: ___________________________________________________________________________ __________________________________________ 4. Képzeletbeli távcsöveddel bepillanthatsz a hargitai házba, ahol az erdőpásztor fiú nagy betegen fekszik. Mit mondhat, mire gondolhat? Folytasd a szavait! Egyéni megoldás. – Egyik baj a másik után ér, mióta Surgyélán befészkelte magát a házamba. Nem elég, hogy __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ 5. Fogalmazz meg két személyes megjegyzést Surgyélánról! Egyéni megoldás. a) _____________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ b) _____________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 80. oldal

6. Satírozd be kék színnel a kérdésekre adott helyes válasz számát! ● Miért kapott Ábel a pénztárostól száz lejt? 1. A pontos elszámolásért. 2. A tolvajfogó munkáért. 3. A balzsamért. ● Ki volt „minden eleség legnagyobb ellensége”? 1. A bankigazgató. 2. Surgyélán. 3. Fuszulán. ● Hogy került a dögevő sas Ábel szállására? 1. A macska fogta meg. 2. Ábel hozta magával. 3. Surgyélán lőtte le. ● Ki (mi) vágta ki Bolha egyik szemét? 1. A dögevő sas. 2. Surgyélán. 3. A macska. ● Hová dugta el Ábel az édesanyja által küldött, élelemmel teli tarisznyát? 1. A füttő32 mögé. 2. Egy odvas fába. 3. A tábori ágy alá.

7. Milyen költői kifejezőeszközöket találsz a részletekben? Írd a számukat a megfelelő könyv lapjaira! (Egy-egy számot több helyre is írhatsz.) 1. „A ház deszkafalának résein hozzánk is bényilazott a tél, s a lámpa üstökét úgy rebegtette, mint egy arany pillangót.” 2. „Surgyélán ott állott már az ablaknál, és nézte a telet, amely szakadatlanul haraggal terjesztette fehér igáját a világra.” 3. „No, elült a nagy kakas…! […] A csendőr mozdulatlanul feküdt”. 4. „Künn megdermedve világított a hó, s keményre fagyva, mint a csont.” 5. „Az amerikás magyarra gondoltam folytonosan, aki azt mondá vala, hogy az a zászlócska a szabadság lobogója”. Megszemélyesítések 1., 2., (4.)

Metaforák 2., 3., 5.

(Ha a megdermedve jelentéseként a megfázva szót értjük.)

füttő: kályha 78

Negyedik fejezet 1. Tegyél egy pipát azok mellé az események mellé, amelyekről a regény utolsó fejezetében olvastál! a) Ábel megtudta az édesapjától, hogy édesanyja már nem él. pipa b) A bank igazgatójának a segítségével Ábel elfogta Fuszulánt. nincs pipa (2. fejezet) c) Az erdőpásztor fiú megértette, hogy Surgyélán milyen nagy kárt okozott neki. nincs pipa (3. fejezet)

d) Ábel meglátogatta a szerzeteseket, a beteg Márkust pedig magával vitte a Hargitára. pipa e) Szakállasék finom nyúlpaprikással csillapították az éhüket. nincs pipa (1. fejezet) f) Márkus az Istenről és a megváltásról beszélt Fuszulánnak és Surgyélánnak, szavai nyomán a két bűnöző hamarosan feladta magát a csendőrségen. pipa g) A fiú egy „amerikás” magyar úrtól ennivalót és egy kis zászlót kapott. nincs pipa (3. fejezet) 2. Fejezd be a mondatokat az olvasottaknak megfelelően! a) Ábel a tábori ágyat és az ágyneműt azért vitte ki a hóra, hogy a bennük lévő bolháktól megszabaduljon. b) Ábel és az apja azért ment el a bankba, hogy jelentsék, Fuszulán és Surgyélán újra eljött a hargitai házba. Ily módon a törvény kezére akarták játszani a rablókat. c) A fiú elhitette Fuszulánnal, valójában ő segített neki a szabadulásban azzal, hogy a lábait nem kötözte meg. 3. Kikre ismersz az idézetekből és a jellemzésekből, kik mondták a következő szavakat? Írd a számokat a megfelelő helyekre! 1. Márkus 2. Szakállas Gergely 3. Szakállas Ábel a) „Sovány is volt nagymértékben, a szemeiben pedig a játékos fény hervadva ült.” 1. b) „Úgy jártam a patyolat hótenger tetején, ahogy Jézus járhatott valamikor a tengeren.” 3. c) Beteg tüdeje miatt hegyi levegőre volt szüksége. 1. d) „A jó Isten nyugtassa meg szegény édesanyádot…” 2. e) A nagy odvas fa alatt van a sírhelye. 1. f) „No, te zászló! Aztán hirdessed a szabadságot, ahogy csak tudod!” 3. g) „Egy cubáktól betegedtetek meg?” 2. 4. a) Adj címet a tankönyv 108. oldalán látható jelenetnek! Egyéni megoldás. b) Írj egy eseményt a regényből, amely a jelenet után történt! Ábel felkereste édesanyja sírját.

Összefoglalás 1. Csoportokban dolgozzatok! Írjatok a művel kapcsolatban egy kérdést, problémát! Sorakoztassatok fel érveket az állítás mellett, illetve ellene a T-táblázat segítségével!

Egyéni megoldás. __________________________________ érvek mellette érvek ellene

2. Fejtsd meg a keresztrejtvényt!

Ábel kutyájának a neve. Ő pusztította el a macskát. A román csendőr neve. Fuszulán elfogásában segédkezett. Félelem elleni itóka. Évszak, amikor a történet befejeződött. Ábel családneve.

Megjegyzés: picit „sántít” a 6. megfejtés, hiszen már márciust írtunk a regény végén (március 7-e körül járhatunk). A Hargitán azonban még igazi téli időjárás volt, nagy hó, szánkóval utaztak. Megfejtés: Hargita. A megfejtés úgy kapcsolódik a regényhez, hogy Ábel a Hargitán volt erdőpásztor, ott volt a regény címe szerinti „rengetegben”. 3. Készíts vázlatot, amelyben azt jelölöd, milyennek mutatja Szakállas Ábelt az elbeszélő, és vajon milyennek látják a történet szereplői! Azt is jegyezd le, milyennek látod te! Összesítsétek a megoldásokat osztályszinten is! Egyéni megoldás. Ilyennek mutatja az elbeszélő: csavaros eszű, bátor, öntudatos. Stb.

Ilyennek látja Márkus: barátságos, segítőkész, határozott.

Ilyennek látja Fuszulán: kötelességtudó. Stb.

Ilyennek látom én: Egyéni megoldás.

83. oldal 83. oldal

Kuckó – Olvassunk együtt! 80

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Az expozíció 1. Olvasd el az Első fejezet rövid tartalmi előzetesét, és válaszolj a kérdésekre! a) Utal-e – ha igen, miként – az előzetes a történet idejére és helyére? Az idejére utal: ősz lehetett, amikor elveszítette a kalapját, erre utal a „késő télig” kifejezés is. Az évet pontosan nem ismerjük meg a tartalmi előzetesből, a történet helyét sem. b) Hogyan közli velünk az elbeszélő a kisdiákot körülvevő világról alkotott véleményét? A „közömbös világ” kifejezés igen árulkodó. 2. Párosával dolgozzatok! Az internet képkereső programja segítségével nézzétek meg a filmplakátot nagy méretben is! a) A plakát alapján számoljátok ki, mennyi idős volt a film forgatásakor a Nyilas Misit alakító Tóth László! Plakát: „Tóth Laci a hajdúszoboszlói III. sz. ált. iskola VI. oszt. tanulója” volt, tehát 11–13 éves körüli lehetett. b) Hasonlítsátok össze a gyerekszínész és a regénybeli szereplő korát! A regény főszereplője, Nyilas Misi tizenkét éves. Tehát a főszerepet játszó gyermek, Tóth Laci életkora hasonló volt.

3. a) Olvasd el az Első fejezetből, milyen tárgyakat rejtett Misi fiókja! Karikázd be a helyes válaszok betűjelét! A) Petőfi Sándorról szóló könyv, B) Csokonai Vitéz Mihályról szóló könyv, C) A Történelmi atlaszból lapok, D) A Történelmi Arcképcsarnok egy füzete, E) körző, F) festék b) Következtess a fiók tartalmából a fiú érdeklődési körére, személyiségére! Egyéni megoldás. Szeretett olvasni, szeretett festeni. A verseket nagyon kedvelte.

4. A tanári kar tagjai közül többen is feltűnnek a regény, illetve a film előkészítő részében. Vesd össze jellemzésüket a táblázat alapján! A történet előrehaladtával fokozatosan bővítsd a leírtakat! (A füzetedben is folytathatod az összevetést.) Tanárok Gyéres tanár úr

Jellemzésük a regényben „gigerli” volt

Jellemzésük a filmen Kínos pontossággal megigazítja a nyakkendőjét (R. L. 20:07)33

(Második fejezet 31. oldal) Ő volt a latintanár. (Második fejezet 31. oldal) „Ez a tanár fiatal ember volt, amint lejött a katedráról, illatszer szaga áradt utána, aztán le s föl járt a teremben, szórakozottan, a kezét mindig letette minden lépésnél egy-egy pad szélére, a keze nagyon erősen meg volt mosva, a körmei igen fényesek voltak. Misi drukkolt, ha közelében volt, mert sohasem volt biztosítva az ember, hogy meg nem szólítja azt, aki éppen a keze ügyében van. A kézelője mindig ragyogó fehér volt, s az aranygomb csillogott benne, mindig tarka selyem nyakkendője volt, egészen lazán kötve, de sohasem csokorra. Ez a tanár nagy gigerli volt, a nadrágja olyan bő volt, mint a cipője hossza, s fel volt hajtva tenyérnyi magasan, még ha sár nem volt is. Nem lehetett a beszédére figyelni, mert minden szaván érzett, hogy nem az a fontos, amit mond, hanem az, hogy a nadrágján gyűrődés ne legyen, hogy a mellénye kifogástalanul simuljon, s egy porszem se szálljon rá.”

33. perctől: Gyéres Tanár Úr a mandzsettáját / ingujját és a nyakkendőjét igazgatja. (A 34. percben ismét.) 52 perc 03 másodpercben ismét.

(Második fejezet 30–31. oldal) „Gyéres, Báthori, Sarkadi három büdös gigerli Ez volt a latintanár, a számtantanár, meg a rajztanár. Hát a latintanártól nem is latint tanult, hanem azt, hogy tíz év múlva egyszer csak kilobbant benne is a testiség kultusza, s a Gyéres tanár csodálatos önérzete és fesztelensége tette bátorrá és biztos fellépésűvé, mikor olyan társaságba került, ahol erre volt szükség.”

(Második fejezet 31. oldal) Az ő szavai hatására (is) ment el Misi Orczyékhoz: „A kis Nyilas sebesen kifutott az udvarra, hogy utolérje Gimesit, s megmondja neki, hogy a latintanár azt mondta, hogy neki muszáj elmenni” Orczy Misinek: „– Azt mondta az édesmamám, hogy okvetlen híjalak meg, mert Gyéres tanár úr is beszélt rólad.” (Harmadik fejezet 61. oldal) Ő volt Misi osztályfőnöke. (Harmadik fejezet 62. oldal) Gyéres tanár úr kivételezett Orczyval: „Gyéres tanár úr, szokása szerint, ahányszor elment Orczy mellett, mindig megcirógatta, de most azonfelül rá is többször ránézett. Mindig sértette őt, hogy a tanár úr kivételez Orczyval”. (Negyedik fejezet 94. oldal) Gyéres tanár úr bízta meg Misit azzal, hogy tanítsa Doroghy Sanyit: „Gyéres tanár úr most kijött a tanáriból, szivar volt az ujja közt, s megállott előtte, egészen vidáman, és csaknem feléje hajolt: – Te, kis Nyilas. A szivart a szájába vette, s egyet szippantott. Nagyon jószagú volt a ruhája, a szivarja, a kis Nyilas felemelte rá a szemét, s igyekezett olyan szolgálatkészen figyelni, ahogy csak tudott. – Mondjad csak, elvállalnád te egy gyereknek a tanítását? Nem felelt rá, megfordult vele a világ, s azt hitte, most rögtön felrepül. Mint a köd, foszlott le róla minden aggodalom, s egyenesen, mereven állott s hallgatott. Intett aztán, hogy elvállalná.

20. perctől: Gyéres tanár úr megbízza Misit Doroghy Sanyi tanításával: megigazítja a nyakkendőjét, finomkodó beszéde.

A zárójelben szereplő első szám a jelenet kezdő percét jelöli, a kettőspont utáni szám a másodpercre utal

– Minden szerdán és szombaton délután kellene latint és számtant tanulni azzal a haszontalan kis Doroghy gyerekkel.” (Negyedik fejezet 97. oldal) „– Többet ilyet ne tapasztaljak – mondta erősen a fiatal tanár, s egészen kopaszra nyírt fejét, két lobogó pofaszakállával, amely az álláig ért, mint egy harapós kutya, emelte fel a fiúk feje fölött -, többet ilyet ne tapasztaljak, hogy előőrsöket küldjetek ki, a tanárok érkezését lesni. Mert ha még egyszer ilyet tapasztalok, kicsapás lesz a vége. ” (Hatodik fejezet 138. oldal) Nőtlen ember volt, a diákok szerint Margitai Magdának udvarolt. (Hetedik fejezet 177. oldal)

Báthori tanár úr

A filmen nincs kopaszra nyírva, igen jól fésült, rendezett haja van. Nincs pofaszakálla sem, csak kis bajusza. 74 percben: a színházban egy nővel nézte az előadást. A filmben benne van a fegyelmi bizottságban, a regényben nincs.

számtant tanított, „szigorú, villámló szeme volt, s kemény ökle” (Második fejezet 32. oldal) „gigerli”volt

(Második fejezet 31. oldal) „Ez egy ideges, kemény legény volt, agyagsárga, lobogó haja volt, s felfelé törülve viselte, szigorú, villámló szeme volt, s kemény ökle; beszélték, hogy egyszer egy pedellust úgy vágott pofon, hogy kicsuklott az állkapcsa. Ez nagyon imponált a gyerekeknek, mert a csizmás pedellusokkal sok bajuk volt, viszont nem volt igaz. Ez a tanár is nagyon öltözött, de legalább nem szagosította magát, vőlegény volt, s úgy csapkodta a krétát a táblához, hogy pattogott, néha az ötödik padban ülőknek is majd kiverte a szemét a krétadarab. Nem is sokat törődött a számtannal, eszében sem volt, hogy a számtan törvényeit megfigyeltesse, megértesse, megszerettesse, hogy a gyermeki lelkeket felnyissa, mint a drága kis kapukat a tudás számára”.

(Második fejezet 32–33. oldal)

A filmben benne van a fegyelmi bizottságban, a regényben nincs. Ez is csak a szereplők nevének a felírásából derül ki (Szendrő József játssza), különben matematikaórát nem mutat a film. Nagy darab, kövér ember, kiabálós.

„Akkor bejött Báthori tanár úr, s megdöbbenve, villámló szemmel látta a pad tetején dulakodókat. Botjával, amely görbe végű tölgyfa bot volt, nagyot csapott az asztalra, s arra az egész osztály olyan lett, mint a kezes bárány. Egy pillanat múlva mindenki a helyén volt, s kushadt és lapult. Báthori tanár úrtól jobban féltek, mint a tűztől. Misi is elfelejtette a bánatát, s megdermedve nézett a tanár úrra, még mikor leültek is. – Kezeket padra! – kioltotta a tanár úr, s mint a ropogó tűz, csapták mindannyian két tenyerüket a padra maguk elé. Báthori tanár úr végigjártatta a szemét rajtuk, mint egy oroszlán s azt mondta: – Meglátom én. lesz-e rend. Leült az osztálykönyvhöz s befirkantotta az óráját. Akkor felállott, fogta a krétát, finoman papírba csavarta, a két ujja közé vette s azt mondta: – A hárr-mas. szabály. Egész órában jótékony feszültség és fegyelem volt. Valamennyiüket megnyugtatta a tanár energiája, ki az egész órán úgy beszélt, mint egy bakakáplár, kurtán, határozottan, keményen. ” (Hetedik fejezet 175. oldal)

Valkai tanár úr

latint vallástant tanított, „a legemberibb volt a tanárok közt” (Második fejezet 35. oldal) „A vallástanár nagy, kövér, fekete ember volt, a bőre olyan, mint a kordován, s igen kevés kis fekete bajusza volt. Méltóságosan szokott bejönni […] a vallástanár, Valkai tanár úr, nem volt emberevő, szépen kisegítette a felelettel a gyereket: ugye, ez volt. s elmondta a leckét, annak csak éppen rá kellett mondani, hogy igen vagy nem. És aztán lehetetlenség volt, hogy valaha egy gyerek nemet mondott volna, mikor igent kellett mondani, mert Valkai tanár úr úgy kérdezett, hogy: »Ugye Jákóbnak tizenkét fia volt?« Nagyon jól van.

Misi még késő öregkorában is visszaemlékezett ezeknek az óráknak az unalmára: mert ez az áldott jó ember oly halálos közönnyel foglalkozott a tananyaggal, mintha kukoricát morzsolt volna szakmányba. Később a kisdiák kereste, hogy hol találta meg legelőször életében a természetfölötti dolgokra való gondolást, de olyankor sohasem jutott eszébe sem Valkai tanár úr, sem a többi vallástanár. […] Valkai tanár úr, aki pedig még a legemberibb volt a tanárok közt. Ilyeneket szokott mondani: »Hol szakítottad el a kabátodat?« Vagy, hogy: »Miért nem mosod meg a nyakad?« Ez szokatlan volt, mert a tanárok a diákok közt úgy járnak, mint felsőbb lények: nem nevelnek, nem tanítanak, csak szerepelnek. (Második fejezet 34–35. oldal) Nagy, magas ember volt, ő vette észre, hogy Misi még október közepén is szalmakalapban járt: „Valkai tanár úr ment keresztül fekete vaskalapban, hosszú fekete kabátban az udvaron, s meglátta a szalmakalapos kisfiút. – Fiacskám! Gyere csak ide, gyere csak. […] – Miért jársz te még most is szalmakalapban? […] Az óriási nagy ember sokáig integetett, hmgetett.” (Második fejezet 44. oldal)

Sarkadi tanár úr magyartanár

Csoknyai tanár úr

„gigerli”. Ő volt a rajztanár. (Második fejezet 31. oldal) „A magyart egy fiatal segédtanár tanította, akinek már megjelent egy-két verse egy budapesti lapban, s mindenki azt mondta róla, hogy rém nagy költő. Tulajdonképp esküdtfelügyelő volt, vagyis végzett teológus, aki néhány órát tanított a gimnáziumban, s felügyelt a bentlakósokra. Ez a tanár fiatal volt, még semmi bajusza se volt, de már olyan szórakozott ember volt, amilyet sose látott életében, akárhányszor egészen összevissza szavakat mondott, s mindjárt elpirult, aztán olyan ijedten nézett körül, mint egy megijesztett kiskutya.” (Második fejezet 36. oldal) Borbélynál volt aznap, a tanulók nevettek. „ő volt az egyetlen, aki máris magázta őket. Pedig ki volt adva a tanárok közt, hogy az ötödik gimnáziumig tegezni kell a diákokat”. (Második fejezet 36. oldal) „Az énektanár nagyon furcsa ember volt, az összes tanárok közt a legfurcsább. Ez olyan furcsa volt, mintha nem is tanár lett volna, hanem vendég. Nagyon udvarias volt, mindig azt mondta: kérem szépen, kérem szépen, és egy kicsit mintha selypített volna: kévem szépen. […] kis kövér, vöröses Csoknyai tanár úr”. (Negyedik fejezet 100. oldal) „A kicsi kis öreg tanár, aki úgy össze volt töpörödve, mintha megaszalták volna az élet kemencéjében, de egészen rózsaszínű volt és galambfehér ősz, szokása szerint hirtelen méregbe jött: – Ejnye, édës fiam, de szëmtelen embër vagy. ” „Arany János barátja volt, mondta róla valaki.” „– Mi? He? – s nagy, lobogó, denevérszerű füleihez tartotta a kezét, mert nagyot hallott: – Mit akarsz?” „egy tanulmányon dolgozott Debrecen őskoráról” „… az öregúr mindig úgy beszélt, mintha magához való, okos emberekkel tárgyalna” (Hetedik fejezet 159–164. oldal) „A tornatanár, Szüts Istók, vastag kis ember volt, kis fekete bajszú, kövér ember, peckes, őrmesteresen beszélt, s olyan vastag válla, karja volt, hogy kidagadt a kabátból, de azért soha semmit sem mutatott meg, csak kommandírozott, szerette az erős gyerekeket, azokat külön dolgoztatta, az volt neki a jó tornász, aki hazulról vaskosan, erősen jött el, a többi kákabélűre rá se nézett. Kötelességből végigengedte azokat is a tornaszereken, de valahogy úgy érezte, hogy ezek csak bepiszkítják a nyújtót meg a korlátot. Az előtornászok, azok igen! Azokat külön csapatba állította, s külön gyakorlatokat végeztetett velük, még nevetett is velük, de ezeket a hitvány cafatokat megvetette, s nyolc év alatt sem ismerte meg egyiket a másiktól. Papnak készült, de rendes szokás szerint hamarabb házasodott, mint állása lett volna, s mivel Szüts Istók a kollégium dísze volt tizenkét esztendőn át,

A filmen a 43 perc 55. másodperctől: nagy, ősz, hegyes szakáll, idős ember, szemüveg. A filmben benne van a fegyelmi bizottságban, a regényben nincs, Misi védelmére kelt.

53 perc 25 másodperctől a rakásban lévő gyerekekre ordít az udvaron, verekszik. Feje tetején kopasz, kackiás bajusz, vaskos, köpcös, csizmában. Pálinkát iszik vizespohárból, a butykosból kétszer önt. A filmben benne van a fegyelmi bizottságban, a regényben nincs. 84

megválasztották az öreg Zábráczky professzor nyugdíjba vonulása után tornatanárnak.” parancsoló, őrmesterjelleg, iszákos: „– Na, mi lesz! Beszakadt a madzag? – kiáltotta Szüts Istók. Misi el akart kullogni a bak mellett, de ráripakodott a tanár: – Még eccer!” Orczyval szemben: „Szüts Istók rábámult, lihegve és magából kikelve, mint egy vadkan. Konstatálta, hogy a gyereknek finomabb inge van, mint másnak, s finomabban van fésülve, szóval, hogy ez “úri majom”, és az úgy felbőszítette, mint bikát a veres posztó: személyes sértésnek tekintette, pályavégzetlensége, paraszt eredete és titkos iszákossága kritikájának, hogy ez az úrifiú így mer vele packázni, s most egyszerre reá fordult minden dühe.” Vizespohárból itta a pálinkát.

(Hetedik fejezet 178–182. oldal) „Az igazgató úr, deres szürke szakállal, ott ült az íróasztal felett, s valamit nézett. […] nagy, kerek pápaszem volt az orrán.” „Vín baka” Indulatosan, erőteljesen védte a Kollégium szuverenitását: „– Fütyülök a belügyminiszterre, és fütyülök a külügyminiszterre, és ha tudni akarják az urak, fütyülök Deák Ferencre, és az egész kiegyezésükre. Én itt: a kollégium autonómiája vagyok, s ahhoz ne nyúljanak. ” (Tizenegyedik fejezet 276–277. oldal) Az igazgató úr háromszor hívatta Misit, a vendégek előtt megvédte, de a gyereket már másodjára leszidta. Végig igazságos volt Misivel szemben. Erős katonahangja volt (Tizenkettedik fejezet 310. oldal).

19. perctől: deres, szürke szakáll és bajusz, szúrós tekintet. Majd a 49. perctől. 73. percben: botja is van. Biztatja Misit a fegyelmi bizottság tárgyalása előtt, együtt érez vele.

84. oldal 5. A regény előkészítő részéből Misi osztály- és szobatársai közül többel is megismerkedünk: legelőször a festéket kunyeráló – és a pakk felbontásában is ludas – Böszörményivel; majd a vakmerő, fejével verekedő Gimesivel; valamint a „rettenetesen nagy úrfi”-val, Orczyval is. Jellemezd Misi és a fiúk kapcsolatát néhány megállapítással! A történet előrehaladtával fűzz újabb megjegyzéseket a leírtakhoz! Misi és Böszörményi kapcsolata: A kollégiumban Misi szobatársa volt, ugyanakkor az osztálytársa is. Misi engedelmesen odaadta neki a festékét – Böszörményinek festés közben is a „rontás démona motoszkált az idegeiben”. Böszörményi volt az egyike azoknak, akik Misi pakkját felbontották, a fiú a cipőkenőcsből is evett. Böszörményi kését Misi később eldugta. Böszörményinek sem voltak gazdagok a szülei, mégis sokszor beszélt fennhéjázva: „– Baráték, ha én eccer pízt kapok hazulról – mondta fennhéjázva –, akkor én veszek hat darab festéket. Nem is hatot, tízet. Ötven krajcár árát. Isten bizony!” (Első fejezet 13. oldal). Nem volt a Misi barátja, Nyilas nem igen kedvelte Böszörményit. Misi és Gimesi kapcsolata: Misi osztálytársa volt, szerette a fiút, aki még Misinél is kisebb volt. Ő volt az „egyetlen jó társa” (Első fejezet 19. oldal). Sokkal közelebb érezte magához Gimesit (Gimesi Lajos), mint Orczyt. Gimesi jóval szegényebb volt Orczyéknál, nagymamájával együtt éltek egy kis lakásban; Misi családi titkot sejtett az életük mögött. Szeretett a fejével verekedni, de ez nem volt bántó Misi számára. Misi, Gimesi és Orczy a szelvény eltűnése után szövetséget kötöttek, ők voltak a lutristák. Misi és Orczy kapcsolata: Misi osztálytársa, családja előkelő és gazdag volt, Nyilas idegenül érezte magát náluk. Misi, Gimesi és Orczy a szelvény eltűnése után szövetséget kötöttek, ők voltak a lutristák. 85

85. oldal 6. Az első három fejezetből sokat megtudunk Nyilas Misi családjáról is. a) Milyen munkát végzett a kisfiú édesapja, hogy a családja megélhetését biztosítsa? Az édesapja ács volt: „az ő apja százszor nehezebben keresi a kenyerét, mert nehéz fejszét kell forgatnia reggeltől estig, s óriási fákat faragnia, hogy a családjának a mindennapi kenyeret megkeresse”. (Első fejezet 22. oldal) „az édesapja télen mindig bent vési a szántalpat a szobában” (Harmadik fejezet 65. oldal) b) A kisdiák rettegett attól, hogy az otthon hagyott jutalomkönyvében kárt tesznek a testvérei. Hány testvére volt, mennyi idősek lehettek? Négy fiútestvére volt, az első öccse már Patakon (Sárospatak) tanult, a „második öccse, Béla, egész könnyen ki tudja húzni a komót fiókját, s onnan kiveszi a könyvet, az megígéri, hogy csak szépen játszik vele, de biztos, hogy mire hazamegy a vakációban, már egészen piszkos lesz, a szép képeket ki fogják szakítani, mert a negyedik öccse, az még egészen pici, az nem tud olvasni semmit, csak eltépni.” A legkisebb talán 2–5 éves lehetett. A legnagyobb talán 9 év körüli lehetett. (Első fejezet 20. oldal). c) Az édesanyja arcát és szokásait nemcsak a pakk érkezésekor idézte fel a kisfiú, hanem Orczy mamája láttán is. Milyen tulajdonságait ismerted meg Misi anyjának? Édesanyjának fehér, sápadt arca, és ijesztő, nagy, fekete szemei voltak. „Az ő édesanyjának is olyan hangja van, hogy mikor énekel, mintha poharat csengetnének. De az ő édesanyjának olyan óriási fekete haja van, hogy mikor fésülködik s kibontja, egészen beborítja, úgy, hogy az arcából, melléből se látszik semmi.” (Harmadik fejezet 67. oldal) 7. Előfordul-e a regény története során – és ha igen, melyik jelenetben –, hogy együtt „láthatjuk” Misit és az édesanyját? Nem fordult elő, csak a filmben.

A bonyodalom 1. Miből adódik a regény és a film cselekményének a bonyodalma? A képen látható jelenetek alapján fűzz a bonyodalmat kiváltó tényezőkhöz néhány megállapítást!

Misi egyre szorosabb kapcsolatba kerül a felnőttek világával: felolvasást vállal a vak Pósalaky úrnál.

Az elszegényedett nemesi család egyetlen fiának, Doroghy Sanyinak is a házitanítója lesz.

Felkereste korábbi szállásadóit, Törökéket. Misi elővigyázatlanul megmutatja Török Jánosnak a Pósalaky úr megbízásából vásárolt lutri szelvényét, az úrfi pedig azzal bízza meg a kisdiákot, hogy adjon át egy levelet Bellának, Sanyi nővérének.

2. „Hangosítsd ki” az 1. feladat egyik képét, és írj a jelenethez rövid párbeszédet a regény eseményei alapján! Egyéni megoldás. 86. oldal 86

3. Misi minden szerdán és szombaton latint és számtant tanított osztálytársának, Doroghy Sanyinak. a) A regény és a filmrészlet (lásd tankönyv 112. oldal) megismerése után fűzz a Doroghy család tagjaihoz tulajdonságokat, tetteket! Azt is jegyezd le, milyen kapcsolat fűzte Misit a család tagjaihoz, miként vélekedett róluk! (A munkát a füzetedben is folytathatod.) Egyéni megoldás. Doroghy, a családfő: B). Elnéző volt Sanyival szemben. Misi iszonyodott a férfitól („Iszonyodva és rémülten nézett rá a gyönyörű férfira, mintha kígyót vagy sárkányt látna”), amikor megérezte rajta, hogy ivott. (Ötödik fejezet 118. oldal) Hasonló a film is: (25 perc 13. másodperctől), tántorogva érkezett haza. Doroghyné: C). A filmen: Misi valósággal megijedt tőle, tolószékben ült, idős volt, testes, béna, és nem tudott rendesen beszélni (21 perc 13. másodperctől). A regényben is beteges, járni is alig tudott, támogatták. (Ötödik fejezet 117. oldal) Doroghy Viola: E). Vénlány volt, megfáradt, megkeseredett. Külsőleg nem szép, inkább ijesztő: „szinte öldökölt a szemével […] a szemöldöke teljesen össze van nőve”. (Ötödik fejezet 111. oldal) Hasonló a film is: (21 perc 32. másodperctől). Doroghy Bella: A). Mialatt Misi és Sanyi tanultak, Bella többször beült hozzájuk kézimunkázni. Misi kedvelte a nőt, szépségéhez, nőiességéhez vonzódott, a testvérek (Bella és Sanyi) veszekedését azonban nagyon nem szerette hallani. Hasonló a film is: (23 perc 12. másodperctől), a 35 perc 3. másodperctől Misi ábrándozva nézi az éneklő, lisztet szitáló lányt. Doroghy Ilike: D). A filmben nem is szerepel. Ő volt a legkisebb a lányok között, tizenhárom éves volt. Mindig vihogott, amiért Misi nagyon utálta. Doroghy Sanyi: F). Misinek sok gondja volt Sanyi tanításával, de nem haragudott rá, mindig újra próbálkozott: „még helyesírást sem tudott, még a szorzótáblát sem tudta, latinból olvasni nem tudott, kétségbe kellett esni rajta, hogy fogja ő ezt megtanítani valamire. […] Kétségbeesett vergődés volt ez a tanulás, s neki a szája elfáradt a sok kérdezésben […] azért jó fiú volt Sanyika, olyan szép tiszta kisfiúcska. A tornában ugyan feljebb állott vagy tízzel őnála, de azért nem látszott nagyobbnak, mert olyan szerényen összehúzta magát, hogy senki se vegye észre, hogy a világon van: ennek köszönhette, hogy átcsúszott az első osztályból a másodikba. Sőt azt is, hogy nincs minden tárgyból intője. (Ötödik fejezet 106. oldal) Hasonló a film is: (22 perc 02. másodperctől), ott egyből rányelveskedett Misire. b) A család melyik tagjára illenek a következő idézetek? Írd az a) feladat megfelelő nevéhez az idézet betűjelét! A) „… gyönyörű szép lány volt. Fekete bogárszeme volt, s az úgy csillogott, mintha külön világított volna, az arca piros volt, de azért gyenge fehér a széleken, s amikor szólt, roppant sok porcelánfehér fog volt a szájában.” B) „… óriási, gyönyörű, szakállas, nagy prémbundás férfi. […] olyan volt ez a férfi, mint egy hős a Történelmi Arcképcsarnokból. Petneházy a budavári ostromon, vagy Bercsényi Miklós, a Rákóczi vezére.” C) „… olyan sápadt volt, mint a vászon, s iszonyúan sovány.” D) „… mindig vihogott, […] olyan tizenhárom éves, hirtelenpiros arcú, kis fekete lány volt.” E) „… tiszta feketébe öltözött […], mint egy fúria.”34 F) „A tornában ugyan feljebb állott vagy tízzel őnála, de azért nem látszott nagyobbnak, mert olyan szerényen összehúzta magát, hogy senki se vegye észre, hogy a világon van: ennek köszönhette, hogy átcsúszott az első osztályból a másodikba.” 34

fúria: 1. házsártos, örökösen civakodó nő; 2. magából kikelt, feldühödött nő 87

c) „Ne gondolja kedvesem, hogy mi mindig ilyen koldusok voltunk” – mondta Viola Misinek. Mi okozta a hajdan tíz–tizenkétezer holddal rendelkező Doroghy család elszegényedését? Idézd fel, mit mondott – a család mentségére – Viola a kisdiáknak! „Ó, de az én nagyatyámnak még óriási uradalma volt, tíz-tizenkétezer hold, amit azonban a lófuttatás, a bécsi klubélet, meg a kártya elvitt. Többek között, mikor építették a balatonsomosi vasutat, akkor ő az első vonatot kibérelte, hogy abban senki más nem ült, csak ő egymaga. Éppen úgy, mint a négyesfogatán. Belekerült neki százhetvenezer forintba, mert a részvények nagy részét megvette hozzá. Most jó volna, ha százhetven forint volna belőle. ” (Ötödik fejezet 112. oldal). 87. oldal e) „Ennek kell tanulni. ez fiú. Ennek cél a tanulás. Ennek állása lesz, s kenyeret fog keresni és jövőt. ” Írd le, miként hozhat az egész család számára a kis Sanyi „jövőt”! Ha Sanyinak érettségije lesz, megnyílnak előtte a gazdag rokonok palotái: „Ez a gyerek, ez szegényke, akármilyen keservesen is, csak végezze el az érettségit, akkor már mehet Pestre. Akkor már kész: abban a pillanatban, ahogy a matúrája megvan, ő éppen ott van, ahol elhagyta a család ezelőtt negyven évvel; ő újra Nagytárkányi és Bertóthi Doroghy lesz, nyitva neki az összes rokonnak a palotája, a kaszinó, a klubok, már az egyetemen gyerekség lesz átmennie, akkor már annyi pénze lesz az onkliktól meg a tantiktól, hogy lumpolhat, és amit akar. ” (Ötödik fejezet 113. oldal). 4. Értelmezd a következő mondatokat, majd írd le, miért épp ezeket fordíttatta le Gyéres tanár úr Misivel, illetve Orczyval! „Az is tolvaj, aki az emberek bizalmát meglopja.” (Ezt Misinek mondta a tanár úr.) Nemcsak az a lopás, ha valós, kézzel fogható dolgokat tulajdonítunk el, hanem az is, ha valakinek a bizalma rendül meg bennünk. Bár Misi nem lopott el semmit, Gyéres tanár úrnak mégis nagy csalódást okozott a tettével. „A törvények határait áthágni senkinek sem szabad.” (Ezt Orczynak mondta a tanár úr.) Orczy családja módos, köztiszteletben álló család volt. De még az ilyen embereknek / gyereknek sem szabad olyan vétséget elkövetniük, amilyet Orczy tett. (Megleste Gyéres tanár urat.)

A cselekmény kibontakozása 1. Igazak-e vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betűvel! (Csak akkor fogadd el az állítást, ha minden eleme igaz!) I

Misi földrajzórán felelés közben csak egyetlen szót tudott kimondani: Neanderthal nevét, ahol a híres őskori leletet megtalálták. Mégis jó jegyet, egyest kapott a feleletére Názó tanár úrtól. I Szűts Istók, a tornatanár majdnem megütötte Misit, amikor a kisdiák nem tudta átugrani a bakot. H Orczy és Gimesi hamar felismerték, mi is valójában a Misi baja: nem találja a reskontót, pedig a lutrin megtett öt szám közül három számot kihúztak. (Négy.) I Misi, Orczy és Gimesi titkos szövetséget kötött, és a fiúk egy alapszabályzatot is megfogalmaztak. 2. Szeretnél a Misi segítségére lenni, és visszaszerezni a reskontót. Az egyik kollégiumi társa – vagy osztálytársa – nevében fogalmazz apróhirdetést a Debrecen nevű újságba, hogy

mihamarabb megtaláljátok az elveszett szelvényt! (Írásodban térj ki arra is, hol vette a kisdiák a lutrit, illetve mikor, hol és milyen körülmények között tűnhetett az el!) Egyéni megoldás. 88. oldal 3. Válassz ki a cselekmény kibontakozását elbeszélő részből egy olyan helyzetet, amikor te másképp cselekedtél volna Misi helyében! Írd meg, mit tettél volna másként, és azt is, vajon hogyan alakult volna ebben az esetben a történet folytatása! Egyéni megoldás. 4. A fegyelmi tárgyalás előtti napokban kétszer is hívatták Misit a nagytiszteletű igazgató úrhoz. a) Milyen ügyben és kik keresték először Misit? Idézd az igazgató szavait, és mutasd be a „vendégekkel” szembeni fellépését is! Rendőrök keresték fel („Az egyik magas, sovány, szőke ember, úr, a másik pedig rendőr.”), a reskontó elsikkasztása ügyében. Valósággal elzavarta őket, mindvégig a Kollégium önállóságát hangsúlyozta. „– Micsoda reskontót sikkasztottál te el. […] – Na hajjuk! Ki vele! Ipse. – Aztán keményen kirúgott ököllel mutatott a szobában levő rendőrökre. – Idejöttek ezek a tisztelt rendőrök. Vallatni! Nyomozni! Betörtek a kollégiumba, pandúrmódra! Mert nem szent ma már a törvénynek még a kollégium sem! Keresztültörik a falakat is. Fegyverrel rontanak rám. Még keresztül is lőnének, ha ellentállanék. ” […] A civil úr igen békítve s alázatosan mondta: – Alázatos bocsánatot kérek, nagytiszteletű igazgató úr, a tekintetes főkapitány úr alázattal bocsánatot kér a nagytiszteletű igazgató úrtól, hogy ne méltóztassék a mi megjelenésünket szigorúan venni. – Hát hogy vegyem?! Kitüntetésnek? Ez a kollégium megbecsülése? – ordított az igazgató. – Tolvajok laknak itt? rablógyilkosok? hogy fegyverrel kell rátörni a Múzsák csarnokára, hogy az egész ifjúság lelkinyugalma fel legyen háborítva?! He? – Alázattal kérem, a legújabb miniszteri rendelet, a belügyminiszter. – Fütyülök a belügyminiszterre, és fütyülök a külügyminiszterre, és ha tudni akarják az urak, fütyülök Deák Ferencre, és az egész kiegyezésükre. Én itt: a kollégium autonómiája vagyok, s ahhoz ne nyúljanak. ”

(Tizenegyedik fejezet 276–277. oldal) b) Miért kellett Misinek másodszor is az igazgatói irodába mennie? Ki kereste akkor a fiút, és hogyan fogadta azt a személyt az igazgató? Mit mondott az igazgató úr Misinek az újabb vendég távozása után? Viola kereste fel, miután Bella elment: „Viola sírt, és az arcát kendővel szárogatta, s nagy folyékonysággal, szinte hogy magát igazolja, mondta: –Tönkrement az egész életünk, és őneki tudnia kell valamit, mert ő tud valamit a húgom dolgáról, kérem, igazgató úr. ” Az igazgató úr válasza: „– Hát kisasszony, itt nincs semmi panaszra való ok. Ez a gyerek. nem tett semmit. Ez egy eminens fiú, az osztály dísze, és azonfelül kollégiumi jótéteményben részesül. Hogy lehet egy ilyen kisfiú ellen panaszt emelni? Mi köze van neki a felnőttek szerelmeskedéséhez? Viola kisasszony zavarba jött s hebetelt: – Én úgy gondoltam, kérem, igazgató úr. – Ne gondoljon maga semmit. Bizonyára tisztességes dolog, ami történt, menjen haza szépen, ki Istenben bízik, sosem csalatkozik, majd jóra fordul minden. Azzal elküldte.” (Tizenegyedik fejezet 282. oldal). Az igazgató Misihez intézett szavai: „– No, ipse – mondta fenyegetően, felállva az asztaltól, és egyre közelebb jött –, te haszontalan paniperda; te. te mindenbe benne vagy. Veled mindennap bajom van. Az egész világ 89

mind a nyakamra jár miattad. kell neked szerelmes leveleket hurcolni. Már gondolom, hogy abba a tegnapi dologba is ludas voltál. Hát csak azt mondom neked, hogyha még egyszer behívatlak, ha még egyszer meg kell látnom ezt a maszatos, mocskos fizimiskádat: addig nem is szólok hozzád, előbb egy olyan pofont kapsz, hogy kirepülsz az ablakon. Lódulj!” (Tizenegyedik fejezet 282. oldal). c) Nézd meg a tankönyv 120. oldali képet! Mi járhat az igazgató úr fejében? Fogalmazd meg gondolatait az alábbi mondatok befejezésével! Egyéni megoldás. • Miért ____________________________________________________________________ ? • Hogyan __________________________________________________________________ ? • Hová ____________________________________________________________________ ? • Bárcsak __________________________________________________________________!

A tetőpont 1. a) Add meg a tetőpont fogalmának a magyarázatát! Az irodalmi művek cselekményének leglényegesebb fordulópontja, csúcspontja. b) Bizonyítsd érvekkel, hogy a fegyelmi tárgyalás valóban a regény cselekményének a tetőpontja! Itt derült ki az igazság, aminek a következtében majd felmentik Misit a vádak alól. 89. oldal 2. Misi sokat adott a nagytiszteletű igazgató úr véleményére. a) Mikor, milyen események után fordult hozzá a következő szavakkal: „Kérem szépen igazgató úr, azért jó fiúnak tetszik engem gondolni, ugye?” Miután a tanári törvényszék befejezte Misi kihallgatását, és kiküldték a teremből, hogy kint várjon. b) Milyen feleletet kapott Misi a kérdésére? „– Hm. Éppen azt akarjuk megtudni. Éppen ezt firtatják a professzor urak. ” 3. a) Idézd fel Misi gondolatait a fegyelmi tárgyaláson! Miért vélte úgy a fiú, hogy a tanárok úgysem fognak megtudni tőle semmit? A tanárok „hiába felnőttek és okos emberek, mégsem fognak megtudni semmit; hogy lehet megismerni valakinek a lelkét, ha ellenségesen, gyilkos szándékkal akarnak rést ütni bele, és úgy feszegetni ki titkait”. b) Sorold fel, milyen igaztalan állításokkal vádolták a kisdiákot! Titkos tivornyákon vett részt, ahol tanárgyalázó nótákat énekelt. Pénzt küldözgetett. Eladta a lutri szelvényét. Megette a cipőkenőcsöt. c) Melyek voltak azok a kérdések és megjegyzések, amelyek nyomán úgy tűnt, a gyerek „kész volna nekimenni a tanárnak”? Amikor a szüleire rosszat mondtak: „– Nem hallottad? Mi az apád? – Ács. – Na, meglátszik! Így nevelni rá a hazugságra. Ez bele van trenírozva a hazudozásba. Miféle anyja, apja van az ilyennek?”

A történet lezárása 1. Csoportokban dolgozzatok! Folytassátok a táblázat kitöltését a regény és a film történetének a lezárása alapján!

Móricz Zsigmond regényében Kollégium (az egyik tanterem, majd a coetus 19. számú szobája). Szállodai szoba. Misi, Isaák Géza, tanári törvényszék, igazgató, Orczy, Gimesi, Doroghy Viola, Doroghy Sanyi. ● Török János bevallja, hogy ő lopta el a reskontót. ● Bella révén Doroghyék sorsa is rendeződni látszik.

Reményteli, bizakodó. (Egyes részleteiben szomorú is.)

Amit még fontosnak tartunk lejegyezni

Egyéni megoldás. A tanári törvényszék felmentette a kisdiákot a vádak alól, Nyilas Misi elhatározása azonban már megmásíthatatlan: elmegy Debrecenből, és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket. Csak a pergamenkötésű könyvet vitte magával a coetusból, a fiókjából – a tiszta, fehér lapú könyv „a jövő életnek a szimbóluma”. Az utcán elájult, a nagybátyja szállodai szobájában tért ismét magához. Orczy és Gimesi meglátogatták a betegen fekvő fiút, elmondták neki, hogy Török János mindent bevallott. Pósalaky úr is megkapta a nyeremény felét, a hatvan forintot. Másnap Viola és Sanyi is meglátogatták, és bocsánatot kértek Misitől. Elmondták azt is, hogy Bella megcsinálta a szerencséjét. Misi elmondta a nagybátyjának, hogy mire akarja tanítani az emberiséget. Megbeszélték, hogy a nagybátyja (Isaák Géza) elviszi abba az iskolába, ahol ő is tanít.

Ranódy László filmjében A coetus. Misi, édesanyja, igazgató úr, pedellus (István bácsi). István bácsi elmondta, hogy Bella kisasszony megírta az igazat. Misi az igazgató úr kérdésére azt válaszolta, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Nyugodt, békés, reményteli. (Egyes részleteiben szomorú is.) Összepakoltak az édesanyjával, Misi senkitől sem akart elbúcsúzni. A törött szárnyú csókáját elengedte, a madár magasra repült.

A humor az irodalomban „A humor – a teljes igazság”

1. Párokban dolgozzatok! Írjatok a pókhálóábrába olyan dolgokat, amelyek nevetségesek a számotokra! Egyéni megoldás. hiba (gondolkodásbeli, szándékos félreértés) össze nem illő dolgok társítása (kontraszt)

Mi lehet komikus, nevetséges?

a tiltott dolgokon (tabun) ami eltér a megszokottól, a hétköznapitól

Még megoldás lehet: félreértések (ésszerűtlenség); vicces mondatok, szóvicc, szójáték (nyelvi komikum); kigúnyolt tulajdonság, emberi hiba, gyarlóság, a szereplő gondolkodásmódja; vicces mozgás, mozdulat; stílus, stílusrétegek keverése; túl sokszor ismételnek meg valamit (gépies ismétlődés); a nevetés fölényérzetből is fakadhat stb. 2. a) Folytasd a mondatokat! (Több lehetőség esetén húzd alá azt, amelyikkel egyetértesz!) Fontos a humorérzék a mindennapi életben, mert _________________________________________ ______________________________________________________________________________________

Egyéni megoldás. Akinek nincs humorérzéke, az __________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Akit szeretünk, azon is szabad / nem szabad nevetni, mert ____________________________ ___________________________________________________________________________ A kinevetés nem azonos a nevetéssel, hisz _________________________________________ ___________________________________________________________________________ Eddigi olvasmányaim közül számomra a legmulatságosabb a/az ________________________ _________________ című alkotás volt. Azzal tudott megnevettetni, hogy ________________ ___________________________________________________________________________ A humoros történetekből tanulhatunk is, hisz ______________________________________ ___________________________________________________________________________ b) Olvassátok fel egymásnak a mondatokat! Beszéljétek meg, kik írták a legtalálóbb, a legtöbbek által elfogadott érveket, gondolatokat! 91. oldal

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem A jó tanuló felel. A rossz tanuló felel

1. Egészítsd ki a humoreszk műfaji meghatározását a megfelelő szavakkal, kifejezésekkel! A humoreszk rövid, vázlatszerű, humoros kisepikai műfaj. Jellemzője a könnyed hangvétel, célja elsősorban a szórakoztatás, illetve az apróbb, ám jellegzetes emberi hibák nevetségessé tétele. A humor mellett fontos kifejezőeszköze még a gúny és az irónia is. 2. Fejtsd meg a rejtvényt, majd a megadott helyen levő betűket írd be a táblázatba!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A S A E S U H Í G

B T B G P T U R R

C E S Y O A M T Ó

D I Z E N Z O O F

E N O N G Á R K N

1. A jó tanuló neve a végső n betű nélkül. 2. Ilyen, „egyedüli helyes” a jó tanuló válasza. 3. A másik felelet témája a másodfokú … 4. A szivacs régies neve. 5. … a koponyám körül (Karinthy egyik műve). 6. A komikus ábrázolás egyik hangneme. 7. Az író paródiakötetének a címe: Így … ti 8. A jó tanuló úgy nézett a tanárra, mint valami szép… b) A megadott helyen levő betűket írd be a táblázatba!

C4 B8 D3 F5 O R E S

A megfejtés úgy kapcsolódik a műhöz, hogy a Tanár úr kérem című gyűjtemény tizenhat írásának a műfaja humoreszk. 3. a) Válasszatok egy részletet a Tanár úr kéremből! Választhattok olyan részt is, amely nem szerepel a tankönyvben. b) Készüljetek föl a választott részlet, jelenet előadására! c) Mutassátok be a jelenetet az osztálytársaitoknak! d) Értékeljétek, melyik előadás tetszett nektek a legjobban! Indokoljátok a választásotokat! 93

92. oldal 4. Melyik tanulóhoz, illetve tanáruk és osztálytársaik feléjük irányuló reagálásaihoz kapcsolódnak a következő kifejezések? Írd a betűjeleket a megfelelő helyre! A jó tanulóhoz kapcsolódik: B), C), E), G) A rossz tanulóhoz kapcsolódik: A), D), H) A) „háta mögött felzúg az obligát nevetés”, B) „gyorsan feláll”, C) „intim dialógus”, D) „lassan és kaligrafikusan ír”, E) „a tanár is ünnepélyes”, F) „sebesen törülni kezdi a táblát”, G) „két rokon lélek”, H) „egy csomó füzetet felkap a padról” 5. Nézd meg figyelmesen a meghívót, és válaszolj a kérdésekre!

a) Melyik városban tekinthető meg a kiállítás? Szegeden. b) Mennyi ideig látogatható a kiállítás? Karikázd be a helyes válasz számát! 1. Két hónapig. 2. Fél évig. 3. Nyolc hónapig. c) Várhatóan melyik városba szállították a tárlatot a kiállítás bezárása után? Budapestre. d) Húzd alá a megfelelő szót! Kiderül-e a szövegből, hogy ● melyik utcában található a Móra Múzeum épülete?

Megjegyzés: A meghívón látható Fekete ház a Móra Múzeum egyik kiállítóhelye, maga a Múzeum épülete a Roosevelt téren található.

● a hét melyik napján volt a megnyitó? ● a Múzeum igazgatója részt vett-e a rendezvényen? ● a kiállítást a Karinthy család egyik tagja nyitotta meg?

Igen. Nem. Igen. Nem. Igen. Nem.

Megjegyzés: az utolsó kérdés másképp is értelmezhető, és akkor az Igen válasz is elfogadható. Ugyanis kiderül, hogy nem a Karinthy család egyik tagja nyitotta meg.

93. oldal Nagy Lajos: Képtelen természetrajz 1. Mire utal a karcolatgyűjtemény címe? Mitől lehet képtelen egy természetrajz? Egyéni megoldás. Olyan dolgokat ír le, ami szó szerint értve nem lehet valós. 2. Ismerd fel, a komikus ábrázolás melyik hangnemére illenek a következő meghatározások! Írd melléjük a megfelelő szavakat: humoros, gúnyos, ironikus, szatirikus! a) Elnéző derűvel, jóakarattal tekint a torz, visszás, helytelen jellemvonásokra, körülményekre. Humoros. b) Olyan elutasító magatartás jellemzi, amely a kinevetésben, a kicsúfolásban nyilvánul meg. A fölényen és az elutasításon alapszik. Gúnyos. c) Lényege, hogy valami igaznak látszik, de hamisnak bizonyul, mert annak a mű egésze vagy egy helyzet ellentmond. (Például amikor egy szereplő nem veszi észre, hogy hízelgéssel figurázzák ki.) Ironikus. d) Megsemmisítő gúnnyal, kárörvendve vagy haragos dühvel mutatja be az ábrázolt jelenséget. Szatirikus. 3. Írd A kutya című karcolatból való idézetek betűjelét a megfelelő stíluselemekhez! (Egy-egy elemhez több jelet is írhatsz.) Szójáték (nyelvi komikum): c), e), i) A tudományos stílus elemeinek használata (áldefiníciók): a) Terpeszkedő kifejezések: d) Össze nem illő elemek (ellentétek) szerepeltetése: b), f), h) Egy állítás és annak igazolása közötti ellentét: g) a) „Három fő részből áll, úgymint: fej, törzs és végtagok”; b) „a zsebóra egy hűtlen kutya”; c) „veszett kutya” – „veszett ember”; d) „A kutyáról szóló eme tanulmány keretein belül meg kell még emlékeznünk”; e) „veszettség” – „elveszettség”; f) „sintér” – „úriember”; g) „Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős fáradozás után már megérti a saját nevét”; h) „a kutya elromlik, […] nem működik tovább”; i) „veszedelmes betegsége a veszettség” 4. Folytasd a megkezdett mondatot! Nagy Lajos írása nemcsak a kutyáról szól, hanem arról is, hogy miként viselkednek az emberek (például a férfi és a nő kapcsolatáról, a rendőrről, a sintérről, a házmesterről, a háborúról).

94. oldal Örkény István: Egyperces novellák 1. Olvasd el A groteszk ábrázolásmód Örkény István egyperces alkotásaiban 35 című írás részleteit, és válaszolj a kérdésekre! Örkény István híres gyűjteményében egyáltalán nem egy különös világot ábrázol; ez a mi ismert és megszokott világunk, azonban olyan szokatlan megvilágításban, hogy megdöbbenünk tőle. Vagy csak nevetünk. […] Az egypercesek értelmezésének egyik kulcsa a beszédhelyzetek megértése: általában mindennapi, ismerős szituációkat ábrázolnak ezek a szövegek, jelenetszerűek. A szokványos szituáció azonban csupán keretet ad, hogy abból kibontakozhassék valami egészen rendkívüli. A megismert egypercesek ismeretében bizonyítsd a következő megállapításokat, és folytasd a mondatokat! Egyéni megoldás. ● A _______________________ című egyperces sem egy különös világot ábrázol, hisz __________________________________________________________ ● A ______________________ című egypercesben azon döbbenünk meg, hogy ______________________________________________________________ ● A ______________________ című egyperces is egy ismerős szituációt ábrázol, ez nem más, mint ________________________________________, majd kibontakozik belőle egy rendkívüli helyzet, ami _________________________ 2. Tanultad már, hogy a groteszk a komikum változata, amelyben össze nem illő elemek találkoznak. Bizonyítsd a megállapítást a megismert írások ismeretében. a) Mely elemek nem illenek össze A színész halála című írásban? Zetelaki saját haláltusáját követően Lear király halálát játssza el. b) Melyek az össze nem illő elemek a Fiaink című egypercesben? Ez megtörtént eset, nem mese – közli a mű. Ugyanakkor az egypercest mégis a mesei előadásmód jellemzi.

3. Mire jó a groteszk? Folytasd a mondatot többféleképpen! Groteszk írásokat azért jó olvasni, mert Egyéni megoldás.

Forrás: https://magyartanarok.files.wordpress.com/2015/06/7-tanc3a1r-2-nevetc591-irodalom-c3b6rkc3a9nymoliere-a-hetvenkedc591-katona-figaro. (A letöltés ideje: 2015. július 9.) 96

95. oldal Szabó Pál: Falusi történet 1. Mit gondolsz, miért ismétli olyan sokszor az elbeszélő a „Cseppentő Gergélyné született Halász Veronika” megnevezést? Egyéni megoldás. Szándékosan túl hivatalos akart lenni a leírt eset, a tyúkper miatt. 2. Gyűjtsd ki a szövegből azokat a részleteket, amelyek arról árulkodnak, hogy az elbeszélés cselekménye az 1950-es években játszódik! Vágási engedély kellett: „Senki se merjen bejelentés nélkül disznót vágni, az első disznó után zsírbeadás négy kila, a második disznó után nyolc kila”. Tárnok László a tanácsházára, a tanácselnökhöz ment feljelenteni a szomszédját a tiltott vágás miatt. A káderozás kifejezés: „le akartam káderozni a szomszédomat”. 3. Írd le, mit tudtál meg a falusi család, Cseppentő Gergelyék életéről, munkájáról, szokásairól! Paraszti munkát végeznek, földjük, állataik (baromfi, mintegy nyolcvan darab) vannak. Lovuk (kettő biztosan), szekerük. Hétvégén hús kerül az asztalukra, hétfőn biztosan nem szokott. Két fiuk van (a nagyobbik neve Sanyi), az egyik nagyszülő is velük él („öregasszony”). 4. Válaszolj röviden a kérdésekre! a) Mivel akarta bizonyítani Cseppentőné a szomszédasszonyának, hogy nem az ő jércéjét ették meg? Miért nem tudta ezt mégsem megtenne? A jérce lábát akarta megmutatni a jegye (jelzése) miatt. Nem tudta ezt megtenni, mert már Cseppentő megette. b) Milyen célzásokat kellett elviselniük a falubeliektől Cseppentőéknek? Például a harmadik szomszédja, az öreg Kővágó élcelődését: „– Hallod, hogy hívja a kakas a szép piros jércét, ecsém?” „a sikátorból két süvölvényfattyú utánakukorékolt” „a tanácselnök minden további nélkül azt kérdezi tőle: – Nahát, ecsém, azt mondd meg nekem, hogy… hogy fittyen a lotty? – az asztalfiókban keresgél, s ez is bazsalyog. c) A történet eseménysora mintegy másfél hónapot ölel fel, október végétől december elejéig tart. Milyen tevékenységek, foglalatosságok árulkodnak minderről? A tök beért, a tengeri is. Csürhehajtás: a disznónak a legelőről való behajtása ősszel. Disznóvágás. 5. Szabó Pál elbeszélése alapján folytasd a következő mondatokat! Egyéni megoldás. ● A történetet elolvasva az jutott eszembe, hogy _______________________ _________________________________________________________________ ● Cseppentő Gergelynek és feleségének azt tanácsolnám, ____________________ _________________________________________________________________ 97

● Tárnok Lászlónak és feleségének azt mondanám, _________________________ _________________________________________________________________ 96. oldal Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták 1. A regény címe sokat elárul a stílusáról. Írj egy nyolc–tíz soros szöveget, amelynek ugyanez a címe, de egészen más a stílusa! Egyéni megoldás.

2. a) Adj új címet Gerald Durrell könyvének! Egyéni megoldás. b) Milyen szempontok alapján választottál? Egyéni megoldás.

3. a) Keress hasonlatokat a szövegrészletben! Mi jellemzi ezeket? „Az ólmos augusztusi eget jövendölő csípős szél elfújta a júliust, mint a gyertyát.” „úgy eltömte a fejemet, mint a cement” „pörsenéses volt, mint valami pöttyös fátyol” „De Larryt az isteni gondviselés arra teremtette, hogy úgy haladjon az életen át, mint egy kicsi, szőke rakéta, mely ötleteket robbant mások fejébe, hogy azután összegombolyodjon, mint a macska, és elhárítson, visszautasítson minden szemrehányást a következményekért.” Ezek a hasonlatok nagyon szemléletesek, világosak, érthetőek. Általában vagy a szereplőkre, vagy az időjárásra és a tájra vonatkoznak, azokat teszik még elképzelhetőbbekké. b) Gyűjts jelzős szerkezeteket is! Ezek milyenek? „ólmos augusztusi eget”, „Éles, szúrós dara”, „opálos, szürke lepedőként”, „erős, orrfacsaró náthája” A jelzők is általában a szereplőkre, az időjárásra vagy a tájra vonatkoznak, azokat teszik még elképzelhetőbbekké. Sokszor két jelző előzi meg a jelzett szót.

97. oldal c) Cseréld ki egy bekezdésben a jelzőket úgy, hogy megváltozzon a szöveg stílusa, hangulata! Egyéni megoldás.

4. Vajon milyen levelet küldhetett a Mama Larrynek Sevillába? Képzeld magad a helyébe, és írd meg!

Összefoglalás 1. Melyik művet találtad a fejezetben megismert művek közül a leghumorosabbnak? Indokold meg, miért épp arra esett a választásod! Egyéni megoldás. 2. Írj a humoreszk műfajáról, műfaji sajátosságairól legalább négy ismertetőjegyet! 1. Rövid, vázlatszerű kisepikai műfaj. 2. A humor, a gúny és az irónia jellemzi. 3. A könnyed hangvétel jellemzi. 4. Célja elsősorban a szórakoztatás. Célja még az apró, ám jellegzetes emberi hibák nevetségessé tétele. 3. Írd a művek után a hozzájuk kapcsolódó kifejezések betűjelét! 1. Nagy Lajos: A kutya: B), G) 2. Örkény István: A színész halála: E), J) 3. Örkény István: Fiaink: F), J) 4. Karinthy Frigyes: A jó tanuló felel: A), H) 5. Szabó Pál: Falusi történet: C), D) 6. Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták: I) A) Műfaja humoreszk. B) A karcolat szatirikus hangon ábrázolja az emberi természetet. C) Az elbeszélés története egy mindennapi esetből, egy tyúkperből bontakozik ki. D) „Ne kapkodj már, hanem szaladj mán kés után”. E) „A Lear király esti előadása e tragikus esemény ellenére is zavartalanul folyt le.” F) „Mi történt vele, mi nem, nincs, aki megmondja, mert hűlt helye lett a tengereken.”G) Képtelen természetrajz. H) „Félszavakban beszélnek egymással, értik egymást, lassanként intim dialógus alakul ki”. I) A humoros történetből egy nem mindennapi családot is megismerhetünk. J) Az egypercesben az író két újdonságot illeszt a hagyományos epika eszközei közé: a groteszket és a dokumentum elemeit.

A dráma és a színház William Shakespeare: Romeo és Júlia 1. Olvasd el a szöveget, és Shakespeare drámája segítségével válaszolj a kérdésekre, végezd el a „javításokat”! A helyesírási hibákat is javítsd! Hibajavítás: A Montague név helytelenül szerepel a szövegben. Marcello D’ Orta36: Rómeó37 alulról jegyezte el Júliát Órán vettük, elő is adtuk Romeo és Júlia megindító történetét. Foglald össze röviden! A Rómeó és Júlia nagyon szomorú történet, amely egy nagyon szomorú városban: Veronában esett meg. Két tizenhatodik századi család már a nevük hallatára is halálosan gyűlölte egymást: a Montaguk és a Capulettek. Ha egy Montagu végigment egy tizenhatodik századi utcán és a másik felől nem direkt, hanem csak úgy szembejött egy Capulet és félúton összefutottak, az volt a minimum, hogy kölcsönösen párbajozni kezdtek. Rómeó a Montaguk családjába tartozott, és abból a családból egyedül ő volt az egyetlen kivétel. Ő, ha például egy mellékutcában szembejött egy Capulettel, nem szúrta szíven, csak jó görbén ránézett. Júlia a Capulettek családjába tartozott, de egyáltalán nem foglalkozott a Montagukkal és a Capulettekel, őt csak a férjhezmenés érdekelte. A születésnapi zsúrján megismerte Rómeót, és beleszeretett, pedig szegénylegénynek álcázta magát. Rómeó is beindult, igaz, álarc nélkül. Másnap (ezt a részt én akartam elszavalni) randevúzott vele a lány balkonja alatt, és ott helyben, alulról eljegyezte. Csakhogy a szerencsétlen Júliát már elígérték másnak. Mivel kettejük közül senki sem akart lemondani, Júlia ivott egy csalóka varázsitalt, mire az egész családja holtnak hitte. Másnap eltemették egy sírba, nem olyan földsírba, hanem ilyen szabadtéri márványsírba. Amikor Rómeó visszajött Vercelliből, senki se szólt neki, hogy Júlia csak látszólag halt meg, ő azt hitte, ténylegesen, és öngyilkos lett. Amikor Júlia kiheverte a varázsitalt, felébredt, és meglátta a földön Rómeó. Bánatában ő is öngyilkos lett, de most az egyszer élesben. Erre a két család kibékült, de akkor már késő volt. (Részlet, fordította: Magyarósi Gizella) a) Igaz-e, hogy Rómeó és Júlia a lány „születésnapi zsúrján” ismerkedtek meg? Nem igaz, Capuleték vasárnap esti bálján ismerkedtek meg.

Marcello D’ Orta [marcsello d’orta] (1953–2013): olasz író. Nápolyban tanított, írásainak anyagát gyakran merítette iskolai dolgozatokból 37 Rómeó nevét Magyarósi Gizella fordításában idézzük

b) Van-e igazság a „szegénylegénynek álcázta magát” kijelentésben? Álarcban ment a bálba, de nem álcázta magát szegénylegénynek. 100. oldal c) Írd le annak a szereplőnek a nevét, akinek Júlia édesapja már odaígérte leánya kezét! Ő Paris gróf volt, Verona hercegének, Escalusnak a rokona. A Rómeóval való megismerkedése előtt Júlia tudott-e arról, hogy megkérték a kezét? Ha igen, kitől értesült erről? Igen, az édesanyjától értesült a hírről. d) Honnan jött vissza Rómeó? Miért kellett elhagynia Veronát? Fejezd be a mondatokat Shakespeare művének megfelelően! Rómeónak azért kellett elhagynia Veronát, mert Tybalt megölése miatt a herceg száműzte. (Rómeó így állt bosszút barátja, Mercutio haláláért.) Nem Vercelliből tért vissza, hanem Mantovából. Azért jött vissza a városba, mert értesült Júlia haláláról. e) Kitől kapta Júlia a „csalóka varázsitalt”, azaz a tetszhalált előidéző álomitalt? Lőrinc baráttól, az ital 42 óráig hatott. f) A szöveg szerint Rómeónak senki sem szólt, hogy „Júlia csak látszólag halt meg”. Mi volt Lőrinc barát terve? Kinek kellett volna felkeresnie a hírrel Rómeót? Miért nem sikerült mégsem a terv? A barát levelet küldött Mantovába, amelyben hazahívja Rómeót, és értesíti őt a kialakult helyzetről. A terv szerint a hazatérő Rómeó kiszabadítaná és Mantovába szöktetné Júliát. Lőrinc barát tervei meghiúsultak, mert János barát a pestis miatt el sem jutott Mantovába. g) Írd le, hogyan halt meg Rómeó! Mérget ivott. h) Miként követte szerelmét a halálba Júlia? Rómeó tőrével megölte magát.

2. Az álomitalról és a gyilkos végzetről – a történetet jellemző alapmotívumokról – már az 1. feladat megoldása során meggyőződhettél. Bizonyítsd egy-két megállapítással, hogy a következő alapmotívumok is jellemzőek Shakespeare drámájára! • Kényszerházasság: Júliát akarata ellenére akarták a szülei Parishoz adni feleségül. • Viszálykodó családok: A Capulet és a Montague család viszálykodása már hosszú ideje tartott. • Titkos házasságkötés: Lőrinc barát titokban adta össze Rómeót és Júliát. • Szerencsétlen véletlenek: Lőrinc barát tervei meghiúsultak, mert János barát a pestis miatt el sem jut Mantovába, így nem tudta átadni Lőrinc barát levelét. Rómeó röviddel azelőtt itta meg a gyorsan ölő mérget, mielőtt még Júlia magához tért volna.

101. oldal 3. a) Fejezd be a mondatokat a következő kérdések megválaszolásával! Mi lenne, ha (szín, autó, ital, étel, évszak, napszak, növény, állat stb.) lenne? A feladványt a Romeo és Júlia szereplői közül válaszd ki! Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________

b) Párokban dolgozzatok! Adj választ a párod által feltett kérdésekre, a párod pedig fejtse meg a rejtvényt! Utána cseréljetek! A kérdéseket és a válaszokat is írjátok le a megfejtéssel együtt! Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Megfejtés: __________________________________________________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Megfejtés: __________________________________________________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Megfejtés: __________________________________________________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Megfejtés: __________________________________________________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Megfejtés: __________________________________________________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Megfejtés: __________________________________________________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Megfejtés: __________________________________________________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Megfejtés: __________________________________________________________________ Mi lenne, ha ___________________________ lenne? _______________________________ Megfejtés: __________________________________________________________________

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.